Okt. 5-6-án rendezték meg az idei Szentegyházi Napokat. Az eseményen jelen volt Szarvas és Balatonlelle testvértelepülések küldöttsége is. Volt zenés ébresztő, kerékpárverseny, fogathajtóverseny, termékkiállítás. Megnyílt Márton Árpád festőművész kiállítása, a helyi műkedvelő színjátszó csoport bemutatta a Néma levente című színművet. Fellépett a Hagyományőrző Huszár Egyesület, majd leleplezték Bodó Levente szobrászművész Kossuth-domborművét, amelyet a Művelődési Ház homlokzatán helyeztek el. Átadták a Pro Urbe-díjat Haáz Sándor tanárnak, a szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjének, valamint apjuk tevékenysége elismeréséül néhai Barabás Lajos tanító gyermekeinek. /Fekete B. Zoltán: Szentegyházi Napok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 9./
2002. október 9.
Több mint 10 ezer zarándokot várnak okt. 12-re a Dicsőszentmárton melletti Szőkefalvára, ahol a katolikus hívek Mária- jelenésre számítanak. A szertartás, illetve az imádság és az engesztelés román és magyar nyelven zajlik majd. /Mária-jelenés Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
2002. október 10.
Okt. 9-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A Tanács ülésén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László ügyvezető elnök-helyettes, Frunda György a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Dr. Verestóy Attila az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Dr. Kelemen Atilla a Szövetség képviselőházi frakciójának elnöke és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. Az Operatív Tanács közleményt fogadott el. A közlemény szerint az Operatív Tanács visszautasítja Tőkés Lászlónak a Szövetségi Képviselők Tanácsát rágalmazó állításait. Tőkés László intoleranciája, elvakultsága az RMDSZ belső demokráciát veszélyezteti. Inkább bízik Tőkés László a bukaresti igazságszolgáltatásban, mint a saját szövetségével való együttgondolkodásban. A belső választásokra az RMDSZ csíkszeredai kongresszusa nem rendelt el határidőt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa elemezte a belső választások kérdését, és mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy közvetlen választásokat megrendezni úgy, hogy azt senki ne kérdőjelezhesse meg, rendkívül felelősségteljes feladat, az erről szóló döntést a következő kongresszusra bízta. Az egységes RMDSZ eddig is teljes elkötelezettséggel tudta képviselni a magyar nemzeti közösség ügyét. Az RMDSZ Operatív Tanácsa elítéli azt, hogy Tőkés László a bírósághoz fordult. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2002. október 10.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalásában leszögezte: október 7-én kelt közleményében arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy egyfelől panasszal fordult az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságához, másfelől semmisségi kérelmet nyújtott be a fővárosi Bírósághoz a Szövetségi Képviselők Tanácsának az RMDSZ VII. kongresszusa összehívását kimondó, szeptember 21-i határozata tárgyában, és szorgalmazta ugyanakkor, hogy a nevezett törvényességi fórumok kötelezzék a Szövetséget a közel egy évtizede törvényellenesen elodázott belső választások megtartására. A tiszteletbeli elnök szerint Markó Béla szövetségi elnök durva, személyeskedő támadással válaszolt. "Az RMDSZ szövetségi elnökének tisztségéhez, erdélyi magyarságunkhoz és a demokratikus politikai kultúrához méltatlan, személyeskedő és rágalmazó vádaskodását ezennel határozottan visszautasítom. " Markó Béla elnök szerint Tőkés saját sorstársait feljelentett. A püspök sorstársainak nem az Iliescu-féle román utódkommunista párttal lepaktált Markó-csoport, hanem az erdélyi magyar nemzeti közösség tagjait tartja. Markó szerint "Példátlan eset, hogy egy magyar ember a bukaresti bírósághoz fordul a magyar érdekvédelmi szervezet ellen" Valójában 2000-ben - kettős állampolgársága iránti kifogással - a román hatóságokkal maga az RMDSZ töröltette dr. Kincses Előd ügyvédet a parlamenti képviselőjelöltek listájáról; hasonlóképpen, az RMDSZ egyik minisztere indított peres eljárást az Udvarhelyért Polgári Egyesület székelyudvarhelyi és Hargita megyei tanácsosai ellen, másfelől a nevezett városi és megyei tanácsok RMDSZ-frakcióinak jogi keresete alapján a marosvásárhelyi Táblabíróság az UPE képviselőit éppen a minap zárta ki a helyi és megyei önkormányzati tanácsokból. A tusnádfürdői nyári szabadegyetem nemzeti eszmeiségét az RMDSZ-hez hasonlóan támadta Adrian Nastase román miniszterelnök, aki kijelentette: "Ha Corneliu Vadim Tudor magyarnak született volna, ő lehetne Tőkés László..." Lehetséges, hogy Markó Tőkés László tisztségéből való eltávolításának útját egyengeti. Egyébként a tiszteletbeli elnök meg- vagy újraválasztására nézve nincs rendelkezik. /Tőkés tiltakozik Markó kijelentése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2002. október 10.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke nyílt levélben rokonszenvéről és támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki a bukaresti bíróságtól kérte a szövetség következő kongresszusát összehívó határozat megsemmisítését, illetve azt, hogy a törvényszék kötelezze az RMDSZ-t a belső választások megrendezésére. /Vajdasági kiállás Tőkés mellett. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2002. október 10.
