Kőműves Éva nyílt levelet intézett Szász Jenő polgármesterhez, leszögezve, hogy magyarság parlamenti bejutása a Szász Jenő által vezetett megosztottság miatt veszélyben van, ez az összmagyarság elleni vétek. /Kőműves Éva: Nyílt levél Szász Jenőhöz, az MPSZ elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2004. szeptember 25.
Fontos a Szabadság kezdeményezte aláírásgyűjtést a kábeltévé-társaságok részére, hogy több magyar nyelvű műsor legyen. Érdekes, hogy ezt is egy újság kezdeményezi, és nem az RMDSZ. Az olimpia ideje alatt az MTV 2 minden sportadást beszüntetett, helyette a Napkelte és a Napnyugta műsorokat sugározta. Igaza van annak, aki jogosan azt állítja, hogy mi, külhoni magyarok ne számítsunk az anyaország támogatására, mert ők érzelmileg távol állnak tőlünk, írta keserűen Korodi Zoltán. A Duna tévé sem az, aminek indult, most az MTV befolyása alatt áll. /Korodi Zoltán: Még egyszer az MTV-ről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2004. szeptember 25.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium a reformátusok (nemrég visszakapott) épületében működik. Szept. 23-án itt tartotta kihelyezett igazgatótanácsi ülését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés püspök hangsúlyozta, hogy most már nem csak javakra, de jóval több gyermekre is szükség lenne. Az Egyetértési Nyilatkozatot Tőkés László püspök, Ilyés Gyula polgármester, Muhi Sándor a Kölcsey Főgimnázium igazgatója, Szilágyi Éva a Református Gimnázium igazgatója és Kónya László főtanfelügyelő-helyettes írtak alá arról, hogy mindenben együttműködnek a református egyház itteni épületeinek hasznosításában, és több visszaadott épületből, plusz a felépítendő Rákóczi Kollégiumból létrejön a Szatmárnémeti Református Oktatási Központ. Az egyház az épületeket visszakapta, s vonatkozó törvény értelmében öt éven belül birtokba veheti. Erre kell felkészülni, az ezzel kapcsolatos tennivalókat kell összehangolni. Tőkés László azt szeretné, ha a közeli években a Partiumi Keresztény Egyetem kihelyezett tagozatot hozhatna ide, s akkor kialakulna a református oktatás teljes vertikuma, szellemi központ Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Visszaadott iskolákból Református Oktatási Központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2004. szeptember 25.
Zimándújfalu magyar iskolájába hat gyereket írattak idén a magyar első osztályba, az alsó tagozatra 25, az V–VIII. osztályba 49 diák jár. Halász Ágnes igazgatónő kifogásolta, hogy nincs az iskolának tornaterme. Most kapta a hírt arról, hogy a jövőben állami költségvetésből tornatermet építenek. /(nagyálmos): Tornaterem a zimándújfalusi magyar iskolának. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./
2004. szeptember 25.
Temesközben Marosvár – a későbbi Csanád – székhellyel Szent István király 1030-ban alapított püspökséget, amelynek élére Gellértet, Imre herceg egykori nevelőjét nevezte ki. Szept. 24-én Nagycsanádon Roos Márton temesvári megyés püspök együtt celebrálta a szentmisét dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspökkel. Roos Márton kiemelte, hogy az idei Gellért-ünnepséggel kezdetét veszi az ősi csanádi egyházmegye jubileumi éve, és a 975. évforduló a három utód-egyházmegye – a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki – közös ünnepe lesz. /Sipos Enikő: Jubileumi év kezdődött. Szent Gellért ünnepe Nagycsanádon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./
2004. szeptember 25.
A VI. Romániai Magyar Bábos Találkozón az együttesek gyengébb előadásokat mutattak be, kevesebb szakmabeli jött el, a tervezett három kiértékelő beszélgetés helyett csak másfélre jutott idő. Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány vezetője és a rendezvény szervezője elárulta, hogy a tavalyinál kisebb támogatást nyertek, ezért nem lehetett több társulatot meghívni. A romániai hivatásos társulatok és magánbábszínházak rosszul kivitelezett díszlettel, szegényes zenei összeállítással, gyenge színészi jelenléttel szerepeltek. A legkellemesebb meglepetést a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bábos osztályának "nyílt órája" szerezte. A fiatalok Barabás Olga színészmesterség-oktatójukkal és Palocsay Kisó Kata bábos szakirányítójukkal remek munkát végeznek. /Hegyi Réka: Szakmai problémák a Romániai Magyar Bábos Találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2004. szeptember 25.
