Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 388 találat lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 | 361-388
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2011. május 24.

Valótlanságot állít a kolozsvári városháza a Iorga-idézet ügyében
Valótlanságot állít a kolozsvári városháza abban a közleményében, mely szerint a Nicolae Iorga történésztõl származó idézetet tartalmazó táblának a Mátyás-szoborcsoport elé helyezése a restaurálási terv része. A Kelemen Hunor kulturális miniszter által a Krónikához eljuttatott dokumentumokból kiderül: csupán a mûalkotás megnevezését tartalmazó négynyelvû táblára bólintott rá az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság és a polgármesteri hivatal, a Iorga-idézet nem szerepel a restaurálás dokumentációjában.
Ezt a tervet hagyta jóvá az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság. A tervnek része a tábla is, pontosan szerepel benne nem csak a tábla mérete, hanem a rajta szereplõ szöveg is. A kolozsvári Polgármesteri Hivatal által tegnap elhelyezett tábla nem az engedélyezett szöveget tartalmazza, emiatt ezt onnan el kell távolítani - áll a kulturális miniszter által küldött tájékoztatóban.
A jóváhagyott terv pontosan leszögezi, milyen felirat kerül a szoborra, illetve a mûalkotás elé tervezett táblára. Utóbbiról a dokumentum 3.9 paragrafusa beszél, amely szerint négy nyelven tüntetik fel a következõ feliratot: Mátyás Király Lovasszobra. Fadrusz János alkotása. Felavatták 1902 október 12-én. A domumentumcsomag nem tartalmaz egyetlen utalást sem a Iorga-féle idézetre.
A Kolozsi Tibor szobrászmûvész aláírásával ellátott javaslatokat (a tábla pontos tervével együtt) maga Sorin Apostu polgármester is jóváhagyta. A restaurálást végzõ Concefa cégnek küldött levelében az áll: a MATHIAS REX feliratot tartalmazó táblát ugyanúgy helyezik vissza a szoborra, ahogy a restaurálás megkezdése elõtt volt - az Utilitas Kft és a Part of Art alapítvány közös tervének megfelelõen. Ugyanakkor a szobor elé tervezett táblát a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott tervnek megfelelõen készítik el.
A kolozsvári polgármesteri hivatal keddi közlése szerint a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését már a szoborcsoport restaurálási terve is tartalmazta. Oana Buzatu szóvivõ szerint az építkezési engedély is elõírta egy feliratos, bronzból készült lap elhelyezését. Mint mondta, a restaurálást végzõ vállalat valószínûleg csak most helyezte el a táblát - ahogyan a terv azt elõírta.
Kelemen Hunor kedd délelõtt felszólította a városházát, hogy azonnal távolítsa el az új táblát a szobor közelébõl, az ugyanis mindössze a magyar és román közösségek közötti mesterséges feszültségkeltésre szolgál. �?rvei szerint a mûemlékvédelmi törvény is tiltja annak elhelyezését.
Egyetért László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere Kelemen Hunor azon felszólításával, hogy azonnal el kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát a szoborcsoport elõl.
Az alpolgármester a Krónikának határozottan cáfolta a kolozsvári polgármesteri hivatal állítását, miszerint már az építkezési engedély tartalmazta a fent említett tábla elhelyezését. Percrõl percre követtem az engedélyeztetési eljárást, a kulturális minisztérium által elfogadott technikai terv pedig nem csupán azt írja elõ, hogy csak egyetlen bronztáblát helyezzenek el a szoborcsoport talapzata elõtt, hanem annak teljes szövegét tartalmazza, sõt még a betûtípust is rögzíti - nyilatkozta a Krónikának László Attila, aki állítása alátámasztására szó szerint felolvasta az engedélyezési dokumentáció vonatkozó passzusait. Az alpolgármester hozzáfûzte: megkapta Virgil Popnak, a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Bizottság elnökének a jelentését, amelyben Pop is azt kéri: távolítsák el a táblát, illetve javasolja, hogy az eredeti terveknek megfelelõen, helyezzék középre a hivatalosan engedélyezett, most a szoborcsoport jobb oldalán látható négy nyelvû bronztáblát.
Félrevezeti a közvéleményt a kolozsvári önkormányzat - reagált lapunknak a polgármesteri hivatal közleményére Máté András, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke. Amit tettek bûnténynek minõsíthetõ - kommentálta a Iorga-idézetet tartalmazó tábla elhelyezését az egyébként jogász végzettségû politikus. Kérdésünkre, hogy a történtek hogyan befolyásolják az RMDSZ és a Demokrata Liberális Párt (PDL) koalíciós együttmûködését, Máté András leszögezte: nem marad következmény nélkül, fõleg akkor, ha az önkormányzat még kedden nem távolítja el a táblát. Hozzáfûzte: épp ezért péntekre összehívta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Állandó Tanácsát. Ez nem csak a kolozsvári RMDSZ hátbatámadása, hanem a kolozsvári magyarság arcul csapása - nyilatkozta a Krónikának Máté András.
A Mátyás-szoborcsoport talapzata elõtt hétfõ délután jelent meg egy román nyelvû tábla, melyen a korábban eltávolított Iorga-idézet is olvasható. A talapzatot övezõ füves részen a földbe süllyesztve elhelyezett bronztáblán domborodó felirat szerint 1932-ben Nicolae Iorga román történésztõl származó idézetet helyeztek el a szobron, a 2010-es restaurálás során pedig az eredeti Mathias Rex felirat került vissza a kõtalapzatra. A táblán ugyanakkor megjelenik a Iorga-idézet is: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult.
A törvénytelenül elhelyezett Iorga-tábla ellen egyébként tegnap délután tiltakozó akciót hirdettek az egyik közösségi portálon: a résztvevõket arra kérték fel, hogy este nyolc órakor takarják el virágokkal a bronztáblát. A felhívás szerint az akció egy hétig tart, ennyi ideig szeretnék, ha a feliratot virágszõnyeg takarná el.
Gyújtópontban - El kell távolítani a Iorga-idézetet tartalmazó táblát!
Szõcs Géza: Brutális beavatkozás a szobor esztétikai terébe
A Mátyás király szoborcsoport elé kihelyezett vitatott tábla eltávolítását kérte Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól, amely azonban tegnap azt állította, hogy törvényesen történt a Nicolae Iorga idézetét tartalmazó tábla elhelyezése. Kelemen tegnap délután újabb közleményt bocsátott ki, amelyben ismételten a tábla eltávolítására szólította fel az önkormányzatot, és csatolta azokat a dokumentumokat, amelyekbõl egyértelmûen kiderül: az országos mûemlékvédelmi bizottság csak a már korábban elhelyezett, négynyelvû felirat elhelyezését hagyta jóvá. Kolozsi Tibor restaurátor is ugyanerrõl számolt be lapunknak, aki maga készítette el a táblát, és szereltette fel a szobor elé. Ez nem pontosan a tervrajzban szereplõ helyre került, hanem kicsit odébb, a gyep enyhén baloldali részén. Ezt a helyzetet használták ki a Iorga-idézetet tartalmazó tábla kifüggesztõi, bár az eszközölt változtatásokról írásos dokumentum létezik.
A mûvelõdési minisztérium hétfõn késõ este kiadott közleményében arra kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert, hogy haladéktalanul távolítsák el a Nicolae Iorga román történésztõl származó idézetet is tartalmazó táblát a szobor elõtti gyeprõl, amit hétfõn délután vettek észre elõször Kolozsvár fõterén.
László Attila kolozsvári alpolgármester úgy nyilatkozott hétfõn, hogy engedély nélkül, törvénytelenül helyezték el azt a szobor talapzata elõtti gyepre. Csakhogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztálya kedden délelõtt közleményben azt állította, hogy az építtetõ cég helyezte el hétvégén a táblát az emlékmû restaurálására a 2008. december 8-án kibocsátott 1237-es számú építkezési engedély alapján. A hivatal sajtóosztálya a közlemény mellé egy tervrajzot is csatolt, amely szerint a szobor fõ alakja elé, tehát a gyepes rész kellõs közepén egy tájékoztató táblát kell elhelyezni.
A múlt hét végén a kivitelezõ által felszerelt plakett fontos tudnivalókat tartalmaz a szobor történetét illetõen - szögezi le a városháza. Ez egyébként kizárólag román nyelvû, és a fordításban így hangzik: 1932 - a szobor talapzatára feliratozzák a nagy történész Nicolae Iorga idézetét: 2010 - a szoborcsoport restaurálásakor megtartották a Fadrusz J. által elhelyezett feliratot, amely azon a munkán szerepelt, amellyel megnyerte az 1894-es versenyt: .
Kolozsi: megindokoltuk a változtatást
Az április eleji újraavatási ünnepség elõtt elhelyezett négynyelvû tábla román, magyar, angol és német nyelven í

2011. május 24.

Egy év alatt sem épült új híd Magyarandrásfalván
Magyarandrásfalván egy éve várat magára a tavaly júniusi áradás által elsodort híd felújítása. A lakosok kétségbeesésükben Borboly Csaba megyeitanács-elnököt hívták május 22-ére helyszíni tanácskozásra.
A két falurészt összekötõ híd felújítására tavaly az árvízkárok felszámolására leosztott kormánytámogatásból 90 ezer lej jutott a településnek, ezenkívül Hargita Megye Tanácsa a tartalékalapokból 55 000 lejt, év végén pedig újabb támogatás érkezett a településre Pál Árpád RMDSZ-es képviselõ jóvoltából a híd újjáépítésére. Mindeddig azonban nem történt semmi, csupán egy néhány napja összeállított hevenyészett gyalogospalló köti össze a két partot - panaszolják a lakók, akik nem értik, hogyan lehet fontosabb egyes falusi utcák kavicsozása, mint az életbevágóan fontos híd újjáépítése.
- Nagyon fontos lenne a híd, hiszen Isten ments, tûz esetén minden elégne, míg a tûzoltók kerülõúton ideérnek, és szülés, baleset esetén élet-halál kérdése lehet - mondja a lakossági kezdeményezést összefogó László József nyugdíjas agrármérnök.
A lakosok és a jelen lévõ helyi tanácsosok beszámoltak arról, hogy a polgármester hitegeti õket, nem számol be a helyi tanácsnak, ugyanakkor kevésbé fontos munkálatok elvégzését rendeli el a véleményük kikérése nélkül, hídépítésnek azonban nincs jele, ezért fordultak a megyeitanács-elnökhöz, hogy járjon utána, mi lett a hídépítésre szánt alapok sorsa, és mikor kezdõdik el végre az elsodort híd pótlása.
Borboly Csaba szerint az ügyben a megyei tanács is érdekelt, hiszen 55 ezer lejt osztottak vissza a településnek, ezért utánajár az ügynek. Megnyugtatta a lakosokat, hogy átiratban fog magyarázatot kérni a polgármestertõl a munkálatok késlekedéséért, illetve számon fogja kérni a hídépítésre szánt pénz sorsát, ugyanakkor a kormánypénzek hollétének tisztázására a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal közbenjárását kéri. A tanácselnök megígérte, hogy egy hónap múlva visszatér Magyarandrásfalvára újabb lakossági egyeztetésre, és ellenõrzi, történt-e elõrelépés.
- Régóta tudomásunkra jutott a probléma, és bár a megyei tanács is adott pénzt az újjáépítésre, reméltük, hogy helyben sikerül megoldani. Ezt a továbbiakban is fenntartjuk, ezért a júniusi egyeztetésre meghívjuk a polgármestert is, hogy az õ álláspontját is megismerhessük. Ha addig történik elõrelépés, akkor bízva az RMDSZ-frakció támogatásában a megyei tanács megpróbál további 50 ezer lejjel hozzájárulni a híd építéséhez. Addig sajnos csak ennyit tudok tenni, hiszen nem adható több pénzt valamire, amíg nem tudjuk, hogy arra költötték-e a korábbi alapokat, amire szántuk - szögezte le Borboly Csaba.
A lakosok elégedetlensége a polgármester tevékenységével szemben már a médiában is visszhangot kapott, mégis arra voltak kíváncsiak, hogy létezik-e olyan hatóság, amelyik számon kérheti a polgármester tevékenységét, és kiderült, hogy az maga a helyi tanács, ezért az elkövetkezõ hónapban a tanácsosok írásos dokumentumok felmutatását fogják igényelni a polgármestertõl.
erdon.ro

2011. május 24.

