Hivatásos színészek 12 éve nem léptek fel Erdőhegyen, nagy sikere volt febr. 11-én a kisjenői ifjúsági házban az Aradi Magyar Színház társulata által bemutatott Te rongyos élet című zenés kabarénak. /Fergeteges siker, családias hangulat az ifjúsági házban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./
2003. február 13.
Febr. 12-én sportvetélkedőkkel kezdődtek a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskolában az iskolanapok. Febr. 13-án Vitos Mózesre, az iskola névadójára emlékeznek a pedagógusok és tanítványaik, akik helytörténeti, népdal-, rajz-, anyanyelvi és általános műveltségi vetélkedőkön is összemérhetik tudásukat, tehetségüket. /Iskolanapok Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./
2003. február 13.
Negyven évvel a szatirikus kisvárosi író, Tomcsa Sándor halála után a nevét viselő székelyudvarhelyi színház három magyar szerző - Karinthy, Örkény és Tomcsa - műveiből összeállított pódiumműsort mutat be. A pódiumműsor bemutatója febr. 13-án lesz a székelyudvarhelyi színházban. /Zilahi Imre: Gúnykirakat Tomcsa emlékére. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2003. február 13.
Nemrég jelent meg az a törvény, amely szerint egy adott településen minden 7000 lakos után legalább egy könyvtáros fizetését kell biztosítania a helyi önkormányzatnak. Mivel a 20 ezer lakosú Gyergyószentmiklóson a városi könyvtárnak kilenc alkalmazottja van, az ifjúsági és gyermekkönyvtár kezdeményezésére alapítványt hoznának létre, amely magára vállalná a részleg működtetését. Az alapítvány ugyanakkor jelentős összegeket pályázhatna meg saját infrastruktúrája fejlesztésére, a részleg költségeinek törlesztésére, valamint könyvvásárlási alapokra. Az alapítvány bejegyzése folyamatban van. A megoldás nem újszerű a városban: 2002-ben a Figura Stúdió Színház sem kapott alapokat fenntartási költségeire, mindezen költségeket a Figura Baráti Társaság révén pályázták meg. /Alapítvány a könyvtár számára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2003. február 14.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) kapná a szavazatok 46 %-át, ha a következő vasárnap választásokat tartanának, derül ki egy CURS-felmérésből. A kormánypártot a Nemzeti Liberális Párt (NLP) követi 15 %-kal, majd következik a Nagy-Románia Párt (NRP) 14 %-kal, a Demokrata Párt (DP) 10 százalékkal, az RMDSZ 6 százalékkal, a Román Humanista Párt RHP) 4 %-kal, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) 3 %-kal. A megkérdezettek 38 százaléka bizonytalan, vagy nem szavazna. A személyiségek népszerűségi listáját Ion Iliescu vezeti /49 %/, az államfőt követi a kormányfő Adrian Nastase (42%), Theodor Stolojan (41%), Traian Basescu (37%), C.V. Tudor (18%), Dan Voiculescu (14%), Victor Ciorbea (14%) és Markó Béla (10%). A megkérdezettek 77 százaléka "kis, illetve nagyon kis mértékben bízik meg" Markó Bélában, majd következik C.V. Tudor (76%), Victor Ciorbea (73%), Dan Voiculescu (58%), Traian Basescu (56%), Adrian Nastase (53%), Theodor Stolojan (51%) és Ion Iliescu (46%). /Az SZDP a legnépszerűbb politikai párt. Az államnak biztosítania kellene a méltányos életszínvonalat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
A Népszabadság értesülései szerint várhatóan március elején lesz a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyen a státustörvény normaszöveg-tervezetének legújabb változatát vitatják meg. A február végére jelzett ülés előbb azért nem valószínű, mert a határon túli magyar szervezetek és az országgyűlési pártok véleménye a dokumentumról csak a napokban érkezett meg a kormányhoz. Több bírálat érkezett a kormányhoz a szomszédos országok magyar szervezeteitől a státustörvény új normaszöveg-tervezetével kapcsolatban. A legnagyobb kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ teljes egészében elveti az új tervezetet. Több határon túli magyar szervezet (közöttük az RMDSZ) különösen kifogásolja a státustörvény hét módosítási alapelve közül a hetediket. Ez kimondja, hogy a jogszabály hatálya nem terjedhet ki az EU-tagok állampolgáraira. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára a Népszabadságnak elmondta: a kritikai észrevételek ellenére meg lehet egyezni. /Márciusra halasztott MÁÉRT? Bírálnak a határon túli magyar szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
A Magyarország és Szlovákia, illetve Románia közötti párbeszéd folytatására buzdított a kedvezménytörvény módosítása ügyében Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa febr. 13-án Budapesten. Rolf Ekeus elmondta: a kedvezménytörvény szándékát, szerepét, kihatását vizsgálja a Magyarországgal szomszédos országokban és a régióban. /Az EBESZ kisebbségi főbiztosa Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./
2003. február 14.