Kolozsváron a Pata utcai Fehér Galériában megnyílt Gy. Szabó Béla olajképeinek tárlata. A Gy. Szabó-hagyaték gondozója, Ferenczy Miklós lelkész válogatott Gy. Szabó Béla olajfestményeiből. /Németh Júlia: Gy. Szabó Béla olajképei a Fehér Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2004. szeptember 25.
Szept. 24-én Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban bemutatták az Otthonom Szatmár megye könyvsorozat legújabb, 22. kötetét, Muhi Csilla Egyház és város című munkáját, melyben a szerző a szatmári római katolikus püspökség szerepéről írt Szatmárnémeti modern városképének a kialakulásában. A kötetet Schönberger Jenő megyés püspök, Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke, Csirák Csaba, a sorozat felelős szerkesztője, valamint a szerző ismertette. /(c): Bemutatták az Otthonom Szatmár megye sorozat legújabb kötetét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./
2004. szeptember 26.
Az egyházmegye megalapításának 200. évfordulóját nemcsak a szatmári római katolikus püspökség ünnepli, hanem a kassai római katolikus püspökség is. Ugyanis 1804-ben Szatmárral együtt a kassai egyházmegye is kiszakadt az egri püspökség kereteiből. Az évforduló alkalmából szept. 9-én Kassán történész-konferenciát tartottak az érsekség szemináriumában. A konferenciára meghívták az egri érsekség és a szatmári római katolikus püspökség képviselőit is. A szatmári püspökség képviseletében dr. Bura László, illetve Dancu Pál tartott előadást. Dr. Bura László Szatmár vértanú püspökének, Scheffler Jánosnak az érdemeit méltatta, míg Dancu Pál a lajosvölgyhutai szlovák felekezeti iskola 1938-as megszervezéséről beszélt. /Jubileumi konferencia Kassán. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 26./
2004. szeptember 26.
Szatmárnémetiben, a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontban 332 tanuló kezdte meg az iskolai évet, tájékoztatott Ádámkó István igazgató. Az újdonságot az első osztály jelenti és az, hogy étkezdét létesítettek. 2004 januárjában költözött át az iskola a püspökség épületének ebbe a szárnyába. A felújítási munkálatok még folyamatban vannak. Az egyházmegyei könyvtár is ebben az épületszárnyban lesz, és ennek keretében fog működni az iskola könyvtára. /Nagy Karolina: Tanévkezdés a Hám János Iskolaközpontban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 26./
2004. szeptember 27.
Szept. 25-én tartotta II. kongresszusát Székelyudvarhelyen a nyolc hónappal ezelőtt alakult Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), melyen 153 küldött vett részt 12 területi, zömmel székelyföldi szervezet megbízásából. A kongresszus elfogadta a polgári szövetség alapszabályzatát, és megválasztotta új vezetőségét. Az MPSZ elnökének újraválasztották Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét. A kongresszust elsőként Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke köszöntötte, aki beszédében élesen bírálta az RMDSZ politikáját, amely nem sok eredményt hozott a romániai magyarság számára. Úgy fogalmazott, 10–15 évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy 2004-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség illegitim módszerekkel akadályozza meg ellenzékének a részvételét a szabad választásokon. Véleménye szerint az RMDSZ vezetői tévednek, amikor az ellenzéki politikusokban ellenséget látnak. Az RMDSZ igazi ellensége az elutasító magatartás, az, amikor a szövetség vetélytárs nélkül is elveszítheti a választásokat. Kövér a konferencia résztvevőit arra kérte, hogy ne tekintsék az RMDSZ-t politikai ellenfelüknek. Az autonómiában elképzelhetetlen lenne, hogy Székelyudvarhely 120 rendőrének mindössze 10 százaléka legyen magyar, vagy a 80 százalékban magyarok lakta Hargita megyében az állami adminisztrációban dolgozó alkalmazottak 80 százaléka román legyen. Romániában nyílt diszkrimináció folyik a kisebbségekkel szemben, és erre az RMDSZ kormányzati szerepvállalása semmilyen megoldást nem talált. Kövér László szerint az MPSZ nagy érdeme, hogy Erdélyben, az RMDSZ-ben ismét beszélnek az autonómiáról. A magyar politikus kitért a kettős állampolgárság kérdésére is. A Fidesz arra biztatja a magyarországiakat, hogy vegyenek részt a választásokon, és szavazzanak igennel. Csapó I. József a Székely Nemzeti Tanács elnöke részletesen szólt a székelyföldi prefektusok autonómiaellenes