A MI�?RT és a szórványban élõk
A Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztetõ Tanács - a MI�?RT tagszervezete - közremûködésével rendezték meg a hét végén a MI�?RT szórványkonferenciáját Pojánán. Kovács Attila, a Brassó megyei RMDSZ elnöke a szórványtelepüléseken a fiatalok közéletbe történõ bekapcsolásának nehézségeirõl számolt be. Nem mindenhol sikerül meggyõzni a fiatalokat arról, hogy vállaljanak közéleti szerepet, ha azonban ez sikerül, akkor sok mindent meg lehet valósítani - emelte ki.
A fiatalok ereje, kitörési lehetõsége abban rejlik, hogy tudnak dolgozni, van energiájuk és lelkesedésük, amely lendületre nagy szükség van az RMDSZ néhol archaikusan elrendezkedõ struktúráiban is - fejtette ki beszédében Bodor László, a MI�?RT elnöke. Azok a fiatalok, akik dolgoznak, elõre is tudnak jutni, és a Magyar Ifjúsági �?rtekezlet az a szervezet, amely ezt biztosítani tudja a számukra - hívta fel a jelenlevõk figyelmét.
A megnyitó után a fiatalok Széll Lõrinccel, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnökével egyeztettek a különbözõ önkéntes programokról és a készülõ önkéntestörvényrõl, minden megyébõl kijelölve egy személyt, aki a törvény elõkészítésén dolgozik.

IKSZ: külön szórványstratégia készül határon túli ifjúsági szervezetekkel közösen
Budapest, 2011. május 24., kedd (MTI) - Külön szórványstratégia készül az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), valamint felvidéki, kárpátaljai és erdélyi ifjúsági szervezetek közremûködésével - mondta el Stágel Bence az IKSZ elnöke az MTI-nek.
 Az ifjúsági szórványstratégia év végére készülne el, ezzel kívánják az asszimilációs folyamatokat mérsékelni és lehetõség szerint megállítani - tette hozzá, kiemelve: fontos, hogy a magyar fiatalok a jövõben is büszkén vállalják magyarságukat, kiálljanak jogaikért és aktív résztvevõi legyenek a közéletnek. A KDNP ifjúsági szervezete vezetõjének tájékoztatása szerint a hétvégi nemzetpolitikai hétvégén - amelyen a felvidéki Via Nova, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete, valamint az erdélyi MI�?RT és Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselõi vettek rész - arról is megállapodtak, hogy külön munkacsoportot hoznak létre a nemzetpolitikai szakmai együttmûködés segítésére. A munkacsoportok találkozóinak helyszínét rotációs rendszerben, a résztvevõ ifjúsági szervezetek biztosítják majd.
Stágel Bence felidézte, hogy a találkozón résztvevõ szervezetek egyetértettek azzal, hogy az új magyar kormány csak az elmúlt egy évben már többet tett a határon túli magyarokért, mint az elõzõ kormányok nyolc év alatt. Külön üdvözölték az egyszerûsített honosítási eljárás (kettõs állampolgárság) lehetõségét, valamint a Nemzeti �?sszetartozás Törvény megszületését.
 Az ifjúsági szervezetek képviselõi értékelték a szlovákiai népszámlálás kapcsán végzett közös kampányt, melynek célja az volt, hogy minél több felvidéki magyar fiatal vállalja magyar nemzetiségét. Ezen túlmenõen a kárpátaljai fiatalok számoltak be a kettõs állampolgárság kapcsán az elmúlt idõszakban õket ért atrocitásokról. A résztvevõk elismerõsen szóltak a magyar kormány határozott fellépésérõl, valamint a helyzet mielõbbi megoldására irányuló törekvésérõl.
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 24.

Szakértõ: nehezíti az etnikai pártok helyzetét a kompromisszumkényszer
Az etnikai pártok helyzetét nehezíti, hogy ha sikerül is megjelenniük a politikai palettán, mivel csak egy kisebbséget képviselnek, elszigeteltek, önállóan nem képesek a hatalom megszerzésére, ezért kompromisszumokra kényszerülnek - mondta Vizi Balázs nemzetközi jogász kedden Budapesten.
 A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete által a közép-európai nemzeti, regionális és kisebbségi közösségekrõl tartott konferencián Vizi Balázs hangsúlyozta: ha az etnikai pártok eredményt akarnak elérni, engedményeket kell tenniük, például hatalomra csak egy koalíció részeként kerülhetnek.
 A nemzetközi jog alapján a kisebbségi jogok az emberi jogok védelmének részei - emelte ki. Emlékeztetett: az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is olvasható, hogy a kisebbségek politikai képviseletét biztosítani kell közvetlenül, szabadon választott képviselõkkel.
 A kisebbségek politikai képviselete fontos jog, a történelemben több ország azzal zárta ki a kisebbségeket a politikai jogokból, hogy nem adta meg tagjaiknak az állampolgárságot - idézte fel.
 Egy etnikai párt céljai lehetnek hatalmiak és társadalmiak - mutatott rá a nemzetközi jogász, az intézet munkatársa. Mint kifejtette, társadalmi cél lehet a törekvés az egyenjogúságra, a kisebbség életszínvonalának emelése vagy a kirekesztés elleni küzdelem.
 Vizi Balázs az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi fõbiztosának 1999-ben közzétett hat tematikus ajánlását elemezte, mivel ezek a meglévõ gyakorlatok és tapasztalatok alapján a kisebbségek hatékony részvételével is foglalkoznak. Az ajánlások szerint a kisebbségeknek a központi kormányzat szintjén is hallatni kell a hangjukat, regionális szinten pedig az önkormányzás lehetõséget kell megadni nekik - mutatott rá a szakértõ.
 Az ajánlások ugyanakkor azt is tartalmazzák: egyetlen államtól sem várható el, hogy kizárólagos képviseletet adjon a kisebbségeknek, de figyelembe kell venni az érdekeiket - mondta. Kitért arra is: az ajánlások szerint az etnikai pártokra természetesen van igény, de létük, mûködésük bizonyos esetekben etnikai konfliktusok kialakulásához vezethet. Hozzátette: a dokumentum inkább a politikai stabilitást helyezi elõtérbe.
 A nemzetközi jogász szerint az ajánlások azt a választási rendszert tartják ideálisnak, amely a kisebbségek legszélesebb rétegeinek képviseletét segíti.
 Vizi Balázs álláspontja szerint a pártok csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy biztosítsák a kisebbségek hatékony részvételét a politikában, legfeljebb segítik céljaik elérését.
 Tóth Ágnes, az intézet igazgatója köszöntõjében elmondta: hagyományos, évente megrendezett konferenciájukon ezúttal a közép-európai kisebbségek helyzetét elemzik, egyebek mellett kitérnek arra, hogy milyen válaszokat adnak a külsõ kihívásokra és milyen az alkalmazkodási készségük.
MTI

2011. május 25.

Szõcs Géza: szellemi és politikai rongálás történt 
A Nemzeti Erõforrás Minisztériumának államtitkára ártalmasnak nevezte, hogy a Mátyás-szoborcsoport elé ismeretlenek egy vitatható szövegû táblát helyeztek ki. 
Szellemi és politikai rongálásnak nevezte Szõcs Géza kulturális államtitkár azt, hogy a kolozsvári polgármesteri hivatal egy vitatott tartalmú táblát helyezett el a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport esztétikai terébe.
Szõcs: brutális beavatkozás történt
A Nemzeti Erõforrás Minisztériumának államtitkára a Szabadság címû kolozsvári napilapnak nyilatkozott. Elmondta: a magyar kormány, mint a Mátyás-szoborcsoport restaurálási munkálatainak társfinanszírozója elvárja, hogy ne kerüljön olyasmi a szoborra, amirõl õt elõzetesen nem tájékoztatták, és amivel aligha értene egyet, hiszen kontextusból kiragadott feliratról van szó. Mátyás szobor
Leszögezte: az eset miatt a magyar kormány egészen biztosan nem kívánja visszafizettetni a restaurálásra adott összegeket, hiszen Fadrusz János munkájának a megmentésérõl volt szó, amikor anyagilag támogatták a mûalkotás felújítását.
Sajnálatos viszont az, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás - hangsúlyozta az államtitkár.
Rámutatott: egyetlen egy mûtárgy esetében sem engedhetõ meg, hogy hozzátoldjanak valamit, még ha csak a talapzatára is, illetve többet akarjanak elmondani róla, mint amennyit a szobrász vagy a festõ közölni akart. Szõcs Géza a legbarbárabb és leggyermetegebb lépésnek tartja azt, hogy egy mûtárgyba behatoljanak politikai üzenetekkel - olvasható a Szabadságban.
Hétfõn került ki a tábla
Hétfõn jelent meg a tavaly restaurált Mátyás király szoborcsoport elõtt egy olyan bronztábla, amely a magyarok számára sértõ, és ezért vitatott idézetet tartalmaz Nicolae Iorga román történésztõl. Ez az idézet a következõ: A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult.
Elõször 1932-ben került fel a szoborra ez az idézet, amely 1940-ben �?szak-Erdélynek Magyarországhoz kerülése után lekerült, majd Gheorghe Funar nacionalista volt kolozsvári polgármester helyeztette el ismét a táblát a szobor talapzatára 1992-ben törvénytelenül.
A kolozsvári polgármesteri hivatal szerint törvényesen helyezték ki a táblát, Kelemen Hunor román mûvelõdési miniszter szerint azonban a most elhelyezett feliratot nem hagyta jóvá az országos mûemlékvédelmi bizottság, ezért törvénytelenül járt el a kolozsvári polgármesteri hivatal. 
hirado.hu
Erdély.ma

2011. május 25.