A két M (Medgyessy-Markó) kimondta, hogy ha hívnak, akkor nekünk menni kell, írta Y. Szabó Gyula, emlékeztetve, hogy tavaly szept. 24-én írt cikkére (El a kezekkel Koreáról) heves elutasító reagálások születtek. A háborús uszítás ma is folyik, hiszen valódi bizonyíték nincs. A magyar miniszterelnök, mint NATO-tag, felkínálta magát a fődudásnak (nem a NATO-nak), s még a kerítő szerepét is eljátszotta anélkül, hogy erre felhatalmazása lett volna. Románia, még csak a NATO-felvétel ígéretében lubickolva, teljes mellbedobással a NATO egyik tagja mellett tette le a garast. Iliescu elnök kimondta a fő indokot: nem mondhattunk nemet Amerikának. - Be akarják fogni azoknak a száját, akik helytelenítik a részvételt. A pesti rendőrfőnök szemrebbenés nélkül állította, hogy a tiltás nem politikai indíttatású. Valamelyik szélsőséges, majdhogynem fasiszta szervezet is tiltakozni akar. Ők nem zavarják a forgalmat. Aki magyar létére Kolozsváron tüntetni szeretne a békéért, együtt fog menetelni a Nagy-Románia Párttal. /Y. Szabó Gyula: A háború és a magyar-román barátság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
Közpénzekből történő támogatás esetén, kit részesítenének előnyben: egy nonprofit közhasznú alapítvánnyal társult, eddig támogatásban nem részesült püspökséget, vagy egy Kft-t, amelynek részese egy eddig sokat támogatott és a támogatásokkal kellő módon elszámolni nem tudó egyházkerület, valamint a holdudvarába tartozó magánszemélyek?" - tette föl a kérdést Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, a nagyváradi Mecénás Alapítvány kuratóriumának tagja a Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón, az érmindszenti Ady-zarándokhely kapcsán, Jelen volt Tempfli József római katolikus megyéspüspök, ott voltak a Mecénás Alapítvány kuratóriumi tagjai: Biró Rozália, Kiss Sándor kuratóriumi elnök, Lakatos Péter, dr. Földes Béla, Fodor József és Szabó Ödön. Előző napon Tőkés László püspök újságíróknak szóvá tette: az előző magyar kormányzat idején pályázatot nyertek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál egy Adyfalván létesítendő egyházi, kulturális és gyógyturisztikai komplexum létesítésére, mintegy 320 millió f
2003. február 14.