lépéseiről, megfélemlítő körleveleikről. Egyelőre a Backamadaras helyi önkormányzata döntött a népszavazás mellett. Szász Jenő szerint a közös előválasztást az RMDSZ elutasította. A választmány elnöke Szilágyi Zsolt lett, a hat alelnök: Tulit Attila, Árus Zsolt, Tőkés András, Sántha Imre, Szakács Botond és Orbán Mihály. Nem született döntés a választásokon való részvétel mikéntjéről: valószínűleg az RMDSZ-szel való esetleges megegyezés függvényében erről később dönt a szövetség vezető tanácsa. A kongresszus több állásfoglalást is elfogadott a kettős állampolgárság, az autonómia és a délvidéki magyarüldözés ügyében. /Makkay József: Szabad választásokat követel az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ Szilágyi Zsolt, az MPSZ külügyi kabinetjének vezetője felszólalásában a szabadság megtestesülési formájának nevezte a romániai magyarság autonómiájának ügyét. /(Garzó Ferenc / MTI): MPSZ-kongresszus Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Történelmi felelőtlenséget vetett az erdélyi Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ) vezető Szász Jenő és támogatói szemére a székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszuson az RMDSZ ellen elhangzott vádaskodás miatt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Szász Jenő állításáról, hogy az RMDSZ „a román hatalom cinkosságával testvérháborút folytat” – Takács Csaba kijelentette: „Az RMDSZ teljes nyitottságról tett tanúbizonyságot, amikor az MPSZ tagjainak és vezetőinek is felkínálta a megmérettetés és a politikai képviselet lehetőségét.” /Takács Csaba az MPSZ vezetőinek vádaskodásairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 27.
A két magyar politikai szervezet, az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség között nem lehetséges olyan kiegyezés, amely a régi keretekben művelné tovább a pluralizmus látszatát, írta Bakk Miklós. Az RMDSZ végül mégis vállalta az autonómia képviseletét. Érik az MPSZ partnerként való elismerése is: ezt jelzi Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének az udvarhelyi kongresszus részvevőihez intézett levele. Az MPSZ-nél el kell kezdődnie a politikai építkezésnek, a politikai iránykijelölésnek. /Bakk Miklós: Eltékozolt fél év. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Dr. Frunda György szenátor válaszolt dr. Újvári Ferenc hozzá írt nyílt levelére (Szabadság, szept. 23.). Szerinte csúsztatás őt azzal vádolni, hogy arra kérte a magyar közélet szereplőit, ne avatkozzanak be az erdélyi magyar belügyekbe. Valójában azt kérte, hogy ne osszák meg a romániai magyarságot. Az autonómia megteremtésére irányuló törekvéseket csak egy erős parlamenti csapat folytathatja. Románia területi nagysága lehetővé teszi 15-20 régió létrehozását úgy, hogy mindegyik saját megválasztott parlamenttel és saját kinevezett kormánnyal rendelkezzen. A régiók egyikének a többségében magyarok lakta területeket kellene magába foglalnia. /Dr. Frunda György szenátor: Válasz dr. Újvári Ferencnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Túlzottak és minden politikai alapot nélkülöznek a Nagy-Románia Pártnak és a Cronica Romana c. napilapnak a Szatmárnémetiben sorra kerülő román-magyar parlamenti párbeszéddel kapcsolatos múlt heti kirohanásai – szögezte Valer Dorneanunak, a román képviselőház elnöke nevében kiadott sajtóközlemény. A román parlament képviselőháza és az Országgyűlés stratégiai partnerség alapjait rakta le egy olyan szoros együttműködés kifejlesztése érdekében, amely hozzájárul a kormányszinten már meglévő kölcsönös kapcsolatok megszilárdításához. A sajtóközlemény emlékeztetett rá, hogy 2001-ben megállapodás született a két ország törvényhozása elnökeinek rendszeres évi találkozójáról. /Valer Dorneanu visszautasította a magyarellenes „vészjelzéseket”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Negyedik alkalommal került sor szept. 26-án a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak ünnepélyes tanévnyitójára. A karok új szakokkal gyarapodtak, mostantól hivatalosan is két kar működik, ugyanakkor ebben a tanévben hagyják el az egyetem padjait az első végzősök. Csíkszeredában ettől a tanévtől a két kar keretében 9 szak működik, a hallgatók száma elérte az 1100-at, a főállású oktatóké a 70-et, az óraadóké pedig ugyancsak 70. A jelenlévőket köszöntötte dr. Bakacsi Gyula, a Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja; üzenetét küldte dr. Rostás Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományok Karának dékánja; továbbá Bunta Levente megyei tanácselnök és Ráduly Róbert polgármester. /Tanévnyitó a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Szept. 