udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 573 találat lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 571-573
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. szeptember 21.

A Magyarok Székelyföldi Társasága, együtt a csíkmindszenti egyházközséggel és Csíkszentlélek község önkormányzatával, 2007-ben Attila hun királynak akar egész alakos szobrot állítani Csíkmindszent település tízesek által határolt Havala nevű határrészében, ahol eredetiben megmaradt a tízes településforma. A szobrot Bocskai Vince szovátai szobrászművész fogja elkészíteni – olvasható a kezdeményezők által létrehozott szoborbizottság felhívásában. A szoborbizottság támogatást kér a szobor elkészítéséhez. /Attila-szobor Csíkmindszenten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

2004. szeptember 21.

 Negyven éve, 1964-ben szabadultak az általános amnesztia feltételei mellett többek közt az ún. Szoboszlay-per életben maradt elítéltjei is. Lőrincz Károly Vargyason lakó hivatásának tekinti elítélttársai emlékének ápolását, többek közt Kézdivásárhelyen sikerült neki és segítőinek kopjafát állítani. Lőrincz Károly élettörténetéről írt Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/ című kötetében. Lőrincz Károlyt 25 évre ítélték, a Szoboszlay-perben összesen tizenegy halálos ítélet született, ezeket végre is hajtották, volt négy életfogytiglan, négy huszonöt éves, a legkisebb büntetés négy év volt. Lőrincz Károly megállapította, hogy a kommunizmus perét a mai napig nem folytatták le, bár áldozatainak száma százmilliónál többre tehető. Romániában az egykori gyilkosok, kínzók jó része hősi címet visel. A gyergyószárhegyi Ferencz Béla Ervin ferences atyát azért kínozták, hogy vallja azt: Szoboszlay Bukarestben ki akarta robbantani a forradalmat. Ha ezt vállalja, ígértek neki négy évre leszállított börtönbüntetést, de ugyanakkor kivégeztek volna 36–38 vádlottat, többek között Lőrincz Károlyt is. És Ferencz atyában volt annyi erő, hogy nemet mondjon. Macskássi Pál volt az erdélyi tartományi hadbíró alezredesi rangban, akinek nevéhez számtalan kegyetlen ítélet kapcsolódik. Lőrincz Károlyt 1993 októberében, meghívták Budapestre az ’56-osok világtalálkozójára, és ott elmondta, ’56-nak Erdélyben is voltak mártírjai, tizenegyet végeztek ki csak a Szoboszlay ügyben. Kérte, segítsenek emléket állítani nekik. Végül 1999-ben a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában avatták fel az emlékművet. Az emlékmű egy székely anyát ábrázol, aki felfogja eleső fiát, az 1956-os erdélyi mártírok neveit rávésték. Torján Ábrahám Árpád plébánosnak, vértanúnak állítottak kopjafát, Kézdivásárhelyen pedig egy kollektív kopjafát a kivégzettek neveivel, 24 név szerepel rajta. A kézdivásárhelyi temetőben minden év október 23-án megemlékeznek róluk. A Szoboszlay-ügyben 1957-ben voltak a letartóztatások, 1958-ban hoztak ítélete, s a per beilleszkedett az akkori magyarságellenes megtorlási hullámba. A Szoboszlay-üggyel azt akarták bizonyítani, hogy a magyarság az ország biztonsága ellen szervezkedik. 1958 februárjában látogatott Marosvásárhelyre Kádár János és Kállai Gyula, s kérték, hogy példás büntetésben legyen része az ’56-os szimpatizánsoknak. Meg is tették. Kezdve az ő perükkel és folytatva másokkal, így az EMISZ-szel, melyben 72 ifjút ítéltek el. Ugyanakkor a Faliboga-ügyben, melyben valóban fegyveres szervezkedés folyt Marosvásárhely környékén, mivel a vádlottak románok voltak, sokkal kisebb büntetések születtek.  –A Szoboszlay-per anyagát Tófalvi Zoltán fogja feldolgozni, gyűjti hozzá az anyagot. Lőrincz József tüdővérzést kapott a börtönben, a börtönkórházból szabadult 1964-ben.   Szabadulása után először nem alkalmazták sehol. A Szekuritáté be akarta szervezni besúgónak, de nem állt kötélnek. /B. Kovács András: Negyven éve szabadultak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2004. szeptember 21.

