Rendhagyó kiállítás megnyitójára hívták meg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes barátait, kedvelőit a csapat tagjai, vezetői. Csíkszeredán, a Művelődési Házban az érdeklődőket az együttes tagjai túrós puliszkával, savanyú káposztával, hagymával, pityókával, túróval és káposztalével fogadták. A falatozás közben a falakon kiállított képeket lehetett megnézni, amelyek az együttes turnéinak, próbáinak, előadásainak hangulatát idézik. /(Daczó Dénes): Jó hangulatról árulkodó képek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2002. december 21.
A régi kalendáriumi hagyományok tiszteletben tartása mellett jelentette meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a 2003. évre szóló évkönyvét. Bereczki András lelkipásztornak és Mihálka Zoltán történész-közírónak, szerkesztőknek sikerült megtalálniuk az arany középutat a mostani kiadványnál. Hasznos információkkal szolgál a 2003. évi irodalmi évfordulókat felsoroló fejezet, akárcsak az egyházkerület címtára. /Megjelent a Református kalendárium. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./
2002. december 21.
Dec. 15-én befejezték Érmihályfalva református templomának belső felújítását. Az ünnepségen hófehérre meszelt falak, új padlózat és lámpatestek, újrafestett padok fogadták a templomot megtöltő mintegy 400 mihályfalvi reformátust. Gellért Gyula esperes kifejtette, hogy a templomban "megőrződnek magyarságunk értékei, anyanyelvünk, szokásaink és hagyományaink". Balázs Dénes és Balázsné Kiss Csilla helyi lelkipásztorok mondtak köszönetet mindazoknak, akik részt vettek a renoválásban. Jövőre megkezdik a templom külső rendbetételét is. A hálaadó istentiszteletet az IKE, a kórus szolgálata, valamint a GGG Irodalmi Stúdió magyar költők istenes verseiből készült összeállítása tette emlékezetessé. /Rencz Csaba: Megújult templomba hívott a harangszó. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./
2002. december 21.
Ameddig nem volt templomuk, a gyimesiek a csíki plébániákon kereszteltek, a csíkszentmiklósi, csíkrákosi, a somlyói templomokba írták be a született gyermekeket. Ez is mutatja a csángóknak a székelységhez való kötődését. 1782-ben a somlyói Ferenc-rendi szerzetesek plébániát hoztak létre Gyimesbükkön, így jött létre a gyimesi egyházmegye 486 hívővel. 1786-tól a Kápolna-patak "szádában" létezett egy ideiglenes kápolna. Innen a patak elnevezése. 1851-ben Gyimesközéplok elvált Gyimesbükktől. 1853-ban fogtak hozzá egy nagyobb templom építéséhez, egy év alatt be is fejezték. Az 1900-as évek elejéig a felsőlokiak is idejártak templomba, míg 1911-ben felépítették saját templomukat. Gyimesbükkön 1974-ben, a legnehezebb időkben épült a római katolikus templom Dani Gergely plébános idején, 1976-ban felszentelték. A legújabb római katolikus templom Hidegségen épült a Bükkhavas- és a Barackos-patakok találkozásánál, Szilveszter Imre gyimesközéploki plébános szervezésével. A templom helyén egy 1925-ben épült kápolna állt, amelyet beépítettek az új templomba. 1999-ben fogtak hozzá az építéséhez, kalákában. 2001. augusztus 20-án szentelték, a védőszentje Szent István. A templom 300 ülőhelyes, de búcsúkor 1000 hívő is imádkozhat a templomban. /Pomjánek Béla: Gyimesközéplok nyírfája. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./
2002. december 21.
A csíkszeredai Kéknefelejcs Egyesület, a Caritas és magánszemélyek igyekeznek szebbé tenni a Megyei Kórház gyermekosztályán levő, elhagyott kisgyermekek karácsonyát: játékokat adnak át a kórházban tartott szentmise után. - Élmény volt dec. 19-én a Sapientia előadótermében a Papp Kincses Emese által rendezett Karácsonytól Golgotáig című irodalmi est. A gyönyörű színpadkép - száz gyertyából kirakott kereszt -, a Virrassz velem című regény megrázó részletei a szerző tolmácsolásában, a szavalatok a közösségi összetartozás érzését lobbantották fel a lelkekben. /Karácsonyi örömszerzés. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./
2002. december 21.
