|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 577 találat | lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 571-577 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. március 5.Székely kokárdát is kitűzhetünkUdvarhelyszékiek és külföldről érkezők körében is van kereslet a székely zászló iránt – némely üzletben készen kapható, akad, aki rendelésre készít, mások otthon megvarrják saját maguknak. És bár kék-arany szalag az üzletben nem kapható, hamarosan székely kokárdát is viselhetünk. A székelyudvarhelyi textilüzletek kínálatai némiképp eltérnek, ám dolgozóik tapasztalatai a székely zászlót beszerezni vágyókkal kapcsolatban hasonlók: az egyik Bethlen Gábor utcai boltban például – ahol általában a lobogó elkészítéséhez szükséges anyagokat, március 15. környékén pedig magyar kokárdát is be lehet szerezni – úgy látják, hogy inkább helybéliek szeretnének kék-arany zászlót, melyhez jórészt szatén anyagot keresnek. A Villanytelep utcai méteráruboltban az anyagokon kívül textilre nyomtatott székely zászlót is találni – az emberek rendszerint meglepődnek azon, hogy készen is kapható. Mint elmondták, időnként nő irántuk a kereslet, máskor azonban alig van érdeklődő. Náluk is beszerezhető a piros-fehér-zöld kokárda. Kelendő zászlók készülnek Zetelakán Van azonban arra is példa, hogy valaki rendelésre vagy akár passzióból készítsen székely-magyar nemzeti jelképeket: a zetelaki Bokor Ildikó például immár hat éve foglalkozik zászlókészítéssel. Ruhatervező szakot végzett, az első lobogókon varrónő édesanyjával dolgoztak. 2008-ban vásárolta az első székely zászlókat a Csibész Alapítványtól, azokat tanulmányozva sajátította el varrásuk mikéntjét – azóta körülbelül ötszáz kék-arany lobogó került ki a keze alól, de magyar címeres, valamint piros-fekete székely harci zászlókat is készít – utóbbi használatáról megoszlanak a vélemények, de például a motorosok, rockerek általában olyat kérnek. Bokor Ildikó egészen kis méretben is varr zászlót. Az autók éke lehet Munkái udvarhelyszéki önkormányzatok, templomok oromzatán díszelegnek, de külföldről is számos megrendelés érkezett. A 13×19 centiméterestől az 1,1×2 méteresig terjed a kínálat – kérésre természetesen ezeknél kisebbet és nagyobbat is készített már. Az egészen kis méretűekre nyomtatott minta kerül. A zászlókat nem dupla anyagból varrja, de mindkét oldalukra felkerül a nap és hold motívuma. Egy lobogó megvarrása kevéssel több mint egy órát vesz igénybe – mostanában munkája mellett leginkább hétvégén foglalkozik zászlókészítéssel. Mint elmondta, különösebben nem reklámozta tevékenységét, feltételezései szerint a vevők adogatták egymásnak telefonszámát. Homoród-mentén, illetve Zetelakán is árusított zászlókat, oda környékbeliek és külföldiek is rendszeresen betértek. Az önkormányzatok nemcsak székely, hanem román zászlót is rendelnek tőle, Fenyédre pedig nemrég vatikáni zászlót is kértek – tudtuk meg. Kék-arany kokárdát is kérhetünk Kokárdákkal is régóta foglalkozik: mint elmondta, az előző években kivitte őket a zetelaki megemlékezésre, és ingyen osztogatta őket. Volt, aki pénzt is adott értük, de a lényeg az volt, hogy mindenki viseljen kokárdát az ünnepségen – fejtette ki Bokor Ildikó. Idén újdonságra készül: kék-arany kokárdákat varr, melyek valószínűleg kétféle szalag felhasználásával készülnek, ugyanis székely kokárdához való szalagot nem gyártanak. A két szárának alsó részére kerül majd a nap és a hold – avatott be. Mint elmondta, a tavalyi Székely Szabadság Napjára kért tőle valaki székely kokárdát, innen jött az ötlet, hogy idén március tizedikére többet is készítsen. Egyébként nem egyedi kérés a székely kokárda, március 10-ére való tekintettel magyarországi olvasónk is megkereste portálunkat, a Székelyhon.ro webáruházát, hogy vásároljon kitűzőt. Több mint két tucatot igényelt, ugyanis mint mondta, Budapesten többen is viselnének székely kokárdát március 10-én, szolidarizálva a székelyekkel. A kitűző azóta webáruházunkban is megvásárolható. Bálint Kinga Katalin Székelyhon.ro, 2014. március 5.Már több mint százötvenezer magyar regisztrált a választásra – A legfrissebb adatok szerint már több mint 151 ezer határon túli magyar állampolgár regisztrált jogerősen az áprilisi magyarországi országgyűlési választásokra – közölte a Csongrád megyei kormánymegbízott szerdán sajtótájékoztatón, Szegeden.B. Nagy László elmondta: a határidő lezárultáig mintegy 200 ezer regisztrálttal számolnak, hiszen már 184 ezernél több kérelmet adtak be. A legaktívabbak a regisztrációban az erdélyiek, onnan 80 ezren regisztráltak, őket a délvidékiek követik mintegy 25 ezer, majd a németországiak 1500 regisztrációval. Az állampolgári eskük és a beadott kérelmek száma alapján mintegy félmillió külhoni magyar vette, illetve veszi fel a magyar állampolgárságot - tette hozzá. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta: Erdélyben már több mint harminc demokráciaközpont segít a honosítás folyamatában. Emellett a párt önkéntesei és irodái a választási részvételhez szükséges regisztrációban is segítséget nyújtanak. Hangsúlyozta: ez nem pártpolitika, sokkal fontosabb a részvétel a folyamatban. "Így tudjuk visszaigazolni azt a nemzetpolitikai áttörést", amelyet Orbán Viktor kormánya elért. Zsoldos Ferenc, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette: a Délvidéken mintegy 25 ezer ember iratkozott fel a választásra. Csaknem 80 ezren tették le az állampolgársági esküt, és reményeik szerint 50 százalékos arányt tudnak elérni a regisztrálásban. Közölte, nagyon erős kampányt folytatott a Vajdasági Magyar Szövetség az elmúlt hónapokban, és a következő hetekben indul a Szavazz a nemzetre! elnevezésű mozgósító kampány. Fontosnak nevezte, hogy a nemzet egésze részt vehessen a szavazáson, hiszen - mondta - most, hosszú idő óta először a szórványban élők is a politikai nemzet részének érezhetik magukat. Bár ez erősen érzelmi kérdés, kihatással van a gazdaságra is - tette hozzá. Csomortányi István, a Partiumi Autonómia Tanács elnöke szerint az elmúlt fél évszázad legkiemelkedőbb nemzetpolitikai lépése a határon túliak állampolgárságának visszaadása volt. Erdélyben jelenleg mintegy 350 ezren vannak, akik megkapták az állampolgárságot, és 170 ezer választásra regisztráltra számítanak - mondta. (MTI) 2014. március 6.Ki a kakas a szemétdombon?Nehéz kitalálni, mi vezérelte Traian Băsescu államelnököt, hogy tovább nyújtsa, halassza az egyre kínosabb és károsabb belpolitikai válságot, s azon is csak ötletelhetünk, hogy tegnap teljesen váratlanul miért határozott mégis az új miniszterek beiktatásáról. Megszokhattuk, ha Băsescuról van szó, bármire számíthatunk, sőt, annak ellenkezőjére is, hétéves regnálása alatt már számtalanszor bizonyította: képes váratlan, többnyire kellemetlen meglepetéseket szerezni politikai ellenfeleinek. Az államelnök az elmúlt napokban eljátszotta, hogy az alaptörvény betartása és az új kormány legitimitása miatt aggódik – pedig nyilvánvalóan nem ez vezérelte, s most már e hirtelen engedékenység is gyanús, hisz ha Ponta teljesíti feltételeit, és felelősséget vállal új kormányprogramjáért, maga után vonhatja