Olvasói levélben Kaszta István a román-magyar stratégiai partnerség fejtette ki véleményét: Kovács László külügyminiszter úgy állította be, mintha a bukaresti úttal még egy győzelmet arattak volna a Fidesz-MDF koalíció fölött. Látszott, hogy jól esett megosztani a győzelem örömét bukaresti elvtársaival. Román partnerei ezúttal is ügyesek voltak. A szép szavak és mosoly nem kerül semmibe. Mindezért a hajbókolásért csak annyit kell tennie a magyar partnernek, hogy szóljon "egy jó szót a Szocialista Internacionálénál a PSD érdekében". /Kaszta István, Nagybánya: Egyéni vélemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2002. október 10.
A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2002. október 10.
Alig egy hónapja nevezték ki a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Központ igazgatójává dr. Scholtz Bélát, máris kétnyelvű a hivatal lapja, a Curierul Agricol (Mezőgazdasági Futár), de rövidesen háromnyelvű lesz, szeretnének német nyelvű írásokat is közölni. Az új igazgató tevékeny, négy szakképesítési tanfolyamot már beindítottak, további négy szervezése most van folyamatban. A mezőgazdasági támogatásokat nyújtó SAPARD-program népszerűsítését szintén fontos feladatuknak tartják. A Tanácsadó Központ több alközpontot nyit, hogy közelebb kerüljön azokhoz, akikért létrehozták. /Sike Lajos: Háromnyelvű tanácsadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2002. október 10.
Bardócz Sándor, a Kolozsvári Területi Televízió nemzetiségi adásának vezetője beszámolt a műsoridő csökkentéséről. 2001. december 8-án indították a regionális adást, a kolozsvári stúdió a Román Televízió 2-es csatornáján napi 2 óra adásidőt kapott. Ebből hetente 210 percben sugároztak magyar nyelvű adást. A mostani csökkentés miatt a 210 perc helyett csak 120 perc lesz a magyar adás. Emiatt Bardócz találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, továbbá Gálfalvi Zsolttal, aki RTV igazgatótanácsi tag és az igazgatótanács elnökével, Valentin Nicolauval, aki megígérte, figyelembe veszik a kérést, hogy ne csökkentsék ilyen mértékben a magyar adást. Több helyről jelezték, hogy a helyzetet orvosolni fogják. Remélhetőleg okt. 10-e után, ha nem is 210, de 180 perces adással fog jelentkezni hetenként a kolozsvári területi stúdió magyar nyelvű adása. /Csomafáy Ferenc: Új műsorrács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2002. október 10.
Teoctist ortodox pátriárka Rómába látogatott. Valamelyest feloldódni látszik az elzárkózás, a merev álláspont, ami a román ortodox egyházat konzerválta. Az egyház eddig ortodox eszméiből jottányit nem engedett, a reformot megállította. Az egyház vezetése kevés információt szivárogtat ki a világnak. A mostani látogatáson a vatikáni tárgyalófél nem teheti meg, hogy a romániai egyházak, köztük a magyar miserendű, nyugati rítusú katolikus egyház felemás helyzete terítékre ne kerüljön. A diplomácia kifinomult eszközeivel elkenhető a romániai katolikus egyházi ingatlanok sorsa, az utcára küldött görög katolikusok helyzete és a csángómagyarok identitásának kérdése. A Népújság szerint Róma elnéz, megbocsát. /(lokodi): Róma megbocsát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
2002. október 10.