Törvényszéki rendeletekkel kötelezték Georghe Funar polgármestert az önkormányzati ülés összehívására és a költségvetés előterjesztésére. Így megszűnni látszik a kolozsvári pénzügyi blokád, ami azért alakult ki, mert a polgármester nem volt hajlandó a tanács elé terjeszteni a büdzsét. Febr. 14-re Funar összehívta a kolozsvári városi tanács ülését; a napirendi pontok között szerepel az idei költségvetés tervezetének megvitatása is. Mint ismeretes, mivel az önkormányzat még nem fogadta el az idei büdzsét, a tanárok még nem kapták meg januári fizetésüket. /Lepedus Péter: Meghátrált a kolozsvári polgármester? = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
Részben politikai döntés volt, hogy nem a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, hanem a bihari RMDSZ-vezetők Mecénás Alapítványának és a nagyváradi katolikus egyházmegyének ítélték az Ady kultuszához kötődő 320 millió forintos támogatást - nyilatkozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Rockenbauer Zoltán miniszter tavaly máj. 24-én arról tájékoztatta Tőkés László püspököt, hogy támogatandónak találta az egyházkerület pályázatát, és a 320 millió forintról szóló támogatási szerződés megkötését a minisztériumához tartozó Egyházügyi Főosztálynak utalta át. Miért nem kötötték meg a szerződést az egyházkerülettel? - kérdezte Gazda Árpád, a Krónika munkatársa. Szabó Vilmos szerint ezt a megállapodást az átadás-átvételkor nem kapták meg. Nagy hangsúlyváltások is vannak, jelezte Szabó Vilmos. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület "az elmúlt években milliárdos nagyságrendben kapott támogatást a magyar költségvetésből. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy ez a kormányváltás előtti utolsó napokban hozott döntések közé tartozik, és nem megfelelő előkészítettségű. Megnéztük, milyen lehetőségek vannak, és azt a döntést hoztuk, hogy a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyének és a Mecénás Alapítványnak adjuk az erre a célra előirányzott 320 millió forintos támogatást." A döntést Szabó Vilmos és Szalay István államtitkár úr írta alá. "A döntés felelőssége természetesen a miénk." - szögezte le Szabó Vilmos. Ez politikai döntés volt? - hangzott a kérdés. Szabó Vilmos elismerte: "nyilvánvalóan politikai döntést is hoztunk." -- Nyújtott-e be a Mecénás Alapítvány is olyan, több ezer oldalas pályázatot, mint amilyennel korábban a Királyhágómelléki Egyházkerület pályázta meg a támogatást? - kérdezte Gazda Árpád. Természetesen, volt a válasz. /Gazda Árpád: Folyamatosság? Interjú Szabó Vilmos államtitkárral. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
Az RMDSZ kovásznai városi szervezete nyílt gyűlést tartott, melynek központi témája a szatmárnémeti VII. RMDSZ-kongresszus utáni helyzet megbeszélése volt. Sokan elmondták: Tőkés Lászlót továbbra is tiszteletbeli elnöküknek tekintik, ami pedig a küldötteket illeti, többen is úgy gondolják, hogy kongresszus előtt ki kellett volna kérni a tagság véleményét, hogy ki és milyen megbízatással képviselje őket a kongresszuson. /Bodor János: Kongresszus után Kovásznán. Tőkést továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Gazda József, a kovásznai RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatban fejtette ki, hogy tiltakoznak a Szatmárnémetiben tartott 7. RMDSZ-kongresszus szellemisége ellen. Tőkés Lászlót továbbra is tiszteletbeli elnökünknek tekintik, elutasítják az ellene folytatott rágalomhadjáratot. Csatlakoznak a Láncos templomban elfogadott nyilatkozathoz, mely kinyilvánítja a nemzeti önkormányzat felállításának szükségességét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2003. február 14.
Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi és háromszéki szervezetei tavaly november óta gyűjtést szerveznek a szervezet székházának megvásárlására. /Székházra gyűjt az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2003. február 14.