egy bizalmatlansági indítvány benyújtását – és bukott már bele kormány olyan tervezetbe, melyben szerepelt a marosvásárhelyi orvosi magyar tagozatának létrehozatala. Nem véletlen, hogy Băsescu az elmúlt napokban ismét előkapta a magyar kártyát, s követelte, az RMDSZ-szel kötött megállapodás részleteit iktassák a kormányprogramba, ne utólag szembesüljön a románság, miként adták el Pontáék a magyaroknak az országot. S miközben az RMDSZ túlzó követeléseire hivatkozott, feledni látszott, hogy számosat közülük – például a kisebbségi törvényt – maga is támogatott, amikor a magyar képviselet pártjával szövetkezett. S még cifrább, hogy miközben az ukrajnai zavargások miatt aggodalmaskodik, ahol a hatalomra került ellenzék eltörölte a korábbi, kisebbségek – így ott élő románok számára is – kedvező nyelvtörvényt, mintegy véletlenül kezd beszélni arról, hogy a romániai magyarok még a kórházakban is anyanyelvüket használnák, csak finoman jelezve: etnikai feszültség, netán még súlyosabb dolgok is következhetnek, ha nem szabnak idejében gátat a magyarság eltúlzott igényeinek. Magyarellenes retorikájával sikerült jó 20–25 évvel visszavetnie ismét a közbeszédet, csodálói és ellenfelei egy szólamban szidják napok óta az RMDSZ-t, s bennünket, itt élő magyarokat. S lám, most ebben a közhangulatban kell Pontának bemutatnia egy olyan kormányprogramot, melyben tételesen is szerepel néhány, igaz, csekély, de a románság számára elfogadhatatlannak látszó magyar igény. Lehet, a külföldi nyomás kényszerítette meghátrálásra az államelnököt, de tulajdonképpen így teljesedett ki vezércsele. Felfokozta a hangulatot, s most várja, hátha megbukik a frissen beiktatott kormány. Nem valószínű, hogy erre sor kerül, hisz a parlament 60 százaléka szavazott bizalmat az új kabinetnek, de néhány napig ismét Băsescu volt a középpontban, s minden bizonnyal új pártja népszerűségét is sikerült kicsit feljebb tornáznia. S ami számára még fontosabb, megmutatta: számolni kell vele, rajta áll vagy bukik minden, ő a kakas a szemétdombon. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 6.Nem lesz magyar prefektus (Mit hozhat a kormányzás)A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hétfői ülésén megszületett döntéssel mindenki szolidáris az RMDSZ-en belül – nyilatkozta tegnap Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke a szövetség kormányzati szerepvállalása kapcsán. Amennyiben Sepsiszentgyörgyről nézzük, akkor a kormányzati részvétel sok lehetőséget biztosít, hogy a várost gyorsabb ütemben tudjuk fejleszteni – vélekedett Sepsiszentgyörgy polgármestere. Álláspontja szerint most lehetőség nyílik arra is, hogy különböző infrastrukturális beruházásokra, műemlék épületek felújítására is támogatást szerezzenek. Ebben az országban többnyire igazságtalan rendszer működik, előnyben részesítenek önkormányzatokat – jegyezte meg. Politikai értelemben vannak kockázatai a kormányzati szerepvállalásnak – mondta –, de elindult egy pozitív, közösségépítő folyamat, amit nem szabad megszakítani akkor sem, ha a szövetség kormányra lép. „A magam részéről tudom vállalni, hogy ezt a folyamatot nem szakítjuk meg, egészséges, értelmes munkamegosztással – a Székely Nemzeti Tanáccsal és másokkal – ezt okosan tovább lehet vinni” – jelentette ki. Az RMDSZ autonómia-statútumának benyújtása kapcsán újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a SZÁT legutóbbi ülésén erről nem esett szó. „Tudomásom szerint a szándék él, megmaradt, a döntés a szövetségi elnök kezében. Az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács elnöke az elmúlt napokban is találkozott, erről is tárgyaltak” – fűzte hozzá. Egy novemberben készült közvélemény-kutatás eredményeire hivatkozva Antal Árpád elmondta: az erdélyi magyarok közel 90 százaléka szerint az RMDSZ-nek kormányon kell lennie. „Ez azért van így, mert a magyarok biztonságérzetét javítja, ha kormányon vagyunk, míg ha ellenzékben, mindenhonnan támadnak. Láthatjuk, hogy magyarellenes hangulat alakult ki, ami nem szűnt és nem szűnik azzal, hogy kormányra léptünk. Ellenben ott, ahol vagyunk, meg tudunk állítani folyamatokat, döntéseket tudunk megváltoztatni, és ezt nagyon fontosnak tartom” – magyarázta a városvezető, aki lényegesnek tartja azt is, hogy az EP-választásokon jó eredményeket érjen el az RMDSZ, amennyiben ez megtörténik, „súlyunk még jobban megnő május 25-e után, eredményesebben tudunk fellépni a közösség érdekében”. A kormánymegbízottak kapcsán Antal Árpád kifejtette, az egyezség az volt, hogy a három székely megye közül egy kaphat magyar prefektust, a szövetségben pedig úgy döntöttek, hogy a tisztség Maros megyét illesse – Hargita és Kovászna megyétől eltérően ott nincsenek önkormányzati tisztségei az RMDSZ-nek. „Nem a prefektus személyétől várom el, hogy megoldja a problémákat, hanem a jogszabályoktól. Amíg pedig rosszak a jogszabályok, addig bárki lehet a prefektus, nekünk úgy is problémáink vannak” – fogalmazott. Ugyanakkor rámutatott, a területi RMDSZ Dumitru Marinescu háromszéki kormánymegbízott leváltását kéri – úgy értékelik, nem lehet csapatban dolgozni olyan kormánymegbízottal, aki olyasmiket követett el, amit az országban hasonló tisztségben lévők nem. Antal kifogásolta, hogy Kovászna megyében húsz jogi eljárás indult közigazgatási egységek zászlói kapcsán. Leszögezte, a kormánymegbízott kinevezése a Szociáldemokrata Párt és a kormány felelőssége, álláspontja szerint a tisztséget azonban olyan személynek kell betöltenie, aki nem sértette meg a magyar közösséget. Demeter Virág Katalin Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 6.Kihirdette az államfő a földtörvénytKihirdette Traian Băsescu államfő azt a törvényt, amely elővásárlási jogokkal nehezíti meg a román termőföld külföldi tulajdonba kerülését. A jogszabály módosítja a 2001-ben elfogadott 268-as számú földtörvényt. A kormány kezdeményezésére a parlament azért módosította ezt a jogszabályt, mert január 1-jétől megszűnt a külföldi magánszemélyek földvásárlását megakadályozó moratórium. Băsescu javaslatára a jogszabályba bekerült az a kölcsönösségi elv is, miszerint az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai csak annyi földet vásárolhatnak Romániában, amennyit az ő országukban megvásárolhat egy román állampolgár is. A jogszabálynak már január 1-jétől hatályba kellett volna lépnie, de az államfő visszaküldte a parlamentnek, és több észrevételt fogalmazott meg. Ezek között szerepelt az említett kölcsönösségi elv. Az államfő javaslatainak egy részét a bukaresti parlament elfogadta, és előbb a szenátus, majd február 18-án a képviselőház is megszavazta a törvényt. A jogszabályt a kihirdetés után közzéteszik a Hivatalos Közlönyben, ettől kezdve válik hatályossá. A törvény elővásárlási jogot biztosít egy földterület társtulajdonosainak, bérlőinek, a szomszédos telkek tulajdonosainak, az adott településen lakó gazdáknak és az államnak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 6.Falumentést is támogatnakSzékelyfalu-mentés programot és tehetséggondozást is támogat a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA), melynek kuratóriuma legutóbbi ülésén 