Bársony András magyar külügyi államtitkárnak meg kell értenie - hangzott el az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanács szombati ülésén a kolozsvári Diakóniai Központban -, hogy nem Brüsszelt képviseli Budapesten, hanem Budapestet Brüsszelben. Bársony szerint Magyarország a státustörvény módosítása ügyében kénytelen a brüsszeli elvárásokhoz igazodni. A túlzott engedékenységet tette szóvá a közelmúltban a törvény atyjaként ismert Németh Zsolt, volt magyar külügyi államtitkár, amikor január 7-én a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján a MÁÉRT haladéktalan összehívását sürgette a kedvezménytörvény ügyében. Németh kijelentette: "Az Orbán-kormány képes volt vállalni a nemzeti érdekeket, ezzel szemben a Medgyessy-kabinet a kedvezménytörvény hóhéraként vonul majd be a nemzetpolitika történetébe, amennyiben a jogszabály módosítása a külügyminiszter hét pontja alapján valósul meg". Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója a bírált magyar kormány segítségére sietett: 2001. április 11-én, amikor a státustörvény tervezetéről folytatott vitát az Országgyűlés külügyi bizottsága, Németh Zsolt kijelentette: a kedvezmények zöme nem érinti az EU közösségi joganyagát, csak a határátlépés és a munkavállalás tekintetében. 2001. május 30-án az államtitkár elismerte, hogy az ausztriai magyarok kihagyása a jogszabályból annak is köszönhető, hogy "az Európai Unióval kapcsolatban is vetődtek fel ezzel kapcsolatban kérdések". Tibori /egyezően a Népszabadsággal/ az előző kormányt hibáztatta: "nem kellő körültekintéssel előkészített, anyaországi politikai célokat szolgáló játékokról" írt. /Tibori Szabó Zoltán: Emlékezetfrissítés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2003. január 27.
A külföldi beruházók romániai jelenlétét erőteljesen korlátozó módosításokat vezetett be a kormány a vízumkiadást szabályozó rendeletében. A jan. 27-től életbe lépő rendelet szerint a gazdasági tevékenységet folytatni kívánó külföldi állampolgároknak a tartós vízum megszerzéséhez a kormány ellenőrzése alatt álló külföldi beruházók ügynökségétől (ARIS) kell igazolást beszerezniük arról, hogy tevékenységük a román nemzetgazdaság számára hasznos, és megfelel a gazdaság fejlesztési stratégiájának. Az igazoláshoz részletes üzleti tervet kell benyújtani, valamint a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy legkevesebb 100 ezer euróval rendelkezik az üzleti tevékenységhez. A feltételek között szerepel, hogy a külföldi beruházó csak vadonatúj berendezéseket hozhat be az országba, román nyersanyagokat kell felhasználnia, és román beszállítókat kell igénybe vennie. Külföldi állampolgár csak ugyanolyan vagy ahhoz hasonló üzleti tevékenységbe kezdhet Romániában, mint amilyet saját országában folytat. Az ezt igazoló hivatalos dokumentumokról hitelesített román nyelvű fordításokat kell benyújtani. A rendelet gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy magyarországi kisvállalkozók üzleti tevékenységet folytassanak Romániában. Az EU tagállamai, az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Svájc állampolgárainak azonban nem kell tartós vízumot kérniük a Romániában folytatott üzleti tevékenységhez. MTI. /Korlátozások. Ellehetetlenítik a magyar befektetéseket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2003. január 27.
Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2003. január 27.
Körlevélben fordult Horia Grama prefektus a megye polgármestereihez, hogy vizsgálják fölül a közvagyonleltárt. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az utasítás elfogadhatatlan. Az RMDSZ a kormánypárttal kötendő egyezménybe kívánja belefoglalni azt, hogy a szaktárca a helyi közigazgatás képviselőivel egyeztessen ebben az ügyben. /Farkas Réka: Minden közvagyon? A prefektus a vagyonleltár fölülvizsgálatát kéri. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./
2003. január 27.