Kisvárosi világszenzáció a kommunizmusban
Kerek negyven esztendõvel ezelõtt akciófilmbe illõ sztoritól volt hangos Margitta. 1971. május 27-én hat margittai fiatalember olyat tett, ami világszenzációnak számított, amivel rendesen odapörköltek a kommunista rezsimnek. Hónapokig tartó egyeztetés és szervezés után sikerült külföldre szökniük, ám nem akárhogy. Repülõgépet térítettek el a nagyváradi repülõtérrõl. Az akció kieszelõje és vezére Moka Béla volt. 
A ma 71 éves fiatalemberrel margittai otthonában ülünk le beszélgetni. Béla bácsi csillogó szemmel eleveníti fel a múltat, nem sokat kell kérdezni, megy a nosztalgia. Elegem volt a komcsik uralmából, a munkáspardicsomból. Elkezdtem a külföldre való kiszökés gondolatával foglalkozni. De hát rokkant létemre, egyedül? - mondja Béla bácsi, akinek 18 évesen egy traktorbalesetet követõen amputálni kellett a jobb lábát. Néhány barátjával megosztotta terveit, ám nem mindenki volt olyan lelkes. Volt, aki egyenesen õrültnek nevezte. Aztán mégiscsak akadt pár vakmerõ jó barát, akikkel Bécset szemelték ki úti célnak. Miheller Sándor, Papp János, Papp József, Weiser János, Vámos Róbert és persze a bandavezér Moka Béla. A társaságban Moka volt a legidõsebb: 32 éves. A legfiatalabb Vámos Róbert akkor még 19 éves diák volt. Mivel több próbálkozás is kudarcba fulladt, a fiúk úgy döntöttek, hogy nem várják meg a felszállást, hanem kívülrõl támadják meg a gépet. A Nagyvárad-Bukarest menetrend szerinti járatot szemelték ki. Moka elcsente otthonról vadász édesapja puskáját, valamint elhappolták az egyik jóbarát fegyverét is. A két vadászpuska mellé szereztek egy harmadikat is, valamint késekkel szerelték fel magukat. 
Belsö Alc. Próbálkozás és siker
Május 27-én reggel autóval vitették magukat a nagyváradi repülõtérre. A géphez hajtottak. Az utasok éppen szálltak befelé a gépbe, amikor a fiatalemberek elõvették a fegyvereket és eldördült néhány lövés. Az emberek menekültek, miközben Papp József és Vámos Róbert likvidálta a gépen lévõ fegyveres szekust. Mivel a pilóta is menekülõre fogta, erõszakkal vitték a gépre a másodpilótát, a fedélzeti mûszerészt és a rádióst. Közben a katonaság már lövéseket adott le a gépre. A fiúk azonban nem hátráltak, és a gép a magasba szállt. A másodpilóta az utolsó pillanatban emelte fel a gépet. A kifutót ugyanis egy ciszternával és egy terepjáróval zárták el.
Alc. �?t és úti cél, szabadság
A másodpilótát ugyan rádión utasították, hogy Aradra vigye a gépet, ám szerencsére a fiúk tudtak tájékozódni. Muszáj volt megütnöm a mûszerészt, hogy tudomásul vegyék, nem viccelünk. Miután Magyarország felett jártunk, a rádiós szólt, hogy le kell szállnunk Ferihegyen tankolni. Mivel Bécs körülbelül akkora távolságra van Váradtól, mint Bukarest, tudtuk, hogy nem kell tankolni. Ekkor a rádióst vágtam fejbe. Többet nem akadékoskodtak. Miután túljutottak a magyarországi szovjet vadászrepülõk támaszpontjain, a gép Bécsben landolt. A fiúk itt megadták magukat. Odakint fejenként két év börtönre ítélték õket, csak Moka kapott két és fél évet, mint a csapat vezére. Bécsben a büntetés mellett azonban nagy tiszteletnek örvendtek, miközben idehaza szinte teljes egészében lecserélték a megyei és margittai szekuritátét. A bécsi börtön kápolnájában külön magyar nyelvû istentiszteletet tartottak számukra. A legtöbb segítséget Mindszenty József bíborostól és az általa irányított szeretetszolgálattól kapták. Mivel a világsajtót bejárta a hír, hogy a gépeltérítõk erdélyi magyarok voltak, a Kanadai Erdélyi Magyarok Szövetsége is felkarolta a fiúk ügyét. A szervezet elnöke, gróf Teleki Béla élelmiszer- és könyvcsomagokat küldött nekik. A szabadulás után a traiskircheni menekülttáborban kaptak menedéket. Moka Béla megtanult németül, géplakatosként dolgozott jó fizetésért, s ami a legfontosabb volt: az, hogy szabadon élt. Valaki azonban nagyon hiányzott neki. A felesége, Irénke. Moka Béla új terven törte a fejét. Végül a feleség nem tudott kimenni, hanem Moka került vissza a kommunista Romániába. Egy Szerbiába való kiruccanás alkalmával Mokát elfogták, majd átadták a román hatóságoknak. 
Alc. Bûnhõdés és szabadulás
Míg a fiúk Bécsben ültek, addig itthon fejenként 23 év börtönbüntetést kaptak, családjaikat meghurcolták. Miután Mokát elfogták, két hónapig a szekuritáté bukaresti székhelyén földalatti cellákban tartották, majd 1975 decemberében áthelyezték a szamosújvári börtönbe. Amíg oda nem került, nem volt dupla páncélozott ajtó a börtönben. 1987-ben áthelyezték Craiovára. Orvosi ellenõrzésre, fürödni, beszélõre, mindenhova bilincsben és lábbilincsben vitték. Mindenki csodálkozott, hogy mit tehetett az a féllábú, akire ennyire vigyáznak. A szocialista Románia legveszélyesebb és leghíresebb bûnözõjeként tartották számon. Saját bevallása szerint soha nem adta fel a reményt. A szabadság számára soha nem volt kérdés. Bár voltak nehéz idõszakok, azokat átvészelte. Amikor a feleségét válásra kényszerítették, amikor meghalt az édesapja, és nem kapott kimenõt, hogy részt vehessen a temetésén, akkor eléggé kiborult, de mindig talpra tudott állni. A sok megpróbáltatás után, 12 évi börtönt követõen meglepetésszerûen érte a szabadulás 1988. január 26-án, Ceauºescu 70. születésnapján. Moka Béla amnesztiát kapott. Hazatérhetett, azonban ez a szabadulás nem volt Kánaán. Bár feleségét újra elvette, rendszeresen ellenõrzésre kellett járjon. Hetente jelentkeznie kellett a rendõrségen, és nem hagyhatta el a várost. Közben a szekusok szüntelenül próbálták beszervezni, hiába. Az általános hiányban külön ételjegyeket kapott, nehogy ismét fellázadjon. Mikor hazajöttem, nem ismertem meg a saját sógornõmet. Felsõ utasításra ugyanoda kellett visszamennem dolgozni, ahol azelõtt voltam. Rendszeresen figyeltek. Még azt is tudták, hogy hány tõ szõlõt ültettem a kertbe és milyen fajtát - mondja Moka, akit a munkahelyén elkülönítettek a többiektõl. Egyedül kellett étkeznie, és nem beszélhetett senkivel. A rendszerváltás gyökeresen megváltoztatta az életét. Az igazságügy mind a hat gépeltérítõt rehabilitálta. A többiek is hazatérhettek, persze csak látogatóba, mert õk kint telepedtek le.
Moka Béla 2001-ben ment nyugdíjba. Köztiszteletnek örvendõ, egyszerû kisnyugdíjasként éli az életét. Ám nem minden nyugdíjas büszkélkedhet azzal, amivel õ. A margittaiak büszkék is rá, hiszen tudják, hogy Moka Béla az igazság elkötelezett híve, aki saját bevallása szerint az igazságért sosem habozott kockára tenni az életét. Negyven év elteltével is élénken él az emberek emlékezetében a gépeltérítés története. A fiatalabb generáció is - persze csak az õsök mesélésébõl - jól ismeri Moka Béla kalandos történetét. 
Tõtõs Norbert
Reggeli �?jság
Erdély.ma

2011. május 25.

Erdély-azonosító konferencia 
Fejleszteni csak egységes stratégia mentén lehet és érdemes: ez volt az üzenete a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szervezete (SZVESZ), valamint Magyarország csíkszeredai fõkonzulátusa által szervezett székelyföldi üzletember-konferenciának.
A székelyföldi megyékbõl és Magyarországról érkezett vállalkozók és fejlesztési szakemberek népesítették be a csíkszeredai Salvator Szállót, ahol a Székelyföld gazdasági lehetõségei az Európai Unióban címmel rendeztek konferenciát. A Zsigmond Barna Pál csíkszeredai fõkonzul köszöntõbeszédét követõ elõadások a régió fejlesztési lehetõségeit és a román-magyar gazdasági kapcsolatokat egyaránt célozták.
Gazdasági patriotizmus 
Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a válság jelenségének - a magyarországi válságra kihegyezve - természetrajzát vázolta fel. A balatonõszödi beszéd által gerjesztett erkölcsi válságtól kezdte, a romló makroadatok által berobbantott gazdaságival folytatta, de kitért az IMF-hitelkérelemmel járó pénzügyi és a válságkezelõ szocialista kormány által elindított pénzügyi és politikai válságra is. Azzal, hogy 2008 októberében a kormány meghirdette a forint védelmét - jelentette ki -, gyakorlatilag megüzente a nemzetközi devizapiacnak a magyar fizetõeszköz törékenységét. Vereczkey szerint exportösztönzõ, munkahelyteremtõ, hazai árut védõ hazafias gazdaságpolitikára van szükség, amely azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy a közbeszerzések tekintetében a helyi vállalkozások is eséllyel rúgjanak labdába.
Szakáli István Loránd, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium fõosztályvezetõje a stratégiai lépéseket ismertette az Erdélyre gyakorolt hatásokkal együtt. Az �?j Széchenyi Terv megalkotói makrorégióban gondolkodnak, a Kárpát-medencei alprogram prioritásai: a befektetés- és exportösztönzés, a regionális klaszterek támogatása, a határ menti infrastruktúra-fejlesztés, illetve a Kárpát-medencei szak- és felnõttképzés megvalósítása. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozandó Mikó Imre-terv szakmai koordinációja is ide tartozik, akárcsak a Kárpát-medence gazdaságáért díj megalapítása. �?rdekes kezdeményezésnek tûnik a Széchenyi-kártya típusú kamat- és garanciatámogatási rendszer kísérleti bevezetése Erdélyben, illetve a székelyföldi Erdélyi Magyar Gazdasági Kamara létrehozása.
Befektetési irányok és a Mikó-terv 
Hová menjenek a befektetõk? - tette fel a kérdést elõadásában Gyerkó László szenátor. A válasz is érkezett: oda, ahol létezõ látványtervek vannak, és a tervezõ tudja is, mit akar csinálni. Erdélyt a térség sajátos környezeti adottságai alkalmassá teszik az idegenforgalom kiépítésére, mégsem özönlenek a vállalkozók: nincs autópálya, a befektetõk komolytalanok, az ipar csak nyomokban lelhetõ fel. A szenátor azonban jó hírt is mondott: az áfát 5 százalékra csökkentik a falusi turizmus tevékenységeire. Korodi Attila képviselõ szerint a klaszteresedés az egyetlen megoldás Székelyföldön, ahol egymagában nehezen képes életben maradni egy cég. A közszféra és a magántõke együttes hatása révén kevés állami pénzzel is lehet egy-egy településen versenyképes klasztert, termelõszövetkezeteket alkotni.
Az EMNT gazdasági bizottságának képviselõi a Mikó Imre gazdaságfejlesztési terv, illetve a Bethlen Gábor Alapítvány mikrohitelezési projektjének bemutatását tartották fontosnak. Jakabos Janka programvezetõ a tervet az erdélyi magyarság hosszú távú gazdasági programjának nevezte, amely a gazdasági szereplõk véleményezése nyomán formálódik üzleti terv jellegû tanulmánnyá, kitörési pontokat felvázoló akciótervvé. Az elsõ vitairat bemutatását az idei Tusványosra ígérte, ugyanakkor igényét és reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ gazdasági tanácsával együttmûködve sikerül végleges formába önteni a tervet. Ennek elsõ gyakorlati példája lehet a Kovászna és Hargita megyei tanács nemrég nyert EU-s térségfejlesztési pályázata, amelyet szeretnének integrálni a Mikó Imre-tervbe. A projekt révén Székelyföld, Közép-Erdély és a Partium célkitûzései szervesen illeszkednek az EU 2020-as stratégiájába, illetve a magyarországi Széchenyi Tervbe. Jakabos Janka szerint vertikális kitörési pontokként az erdõ- és vadgazdálkodást, az agráriumot és élelmiszeripart, a turizmust és vendéglátást, a megújuló energiát, az építõipart és energiakereskedelmi integrációt jelölte meg. Horizontális kitörési pont lehet az üzleti környezet és az infrastruktúra, illetve az emberi erõforrás fejlesztése.
Azonosított források?
Konkrét forrásötletek is elhangzottak: Mátis Jenõ mikrohitel-felvételi lehetõséget villantott fel. Ilyés Szabolcs - ismertetve a lesújtó hazai EU-s alapfelhasználási arányokat - hangsúlyozta: forrás van bõven, a szakmai befektetõk sem elhanyagolhatók, ugyanis a tõke újra éledezik, és jó befektetési lehetõségeket keres. A mezõgazdasági forráslehetõségekrõl beszélve Molnár Róbert mezõgazdasági államtitkári tanácsos elmondta, hogy 2013-ig 8,12 milliárd eurós pénzügyi támogatást biztosítanak a Nemzeti Vidékfejlesztési Programnak, amelyet az állami költségvetés további 1,97 milliárd euróval egészít ki. Európában Románia az egyik legfontosabb akácméztermelõ ország, a méhészeti ágazat rendkívül hatékony a nemzetközi piacon.
A konferencián azzal is szembesülnünk kellett, hogy a szélessávú internetszolgáltatás-kereskedelem szempontjából Románia az egyik legelmaradottabb piac az EU-ban. A huszonhét ország rangsorában több tekintetben is az utolsó helyre szorul a teljes DSL elméleti lefedettség a lakosság vagy a háztartások internetet használó arányát nézvést. A kihívásra a szaktárca az e-kormányzás, az e-kereskedelem, az e-oktatás és a tudásalapú társadalom kialakításával felelne. 
Emellett az e-Románia program kivitelezése is zajlik, az 500 millió eurós projekt célja, hogy a közigazgatási rendszerek és folyamatok elektronikus platformon mozogjanak. Például azért, mert az egészségbiztosítási pénztár külön nyilvántartása szerint Romániának 29 millió lakosa van.
Csinta Samu, Háromszék
Erdély.ma

2011. május 25.

Pozsonyi és Dâmboviþa-parti ramazúri
Robert Fico a négy saroktornyos pozsonyi vár alatt dühöng, most már nem (csak) a kettõs állampolgárság, hanem a szlovák-magyar állampolgárok esetleges magyarhoni választójogának biztosítása ellen. Ebben az esetben szerinte a felvidéki magyarok fogják a budapesti politikai vezetést megválasztani, s a fránya magyarok így akarják elszakítani nagy múltú országuk déli részét.
Eszmetársa, Adrian Nãstase a Dâmboviþa partján hõzöng az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése ellen, és kioktatja Traian Bãsescut, ha a mérsékelt RMDSZ-szel szemben a radikális EMNT-t támogatja, amely az erdélyiségét lobogtatja, egyértelmûvé válik, hogy az erdélyi párt el akar különülni Romániától, s gyengeelméjûeknek nevezi azokat, akik nem ismerik fel, hogy az 1,7 milliós magyar közösség veszélyes tömeget képez, ha a magyarok a nyugati radikálisok vonzáskörébe kerülnek. Szakítóképességünk ilyen felértékelése után ki kellene húznunk magunkat. Ekkora erõvel akár az uzoni virtusverseny erõpróbáit is megnyerhetnénk. Bár egyelõre még a kötélhúzásban jeleskedünk. Jó lenne ebben a hangnemben adomázgatni erõnkrõl és erényeinkrõl, ha a nemzeti önvizsgálatot mellõzve eltekintenénk attól, hogy az a nagy magyar felvidéki erõ, meglehet, félmilliós létszám alá töpörödik, s ezt a maradékot is rontja-bontja az anyanyelvû oktatás beszûkülése, az asszimiláció, az elvándorlás, a vegyes házasságok és az ezeket a folyamatokat elfogadó vegyes párt. Mifelénk pedig észre kell vennünk, hogy a politikailag is izmos nyakú Nãstase - ismervén az RMDSZ és a magyar kormányzat közti elhidegülést - Erdély elszakításának szokásos rémképével riogatva tulajdonképpen az EMNT és a magyar érdekképviselet közti árkot mélyíti, amiben számára partner vezérével az élen az MPP is, amely úgy gondolja, hogy az RMDSZ-t kirekesztõ erdélyi jobboldal egymagában is sikerre viszi majd az erdélyi magyar szavazó hadakat. No, de ne mi magunk gyengítsük a mások által ránk ruházott erõnket. Vannak biztató jelek is az összefogásra. Marosvásárhelyen a közös akarat pajzsára emelt magyar polgármesterjelölt visszaszerezheti a városvezetést. Szász Jenõ is hajlik arra, hogy szorgalmazza a szórványban élõk közös jelöltállítását.
Higgyük, hogy az RMDSZ, az EMNP és az MPP alapvetõ kérdésekben képes lesz a koalíciós együttmûködésre, s akkor lesz majd nagy ramazúri a Kis-Kárpátok alatt és a Dâmboviþa partján
Sylvester Lajos
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 25.