54 ezer lej felhasználásáról döntött. Az összeg a közösségi kártyák használata révén tavaly október-december közt gyűlt az Ujjvárossy József nevét viselő alapba. Fő befizetői háromszéki, helyi cégek, hiszen a kártyák immár a megye egész területén használhatóak. A HKA tájékoztatása szerint a legjelentősebb alapbefizető a Bertis cég (közel 79 százalék), illetve a Merkúr üzletek. Közösségi közreműködéssel február 19-én döntés született egyebek közt arról is, hogy a Bertis üzleteknél újabb biciklitartókat helyeznek el – erre a célra háromezer lejt szán az alapítvány, tehetségprogramokra pedig további ötezer lejt különítettek el. Hasonló keretet tartanak fenn a Civil Licit program megszervezésére, és kétezer lejjel támogatják az Égéért Egyesület hagyományos székelyfalu-mentés programját is. Erdővidéki és megyeszékhelyi ifjak terveinek megvalósítása érdekében összesen 15 ezer lejt szavazott meg a kuratórium. Korábbi döntéseivel a HKA többek közt harmincegy, 1200 diákot érintő iskolai kirándulás megvalósulásához járult hozzá, de kültéri edzőpark létrehozását is finanszírozzák, tehetséges tanulók ösztöndíjára az idei tanévben pedig több mint 15 ezer lejt fordítanak. Demeter Virág Katalin Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 6.A magyar kormány társul az SZNT-hez annak perében az Európai BizottsággalA magyar kormány úgy döntött, hogy beavatkozik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) oldalán abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság döntése ellen indított az Európai Unió Törvényszékénél – közölte a Külügyminisztérium csütörtökön az MTI-vel. Hozzátették, a lépésről a bírói fórumot hivatalosan értesítette a magyar kormány. Emlékeztettek arra: a bizottság 2013 júliusában formálisan elutasította az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címmel benyújtott európai polgári kezdeményezését arra hivatkozva, hogy az nem olyan kezdeményezésre irányul, amellyel összefüggésben a bizottságnak hatásköre lenne jogalkotási javaslatot tenni. Az SZNT álláspontja ezzel ellentétes – tették hozzá. A közleményben idézték Németh Zsoltot, a tárca parlamenti államtitkárát; közlése szerint Magyarország kormánya az alaptörvényben lefektetett kötelezettségéből fakadóan is kiemelt figyelemmel kíséri a határon túli magyarok sorsát érintő kezdeményezéseket. Azzal, hogy a beavatkozás mellett döntött, a kormány azt az igényt akarja kifejezni, hogy az EU politikáit közvetetten se lehessen olyan célokra használni, illetve ne legyen olyan hatásuk, amelyek a magyar kisebbséget a szülőföldjén hátrányos helyzetbe hozzák. Ez ellentétes lenne a vonatkozó európai értékekkel, elvekkel, jogrenddel – fogalmazott az államtitkár. MTI Erdély.ma, 2014. március 6.A múlt jövőjeParányi kilátók, pavilonok, illetve a turisztikai szempontokat szolgáló és régészeti bázisként is működtethető mikházi faluközpont miniatűr látványa bűvöli el a látogatókat a marosvásárhelyi Rózsák terén lévő Néprajzi és Népművészeti Múzeumban. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszéke hallgatóinak pályamunkáit felsorakoztató kiállítást – melynek előzményeiről és rendeltetéséről Pánczél Szilamér régész február 22-i lapszámunkban számolt be – tegnap délután nyitották meg a Maros Megyei Múzeum és a magyarországi tanintézet illetékeseinek jelenlétében. A budapesti diákok négyhetes terepgyakorlatának tapasztalataiból született tárlat első látogatóit Soós Zoltán, a megyei múzeum igazgatója köszöntötte. – Az itt látható makettek három helyszínhez, a római erődhöz, két mikházi parasztházhoz – a kántorlakhoz és a tanító házához –, illetve az erdőlibánfalvi őrtoronyhoz kapcsolódnak. A pályázatra beküldött munkák nem végleges tervek, de az ötletek nagy része megvalósítható – mondta az intézményvezető, aki a múzeum és a budapesti egyetem közötti gyümölcsöző együttműködésről is szólt, illetve azt is hangsúlyozta, hogy a Nyárád, illetve a Görgény völgye nincs turisztikai potenciáljának megfelelően kihasználva, és a hasonló kezdeményezések ebben – és ezáltal a helyi lakosság életszínvonalának javításában – nagy segítséget nyújthatnak. Vasáros Zsolt dékánhelyettes, a budapesti egyetem Építészmérnöki Karának dékánhelyettese a terepgyakorlat, illetve az azt követő munka jelentőségét értékelte. – Mindig nagyon fontos és tanulságos az, ha a diákjainkat szokatlan helyzetbe hozzuk. Fontos, hogy más kulturális és nyelvi környezetben is jól tájékozódjanak, és ezekért a tapasztalatokért hajlandók vagyunk 800 kilométert utazni, két hétig csorbalevest eszünk, és együtt élünk az illető közösséggel – mondta a dékánhelyettes. Vasáros Zsolt azt is kiemelte, hogy a kiállított munkák egy viszonylag rövid idő alatt lezajlott – pár hetes – terepgyakorlat, illetve az azt követő tervezőmunka eredményei, amelybe olyan diákok is bekapcsolódtak, akik nem vettek részt a nyári gyakorlaton. – Leginkább a közös munkára helyezném a hangsúlyt, illetve azokra az uniós pályázati lehetőségekre, amelyekből gyümölcsöző szakmai és emberi kapcsolatok származnak – tette hozzá Vasáros Zsolt, majd a budapesti egyetem újonnan indult, a hallgatói és oktatói munkát dokumentálni kívánó folyóiratát ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe. Gaul Cicelle egyetemi adjunktus elmondta, hogy a terepgyakorlat tapasztalataiból született tervrajzok és makettek úttörő munkának számítanak a tanszéken, ahol eddig inkább tudományos kutatáson alapuló, és kevésbé kreativitásra épülő alkotások születtek. – Kiderült, hogy a diákok fontosnak tartják ezeket a megmérettetéseket. Elképzeléseiket egy nemzetközi zsűri előtt angolul kellett bemutatniuk, ezt követően pedig a kiállítás előkészítésében is lelkesen együttműködtek. Mikor gyermekként Erdélyben jártam, számomra ez egy mesés világnak tűnt tündérekkel, ördögökkel. Az itt látható alkotások is tele vannak ilyen történetekkel, a maketteken rejtélyes tornyokat, medvebarlangokat fedezhetünk fel – tette hozzá Gaul Cicelle. A megnyitó Szélyes Ferencnek, a Csűrszínház Egyesület elnökének szavaival zárult. – Amikor 11 évvel ezelőtt elkezdtük a csűrszínházasdit, nem gondoltam arra, hogy egyszer a múzeummal közös álmaink lesznek, és majd 70-80 külföldi diák ásókkal, lapátokkal végigvonul Mikházán. Remélem, hogy nyáron is találkozunk ezzel a csapattal, és bízom abban, hogy mindaz, amit itt látunk, az elkövetkezőkben meg is valósul, és teljes pompájában ott lesz a faluban. Annak illusztrálására, hogy hogyan élték meg és gondolták tovább a budapesti diákok a Mikházán eltöltött heteket, álljon itt egy idézet a bemutató pavilonjaival II. díjat nyert Sági Gergelynek a folyóiratban A múlt jövője címmel közzétett soraiból: "Abban a helyzetben ugyanis, amikor az építmény az év 11 hónapjában magára hagyva áll a faluszéli kukoricásban, kiszolgáltatva az elemeknek vagy bármilyen más hatásnak, az egyetlen esélye arra, hogy ezt az időszakot túlélje, ha gazdája van. Ha a falusiak képesek azonosulni a falujuk határában álló kis építményekkel, képesek azokat befogadni (képletesen és szó szerint), a közösség képes őket a magáénak érezni és felelősséget vállalni értük, akkor a pavilonok valóban túlélhetik