Karácsony első napján indította be szolgáltatásait a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) erdélyi tükörszervere. Ettől a pillanattól kezdve az erdélyi olvasók nagy része könnyebben tudja elérni a MEK-et a következő címen: www.mek.ro. Azért volt szükség a tükörszereverre, mert az erdélyi felhasználók panaszkodtak: a gyengébb internet-vonalakon nehezen érik el a szolgáltatást. Kaptak már erdélyi anyagokat, ezeket is internetre tették, köztük például Székelyudvarhelyről az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport tanulmánykötetét, Csíkszeredából a Székely Nemzeti Múzeum évkönyveit. Szeretnék kiterjeszteni elektronikus gyűjtőtevékenységüket a nonprofit tudományos, oktatási szférára. /Kiss Olivér: Szükség volt a tükörszerver telepítésére. E-mail interjú Moldován Istvánnal, az Országos Széchényi Könyvtár MEK-osztályának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2003. január 27.
Mintegy 200 millió forint értékű támogatást ítélt meg 2002-ben az Illyés Közalapítvány romániai altestülete - jelentette ki Tibád Zoltán, a Kolozsváron székelő testület elnöke. A legnagyobb értékű /42 millió forint/ támogatással a művelődési szaktestület, a legkisebbel /9 millió forint/ az önkormányzati szaktestület rendelkezhetett. A művelődési és irodalmi folyóiratok a korábbinál jelentősebb támogatást kaptak. Az alkuratórium a pályázók által igényelt teljes összegnek körülbelül tíz százalékát ítélte meg támogatásként. A 200 millió forintból mintegy 65 milliót kolozsvári székhelyű intézményeknek, civil szervezeteknek ítéltek meg, de - mivel az országos szervezetek, intézmények jelentős része Kolozsváron székel - ez a támogatás egész Erdélyre kisugárzik. Kolozs megyét Hargita követi 33 millió forinttal, majd Maros megye 28, illetve Kovászna megye 15 millió forinttal. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke felvetette: a magyar költségvetésből az oktatási-nevelési támogatásokra kiutalható összegeket a vita középpontjába került Illyés Közalapítvány helyett egy másik közalapítvány fogadhatná és folyósíthatná. /Ülésezett az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 27./
2003. január 27.
Kállay László lelkipásztor, a Református Megújulási Közösség elnöke nyílt levéllel fordult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségéhez. Ebben kifejtette, hogy mind Balogh Barnabás, mind ő több lelkésztársával együtt nemegyszer fordult az egyház vezető testületeihez az egyházban tapasztalható törvénytelenségek megszüntetése érdekében. Beadványaikra azonban a legtöbb esetben nem kaptak választ. "Az 1998-as manipulált és törvénytelen egyházi választások után" Kállay László társaival a Romániai Református Egyház Zsinatához fordult. Ekkor Tőkés László püspök rávette az egyházkerület közgyűlését, hogy kilépjen a zsinatból. Az egyházkerület zsinatba való visszatérésének ára az volt, hogyKállay törvényes megkeresését a zsinat levette napirendjéről. A 2000 decemberében megalakult Református Megújulási Közösség (ReMeK) által beterjesztett beadványukat érdemi tárgyalás nélkül egyházellenesnek bélyegezték.Kállay szerint jelenleg bosszúálló egyházi diktatúra érvényesül. /Kállay László lelkipásztor, a Református Megújulási Közösség elnöke: Nyílt levél a KRE Elnökségéhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 27./
2003. január 27.
Jan. 25-én ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány. Az eseményekben gazdag évtized munkáját dr. Jung János egyetemi tanár, az alapítvány elnöke tekintette át. A néhai Finna Géza nyugalmazott tanár által éltetett alapítványt egy kis csoport marosvásárhelyi értelmiségi hozta létre azzal a szándékkal, hogy a rendkívül sokoldalú építész, művész, grafikus, író, Kós Károly szellemiségének ápolásával követendő példát állítson a mai diákok elé. Az eltelt évek során sikerült megszólítani a tehetséges, érdeklődő fiatalok újabb és újabb csoportját. Közüzemek udvarán felállított szobor, a Kós Károly által tervezett épület falán felavatott emléktábla, illetve a nevét viselő utca jelzi az alapítvány egy évtizedes tevékenységének eredményét. Jan. 25-én Áll még a Varjúvár címmel idén is megtartották a Kós Károly-vetélkedőt. Az emlékesten a Napsugár együttes tagjai kalotaszegi táncot adtak elő, Kozsik József és Kozsik Ildikó színművészek kortárs költők verseit szavalták, majd a Csíki Ágnes vezette Dr. Bernády György Kamarakórus lépett fel. /Áll még a Varjúvár. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./
2003. január 27.