2001. dec. 3-án született meg a Kovászna megyei törvényszék döntése az Agache-ügyben elítéltek vagyonának elkobzását illetően. A Legfelsőbb Bíróság két évvel ezelőtti jogerős határozata így szólt: a vádlottak (Filip-Orbán Daniella Kamilla, Héjja Dezső, Paizs Ottó, Reiner Antal és Konrád János), fejenként 10 millió lejt kénytelenek fizetni Agache özvegyének és 60 millió lejt erkölcsi kártérítés címén. Időközben az inflációt is rászámolták. Ez egyedül a három év szabadságvesztésre ítélt Reiner Antalt érintette, ugyanis okt. 7-én reggel zárolták a börtönben raboskodó alperes esztelneki ingatlanát. Agache fia elmondta, a következő lépés a ház és a hozzá tartozó telek felértékelése lesz, amit majd árverésen fognak kalapács alá helyezni. Ha a birtok nem talál gazdára három licit után sem, minden az ifjú Agache tulajdonába kerül. Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e elállni követeléseitől, tekintettel az elítélt nyomorúságos helyzetére, Agache Dionise kijelentette: "Ha Reiner Antal beismeri bűnösségét, megtarthatja az ingatlant!" Az elhunyt őrnagy fiának feltett szándéka, hogy Héjja Dezső esetében a 60 milliót meghaladó kártérítést és perköltséget annak nyugdíjából tartassa vissza. /(dimény): Agache nem kegyelmez. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 10./
2002. október 10.
Okt. 20-án nyílik Márton Árpád festőművészt kiállítása Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban. A csíkszeredai alkotó barátja, Incze László muzeológus, nyugalmazott múzeumigazgató nyitja meg a tárlatot. /(D. Á.): Márton Árpád tárlata a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 10./
2002. október 10.
Budapesten megjelent A magyar állam és a nemzetiségek - 1848-1993 című kötet Sipos Levente történész szerkesztésében. A Népszabadság 186. számában Daniss Győző készített interjút Sipos Leventével. /Babarás István: Lapszemle. = A Hét (Bukarest), okt. 10./
2002. október 10.
A Hét közölte Hankiss Elemér Mi fán teremne, ha teremne? Egy lehetséges közszolgálati televízió című tanulmányát és Konrád György Munka című írását. /A Hét (Bukarest), okt. 10./
2002. október 11.
A 2002. évi irodalmi Nobel-díjat a svéd Királyi Akadémia Kertész Imrének ítélte oda "munkásságáért, amelyben a történelem barbár önkényének kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait mutatja fel". "Kertész Imre munkássága azt kutatja, lehetséges-e még az egyéni lét és gondolkodás egy olyan korban, ahol az emberek csaknem teljesen a politikai hatalom alávetettjeiként élnek" - fejtette ki indoklásában az akadémia. Kertész számára Auschwitz nem véletlen, kivételes esemény, hanem végső, logikus fázisa annak a megalázásnak és rombolásnak, amelybe a modern világ az emberi lényt veti - folytatódik az indoklás. Kertész Imre az első a magyar irodalomban, akit Nobel- díjjal tüntettek ki. A díjat december 10-én veheti át, a hagyományoknak megfelelően az Alfred Nobel halálának évfordulóján tartott ünnepségen. Kertész Imre 1929-ben született, 14 éves korában megjárta Auschwitzot. 1948-ban érettségizett Budapesten. 1948-1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa, 1951-ben gyári munkás volt, 1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító. Első regénye a Sorstalanság több évi várakozás után jelenhetett csak meg 1975-ben, s aratott sikert. A regény főhőse egy kamasz fiú, akit a náci haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté. A Kaddis a meg nem született gyermekért (1990) folytatás is, válasz is az első regényre, amennyiben főszereplője a gyermektelen és ezáltal befejezett sors mellett dönt. Írásainak fő témája a XX. század szörnyűséges története, a gyűlölködés, a népirtás, az emberi lelkekben élő embertelenség. További művei: A nyomkereső, A kudarc, Detektívtörténet, Jegyzőkönyv, Az angol lobogó (elbeszélés), Gályanapló, A holocaust mint kultúra (esszé), Valaki más: a változás krónikája, A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt. Műveit több nyelvre lefordították. Ő maga németből fordít - többek között Freud, Hoffmannstahl, Nietzsche, Wittgenstein műveit ültette át magyar nyelvre. 1983-ban Füst Milán-díjat, 1989-ben József Attila-díjat, 1992-ben Soros- életműdíjat, 1996-ban Márai-díjat kapott. 1997-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1995-ben Brandenburgi Irodalmi Díjat, 1997-ben a lipcsei könyvvásáron nagydíjat kapott, elsősorban a Sorstalanság című művéért. 1997-ben a német kultúra külföldi terjesztéséért megkapta a Német Nyelvészeti és Költészeti Akadémia fődíját, a Friedrich Gundolf-díjat. 2000 májusában Herder-díjjal, majd novemberben a Die Welt című német országos hetilap irodalmi díjával tüntették ki. 2001-ben tagja lett a német Becsületrendnek (Pour le Mérite), amely a művészeknek adható legmagasabb németországi kitüntetés. /Magyar írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
2002. október 11.