azt az időt, amire terveztettek." Nagy Székely Ildikó Népújság (Marosvásárhely), 2014. március 6.Könyvbemutató a Bernádyban"Az első idegsebészi metszés óta az első idegsebészi könyv" Hiánypótló, értékes, tudományos, tömör, világos, egyszerű és lekövethető stílusában és formájában – csupán néhány jelző, ami elhangzott dr. Madaras Sándor idegsebész főorvos Idegsebészet című, múlt hét végén bemutatott könyvéről. A Studium Kiadó gondozásában megjelent idegsebészeti könyvet Marosvásárhelyen, a Bernády Házban mutatta be és méltatta dr. Mühlfay György egyetemi előadótanár, dr. Egyed-Zsigmond Imre egyetemi tanár, Gáspárik Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és Kali István, a Studium Kiadó igazgatója. A Studium Alapítvány alelnöke, dr. Vass Levente rövid köszöntése után ismerhettük meg alaposabban a külsejében az idegsebészet megkövetelte hűvös precizitáshoz illő színvilágú, tartalmában az elsősorban orvostanhallgatók, orvosok, és – miért is ne? – betegek, laikusok számára is igen értékes információkat tartalmazó kiadványt. Dr. Mühlfay György, a marosvásárhelyi fül-orr- gégészeti klinika vezetője szerint szemben a megszokott, nagy, vastag könyvekkel, az Idegsebészetet "kicsinek találta egy ilyen nagy tudományhoz", de alaposabban beleolvasva állíthatja: hihetetlenül értékes, tömör, tudományos és egyben gyakorlatias az egyik legbonyolultabb, legnehezebb sebészeti szakmáról "becsülettel megírt könyv". A kórismézés alapos lépései, a beteganyag tisztán látása, a pontos diagnózis felállítása – ebben az orvos útvezetőjévé válhat a könyv, amelyben "az idegsebészet egyszerűen tükrözött tudományként" jelenik meg. Dr. Egyed-Zsigmond Imre egyetemi tanár hangsúlyozta: az orvosszakma hosszú évtizedek óta vár egy idegsebészeti könyvre, majd hozzátette, fel kellene szólítani minden szakmai pályája végén levő orvost egy szakkönyv megírására az írás szépségével, gondjaival együtt. "Dr. Madaras Sándor röviden és velősen írta meg az Idegsebészetet, és pontosan így kellett megfogalmaznia" – mondta Egyed professzor, gratulálva a szerzőnek az erdélyi magyar orvostársadalom életében mérföldkövet jelentő magyar nyelvű könyvért. Gáspárik Attila a kiadványt az egyetemi akkreditáció szempontjából közelítette meg elsősorban, hiszen, mint mondta, szakkönyvek – és nem régi, hanem az utolsó ötévi "könyvtermés" – nélkül nem lehet akkreditáltatni egyetemi karokat, szakokat. – Az Idegsebészet világos, egyszerű, lekövethető stílusban és formában megírt magyar orvosi szakkönyv, esély a MOGYE magyar tagozatának a túlélésre – tette hozzá a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója. A könyvről maga a szerző nagyon személyes hangvételben beszélt, visszaemlékezve azokra a főorvosokra, szenzációs sebészekre, akiktől tanulhatott, "akik nemcsak tudtak operálni, de hagyták, hogy mi is operáljunk". Első műtétjére ma is emlékszik, a fejszével behasított koponyájú juhász páciense napjainkban is él, jól van. Az Idegsebészet könyv anyagának 80 százaléka már a ’90-es évek elején megszületett, amikor Svájcban dolgozott ösztöndíjas orvosként, aztán valamiért feledésbe merült. Az anyagot kiegészítette, digitalizálták, és a szerző már a második könyvén dolgozik. "Az idegsebészet olyan óriási szakterület, hogy egy-egy soráról könyveket lehet írni. Könyvemben csak azokról a szakmai dolgokról írtam, amelyekről tudom, hogy kiállták az idők próbáját" – mondta dr. Madaras Sándor. A MOGYE történetében soha nem adtak ki magyar nyelven idegsebészeti könyvet, ennek okát nem ismeri – tette hozzá. Talán az lehetne az egyik magyarázat, hogy az egyetemi oktatásban ma sincs benne kötelezően az idegsebészet, csak opcionális tantárgyként. "Valamiből tájékozódni kell az internet mellett, ezt a könyvet útmutatónak szántam az egyetemi hallgatók számára" – jelentette ki dr. Madaras Sándor. Kali István minden orvost arra biztatott, hogy ragadjon tollat, írjon szakterületéről szóló könyveket, amelyeket a Studium Kiadó vár és megjelenésüket támogatja. A könyvbemutatón felszólaló dr. Szabó Árpád, 1957–1994 között osztályvezető idegsebész elmondta: az első idegsebészi metszés óta az első idegsebészi könyv, ami megjelent Marosvásárhelyen, a Madaras Sándor könyve. Márpedig az első idegsebészi metszést 1945-ben végezték, altatóorvos nélkül, helyi érzéstelenítéssel. "Boldogság e könyv, Madaras Sándor megtette azt, amit az előző idegsebész generációk kellett volna elvégezzenek, de nem volt rá idejük. Megköszönöm e könyvet" – zárta beszédét dr. Szabó Árpád. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely), 2014. március 6.AbszurdiaHa Eugene Ionesco (pardon, Eugen Ionescu, hogy a bukaresti Nagy-Romániások, Nagyobb-Romániások és kékharisnyák is értsék), részben román származású francia drámaíró, az abszurd dráma atyja élne, bizonyára írna egy új drámát elhagyott hazájáról. Abszurdia címmel, amely akár a világsikerű Orrszarvú sikerét is meghaladná. És itt most nem csupán Románia pillanatnyilag abszurd helyzetére gondolunk, amikor: van is kormányunk és nincs is, pedig a parlament megszavazta, de van államelnökünk, akit a választópolgárok népszavazással elzavartak ugyan, ám az Alkotmánybíróság ujjainkon megszámolható tagjai semmisnek mondták ki a sokmilliós voksot. És nem csak arra, hogy van is kormányprogramunk, meg nincs is, mert az, amivel annak idején a Ponta-kabinet uralomra került, most az államelnök szerint kénytelen kiegészülni az RMDSZ kormánybelépési követelményeivel. Aki egyébként kezdi elfelejteni, milyen nagy magyarbarátnak mutatta magát, amikor a Székelyföld szavazataira vadászott, s amikor a Székelyföldön szeretett leginkább nyaralni. Néhány nappal ezelőtt, amikor még úgy tudta, hogy magyar orvos lesz az egészségügyi miniszter, még az ellen is hevesen tiltakozott, hogy az egészségügyben a magyar betegek magyarul beszélhessenek orvosaikkal, ha beszélni akarsz a doktoroddal, testvér, fogadj tolmácsot, mondta. Ahol pedig maga az állam elnöke adja meg a magyarellenes hangot, nem véletlen, hogy az ország fél- vagy tizedművelt politikai osztályának nadrágjait és szoknyáit viselők, mondvacsinált politikai elemzők és tévékben megfizetett zsoldos tömeg-manipulátorok is hasonló butaságoknak és primitívségeknek adnak hangot. Az RMDSZ legújabb kormányszerep-vállalásának kísérlete felerősítette a szélsőnacionalizmus által elkábított elfogultság, tájékozatlanság és tudatlanság szószólóinak hangját. Az abszurd dráma minden eszköze itt már olyannyira adott, hogy Ionesco úr bizonyára a sírjában is megfordult néhányszor. Kilin Sándor Nyugati Jelen (Arad), 2014. március 6.In memoriam Lőrincz LehelSzinte a kezéből hullott ki a pasztellkréta, hiszen utolsó pillanatig dolgozott. Múlt év végén töltötte be a 80. életévét, már nehezen járt, de a műtermétől sehogy sem akart megválni. S most már egyenesen emblematikusnak érzem utolsó munkáját, a Műtermi hangulatot, melyet a Barabás Miklós Céh néhány nappal ezelőtt zárult, csoportos kiállításán mutatott be a Minerva-házban. Ez volt a hattyúdala. A pasztellben is otthonosan mozgó szobrászművész méltó búcsúja élete állandó színterétől. Mindig segítőkész, megértő, jólelkű, nemes ember, szeretetre méltó kolléga és kitűnő szobrászművész, grafikus volt. Mindenki szerette. Németh Júlia Lőrincz Lehel /Tordatúr, 1933. dec. 20. – Kolozsvár, 2014. március 3./ Szabadság (Kolozsvár), 2014. március 6.