Jan. 25-én dr. Jakubinyi György érsek püspöksége alatt a 11. ferencest szentelte fel Csíksomlyón, a kegytemplomban, a Szent Istvánról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány számára. A szentelési szertartáson jelen volt Tamás József segédpüspök, P. Páll József Leo Ofm. ferences provinciális, számos ferences és világi pap. /Ferences papszentelés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./
2003. január 27.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) öt évvel ezelőtt indította útjára a Közgazdász Fórum című szaklapját. A kéthavi rendszerességgel megjelenő Közgazdász Fórumot többnyire fiatalok írják és szerkesztik, a kiadványt nemzetközi viszonylatban is szakmai referenciaként fogadják el. Kerekes Jenő tiszteletbeli elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMKT szakkönyvtárának ötezer kötetes állományának zöme 1990 utáni kiadvány. /Ö. I. B.: Közgazdász Fórum. Ötéves a klisé. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2003. január 27.
Jan. 23-án Budapesten megnyílt Kett Groza János aradi festőművész. Kiállítása a Fiatal Iparművészek Stúdiójában. Sikert aratott 25 olajfestményéből álló tárlata. A kiállítás díszvendége Dávid Ibolya országgyűlési képviselő volt, aki már aradi látogatásai során is elismeréssel nyilatkozott Kett Groza János képeiről, sőt vásárolt is tőle. /(puskel): Kett Groza János tárlata Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./
2003. január 27.
A romániai nemzeti kisebbségek oktatásának jelene. A 2001-2002-es oktatási év megvalósításai és távlatai címmel a Köztájékoztatási Minisztérium Etnikumközi Kapcsolatok Főigazgatósága és az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium kisebbségi főigazgatósága gondozásában, Murvai László irányításával összeállított román nyelvű kötet bemutatja valamennyi romániai kisebbség lehetőségeit az anyanyelvi oktatás terén. A kötet tartalmazza az oktatással kapcsolatos törvényes előírásokat, módszertani utasításokat. - Megjelent Zsigmond Győző Nyelvi rejtvény, játék, verseny (Pallas-Akadémiai Kiadó, Csíkszereda) című könyve összegyűjti mindazon nyelvi próbákat, amelyeket az évtizedek folyamán írók, nyelvészek dolgoztak ki. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2003. január 27.
A kárpátaljai magyarság helyzetének alakulását, az anyaország EU-csatlakozásának hatásait vitatták meg egy Ungváron rendezett konferencia keretében. Az etnikai arány változásnak a kárpátaljai magyar kultúrára gyakorolt hatása a 2001. évi ukrajnai népszámlálás tükrében című tanácskozást a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) szervezte, ukrajnai és magyarországi résztvevőkkel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke a többi között kifejtette: a következő négyéves ciklusban az IKA tevékenységét oly módon kell átalakítani, hogy az a támogatásaival növelni tudja a határon túli magyar közösségek kulturális teherbíró képességét, és lehetővé tegye e kisebbségek intézményeinek önálló működését. Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke előadásában kiemelte: a kárpátaljai magyarság fogyása rövid távon lefékezhető, hosszú távon pedig visszafordítható gazdasági eszközökkel. A kárpátaljai magyarság kilátásait elemezve Dupka György MÉKK-elnök elmondta, hogy a vízumrendszer idén szeptemberre tervezett bevezetése Ukrajnával szemben a kárpátaljai magyarok anyaországi áttelepülésének újabb hullámát indíthatja el. Hozzávetőleges felmérése szerint ugyanis jelenleg közel 50 ezer kárpátaljai magyar él határ menti - nem mindig legális - kereskedelemből, s közülük mintegy 20 ezer azoknak a száma, akiknek már lakásuk vagy házuk van Magyarországon. Ők mostanáig kétlaki életet éltek, de a határátlépés feltételeinek a szigorodásával, illetve korábbi tevékenységük ellehetetlenülésével véglegesen az anyaországban telepednek le. /A kárpátaljai magyarság megmaradásának esélyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2003. január 28.