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát Bartha László és felesége, Stróbl Zsófia ajándékozta az Erdélyi Református Egyházkerületnek, a leleplezést Pap Géza püspökkel együtt a gróf lánya, Bánffy Katalin végezte. Pap Géza Bánffy Miklósra, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori főgondnokára emlékezett. Gróf Bánffy Miklós érzékelte a közeledő tragédiát, és fájlalta, hogy a nép vezetői nem ismerték fel a bűnöket, amelyek az összeomláshoz vezettek. Bánffy Miklós üzenete a mai vezetőknek is szól, figyelmeztetett a püspök: megszámláltatunk, egység nélkül híjával találtatunk, és ha egymást marjuk, darabokra szaggattatunk. Bánffy egész életét, irodalmi és közéleti munkásságát áthatotta a népe iránti féltő szeretet. Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának nevében Tonk István főgondnok méltatta egykori elődjét, aki Trianon után Magyarország külügyminisztereként tevékenykedett, majd 1926-ban visszatért Erdélybe, ahol egyházi-közéleti szerepet vállalt. Pap Géza püspök felolvasta Bánffy Miklós végrendeletét. Az okirat szerint a Király utca 14-es szám alatti, Toldalagi-Korda palota néven közismert ingatlant a gróf a református egyházkerületre hagyományozta, ennek udvarán kívánják majd elhelyezni szobrát, amint az épület visszakerül jogos tulajdonosához. /Sándor Boglárka Ágnes: Hazatért gróf Bánffy Miklós mellszobra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Szept. 25-én Kolozsváron tudományos ülésszakkal folytatódott a kolozsvári Szent György-szobor fennállásának századik évfordulója tiszteletére szervezett kétnapos rendezvénysorozat. A Csetri Elek akadémikus elnökletével megtartott emlékkonferencián magyarországi és helyi szakemberek előadásai hangzottak el. Kötő József, az EMKE elnöke az elmúlt évtizedek erdélyi és kolozsvári művelődéspolitikai vonatkozásait elevenítette fel. Elmondta: a cél Kolozsvár arculatának megőrzése volt. Murádin Jenő művészettörténész a Szent György-szobor másolatának Kolozsvár városrendezési terveiben való jelenlétéről beszélt. 1904. szept. 28-án avatták fel az akkori Arany János (ma Lucian Blaga) téren. Az előkészítő munkából oroszlánrészt vállalt magára Haller Károly polgármester és Posta Béla múzeumigazgató. A munkát Budapesten Róna József szobrász végezte el. A tanácskozáson Egyed Emese (egyetemi tanár, Babes-Bolyai Tudományegyetem) a Szent György-szobor irodalmi vonatkozásait tárta fel. /Ördög I. Béla: Össznemzeti jelentőségű a Szent György-szobor. Tudományos ülésszak az emlékezés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Az RMDSZ Kolozs megyei képviselő-, illetve szenátorjelöltjeinek listájára öt képviselő- és négy szenátorjelölt iratkozott fel. Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly jelenlegi képviselők mandátumuk megújításában reménykednek, Mátis Jenő megyei tanácsos pedig szeretne visszakerülni a parlamentbe, ahol 1992–2000 között tevékenykedett. Jelentkezett még Máté András Levente városi tanácsos és Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöksége ifjúsági főosztályának vezetője, aki egyben a MIÉRT ifjúsági mozgalom országos alelnöke is. A szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter jelenlegi szenátor, Szedilek Lenke tordai jogász, Váncsa Áron Pál megyei tanácsos, valamint Bethlendi István, a bánffyhunyadi városi tanács RMDSZ-es tagja. /Sz. K.: Túljelentkezés a Kolozs megyei RMDSZ parlamenti mandátumaiért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Tizenegy személy adta le a parlamenti képviselő és szenátorjelöléshez szükséges iratokat Szatmárnémetiben, az RMDSZ megyei irodáján. Közülök heten a képviselőházba, négyen pedig a szenátusba szeretnének bejutni. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei D. István, Kereskényi Gábor, Antal István János, Visnai Csaba, Tóga István, Seres Ferenc. A szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günther Tibor és Kabai István. Remélik, hogy Pécsi Ferenc is elküldi jelöléséhez a még hiányzó iratokat. /Tizenegyen indulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 27.