Megjelent Jakó Zsigmond Miskolczy Károly és Micske című könyve a Micskei Füzetek sorozat negyedik kiadványaként. A sorozatot Gavallér Lajos, a micskei református egyházközség lelkésze szerkesztette. Miskolczy Károly /1809-1870/ a helynévkutatás és helytörténetírás bihari úttörője volt. A kiadvány részletesen ismerteti Miskolczy Károly életét, aprólékosan bemutatva azokat a helytörténeti kutatásait, melyekben főleg Bihar megyei földrajzi neveket gyűjtött össze és jegyzett fel. Gyűjtötte a magyar regéket, babonákat és anekdotákat is. Elképzelt nagy munkája, Bihar megye monográfiájának és helytörténeti szervezetének leírása megvalósításában halála akadályozta meg. /Miskolczy Károly és Micske. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./
2002. december 21.
Kiss Csaba budapesti rendező évente mesterkurzusokat tart a színész- és dramaturgia szakon Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetemen. Mint született vásárhelyinek jó dolog, hogy visszajöhet minden évben, vallotta, itt él anyja és az egész családja. Kiss Csaba jelenleg egy újabb darabjának megrendezésén dolgozik, az a címe, hogy Világtalanok, és egy januárban történt gyilkosságot dolgoz fel. /Máthé Erika, III. éves teatrológus hallgató: Játék mindhalálig. Beszélgetés Kiss Csaba rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./
2002. december 21.
Fábián Imre nagyváradi író-költővel találkoztak dec. 20-án a Dacia iskola negyedikesei. Fábián Imre a Nagyszalontán töltött gyermekkori karácsonyokra emlékezett, majd kötetlenül beszélgetett a gyermekekkel. /Író-olvasó találkozó adventi hangulatban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./
2002. december 22.
A katolikus iskolák vezetői tanácskoztak november 29-én Kolozsváron. Horváth István, a gyulafehérvári főegyházmegye főtanfelügyelője elmondta, közös cél, hogy a katolikus iskolát elvégző gyermekek, fiatalok jól felkészültek legyenek, s tovább tudjanak tanulni. A más vallású gyerekek hitoktatásával kapcsolatban van egy írásbeli megállapodás (amit a többi egyházmegye számára is ajánlanak) Jakubinyi érsek és az erdélyi református egyházkerület korábbi püspöke, Csiha Kálmán között. A 2000. szeptember 7-i keltezéssel született megállapodás szerint a felek biztosítják a másik felekezethez tartozó diákok vallásos nevelését. A megjelentek tájékoztatást kaptak Marton József dékántól a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológiai karáról. /Bm: Katolikus iskoláink. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.22./
2002. december 22.
Az adventi időszakban tartja a nagyváradi Szent László Gimnázium lelkinapját. Az elmélkedéseket immár harmadik esztendeje Böjte Csaba és a dévai ferencesek tartják. A gimnázium diákjai gyűjtést rendeztek, és ruhákat és játékokat küldtek az atyákkal a dévai árváknak. /Tüzes Bálint: Ünnepváró Váradon. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.22./
2002. december 23.
Dec. 21-én Kolozsváron az Octavian Goga Megyei Könyvtár épületében felavatták Románia első NATO-információs központját. A közinformálást szolgáló intézmény hozzáférhető lesz bárki érdeklődő számára. /Megnyílt a NATO-Információs Központ. Máris kapcsolatot létesítettek a nemzetközi intézményekkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2002. december 23.