A kormány még februárban össze szeretné hívni a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) a kedvezménytörvény módosított szövegtervezetének megvitatására - közölte Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. Tájékoztatása szerint a kedvezménytörvény módosításának tervezetét előkészítő munka azon alapelvek alapján folyik, amelyeket a kormány tavaly december 27-i ülésén elfogadott. A HTMH vezetője elmondta: a tervezetről egyeztetnek a szomszédos országokkal, azt követően pedig az azokban működő legitim magyar szervezetekkel, s a Magyar Állandó Értekezlet összehívása e folyamat csúcspontja lesz. Bálint-Pataki József szerint a Máért-tanácskozásnak akkor van értelme, ha sikerül egyetértést kialakítani a tervezetről, amelyet a kormány ezt követően kíván az Országgyűlés elé terjeszteni. Közölte: a kormány azt szeretné, ha mielőbb a parlament elé kerülhetne a javaslat, s azt az Országgyűlés a tavaszi ülésszakon minél nagyobb egyetértéssel fogadná el. A módosítás konkrétumairól a hivatal elnöke egyelőre nem kívánt nyilatkozni. /Februárra tervezik a MÁÉRT összehívását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2003. január 28.
Adrian Nastase miniszterelnök a tavasz folyamán Ukrajnába látogathat, hogy a kijevi vezetéssel elemezzék a román-ukrán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fellendítését A román kormányfő jan. 26-án Davosban találkozott Viktor Janukovics ukrán miniszterelnökkel, akivel a két ország kormánya által az exportok ösztönzésére és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére kezdeményezett projektekről tárgyalt. A találkozón szó esett a román-ukrán kormányközi gazdasági és kereskedelmi konzultatív tanács harmadik ülésének megrendezéséről is, amelyre Nastase kijevi látogatása alkalmával kerülhet sor. Nastase, aki jelen volt a Világgazdasági Fórum davosi ülésén, részt vett a Délkelet-Európa prioritásai című szemináriumon is. A rendezvényen jelen volt a szlovén és a macedón államfő, a bolgár pénzügyminiszter, valamint külföldi politikai és üzleti körök képviselői. /Adrian Nastase Kijevbe látogathat. A román-ukrán kapcsolatokat elemeznék. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28
2003. január 28.
Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke csak akkor vesz részt a szövetség kongresszusán, ha az RMDSZ vezetői garanciákat nyújtanak azzal kapcsolatban, hogy a kongresszuson "helyreigazító határozat" születik a belső választások megrendezéséről. Tőkés az RMDSZ vezetésével folytatott megbeszélések után dönt arról, hogy részt vesz-e vagy sem a hét végén Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő kongresszuson. "Szeretnék hozzájárulni a romániai magyar közösség egységéhez, és nem tudnék elfogadni egy olyan hamis egységet, amely az RMDSZ megtévesztésén alapul" - fogalmazott a tiszteletbeli elnök. /Tőkés részt venne a kongresszuson. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2003. január 28.
Tavaly októberben a hivatalos eljárásokat betartva, abban az épületben állítottak emléket Bernády Györgynek, amelyet ő épített polgármestersége idején. Egy nacionalizmusta román szenátor letépte a falról az emléktáblát. Másnap a polgármester portréja visszakerült a helyére, s megtörtént az ünnepélyes avatás is. A következmények azonban elmaradtak. A tettest nem vonták felelősségre. Most öt képviselőtársával hatolt be az épületbe s tépte le a volt polgármester arcképét. Ez alkalommal a helyére feltette a saját, engedély nélkül készült emléktábláját. A prefektus kijelentette: megteszik a megfelelő lépéseket. Első lépésként... kirúgták a kapust. Az RMDSZ-nek, amikor megyei együttműködési szerződést köt a kormánypárttal, arra is oda kell figyelnie, hogy miként járulnak ezzel hozzá a jó együttélés légkörének kialakításához. /(mózes): Lépéshátrány. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2003. január 28.