Nyolcvanezernél több honosítási kérelem
Eddig közel 81 000 honosítási kérelem érkezett, a beadványok közül mintegy 50 000-et már elbíráltak - hangzott el az Országgyûlés nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi ülésén.
Wetzel Tamás miniszteri biztos tájékoztatása szerint a kérelmek negyven százalékát külképviseleteken, negyven százalékát a hazai anyakönyvvezetõknél adták be, és közel húsz százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz. A biztos ismertette, eddig közel háromezren tették le az állampolgársági esküt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 25.

Folytatni a csángó oktatási programot
Annak dacára, hogy itt született és a Székely Mikóban érettségizett, elsõ alkalommal tartott ismertetõ beszámolót Sepsiszentgyörgyön a Moldvai Csángómagyar Szövetség ügyvezetõjeként az oktatási program felelõse, Hegyeli Attila.
Hegyeli Attilának amolyan mozgalmi spiritus rectorként az a véleménye, hogy a mostani magyar oktatási erõfeszítések Moldvában csak akkor hozhatnak eredményt, ha az elkövetkezõ évtizedekben sem lankadnak. A tizenegy éve kibérelt parasztházakban beindult oktatási program pillanatnyilag 25 településen 2200 gyereket ölel fel, ebbõl 14 falu román iskolájában heti három-négy magyarórára is járhat már kilencszáz tanuló. A feladatokat jelzi, hogy egy kiterjesztés rendjén további hat-hétezer tanulót lehetne még bevonni a programba. A 230 000-es moldvai katolikusságból 200 000 magyar eredetû, s közülük ma ötven-hatvanezer ember még rendelkezik több-kevesebb magyarnyelv-ismerettel. Hegyeli Attila szerint a program sikere a tanítói létszám megtöbbszörözésén és a kimaradt települések bevonásán múlik, és nyilván a megfelelõ hátországi támogatáson. Nagy eredmény, hogy a mai hatvan magyar tanítónõ egyharmada már csángóföldi származású. Az elõadó hosszasan fejtegette az archaikus jellegû csángó magyar és a polgári magyar identitástudat közti, történelmileg magyarázható különbségeket, feladatának tekinti ugyanis ama szkeptikus nézeteket megcáfolni, melyek a Moldvai Csángómagyar Szövetség erõfeszítéseinek célszerû voltát kérdõjelezik meg.
B. Kovács András
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 25.

Magyarul a tanácsülésen (Kovászna)
Kemény szavakkal illette hétfõi sajtótájékoztatóján a kovásznai MPP-szervezet a város RMDSZ-es vezetését. Az RMDSZ Kovásznán is ugyanazt a kétszínû látszat- és látványpolitikát folytatja, mint országos szinten. A közösség érdeke itt is csak másodlagos, esetleg harmadlagos. A legfõbb cél a hatalom megtartása, az egyéni gazdasági érdekek érvényesítése - hangoztatta Ferencz Botond tanácstag, városi MPP-elnök.
Az MPP úgy látja, az ígéretek ellenére lényeges, alapvetõ elõrelépés nem történt a városban. A megvalósított befektetésekkel sem elégedettek, szerintük a valós érték többszörösét fizették ki bizonyos munkálatokra. Látvány- és látszatberuházások történnek - állapították meg. A magyar nyelv közhivatali használatának jogát nem lehet érvényesíteni Kovászán, még a tanácsülések is csak román nyelven folynak - errõl beszélt Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök. Ferencz Botond kijelentette: a következõ tanácsüléstõl kezdõdõen az MPP-frakció csak magyarul fog szólalni. A magánkézbe juttatott közterületekkel is gondok adódtak, sok esetben a törvényesség határát súrolták - jegyezték meg. Szó esett a körforgalmakról, az MPP úgy véli, ezek inkább akadályozzák, veszélyeztetik a forgalmat. Végsõ soron azt kifogásolták, hogy az MPP-s tanácstagokat nem választják be a közhasznú cégek vezetõtanácsaiba, mivel oda politikai alapon jelölnek ki személyeket.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 25.

Cs. Gyímesi �?va halálára
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel és fájdalommal értesült Cs. Gyímesi �?va hirtelen és tragikus elhunytáról.
Halálával az erdélyi magyar közélet egyik jelentõs gondolkodóját, a magyar tudományosság meghatározó személyiségét veszítettük el.
Cs. Gyímesi �?va az RMDSZ alapítója volt: 1989. december 23-án a kolozsvári magyar demokrata értelmiségiek kezdeményezõ csoportjának tagjaként aláírója a Hívó szó címû kiáltványnak, december 25-én a szövetség Ideiglenes Intézõbizottságának, 1990 áprilisában pedig a szövetség Országos Elnökségének lett a tagja. Késõbb egy ideig az RMDSZ oktatási kérdésekért felelõs ügyvezetõ alelnöke is volt.
Irodalomtörténészként, oktatóként, egyetemi professzorként kiemelkedõ életmûvet hagyott maga után: a diktatúra sötét éveiben magyar értelmiségiek, tanárok egész nemzedékeit nevelte fel, és mindvégig bátran, következetesen kiállt a demokratikus értékek és a magyarság ügye mellett.
�?rdemeit 1996-ban a Magyar Köztársasági �?rdemrend tisztikeresztjével, 2005-ben Joseph Pulitzer- emlékdíjjal ismerték el.
A társadalomszervezés szükségességérõl így ír 1989 decemberében: Ne várja senki, hogy meghívót küldjenek neki: vegyen részt ebben az önszervezõ társadalmi folyamatban, amelyet végre nem felülrõl irányítanak. Szükségünk van szabad, tehát saját ötleteiket, véleményüket, meggyõzõdésüket vállaló emberekre, akik szakmai, erkölcsi terheket vesznek magukra, hogy önmagukat és mindannyiunkat minél elõbb a teljes értékû, szabad állampolgár rangjára emeljék.
Cs. Gyímesi �?va ennek a gondolatnak a szellemiségében élt, alkotott és tevékenykedett.
Közössége iránti elkötelezettsége, hûsége, felelõsségérzete példa marad mindannyiunk számára.
Az RMDSZ országos vezetõsége nevében õszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak.
Kelemen Hunor,
az RMDSZ elnöke
Markó Béla miniszterelnök-helyettes
Népújság (Marosvásárhely)

2011. május 25.

Elhunyt Cs. Gyimesi �?va nyelvész, publicista
�?letének 66. évében hétfõn tragikus körülmények között elhunyt Cs. Gyimesi �?va. A kolozsvári nyelvész, irodalomtörténész és publicista 1945-ben született Kolozsváron, 1968-ban végzett a BBTE Bölcsészettudományi Karán, majd 1994-1998 között az irodalomtudományi tanszék vezetõje volt. A Ceauºescu-diktatúra idején egyik meghatározó egyénisége volt az erdélyi és a kolozsvári értelmiségi ellenzéknek, a Szekuritáté ezért folyamatosan megfigyelés alatt tartotta õt és családját. Aktáját utólag õ maga dolgozta fel és adta közre kötetben, megjegyzésekkel ellátva (Szem a láncban címû könyve 2009-ben jelent meg). 1989 után részt vett az RMDSZ megalapításában, '94-ben és '95-ben pedig a szövetség magyar oktatási ügyekért felelõs alelnöki tisztségét töltötte be. Számos erdélyi és magyarországi újságban közölt írásokat, lapunk közvetlen munkatársa volt.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. május 25.

Cs. Gyimesi �?va halálára - Balázs Imre József: A rálátás igénye
A diktatúra léttapasztalatainak feldolgozása foglalkoztatta, ehhez kapcsolódtak tervei, hogy a nagyközönség számára is érthetõvé tegye azt a világot, amelyben életének nagyobbik része eltelt.
Amikor 2009-es kötete, a Szem a láncban megjelent, a Bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába alcímet kapta. Nem a leleplezés, hanem a megértés, megértetés szándéka vezérelte, hiszen végsõ soron valami érthetetlennel szembesült 1989 elõtt, amit csak a megszokás tehetett valamennyire érthetõvé, miközben természetesen botrányosan érthetetlen volt az egész. Utolsó napjaiig foglalkoztatta az elképzelés, hogy az idõközben teljesebb formában elõkerült követési dossziéjának tanulságait hogyan lehetne a legmegfelelõbb formában a közös tudás részévé tenni.
Gyimesi �?va nem volt a belenyugvások és a megszokás embere, a rálátást igényelte, önmaga és önmagunk külsõ szemmel nézését, azt a tárgyilagosságot, amely egy valós kép kialakítását tette volna lehetõvé. Ezért vált lázadóvá, disszidenssé politikai értelemben az 1980-as években. �?s ugyanezért váltak leginkább szakmai jellegû irodalomtörténeti, értelmiségtörténeti munkái is vita tárgyává már a hetvenes évektõl kezdõdõen.
Tisztánlátási igénye, kivételes intellektusa és szakmai tájékozottsága lehetõvé tette számára, hogy rendkívül fontos ideológiakritikai munkát végezzen el az erdélyi magyar értelmiség szerepértelmezései kapcsán. Legkiemelkedõbb mûve ebben a tekintetben a Gyöngy és homok címû, nyolcvanas években elkobzott kéziratú esszé, amely végül a kilencvenes évek elején látott napvilágot, és a transzszilvanizmus ideológiáját vizsgálta kritikai nézõpontból. Az az érzékenység ugyanakkor, amely az említett, sokak által mítoszrombolónak érzett tárgyilagossággal párosult mûveiben, kiszolgáltatottá tette õt a félreértésekkel, meg nem értésekkel szemben.
Közel másfél évtizeddel ezelõtt egy gyûjteményes kritikakötete kapcsán figyeltem fel egy furcsa paradoxonra, amelyet A nonsalansz esélye címû írásomban próbáltam érzékeltetni. Akkortájt, amikor a kilencvenes években tanítványaiként hallgathattuk elõadásait a kortárs erdélyi irodalomról, jól érzékelhetõ volt vonzódása a játékos, ironikus, friss látásmódú szövegekhez. Ez tûnt fel a Kritikai mozaik címû kötetének szövegei kapcsán is. Jól látta annak tétjét, hogy az erdélyi magyar értelmiség megtalálja a kivezetõ utat az önmagukat tragikusnak és mozdíthatatlannak mutató identitásképletekbõl.
Erejéhez mérten támogatta, értelmezte is ezt az irodalmi és elméleti vonulatot. A paradoxon lényege az volt, hogy Gyimesi �?va a nonsalanszról beszélt, annak fontosságáról (hogy tehát tudjuk figyelmen kívül hagyni körülményeinket, meghatározottságainkat, mert azok nem mindig objektíve adottak), a nonsalanszról beszélt tehát, de nem a nonsalanszból. Egész munkásságával szerette volna megteremteni a körülményeken való felülemelkedés lehetõségét, miközben õ maga mindvégig nagy felelõsségtudattal, hangsúlyosan az erkölcsi tudás szótárán keresztül szólalt meg. Egyik fontos példaképe ebben Makkai Sándor volt, akirõl kitûnõ, nagy hatású tanulmányt is írt.
Mostanra lezárult életmûve egy szuverén, kivételes képességû gondolkodó teljesítménye. Teremtett világ címû, nyolcvanas években publikált irodalomelméleti bevezetõjét irodalom szakos hallgatók sok-sok generációja használta a teljes magyar nyelvterületen. Jól példázta azt az attitûdöt is, hogy a körülményeknek nem szabad behódolni: szakmai teljesítményként kitûnõen megállta a helyét magyarországi, vajdasági egyetemeken is. Szilágyi Domokosról írt, 1990-ben megjelent monográfiája, az Álom és értelem mindmáig az egyetlen összefoglaló mû a költõ életmûvérõl, ítéletei, irodalomtörténeti meglátásai két-három évtized távlatából is frissnek, problémaérzékenynek mondhatók.
Gyimesi �?va értelmiségi habitusa, szakmai kompetenciája hiányozni fog a világból. Könyvei révén azonban megteremthetõ a mindenkori dialógus az életmûvével.
Nyugodjék békében. 
Balázs Imre József 
A szerzõ a Korunk fõszerkesztõje
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 25.

