A Magyar Televízió helytörténésze, Ráday Mihály augusztus utolsó hetében filmet forgatott Nagyváradon Ady Endre váradi életéről, szerkesztőségi munkájáról és a költő Pece parti Párisának korabeli irodalmi életéről. Az Astoria Szállóban azonban Nagyvárad magyar alpolgármesterének kérésére sem engedték filmezni a forgatócsoportot. A stáb munkáját Péter I. Zoltán nagyváradi helytörténész segítette. A Tegnap városát novemberben vetítik le a Magyar Televízióban. /(Balla Tünde): Filmet forgattak Ady Nagyváradról a "Tegnap városában". = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2003. szeptember 6.
Elérkezett a számvetés, a kiértékelés ideje - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Zilahon megrendezett, a partiumi megyék RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek szept. 5-6-i konferenciáján. Az RMDSZ kampányban van, az elkövetkező egy évben azonban még számos tennivaló van, mint például az aradi Szabadság-szobor ügyének rendezése, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozása, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül a magyar beiskolázási szám meghatározása. Markó az alkotmánymódosításról szólva kiemelte az anyanyelv használatára vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzatokban, dekoncentrált intézményekben és az igazságszolgáltatásban, valamint a felekezeti oktatásra vonatkozó jogot. Megjelent és előadást tartott Persányi Miklós magyarországi környezetvédelmi és vízügyi miniszter is, a környezetvédelem kihívásait, illetve az Európai Unió által támasztott követelmények megfontolását ajánlotta a konferencia résztvevőinek figyelmébe. Románia komoly fejlődés kezdetén áll, Magyarország készen áll e területen szerzett tapasztalatai átadására, illetve az elkövetkezőkben hangsúlyos szerepet kell kapnia a határvidéken létrejövő együttműködésnek. Demeter János, Országos Önkormányzati Tanács elnöke az önkormányzatok tízéves történetét áttekintve, a változásokra hívta fel a figyelmet. Közösen kell megtanulnunk élni az új lehetőségekkel, utalt az előcsatlakozási folyamat során igénybe vehető pénzalapokra az előadó. Eckstein Kovács Péter szenátor az Európai Unión belül a kisebbségek helyzetéről tartott előadást. Horváth Gabriella, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára a magyarországi önkormányzati reform irányait vázolta, a küszöbön lévő európa uniós csatlakozás tükrében. /Partiumi Önkormányzati Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./
2003. szeptember 6.
A magyar kormány a kettős állampolgárság megadásával kapcsolatban nem szeretne illúziókat kelteni, de érdemben foglalkozik a kérdéssel - mondta Szabó Vilmos, a határon túli magyarság ügyeiért felelős államtitkár az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ szept. 5-i számában. Beszámolt arról, hogy nemrég tárgyalt a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) elnökével a kettős állampolgárságról. Szabó Vilmos a kormány nevében megígérte, hogy Budapesten alaposan megvizsgálják a kérdést. Meglehetősen érzékeny a kérdés a kárpátaljai magyarság számára, hiszen Magyarország Ukrajna esetében kénytelen vízumkényszert alkalmazni. A legkedvezőbb feltételek az Európai Unióhoz Magyarországgal együtt csatlakozó országok - Szlovákia és Szlovénia - esetében vannak, hiszen az ottani magyarok egyenrangú uniós állampolgárok lesznek. Szabó Vilmos szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is vizsgálni kívánja, mi lenne a kettős állampolgárság hozadéka, mi szól mellette és ellene. Szabó Vilmos határozottan leszögezte: minden politikai pártnak és minden politikusnak kellő felelősséggel kell nyilatkoznia erről a kérdésről. "Semmiképp sem szeretnék olyasmit megígérni, amiről még nem tudjuk, hogy teljesíthető-e vagy sem. Könnyű illúziókat kelteni, de ez az első kormány, amely érdemben foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével" - fejtette ki Szabó Vilmos. Az államtitkár szerint a kettős állampolgárság témájában nincs semmilyen nézetkülönbség a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal között. /Kettős állampolgárság: Szabó Vilmos interjúja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Szept. 5-én Erdélybe látogatott Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, aki a romániai Verespataknál tervezett aranybányáról, a beruházás engedélyezésének állásáról, a vízgyűjtő területet fenyegető környezeti kockázatokról is tájékozódni kívánt látogatása során. A tárca már több esetben kért ez ügyben információt román partnerétől, amely azonban most a verespataki látogatás elhalasztását kérte, arra hivatkozva, hogy az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidnek bizonyult. Persányi miniszter nem mondott le arról, hogy felkeresse a térséget, a verespataki látogatást későbbre halasztották. Még e hónapban várhatóan Budapesten találkozik román partnerével, s megtartják a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság ülését is. Várhatóan ekkor ismét napirendre kerül a téma. Persányi szept. 6-án Kolozsvárott a magyar kormány nevében köszönti a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége erdélyi konferenciáját, amely a közlekedéssel és a környezetvédelemmel foglalkozik. /Persányi Miklós erdélyi látogatása. Verespatakra később utazik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Az Oktatási Minisztérium és a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellentmondó nyilatkozatokban egymásra mutogatnak a magyar karok létrehozásának elhúzódó ügyében. A román szaktárca szept. 