Nyugati magyar szervezetek közleményben tiltakoztak Günter Verheugen uniós bővítési biztos érvei ellen, aki levelében elmarasztalóan írt a kedvezménytörvényről. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége hivatalos közleményét a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) többi tagszervezete is aláírta. Verheugen levelében kérte, hogy a törvényből töröljék ki a magyar nemzetről mint egészről szóló megfogalmazást, az anyanyelvi oktatási támogatás határon átnyúló jellegét. Emellett követelte, hogy a magyar igazolvány csupán kulturális szimbólum legyen. A NYEOMSZSZ közleménye szerint - amelyet a magyar és a svéd kormánynak is elküldtek - az Európai Unió kettős mércével mér, "hiszen a magyar kedvezménytörvény által biztosított előnyök nem érik el a szlovák, román, dán, görög, horvát hasonló jellegű támogatás szintjét, és Verheugen csak a magyar törvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat". Emellett szó nélkül hagynak olyan törvényeket, rendeleteket, mint például a Benes-dekrétumok. A NYEOMSZSZ-t a nagy-britanniai, ausztriai, dániai, hollandiai, lengyelországi, litvániai, németországi, norvégiai és a svédországi magyar szervezetek hozták létre tavaly novemberben. /Gergely Edit: Kettős mércét alkalmaznak? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2003. január 28.
Elutasították annak a három tisztnek a fellebbezését, akiket az 1989-es decemberi forradalom idején ötven katona halála és tizenhárom közlegény megsebesítése miatt felelősségre vontak, és szabadságvesztésre ítéltek, - jelentette be Tanase Joita főügyész. A két tábornok és egy százados ártatlannak vallotta magát, és kegyelmet kért a bíráktól. A fellebbezést követően is bűnösnek talált Ion Zorila százados négy év börtönbüntetést kapott, nyolc év szabadságvesztésre ítélték Dumitru Draghin tábornokot, Grigorie Ghita tábornoknak pedig hat évre. /V. K.: Marad a büntetés. Ötven katona haláláért felelősek a tisztek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2003. január 28.
A határon túliak szülőföldön való tanulását támogatja továbbra is a magyar Oktatási Minisztérium - jelentette ki Hiller István államtitkár. "A határon túli magyarság érdekvédelmi szervezeteinek és pedagógusszövetségeinek kérésére az Oktatási Minisztérium jelentősen megszigorította a határon túli magyarok magyarországi tanulását az általános iskolákban és a gimnáziumokban, azáltal, hogy megszűnt az iskolák normatív támogatása a határon túli magyar tanulók után" - jelentette ki az államtitkár. "Nem nyugtatott meg az államtitkár úr válasza - jelentette ki Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke - Azáltal tudniillik hogy lehetőséget ad a Magyarországon élő román állampolgárok gyermekeinek a magyarországi érettségizésre, a szülők elvándorlását ösztönzi." /Gazda Árpád: Eltérő értékelés. Az otthon maradást támogatják? = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./ Az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának jan. 25-i kolozsvári ülésén az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács felvetette, hogy a magyarországi minisztérium határon túli magyarok főosztálya tervezetet készített, amelynek értelmében magyarországi érettségivel is pályázhatnak anyaországi egyetemi ösztöndíjra a következő tanévtől azok a határon túli diákok, akik középiskolai tanulmányaikat a 2000/2001-es tanév előtt kezdték magyarországi középiskolában. /A szülőföldön való tanulást támogatják. Bevonják a döntéshozatalba az érdekvédelmi szervezeteket is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2003. január 28.