Az Európai Bizottság okt. 9-én elfogadta azt a jelentést, amely javasolja az Európai Unió tíz országgal való bővítését 2004-ben. Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia hamarosan az EU-hoz fog tartozni. Románia és Bulgária csak reménykedhet, hogy 2007-ben, azaz a bővítés második körében az Unió tagjává válhat. Hírügynökségi jelentések szerint ez nem ígéret volt, hanem az Európai Unió "tudomásul vette", hogy 2007-ig e két ország is csatlakozni akar, de nem kötelezte el magát a felvételük mellett. - Az országjelentés Romániát elmarasztalja az igazságszolgáltatás reformjának elmaradását, a regionális politika nehézkességét, illetve a korrupciót. Kritika illeti a közigazgatás működését, továbbá gyorsítani kell a privatizációs folyamatot és erősíteni a vállalkozói szférát. Legelmarasztalóbb véleményt a mezőgazdaságról és a környezetvédelemről fogalmazott meg. - Adrian Nastase szerint az Európai Bizottság elismerte, hogy Románia 2001-ben helyes stratégiát választott, amikor úgy határozott, hogy felgyorsítja a csatlakozási tárgyalásokat. A kormányfő véleménye szerint a 2007-es időponttal az Európai Unió tulajdonképpen elfogadta a Románia által egyoldalúan kijelölt időpontot. Theodor Stolojan szerint azonban a jelentés azt bizonyítja, hogy az SZDP a korrupció országává tette Romániát. /Mózes Edith: "Tudomásul vettek". = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
2002. október 11.
Magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság felállításáról született megállapodás Kóródi Mária magyar és Petru Lificiu román környezetvédelmi miniszter okt. 10-én Bukarestben tartott tárgyalásán. Megállapodás született arról, hogy szakértői szinten felgyorsítják a már megkötött vízügyi és környezetvédelmi kétoldalú egyezmények felülvizsgálatát, a határvizekről szóló kétoldalú egyezmény kidolgozását. A bukaresti tárgyalásokon Kóródi Mária felvetette a romániai Verespatakon tervezett aranybánya kérdését. Petru Lificiu arról biztosította a magyar minisztert, hogy a román kormány kizárólag akkor ad engedélyt a termelés beindításához, ha az üzemeltetés eleget tesz az európai és a nemzetközi előírásoknak. /Magyar-román környezetvédelmi tárgyalások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
2002. október 11.
Az RMDSZ jövőre esedékes kongresszusa megvitatja Tőkés László református püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke magatartását, közölte okt. 10-i sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó szerint az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentése reális. A szövetségi elnök elmondta: a kongresszuson nem fogja kérni, hogy Tőkés többé ne legyen a szövetség tiszteletbeli elnöke, de nincs kizárva, hogy azt "mások" megteszik. "Tőkés úr megmaradhat tisztségében, én azonban nem tartom RMDSZ-tisztségviselőnek azok után, hogy feljelentett bennünket", fogalmazott Markó. A belső választásokról szólva Markó elmondta: az RMDSZ vezető testületeinek közvetlen megválasztása, ahogyan azt Tőkés szeretné, "premier lenne Romániában" és "rendkívüli erőfeszítést követelne". /Kongresszusi vita Tőkés magatartásáról. Reális az Európai Bizottság országjelentése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2002. október 11.
Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a szövetség miniparlamentjéhez (SZKT) intézett levele felveti a kérdést: mennyire legitimek a kisebbségi képviseletek? Kincses Előd emlékeztetett: az RMDSZ 1993-as brassói kongresszusa, amelyen Domokos Géza helyett Markó Bélát választották szövetségi elnöknek, elhatározta az RMDSZ-en belül a közvetlen és titkos belső választások megtartását. A belső választás azonban nem történt meg. Az RMDSZ alapszabálya szerint "Az SZKT a szövetségi választások során megválasztott képviselőkből áll". Ilyen választásokra az SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ ideiglenes létrehozása óta - tehát 1993 óta - nem került sor. A romániai magyarság sorsára vonatkozó döntéseket ezért egy vitatott összetételű, választói legitimizáció nélküli testület hozza meg. Az általános választások előtt az RMDSZ hatalmi szóval kijelölt új, Maros megyei vezetése nem volt hajlandó előválasztásokat tartani. Az országos vezetés pedig a belső választásokat elszabotálta. Kincses leszögezte: fontos lenne a belső választások megtartása, mert csak így lehetne megismerni a politikusok, platformok tényleges támogatottságát, és elejét lehetne venni a korrupció gyanúba keveredett, népszerűtlen politikusok listán tartása miatti szavazói távolmaradásnak. Az RMDSZ 1999. évi csíkszeredai VI. kongresszusa ismételten a belső választások megtartása mellett döntött és elhatározta azt, hogy a miniparlament, a Szövetségi Képviselők Tanácsa mandátumát a rövidesen megtartandó belső választásokig meghosszabbítja. A belső választások pénzügyi fedezete is biztosított volt, de az Illyés Közalapítvány által kiutalt 15 millió forintból az RMDSZ vezetése végülis 7 gépkocsit vásárolt. 2001. tavaszán az SZKT úgy döntött, hogy nem tartja meg a belső választásokat és törvénytelenül meghosszabbította saját mandátumát. /Kincses Előd: Legitim kisebbségi szervezetek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2002. október 11.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint a Markó kontra Tőkés nyilatkozatháborúban mindkét fél finom csúsztatásokkal félretájékoztatja a közvéleményt. Tőkés Lászlónak igaza van, amikor azt állítja, hogy a belső választások elodázásával az RMDSZ vezetősége több kongresszusi határozatot szegett meg. Köztudott, hogy a belső választások megtartásáról már 1993 januárjában döntött a brassói kongresszus, de azóta is minden maradt a régiben. Patrubány Miklós teljesen abszurdnak tartja, hogy például a székelyudvarhelyi fáklyás tüntetésen a püspök tüntetett az RMDSZ ellen. Patrubány szerint indokolatlan, hogy a tiszteletbeli elnök a pénzek felhasználásáról beszél, ugyanis az a 242 millió forint, amit a félresikerült nagyváradi református világtalálkozóra utalt át a magyar kormány, legalább ötvenszer nagyobb a szükségesnél. Ugyanakkor az MVSZ teljes 2002. évi költségvetése 237 millió forint. Patrubány leszögezte: Markó Béla részéről méltatlan politikai támadásnak tartja, hogy Tőkés Lászlót a magyargyűlöletről elhíresült C. V. Tudorhoz hasonlította. Aggasztó Frunda György csúsztatása, miszerint jogilag a bíróságot nem lehet felkérni, hogy egy párt belső életébe avatkozzon. Frunda György csúsztatása hasonlít ahhoz a félrevezetéshez, amit az 1995-ös kolozsvári kongresszuson az erdélyi magyar közösség megnevezése kapcsán tett. A szenátor akkor azt állította, hogy a törvény tiltja a nemzeti közösség fogalmának használatát, és a magyarság súlyosan hátrányos helyzetbe kerülne, ha önmagát nem kisebbségként határozná meg. Ez a csúsztatás visszavetette az erdélyi magyar közösség jogvédelmi harcát. Patrubány a Markó-Tőkés vitában a felektől önmérsékletet kért. Patrubány elhibázottnak tartja Tőkés László bírósághoz fordulását. /Borbély Tamás: "Bölcsen járna el a püspök úr, ha nem beszélne pénzekről". Patrubány szerint a 237 millió forint az MVSZ-é volt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2002. október 11.
Fey László elítélte Tőkés László püspököt, amiért a bukaresti bírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa döntését az RMDSZ következő kongresszusának összehívásáról, és kötelezzék a szövetséget a belső választások megtartására. /Fey László: Kilátások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2002. október 11.