Febr. 12-én Temesváron emlékeztek a 63 esztendővel ezelőtt született és kilenc hónappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt Iosif Costinas író-újságíróra, amatőr filmesre, fotósra jóbarátai, értelmiségiek és forradalmárok. Barátai szeretettel emlékeztek erre az örökké gúnyolódó, de csupaszív emberre, aki nagy valószínűséggel szabadság- és igazságszeretete, szókimondása áldozata lett. Iosif Costinas 1989 óta a temesvári forradalom titkait kutatta. Már csak néhány hiányzó láncszemet kellett volna összeillesztenie és megjelenhetett volna a teljes igazságot tartalmazó leleplező könyve, élete főműve. Ez a könyv már soha nem fog megjelenni, de a Iosif Costinas újságcikkeit, fennmaradt írásait tartalmazó meglepetés-kötet már készül. /(Pataki Zoltán): Iosif Costinas és Temesvár szellemének felidézése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
2003. február 14.
Az elmúlt évben mintegy 4400 külföldi kért magyar állampolgárságot, közülük 3890 kérelmet elfogadtak, 468 esetben viszont elutasító döntés született. A honosítási, visszahonosítási kérelmek 61 százalékát tavaly román állampolgárok nyújtották be, az adatok szerint 16,7 százalékot tettek ki a jugoszláv, 10,6 százalékot az ukrán, 5,6 százalékot pedig az egyéb európai országból érkezettek. Az elmúlt évben 4401 magyar állampolgárság megállapítása iránti kérelmet bíráltak el. Nagyrészt olyan külföldön élő magyarok kértek magyar állampolgárságukról nyilatkozatot, akiknek nem volt erről érvényes okmányuk. A magyar állampolgárság megszerzésének három jogcíme létezik: a honosítás, a visszahonosítás és a nyilatkozat. A honosítás feltétele minden esetben a büntetlen előélet, valamint hogy biztosított legyen a kérelmező lakhatása, megélhetése. Az állampolgárság megszerzésének feltétele a tartós magyarországi tartózkodás, ha a kérelmező semmiféle kedvezményre nem jogosult, 8 évet kell az országban élnie. Akinek házastársa vagy kiskorú gyermeke magyar állampolgár, vagy elismert menekültként tartózkodik az országban, 3 évet kell Magyarországon élnie. Akinek felmenői magyar állampolgárok voltak, esetükben elegendő egyévnyi magyarországi tartózkodás is. /Romániai többség. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
Febr. 13-án Kolozsváron a Civitas Alapítvány három, tavaly megjelent kiadványát mutatták be. 2002-ben a Civitas hét tervezetet bonyolított le, ezek közül kettő eredményét a bemutatott kiadványok tartalmazzák. Az Infociv című kiadvány évente négyszer jelenik meg, a civil társadalommal kapcsolatos tanulmányokat, pályázati lehetőségeket közöl. Ioan Hosu programkoordinátor az Ifjúsági kérdések és kihívások Délkelet-Európában című, hét országban végzett felmérés eredményeit tartalmazó kötetet mutatott be a sajtó és a civil szféra képviselőinek. A felmérés a délkelet-európai országok civil szervezeteiben tevékenykedő fiatalok főbb problémáit tárgyalja. Ez volt a Civitas legnagyobb szabású projektje a tavalyi évben.A harmadik kötet, a Helyi szintű hosszú távú fejlesztési stratégiák kidolgozása, elsősorban a helyi közigazgatásnak szól. /Lepedus Péter: Hármas könyvbemutató. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
Decemberben elkészült a Kis-Küküllő Menti Térségi Társulás (KTT) tanulmánya a térség stratégiájáról. A tanulmány a polgármesteri hivatalokba került, hogy ott felhasználhassák. Borbély Emma, a KTT ügyvezető elnöke kifejtette, az átfogó tanulmány majd egyévi felmérés, gyűjtő- és kutatómunka eredménye. A nagy gonddal gyűjtött adatok feldolgozása a Székelyföldi Közösségfejlesztő Egyesület, a budapesti Szent István Egyetem Menedzsment és Marketing Tanszéke valamint a Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és - képzési Központ segítségével történt. /k.k.: Stratégiai tanulmány a Kis- Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./
2003. február 14.