A Ráduly Róbert elnökletével megalakult a Hargita Megyei Választási Bizottság elfogadta az RMDSZ előválasztások hat szenátorjelöltjének jelölését. /Borbáth István, Dézsi Zoltán, Nagy István, Sógor Csaba, Verestóy Attila és Zsombori Vilmos/. Okt. 10-én Hargita megyében egységes állóurnás RMDSZ előválasztás lesz, a szenátorjelöltekre megyeszintű szavazással, a képviselőjelöltekre régióként. – A Gyergyói medence két képviselőjelöltje egyikére, Melles Előd ellen Gál Éva Emese óvást nyújtott be, amit a választóbizottság elutasított. Fellebbezést lehet benyújtani a Szövetségi Választási Bizottsághoz, Gál Éva Emese élt ezzel a jogával. A sajtótájékoztatón, ahol újságíró kollégák fölvetették, hogy erkölcsi szempontoknak is érvényesülniük kellene, Virág Zsolt ügyvezető elnök kifejtette: az országos választási törvény szerint lehet parlamenti jelölt, aki ellen ügyészségi eljárás van folyamatban. /Gál Éva Emese: Előválasztási RMDSZ sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 27.
A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon címmel szept. 24-25-én kétnapos szemináriumot szervezett Marosvásárhelyen a Bernády György Közművelődési Alapítvány. A kuratórium elnöke, Borbély László képviselő elmondta: a romániai társadalom demokratizálódását bizonyítja, hogy ma már nyíltan lehet beszélni az autonómiáról, regionalizmusról. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő figyelmeztetett: a nacionalizmus réme most is kísért, ezért folyamatosan cselekedni kell a felszámolása, semlegesítése érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogainak a biztosítása nem oldja meg a kisebbségben élő népcsoportok identitásának a megőrzését. Markó fontosnak tartja a kulturális és személyi elvű autonómia megteremtését, a területi autonómiát pedig a közigazgatási és más síkon történő decentralizálás útján látja megvalósíthatónak. Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász az autonómiát csak úgy látja megvalósíthatónak, ha nemcsak a magyarság és románság között lesz állandó dialógus a továbbiakban, hanem a román közösségen belül is megindul a párbeszéd. „Abban mindnyájan egyetértünk, hogy az autonómia a kisebbségi érdekérvényesítés legmagasabb kerete, mely nemcsak elviselhetővé, hanem élhetővé teszi a kisebbségi létet” – mondotta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke előadásában, melyben az autonómia-törekvések határon túli magyar tapasztalatait járta körül. Üdvözlendőnek nevezte, ha egy érdekképviseleti szervezet választási programjában közérthető formában jelenik meg az autonómiára vonatkozó terv. Bálint-Pataki József , a „testre szabott” autonómia modellbe való gondolkodást ajánlotta. A HTMH elnöke szerint Székelyföld autonómiája nem oldaná meg a Romániában élő magyarok önrendelkezésének kérdését. Borbély László képviselő szerint hat-hét hónap alatt ki kell dolgozni azt a törvénycsomagot, amit kisebbségi törvénynek vagy a kulturális autonómia törvényének lehet nevezni. A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács szerepét Varga László, a testület vezetőségi tagja ismertette. Varga László nem tért ki részletesen, a közelmúlt magyarokat ért atrocitásaira, de a szemináriumon szó esett erről. Hosszú idő után, most először fordult elő, hogy amikor az egyik kisebbségi magyar közösség bajba jutott, a különböző magyarországi politikusok és pártok egy emberként álltak ki mellette. Ennek az összefogásnak meglett az eredménye: Európa felfigyelt. Az autonómia-törekvéseknek is egyik fontos eleme az ilyenfajta összefogás, egység – fogalmazódott meg a szeminárium végkövetkeztetése. /Máthé Éva, Bögözi Attila: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Szárazajtán szept. 26-án a Maniu-gárdisták 1944. szept. 