5-i közleményében azt állította, hogy a kolozsvári felsőfokú oktatási intézmény továbbra sem küldte el a minisztériumnak azt a határozatot, amely a magyar oktatók által kért karok létrehozásáról szóló szenátusi döntést tartalmazza. A BBTE cáfolta a minisztérium állítását, és közölte, hogy aug. 18-án iktatták be az egyetem azon szenátusi határozatát, amely Alexandru Athanasiu oktatási miniszter átiratára adott választ tartalmazza. A szept. 5-i egyetemi szenátusi ülésen egyhangú döntés született. E szerint az intézmény oktatói továbbra is érvényesnek tekintik a június 10-én elfogadott szenátusi határozatot, és továbbra is várják a megfogalmazott feltételek teljesítését /a minisztérium anyagi és jogi felelősséget vállalja a karok átszervezéséért/. Az egyetem magyar oktatói szerint a BBTE vezetőség jogosan kifogásolta az oktatási minisztériumból érkezett átiratok tartalmát, mivel az anyagi fedezet tartós biztosítására legalább egy miniszteri rendeletre van szükség. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szept. 5-én kijelentette: meggyőződése, hogy mihamarabb sikerül megoldani ezt a problémát. /Borbély Tamás: Egymásra mutogat a BBTE és az oktatási minisztérium. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Első sajtótájékoztatóját tartotta meg szept. 5-én Kolozsváron a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem új vezetősége. Szilágyi Pál, az egyetem újonnan megválasztott rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának alelnöke beszámoltak az egyetem terveiről és nehézségeiről. A kurátorok kérésére a közeljövőben elfogadandó három dokumentumban kiértékelik az alapítvány elmúlt három évi tevékenységét, újrafogalmazzák az egyetem működési alapelveit és célkitűzéseit, illetve vázolják az alapítvány és az egyetem pénzügyi rendszerét. A kurátorok és az egyházfők egyben közösen lépnek fel a 2 milliárd forint nagyságú évi költségvetés bővítéséért. Utóbbi javaslatot Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke fogalmazta meg. A személyi döntésekkel Bálint-Pataki József , a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is egyetértett. Az egyetem vezetői reménykednek, hogy a magyar kormány növelni fogja az évi 2 milliárd forint nagyságú költségvetést. Az egyetemnek évről-évre bővített költségvetésre van szüksége azért, hogy intézmény fennakadások nélkül működhessen, illetve a tervezett beruházások megvalósuljanak. A tervek szerint ezért az egyetemnek a nemsokára kezdődő tanévben 2,5 milliárd forint, a 2004-2005-ös tanévben 3,1 milliárd forint, és a 2005-2006-os tanévben 3,6 milliárd forint nagyságot elérő költségvetésre lenne szüksége. Az egyetem új vezetősége Kolozsváron egy új épület megvásárlását tervezi, mivel az adminisztrációs központként használt Bocskai-házban a kincses városban jelenleg működő két szak szűkösen fér el. Az egyetem csíkszeredai kara is helygondokkal küszködik, ezért a székelyföldi városban is az intézmény tulajdonában lévő épületen kívül a Sapientia más termek bérlésére kényszerül. Szilágyi Pál rektor szerint a legnehezebb helyzet Marosvásárhelyen van, ahol elkezdődtek a város határába tervezett campus építkezési munkálatai. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma által egyhangúlag elfogadott szerződés szerint az építkezés költsége 6,08 millió euró. A Sapientia Alapítvány kuratóriuma idénre és jövőre 600-600 millió forintot hagyott jóvá a marosvásárhelyi beruházás megvalósítására, ami összesen 4,8 millió euró. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja elmondta, hogy az 1,2-1,5 millió euró értékű hiányt megpróbálják gyűjtésekből előteremteni. Közölte, hogy a soproni Orbán Balázs Alapítvány 100 ezer forinttal támogatta a campus építését. A budapesti székhelyű Bolyai Alapítvány is gyűjtést kezdeményezett, emellett az intézmény nyugat-európai magyar közösségek segítségét is kérte. /Borbély Tamás: A Sapientia a támogatás növelésében reménykedik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2003. szeptember 6.
A Gyergyószentmiklóson zajló Kisebbségi Színházak Kollokviuma című rendezvény keretén belül szept. 4-én Találkozás az RMDSZ-szel című programban a magyar színházak, bábszínházak és néptáncegyüttesek vezetői tanácskoztak a csúcsvezetőséggel. Az eseményre az RMDSZ Művelődésügyi Főosztálya meghívta az Erdélyben működő összes művészeti intézmény vezetőjét. A rendezvényen az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Kötő József, oktatás- és egyházügyi főosztályvezető, Kelemen Hunor, Márton Árpád parlamenti képviselők, Zsombori Vilmos Hargita megyei tanácselnök és Gyergyószentmiklós polgármestere. Markó Béla szövetségi elnök elismerte, rendszeresen kellett volna találkozni az elmúlt időszakban, ez nagyrészt az RMDSZ mulasztása, de a másik részről sem érkezett konkrét igénylés. Leginkább a nehézségekről szóltak az intézmények vezetői. Szóba került az is, szükség van egy színházi szervezet létrehozására, valamint működtetni kellene egy, a művészetekkel foglalkozó szakfolyóiratot is. A néptáncegyüttesek jelenlévő vezetői nehezményezték, hogy nincs felsőfokú táncképzés. Meg kellene szüntetni a színházak és a néptáncegyüttesek közötti megkülönböztetést. A jelenleg zajló kollokviumnak a jövőben nagyobb teret kellene biztosítani, az RMDSZ-nek nagyobb anyagi támogatást kellene megítélnie. /Köllő Katalin: Művészeti intézményvezetők találkozása az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2003. szeptember 6.