Gub Jenő /sz. Szováta, 1929/ volt helyettes tanár, címzetes tanár és iskolaigazgató. Biológia-földrajz szakos tanári oklevelét a kolozsvári egyetemen szerezte. 1964 óta mindvégig szülővárosában tanított, forma szerinti 1989-es nyugdíjazásáig. Gub Jenő két évtizedes kitartó munkával öt kötetbe gyűjtötte össze és adta ki a Sóvidék embereinek az élő és élettelen természetre vonatkozó ismereteit, néphagyományait. (Erdő- mező növényei a Sóvidéken; Erdő- mező állatai a Sóvidéken; Háziállataink dicsérete; Kertek-mezők termesztett növényei a Sóvidéken; Természetismeret és néphagyomány a székely Sóvidéken.) Szakterülete: az etnobotanika és az etnozoológia. Újabb könyve szólásokat tartalmaz: Üres kalász fenn hordja a fejét. Székelyföldi szólásmondások, közmondások, találós kérdések, mondókák, rigmusok, táncszók, húsvéti locsolóversek, székelykapu-feliratok /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2004/. /B. D.: A gyűjtőmunka hasznos hordaléka. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

2004. szeptember 21.

A vajdasági magyar szervezetek az elmúlt fél évben közel 300 magyarellenes kilengést jegyeztek fel a Vajdaságban. Magyar fiatalok megverése, temetők és műemlékek megrongálása vagy katolikus és református templomok meggyalázása tartozik ide. A fizikai bántalmazás leginkább a fiatalokat éri. Mivel ez a korosztály a legmozgékonyabb, őket lehet legkönnyebben rábírni, hogy elhagyják szülőföldjüket és Magyarországra meneküljenek. Bár a cselekmények eltérő súlyúak és jellegűek, közös vonásuk, hogy egyetlenegy esetben sem talált felelőst a rendőrség, és a helyi hatóságok egyetlenegy esetben sem jutottak el a bírósági eljárásig. És bár a volt Jugoszláviában számos hasonló incidens történt a különféle etnikai háborúk kitörése előtt, a szerbiai sajtó minden egyes esetben igyekszik elkenni az ügyeket. /Szomorú mérleg. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 21./

2004. szeptember 22.

A verespataki aranybánya-beruházás ügyében Magyarországnak a nemzetközi jog eszközeivel kell fellépnie – jelentette ki az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szept. 21-i budapesti ülésén Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. /Magyar fellépés a verespataki bánya ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja az erdélyi történelmi egyházaktól és az RMDSZ ügyvezető elnökségétől közleményben kérte, hogy az előválasztások ellenőrzésébe vonják be az egyházak laikus tisztségviselőit. Az EMK az előválasztásokra a következő politikusokat jelöli: Sógor Csaba református lelkipásztort a Hargita megyei, illetve Kincses Előd ügyvédet Maros megyei szenátori helyre, és Kerekes Károly jogászt Maros megyei képviselői helyre. /Legyenek egyháziak a megfigyelők! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2004. szeptember 22.