Az RMDSZ arra vállalkozott, hogy visszaszerzi a szülőföldet - teljes egészében - hangsúlyozta dec. 21-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség megalakulásának 13. évfordulóján rendezett marosvásárhelyi ünnepségen. Ünnepi beszédében Markó Béla felidézte az 1989-es forradalmat, az RMDSZ születését, majd köszönetet mondott azoknak, akik munkájukkal a szülőföld visszaszerzését segítették elő. Sikerül visszaszereznünk helységneveinket, költőinket, történelmünket - mondta. Példaként hozzátette, hogy az utóbbi időszakban Maros, Hargita és Kovászna megyében több mint 300 ezer hektár erdőt sikerült visszajuttatni jogos tulajdonba. Az RMDSZ idén decemberben Ezüst Fenyő díjat alapított azok munkájának elismerésére, akik az elmúlt években jelentős szerepet vállaltak a közösségi javak, főként erdők és mezőgazdasági területek visszaszerzésében. A díjat -38 személynek, szenátorok és parlamenti képviselők mellett vidéki polgármestereknek, alprefektusoknak, közbirtokossági elnököknek, erdőmérnököknek, egyházi személyiségnek ítélték oda. /Átadták az Ezüst Fenyő díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./ Markó Béla beszédében emlékeztetett: 1989. dec. 21-én, a déli órákban Marosvásárhelyen az üzemektől a munkások elindultak a főtér felé, és estére a tüntetésnek Marosvásárhelyen 4 magyar és 2 román nemzetiségű hősi halottja volt. Tisztelettel kell gondolnunk arra a temesvári lelkészre is, akinek házától elindult a romániai forradalmi mozgalom, hangsúlyozta Markó. Nem tudjuk megjelölni azt a napot, helyet, ahol az RMDSZ megszületetett, folytatta, mert az RDMSZ sok helyen, más-más napokon született meg: Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Temesváron, Erdély kisebb és nagyobb városaiban, szinte ugyanazokban a pillanatokban. Szinte egymástól függetlenül. De soha senki sem vitatta azt, hogy ennek a szervezetnek egyetlen szövetséggé kell válnia. A díjazottak közül Tempfli József, nagyváradi katolikus megyéspüspök szólott a díjkiosztásra egybegyűltekhez. /(Bögözi Attila): Gyökeret, mint fenyő. Tizenhárom éves az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2002. december 23.
Maros megyében 21-en, közülük hatan - Adrian Hidos, Tamás Ernő, Pajka Károly, Ilie Muntean, Hegyi Lajos és Bodoni Sándor - Marosvásárhelyen estek el az 1989. decemberi forradalomban. Emléküknek áldozott a Mártírváros Napjai elnevezésű rendezvénysorozat a Megyei Forradalmi Mozgalom öt szervezete, a prefektúra, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és a Megyei Tanács szervezésében. Dec, 21-én a megyeszékhely valamennyi közintézményénél félárbocra engedték Románia nemzeti zászlaját. Délben a mártír hősök emlékművénél megemlékező istentiszteletet tartottak. A forradalmárok Marosvásárhely Koronka felőli bejáratához indultak, ahol hivatalosan is felavatták a háromnyelvű mártírváros feliratú táblát. Hasonló táblákat állítottak fel a múlt hét folyamán Marosvásárhely valamennyi bejáratánál. /Nagy Annamária: Koszorúzás és táblaavatás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./
2002. december 23.
Dec. 21-én katonai tiszteletadással, csendőrségi felügyelettel zajlott le Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet-parkbeli kopjafa előtt az 1989. decemberi eseményekre való megemlékezés. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester beszédét románul és magyarul is elmondva csalódottságának adott hangot, amiért az a jobb jövő, amelyet tizenhárom esztendővel ezelőtt álmodtak - amikor mindenki munkájára szükség lesz, amikor a régió fejlődése közös cél és érdek lesz, amikor nem számít a nemzetiség - még mindig nem jött el. Ehelyett szegénység van és munkanélküliség, ezt a vidéket elkerülik a beruházók, "és igenis számít a nemzetiség. Nem véletlenek a helyi tanácsok vagy a sepsiszentgyörgyi polgármester elleni támadások, hiszen ezek nem a személy, hanem az egész közösség ellen irányulnak" - jelentette ki Albert Álmos. Kiemelte: "úgy tűnik, ma már megint vétek a másként gondolkodás, a másakarás, a jobbakarás". Ezért "újabb összefogásra lesz szükség, románok és magyarok között, és nem a helyi pártképviseletek között" - jelentette ki. Horia Grama kormánymegbízott az előtte szólónak ellentmondva annak a véleményének adott hangot, hogy az 1989. decemberi események áldozatai nem hiába adták életüket. /(vop): Forradalmárünnepség. Ismét vétek a másként gondolkodás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 23./
2002. december 23.
Alig százan emlékeztek meg dec. 21-én Kolozsváron az 1989-es forradalom helyi áldozatairól. Kolozsváron annak idején 28 halottat és több mint 80 sebesültet követelt a gyilkos sortűz. Szombaton Vasile Soporan prefektus üzenetben fejezte ki meggyőződését, hogy 1989. dec. 21-e délutánján a kolozsváriak is hozzájárultak a kommunista rezsim elleni népi felkelésnek forradalommá való átalakulásához. Ion Iliescu államfő dec. 22-i sajtónyilatkozatában határozottan cáfolta, hogy az 1989-es rendszerváltás államcsíny következménye lenne. /Kevesen emlékeztek a forradalom áldozataira. Kolozsvár - 1989: 28 halott, 80 sebesült. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2002. december 23.