Febr. 13-án a Maros Megyei Tanács ülésén első ízben szólaltak fel anyanyelvükön az RMDSZ-es tanácsosok. A tolmácsgép használata a liberális pártiak tiltakozását váltotta ki. A szinkrontolmács-készülék 800 millió lejbe került, a megyei tanács decemberben vásárolta meg. /Antalfi Imola: A tolmácsgép átesett a tűzkeresztségen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./ A Maros megyei román nemzetiségű tanácsosokhoz hasonlóan a sepsiszentgyörgyi román tanácsosok is presztízskérdést, no meg nemzeti ügyet kreálnak a fülhallgatók alkalmazásának megtagadásából. Annak ellenére, hogy az anyanyelvnek az önkormányzat ülésein való használatát a közigazgatási törvény teszi lehetővé. /Rostás Szabolcs: Nulla tolerancia. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
Az RMDSZ operatív tanácsa febr. 10-i ülésén fogadta el a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötendő idei protokollumtervezetének szövegét. Az RMDSZ szerint az egyezménybe feltétlenül bele kell foglalni két új magyar fakultás (humán és természettudományi) létrehozásának előírását a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az egyezménynek a szövetség javaslata szerint tartalmaznia kell a magyar nemzetiségűek beiskolázási számát a marosvásárhelyi orvosi és műszaki, a kolozsvári agrártudományi egyetemen és a zeneakadémián. Szept. 30-áig kellene elvégezni az aradi Szabadság-szobor köztéren való elhelyezését és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálását, valamint a Főtér eredeti állapotába való visszaállítását. A Csíki Magánjavak vagyonhelyzetének megoldása is bekerült a tervezetbe. /Rédai Attila: Új magyar fakultások létrehozását kérik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
Az újraszerveződött Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Kör Déván február 12-én megtartotta első találkozóját. Lelkes magyar értelmiségiek ezzel felelevenítik a hajdani Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Társaság munkásságát. Az első találkozón Schreiber István megyei EMKE-elnök emlékezett dr. Torma Zsófia szászvárosi régésznő munkásságáról, a világviszonylatban is nagy jelentőséggel bíró tordosi és alsótatárlaki leletekre támaszkodó régészeti megállapításairól. Javaslatok is elhangzottak. Többek között a magyar történelmi egyházak temetőiben nyugvó neves emberek sírjainak a rendbetételét, rendszeres gondozását szorgalmazta Deák Piroska magyartanár. Hasznos ötlet volt a régi folyóiratok, esetleg könyvek, újságok begyűjtése, megőrzése. A régi polgári házak felszámolásakor rengeteg régi könyv, újság kerül a hulladékgyűjtőkbe. A régészeti kör felvállalta, hogy ezeket megpróbálja összegyűjteni, rendszerezni, megőrizni a következő nemzedékeknek. /Schreiber-Gáspár: Helytörténeti kör indult Déván. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./
2003. február 14.
Sztálin neve egyet jelent a huszadik század talán legtragikusabb fejezetével: a szovjet hatalom rémtetteivel előbb az orosz birodalomban, majd Európa keleti felének azon országaiban, ahol a Vörös Hadsereg nyomában a kommunizmus a második világháború után megvetette a lábát. A Korunk legfrissebb lapszámának a középpontjában nem a diktátor személye áll, hanem a korszak: a sztálinizmus Romániában. Az ismert szociáldemokrata vezető, Lakatos István kiadatlan emlékiratainak egyik fejezete személyes élmények alapján számol be a teljes hatalmat megszerezni készülő kommunista párt módszereiről, a két munkáspárt egyesítéséről, a mindennapokat átjáró félelemről. A korszak egyik kiemelkedő személyisége, Ana Pauker azok sorsában osztozott, akik a kommunizmust előbb hatalomra segítették, majd maguk is áldozatai lettek. Robert Levy amerikai történész tett róla közzé nemrég monográfiát; az ebből közölt részletek, valamint Michael Shafir recenziója a romániai "tisztogatások" működését tárják fel. A Magyar Külügyminisztérium levéltárából származó dokumentumok a romániai politikai légkörről tudósítanak a nevezetes év: 1956 előtt és után. /Sztálin 1953-2003. Sztálinizmus Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
2003. február 14.