Ők tiltanak, mi támogatunkRomániában rendkívül sajátos módon nyilvánul meg a tekintélyelvű hatalomgyakorlás: a többség néha maga mellé emeli a kisebbség legitim képviselőit, de közben olyan ügyesen súlyoz tovább, hogy az elnyomás érzete csöppet sem csökken az alulmaradtak körében, sőt egyre kínosabbá válik. A fenséges kormánylakomák asztaláról egy kis adag mindig jut. Persze most is bőséges menüt rendeltek érdekeink hithű képviselői, aztán betömik a szánkat valami kalóriamentesített előétellel. A körítés, a látszat pompás, a bársonyszék kényelmes: szószólóink hálásak, így hát lelkiismeretfurdalás nélkül, örömmel vállalják fel egy olyan rendszer támogatását, amely – csak a vak nem látja – arra rendeltetett, hogy szép lassan földbe döngöljön. Mert addig, amíg a többség képtelen egy legalább fele annyira megbízható, következetesen kompromisszumokra kész, tisztességes partnert felmutatni, mint amilyen a mindenkori bukaresti kormány szemében az RMDSZ, addig minden összeborulás csak szemfényvesztés, átverés. Megalázó, már-már fájdalmas, hogy most mindezt pont akkor játsszuk el megint, amikor a zakatoló gépezet – amelynek fülsüketítő hangja ezek szerint csak itt, alant hallatszik – az egyik legalapvetőbb jogunkat tiporja sárba: azt, hogy a nagy nyilvánosság előtt, tömegesen adjunk hangot véleményünknek, javaslatainknak, sérelmeinknek és követeléseinknek. A március 10-ei marosvásárhelyi felvonulás elkaszálása óriási visszalépés: tűrtből a tiltottak ketrecébe dug. De hát persze csak azokkal van baj, akik közösségük, gyermekeik jövőjét féltve-alakítva készek tömegesen megmutatni, hogy vannak, létezni akarnak. Még jó, hogy nem mind ilyen, gondolják Bukarestben: sok olyan atyafit találni, aki kész úgy táncolni, ahogy a mindenkori hatalom fütyül. Az erre szakosodott apparátusunk ugyanúgy fél az utca hangjától, mint azok, akik egyszerűen tiltó listára tettek minket – nem véletlen, hogy ismét egymásra találtak. Páva Adorján Krónika (Kolozsvár), 2014. március 6.Băsescu beiktatta hivatalába az új kormánytKompromisszumos megoldás született Traian Băsescu államfő és Victor Ponta miniszterelnök között az új, az RMDSZ alkotta kormány hivatalba lépéséről. Az elnök szerda délután bejelentette, többszöri egyeztetés nyomán sikerült pontot tenni a kormányfővel támadt nézeteltérés végére. Ennek hátterében az állt, hogy Băsescu ragaszkodott ahhoz: az újonnan alakult négypárti koalíció önálló programmal kérjen mandátumot a törvényhozástól, Ponta ellenben ezt korábban megtagadta, kitartva az időközben felbomlott balliberális szövetség (USL) programjának átörökítése mellett. Az új kabinetnek kedden szavazott bizalmat a bukaresti törvényhozás, az ellenzéki jobbközép demokraták és az államfő védnökségével nemrég létrejött Népi Mozgalom Pártja (PMP) azonban megóvta a parlament határozatát a taláros testületnél. Băsescu szerda délutáni tájékoztatása szerint ígéretet kapott a miniszterelnöktől, hogy a kormány felelősségvállalással fogadtatja el a parlamentben saját programját. Ennek hatására az államfő rögtön aláírta a harmadik Ponta-kabinet huszonhat tagja kinevezéséről szóló rendeleteket, a miniszterek – közöttük a kulturális tárcát irányító, kormányfő-helyettesi tisztséget is betöltő Kelemen Hunor és Korodi Attila környezetvédelmi miniszter – pedig kora este letették esküjüket a Cotroceni-palotában. Ponta megerősítette az államfővel kötött egyezséget, közölve, a jövő héten járul új programjával a törvényhozás elé. A felelősségvállalási procedúra értelmében az ellenzéknek három nap áll rendelkezésére bizalmatlansági indítványt beterjeszteni a kormány ellen, a kezdeményezés azonban az új koalíció hatvan százalékos támogatottsága ismeretében eleve esélytelen. Miközben a bukaresti paktum révén okafogyottá vált az alkotmánybírósághoz benyújtott óvás, elemzők szerint Băsescu főleg azért ragaszkodott az új kormányprogram elfogadtatásához, mert így abban tételesen szerepelnek majd az RMDSZ-nek ígért kisebbségpolitikai vállalások. Közöttük a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának létrehozása, és a kisebbségi törvény elfogadása. Különben az alkotmánybíróság előzőleg bejelentette, szombaton dönt arról, köteles-e új kormányprogramot felvállalni a parlamentben a Victor Ponta vezette baloldal és az RMDSZ alkotta koalíció. Augustin Zegrean, a taláros testület elnöke szerdán közölte: kollégáival együtt teljesen új helyzettel szembesül. „Sohasem kellett még állást foglalnunk egy kormány programja kapcsán. De most megtesszük, addig az előző kabinet marad hivatalában. Nem világvége, Belgium nemrég másfél évig kormányzás nélkül működött, és nem is rosszul” – állapította meg a Băsescu–Ponta-paktum megkötése előtt a talárosok vezetője. Krónika (Kolozsvár), 2014. március 6.Tömegsírba ásták az elfelejtetteket Váradon„Olyan embertelen gesztusról értesültem a héten, amilyenre soha nem számítottam” – vezette fel nyilatkozatát szerdán Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke Nagyváradon, a Rulikowski temetőben, majd a háta mögött lévő, mintegy három négyzetméteres friss földkupacra mutatva folytatta: „Ebbe a tömegsírba hantolták el azt a több mint száz embert, akinek a holttestét a korábban felszámolt Olaszi és a Szőllősi temetőből exhumáltak”. Emlékeztetett arra, hogy a 2009-ben megszüntetett két sírkertből összesen csaknem kétszáz személy maradványait szállították a városi kápolna alagsorába, köztük olyan személyiségekét, mint amilyen például Sztarill Ferenc, a századfordulós Várad egyik legtermékenyebb építésze, több műemlékként jegyzett épület tervezője, illetve a Fekete Sas palota kivitelezője volt. Akkor az illetékesek hangsúlyozták, hogy a maradványokat majd újra el fogják temetni, de Szabó nem gondolta, hogy azt ily módon oldják meg. Rámutatott arra is, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben a mai napig nem helyezték el az emléktáblákat sem az azóta parkosított volt két temetőben. Szabó Ödön gyalázatosnak tartja azt, hogy egyházi rituálé nélkül, névtelen, szeméttel borított, jeltelen tömegsírba ásták most el a maradványokat, miközben még a körülötte lévő hajléktalanok nyughelyeit is önálló névtábla és kereszt jelzi. „Gondoljanak bele, hogyha az önök szülei lennének” – mutatott rá az RMDSZ-es képviselő, aki a sajtó képviselőit kérte, hogy ha már az illetékesek nem tették, akkor legalább ők közösen helyezzenek el egy-egy szál virágot a friss sírhelyre. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzathoz fordul ezen „elfogadhatatlan és minősíthetetlen tett” orvoslása érdekében, és nem akarja elhinni, hogy Nagyváradon „kihalt az emberség”. Érdekesség különben, hogy nem sokkal a sajtó „látogatása” után már elhelyeztek ott egy keresztet. Kegyeletből tették A Krónika megkeresésére Liviu Andrica, a temetőért felelős Városi Közterület-fenntartó Vállalat (ADP) igazgatója azzal magyarázta a történteket, hogy épp kegyeleti megfontolásból döntöttek az újrahantolás mellett, és húsvétig bekerítették volna a sírt, keresztel és névsorral ellátott emlékplakettet helyeztek volna ott el. „2009 óta kisméretű koporsókban raktároztuk a maradványokat a kápolna alagsorában, ahol senki nem róhatta le a kegyeletét előttük. 