Táblaháború
Hét évvel ezelõtt, a 2004. június 6-i romániai helyhatósági választások után a magyar nyelvû sajtó diadalittasan kürtölte világgá a megmérettetés egyik legnagyobb szenzációját: Kolozsvár szélsõségesen nacionalista, magyarellenes polgármestere elvesztette tisztségét.
 Gheorghe Funar megbukott - hirdették szalagcímben a címlapok, a politikusok, publicisták és elemzõk pedig hosszan ecsetelték, milyen szép is lesz, amikor a kincses városba végre visszaköltözik a normalitás, a tolerancia szelleme. Persze nem az akkori örvendezõk hibája, hogy iszonyatosat tévedtek. �?k akkoriban nem is sejtették, hogy a kolozsvári bíró valóban megbukik ugyan, az általa testet öltött magyarellenes hecckampánynak azonban közel sem lesz vége, szellemisége pedig még sokáig fog kísérteni a város falai között. Két nappal azután, hogy Funar kései utódja, Sorin Apostu az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szombati tisztújító ülésén a város európai szellemiségét és multikulturális jellegét méltatta, a Mátyás-szoborcsoportra ismét visszakerült az a felirat, amely román nemzetiségûként könyveli el a magyar királyt.
Ezzel egy idõben nem több, mint két napot maradhattak a helyükön azok a táblák, amelyek öt nyelven - köztük magyarul - üdvözölték a kincses városba érkezõket. (Borítsunk rá fátylat, hogy ezeket a pannókat egyértelmûen kampánycélból helyezte el a megyei RMDSZ élén újrázni készülõ László Attila és csapata a tisztújítás elõestéjén.) Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterének abban igaza van, hogy a Iorga-féle idézet visszahelyezése felér egy szoborgyalázással, az azonban sehogy se fér a fejünkbe, hogy errõl az akcióról miként nem értesítették õt és a szövetség tanácsosait. Hiszen nehezen hihetõ, hogy a Funar által 1992-ben elhelyezett tábla emléktábláját szélsõséges románok csempészték vissza, a kivitelezés egyértelmûen a polgármesteri hivatal ténykedésérõl árulkodik.
Márpedig ha ez így van, akkor rögtön fel kell rúgni a demokrata-liberálisok és az RMDSZ helyi együttmûködését, ilyen árat ugyanis nem szabad fizetni még egy alpolgármesteri tisztségért sem. �?s különben is éppen itt az ideje véget vetni már Erdély fõvárosában a történelemhamisító propagandának és az évtizedek óta tartó táblaháborúnak. Mindenki jobban járna.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 25.

Átadták a dokumentumokat a múzeumnak
Nagyvárad - A nagyváradi városházán a Körösvidéki Múzeum igazgatója átvette Biró Rozália alpolgármestertõl a színház felújításakor talált zárkõ elhelyezési oklevél és a többi restaurált dokumentum eredetijét.
Az átvételi szerzõdés aláírása elõtt a Körösvidéki Múzeum képviselõje megmutatta a sajtó munkatársainak az eredeti dokumentumokat. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, hogy az eredeti dokumentumok nem alkalmasak a kiállításra, a nagyközönség a színházban láthatja majd az eredeti dokumentumokról az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) által készített másolatokat. Az OSZK lefordította az idõkapszulában talált összes szöveget, továbbá a zárókõ dokumentumok magyar és román nyelvû szövegébõl készített díszalbumot szintén a színház kapta meg.
�?jságírói kérdésekre válaszolva Biró Rozália elmondta, hogy a restaurálásra sem a város, sem a színház, sem a múzeum nem költött semmit. Biró Rozália elmondta, hogy a restaurálást az OSZK ingyen végezte el, de a mûvelethez felhasznált anyagokat ki kellett fizetni. Ez utóbbi költséget egy jótevõfizette ki, ahogy az alpolgármesterasszony fogalmazott, de azt nem volt hajlandó elárulni, hogy ki volt az a jótevõ. �?n nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt eláruljam, ha a jótevõ el akarja mondani, hogy mennyit fizetett, és miért, akkor majd elmondja - tette hozzá Biró Rozália.
Pap István
erdon.ro

2011. május 25.

Korodi Attila megvédené az új tanügyi törvényt
Politikai nyilatkozatban figyelmeztetett tegnap Korodi Attila RMDSZ-es képviselõ arra, hogy a nagy sikerként elkönyvelt új tanügyi törvény elfogadását beárnyékolhatja az alsóházban hallgatólagosan elfogadott törvénykezdeményezés, amely eltörli Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történõ oktatását a nemzeti kisebbségek esetében.
Politikai nyilatkozatban figyelmeztetett tegnap Korodi Attila RMDSZ-es képviselõ arra, hogy a nagy sikerként elkönyvelt új tanügyi törvény elfogadását beárnyékolhatja az alsóházban hallgatólagosan elfogadott törvénykezdeményezés, amely eltörli Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történõ oktatását a nemzeti kisebbségek esetében. Emlékeztetett arra, hogy decemberben, Románia nemzeti ünnepének a szellemiségére hivatkozva már jelezte: az oktatási törvény egy európai jogszabály, amelyet a gyulafehérvári nemzetgyûlés minden bizonnyal megszavazott volna.
A jogszabály elfogadásakor bizonyítottuk, hogy ugyanaz a közösség vagyunk, mint 1918-ban, ugyanaz a közösség, amely tiszteli az együtt élõ nemzetiségeket, saját értékeit, kultúráját és hagyományait, és amelynek nincs szüksége arra, hogy egy mesterségesen kreált ellenséghez viszonyítva határozza meg nemzeti identitását - hangsúlyozta a honatya. A jelenlegi viszás helyzetre utalva kifejtette: a nemzeti kisebbséghez tartozó gyerekek számára elengedhetetlenül fontos, hogy anyanyelvükön tanulhassanak.
Korodi felvetette a kérdést: milyen üzenetet szeretnénk közvetíteni a diákok, a szülõk felé? Egy olyan közösség és ország vagyunk, amely tisztában van értékeivel, és tudja, hogy a sokszínûség lényegében erõsebbé tesz, vagy ellenkezõleg, egy sebezhetõ, gyenge ország, amely fél mindentõl, ami új, ami más? Biztos vagyok benne, hogy a szenátusban meg tudjuk akadályozni a módosítás elfogadását, ezáltal bizonyítva, hogy valóban egy erõs, európai szellemiségû ország vagyunk - összegzett Korodi.
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 25.

Kedvet ébresztenének a szórványok felfedezésére
�?j honlap indult a szórvány népszerûsítésére, a www.szorvany.hu oldalon egy helyen szeretnék bemutatni a világ szórványban, illetve diaszpórában élõ magyarságát.
A szorvany.hu oldalt olyan gyûjtõfelületnek szánják, amely egy helyen jeleníti meg és mutatja be a világ szórványban, illetve diaszpórában élõ magyarságát. A legfõbb cél, hogy a honlappal kedvet ébresszenek a külhoni magyarság, és kiemelten a magyar szórványok, diaszpórák felfedezésére - olvasható az oldalon. Mint írták, a világ magyarságának csaknem negyede Magyarország határain kívül él, Dél-Amerikától Kalotaszegig, ráadásul e közösségek hetven százaléka, azaz minden ötödik magyar kisebbségben, szórványban, diaszpórában él.
A portálra a szórványra vonatkozó statisztikák, intézményi elérhetõségek mellett a róla szóló szakirodalmat is folyamatosan feltöltik. Fontosnak tartják olyan, iskolák által bejárt szórványmintautak elhelyezését is, amelyek kedvet adhatnak a Kárpát-medence ritkábban látogatott, még magyarlakta területeinek megismeréséhez. A térképen közreadják külhoni, szórványban vagy diaszpórában tevékenykedõ szervezetek elérhetõségét, hogy segítségére legyenek a külhoni kapcsolatokat építeni kívánó vagy egyszerûen csak információkat keresõk számára.
A szórvány megnevezést a Magyarország határain kívül, nem tömbben, hanem más nemzetekkel keveredve, elszórtan élõ magyar közösségekre használják. A magyar szakirodalom és a közbeszéd megkülönbözteti a diaszpóra és a szórvány fogalmat. Míg a diaszpóra elnevezést a migráció nyomán elvándorolt magyarokra, a nyugati magyarságra értik, addig a Kárpát-medence területén, a nem nagy összefüggõ etnikai tömbben élõ magyarokra a szórvány kifejezést alkalmazzák.
MNO.hu

2011. május 26.

Hagyomány született - Székelyföldi Napok
Egy hétig három megye számos helyszínén, sok kulturális rendezvénnyel zajlik a Székelyföldi Napok második kiadása. A cél: értékeink egységes megjelenítése, megmutatni egymásnak is mindazt, amit egy-egy megye mûvészei alkottak, no meg a csíksomlyói búcsút megelõzõ héten turistákat, érdeklõdõket vonzani, megeleveníteni a távolabbi vidékekrõl érkezõk elõtt Székelyföld erényeinek sokszínûségét - hangzott el tegnap Hargita, Maros és Kovászna megye tanácselnökeinek közös sajtótájékoztatóján Sepsiszentgyörgyön.
Június 3-án, jövõ pénteken startol a Székelyföldi Napok, a hivatalos megnyitóra azonban csak vasárnap a Perkõn megrendezett gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozón kerül sor. Számos rendezvényt tartanak az ezt követõ héten, koncertek, gyermek- és felnõttelõadások, kiállítások, író-olvasó találkozók, könyvbemutatók lesznek, nemcsak a városokban, megyeszékhelyeken, de több faluban is. Sokrétû, színes kavalkád várható, mely során megünneplik a 137 éves szovátai Medve-tó születésnapját, de közös koncertet tart a Csíki és a Georgius zenekar, tárlaton mutatkoznak be a Hargita megyei képzõmûvészek, és Sepsiszentgyörgy kiállítással tiszteleg a tíz évvel ezelõtt elhunyt Baász Imre elõtt.
Idén szintén a Székelyföldi Napok részeként elõször adják át az Orbán Balázs-díjat, mindhárom megyébõl egy-egy kiemelkedõ személyiség kapja, egyelõre titok, kik lesznek a kitüntetettek, csak annyit árultak el a kezdeményezõk, hogy az önkéntesség évének jegyében választották ki az arra érdemeseket. A három székelyföldi megye önkormányzata tavaly szervezte meg elõször közösen a régió kulturális ünnepét. Lokodi Emõke Maros megyei tanácselnök szerint a 2004-2007 közötti idõszakra jellemzõ vetélkedés után ráébredtek, nem az egymással való versengés jelent megoldást, közösen sokkal hatásosabban, hatékonyabban tudják népszerûsíteni a régiót, no meg saját megyéjüket. Borboly Csaba Hargita megyei elnök szavaival: rájöttünk, egy meg egy meg egy nem három, hanem annál jóval több. Két éve tudatos a közös építkezés, egyre több pályázatot készítenek együtt, és szaporodnak a három megye rendezvényei is. A nyárra tervezett programok közül a július elsõ szombatján sorra kerülõ Ezer székely leány találkozót említették, amelyre Háromszékrõl idén kétszáz leány utazik, a július végi Székely vágtát, melynek az �?riáspince-tetõ ad otthont, illetve az augusztusi Székelyföldi kerékpáros körversenyt.
Farkas Réka, Háromszék
Erdély.ma

2011. május 26.

A Székelyföldön kívül élõ magyarság fennmaradásáról
Hogyan továbbvinni a magyarságtudatot? Hogyan biztosítani a fennmaradást? A Székely Nemzeti Tanács egyik célkitûzése, hogy a székelyföldi megyékbõl olyan régiót hozzanak létre, amely az erdélyi magyarság számára egyfajta belsõ anyaországot jelent.
Ebben segítségükre vannak azok a települések, amelyek nem Székelyföld területén fekszenek, hanem olykor idegen környezetben, de magyar többségûek. 
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint, összesen 70 ilyen magyar többségû önkormányzattal számolhatunk Erdély területén.
Erdély.ma

2011. május 26.