A romániai magyar sajtó megmaradása és fejlesztése érdekében kíván fellépni a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete - derült ki a szervezet szept. 5-i kolozsvári sajtótájékoztatóján. A hét alapító tagból álló egyesület a romániai magyar napilappiacnak máris mintegy 90 százalékát képviseli, a mintegy 84 ezres összpéldányszám körülbelül 313 ezer olvasóhoz jut el naponta. Az egyesület alapító tagjai a nagyváradi Bihari Napló, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a szatmárnémeti Szatmári Friss Újság, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az aradi Nyugati Jelen napilapok, de új tagok belépését is várják. Közös probléma a vásárlóerő folyamatos csökkenése, a kiadási és terjesztői gondok, valamint az erdélyi magyarság fogyása, kivándorlása és asszimilációja. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületét ez év júniusában jegyezték be a nagyváradi bíróságon, politikailag független, nonprofit szervezet - mondta Rais Wallner István, az egyesület elnöke, a Bihari Napló napilap főszerkesztője. A szervezet meg szeretné erősíteni a romániai magyar napilapok közötti együttműködést, az információ- és fényképcserét, továbbá a támogatások hatékonyabb megszerzése érdekében közös reklám- és marketingstratégiát kíván kidolgozni. Balló Áron, az egyesület alelnöke, a Szabadság napilap főszerkesztője elmondta: a szervezet hiányt pótol ezen a területen, a román lapkiadóknak létezik egy szervezete, csak az nem működik megfelelően. A magyar napilapok tulajdonviszonya eltérő - egyesek a szerkesztőségi tagok birtokát képezik, míg másoknak, mint a nagyváradi Bihari Naplónak, külföldi tulajdonosa van - viszont szinte mind magántulajdonban találhatók. /Pap Melinda: A kisebbségi sajtó védelme a cél. Megalakult a romániai magyar lapkiadók egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Szept. 5-én kezdődtek a Keresztúr Kistérségi Napok. Ünnepi önkormányzati ülésen adták át szept. 5-én Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium néhai tanárai, Ütő László és Lukács András leszármazottainak a tisztelgő város Pro Urbe díjait. Benyovszki Lajos keresztúri polgármester harmadik mandátumát tölti a város élén, 1994-ben ő kezdeményezte a Pro Urbe- és Pro Cultura-díj alapítását a település megbecsülését kiérdemlő személyiségek tiszteletére. Székelykeresztúr egyik magyarországi testvértelepülése Karcag egy rakomány egészségügyi berendezést adományozott a nemrég egészségügyi központtá visszaminősített keresztúri kórház számára. Bemutatták Gálfalvi Gábor Székelykeresztúr és vidéke vadászatának múltja és jelene /Hubertus Vadász-Sporthorgász Egyesület, Székelykeresztúr/ című kötetet. /Zilahi Imre: Post mortem kitüntetés két tanárnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Negyedszer rendezi meg szept. 6-án Bethlenben a Bethlen Egyesület Ifjúsági Csoportja az Ifjúsági Szórványtalálkozót. Mintegy nyolcvan fiatalt várnak a környékről, közölte Borsos K. László, az egyesület elnöke. A történelmi vetélkedő témája az a zavaros tizenöt év lesz, amely a mohácsi csatavesztést választja el Budavár elfoglalásától. A találkozót nem tudták volna megrendezni a Communitas Alapítvány, a Illyés Alapítvány és Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatása nélkül. /Sz. Cs.: Ma kezdődik a 4. Ifjúsági Szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2003. szeptember 6.
A Magyar Egészségügyi Társaság (MET), az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében szept. 5-én kétnapos tudományos szimpózium kezdődött Székelyudvarhelyen. Az ülésen a Kárpát-medencei magyarság népmozgalmi adatait ismertető, a népességfogyatkozást előidéző egészségügyi és társadalmi témákat taglaló előadásokat hallgatta végig a több száz résztvevő hazai, magyarországi, felvidéki, muraközi, valamint kárpátaljai előadók bevonásával. Elsőként dr. Mikola István /Budapest/ népmozgalmi és népegészségügyi összefüggéseket boncolgató előadását hallgatták meg a jelenlévők. A pécsi dr. Kellermayer Miklós a hazaszeretet szerepének fontosságáról az alkotó személyiségformálásban témakörben, Fekete Gyula budapesti író pedig a népességfogyás távlatairól tartott előadást. A Szegedről érkezett dr. Kovács Zoltán demográfia-történész Hargita és Csongrád megye természetes és mechanikus népmozgalmáról, valamint a trianoni Magyarország új népesedési előrebecslési módszereiről és eredményeiről tartott beszámolót. /Szász Emese: Előtérben a fogyatkozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Viszonylag nagy azon pedagógusok száma, akik szeptembertől fizetés nélküli szabadságra mennek. Hétéves időszakonként három év tanulmányi szabadságra van joguk, tízévenként pedig egy évre, amelyet személyes okokból kérhetnek, különösebb indoklás nélkül. Ezenkívül egész tevékenységük alatt hat hónap fizetett szabadságra jogosultak azok, akik tankönyvet írnak vagy doktorálnak. Hargita megyében mintegy száz pedagógus kért