63 egészen pici koporsót ástunk el, olyan emberek maradványai, akikért senki nem jelentkezett az elmúlt években, így nem is volt, hogy értesítenünk a hozzátartozókat” – magyarázta az önkormányzati vállalat vezetője, aki emberségesnek tartja a koporsók piciny mérete miatt választott megoldást. Sztarill máshol nyugszik Lévén, hogy az exhumáltak listáján szereplő nevek jóval több koporsót feltételeznek, lapunk megpróbálta kideríteni azt is, hogy mi történt a többi maradvánnyal, illetve, hogy például Sztarill Ferenc szerepel-e a tömegsírban nyugvók listáján. Mivel Andrica csupán 2010 óta igazgatja az ADP-t – és szerinte ebben a kérdésben elődei illetékesek –, azt a Pásztai Ottót kerestük fel, aki a városi temető ügyintézője volt 2012-ig. Lapunknak elmagyarázta, hogy többen már az exhumáláskor jelentkeztek hozzátartozóik maradványaiért, de sokakat – főleg az Olaszi temetőben – nem tudtak beazonosítani. A családi sírokban talált maradványokat közös koporsóba tették, és később is jelentkeztek családok az exhumáltakért, hogy a városi temetőben, vagy esetleg más sírkertben újratemessék. Teodor Vaida, a Rulikowski temető jelenlegi ügyintézője rámutatott arra, hogy mostanáig épp amiatt tárolták a kápolnában a koporsókat, mert próbálták felkutatni azok hozzátartozóit, de hivatalba helyezése óta nem jelentkezett senki. Noha a tömegsírba újratemetettek listáját még nem kaptuk meg, Vaida leszögezte, Sztarill Ferenc neve azon nem szerepel. Adatbázisuk alapján az építész maradványait annak hozzátartozói már korábban – erre vonatkozó pontos dátumot nem tudott mondani – kikérték, és a városi temető 34-es parcellájának harmadik sorában, a 19-es számú sírhelyben temették újra. Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár), 2014. március 6.Könnyű a rektort táncba vinniMegjelenése után máris igencsak népszerűvé vált kampányfilmet készített a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A pár perces kisfilm, amely Pharrell Williams Happy című slágerére épül, a diákok, tanárok, az egyetem adminisztrációs személyzete együttműködésével készült. együttműködésével készült. A mozgalmas, minden szereplőt tácolva felvillantó videót múlt héten forgatták a felsőoktatási intézet három helyszínén: Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron. A kisfilmet kedden este tették közzé a világhálón, szerda reggelre pedig már több mint hatezren, délutánra pedig több mint 10 ezren tekintették meg. A zenés kisfilmet Kalamár Gáspár Gábor, az egyetem közönségkapcsolatokért (PR) felelős munkatársa készítette kollégái segítségével. „Betekintést akartunk nyújtani az egyetem életébe, elvinni a nézőt a különböző helyszínekre, ugyanakkor megmutatni, hogy a komoly munka mellett milyen jó hangulatban telnek a Sapientia EMTE diákjainak, tanárainak, valamint adminisztrációs személyzetének a hétköznapjai" – mondta el a Krónika érdeklődésére Kalamár Gábor. Azt is kifejtette, a szereplőket nem kellett sokat győzködni, hogy kamera elé álljanak, mindenki örömmel szállt be – Dávid Lászlót, az egyetem rektorát is beleértve. „Nem számítottunk egyből ekkora népszerűségre, még egy nap sem telt el a bemutató óta és több mint 10 ezren látták a filmet a videomegosztón" – fogalmazott Kalamár Gábor. Mint ismeretes, Pharrell Williams Happy című slágere harmadik alkalommal tért vissza a brit kislemezeladási lista élére: a Gru 2. című animációs film Oscar-díjra jelölt betétdalához fogható sikerre 57 éve nem volt példa a szigetországban – közölte a brit lemezeladási listát jegyző The Official Charts Company a napokban. Az amerikai producer, rapper, énekes kislemeze átlépte az egymilliós eladott példányszámot is. Eddig mindössze két előadónak sikerült három különböző alkalommal is meghódítania a csúcsot egyetlen dallal, legutóbb Guy Mitchell amerikai popénekes Singing the Blues című száma volt a „nagy visszatérő” 1957-ben. Kiss Judit | Krónika (Kolozsvár), 2014. március 6.Akár bajok is lehetnek március 15-én KolozsváronAvram Iancu emlékére szervez felvonulást Kolozsváron éppen március 15-én a Noua Dreaptă. A szélsőséges szervezet demonstrációja keresztezheti a Kolozs megyei RMDSZ rendezvényeit. A Noua Dreaptă Kolozs megyei szervezetének elnöke, Călin Goia a maszol.ro-nak elmondta, már megkapták a városházától az engedélyt a magyar nemzeti ünnepen szervezett utcai felvonulásra. E szerint 12-kor gyülekeznek a Széchenyi (Mihai Vitezul) téren, innen a Dózsa György (Ferdinand) úton a Főtérre mennek. Felvonulásuk a Bocskai (Avram Iancu) téren ér véget a mócvezér szobránál 14 óra körül. A szélsőséges szervezet tagjai azonban könnyen találkozhatnak az ünneplő magyarokkal a Főtéren. A Szent Mihály templomban ugyanis 13 óra körül ér véget a március 15-ei ökumenikus istentisztelet, amelynek résztvevői hagyományos módon a Biasini szálló elé vonulnak. A Noua Dreaptă elnöke ennek ellenére nem számít incidensekre. „Semmi közünk az RMDSZ rendezvényéhez, felvonulásunk nem a magyarok ellen irányul” – jelentette ki felvetésünkre Călin Goia. Ám kitérő választ adott arra a kérdésünkre, hogy miért éppen március 15-én kívánnak megemlékezni Avram Iancura. „Mindig is március közepére szerveztük az emlékmenetet” – magyarázta. Călin Goia felidézte, hogy szerveztek már hasonló felvonulást 2009-ben március 15-én Kolozsváron, rá két évre 14-én, 2012-ben pedig 17-én tartottak demonstrációt. Tavaly szintén éppen a magyar nemzeti ünnepen emlékeztek a hősként tisztelt mócvezérre, ám nem a kincses városban, hanem Aradon. „Ám egyik felvonulásunknak sem volt köze a magyarokhoz” – jelentette ki. A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke, Máté András nem örül annak, hogy a polgármesteri hivatal éppen a magyar nemzeti ünnepre engedélyezett felvonulást a Noua Dreaptának. Szerinte a polgármesternek egyeztetnie kellett volna Horváth Anna alpolgármesterrel ebben az ügyben. „Remélem, hogy a román felvonulók és a magyar ünneplők nem fogják keresztezni egymást” – fogalmazott a politikus. Horváth Anna a maszol.ro-nak elmondta: nem tartózkodott Kolozsváron azon a héten, amikor a polgármesteri hivatal megadta az engedélyt a Noua Dreaptának a március 15-i felvonulásra. "Így magam,is utólag szembesültem ezzel a helyzettel" – magyarázta. Az alpolgármester szerint azonban sikerült megoldást találni az esetleges incidensek megelőzésére. A városi és megyei rendőrséggel ugyanis abban egyeztek, hogy Noua Dreaptă tagjai nem indulhatnak el a Széchenyi térről mindaddig, amíg az ökumenikus istentisztelet végeztével a magyar ünneplők el nem hagyják a Főteret. Így a két rendezvény végül nem keresztezi egymást – magyarázta Horváth Anna. Cs. P. T. maszol.ro, 2014. március 6.Szőcs Levente: Levél OrbánnakTisztelt miniszterelnök úr, romániai magyarként azért bátorkodom zavarni, mert levelező viszonyban volnánk. Legutóbb is fényképes levélben emlékeztetett, hogy kötelességem van, s ha még nem