Szórványmagyar
A cím sokunknak jelent valamit.
A szó és a fogalom csak a magyar nyelvben használatos, míg a bennünket körülvevõ népek csak diaszpóráról beszélnek.
A gyarapodó, terjeszkedõ népeknek elcsángált, világgá ment diaszpórájuk van, a fogyóknak, visszaszorulóknak pedig szórványuk is. A románok sokáig nem törõdtek a Szerbiába rekedt Timok-völgyi nemzettársaikkal, akiket 2007 augusztusában Szerbia - Románia Koszovóval kapcsolatos álláspontja miatt - nemzeti kisebbségként ismert el, ezért román anyanyelvüket már iskolában is tanulhatják. Vannak, akik tudományos alapossággal elemzik és értelmezik a szórványt, tudományként foglalkoznak a szórványlét kérdéskörével.
Temesvári egyetemi oktatók, középiskolai tanárok, kutatók, újságírók 1993-ban létrehozták a Szórvány Alapítványt, amely a maga 18 éve alatt sok tudományos konferenciát szervezett, könyveket és folyóiratot ad ki a Bánságban együtt élõ különbözõ nemzeti közösségek kölcsönös megismerésérõl, azok önismeretének elõsegítése, illetve a többség és kisebbségek közötti kapcsolatok harmonizálása reményében. Tanulmányozták a kisebbségi közösségek helyzetét és státuszát, az etnikumok közötti kapcsolatokat, az érdekképviseletek és a közigazgatás kapcsolatát, a regionális folyamatokat. Kutatnak, terveznek, nemzetközi képzéseket szerveznek, tanácsokat adnak, könyveket írnak és jelentetnek meg, emlékjeleket állítanak, elismerõ díjakat kapnak.
Ha beírjuk az internetkeresõbe a szórvány-konferencia szókapcsolatot, akkor az elsõ tíz találatban az utóbbi év brassói, dévai, gyulafehérvári, temesvári és tordai rendezvényeirõl értesülhetünk.
Azt szoktuk mondani, hogy elméletekkel teli a padlás. Elméletek már vannak. Belõlük egy válogatás itt is elérhetõ: http://szorvany.hu/olvasnivalo. De mintha az elméletek nem jutnának el a döntéshozókhoz, vagy azok csak a saját fejükre hallgatnak. Mert ha eljutnának, vagy figyelembe vennék a tudós megállapításokat, javaslatokat és azokat beépítenék érdekképviseleti munkájukba, akkor javulás jeleit kellene észlelnünk, de szinte sehol semmi.
Ha lenne javulás, akkor megállt volna, és már nõne a magyar nyelven tanító iskolákba íratott gyermekek száma. Fogytak volna, és majd eltûnnének a nem magyar iskolákban tanuló, de magyar szülõk utódai, mert azokat egytõl egyig mind anyanyelvükön, magyarul taníttatnák a szüleik.
Az anyanyelv, a családjában beszélt nyelv, az a nyelv, amelybe belenõ a gyermek, ezen tanulja meg az életével, környezetével kapcsolatos fogalmakat, és az a leghatékonyabb emberformáló, ismeretszerzõ és tanulási eszköze mindenkinek.
A néhai nagyváradi román ortodox püspök, Roman Ciorogariu családjából nem egy gyermeket magyar iskolába járattak szüleik a XIX-XX. század fordulóján. De akkor a pécskai zsidók gyermekei is mind magyarul tanultak, a temetõben lévõ kétszáznyi sírkõ zöme kétnyelvû, egy-kettõn van román, nyolc-tízen német felirat a többin magyar a héberrel átellenben. Mára megfordult az igazodás. Magyar családok küldik román iskolákba gyermekeiket, de igazán sikeres alig akad közöttük. Meggyõzõdésem, hogy õk, magyarul tanulva is sikeresek lettek volna.
De az a magyar, akinek a lakhelyén csak néhányan beszélik az anyanyelvét, vagy vannak néhány tízen, egy-két százan, és magyar óvónõ foglakozik a csöppségekkel, esetleg többségi települések által körülvett falujukban több százuk iskolás gyermekeit magyarul tanítják tanítóik, tanáraik, az nem elméletekre vágyik, még szórványszakértõi képzésekre sem. Jó lesz, ha közülük valaki tudomást szerez a róluk elméleteket faragókról, és azok tudományáról.
A gyalogmagyarnak ugyanis reményre van szüksége. Reményt pedig a döntéshozók cselekményei nyomán alakuló lehetõségek adnak.
A népek versenyében a nemzetnek pedig növekedésre van szüksége, ami egyelõre még nem látszik. A magyarság fogy. Fogy az anyaállamban, fogy az elcsatolt területeken, tömbben és szórványban egyaránt. Falvaink apadnak, az azokból városba költözött magyarok beolvadtak.
A Maradékország lakosságának fogyása annál aggasztóbb, hogy 1985-2000 között igen sok szülõkorba lépõ erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai fiatal oda költözött, akiknek a szaporulata nem érzõdik az utóbbi két évtized magyarországi lakosságszámában.
Ezek az akkor fiatalok és gyermekeik ma nagyon hiányoznak tájainkról.
A nemzetfogyás megállítására, majd növekedésére kellene megoldást találnia a nemzet kormányainak. Látszólag évtizedek óta keresik a megoldást, de a siker mindeddig elmaradt.
Az emberek elemi igényeinek egyike a biztonságra való törekvés. Áhítjuk a lelki békét, a jó szót, de az anyagi, pénzügyi biztonságot, a nyugodtabb holnapot is. Ezért ki-ki a maga módján, képességei és lehetõségei szerint tesz is. Régen se volt ez másként.
A szórvány kapcsán olykor föl-föl vetõdnek a széttagoltság kártételei. A tisztségeikhez szokott politizálók nem munkájuk hatékonyságának fokozásával, elért sikereik elismertetésével, hanem a velük okkal elégedetlenkedõ nép szapulásával foglalkoznak. Választásokon egységre szólítanak föl, de azok között csak önmagukkal vannak elfoglalva.
Az 1989-es fordulat óta eltelt évtizedekben az Arad megyei magyarság kapcsán elmondhatjuk, hogy fogy, létezõ szervezeteiknek nincsenek saját tulajdonú székházaik. Vagy történelmi egyházaink épületeibe jönnek össze, vagy településeik bérleményeiben. Szervezeteinek csak önkéntesei vannak, akik szabad idejüket, szellemi és fizikai erejük maradékát fordítják magyar ügyekre, miközben másból élnek, és tartják el családjaikat.
Nincsenek intézményeink és hivatalaink, ahova nyugodt szívvel fordulhatna magyarként az ember. A vegyes iskolákban az történhet, amit a többség jóváhagy.
Mindaddig, amíg a romániai magyarságnak nem lesznek, nem lehetnek saját intézményei, nem lesz autonómiája, addig semmi remény a fejlõdésre, a gyarapodásra. Csak a saját, kiszámítható intézmények léte és közösségépítõ munkája nyújthat közösségi biztonságérzetet, ami nélkül a gyarapodás reményérõl sem beszélhetünk nemhogy növekedésrõl.
A pécskai magyar iskolára a napokban új tábla került. Azon nyoma sincs magyar szónak. �?s a jelek szerint ezt a magyar tanügyi államtitkár nem vette észre akkor, amikor május 21-én, szombaton RMDSZ-gyûlésre érkezve átlépte az épület küszöbét, vagy ha igen, akkor annál rosszabb - hiszen az még mindig a helyén van.
Az Apáczai Közalapítvány honlapján, a szorvany.hu-n írja Csete �?rs elnök a világban szétszórtságban, szórványban élõ magyaroknak: Mindenekelõtt magunkkal kell megbékülnünk. Növekednünk kell, biztonságot kell adnunk azoknak, akik hozzánk tartoznak, és egyként kell tekintenünk egymásra. Ez az elsõ lépés. �?s ha már magunkkal jóban vagyunk, mert növekszünk, mert biztonságban érzik magukat a mieink és mert tapasztaljuk mindnyájan, hogy összetartozunk, akkor lesz valódi esély arra, hogy megbéküljünk a történelemmel s szomszédjainkkal.
Nagy István, az Arad megyei EMNT elnöke
Erdély.ma

2011. május 26.

A csíki anyák levelüket megírták
Több mint félszáz levelet tettek postára Csíkszeredában szerda délután. A címzett a szenátus oktatásügyi bizottsága volt. A küldeményekben számos Hargita megyei szülõ és pedagógus arra kéri a bizottságot, ne véleményezzék kedvezõen a törvénymódosító javaslatot, melynek értelmében ismét elvennék a magyar gyerekektõl a jogot, hogy magyarul tanulják a földrajzot és a történelmet.
Korodi Attila parlamenti képviselõ kezdeményezésére Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT), valamint a Csíki Anyák Egyesülete széles körben mozgósított szülõket és pedagógusokat, arra kérvén õket, hogy támogatásukkal álljanak ki a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatása mellett, amely jogot az új tanügyi törvény biztosít. Tudni kell, hogy nemrégiben hallgatólagosan átment a képviselõházon egy olyan törvénymódosító javaslat, amely ha elfogadásra kerül, újból románul fogják tanítani a két említett tantárgyat a magyar iskolákban is. A csíkszeredai 1. számú postahivatal elõtt szerda délután szülõk és pedagógusok postázták leveleiket a szenátus oktatásügyi bizottságának. Rövid sajtótájékoztató keretében Szabó Kázmér, a CSTIT elnöke kifejtette: a levelekben arra kérik a bizottságot, hogy ne fogadják el a módosító javaslatot, mert ez a magyarság számára hátrányos. Az akció célja a figyelemfelkeltés, és egyúttal a sajtón keresztül is üzenni kívánnak az illetékeseknek. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkezõ napokban nagyon sok levél fog megérkezni az oktatásügyi bizottságához. Az elnök egyúttal megkért minden magyar érzésû embert, hogy csatlakozzon ezen akcióhoz. A szervezet honlapján van egy felhívás, ahol közzétettek letölthetõ formában egy levélvázlatot, amit el lehet küldeni a bizottságnak. A honlapon a postacím is megtalálható - hívta fel a figyelmet Szabó. A Csíki Anyák Egyesülete részérõl Tiboldi Bea elnök szólt a megjelentekhez. Hangsúlyozta: még ezen a héten az egyesület nevében is fognak küldeni egy hivatalos, több anyuka kézjegyével ellátott levelet az illetékeseknek. Szükséges, hogy a magyar gyermekek magyarul tanulhassanak minden tantárgyat. A nemzettudatot a közösségtudattal össze kellene kapcsolni. Az emberek életkortól függetlenül nemzeti ügyüknek kellene tekintsék ezt a lehetõséget, hogy most tömegesen álljanak ki a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása mellett. Mihály Emõke pedagógus szerint azért fontos a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása, mert a gyermekek így jobban megértik a tanultakat. Korodi Attila parlamenti képviselõ rámutatott arra, hogy a kisebbségügyi politizálás sziszifuszi munka. Nagyon nehéz eredményeket elérni, de amit elértünk azt meg is kell tartani, ezért fontos a csíki anyák és pedagógusok helytállása, mert minden segítség hasznos - figyelmeztetett a politikus. A szerda délutáni akcióra közel egy tucat édesanya jött el gyermekével együtt feltenni a leveleket. Megtudtuk ugyanakkor, hogy több csíki településrõl - Csíkszentimre, Csíkszentmárton, Csíkrákos - küldtek és küldenek szülõk, pedagógusok leveleket a bizottságnak, abban reménykedve, hogy nem fogják módosítani a tanügyi törvény vitatott passzusát.
Létai Tibor
Székelyhon.ro

2011. május 26.

Tõkés László: Elég volt a kettõs mércébõl
Nemzeti kisebbségek az Európai Unióban címmel konferenciát tartottak május 24-én Brüsszelben az Európai Parlamentben. A rendezvény elsõdleges célja a karintiai szlovén kisebbség helyzetének bemutatása volt, és az, hogy rámutassanak az EU alapdokumentumainak és rendelkezéseinek a hiányosságaira a nemzeti kisebbségek közösségi jogait illetõen. A meghívott elõadók között szerepelt Tõkés László, az EP alelnöke is.
Alojz Peterle, Szlovénia elsõ, szabadon választott miniszterelnöke (1990-1992) elmondta: a szlovén kisebbség ügye is soha véget nem érõ történetnek tûnik Ausztriában és Olaszországban. Tõkés László volt polgár-társakként köszöntötte a karintiai szlovén közösség jelen levõ 120 képviselõjét, visszautalva arra, hogy egy évszázaddal ezelõtt még egyazon ország ? az Osztrák-Magyar Monarchia ? állampolgárai voltak; ma pedig elérkezett az idõ, hogy immár ne külsõ kényszerûségbõl, hanem közös akaratból és kölcsönös szolidaritásból fogjanak össze mindazok a nemzeti közösségek, melyeket egykor a megosztó Habsburg-politika, utóbb pedig az ellentétes nemzeti érdekek állítottak szembe egymással. Erre az EU kínálja a legalkalmasabb keretet ? mondotta, de hozzátette: itt is gyakran érvényesül a kettõs mérce. Míg ugyanis az unió a határain kívüli emberi jogi sérelmek orvoslásának kiemelt figyelmet szentel (például a kínai ujgurok és a tibetiek vagy a harmadik világ üldözöttjei esetében), mindezen elvek és értékek érvényesítését saját országaiban elhanyagolja, gyakran azzal hárítva el a felelõsséget, hogy a tagállami kompetencia körébe utalja a kisebbségi jogok kérdéskörét. �?s a tagállamok maguk is másként viszonyulnak a határaikon belül élõ kisebbségek, illetve a határaikon kívülre szakadt nemzeti közösségeik ügyéhez.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 26.