A kormánynak szándékában áll egyeztetéseket tartani a kettős állampolgárság ügyében, hiszen annak esetleges bevezetése egy sor kérdést vet fel, amelyet újra kell gondolni és szabályozni – mondta Polgár Viktor külügyi szóvivő szept. 21-én Budapesten. Hozzátette: a szabályozás nyilvánvalóan nem lehet diszkriminatív és egy sor kérdés általános rendezését igényli. Kitért arra is, hogy sok esetben kétoldalú megállapodásokat is módosítani kell emiatt. Kovács László külügyminiszter a parlamentben beszélt azokról a tisztázatlan kérdésekről, amelyeket a népszavazás felvet, így arról, milyen jogosítványok járnak az így megadott állampolgársággal, vagy meglesz-e ebben a kérdésben a négy párt konszenzusa. /Kettős állampolgárság: egy sor kérdés tisztázatlan. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Továbbra is tisztázatlan Fazakas László margittai református lelkész múltja. „Nem vagyok büszke az 1989 előtti múltamra, de az biztos, hogy nincsen szégyellnivalóm” – jelentette ki Fazakas László margittai lelkész. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki székére és az RMDSZ Bihar megyei képviselőjelöltségére egyaránt pályázó tiszteletessel az átvilágító bizottság elnöke, Gheorghe Onisoru tudatta: a bizottság szerint „nem végzett az 1999/187-es törvény értelmében vett politikai rendőrségi tevékenységet”. Ezzel a levéllel a bizottság a négy évvel ezelőtti döntését változtatta meg. Akkor azt állapította meg, hogy az RMDSZ Bihar megyei képviselőjelölt-listáján befutó helyen szereplő lelkész együttműködött a Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Fazakas mindvégig elutasította az ellene felhozott vádakat. Markó Béla visszalépésre szólította fel, ennek ellenére a lelkész 2000 novemberében átvette parlamenti mandátumát, és csak néhány hét múlva mondott le a képviselőségről. Csendes László, a bizottság tagja kijelentette, a korábbi döntésük alapjául szolgáló valamennyi dokumentum ma is megvan, és ma is érvényes, de a lelkész olyan kiegészítő információkkal szolgált, amelyek árnyalták a róla alkotott képet, és indokolttá tették a besorolás megváltoztatását. A református egyház berkeiben nem okozott osztatlan lelkesedést Fazakas László újabb besorolása. „Ez azt jelenti, hogy tovább működik” – jelentette ki egy lelkésztársa, aki diákévei alatt a teológiai bentlakásban Fazakas szobatársa volt. Elmondta, hogy egyszer félig-meddig tetten érte Fazakast. Fazakas írógépen írt valamit, az indigón jól olvasható volt az írás címe: Tájékoztató feljegyzés. Erről akkor megkérdezték Fazakast, de kitérő válaszokat adott. Az újságíró kérdésére, hogy aláírt-e besúgói nyilatkozatot, Fazakas nem felelt. /Gazda Árpád: Besúgó volt-e a püspök- és képviselőjelölt? = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Egy májusban megjelent sürgősségi kormányrendelet alapján az ingatlan-nyilvántartás egész rendszerét kívánják átszervezni Romániában. A sürgősségi kormányrendelet valójában az 1996-ban hozott 7-es számú törvény módosítása, amely már közel egy évtizede a föld- és ingatlan-nyilvántartás egységesítésének leple alatt a csak Erdélyben, Bukovinában és néhány kisebb óromániai régióban létező telekkönyvi rendszer ,,átszabását” irányozta elő. A jogszabály indoklásában az EU-csatlakozás kapcsán vállalt kötelezettségekre hivatkoznak. Miért kell ilyen hirtelen egy közel két évszázados múltra visszatekintő erdélyi intézményt néhány hónap alatt átalakítani? A telekkönyvi rendszer nemcsak ingatlan-nyilvántartás, hanem olyan hiteles rendszer, amely történetiségében is követi a tulajdonviszonyok alakulását. Most ezt a rendszert akarják megszüntetni.  Kovászna megyében Felician Ursache hivatalvezető mellőzte a személyes és az etnikai szempontokat. Hírek szerint tizennégy magyar alkalmazott került az utcára.     /Ferencz Csaba: Veszélyben a telekkönyvi rendszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Ha a hó lehull, nagy bajban lesznek az előadásokkal, ismertette helyzetüket Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója. Marosvásárhely büszkeségéről, az ország egyik legszebb színházépületéről van szó: a színpadra beesik az eső. Százmilliárd körüli összeg kellene a felújításhoz és 29 milliárd a színház összköltségvetése (ez Bukarestben egy-két előadás anyagi háttere). A polgármesteri hivatal nem hajlandó segíteni, mert az épület nem a városé. /Nagy Botond: A Kabriószínház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Nagyszebenben az új tanévben megmaradt a magyar óvoda, az általános iskola alsó és felső tagozata és a líceum egyaránt. Azonban maroknyian képviselik a magyar nyelvű közoktatást: 15 óvodás, 18 elemis – 2 osztályban, 36 V–VIII. osztályos, 25 középiskolás. A kilencedik osztályba iratkozott négy tanuló nem volt elegendő ahhoz, hogy magyar osztály alakuljon. A harcok tovább folynak azért, hogy "félmagyar" osztályba járjanak, vagyis a magyarul tanulandó tantárgyakat magyarul. A nagyszebeni iskola magyar osztályai fennmaradásához hozzájárul az RMDSZ mikrobusza, amely már több mint hat éve naponta hozza a környező falvak, városok diákjait. Idén megnyílt a református egyház bentlakása, melyben egyelőre hat diák kap szállást. Vízaknán már 32 óvodással foglalkozik az óvónő, az elemiben pedig 10 gyermek tanul magyarul. Bürkösön hat éve sikerült újraindítani a magyar nyelvű oktatást. Hat gyerek jár most iskolába, nyugdíjas tanítónőjük pedig több mint 50 km-ről ingázik azért, hogy anyanyelvükön tanulhassanak gyerekeink. Mihályfalván 10 gyerekkel működik a már 2 éve beindított magyar nyelvű óvoda. Idéntől elemi osztály is indulhatott volna, de egy szülő visszalépett, így a régi álom nem valósulhatott meg. Oltszakadáton 4 tanulóval működik az I–IV. osztály. /Mitrica Sanja, Szombatfalvi Török Réka: Nagyszeben. Harc a "félmagyar" osztályért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Magyar-magyar viszályt vetít előre a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügye, mivel a Magyarok Világszövetsége minden hatástanulmány nélkül kikényszerítette a népszavazást egy olyan kérdésben, amelyben a magyar állampolgárok tájékozatlanok és megosztottak – írta Stanik István, az Erdélyi Riport főszerkesztője. A magyarországi magyarok többsége nem ismeri érdemben a határon túli magyarok problémáit, a kettős állampolgárság bevezetésének következményeiről pedig leginkább azt gondolja, hogy azon a kevésen, amit a magyar állam biztosítani tud polgárainak, a mostaninál több embernek kell majd osztoznia. /Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 21./