Közel egy esztendeje jött létre Nagyváradon a Mecénás Alapítvány, hogy gátat vessen a bihari fiatalság kivándorlási szándékának. Létrehozásának ötlete Kiss Sándortól, a megyei tanács alelnökétől származik, s működtetése is az ő nevéhez fűződik. A Mecénás Alapítványt öttagú kuratórium irányítja, a kuratóriumi tagok az RMDSZ megyei szervezetének is tagjai. Az alapítvány 250 millió lejből gazdálkodik, s havi kétmillió lejes tanulmányi támogatást nyújt, jelenleg tíz egyetemistának. A támogatás folyósítása előtt a fiataloknak szerződést kell aláírniuk az alapítvánnyal, melynek értelmében egyetemi, vagy főiskolai tanulmányaik után legalább öt évig itthon dolgoznak. Ellenkező esetben az alapítvány által támogatottaknak a kapott összeg ötszörösét kell visszafizetniük. Az alapítvány a tanulmányi időszak lezártával munkahelyhez próbálja juttatni az általa támogatottakat. /Sorbán Attila: Alapítvány az itthonmaradásért. Tanulmányi támogatást biztosít a Mecénás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2003. január 28.
Minden hónap utolsó péntekén kihelyezett fogadónapot tart választókörzetben - tájékoztatta a sajtó képviselőit Sógor Csaba szenátor. Közölte, hogy a kongresszuson részt vesz. Szerinte nem csak a Reform Tömörülés elégedetlen, hanem az emberek is. Hangsúlyozta: Székelyföld számára stratégiát kell felépíteni. /(Daczó Dénes): A csíki szenátor szerint: Véleményt kell nyilvánítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2003. január 28.
Varga Gábor, az országos Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója, kongresszusi küldött, volt Bihar megyei RMDSZ-elnök, megyei tanácsos az eddigi kongresszusokon, továbbá az RMDSZ összesereglésein kezdettől jelen volt, rámutatott, az RMDSZ kezdeti célkitűzésekből sok minden megvalósult. De az élet hozott újabb kihívásokat hoz. Egyet kér a Székelyföld, mást a Partium, és megint mást a szórvány. Jó lenne most ezeket is közös nevezőre hozni. Varga reméli, hogy a belső választások régen húzódó ügye is végleg eldől. Szerinte az állóurnás szavazást a Székelyföldön már régen meg kellett volna ejteni, de nem biztos, hogy Biharban ezt meg tudnák csinálni. A Szövetségi Képviselők Tanácsa legitim megújítását is kell valósítani. Varga álláspontja: aki az RMDSZ egységének megbontására tör, az a romániai magyarság elleni egyik legnagyobb bűntettet követi el. /Wagner István: "Bűntett lenne szétverni az egységet". = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./
2003. január 28.
Sepsiszentgyörgyön jan. 27-én a lakossági fórumon Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi szervezet elnöke elmondta: az elmúlt hetekben a felső-háromszéki területi szervezettel, az egyházakkal, egyesületekkel való egyeztetés nyomán megállapodtak abban, hogy Kovászna megye küldöttsége - mint a tömbben élő magyarság egyik fellegvára - külön állásfoglalást terjeszt a kongresszus elé. Az állásfoglalásban felkérik a leendő vezetőséget, hogy a kormánypárttal való további együttműködés során az RMDSZ ne engedjen pozícióiból. Érvényesíteni kell az itt élő közösség akaratát, hogy a Székelyföldet önálló régióként határozzák meg. A hozzászólók zöme azt kérte a kongresszusi küldöttségtől, hogy ne szavazzák meg Tőkés László tiszteletbeli elnöki címtől való megfosztását. /(simó): Maradjon a tiszteletbeli elnök! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2003. január 28.
Az RMDSZ Temes megyei elnöksége jan. 22-i ülésén megfogalmazta álláspontját az RMDSZ kongresszusa előtt a küldötteknek eljuttatott dokumentumcsomaggal kapcsolatban, amely az illetékes munkabizottság által elfogadásra javasolt alapszabály-módosításokat tartalmazza. Megállapították, hogy a tervezett módosítások egy szigorú hierarchiára épülő, homogén és centralizált egypárt lehetőségét teremtik meg. A módosításokkal a választójog szűkül, a választhatósági jog is feltételekhez kötött, a területi szervezetek autonómiája csökken. Az Operatív Tanács hatásköre tovább nő a többi döntéshozó testület rovására, ez helytelen. A Szövetségi Képviselők Tanácsát továbbra sem a közösség választja általános, titkos és közvetlen választás során, ez viszont legitimitását ássa alá. A Szövetségi Egyeztető Tanács továbbra sem az erdélyi magyar civil társadalom autonóm döntéshozó testülete, hanem képviselőik lojalitása a politikai vezetéshez. Helytelen, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság függetlensége megszűnik, politikai kontroll alá kerül. A parlamenti csoportban kötelezővé válik a pártfegyelem, ez sem fogadható el. A tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése vagy tartalmának teljes kiürítése végleges megosztást eredményezhet a magyar közösség soraiban. Mindezen korlátozó előírások szabályzatba ültetése ellen az elnökség a leghatározottabban tiltakozik. /Temesvári üzenet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28., Temesvári üzenet. =. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2003. január 28.