Székelyföld Brüsszelben
Jövõ héten nyitják meg Székelyföld képviseleti irodáját Európa fõvárosában. A brüsszeli Magyar Régiók Házában helyet kapó iroda feladata Székelyföld népszerûsítése, és összegyûjteni, feldolgozni, majd továbbítani az Európai Unió intézményeitõl származó információkat, tájékoztatni az önkormányzatokat az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa döntéseirõl, hozzáférni a közösségi pályázatokhoz.
Május 31-én, kedden az Európai Parlamentben ad fogadást három EP-képviselõnk, Tõkés László alelnök, Sógor Csaba és Winkler Gyula. Rajtuk kívül a magyar és román kormány, valamint a székelyföldi megyei önkormányzatok képviselõi mondanak köszöntõt. Az eseményen, melynek célja a képviseleti iroda létének tudatosítása, Székelyföldet népszerûsítõ kiállítás és vetített képes ismertetõ tekinthetõ meg, székelyföldi táncokat járnak a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mûvészei. Az iroda hivatalos megnyitójára szerdán kerül sor, a helyszínen székelyföldi közigazgatási címerekbõl kiállítást is rendeznek.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 26.

Uniós szintû kisebbségvédelmet (RMDSZ-kezdeményezés)
Nemzetközi és erdélyi szintû összefogást kezdeményez az RMDSZ: határozattervezetet terjeszt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának június 3-án Eisenstadban ülésezõ kongresszusa elé, amelyben javasolja, hogy a mintegy nyolcvanhat tagszervezetet számláló testület hasznosítsa az Európai Unió által létrehozott állampolgári kezdeményezés eszközét, az európai uniós politikában való részvétel új formáját.
Mint ismeretes, a Szövetségi Képviselõk Tanácsa április 2-i ülésén Európai szintû politika a nemzeti közösségek védelme érdekében címmel határozatot fogadott el. A dokumentum leszögezi: a szövetség célja egy olyan európai uniós kisebbségi keretszabályozás elfogadtatása, amely az õshonos nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének és közösségek széles körû jogait tartalmazza az önrendelkezéstõl - beleértve az Európai Unióban meghonosodott autonómiaformák alkalmazhatóságát - a nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogokig. A szövetség széles körû konzultációt kezdeményez e témában a Kárpát-medencei és erdélyi magyar érdek-képviseleti és civil szervezetekkel, egyházakkal, valamint az Európai Unióban élõ õshonos nemzeti kisebbségek szervezeteivel. A konzultáció eredményeként összeállított cselekvési terv egyik fontos eleme, hogy a szövetség a Lisszaboni Szerzõdés által teremtett állampolgári kezdeményezés jogintézményére is támaszkodni kíván, amelynek értelmében legalább egymillió - legkevesebb hét tagállamból származó - polgár közvetlenül kérheti az Európai Bizottságot, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen. A 2012. április 1-jén életbe lépõ állampolgári kezdeményezés lehetõséget ad arra, hogy a romániai magyarság - és tágabb értelemben az Európai Unióban élõ õshonos nemzeti kisebbségek - jogkövetelõ törekvéseit új keretben érvényesítsék. Az RMDSZ bízik abban, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója és tagszervezetei támogatásával széles körben tudatosítható, hogy az állampolgári kezdeményezés valós eszközt jelent a kisebbségi jogérvényesítésben.
Belsõ-erdélyi �?nkormányzati Tanács alakul
Az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei küldötteinek részvételével holnap megalakul a Belsõ-erdélyi �?nkormányzati Tanács. A regionális önkormányzati tanácsok létrehozását a szövetség tizedik kongresszusán határozták el, ennek értelmében született meg május 20-án Marosvásárhelyen a Székelyföldi �?nkormányzati Tanács is. A szórványvidékeken élõ magyarokat képviselõ új testület alakuló ülését Kolozsvárra hívták össze, és a tervek szerint kész mûködési szabályzattal és megválaszott vezetõséggel zárul a zárt ajtók mögötti összejövetel. A Belsõ-erdélyi �?nkormányzati Tanács megalakulását követõen a Szövetség Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa is ülésezni fog.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 26.

Búcsú Gyimesi �?vától
Amikor a tragédia okozta döbbenet elmúlik, és tompul a bûntudat, hogy milyen keveset tettünk érte, hogy mennyire nem háláltuk meg a munkáját, a tudását, a tanítását, a féltését, az emberségét, akkor majd lexikonokba zárják, életét és munkáit hosszú tanulmányokban, kötetekben fogják méltatni, elemezni. Szeretni fogják, és szentté avatják. Kanonizálják a kanonizátort: Cs. Gyimesi �?vát.
Félõ azonban, hogy egyáltalán nem értik majd meg, sõt, félreértik, aztán pedig szem elõl tévesztik, amit sokunk tanára számunkra, erdélyi magyarok számára jelentett. Mert bár alapmûvei - a Teremtett világ, a Gyöngy és homok, a Honvágy a hazában, a Kritikai mozaik, a Szem a láncban meg a többi - a könyvtárpolcon sorakoznak, az elõadások varázsa elszáll, a le nem írt szavak elvesznek, kihullnak az emlékezetekbõl, és nem lesz kapaszkodó, mert érték-szószedetét, a végsõ értékek szócikkekbe sûrített tárát már nem fejezte be, nem tette le iránytûként az asztalunkra.
Ki emlékszik majd arra, hogy csodálta a házát magával hordozó csigát, bolygótársnak titulálva tisztelte a gyönge fûszálat, õszintén és mélyen hívõ ember volt, s kozmikus víziót épített magában a világról, a párhuzamosan létezõ univerzumokról? Hogy elbûvölte õt az információ tudománya, a fizika, a matematika? Hogy gyönyörûen rajzolt, csodálatosan varrt, és hogy a természet megszámolhatatlan sok más talentummal is megáldotta. Kinek lesz ez fontos ebben az egyre agresszívebb és napról napra türelmetlenebb világban, amelyben a hiábavalóságoknak jóval nagyobb az értéke minden másnál, amiben õ igazán hitt? Ki emlékszik majd arra, hogy a nagy sunyítás idején a fájdalmasan kevesek egyike volt, aki a bõrét a vásárra vitte, s ott is állandóan a kezében szorongatta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Megkerülhetetlenül nagyot az irodalomtudományban alkotott, de érték-, arány- és mértékrendjének alappillérei mindörökre a szabadság, az emberi méltóság és a szolidaritás maradtak. A múlttal történõ õszinte szembenézést követelte, elítélte az erõszakot, demokratikus országot és érdekvédelmet álmodott, gyógyítani akarta a világ mindenféle fájdalmát. Meglátta az embert a hajléktalanban, a lecsúszott szegényben, csodálattal nézett a vízszerelõre, az órásmesterre, a sarki zöldségárusra. Eközben szünet nélkül és egyre nyugtalanabbul vágyott a megértésre, a szeretetre, az elismerésre. Csakhogy ezek elillantak elõle, még azon ritka pillanatokban is, amikor véletlenül karnyújtásnyira kerültek.
Tudta, hogy szókimondásai okán egyesek neheztelnek rá, s gyûlölik olykor, hogy az emberek nem tûrik el az igaz bírálatot. �?risten, milyen sokszor megalázták, megrágalmazták, megfenyegették, kiátkozták innen-onnan! Még azok is, akiknek a felebaráti szeretet hirdetése lett volna a legfõbb dolguk. Felháborodással, félelemmel, szorongással, majd rezignálással reagált a támadásokra, de továbbra sem engedett az elveibõl. Pedig rendre becsapódtak elõtte az ajtók, kellemetlenné vált az igazával, elviselhetetlenné az õszinteségével, a racionalitásával, a rátartiságával együtt. Kicsinyes és szégyenteljes bosszút forraltak ellene: mert igaza volt, mert nõ volt, mert nonkonformista volt.
- Egyetlen férfi volt közöttünk: Gyimesi �?va! - mondta évekkel ezelõtt találóan egyik irodalmár pályatársa, amikor az 1989 elõtti és utáni korszakok utóbb gombamód szaporodó hõseirõl és ellenállóiról szó esett. Igaza volt.
Csakhogy a szégyenletesen elvesztett bátorságunk és becsületünk megmentõjének közöttünk bûnjelként megélt jelenléte egyre többeket és egyre jobban zavart. A végén - hogy végzetesen nagyot rúgjanak bele - azt is elvették tõle, amihez a legjobban ragaszkodott: a tanítás lehetõségét. Szemforgató módon megfosztották konzulens professzori állásától is, majd hûvösen közölték vele, hogy doktoranduszait, ha ragaszkodik hozzá, ingyen is taníthatja.
�?s Gyimesi �?va ezt tette. Tanított - az utolsó napjáig. A mûvei mellett a sok száz tanítványában él tovább, akiknek szakmai fejlõdését meghatározó módon befolyásolta, és akiknek a gondolkodását kibontakozni és szárnyalni segítette. Akik miatt érdemes volt elviselnie a testi és a lelki törõdöttséget. Akik éltették. Akik motiválták õt, hogy a világ fájdalmát tovább cipelje magával.
Amíg hétfõn meg nem értette, hogy nincs tovább. A professzorasszony akkor elköszönt. Fájdalmas búcsú, remélem, hogy egy jobb világba költözött.
Nyugodjék békében!
Tibori Szabó Zoltán
Szabadság (Kolozsvár)

2011. május 26.

Gyászhír
Biztos vagyok ugyanis benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendõk, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétõl, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van. (Róm 8,38-39)
Megrendült szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, CS. GYIMESI �?VA irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi professzor 2011. május 23-án, életének 66. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Kolozsváron.
Temetése május 28-án, szombaton 13 órakor lesz a Házsongárdi temetõ nagykápolnájából.
Kérjük, akik tiszteletüket szeretnék leróni a sírnál, egy szál fehér virágot hozzanak magukkal. GYÁSZOL�? GYERMEKEI: ZSUZSA �?S P�?TER.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. május 26.