Kocsis István várta az RMDSZ helyi vagy országos vezetőinek reagálását a román nemzeti ünnep, dec. 1-je alkalmából létrejött Medgyessy-Nastase találkozóról. Ezt az eseményt mind helyi, mind pedig országos szinten teljesen elhallgatták, ezért ő egyszerű RMDSZ-tagként kifejtette véleményét. Ez az esemény a magyarországi és erdélyi magyar politikusok vakságát, politikai analfabetizmusát tükrözi. Ez ugyanis a román politizálás utóbbi 84 évben elért legnagyobb győzelme. A szétdarabolt magyarság, de még az anyaországé is, Trianon óta kimondhatatlan szenvedésnek, nélkülözésnek van kitéve. Az elszakított magyarságnak naponta elnyomásban van része, írta Kocsis István. 2002. december elsején "egy elvtelen, balga, nemzetáruló politikus segítségével sikerült 84 év után Trianont hivatalosan is elismertetni." Nastase az ünneplést Kolozsvárt kezdte a nacionalisták társaságában, s csak azután folytatta Budapesten. /Kocsis István: 84 év után. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2002. december 23.
Dec. 22-én valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház képviselői részt vettek Nagyváradon a püspöki palota visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozó megmozduláson. Negyedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon a történelmi magyar egyházak hívei. A rendezvény 16 órakor kezdődött a római katolikus székesegyházban, mintegy 500 hívő előtt megtartott szentmisével. A megmozduláson részt vett valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház püspöke. Tempfli József római katolikus megyés püspök mellett jelen volt Tőkés László püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke családi elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni, őt Kovács István előadótanácsos képviselte. A hallgatóság soraiban ott volt az RMDSZ három Bihar megyei parlamenti képviselője: Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Pete István szenátor, valamint Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, jónéhány helyi és megyei tanácsos. Tempfli József püspök hangsúlyozta, a törvényesség és igazságosság feltételezi a nagyváradi püspöki palota és a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök kijelentette, azért jött el, hogy e nemes ügyben közösséget vállaljon katolikus testvéreivel. A református püspök bírálta a magyar kormányt és az RMDSZ-t, amiért az 1996-os magyar-román alapszerződésbe nem foglalták bele az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Tőkés azt is felrótta az RMDSZ vezetőinek, hogy nem emelték fel szavukat az ellen, hogy a 2000-ben elfogadott ingatlantörvényből kihagyták az államosított egyházi épületeket. "13 év óta csúfot űznek kétmillió magyar emberből és vezetőikből" - mondta Tőkés. A római katolikus püspökség 1996 óta pereskedik az állammal annak érdekében, hogy visszakapja a püspöki palotát. Az épületben jelenleg a Kőrösvidéki Múzeum működik. /Püspöki tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./
2002. december 23.
Székelyudvarhelyen dec. 21-én átadták a Pro Urbe-díjakat, a polgármesteri díszokleveleket. Szász Jenő polgármester díszoklevéllel tüntette ki dr. Szakács István Pétert irodalomtörténeti és irodalmi munkásságáért, Wass Albert életművének népszerűsítéséért, Komoróczy Györgyöt a több évtizedes nyelvművelő és -őrző munkájáért, Elekes Gyula tűzzománcművészt az Európa-szerte ismert képzőművészeti munkásságáért, Szabó K. István rendezőt rendezői tevékenységéért. Díszoklevélben részesültek a Ferenc-rendi nővérek, akiket gyermeknevelő és szociális-karitatív tevékenységükért tüntettek ki. /Pro Urbe-díjak Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./
2002. december 23.