Jékel Géza /Szatmárnémeti/ felidézte a múltból Markó Béla néhány gondolatát. Markó 1992-ben Barabás Lászlóval beszélgetve mondta a következőket: "...nem tudom elfogadni azt, hogy ne a nemzeti eszme lenne számunkra itt - a demokrácia eszméjével összekapcsolva - a legfontosabb". (A feledékeny Európa, 38. old.) Ugyanott: "...nem szabad olyan kompromisszumokat kötnünk, amelyek lezárnának bizonyos utakat, amelyeken a jövőben végig kell menni". Az elmúlt tíz év folyamán ennek ellenkezője történt: megszavazta a 20 százalékos nyelvtörvényt, melynek következtében nem használhatja alanyi jogon anyanyelvét szülőföldjén több mint másfél millió erdélyi magyar; nem tiltakozott olyan törvénytelenségek ellen, hogy milliárdos értékű gazdasági egységeket "ajándékoztak" az ortodox egyháznak (lásd Agroind Kovászna) s mellé még - kormányrendelettel - évi 320 milliárd lejt az egyháztörvényben előirányzottakon kívül, elfeledte a Bolyai Egyetemet, feltalálva helyette a multikulturális humbugot. A Markó-csapat elfeledkezett a négyszázezer aláírásról, amellyel az erdélyi magyarság a kettős állampolgárságot kérte, s helyette a kedvezménytörvényt választotta. 1993 januárjában Makkai Jánossal beszélgetve Markó Béla a következőket mondta: "...az RMDSZ élére olyan vezetés kerüljön, amely képes az elkövetkező nagyon nehéz időszakban a konszenzust megteremteni a különböző csoportosulások, platformok között". "A vezetésnek nem lehet célja egyik vagy másik csoport ideológiai háttérbe szorítása." (I. m., 44. old.) Ugyanott: "...az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy egyetlen embert vagy néhány embert ruházzon fel a sorsáról való gondoskodással, döntéssel!" Sőt: "Személy szerint mindig is idegenkedtem attól, hogy egy közösség a sorsát néhány ember kezébe tegye le, akár rólam, akár másokról van szó". Ezzel szemben kigolyózták az RMDSZ-ből Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Csapó I. Józsefet, Borbély Imrét, mert másként gondolkodtak, perbe fogták az udvarhelyi magyar tanácstagokat, mert nem RMDSZ-színekben indultak; megrótták Sógor Csabát, kikezdték és lejáratják Szász Jenőt, Pécsi Ferencet, az egész Reform Tömörülést és a Polgári Együttműködés Mozgalmat, s most készülnek eltávolítani azt a Tőkés Lászlót. Az RMDSZ alapszabályzata kimondja: "Az RMDSZ fenntartja magának a jogot, hogy a kisebbségi jogok sérelme esetén nemzetközi fórumokhoz forduljon ezek megszüntetéséért". Az erdélyi történelmi egyházak vagyonának tizedrésze ha visszakerült, a vissza nem adhatókért pedig csak 2015-ig kapják meg a kárpótlást. Az iskolákban a magyarországi könyveket rendőrség kutatta, és két tantárgyat még mindig románul tanítanak. Hargita, Kovászna és Maros megyében sorra építik - állami támogatással - az ortodox templomokat, zárdákat, erőszakosan megváltoztatva az etnikai összetételét a vidéknek. A nemzetiségi önkormányzat már szóba sem kerül. Annak ellenére, hogy 1993. szeptember 2-án az Európai Demokratikus Unió értekezletén Markó Béla még a következőket mondta: "A mi erdélyi magyarságunk csak úgy őrizheti meg nyelvét, kultúráját, hagyományait, ha sürgetjük a minél szorosabb nemzetközi együttműködést, a minél hatékonyabb nemzetközi garanciákat". Ugyanott: "Európai mércéjű demokráciára és teljes körű kisebbségi jogokra törekszünk." (I. m. 81. old.) Közben megváltozik az etnikai arány, napról napra fogy az erdélyi magyarság, a helyben maradók pedig elfordulnak az RMDSZ-től. A következő kongresszuson az elnöki tisztségre Markó Béla az egyetlen jelölt. Tíz megyei szervezet és néhány platform már bejelentette: támogatja Markó Béla (harmadik) megválasztását. Ez a módja az előre eldöntött eredménynek a diktatúra idején volt divat. 1994. április 14-én Marton Gáborral beszélgetve az elnöki tisztségről Markó Béla a következőket mondta: "Csak ideiglenesen vállalom. Egy átmeneti korszak kényszere." (A feledékeny Európa című kötet 108. oldalán olvasható.) Markó Béla tíz éve elnök. /Jékel Géza, Szatmárnémeti: Gratulálok Markó Bélának! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./
2003. január 28.