2004. szeptember 22.

Magyarózdi általános iskolája augusztustól a település neves szülöttének, Horváth Istvánnak a nevét viseli. Külföldiek adományokkal is segítették a faluban élőket. Holland támogatással tanszereket, füzeteket, didaktikai eszközöket vásároltak és felújítást végeztek az iskolákban, mondta el Ferenczi Margit iskolaigazgató, aki immár hatodik éve vezeti a magyarbükkösin kívül Magyarózd, Gombostelke és Lándor iskoláját. Jelenleg a négy iskolában öt tanítónőt, négy óvónőt és tíz tanárt foglalkoztatnak. Magyarbükkösön 13 gyerekkel indul egy egy-négyes magyar tagozatú osztály, illetve 30-cal az öt-nyolc osztály román és magyar tagozattal. Gombostelkén és Lándoron is alacsony az osztálylétszám, az idei tanévre az előbbi településen 12 óvodás és 8 egy-négy osztályos, az utóbbin pedig 11 óvodás és 14 kisiskolás iratkozott be. Magyarózdon sikerült két I-IV. osztályos csoportot indítani, az V-VIII. osztályba 15-en jelentkeztek. A nagy távolságok miatt kardoskodtak amellett, hogy minden településnek maradjon meg a saját iskolája. /Mészely Réka: Kevés gyerekkel, de működnek Magyarbükkös község iskolái. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Péterszabó Ilona régóta gyűjti szülőfaluja, az Arad megyei Tornya falumonográfiájához az anyagot. Keserűen állapította meg, hogy helyi lakosság – nemzetiségre való tekintet nélkül – képtelen fölébredni csipkerózsika álmából, s megrekedt a személyiségpusztító szürkeségben. Nem fogtak össze, nincs egyetlen képviselőjük sem a pécskai városi tanácsban, amelyhez tartoznak, az egykori középületek eltűnnek, a közkutak nem működnek, az egyetlen parkban derékig ér a gyom, a kultúrotthont csak lakodalmakra veszik igénybe. Közöny, nemtörődömség, igénytelenség… Nem akad egy pap, orvos, tanár vagy bárki, aki fáklyavivője lenne a közösségnek. Egy kétgyermekes magyar család mindkét gyermekét egyszerre íratta az első osztályba, de mivel a településen már jó pár éve megszűnt a magyar oktatás, az újrakezdéshez minimum hét gyermekre volt szükség. Hónapokon keresztül győzködték a magyar szülőtársakat, adják ők is magyar osztályba gyermeküket. Egyik nap volt elég gyermek, másnapra már nem. A szülők ilyen-olyan nyomásnak, zsarolásnak engedve, megmásították szavukat. Az igazgató kiutalt a magyar osztálynak egy termet, majd visszavette azt. A helyi román pópa követelte a románok jogainak tiszteletben tartását, később hízelegve megpróbálta átédesgetni a román osztályba a magyar tanítónőt. Végül a tanfelügyelőség munkatársai kiszálltak a helyszínre, és megindulhatott a magyar osztály. /Péterszabó Ilona: A kálvária egy iskolapéldája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Brassóban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület őszi rendezvénysorozatát Gyulai Nagy Margit és Albert Sándor képzőművészek közös tárlatával indítja szept. 24-én a Reménység Házában. /Tárlatnyitó Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Az Udvarhelyszéki Kulturális Központ és a Csekefalvi Ifjúsági Egyesület vezetősége még februárban megtanácskozta, hogy az augusztusi fotótábor a Gagy pataka menti hagyományok fényképezését végezze el. A falu hagyományos és mai életét megörökítő fotós közösségnek a helyi ifjúsági egyesület a szállást és a kosztot biztosított. A 100-120 reprezentatív képet, amit kiválogatnak a képekből, október- novemberben állítják ki Csekefalván, de bemutatják a Gagy menti nagyobb falvakban is. /„Orbán Balázs szemével". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2004. szeptember 22.