26-i vérengzésére emlékeztek. – Szárazajta története a miénk, azoké, akik itt élünk, és nem azoké, akik kívülről bejönnek, és megpróbálják átforgatni azt – szögezte le Bartalis Szélyes Pál református lelkész. Arra utalt, hogy amikor három hete, szeptember 4-én a szárazajtai volt görög katolikus templom udvarán újratemették a napokkal korábban kihantolt, az 1944. szeptember 4-i csatában elesett néhány román és egy német katonát, a hatóságok valóságos erődemonstrációt tartottak, az emlékezők pedig mindenáron azt bizonygatták: a csatamezőn elesett katonák életéért Szárazajta magyar lakossága felelős. – Szárazajtán riadalmat keltett, hogy terepmotorosok jelent meg a faluban.Később fekete ruhás kommandósok jelentek meg, és igazoltatni kezdték az ünnepségen részt vevők egy részét. 1944. szeptember 26-án néhány helybéli román kezdeményezésére az Észak-Erdélyt végiggyilkoló és -rabló Maniu-gárdák 13 magyart végeztek ki Szárazajtán, közülük kettőt fejszével lefejeztek. Bartalis Szélyes tiszteletes hangsúlyozta: „Úgy kell emlékeznünk a történtekre, ahogyan történtek. Valahányszor emlékezünk, imádkozunk, hogy az Úristen bocsássa meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. De elvárjuk, hogy a mi történelmünket is tiszteljék, és bármilyen nemzetiségűek, mások is bocsánatkéréssel emlékezzenek, hogy a szárazajtaihoz hasonló tragédia soha többé meg ne történhessen.” A szárazajtai megemlékezést megzavaró terepmotorosokra, de főleg a csendőrökre Puskás Bálint Zoltán RMDSZ-szenátor is kitért: „Nem az emlékező és imádkozó emberekre kell vigyázni, nem tőlünk kell félni, mert a veszély nem tőlünk jön.” Puskás a román katonák elestét a magyarok rovására író törekvések kapcsán hozzátette: „A történelmet senki nem tudja átírni, ezért ismételten le kell szögeznünk: a katonák a háborúban a harctéren estek el, nem a mi kezünk által.” Ezt támasztotta alá Márton Árpád RMDSZ-képviselő is, aki levéltári forrásokra alapozott beszédében azt emelte ki, hogy a Maniu-gárdisták ártatlan embereket gyilkoltak meg, és mindazok, akik mostanság „az állami terror enyhébb formáját alkalmazva”, rendőri és csendőri erőket felvonultatva próbálják továbbra is félelemben tartani Szárazajta lakosságát, legitimálni próbálják az akkori tömegmészárlást. Olosz Gergely képviselőjelölt és Benkő Emőke tanár a Székely Nemzeti Tanács bardoc-miklósvárszéki szervezete nevében összefogásra és helytállásra buzdított, a Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezete nevében felszólaló Hoffmann István pedig a Maniu-gárdák hadjáratához hasonlította a délvidéki magyarság ma is tartó zaklatását. Szárazajtán Ajtai Abod Mihály református pap, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egykori igazgatója születésének 300. és a Maniu-gárdák tömeggyilkosságának 60. évfordulójára emlékeztek. Ajtai Abod emlékére márványtáblát avattak a templomban. /D. L.: Megemlékezés hatósági felügyelettel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Több tucat ártatlan civil hatvan évvel ezelőtti legyilkolására emlékeztek szept. 25-én a Bihar megyei Gyantán. A másfél ezer lelkes magyar faluba megérkező reguláris és félkatonai román különítmények vérszomjas indulattól hajtva öldökölték le a gyantai magyarokat 1944-ben. Rájuk emlékezve felavatták a gyilkosság áldozatainak emlékművét. Ugyanez alkalommal tartották a bihari egyházmegye kórustalálkozóját is, melyre számos énekkar bejelentkezett. Tőkés László püspök ünnepi igehirdetésének a vigasz és a megbékélés éppúgy sarokszavai voltak, mint az életigenlés és az önvédelem. /Benkő Levente: Gyantán emlékművet avattak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./ Gyantán 1944. szept. 24-én 47 magyart öltek meg a román katonák.
2004. szeptember 27.