Okt. 11-én írják alá a két határos romániai és magyarországi megye, Bihar és Hajdú-Bihar megye eurórégiós megállapodását Nagyváradon. A Bihar-Bihor Eurórégió létrejötte sokáig elhúzódott, mert a román oldalon illetékes minisztériumok megakadályozták megalakulását. /Bihar-Hajdú-Bihar. Megszületik az eurórégió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2002. október 11.
Okt. 10-én Gheorghe Funar lenézően nyilatkozott a Fadrusz-napokról. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a románok és a magyarok együtt ünnepeljék "a román Corvin Mátyás, Magyarország legnagyobb királya" tiszteletére állított szobor fennállásának, illetve a király halálának évforduljóját. - Eljött a történelmi megbékélés pillanata, végre együtt ünnepelünk - mondta Funar. /K. O.: Történelmi megbékélést javasolt a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2002. október 11.
Aradon az október 6-i koszorúzáskor, amikor Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke a mikrofon elé lépett, néhány enyhe füttyszó hallatszott a tömegből. A nagy tömeg miatt azonban kideríthetetlen volt, hogy ki nem értett egyet Szili Katalin felszólalásával. Mindezek ellenére, Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság Aradról tudósító újságírója október 7-i cikkében kijelentette: "A korábbi években román szélsőségesek zavarták meg az aradi emlékünnepségeket, az idén magyarországiak egy csoportja bekiabálással próbált zavart kelteni. A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tucatnyi tagját az aradi magyar szervezőknek kellett rendre utasítaniuk". A Népszabadságban megjelentekre azonnal reagált Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke, aki az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül kért helyreigazítást. Kijelenti, hogy az általa vezetett mozgalom helyreigazítási eljárást kezdeményez és a szervezet jó hírnevének megsértése miatt kártérítési pert indít Tibori Szabó Zoltán újságíró és a Népszabadság ellen. A HVIM nyilatkozata szerint, "a tudósításban szereplő szándékos hazugsággal szemben a valóság az, hogy a mozgalmunkat képviselő, a szervezetünk nevével ellátott pólóban lévő harmincfős - a Kárpát-medencei elnökségünk tagjaiból és erdélyi szervezeteink vezetőiből álló - küldöttségünk mindvégig méltóságteljesen, csendben hallgatta végig a beszédeket, majd a szervezők szólítására elhelyeztük az emlékművön a koszorúnkat. (...) A megemlékezés helyszínére az aradi alpolgármesterrel, Bognár Leventével érkeztünk, akivel semmiféle nézeteltérésbe nem kerültünk, így az aradi szervezőknek nem kellett rendre utasítaniuk minket." /Irházi János: Per Szili Katalin aradi kifütyülése okán. Tiltakoznak a "Hatvannégyek". = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./ Előzmény: Tibori Szabó Zoltán: Aradi fordulat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2002. október 11.
Markó Bélához írt nyílt levelet egy székelyudvarhelyi születésű fiatal, aki idén államvizsgázott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Azt javasolta, hogy a jól kereső RMDSZ-vezetők /képviselők, szenátorok/ a fizetésük negyven százalékából hozzanak létre egy alapítványt, amellyel segítenék a frissen végzett egyetemistákat, hogy albérletet, megélhetést találjanak otthon, Erdélyben. A levélíró végzett tanárként egy pesti IKEA áruház éttermében mosogat, felszolgál és az egyheti keresete meghaladja az otthoni havi tanári fizetését. "Nincs lelkiismeretfurdalásom azokért a gyerekekért, akiket Erdélyben tanítanom kellene, mert nem önmagamat hoztam ebbe a helyzetbe." Az RMDSZ - tanácskozások nem azért vannak, hogy megoldják a problémát, hanem a szavazótábor megtartására, hogy megmaradjon a munkahely Bukarestben. /Murányi Sándor: Menni vagy menni? Nyílt levél Markó Bélához, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ Erre a levélre Makkay József újságíró reagált, mert őt az áttelepedett erdélyi magyarok bizonyítványmagyarázgatása mindig felháborította. Nem Markó Bélát vagy az RMDSZ-t szeretném a felelősség alól mentesíteni. Rosszul keresnek fiatal magyar színészeik, lelkészeik és azok a tanárok, akikben mégis volt annyi elhivatottsági érzés, hogy magyar szóra oktassák itt Erdélyben a nebulókat. "RMDSZ-nek, egyháznak, civil szervezeteknek valójában azokon kellene segíteni, akik nem a partvonalról kiabálnak be, hanem a pályán maradva harcolnak megmaradásunkért." /Makkay József: A távozók magyarázkodása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2002. október 11.