idén fizetés nélküli szabadságot. Közöttük vannak olyanok, akik egyetemen első évet kezdenek olyan szakmában, amelyet a tanügyben tudnak majd hasznosítani, mások - akik személyes okokra hivatkoznak - egy része boldogulását keresi - külföldön. Akik felelősek a romániai társadalom helyzetének alakulásáért, közöttük az RMDSZ-nek, az érdekvédelmi szervezetnek, ideje volna tenni is végre valami érdemlegeset, írta Takács Éva. /Takács Éva: Pedagógusok fizetés nélküli szabadságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Hűséges ember Deáky András gyimesbükki tanár, aki immár nyugdíjas. Továbbra is szót emel, legyen szó a megyésítéskor Bákó megyéhez csatolt gyimesi község, Gyimesbükk társadalmi, politikai, gazdasági vagy kulturális életéről. Ha kell, falunapokat szervez, ünnepet teremt kis közössége számára. S a közösség szó alatt nem csak magyar ajkú csángóit érti, hanem a község román lakosságát is. Ha kell, az általa igazgatósága ideje alatt visszaállított magyar oktatási intézményeket védi meg a magyarellenes támadásoktól. Gyimesbükk lakóinak 57 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámlálás alkalmával, az önkormányzati testületben eggyel több a magyar tagok száma, mint a románoké. E magyar többség azonban nem egységes - mondja Deáky András -, így a különböző döntések meghozatalakor minden szavazatért külön meg kell küzdeni. Nyugdíjasként családi vállalkozásából, a Deáky Panzióból próbál megélni. Deáky András sok vállalt kötelezettségének tesz eleget. Egyik ilyen kötelessége széthordani a Hargita Népe napilap példányait a faluban: naponta átjár Gyimesközéplokra, átveszi az újságokat a postahivatalban, majd kézbesíti Gyimesbükkön. S teszi ezt évek óta hűséggel. /Sarány István: Deáky András hűsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Pro Cultura Hungarica-emlékplakettet kapott Kelemen Antal karnagy. A rétyi iskola igazgatója, a háromszéki, sőt, erdélyi magyar fúvószene-mozgalom mindenese Ópusztaszeren a Szent István-napi ünnepség keretében vette át a díjat Hiller István minisztertől. Az emlékplakettet azoknak a külföldi állampolgároknak adják, akik a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar és más nemzetek művelődési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szereztek. /(Ferencz): Pro Cultura Hungarica-díj Kelemen Antalnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Désen az augusztus végi tanácsülésen 16-4 arányban a román tanácsosok megszavazták, hogy a református egyházi javak felkerüljenek az eladásra javasolt üzlethelyiségek listára. Az RMDSZ-es tanácsosok érvelését nem vették figyelembe: 1964-ben a román államnak adományozott dési református egyházi javak nem az 1948-as református egyházi statútum szellemében kerültek át, így ez semmisnek tekinthető. Még azt a kérést sem teljesítették, hogy napolják el a döntést addig, amíg a visszaszolgáltatási bizottság választ nem ad a dési református egyházközség kérésére. /Balogh Zoltán: Eladják a református egyházi javakat? Elutasították az iskolák támogatási kérését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2003. szeptember 6.
Elbírálták azokat a pályázatokat, amelyek az Iskola Alapítvány felhívására érkeztek tehetséges, de hátrányos helyzetű általános iskolás tanulóktól. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára közölte, magyarországi kezdeményezésről van szó: magánszemélyek és vállalkozók az adakozók falusi vagy szórványkörnyezetből származó tehetséges gyerekeket kívánnak segíteni. A program címe jelképesen Fogadj örökbe. Ez a célt is érzékelteti: a támogató és támogatott között személyes kapcsolat alakuljon ki, amely hosszú távon, legalább érettségiig hozzásegíti a gyereket a tanuláshoz. A program lebonyolítására vállalkozott az Iskola Alapítvány. Azok a 7., 8. vagy 9. osztályba induló gyerekek, akik nyertesei a pályázatnak, szeptembertől egy éven át havi 9000 forintnak megfelelő lejt kapnak. Összesen 95 személy támogatására gyűlt össze pénz, ezt az Iskola Alapítvány kiegészítette úgy, hogy száz pályázó kap az elkövetkező években támogatást. /Takács Éva: Fogadj örökbe - esély a továbbtanulásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./
2003. szeptember 7.
Csicsókeresztúron a felújított plébánia épületében működő gyermekotthonban 8 kisgyermeket gondoznak. Az önfeláldozó gondozónő a gondozás mellett mos, főz, vasal, takarít, altat... Vicében, a Szent István házban 5 pici gyermeket nevelnek. Lőrinczi Károly vicei plébános elmondta, hogy három testvért azért vállaltak föl, mert apja, anyja a börtönben van, és a gyerekek utcára kerültek. A másik két gyerek anyja elhagyta a családját. Egyik testvérkéjük éhen is halt emiatt. Ezért befogadták e két testvért. Januártól működik házuk, eddig a fenntartásra semmi segítséget nem kaptak. A plébános mindenkit kér, segítsen rajtuk. /bm: Vicében jártunk. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./
2003. szeptember 7.