Tőkés István is hozzászólt az erdélyi népességfogyáshoz. A megoldás: vállalás, vállalás és vállalás, az élő keresztény-keresztyén hittel történő vállalás. A demográfiai elesettség egyik okozója a Trianon óta céltudatosan végzett elrománosító akciók (telepítések, államegyházi építkezések stb.) szünet nélkülisége. Ebben a helyzetben olyan ifjak szükségesek, akik a nyomorúságok ellenére is itthon vállalnak keveredés nélküli egészséges családi életet; olyan írók-költők szükségesek, aki nyilvánosan bevallják és megbánják nemzetépítő értékes írásaik személyes megtagadását. /Tőkés István: Vállalás!? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
A Közoktatás februári számában Muhi Miklós az oktatásról és a pénztelenségről írt, Szilveszter László Szilárd pedig a kisiskoláskori tanulási motiváció fejlesztésére tett kísérletről számolt be. Folytatódik Dr. Murvai László az előző számban megjelent tanulmánya a romániai felnőttoktatásról és a margittai tanítónők romániai Step by step oktatási programról szóló cikksorozata. /Oktatás és pénztelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
2003. február 14.
A Házsongárdi temetőben naponta folyik a sírkőrombolás. Eltűnt a temető Herepei János leírása szerint legrégebbi, 1632-ben állított, eredeti helyén lévő ereszes sírköve. /Máthé János: Eltűnt a legrégebbi sírkövünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2003. február 14.
Febr. 11-én megnyílt Nagybányán, a Teleki Magyar Házban Balaskó Nándor grafikai kiállítása. Szabó Zsolt, a Művelődés c. folyóirat főszerkesztője ismertette a nemzetközi hírű szobrászművész rajzait. /(déel): Balaskó Nándor grafikai kiállítás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 14./
2003. február 14.
Jan. 25-én Szilágysomlyón megrendezésre került a Petőfi Sándor szavalóverseny. A szilágysomlyói Elméleti Líceum Bökény diáklapjának szerkesztősége vállalta a vetélkedő szervezését. /Mike Ágnes IX. osztály, Szilágysomlyó: Szavalóverseny Szilágysomlyón. = Szilágyság (Zilah), febr. 14./
2003. február 15.
A parlamenti pártok vezetői és Ion Iliescu államfő febr. 14-én aláírták a Románia EU-csatlakozásáért való szolidáris cselekvésről szóló paktumot, amelyben elkötelezik magukat az iránt, hogy politikai tevékenységük során tiszteletben tartanak néhány közös elvet. A dokumentum előírásai között szerepel a csatlakozáshoz szükséges törvényi rendszer mielőbbi elfogadása, minél jobb csatlakozási feltételek rögzítése, a működőképes piacgazdaság megvalósítása érdekében kifejtett kormányzati tevékenység támogatása, a korrupció drasztikus visszaszorítása, a közigazgatási reformok, valamint az uniós pénzalapok megfelelő felhasználása. A pártok vállalják továbbá, hogy külpolitikai síkon is támogatják az uniós csatlakozást és közös álláspontra helyezkednek az új Európai Unió tervezete kapcsán. /Összehangolt csatlakozási erőfeszítések. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./
2003. február 15.