Dec. 24-én lesz tíz éve, hogy először jelentkezett a Duna Televízió. Az intézmény dec. 18-án ünnepelte születésnapját. Mádl Ferenc köztársasági elnöknek az összetartozás szimbóluma volt a Duna TV tizedik születésnapja. Csoóri Sándort említette kezdeményezőként és Antall József néhai miniszterelnököt kivitelezőként. "A Duna TV az a média, ahol az emberi helytállásnak is hírértéke van", húzta alá az államelnök. Sára Sándor volt elnököt méltatta: semmiből teremtett működő intézményt, stábot, volt bátorsága szembe szállni a kordivattal. Mádl Ferenc állami kitüntetéseket adott át Sára Sándornak, Hanák Gábor történésznek, Lugossy László filmrendezőnek és másoknak. Benkő Samu történész, az MTA külső tagja az erdélyiek nevében beszélt mondott köszönetet. Azt sugallta: maradjon a családok televíziója a Duna, mely távol tartja műsorától a trágárságot, a reklámozásban is mérvadó, a tudást gyarapítja, s az egészséges vigasságot sem zárja ki adásaiból. Pekár István elnök a határon túli magyar szervezetek díjait vehette át, többek között az EMKE-díjat Kötő József elnöktől. A most létesített Pátria-díjban részesült: Jankovics Marcell, Csoóri Sándor, Kovács K. Zoltán, dr. Szöllösy Árpád, Benkő Samu, Zelnik József, Kőhalmi Ferenc, Boross Péter és Kósa Ferenc. II. János Pál pápa bíboros- államtitkára által üzent. /(Máthé Éva): Önmagát ünnepelte a Duna Televízió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2002. december 23.
Úgy tűnik, a következő esztendőben létrejöhet a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatóintézet. A Székelyföldi Fejlesztési Intézet gondolata először 2000 nyarán merült fel, Kovászna megye vezetősége elkezdte a tárgyalásokat az akkori magyar kormánnyal. Ígéret számtalan volt, azonban a megvalósítás elmaradt. Háromszék képviselői, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester a múlt héten Budapesten tárgyalt az illetékesekkel, és megállapodtak, a kormány évi 59 millió forinttal támogatja a terv kivitelezését. A tervek szerint olyan intézet lesz néhány éven belül, amelyik együttműködve a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel Székelyföld fejlődését ellenőrzi. Kezdetben húsz ember dolgozna benne. Az elképzelés szerint távlatilag saját jövedelemre is számíthat az intézet, hisz munkájukat, szakértelmét megvásárolhatják önkormányzatok, ideális esetben körülbelül 30 százalékban válhat önfenntartóvá. /Farkas Réka: Jelentős támogatást ígértek. Megszülethet Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Fejlesztési Intézet? = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./
2002. december 23.
Idén a lapkészítés kevésbé látványos munkáját díjazzuk: a szerkesztőségi titkárét - jelentette ki Ferenczes István, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője, így Lövétei Lázár László részesült a Bálint András Emlékdíjban, akit költőként, műfordítóként is számon tartanak, publicistaként is ígéretes. /Sarány István: Bálint András Emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./
2002. december 23.
Dec. 19-én a kézdialmási Veresvíz Egyesületbe tömörült felsőháromszéki közbirtokosságok képviselői: Rancz Sándor és Csüdör Barna, Tamás Sándor képviselővel közösen a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakminisztériumban beiktatták az első háromszéki magánerdészeti hivatal létrehozásának kérését. A több ezer oldalas dokumentáció áttanulmányozása után remélhetőleg egy hónapon belül választ ad a szakminisztérium. /Beiktatták Kovászna megyéből az első magánerdészeti hivatal kezdeményezést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2002. december 23.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvári Osztálya a kolozsvári líceumok és általános iskolák tanulói számára honismereti vetélkedőt rendezett az Apáczai Csere János Líceumban. A Kolozsvár legfontosabb műemlékeit felölelő vetélkedőn 39-en vettek részt. Lukács József országos EKE-elnök megnyitója után kezdődött a verseny. /Honismereti vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2002. december 23.
A Kriterion Napok Kolozsváron - 2002 című kétnapos rendezvénysorozat második napja, dec. 21-e a gyermekeké volt, mindhárom bemutatott kötet gyermekek számára készült. Lakatos Mihály Etimo apó csodálatos meséi című kötetét Hadai D. Klára illusztrálta, az Aranyos pillangó immár második kiadásban került az olvasók elé, Csetriné Lingvay Klára válogatásában. A harmadik kötet a gyermekfolklór területéről inspirálódott, szerzője Veress Péter Ilona, a címe pedig Mezőcsávási gyermekfolklór. /(köllő): Gyermeknap a Kriterionnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
2002. december 23.