Júl. 31-én, 90 esztendős korábanaz Ohio állambeli Youngstown-ban elhunyt dr. Fabó Imre néhai magyar királyi csendőrtiszt, az Amerikai Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának társelnöke, az erdélyi katolikus, református iskolák és más intézmények támogatója, aki annak idején a pécsi Szent Erzsébet Egyetemen jogtudományból szerzett doktorátust. Mindvégig kitartóan segítette a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Provincia egyesült államokbeli kusztódiáját (különösképpen az annak youngstown-i anyaházában dolgozó atyákat), egészen 1992-ben történt megszüntetéséig. A romániai rendszerváltás után alapítványokat hozott létre a jól tanuló szegény sorsú erdélyi diákok megsegítésére. A nagybizottsággal karöltve ösztöndíjban részesítette a csíkszeredai Segítő Mária és a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet katolikus líceum, a székelyszentléleki Benedek Fidél Általános Iskola és a kolozsvári Református Kollégium sok növendékét. Adományaiból juttatott a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak, csakúgy, mint a borzonti (Hargita megye) általános iskolának és óvodának, a kolozsvári Hallássérültek Intézetének, az erdélyi ferences világi rendnek s a gyimesbükki fiataloknak. Sok-sok "keresztapaságot" vállalt, a fiatalokkal rendszeresen találkozott, amikor tehette, részt vett ballagási ünnepségükön, és díszvacsorával vendégelte meg őket. /Elhunyt dr. Fabó Imre. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./
2003. szeptember 8.
Újabb szópárbaj tört ki az amerikai nagykövet és a román kormányfő között. Továbbra is súlyos gondot okoz Románia számára a korrupció, és a bukaresti hatalom felelősséggel tartozik a román nép előtt a jelenség visszaszorítását célzó konkrét intézkedések terén - szögezte le Michael Guest amerikai nagykövet a hét végén kibocsátott közleményében. Az Egyesült Államok bukaresti diplomatája Adrian Nastasénak a közelmúltban tett nyilatkozatára reagált, amely szerint kizárólag a román hatóságok joga eldönteni, hogy akarnak-e pálmafát ültetni bárhol az országban, a kormányfő ugyanakkor elmondta, nem emlékszik "túlságosan sok" romániai korrupciós esetre."Egyes külföldieknek érdekük, hogy unos-untalan melegen tartsák a romániai korrupciós jelenség témáját. A korrupció azonban valamennyi országra jellemző, ahol most épül a demokrácia, ezért nem hiszem, hogy nekünk folyamatosan áldozatot kellene csinálnunk magunkból, hiszen más államokban sokkal nagyobb korrupciós esetekre derült fény" - hangoztatta a miniszterelnök.Válaszában Michael Guest hangsúlyozta, korábbi nyilatkozatai a közpénzek felhasználásának megalapozottságára vonatkoztak, és mélységesen sajnálja, hogy a román kormányfő nem osztja ez iránti aggodalmát. "Egyetlen külföldi tisztségviselőnek sem kell megindokolnia a korrupcióról kialakított álláspontját. Hiszen az igazság az, hogy ez a jelenség Románia egyik legsúlyosabb gondja, amely meggátolja az ország kívánt fejlődését. Tudom, hogy nagyon sok romániai polgár aggódik a korrupció visszaszorítását célzó intézkedések késlekedése miatt" - hangsúlyozta közleményében Michael Guest. /R. Sz.: "A hatalom a felelős a korrupcióért" . = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2003. szeptember 8.
Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. A megállapodást szept. 23-án, Bukarestben írja alá Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő. A nem magyar nemzetiségű román állampolgárok nem kaphatnak magyarigazolványt és nem élhetnek a kedvezménytörvényben biztosított jogokkal, áll a jogszabály alkalmazásáról szóló megállapodás tervezetében. A megállapodás nyomán érvénytelenné válik a kedvezménytörvénynek az az előírása, miszerint a nem magyar nemzetiségű családtagok is igénybe vehetik a kedvezményeket. A tervez szerint a magyarigazolvány kibocsátásának minden szakasza Magyarország területén zajlik. A magyar diplomáciai képviseletek nem bocsáthatnak ki igazolványokat, csupán összegyűjthetik az igényléseket. A romániai nem kormányzati szervezetek nem bocsáthatnak ki ajánlásokat a magyarigazolványt kérelmezők etnikai hovatartozásával kapcsolatban. A csak Magyarország területén igénybe vehető kulturális kedvezmények biztosítottak minden olyan diák, egyetemi hallgató és tanár számára, akik magyar tannyelvű romániai oktatási intézményekben tanulnak vagy oktatnak, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra. A kedvezmények pusztán a romániai diák, egyetemista vagy tanári státus alapján, nem a magyar oktatási szaktárca által kiadott igazolvány alapján vehetők igénybe. Az oktatási támogatások Románia területén csak oktatási intézmények által vehetők igénybe, pályázat útján, amelyet egy román jogi személyiséggel rendelkező alapítvány bonyolít le. Magánszemélyek Románia területén csak ösztöndíjak formájában, pályázati úton igényelhetnek oktatási támogatást, etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül. A magyar fél vállalja, hogy megteszi a magyarigazolvány módosítását célzó lépéseket, az Európai Bizottság 2002 decemberi ajánlásainak megfelelően, amelyek szerint az igazolványból törölni kell az olyan elemeket, amelyek politikai kapcsolatot teremthetnek a magyar állam és a határon túli kisebbségek között (a fedőlapon látható Szent Korona, nemzeti szimbolikával rendelkező idézetek, útlevélhez hasonló külalak stb). A megállapodás tervezete egy kölcsönösségi kitételt is tartalmaz, miszerint a magyarországi román kisebbség tagjai ugyanazokban a kedvezményekben részesülnek, mint a romániai magyarok. (Mediafax) /Elkészült a magyar kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló megállapodás tervezete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2003. szeptember 8.