regisztráltam magam a választásokra, tegyem meg; ellenkező esetben „nincs több tennivalóm” április 6-ig. Bizonyára értesült róla, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely negyedszázada a romániai magyarság érdekeit képviseli a bukaresti parlamentben, kormányra lépett. A kabinet megalakítását célzó tárgyalások eredményeként született egy megállapodás, amelyben a koalíciós pártok vállalták többek között a magyar nyelvű orvosképzés ügyének megoldását, a szabad jelképhasználat és az arányos képviselet biztosítását, az észak-erdélyi autópálya folytatását. Azt hiszem, nem kell külön részleteznem, hiszen miniszterelnök úr gyakran sürgeti ezeknek az ügyeknek a megoldását, így bizonyára tisztában van nemcsak a mibenlétükkel, de a fontosságukkal is. Azért zavarom, miniszterelnök úr, mert ezeket a célokat sajnos veszély fenyegeti. Annyira, hogy nem tudom osztani Martonyi János külügyminiszter derűlátását, miszerint „nagy valószínűséggel javítja a magyar–román kapcsolatok légkörét”, hogy az RMDSZ is bekerült az új román kormánykoalícióba (InfoRádió). Ezt a légkört egyelőre megmérgezi Traian Basescu államfő és az általa gerjesztett magyarellenes gyűlöletkampány. Az elnök szövetségeseivel együtt nemcsak megpróbálja minden eszközzel megakadályozni az RMDSZ kormányra kerülését, de fontosnak tartotta felhívni honfitársai figyelmét, hogy a magyar kormány által is támogatott célok annyira arcátlanok, hogy azokért Franciaországban egyenesen letartóztatás járna. Nyilván ő maga is tudja, hogy ez nem igaz, de küldetés teljesítve: a román sajtó jó része erőteljes nacionalista kampányba kezdett. Ez a hangulat veszélyezteti a magyar kormány által is támogatott célokat: egy adott ponton az RMDSZ kormányzó partnerei úgy ítélhetik meg, hogy politikai öngyilkossággal érne fel a koalíciós megállapodás teljesítése. Nem egyszer hallottuk az utóbbi években, hogy a román–magyar viszony Orbán Viktor és Traian Basescu személyes jó kapcsolatának köszönhetően „kegyelmi pillanatait” éli. Erre való tekintettel bátorkodom felhívni miniszterelnök úr figyelmét a körülményre, hogy Traian Basescu ott lesz március 6-án Dublinban, az Európai Néppárt konvencióján. Talán lehetősége nyílik miniszterelnök úrnak, hogy barátilag megkérje: a román–magyar kapcsolatok kegyelmi pillanatainak emlékére tegye el a magyar kártyát! Ha véletlenül elkerülnék egymást, küldhet neki miniszterelnök úr levelet. Fényképpel, ha úgy meggyőzőbbnek érzi. Népszabadság, 2014. március 6.A valóság az hogy titkos paktumban az RMDSZ "neptunosai" eladták a magyarság érdekeit, ők meggazdagodtak , az EU-ban a legnagyobb nemzeti kisebbség pedig 24 év alatt még egy nyamvadt kulturális autonómiát sem tudott kivívni,nemhogy valódit, bár vezetői már számtalan kormánynak tagjai voltak."Ha valaki nem tudná, vagy nem emlékezne. 1993. június 15–16. fordulópont volt az RMDSZ életében. Az amerikai, valójában "Soros" Project on Ethnic Relations szervezet (PER) a fekete-tengerparti Neptunon Ceausescu volt nyári rezidenciáján titkos, "nem hivatalos" találkozót szervezett a román kormány és az RMDSZ részvételével, Tokay György, Borbély László és Frunda György részvételével A „neptunos” azóta szitokszóvá vált Erdélyben. kommnetekből: Brumm Brumi |11:35:00 2014. március 6.Markó: érvényesítsük nyelvi jogainkat!„Az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának az összes cikkelyének kell legyen megfelelője a romániai törvénykezésben. Ezen dolgozunk” – fejtette ki Markó Attila annak kapcsán, hogy háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat előzetes jelentésére alapoz az amerikai emberjogi jelentés a romániai magyarok helyzetéről szóló fejezetében. Rég láttam ennyire pontosan és hitelesen visszaadott jelentést – számolt be Markó sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy nyílt titok az is, hogy a Mikó pert is figyelemmel kíséri az Amerikai Egyesült Államok, amelynek nagykövetségének számos tagja részt vesz a tárgyalásokon. Markó szerint függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányzáson van, vagy ellenzékben, ezt a munkát folytatni kell, a nyelvi jogokról szóló jelentésbe foglaltakra immár figyel az egész világ. A jelentésben szerepel a székely zászló betiltása, és ismertetik a zászlóval kapcsolatos peres eljárásokat is, de kitér a magyar nyelv használatára az állami intézményekben és az oktatásban tapasztalt hátrányos megkülönböztetésre is. Itt külön kitérnek a román nyelv tanulására elemi osztályban és a magyar diákok akadályozására saját történelmének megismerésében. A nyelvi jogok esetében van egy sor szabály, és az alkalmazás teljes hiánya észlelhető – állapította meg Markó. Súlyos gondok vannak a nyelvi jogok érvényesítésében az igazságügy, de még inkább az egészségügy esetében. Hiszen egy románul nehézkesen beszélő személy nem tudja elmondani anyanyelvén a szakorvosnak, hogy mi fáj – fejtette ki Markó Attila, parlamenti képviselő. Leszögezte: fontos céljuk óriási nyomást gyakorolni az intézményekre, hogy ültessék gyakorlatba a nyelvi jogokat, de véleménye szerint ugyanilyen fontos saját magunkban is tudatosítani jogainkat és élni velük. Kétségtelen, hogy a háromszéki közintézmények többségében magyar igazgatók fejtik ki tevékenységüket, de a helyzetjelentés alapján kimondható, hogy kevés kivétellel ezen intézményekben is elégtelen a magyar nyelv használata. Ebben az esetben is fontos a jogérvényesítés igényét megfogalmazni – fejtette ki Markó. Benkő Erika, a háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálat irodavezetője, az előzetes jelentés szerkesztője leszögezte, idén is át fogják adni a jelentést a közösség elleni támadásokról és jogtiprásokról. A cél gyakorlatban is megvalósítani a nyelvi jogok érvényesítését. A Mikó Imre Jogvédő Szolgálat munkatársai arról tájékoztattak, hogy a jogérvényesítésre több programot is indítottak: többek között felhívásokat intéznek ez ügyben a közintézmények, a kereskedelmi egységek felé, de tervezik az oktatási intézményekben, tanórákon ismertetni a diákokkal jogaikat. A tájékoztató képzéseket osztályfőnöki, polgári nevelés, illetve magyar órákon látják megvalósíthatónak. A kereskedelmi egységek esetében már sikertörténetnek számít az, hogy a Lidl nagyáruház eleget tett felkérésüknek és kétnyelvűsítették a kínálatukban szereplő termékek címkézését. A jogszolgálat hamarosan díjat is alapít azon cégek számára, melyek tekintettel a vásárlók nemzetiségére, kínálatukat magyarul is ismertetik – tette hozzá Markó. Szabó Enikő Székelyhon.ro, 2014. március 6.Civil tudásközpont: néhány kattintásnyira a civil szféraAdatbázisba gyűjti az aktív udvarhelyszéki civil szervezeteket a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA): az alapítvány honlapján keresztül elérhető Civil tudásközpont révén egy-két kattintás után kitárul az udvarhelyszéki civil világ. 