A sepsiszentgyörgyi székhelyű, közel 200 tagot tömörítő László Kálmán Gombászegyesület szeptemberben rendezte meg a hagyományos gombásztábort a festői szépségű Ojtozon. Az időjárás is kedvezett, így a tavalyi nagyenyedi tábor eredményeit jóval túlhaladták. 134 fajt sikerült azonosítaniuk. Ellátogattak Gorzafalvára, a csángó faluba. /Dvorácsek Ágoston, Nagyenyed: Gombásztábor Erdély peremén. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Király László erdélyi költőnek is odaítélték a Magyar Művészetért (MM) elismerést, amelyet majd dec. 2-án gálaünnepségen adnak át Budapesten, a Károlyi-palotában. Király mellett idén Bessenyei Ferenc színművészt, Jankovics Marcell filmrendezőt, Csoóri Sándor költőt, Ferencz István építészt, Marton László színházi rendezőt, Püski Sándor könyvkiadót, Sánta Ferenc írót, Szabó Szilárd és Németh Ildikó néptáncos-koreográfust, valamint Tőzsér Árpád felvidéki író-költőt részesítik az elismerésben. A Magyar Művészetért posztumusz díjat Dohnányi Ernő zeneszerzőnek és Weöres Sándor költőnek ítélték. Az elismerés célja az alkotóművészek és a hagyományos magyar művészet alkotásainak megbecsülése valamennyi műfajban, határokon innen és túl, az egész világban. /Odaítélték a Magyar Művészetért díjakat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Az ember tragédiája ősbemutatójára /1883. szept. 21./ emlékezve ünnepelték a magyar dráma napját szept. 21-én Budapesten. Az a tény, hogy magyarországi és erdélyi magyar írókat együtt tüntetnek ki, igazolja, hogy irodalmunk közös – hangoztatta a magyar dráma napja alkalmából Szép Ernő-díjban részesült Sütő András. Sütő András gratulált a szintén most díjazott magyarországi kartársainak, Spiró Györgynek és Térey Jánosnak. A magyar dráma napjához kapcsolódik a nagyváradi Állami Magyar Színház Szigligeti Társulatának szept. 22-ei, budapesti fellépése is: a teátrum Kincses Elemér A csatorna című darabját a szerző rendezésében mutatja be Budapesten. A mű a Duna-csatornához ítélet nélkül deportált magyar értelmiségiek tragédiáját örökíti meg. /Szép Ernő-díjas Sütő András. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Újabb erdélyi újságot lehet böngészni a világhálón, a Horváth Gábor főiskolai hallgató vezetésével szept. 19-től frissített www.relatio.ro címmel megjelenő, független hírhordozót. Az internetes újságban erdélyi, magyarországi, romániai és a világ más tájairól érkező hírek szerepelek, figyelik a helyi (köztük a Hargita Népe) és a világsajtót. /(Bajna György): Újabb Erdélyi Hírvivő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Megjelent egy kötet a kolozsvári Szabó Dezső Egyesület kiadásában. A borítón egy név szerepel: Szabó Dezső. A belső oldalon az alcím: Egy író, aki többet érdemel. A kolozsvári Szabó Dezső Egyesület megalakulásáról, tevékenységéről szól a kötet bevezető fejezete. A könyvben jeles kolozsvári személyiségek vallottak Szabó Dezső munkásságáról, így Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Gaal György, Kozma Dezső és Kolozsvári József. Előtérbe kerül a gondolkodó ember, az író, az Elsodort falu, az Életeim és a Szabó Dezső-füzetek alkotója, valamint az alma materhez haláláig hűséges diák, aki hagyatéka örököséül a kollégiumot jelölte meg. Kántor Lajos hívta fel a figyelmet tanulmányában, hogy ma már egyre kevesebben olvassák Szabó Dezső munkáit, holott az általa felvetett problémák mit sem veszítettek aktualitásukból. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabó Dezső többet érdemel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2004. szeptember 22.