Dan Ungureanu, Arad megye prefektusa is ellátta kézjegyével azt a jegyzőkönyvet, amelyet az Állami Építkezési Felügyelőség regionális irodája állított ki. A jegyzőkönyv, amelynek értelmében leállíttatták az aradi Szabadság-szobor újrafelállításának munkálatait Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője szerint törvénysértő és az egész romániai politikai élet stabilitását veszélyezteti. Tokay a vele készített interjúban beszámolt arról, hogy szept. 5-én megjelent az Állami Építkezési Felügyelőség váradi, regionális kirendeltségének munkatársa, az építkezés kivitelezésével megbízott vállalkozótól bekérte az építkezési engedélyt. Ellenőrizték és kijelentették, hogy az engedélyt bevonják, lévén, hogy hiányzik a Művelődési Minisztérium engedélye. A leállítást azzal magyarázzák: a városrendezési tervben szoborcsoport (grup statuar) szerepel, az építési engedélyben pedig emlékmű (monument). Tokay kifejtette: az országos hatóságnak akkor van joga leállítani egy szobor felállítását, ha az szerepel az A kategóriájú szobrok listáján, a Szabadság-szobor azonban helyi érdekű B kategóriájú szobornak számít. A miniszter túllépte hatáskörét, mert hiába emelt esztétikai kifogásokat a szobor kapcsán, ezek ebben az esetben csak egyszerű véleménynek számítanak. A felügyelőség súlyosat vétett, a törvény ugyanis kimondja, hogy a munkát csak a bíróság állíthatja le. Dan Ungureanu prefektus felsorakozott az illegális aktus megvalósítói mellé. Becitálta és arra kényszerítette a munkálatokat végző magánvállalkozót, hogy aláírja a betiltás tényét rögzítő jegyzőkönyvet, ami nem azonos szövegű azzal, amit a törvényszéken beiktattak. A prefektus eljárási módja elfogadhatatlan. Tokay szerint az lenne a helyes ha a kormánypárt, az SZDP elhatárolná magát ettől a lépéstől. Amennyiben az SZDP felrúgja az RMDSZ-szel kötött megállapodást, akkor a Nagy-Románia Pártot segíti. Szept. 8-án lesz az SZDP és az RMDSZ kapcsolatát vizsgáló bizottság ülése. /Karácsonyi Zsolt: Dan Ungureanu prefektus veszélyezteti a román politikai élet stabilitását. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./ Szept. 5-én a Partiumi Önkormányzati Konferencián telefonon értesítették Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét arról, hogy leállították az aradi Szabadság-szobor talapzatának építési munkálatait. A helyi tanács 17 szavazattal elfogadott határozatát és az engedélyt most felülről próbálják érvényteleníteni. Bognár Levente a munkálatok azonnali leállítását prefektusi túlkapásnak tartja. Minden politikai, illetve adminisztratív eszközt igénybe vesznek a terv kivitelezésére. Az október 6-i ünnepségeket mindenképpen megtartják, akár a felállított szoborral, akár a csonka talapzat előtt. /Józsa László: Leállították az aradi Szabadság-szobor munkálatait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2003. szeptember 8.
Vasile Iancu hadtest-tábornokot, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgató-helyettesét tartalékba helyezték. Az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság tagjai főként arra kíváncsiak, a tábornok tartalékba helyezéséhez mi köze van ahhoz, hogy ki és milyen NATO-hadititkokhoz férhet hozzá. Radu Timofte SRI-igazgató korábban azt nyilatkozta, hogy 180 tisztje kért betekintési engedélyt, közülük 74-nek nem adtak hozzáférést a NATO titkos dokumentumaihoz. Vasile Iancu a Securitate 1-es főosztályát vezette 1989 előtt. A politikai rendőrség ezen testülete nyomozott és figyelt meg olyan politikusokat, akik még a Kommunista Párt egyeduralma előtt demokratikus pártokban munkálkodtak. Szintén az 1-es főosztály feladata volt követni a jelentősebb művészek tevékenységét, figyelték a román nyelven is sugárzó külföldi rádióadásokat. /Miért váltották le a helyettes főkémet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2003. szeptember 8.