Okt. 13-án, a Fadrusz Napok regionális folytatásaként megkezdődnek Zsibón a Wesselényi-szobor avatásának ünnepségei, azonban csupán a talapzat felszentelésére kerül sor. A szobrot - Sepsi József művét - először műmárványból szerették volna elkészíteni, de a szoborvázlatot megtekintve a szoborbizottság úgy döntött, a mű olyannyira sikeres, hogy bronzot érdemel. Mivel ez pluszköltségeket igényel, nem tudni, mikor fog a szobor valójában elkészülni és felkerülni a talapzatra. /Sz. Cs.: Elmarad a Wesselényi-szobor avatása. Csak talapzatszentelésre futja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2002. október 11.
A magyarlónai románok érzékenységét sértette a falu magyar neve, a kormánytól átirat érkezett, amely a "magyar" előtag elhagyását javasolta. A közigazgatási minisztérium szerint a falu neve magyarul Lóna. Albert Tibor RMDSZ-tanácsos elmondta, hogy a falu magyar nevével semmi gond nem volt addig, amíg ki nem tették a kétnyelvű táblát. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint amíg a kormány törvénybe nem iktatja a módosítást, minden marad a régiben. /Valkai Krisztina: Miért magyar Magyarlóna? Saját törvényét szegi meg a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2002. október 11.
Az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft.-t Szőcs Géza alapította 1991-ben. A kiadó égisze alatt jelent meg például kezdetben az Erdélyi Napló. A kiadó tervei között szerepelt az újjáélesztett Erdélyi Szépmíves Céh könyveinek kiadása, majd a legfiatalabb irodalom támogatására alakult meg az Előretolt Helyőrség nevű alkotócsoport, alkotói műhely, amely folyóiratot és könyvsorozatot is jelentett, tájékoztatott Orbán János Dénes, az Erdélyi Híradó vezérigazgatója. Az Előretolt Helyőrség folyóirat 1995 óta működött, megszűnése után maradt a könyvsorozat, amely már a 26. kötetnél tart. A kiadó 2001-ben részvénytársasággá alakult, ezáltal az anyagi gondjaik jórészt megoldódtak. Ők gondozzák a Méhes György életműsorozatot, a Történelmi meséskönyv pedig kasszasiker lett, utánnyomásra is szükség volt. A kiadó legfontosabb célja a fiatal irodalom támogatása és az Előretolt Helyőrség könyvsorozat folytatása. Újra szeretnék indítani az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványait. A 90-es években megpróbálták feltámasztani, meg is jelent hat könyv, de anyagi okokból megszakadt a folyamat. Terveik között szerepel a kortárs erdélyi irodalom közlése, továbbá a régi erdélyi értékek újjáélesztése. /Sándor Boglárka Ágnes: Az Előretolt Helyőrségtől a Szépmíves Céhig. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2002. október 11.
Tiba Katalin resicabányai óvónő közbenjárására a Szentháromság Plébánia egy doboz játékot juttatott el a Krassó-Szörény megyei RMDSZ-szervezet közvetítésével a gátaljai óvodának. Megtudták ugyanis, hogy a Temes megyéhez tartozó Gátalja magyar óvodájának felszerelése rendkívül hiányos. /Makay Botond: Játékokkal támogatták a gátaljai magyar óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
2002. október 11.
Manapság a magyar sajtóban mostoha sorsra jutott a riport. Ruffy Péter, Moldova György, Beke György nyomdokain kevesen lépkednek. A Nyugati Jelen idén e műfaj felkarolására másodszor rendezte meg a Simándi Böszörményi Zoltánról elnevezett országos riportpályázatot, és másodszor jelentkezik ennek a legjobb írásaiból válogatott kötettel a könyvpiacon. Ez a kötet jobb a tavalyinál. A beküldők a falurombolásról, a társadalmi élet kitaszítottjairól, az identitásvesztésről és a kitelepedésről szólnak a Szülőföld, édes mostoha című kötetben, melyet Jámbor Gyula szerkesztett. /Puskel Péter: Szülőföld, édes mostoha óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./