Hullócsillag szerencséje /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ c. könyv a Nagyapó mesefája sorozat 14. kötete. Ezt a kötetet Reinhart Erzsébet válogatta. A Hullócsillag szerencséje olyan fogalmak és jelenségek magyarázatát tartalmazó mesékből áll, amelyek a gyermek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A mesék témái a Föld keletkezése, a föld felszíne, a föld rejtett kincsei, virágai és a gyógynövények. /Hullócsillag szerencséje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2004. szeptember 23.

Folytatódik a nyílt levelek háborúja az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetői között. A szept. 22-i MPSZ-levél a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette párt parlamenti választásokon való indulását vetíti előre. A dokumentumban szerint a parlamenti választásokon való megmérettetés más módját kell választaniuk, mivel az RMDSZ semmibe vette a tisztességes közös előválasztásokra tett javaslatot. Legutóbb Markó Béla helyett Nagy Zsolt, az RMDSZ kampánystábjának vezetője felhívta az MPSZ tagjait, hogy vegyenek részt az RMDSZ előválasztásain, ezután Nagy Pál, az MPSZ ügyvezető "súlyához méltatlan, semmitmondó, félrevezető szándékúnak" nevezte az RMDSZ legutóbbi nyílt levelét. Az MPSZ-esek az RMDSZ szemére vetik, hogy az előválasztásokon csak azok vehetnek részt, akik eleget tesznek a szervezet által megállapított feltételeknek. Az MPSZ-esek szerint az RMDSZ nyitottsága amiatt is csorbát szenved, hogy "a területi szervezetek többségében nem tartanak urnás előválasztásokat, csak elektoros jelölőgyűléseket, ahol kizárólag az RMDSZ szűk tagsága dönti el a jelöltek kilétét." Szász Jenő, az MPSZ elnöke vallja: a romániai magyarságnak "belső választások" útján kellene meghatároznia, kik legyenek a romániai magyarság jelöltjei. A szervező lehetne egy harmadik fél is, példaként említette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, illetve a Székely Nemzeti Tanácsot. Szász Jenő szerint az RMDSZ tartósítani akarja az "egypártrendszert" a romániai magyarság körében. Markó Béla Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján közölte: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Szatmár Megyei Polgári Körök elnöke idén is az RMDSZ listáin igyekszik képviselői székhez jutni. Pécsin kívül Szondy Zoltán csíkszeredai újságíró is jelentkezett az előválasztásokra. /Borbély Tamás: Körvonalazódik az MPSZ részvétele a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2004. szeptember 23.

A Magyar Polgári Szövetség még mindig nem tudja, hogy mit is akar, írta Lukács János. Hol közös előválasztásokat, hol a parlamenti helyek felezését tartották volna megoldásnak. Markó stábja az autonómiáról szóló párbeszédre építi kampányát, vagyis ugyanarra a kulcsszóra, mint az MPSZ. /Lukács János: Eltékozolt szavazótábor. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

2004. szeptember 23.

A Magyar Polgári Szövetség hivatalos álláspontja ellenére versenybe száll egy RMDSZ-képviselői mandátumért Szondy Zoltán, az MPSZ csíkszéki elnöke. „Nem szeretnénk, ha később azzal vádolnának, hogy nem vesszük komolyan a tárgyalásokat” – mondta. Szondy meglepődve értesült arról, hogy őt is megnevezik, és feltüntetik a jelöltek listáján, ez szerinte a további tárgyalásokon nem segít. Pécsi Ferenc szatmári képviselő, megyei MPSZ-elnök neve is felmerült lehetséges RMDSZ-jelöltként. Pécsi kijelentette, az RMDSZ előválasztásain csak abban az esetben lett volna hajlandó megmérkőzni, ha közvetlen, urnás módszerrel szavaztak volna. /D. Balázs Ildikó: Szondy Zoltán az RMDSZ-listán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

2004. szeptember 23.