Szept. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /SZNT KT/. Azt szeretnénk, ha a Székelyföld eurorégióvá válna - hangzott el az SZNT KT ülésén. A résztvevők szerint a román politikai elit sem ellenezheti a kezdeményezést, hiszen az autonómia Európai Uniós elvárás. Az ülésen megerősítették: munkadokumentumként fogadják el Csapó József volt RMDSZ-szenátor Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Csapó József a tanácskozáson az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334-es határozatát idézte, amely hatékony eszköz lehet a román politikai vezetés ellenvetéseinek "kivédésében".Az említett határozat előírja, hogy az Európai Unió országaiban hatalmat, illetve hatásköröket adjanak a kisebbségeknek saját ügyeik intézésére. A volt szenátor hozzátette, a szubszidiaritás elve alapján az állami költségvetésnek is segítenie kellene a térséget, amíg megteremtődnek a teljes anyagi önállósulás feltételei. A volt szenátor hozzátette: a létrehozandó testületek nem veszélyeztetnék a már létező politikai alakulatok esélyeit a választásokon, hiszen a létrehozandó tanácsok nem lesznek önálló jogi személyek, így nem indíthatnak önálló jelölteket a helyhatósági választásokon. A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete és az RMDSZ viszonyával kapcsolatban Csapó kijelentette: "Az RMDSZ programjában mind a háromféle autonómiatörekvés benne van, így - remélhetőleg - a Szövetség támogatja a székelyföldi kezdeményezést." /Bakó Zoltán: A régióautonómia EU-s elvárás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./ A zárt ajtók mögött folyó tanácskozásról Izsák Balázs soros szóvivő és Csapó József, a Székelyföld autonómia-statútumának kidolgozója tájékoztatta a sajtó képviselőit. Csapó József elmondta, a cél, a Terra Siculorum eurórégióként való elismertetése. A román törvényhozás esetleges elutasító határozata esetén az európai fórumokhoz lehet majd fordulni, de mindezt csak azután, ha maga a Székelyföld lakossága is kifejezte autonómiaigényét. /Sz. L.: Decemberre véglegesítik a Székelyföld autonómiájának statútumát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./
2003. szeptember 8.
Szept. 6-án Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban tartotta a közlekedés és a környezetvédelem kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozását a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének Magyarországi Egyesülete (MMÉV-ME) és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A rendezvényt Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter előadása vezette be, aki a 45 éve megalakult MMÉV célkitűzései közül az anyaországnak a szomszédos államokban élő magyar értelmiségiek összefogására tett erőfeszítését emelte ki. Magyarország, lévén tipikusan alvízi ország, különösen sebezhető a szomszédos területeken végbemenő szennyezésekkel. Ilyen volt, például, három évvel ezelőtt a Tisza ciánszennyezése, amely súlyosabb következményekkel is járhatott volna. Magyarország és Románia között 1997-ben környezetvédelmi egyezmény született, ami 2000-ben ugyan hatályba lépett, de a vegyes bizottság még nem alakult meg. Dr. Kászonyi Gábor, az MMÉV-ME elnöke vázolta az 1958-ban Amerikában létrehozott szervezetük eddigi tevékenységének legfontosabb mozzanatait. A világszervezetnek jelenleg háromezres tagsága van. Dr. Köllő Gábor EMT-alelnök az Erdélyben 1990-ben alakult és úttörő munkára vállalkozott szervezet történetét mutatta be, utalva a magyarországi egyetemekkel, valamint az MMÉV-MÉvel történő kapcsolattartásukra. Tizenhárom év után 900-1000 taggal rendelkeznek, akik szakmai és területi szervezetekben kutatómunkát folytatnak, konferenciákon és szaktanfolyamokon vesznek részt, szakkiadványokat jelentetnek meg, és az oktatás terén a magyar nyelvű szakképzést erősítik. /Ördög I. Béla: Magyar-magyar környezetvédelmi tanácskozás. A szakminiszter szerint sürget az EU-közelség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./
2003. szeptember 8.
A Borszékhez közeli Gödemesterházán egyház- és népzenei tábort szervezett a nagyváradi Cantate mozgalom. Nagyváradról körülbelül negyvenen, s székely kisfalu lakói is szép számban részt vettek az órákon. A zenei alapismereti, illetve a gazdag gregorián és népi énekanyagunkkal megbarátkoztató órák egy Gödemesterháza melletti katolikus kolostorban zajlottak. Péter Szeghalmi Mihály és Szeghalmi Péter Emese, a program megálmodói és szervezői foglalkoztak a fiatalokkal. /Balla Tünde: Magyar zenei táplálék a Cantate mozgalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2003. szeptember 8.
Nagyszalontán Sinka István Kossuth-díjas költő (1897-1969) szülőházán eddig tábla állott. Idén márciusban korábbi tulajdonosa eladásra szánta az ingatlant, a város magyarsága pedig elhatározta: megmenti a portát az utókornak és emlékszobát, tájházat rendez be. Tavasszal a nagyváradi Mecénás Alapítvány vette meg a 150 millióért kínált ingatlan, majd korlátlan használatba adta a nagyszalontai RMDSZ-nek, amely a porta felújítását kezdeményezte. Balogh Árpád a Sinka István Művelődési Egyesület létrehozásán fáradozó bizottság tagja közölte: a Sinka emlékegyesület vállalná föl az ingatlan felújítását és az emlékház berendezését. Eddig 50 millió lejnyi felajánlás érkezett, főként helyi vállalkozóktól. Makovecz Imre ígért segítséget a vert falú, száz évvel ezelőtti apró parasztház, a Sinka-porta korhű felújítására. /Felújítják a Sinka-házat Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8.
2003. szeptember 8.
Önálló jogi státust szeretne a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház.Elekes Gyulának, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatójának elvileg nincs kifogása az ellen, hogy a Tomcsa Sándor Színház önálló jogi státust szerezzen a jövőben. Jelenleg a helyi önkormányzat által fenntartott színház az Elekes által igazgatott intézmény részeként működik.Elekes Gyula jelezte, egy ilyen lépés csak akkor lehetséges, ha az önállósodó színház állni tudja a szükséges személyzet bérezésével járó anyagi terheket. /Zilahi Imre: Három dolog kell: pénz, pénz és pénz. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2003. szeptember 8.