Román hisztériakeltés a Székelyföld brüsszeli képviselete ellen
Heves magyarellenes hangulatkeltésre használta fel az utóbbi hónapokban egyre nacionalistább retorikát alkalmazó román ellenzék és a sajtó egy része azt, hogy kiderült: az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselõ kedden megnyitja a Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben. A hírt reggel a Realitatea hírtelevízió dobta be a köztudatba, bemutatva a Tõkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula által aláírt meghívót, amely szerint kedden délután öt órától az Európai Parlament épületében tartják a képviselet ünnepélyes megnyitóját.
A magyar ügyekben korábban is számos alkalommal nacionalista hangnemben megnyilvánuló csatorna honlapján mindezt úgy ütik fel, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselõi ismét arra készülnek, hogy felszítsák a kedélyeket - ha nem Brüsszelben, akkor Bukarestben.
Az ügy kapcsán a nagyobbik ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azonnal offenzívába lendült, és a kormány közbelépését követelte. Cãtãlin Ivan, a párt európai parlamenti képviselõcsoportjának vezetõje szerint a helyzet aggasztó, ugyanakkor nem kell hisztériába esni.
Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek mûködnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létezõ, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság. Provokáció is lehet, ami egyesek számára hangzatos lehet. Szinte minden, ami európai szinten történik, belpolitikai ügyekkel kapcsolatos. Nem tudom, miért teszi ezt Tõkés úr, talán a két romániai magyar párt közötti csatáról szól. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) sorain belül nem okoz gondot, mivel õk támogatták Tõkést az EP alelnöki tisztségének elnyerésében. Mi többiek azonban aggódunk amiatt, hogy az RMDSZ zömmel a magyar EP-képviselõkkel hangolja össze politikáját, és csak magyarul beszélnek. Az aggodalom azonban elégséges, nem kell hisztérikusan reagálni, hiszen midig tudtuk, hogy az RMDSZ inkább Budapest felé tekint, mint Bukarestre - hangoztatta Ivan.
Felhördült az ellenzék
Bukaresti páttársai azonban nem fogadták meg Ivan tanácsát, és igencsak vehemensen reagáltak a képviselet megnyitásának hírére.
Olguþa Vasilescu, a PSD szóvivõje bírálta a kormányt, amiért nem reagál Tõkés lépésére. Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem reagál a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak - sérelmezte Vsailescu.
A PSD-s politikusnõ szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét.
A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tõkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen - fogalmazott Vasilescu.
Hevesen kikelt a képviselet megnyitása ellen Mircea Geoanã, a szenátus PSD-s elnöke is. Szerinte a kormánynak határozott álláspontot kell kialakítania az üggyel kapcsolatosan. Közleményében törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan jelzõkkel illeti az RMDSZ-es európai parlamenti képviselõk kezdeményezését. �? is azzal érvel, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket azon országok alkotmánya vagy törvénykezése is elismer, amelyben találhatók.
Támadásba lendült a kormánykoalíció egyik pártja is: szintén keményen bírálta a lépést a Szövetség Románia Fejlõdéséért (UNPR), amelyet a jelenlegi ellenzéki pártokból kilépett, a kormányt támogató honatyák alapítottak, és amely ezért cserében megkapta a védelmi miniszteri tisztséget.
A PSD-bõl kilépett Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az UNPR vezetõ politikusa szerint a képviselet megnyitása alkotmányellenes, és az állami hatóságoknak is fel kell lépniük ellene. Szerinte fölösleges provokációról van szó, az Európai Unió ugyanis nem ismerheti el a Székelyföld létezését.
Sógor Csaba: normális és szükséges lépés
Nem így látja viszont Sógor Csaba európai parlamenti képviselõ, aki szerint már jóval korábban meg kellett volna nyitni a székelyföldi képviseletet Brüsszelben.
Azért székelyföldi képviselet a neve, mert a Székelyföld név jóval régebbi, mint a 43 Hargita, Kovászna és Maros megye megnevezések, sõt a most az év európai fájává választott hatszáz éves csíkszenléleki hársfánál is régebbi - ecsetelte a Krónika kérdésére Sógor.
A politikus igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, rámutatva, hogy a kezdeményezés nem alkotmányellenes, hanem normális, reális igényeknek megfelelõ lépés.
Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda mûködik - tájékoztatott Sógor, hozzátéve, hogy román kollégái akkor nem panaszkodtak, amikor egy suceavai képviselõ Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta.
A Székelyföld képviselete a nevében foglaltak értelmében Maros, Hargita és Kovászna megye képviseleteként mûködik majd. A képviselet a Magyar Régiók Házában kap helyet. Létrehozásának célja az, hogy információt gyûjtsön az EU politikájáról, tájékoztassa a három megyét az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa és egyéb uniós intézmények döntéseirõl, valamint ezek mellett az, hogy segítse az érintett megyék részvételét az európai uniós pályázatokon. Emellett kapcsolatot kíván teremteni a székelyföldi régió és az uniós intézmények között, és lobbitevékenységet is kifejt majd.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 26.

Diákhitel határon túli magyaroknak
Diákhitelt kaphat minden olyan erdélyi és felvidéki magyar fiatal, aki felveszi a magyar állampolgárságot, de továbbra is lakóhelyén jár egyetemre, és nem költözik Magyarországra - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet. A lapnak a Diákhitel Központnál megerõsítették: azok a Romániában vagy Szlovákiában élõ magyar hallgatók, akik teljesítik a feltételeket, jogosultak lesznek a magyar diákhitelre. A Vajdaságban, illetve Kárpátalján élõ magyar fiatalok egyelõre nem tudják igénybe venni ezt a lehetõséget, ugyanis Ukrajna és Szerbia nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek. A hitel igénybevételének feltétele ugyanis a magyar állampolgárság, illetve az, hogy a fiatalnak olyan európai gazdasági térségi tagállam valamely felsõoktatási intézményében kell tanulnia, amely Magyarországon elismerhetõ felsõfokú végzettséget ad - teszik hozzá. A lap szerint a diákigazolványt és az azzal járó kedvezményeket minden határon túli magyar diák igénybe veheti, aki felveszi a magyar állampolgárságot, vagy hazai köz-, illetve felsõoktatási intézményben tanul.
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 26.

Szatmáron és Váradon összefoghatnak, Kolozsváron kizárt a magyar együttmûködés
�?sszefoghat a jövõ nyáron rendezendõ helyhatósági választásokon az RMDSZ, az MPP és az EMNP Nagyváradon és Szatmárnémetiben. Mint mondják, így lehet esélyük a polgármesteri tisztség megszerzésére. Kolozsváron eközben magyar-magyar verseny körvonalazódik.
Minden megyének más-más sajátosságai vannak, így az, hogy Marosvásárhelyen nem jött létre az elképzelt háromoldalú együttmûködés, nem föltétlenül jelenti, hogy máshol, például Biharban sincs rá esély - fejtette ki Biró Rozália, az RMDSZ nagyváradi szervezetének elnöke, amikor arról faggattuk, lehet-e számítani az immár három pártból álló romániai magyar politikum összefogására a helyhatósági választásokon. �?n a nyitottság híve vagyok - jelentette ki Nagyvárad alpolgármestere, aki maga is többször versenybe szállt az elöljárói székért. Hangsúlyozta: az RMDSZ nemcsak a saját tagjait képviseli, hanem az egész magyar közösséget, így a párbeszédre szükség lehet. Az önkormányzati választások elsõ fordulójában az RMDSZ szép eredményeket szokott elérni, ám ha a választási törvény módosul, a teljes kampánystratégiát át kell gondolni, ugyanis az eddigitõl eltérõ helyzet áll majd elõ - fejtegette, arra utalva, hogy jövõre várhatóan egyfordulós lesz a voksolás, s a legtöbb szavazatot begyûjtõ jelölt lesz a polgármester.
Biró Rozália ugyanakkor emlékeztetett: 2000 óta a román pártok általában a második fordulóban szoktak összefogni, de ha egyfordulóssá válik a választás, fordulhat a kocka.
Korainak tartja a közös jelölt állításának kérdését eközben Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke, aki az alakulóban lévõ Erdélyi Magyar Néppárt ügyeivel foglalkozik a térségben. Már többször elmondtuk: nem rajtunk múlik, hogy barátok leszünk-e az RMDSZ-szel - jelentette ki. Emlékeztetett: korábbi ajánlatuk - jelesül hogy közös elõválasztás után állítsanak jelöltet a szövetséggel - még áll, egyébrõl korai beszélni. Zatykó szerint Marosvásárhelyen azért más a helyzet, mert ott akár polgármestert is adhat a városnak a magyar közösség. A magyarok által mindössze 27 százalékban lakott Váradon azonban szerinte ez nem valószínû. Lengyel György, a Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöke szerint is túlságosan korai a kérdés felvetése. Leszögezte: megvárják, amíg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésre kerül, megalakítja helyi szervezeteit, mert elsõsorban ettõl függ, hogyan néz majd ki egy esetleges együttmûködés az önkormányzati választásokon.
Együttmûködés körvonalazódik Szatmáron
Nem árt leülni tárgyalni, hiszen veszélyeztetve lenne a polgármesteri szék, ha több magyar jelölt szállna ringbe - vallják egybehangzóan a három alakulat szatmárnémeti vezetõi is. Konkrét lépések ez irányba azonban még nem történtek. Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök állítása szerint nem zárkózik el a konzultációtól, azonban úgy véli, a kérdést fordítva kell föltenni. Vagyis nem egyeztetések révén kell közösen jelölni valakit, hanem elõbb azt kell megvizsgálni, hogy ki az, aki esélyes lehet a gyõzelemre. Csehi kifejtette: Ilyés Gyula az egyetlen, aki 100 ezer lakosnál több fõt számláló romániai városban magyarként polgármester tudott lenni, ráadásul már a második mandátumát tölti, utalva rá, hogy ismét õ lehet a szövetség polgármesterjelöltje. Ilyés Gyula lapunk kérdésére, hogy vállalna-e még egy mandátumot, elmondta: az õ esetleges indulása még nyitott kérdés. Azt viszont megjegyezte, egyáltalán nem örül annak, hogy újabb magyar pártok jelennek meg a láthatáron, különösen a Tõkés Lászlóhoz köthetõ Erdélyi Magyar Néppártot nem nézi jó szemmel. Ha az ördög ide is bedugja a farkát, akkor olyan sorsra juthatunk, mint Marosvásárhely, ahol az utóbbi két alkalommal kicsúszott a magyarok kezébõl a polgármesterség. Vagy Székelyudvarhely, az ország egyetlen olyan megyei jogú városa, ahol minden képviselõ magyar, azonban a viszálykodás miatt évek óta nem mûködik a tanács - fogalmazott Ilyés.
Hegedûs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke a Krónika érdeklõdésére elmondta, túl korainak tartaná még a tárgyalások megkezdését, hisz a választásokig több mint egy év van még hátra. Kérdésünkre elmondta, nem tartja kizártnak, hogy az MPP más párt jelöltjét támogassa, hisz három évvel ezelõtt is az RMDSZ-es induló mögé sorakoztak föl a szatmárnémeti polgármester-választáskor és a megyei elnökre történõ voksolásnál egyaránt. Veres-Kupán Enikõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei elnöke elmondta: még nem született döntés arról, hogy kit indít vagy kit támogat a bejegyzésre váró EMNP. A másik két magyar szervezettel való egyeztetéseket szükségesnek tartja, mivel nem kizárt, ez elengedhetetlenül fontos lesz ahhoz, hogy a polgármesteri vagy a megyei elnöki székbe ismét magyar nemzetiségû személy kerüljön.
Nincs összefogás Kolozsváron
Kolozsváron immár biztos, hogy nem lesz hárompárti összefogás a jövõ nyáron esedékes helyhatósági választásokon. Véleményem szerint a kolozsvári RMDSZ-nek mindenképp önálló polgármesterjelöltet kell indítania - szögezte le a Krónika érdeklõdésére Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Korai azonban még szerinte errõl beszélni, hiszen még egy év áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, versenybe szállnak-e a polgármesteri tisztségért folytatott küzdelemben, s ha igen, kit indítsanak. Máté ugyanakkor a magyarság elleni bûnnek tartaná, ha magyar-magyar verseny lesz a helyhatósági választásokon.
Márpedig biztosnak tûnik, hogy lesz verseny, hiszen az MPP kincses városi szervezete kedden este eldöntötte, önálló polgármesterjelöltet indít. Keizer Róbert, az MPP városi szervezetének elnöke a Krónika kérdésére nem fedte fel az elöljáróaspiráns nevét, mindössze annyit mondott, hogy gazdasági szakemberrõl van szó, akinek nevét hamarosan sajtótájékoztató keretében hozzák nyilvánosságra. A politikus ugyanakkor elmondta, azért döntöttek az önálló polgármesterjelölt állítása mellett, mivel a kolozsvári magyarság számaránya ezt lehetõvé teszi, a kincses városban ugyanis nem kell ugyanazokkal a kockázatokkal számolni, mint Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben. A nem egészen húszszázalékos kolozsvári magyarság nem tud saját polgármestert választani. Ahhoz azonban elegen vagyunk, hogy akár több pártot is bejuttassunk a helyi képviselõ-testületbe - fogalmazott Keizer Róbert, aki arra számít, hogy a verseny mozgósítani fogja a magyar szavazókat, és így több magyar tanácsost küldenek a városi közgyûlésbe. A helyhatósági választás igazi tétje a magyar szavazatok maximalizálása mellett az, hogy a következõ négy évben hiteles és elkötelezett személyek képviseljenek bennünket a városi tanácsban. Jelen pillanatban bajban vagyunk, Erdély fõvárosában nemcsak számbelileg, hanem minõségben is erõsebb képviseletre van szükség - fogalmazta meg lapunk érdeklõdésére Gergely Balázs, a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnökségének a közép-erdélyi régiót képviselõ tagja. Szerinte ezt a két szempontot szem elõtt tartva kell majd meghozni a megfelelõ döntéseket. Meggyõzõdésem, hogy a tiszta lapokkal induló EMNP és az EMNT képviselõi ezekhez a szempontokhoz felelõsen fognak viszonyulni. Azon dolgozunk, hogy alázattal, konkrét tevékenységgel és eredményekkel bizonyítsuk: alkalmasak vagyunk a közösségszervezésre, netán annak képviseletére - fejtette ki a politikus. Kérdésünkre, hogy a cél elérése érdekében együttmûködnének-e az RMDSZ-szel, elmondta, õk megpróbáltak jó példát mutatni azáltal, hogy a Kolozsvári Magyar Napok életrehívásakor a rendezvény társszervezését felajánlották a Kolozs megyei RMDSZ-nek. Bízunk benne, hogy igaz a mondás, miszerint amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten. Egy biztos, az együttmûködés nem rajtunk fog múlni - szögezte le Gergely Balázs
Babos Krisztina, Bálint Eszter, Kiss Elõd-Gergely, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 | 361-388




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998