Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 483 találat lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-483
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2013. február 28.

Ráduly Róbert: senki sem tömheti be a szánkat az alkotmánnyal!
A magyar nyelv ismerete Csíkszeredában kötelező és nem diszkriminatív – ezt a megyeszékhely polgármestere jelentette ki, azon az ünnepségen, amelynek keretében egy nagyméretű székely zászlót tűztek ki a város központjában.
Az elöljárót a Diszkrimináció Ellenes Tanács pénzbüntetésre ítélte, amiért kötelezővé tette a magyar nyelv ismeretét a városi főépítészi posztra kiírt pályázaton. Ráduly a Realitatea hírtelevíziónak adott telefoninterjú során azt mondta: ez az intézkedés semmiképpen sem diszkriminatív, ellenkezőleg, egy természetes követelmény.
- Nem gondolom, hogy diszkrimináció történik, hisz minden itt született román ember ugyanolyan jól ismeri a magyar nyelvet, mint én.
Műsorvezető: – No, de lehet erre kötelezni őket?
- Senki nem kötelezi. Csak annak kötelező, aki közalkalmazott akar lenni. Lehetséges, hogy ne ismerje a Román Köztelevízió tudósítója a magyar nyelvet? Akkor honnan tudhatja, hogy mit mondtam én a tegnap? Ez a követelmény abszolút természetes. Senki sem tömheti be a szánkat a román alkotmánnyal!" – mondta Csíkszereda polgármestere a Realitatea hírtelevízióban.
Ráduly Róbert szerint az RMDSZ politikusainak, a székely elöljáróknak kötelező harcolniuk a magyar nyelv egyenjogúságáért, és ezt sikerre is kell vinni! Székelyföld területi autonómiája is egy ugyanilyen természetes igény.
Arra a kérdésre, hogy szerinte szükséges-e Székelyföldnek – amely a román műsorvezető közbevetése szerint nem is létezik – területi autonómiát adni, a polgármester azt mondta, hogy természetesen szükséges, és az itt élők többsége is ezt szeretné. És ezt egy népszavazással be is lehetne bizonyítani, mondta Ráduly.
realitatea.net
Erdély.ma,

2013. február 28.

Ünnepelt a Csíki Magánerdészet
Tízéves jubileumát ünnepelte csütörtökön a Közbirtokosságok Egyesülete és a Csíki Magánerdészet. Az erdészet székhelyén, a Haladás utca 17. szám alatt az ünnepi beszédeket követően táblaavatóra is sor került.
Köszöntőbeszédében Rafain Zoltán, a Közbirtokosságok Egyesületének elnöke ünnepnek nevezte az évfordulót, hisz tíz év távlatából lehet visszatekinteni azokra az időkre, amikor létjogosultságot kaptak a magánerdészetek. Elmondta, az egyesületet azért hozták létre, hogy egymást erősítve, támogatva létjogosultságukat tudják biztosítani. „Sok munka és kitartás van a hátunk mögött, jelenleg talán Európa egyik legnagyobb erdészete vagyunk” – jegyezte meg Rafain, aki egyúttal köszönetet mondott Verestóy Attilának, Garda Dezsőnek, Markó Bélának, valamint Ilie Sârbu volt mezőgazdasági miniszternek, hogy segítségükkel nagyban hozzájárultak a magánerdészetek létrejöttéhez. „Önök azok, akik Erdély legnagyobb közösségi vagyonának értékét őrzik, mert ami a birtokunkban van, az biztonságban van” – kezdte ünnepi beszédét Korodi Attila parlamenti képviselő. Hozzáfűzte, vannak még olyan erdők, legelők, amik őseinké voltak, de a mai napig nem szolgáltatták azokat vissza, utalva itt a Bákó és Neamţ megyei, egykor székely tulajdonban lévő erdőkre. Megjegyezte, ez az ország a kiszámíthatatlanságról szól, sokat kell kínlódni az igazságszolgáltatással, és még sok mindent kell tenni azért, hogy érdekeink érvényesüljenek. A képviselő szólt a lehetőségekről, megemlítve a területalapú támogatásokat, majd reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező tíz évben még jobban megerősödnek a székelyföldi gazdaság gerincét jelentő erdészetek, és nemcsak rönkfákat, hanem már feldolgozott termékeket fognak a piacra juttatni. Májer Emese, a magánerdészet vezetője röviden ismertette: tíz évvel ezelőtt, amikor az erdészet működési engedélyét megkapta, 32 ezer hektárral indult. Most közel 50 ezer hektáron gazdálkodnak. Tíz esztendeje négy magánerdészet jött létre az országban, jelenleg pedig már 139 működik. Az ünnepi beszédeket követően leleplezték a Közbirtokosságok Egyesülete és a Csíki Magánerdészet feliratú, valamint azok logóit tartalmazó táblát, majd egy képet készítettek, amint Rafain Zoltán és Májer Emese egy nagy, üres lapokból álló könyvet tart kezében. Mint megtudtuk, a könyvben a magánerdészet elmúlt tíz évét, és az elkövetkező idők eseményeit fogják majd dokumentálni.
Létai Tibor
Székelyhon.ro,

2013. február 28.

Letölthető Word dokumentum (DOCX)

Itt a lista az új magyar állampolgárokról
Volner János, a Jobbik alelnöke írásbeli kérdéssel fordult a belügyminiszterhez, hogy az egyes országokból eddig hányan kérelmezték és kapták meg az egyszerusített honosítás keretében a magyar állampolgárságot. A Kárpát-medencén kívül Anglia, Németország, az Egyesült Államok és Izrael áll a lista élén.
A belügyminiszter helyett válaszoló Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter február 26-án részletes listát tett közzé, amely tartalmazza, hogy a 2012. év végéig mely országokból hány honosítási kérelem érkezett.
A táblázat elso oszlopában (Kérelem db.) a beadványok száma olvasható, míg a fo adatsor már a kérelmezok gyermekeit is tartalmazza, akik önállóan nem jogosultak a kérvény benyújtására.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem gyujt adatokat arról, hogy az állampolgárságot hányan kapták meg, ám Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelos miniszterelnök-helyettes egy tavalyi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az elutasítások száma elhanyagolható, a fél százalékot sem éri el. (A honosítással kapcsolatos anomáliákról szóló korábbi exkluzív anyagunk itt olvasható.)
A 2012. évi állapotot tükrözo adatokból kiolvasható, hogy 362 206-an kérvényezték a kedvezményes honosítást, 177 002-en Magyarország területérol (foként Kárpát-medencei, illetve a határ közelében élo honfitársaink), 185 204-en pedig külföldrol. 2011. január 1-je, a törvény életbe lépése óta 320 524 magyar ember kapta meg vagy kapta vissza állampolgárságát, kb. 40 ezer fonek pedig jelenleg is folyamatban van az ügyintézése.
https://alfahir.hu/itt_a_lista_innen_erkeznek_az_uj_allampolgarok (táblázat)

A táblázatból kitunik az erdélyi magyarok magas aránya (125 275 fo, nem számolva a Magyarországon beadott kérvényeket), a második helyezett Szerbia 39 383 fovel, a bronzérmes Ukrajna 8784 új állampolgárral. A felvidéki magyarok sikeres megfélemlítését bizonyítja, hogy Szlovákiából mindössze 157-en jelentkeztek.
Kiemelkedo még a nyugat-európai (Anglia 1607, Németország 1290), az amerikai (1323) és az izraeli (855) honosítás aránya, de olyan távoli országokból is felbukkantak magyarok, mint Indonézia, Kenya, Japán vagy Szíria.
Alfahir.hu



lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-483




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998