Szept. 7-én Koltón zárult a Petőfi-emlékrendezvények sorozata. A Petőfi házaspár Koltón töltött napjai, a "koltói ősz" emlékére szerveztek 14. alkalommal emlékünnepséget. Hét helyszínen ünnepelték a hét végén Petőfi Sándort. A Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek találkozója szept. 5-én kezdődött, amikor a fiatalok Szamoskóródot látogatták meg, ahol július elején emléktáblát avattak Petőfi Sándor tiszteletére. Innen Szamoskrassóra zarándokoltak, ahol a Bem-emlékszobát és a néprajzi múzeumot járhatták körbe. Este Dávid Gyula irodalomtörténész, a Petőfi Erdélyben című kötet társszerzője és Benkő Andrea, a Petőfi Irodalmi Múzeum főkutatója irányításával kerekasztal-beszélgetésre került sor a Petőfi-emlékhelyekről, -kutatásokról és -kultuszról. Szept. 6-án Erdődön volt emlékezés, délután Nagykárolyban, a Petőfi-szobor előtt a helybeli Ifjúsági Keresztyén Egyesület és a Camerata Cantorum kórusainak szereplése mellett a Petőfi-találkozó fiatal küldöttei mutattak be irodalmi műsort. Másnap Misztótfalu és Nagybánya érintésével a Petőfi-házaspár mézesheteinek helyszínére, Koltóra érkeztek a különböző kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyekről összesereglett fiatalok. A Koltói ősz nevű rendezvényt először 1938-ban szervezték meg Erdély és Partium határán, majd az 1980-as évek elején betiltották az ünneplést, 1990-től azután újra megrendezték. Hagyománnyá vált, hogy az öt éve Koltón felavatott Szeptember végén című szobrot - amely Petőfit Szendrey Júliával ábrázolja - megkoszorúzzák Erdély és Magyarország Petőfi-emlékhelyeinek küldöttei. Kulturális műsor zárta a rendezvényt: Madarász Katalin népdalénekes, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikásének zeneiskola növendékei, valamint a sárospataki színház művészei léptek színpadra. /Soó Éva: Koltói ősz szeptember elején. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2003. szeptember 8.
Szept. 6-án a marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány kezdeményezésére több helyszínen emlékeztek Kemény János író, irodalomszervező, mecénás életművére, születése századik évfordulója alkalmából. A Teleki Tékában nyílt centenáriumi kiállítás. Kemény János örökségét könyvei, fényképek és jellegzetes dokumentumok tükrében mérhették fel az érdeklődők. Marosvécsen a Budapestről érkezett Kemény unokák, a többi vendég /köztük Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke/ csatlakozott a népviseletbe öltözött vécsiek hosszú menetéhez, akik református papjukkal az élen vonultak koszorúzni. Nagy Miklós Kund, a Helikon-Kemény János Alapítvány kuratóriumának alelnöke idézte meg Kemény Jánost, író barátainak szavaival jellemezve: "Az igazi ember volt, az igazi helyen" (Tamási), akinek "elévülhetetlen és legnagyobb alkotása a Helikon" (Molter), de megannyi más maradandót is köszönhetünk neki. Pomogáts Béla megemlékezésének A fejedelem címet adta. Az, akit most megidézünk, "fejedelmek utóda - mondotta. - Kettős értelemben is: Kemény Jánosé, a tragikus sorsú erdélyi fejedelemé és Kemény Zsigmondé, a magyar irodalom egyik fejedelméé. Maga is fejedelem, azaz szuverén úr, de ő már a kultúra és az erkölcsiség világában." Végül a Helikon- Kemény János Alapítvány, a Magyar Írószövetség, a szászrégeni Kemény János Közművelődési Egyesület, illetve a városi RMDSZ szervezet, a maroshévízi Kemény János Líceum és Alapítvány és mások koszorúi, virágai lepték be a sírt. Délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban nyílt kiállítás, Hunyadi László plakettjei kerültek a közönség elé, 34 író és szellemi kiválóság arcmása domborműként tekint le a falakról. Hunyadi László arra vállalkozott, hogy megmintázza mind az 55 egykori helikoni író arcképét. A művész novemberben tölti 70. életévét, alkotóereje teljében van, keményen, rendszeresen dolgozik, nagy, köztéri feladatai mellett a portrékat is készíti. A Kultúrpalotában ünnepi műsor következett. A Kilyén Ilka színművésznő vezette műsorban Adamovits Sándor kuratóriumi elnök beszélt a Helikon-Kemény János Alapítvány eddigi megvalósításairól, Pomogáts Béla felidézte az íróval lezajlott két személyes találkozásának élményét. Sütő András, a Helikon-Kemény János Alapítvány tiszteletbeli elnöke hosszabb eszmefuttatásban mondotta el, mit jelentett számára egykor és ma az a kitűnő ember, akit most ünnepelnek. Színvonalas művészi műsorral ért véget az emlékezés. /N. M. K.: Centenáriumi ünnepségsorozat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2003. szeptember 8.
Huszonegyedik alkalommal szervezték meg Marosvásárhelyen az Öregek tánca folklórfesztivált. A tánc- és népviselet-fesztivál mára már módosult oly módon, hogy nem csak az idősebb generáció, de egészen fiatalok is részt vesznek rajta. A cél éppen a hagyományok átadása és megörökítése. A rendezvényen 15 tánccsoport vett részt, többnyire román táncokkal, de volt 3 magyar, egy német és egy roma csoport is. /(korondi): Öregek tánca huszonegyedszer. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