Romániának érdeke, hogy az Európai Unió tagállamainak és a tagjelölteknek febr. 17-én és 18-án rendezett brüsszeli találkozóján az Európai Unió és a NATO közös álláspontot találjanak az iraki válság kezelésére - jelentette ki Mircea Geoana külügyminiszter. "A NATO-ban mutatkozó széthúzások gondolkodóba ejtették a román hatóságokat is, azonban úgy gondoljuk, hogy ennek a megoszlásnak véget kell vetni" - nyilatkozta Geoana. Az iraki helyzet nem egy pontosan behatárolt kérdés, hanem a nyugati és a muzulmán világ közti ütközés megnyilatkozása.A görög EU-elnökség a csúcsértekezlet alkalmából meghívta Brüsszelbe a tizenhárom uniós tagjelölt ország vezetőit is. Görögország abban reménykedik, hogy sikerül helyreállítani az uniós tagországok közötti egyetértést az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésével, illetve az Egyesült Államok háborús terveinek megakadályozásával kapcsolatban. A 2004-es csatlakozásra váró tíz ország, valamint Törökország, Bulgária és Románia vezetőivel a csúcs idején "párhuzamos találkozókat" tartanak. /Incze Ferenc: Románia egységet akar. A külügy a NATO szétesésétől tart. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./
2003. február 15.
Az új együttműködési szerződésben, a protokollumban az RMDSZ új karok beindítását kéri a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) belül. Hogyan indíthatók a BBTE-n az új karok, amikor ezek létesítéséről az egyetem szenátusa dönt, az általában leszavazza a magyar karok indításáról szóló javaslatokat, hangzott a Szabadság munkatársának kérdése. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, ebből elég jól látható, "hogy milyen nehéz dolgunk van a román politikai életben. Hiszen amiképpen Kolozsváron is leszavazzák a magyar oktatókat az egyetem szenátusában, úgy minket is leszavaznak Bukarestben, ha nem alakítunk ki olyan együttműködési viszonyt, hogy a többség támogasson bennünket. Akik például azt vetik a szemünkre, hogy miért nem tudjuk azonnal létrehozni az önálló állami magyar egyetemet, azok éppen arról feledkeznek meg, hogy meg kell szereznünk, remélhetőleg minél hamarabb, a többség támogatását." Ez nem jelenti azt, hogy lemondtak az önálló állami magyar egyetemről, jelezte Markó. Kifejtette, hogy egyetlen politikai párt sem volt hajlandó igent mondani a nemzetállam törlésére vonatkozó RMDSZ-igényre. A nyelvhasználattal kapcsolatosan a múlt év végén sikerült megegyezni az alkotmánymódosító bizottságban, vagyis az SZDP, az NLP, a DP képviselői elfogadták azt az RMDSZ-javaslatot, hogy Romániában az oktatás nemcsak állami és magán, hanem felekezeti is legyen. Ez még bizottsági vélemény, de Markó reméli, hogy a plenáris ülésen is el fogják fogadni. Úgy látszik, egyetértenek a pártok abban, hogy bekerüljön az alkotmányba a közigazgatásban való anyanyelvhasználati jog a vonatkozó jogszabály által szavatolt formában. /Köllő Katalin: Meg kell keresni a meggyőzés eszközeit. Markó: Nem lesz könnyű az új magyar karok létrehozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2003. február 15.
Eckstein-Kovács Péter szenátort a nemzetállam cikkelyről kérdezte a lap munkatársa. Jelenleg ugyanis az Alkotmány tiltja, hogy bizonyos alkotmányos rendelkezések módosításra kerüljenek. Először ezt a tiltást kellene megszüntetni, és utána lehetne az egyes szakaszokat módosítani. A szenátor reméli: a közigazgatásban az anyanyelvhasználatot alkotmányos alapjogként fogják szabályozni. /Köllő Katalin: Politikai akarat kérdése az anyanyelvhasználat biztosítása. Eckstein-Kovács: Abszurd a pártok ragaszkodása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