Hasonlóan elítélte az RMDSZ jelenlegi vezetését a hetilapban további három hozzászólás: Gazda József: Kongresszus előtti gondolatok; Veress Dávid kongresszusi küldött, Csíkszereda: Tisztelt főszerkesztő úr!; G. Katona József Gencs: Hajszál helye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./
2003. január 28.
Az anyanyelven történő oktatás volt a témája annak a szakmai fórumnak, amelyen Nagyvárad egyik általános iskolájának magyar pedagógusai, valamint különböző magyarországi iskolák tanítói, igazgatói vettek részt. Elsősorban a magyarországi pedagógusok akartak megismerkedni a romániai anyanyelvi oktatással, mivel az oda kikerült diákok tanulmányi eredményei nagyon jók./Sorbán Attila: Tanítani tanultak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2003. január 28.
1945 januárjában Szatmár megye 39 településéről közel 5000 személyt - férfiakat és nőket vegyesen - elhurcoltak a volt Szovjetunióba, "jóvátételi közmunkára". E szomorú esemény emlékére a történtek évfordulóján az 1990-es évek eleje óta évente megrendezik a volt szatmári deportáltak találkozóját. Az idei találkozót jan. 25-én Mezőfényen tartották. A temetőben megkoszorúzták a deportáltaknak állított emlékművet. A rendezvényen részt vett Karol König a Művelődési- és Kultuszminisztérium államtitkára, és a Német Demokrata Fórum több területi vezetője is. /(Boros Ernő): Deportált-találkozó Mezőfényen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2003. január 28.
A katolikus közösségek hálózatának mozgalma, a Háló kiterjed az egész Kárpát-medencére.A Háló minden év őszén más- más országban 3 napos évi találkozót szervez. Erdélyben először 1996-ban volt találkozó Csíksomlyón, majd 2001-ben Székelyudvarhelyen. A legutóbbi évi nagytalálkozót 2002 októberében Érsekújváron tartották. Vannak nyári nagytáborok is. Az első tábort Erdélyben Homoródfürdőn szervezték 1999-ben, több mint 700 résztvevővel. Emellett régiónként is szerveznek találkozókat. A gyergyói szervezők, Hideg Csaba és Hideg Júlia idén jan.18-án hívták össze a Gyergyói-medence szintű Háló-találkozót /IV. Gyergyói Háló-találkozó/, amelyen 27 katolikus közösség vett részt: cserkészcsapatok, Kolping-családok, karizmatikus imacsoportok, ifjúsági csoportok, Taize-közösségek, Mária kongregáció, családos közösségek, a Katolikus Magyar Bibliatársulat képviselői. A találkozón részt vett az erdélyi Háló lelki vezetője, Nagy György Attila zernyesti plébános, valamint az utóbbi években egyesületként is bejegyzett Erdélyi Háló világi vezetője, Márton Melinda. /Gál Éva Emese: A IV. gyergyói Háló-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