Szabó Károly szenátor beszámolt az RMDSZ Szatmár megyei választmányának az elmúlt négy esztendőben végzett munkájáról. Szerinte az egyik legfontosabb eredmény az alkotmány több vonatkozásában kedvező módosítása volt. Meggyőződése, hogy a kötelező katonai szolgálatot mielőbb meg kell szüntetni. Szabó Károly szerint a következő években az RMDSZ-nek többet kell foglalkoznia gazdasági és pénzügyi dolgokkal, ezen belül a költségvetés decentralizálásával. /(Sike Lajos): Szabó Károly szenátor még rátenne négy évet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Immár hagyománnyá vált, hogy a Varadinum Expo keretében román-magyar üzletember-találkozót szerveznek. Szept. 24-én a Magyar Befektetési és Kereskedelmi Kht. szervezett találkozót Nagyváradon Bihar és Hajdú-Bihar megye üzletembereivel, a kormányok képviselőivel, továbbá a kereskedelmi és iparkamarák vezetőivel. A rendezvényen Gilyán György államtitkár a határmenti együttműködést szorgalmazta. A nagyváradi üzletember-találkozón Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke ismertette a megye lehetőségeit. Bihar megyében több mint 800 magyar tőketulajdonú vállalat működik. /(Balla Tünde): Üzletember-találkozó Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Szept. 25-én kapták meg Bonchidán okleveleiket azok a fiatalok, akik részt vettek az építettörökség-helyreállító szakképző programban, amelynek során a legjobb szakemberektől tanulhatták a mesterséget. Az ünnepségen részt vett a Művelődési Minisztérium, valamint a British Council képviselője. 1998 óta romániai és angliai mesterek képeznek ki szakembereket. A program 2001 óta működik Bonchidán. Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust elnöke felhívta a figyelmet: várhatóan a jövőben az anyagi fedezetet könnyebben elő lehet majd teremteni a régi, értékes épületek helyreállítására. /Farkas Imola: Építettörökség-helyreállítói szakképző program Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Kétnapos moldvai körútja végén, a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban számolt be tapasztalatairól Szabados Tamás, a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, valamint Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. Az anyaország 18 millió forinttal támogatja az iskolán kívüli magyar oktatást, amely jelenleg 11 moldvai településen működik, közel félezer gyermekkel. Az oktatást 22 pedagógus végzi, sokszor középkori körülmények között – fogalmazott az államtitkár. A program keretében szép eredményeket értek el a tanárok. Felmerült az a kérés, hogy az oktatást terjesszék ki 30-35 településre, az államtitkár szerint erre sem anyagi sem szellemi kapacitás nem lenne. Az államtitkár szerint az igazi cél az lenne, hogy az állami oktatás keretében minél több iskolában elindulhasson az órarend szerinti oktatás. Szabados Tamás a minisztérium által a középiskolás csángó gyerekeknek nyújtott 14 millió forintos támogatásról is szólt. Az államtitkár meglátogatta azt a bentlakást Csíkszeredában, amely negyvenhét csángógyereknek a második otthona. Magyar állami támogatással a Balassi Bálint Intézeten keresztül tíz csángó diák magyarországi felsőfokú oktatását biztosítják, azonban kevés garancia van arra, hogy a diplomások hazatérjenek. /(Daczó Dénes): Moldvai körúton a politikai államtitkár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Több mint ötvenmillió lejt és több tonnányi élelmiszert gyűjtöttek az árváknak a túrterebesi egyházak, amelyet szept. 26-án ökumenikus szentmise után adtak át a dévai Szent Ferenc Alapítvány képviselőinek. A jótékonysági bálon vehette át a díszpolgári oklevelet a Németországban élő Oláh Ilona, aki tízmillió lejt adományozott az árváknak. Az adományokat átvevő Menyhárt Ernő elmondta, ő is azok közé a gyerekek közé tartozott, akiket a ferences szerzetes munkássága elején vett magához Déván, ma pedig a szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthon vezetője. /Simon Levente: Böjte Csaba példája Túrterebesen is él. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./
2004. szeptember 27.
Szept. 24-én tartották Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneakadémián a jótékonysági estet a szatmárnémeti Rákóczi Kollégium építésének támogatására. A jótékonysági est kezdeményezője Tőkés László püspök, a rendezvény támogatói a Julianus és a Szent László alapítványok. Az est fővédnöke Orbán Viktor volt miniszterelnök. /(bi): Jótékonysági koncert a szatmárnémeti Rákóczi Kollégium építésének támogatására. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./