Nagyváradon Szélrózsa címmel tudományos és kulturális évkönyvet adott ki a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar megyei szervezete. Szabó Ödön, a bihari RODOSZ elnöke, a könyv szerkesztője, a dec. 20-i könyvbemutatón elmondta, az övéké az első ilyen jellegű jegyzetkiadvány a hazai magyar civil szférában, amelyre bármely tudományos fórumon hivatkozni lehet. Egy kötetsorozat első része lehet. Az Europrint Kiadó gondozásában megjelent kötetben publikáló 34 szerző a legváltozatosabb tudományos témákban értekezett történelemtől, matematikáig, jogtudománytól kémiáig. A RODOSZ azt tervezi, hogy erősíti a különböző tudományterületek közötti együttműködést. Az EME Bihar megyei szervezetének jelen levő elnöke kérte a RODOSZ- tagokat, hogy kapcsolódjanak be az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos munkájába. /Egy kötetsorozat első pillére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2002. december 23.
Tizenhárom esztendővel ezelőtt, 1989. dec. 23-án jelent meg a Jelen /Arad/ napilap első száma. A diktatúra bukásának lelkesedésében született első lapszámra a 22-én Aradon is megalakult Nemzeti Megmentési Front korlátlan mennyiségben biztosította a papírt. Mintegy 15 ezer példány hagyta el a nyomdát hajnali öt órakor, ahonnan néhány lelkes újságíró és nyomdász vitte ki saját karjaiban az utcára, osztogatta a környező üzemek kapuiban, s főként a Városháza előtti téren, ahol még tartott a maratoni Ceausescu-ellenes tüntetés. /13 éve Jelen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2002. december 23.
Lassan hagyománnyá válik Végváron az iskolások Csűrdöngölő tánccsoportjának karácsony előtti jótékonysági vendégszereplése. Dec. 21-én a csákovai Caritas szociális otthonának kiskorú és idős lakói előtt léptek fel. Mindezért Kóbor György kanonok Tóth Rozália tanítónőnek, az együttes oktatójának és Pastean Erikának, a végvári iskola igazgatójának mondott köszönetet. /(S.): Meghitt pillanatok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2002. december 23.
A Gerhardinum Római Katolikus Líceum /Temesvár/ tanárai és diákjai szép karácsonyi műsorral ünnepeltek. Egymást követték a román és magyar osztályok, osztálycsoportok műsorszámai. A kilencedikesek és a tizedikesek Kovács Jolán magyartanárnő irányításával betlehemes játékokból állítottak össze két jelenetet. "A gyufaárus kislány" történetét a XI. B. osztály tanulói adták elő. Heinrich József főesperes, a líceum igazgatója megköszönte a műsort. /Szekernyés Irén: Karácsonyköszöntő a temesvári Gerhardinumba. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2002. december 23.
A Csiky Gergely Színház /Temesvár/ ez évi utolsó előadásának keretében, dec. 21-én adta át Bodó Barna, a Temes Megyei Tanács Művelődési Bizottságának elnöke a Pro Cultura Timisiensis kitüntetést Ferenczy Annamáriának. A tragédiában, vígjátékban, abszurd drámában, zenés darabokban egyformán otthonosan mozgó művésznő közel ötvenéves színpadi munkáját az utóbbi években már három alkalommal díjazták. A temesvári színház örökös tagsága mellett magyarországi színészi életműdíjat és a Nagyváradi Szigligeti Színház kitüntetését nyerte el. /(Szekernyés): Kitüntették Ferenczy Annamária színésznőt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
2002. december 23.
Dec. 21-én Budapesten kiosztották a Magyar Örökség díjat. Böjte Csaba dévai ferences atya átvette a Magyar Örökség kitüntető címet, melyet a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumért, az árvákat nevelő testvéri szeretetért kapta a kitüntetést. További díjazottak: Balázs Árpád Erkel Ferenc-díjas érdemes művészt sokoldalú kórus- és hangszeres zeneszerzői munkásságáért, Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilágáért. Posztumusz díjjal ismerték el Batthyány-Strattmann László (1870-1931) orvos "szegényeket istápoló munkásságát", valamint Nyírő József (1889-1953) "székelységhez hű írói munkásságát". Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum "két évszázados kultúraápoló tevékenysége" szintén bejegyzésre került a Magyar Örökség díjazottainak aranykönyvébe. Hajós Alfréd (1878-1955) sportemberi és építészeti tevékenységét szintén Magyar Örökség kitüntető címre érdemesítették. /Kiosztották a Magyar Örökség-díjakat. Kitüntették a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumot. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./