A Kézdiszéki Székely Tanács és a Magyar Polgári Szövetség Kézdiszéki Szervezete elutasította Baka Mátyás, az RMDSZ területi szervezete elnökének felkérését, hogy jelöltjeik vegyenek részt az október 10-én sorra kerülő előválasztásokon. /Iochom István: Elutasították a feléjük nyújtott kezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

2004. szeptember 23.

Viszályt keltett a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet berkeiben az, hogy Kereskényi Sándor és fia, Kereskényi Gábor is bejelentette: indulni kíván a szövetség előválasztásain. Az idősebbik, Kereskényi Sándor jelenleg szenátor, és újabb felsőházi mandátumra pályázna, az ifjabbik pedig városi tanácsos, és képviselőnek jelölteti magát. Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ elnöke „ízléstelennek” tartja Kereskényiék gesztusát. Kereskényi Sándor megpróbálta lebeszélni fiát az indulásról. Az ifjabbik Kereskényi „boszorkányüldözésnek” tartja Ilyés Gyula állásfoglalását az ügyben. /Cseke Péter Tamás: Apa és fia indul a Szatmár megyei előválasztásokon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

2004. szeptember 23.

Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök, és Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester cége szolgáltatja a tejet Bihar megye egy részén az iskolai tej-kifli kormányprogramhoz. Az RMDSZ-es politikusok üzleti fogására a nagyváradi Reggeli Újság figyelt fel, majd a témát a nagyváradi Realitatea Bihoreana bontotta ki részletesebben. Kiss Sándornál érdekütközés esete áll fenn, mert a kormányrendelet a megyei tanácselnököket bízza meg azoknak a cégeknek a kiválasztásával, amelyek a pályázati feltételek alapján végül részt vehetnek a liciten. A tanácselnököknek kell ugyanakkor felügyelniük a program működését. Kiss Sándor többségi tulajdonosa a tejet szolgáltató Biolact Rt.-nek /Kiss Sándornak 70 százalékos, Bíró Rozáliának 23 százalékos részesedése van/. Kiss Sándor üzletember-politikus ártatlannak vallja magát. /Gazda Árpád: Kiss Sándor fölözi le az iskolatejet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

2004. szeptember 23.

A Szabadság napilap sorozatában kéri a Kolozs megyei RMDSZ-képviselőket, számoljanak be az utóbbi négy évben kifejtett tevékenységükről. Elsőnek Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű körének elnöke válaszolt. Elmondta, hogy részt vett az alkotmánymódosító bizottság munkálataiban, a házszabály tervezetének megszerkesztésével megbízott külön bizottságban, valamint a közös házszabály-bizottságban. Az igazságügy reformjának tárgyalásánál ő volt az RMDSZ vezérszónoka. A jogi bizottságnak is tagja volt, egyetlen RMDSZ-képviselőként. Az európai integrációs bizottságba az RMDSZ szintén őt delegálta. Választókerületi fogadóóráin több mint 700 ember kereste fel. Az RMDSZ képviseletében, a szenátus póttagjaként vett részt az Európai Konvent munkálatain. Kiválóan együttműködött a magyar delegáció tagjaival. Az Emberjogi Charta szakbizottságban folytatott munkáját Szájer József (Fidesz), a magyar delegáció tagja ismerte el. A szenátor elismerte, hogy az RMDSZ néhány esetben olyan ügyben is a kormánypárt oldalára állt, amelyek nem voltak demokratikusak. Eckstein-Kovács Péter a második legaktívabb RMDSZ-honatya a felsőházban, őt csak Puskás Bálint, a szenátus alelnöke előzi meg. /Köllő Katalin: Mérlegen a parlamenti tevékenység. Kérdéseinkre Eckstein-Kovács Péter szenátor válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2004. szeptember 23.

Háromszéken a képviselői mandátum elnyeréséért nyolcan jelentkeztek az RMDSZ előurnás megmérettetésére,a szenátoriért pedig hatan. /Lesz kik közül választani! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./


lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 571-573




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998