2006-ban először rendeztek Székelyudvarhelyen úgynevezett civilszervezeti vásárt, amely alkalmat adott a helyi szervezeteknek a bemutatkozásra. Az SZKA kezdeményezése azóta a Civil Nap elnevezésű rendezvénnyé nőtte ki magát, mely idén kétnapos lesz: május 22-én a városközpontban tartják a már hagyományos civil vásárt, 24-én pedig „városra költözik a falu”, hisz a civilek a Csicser Tangazdaságon különböző tevékenységekre, programokra várják az érdeklődőket. „Javasoltuk egy civil adatbázis létrehozását, hogy a helyi aktív civil szervezetek elérhetőségeiket, tevékenységük, programjaik leírását közzé tehessék a világhálón” – fejtette ki Csáki Rozália, az SZKA elnöke. A napokban elindított Civil tudásközpontba már tizenkét helyi civil szervezet regisztrált, azonban március 17-éig még lehet csatlakozni az online űrlap kitöltésével. „A 2 százalékos támogatások utalásánál is segítséget nyújt az adatbázis, hisz célunk az is, hogy a lakosság minél nagyobb hányada éljen ezzel a lehetőséggel” – tette hozzá az SZKA elnöke. Az alapítvány vezetője egyébként úgy véli: Udvarhelyszéken mintegy százra tehető az aktív civil szervezetek száma: az SZKA-nál pályázók listáján közel kilencven kis- és közepes civil szervezet szerepel, emellett további 10-15 nagyobb aktív szervezettel számolnak a civil szférában. Kovács Eszter Székelyhon.ro, 2014. március 6.Háromszéki diákok hiányolják a nyelvi jogérvényesítéstTöbb diák jelezte háromszéki Mikó Imre Jogvédő Szolgálatnál, hogy kifogásolják, azt, hogy nem kaptak magyar nyelvű tájékoztatást a próba-érettségi vizsgákat illetően. A diákok a jogszolgálat közvetítésével kérik a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségtől, hogy a vizsgákat illető közérdekű tájékoztatásokat anyanyelvükön is kézhez kaphassák – közölte Markó Attila. A parlamenti képviselő úgy nyilatkozott, hogy a jogszolgálat postázta észrevételeit a tanfelügyelőségnek, újfent felkérve az intézmény vezetőjét, hogy tegye meg a törvény által előírt kötelességét a nyelvi jogok érvényesítése kapcsán. Markó elmondta, nemcsak a tanfelügyelőség honlapja, a vizsgatájékoztatók, de a vizsgaszabályzat is csak román nyelven érhető el, azonban ezt nem mindig érti meg teljes egészében a román anyanyelvű diák sem. A jogi kifejezések nehézséget jelenthetnek még egy érettségiző számára is. Markó szerint a fordításra több megyében is van példa. A tanfelügyelőségnek címzett levében arra figyelmeztetnek, hogy a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a diákok megkapjanak magyar nyelven is minden, a tanulmányaikkal kapcsolatos dokumentációt, valamint arra is kitérnek, hogy a törvény azt is lehetővé teszi, hogy az elemi iskolában a gyerekek tanulmányi minősítését az ellenőrzőbe magyarul is beírják. Tájékoztatnak arról is, hogy érdeklődésükre ezügyben a tanügy-minisztérium illetékesei azt válaszolták, hogy a minisztérium nem ellenzi, hanem kifejezetten támogatja azt, hogy a tanfelügyelőségek magyar nyelvű anyagokat is a diákok rendelkezésére bocsássanak. Keresztély Irma főtanfelügyelő a helyzettel kapcsolatosan elmondta, hogy, tudnak a problémáról, tettek lépéseket ezügyben, mi több a minisztériumhoz is küldtek egy átiratot, hogy személyzeti gondok miatt nem érvényesíthetik a nyelvi jogokat. „Külön kell választani a törvény által meghatározott szabályzókat – melyek megjelennek a Hivatalos Közlönyben –, a többi rendelkezéstől és tájékoztatástól. Ez előbbiek esetében a tanfelügyelőségnek nincs kompetenciája a hivatalos iratok fordítására, ráadásul lehetőségük sincs egy hivatalos fordító, illetve egy jogász alkalmazására, mert köztudottan személyzethiánnyal küszködik az intézmény” – szögezte le a főtanfelügyelő. Hozzátette: ennek ellenére a magyar tannyelvű iskolákban a minimális információmennyiséget biztosítani kell magyar nyelven is, de ez nem a hivatalos forma Szabó Enikő Székelyhon.ro, 2014. március 6.Diverziókeltés március 10-éreDiverziókeltők próbálják félrevezetni az embereket, elhitetve, hogy ha nem engedélyezték a felvonulást március 10-én Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékművétől a prefektúráig, akkor nagygyűlés sem lesz – számolt be csütörtöki sajtótájékoztatóján Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszéki ügyvezető elnöke. Leszögezte: március 10-én megtartják a Postaréten a székely szabadság napját. Mint a politikus (képünkön) részletezte, az elmúlt napokban azt tapasztalta, hogy nagy a zűrzavar, sokan úgy értelmezik azt, hogy Dorin Florea polgármester nem adta meg az engedélyt a felvonulásra, hogy nincs értelme elmenni hétfőn Marosvásárhelyre. „Minél többen el kell mennünk, ez számunkra próbatétel, tesztelik, meddig lehet velünk elmenni, mennyire lehet bennünket térdre kényszeríteni. Ha most gyengének bizonyulunk, csavarnak rajtunk még egyet” – mondta Bedő. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy törvénytelen Florea intézkedése, hiszen az alkotmány szavatolja a gyülekezés szabadságát. A gyülekezési törvény alapján a marosvásárhelyi polgármesternek a kérés benyújtása után legtöbb 48 órával kellett volna közölnie, hogy nem engedélyezi a felvonulást, hogy legyen idő azt megfellebbezni, a fellebbezést pedig letárgyalni. Dorin Florea a törvényszegő, holott neki kellene betartania a törvényeket – szögezte le Bedő. Háromszékről hétfőn több busz indul Marosvásárhelyre, miután, amint arról beszámoltunk, a székely szabadság napja háromszéki rendezvényeként Sepsiszentgyörgyön felavatják a turulszobrot. Bíró Blanka Székelyhon.ro, 2014. március 6.Emlékművek hely- és színeváltozásárólA festékkel korábban leöntött gyergyószentmiklósi szobrok és emlékművek helyreállításának módját keresik az alkotók és köztérrendezési illetékesek. Fejér Dávid szobrát már restaurálja Burján Gál Emil, ez a műalkotás hamarosan új helyre is költözik. A közterület-rendezéssel is megbízott önkormányzati cég, a Vitalissima Kft. keresi a módját, hogy a különböző festékekkel február folyamán leöntött négy műalkotást visszaállítsák eredeti állapotára. Miután a történtekről jelentést tett a városvezetés a rendőrségen, értesítették a műemlékvédelmi hivatal illetékeseit, Sándor István cégvezető pedig felvette a kapcsolatot a szoborkészítőkkel is, hogy közösen keressenek megoldást a festéknyomok eltüntetésére. Kossuth tarkán várja az ünnepet A művelődési ház közelében álló Kossuth-szobor rendbetételére március 15-ig nem kerülhet sor – tudtuk meg az önkormányzat sajtószóvivőjétől, Madaras Szidóniától. Az ok egyszerű: a betonból készült műalkotáson az évek során számos hajszálrepedés képződött, ezekbe is befolyt a festék, nem tudni, hogyan távolítható el. Ugyanakkor szükség lenne a karjánál alaposan megrongálódott szobor felújítására is. Miholcsa József alkotóval felvették a kapcsolatot, közösen keresnek megoldást, ez viszont időigényes. A püspökök emlékműveihez oldószert keresnek A Jakab Antal-emlékmű készítője, Jakab Gyula jelezte: amióta a rongálásról tudomást szerzett, keresi a megoldást a festék eltávolítására. Mára nyilvánvalóvá vált, az emlékmű meggyalázásához lenolajat használtak, azt kell eltávolítani a különböző felületekről. Nem tudni biztosan, milyen festékek kerültek Fogarasy Mihály mellszobrára. Ennek alapos vizsgálata után derül ki, milyen oldószerrel lehet eltüntetni úgy, hogy a műalkotást ne károsítsa a beavatkozás. A munka része lesz a szobor talapzatának rendbetétele is. Fejér Dávid költözésre kényszerül Aki a városi kórház környékén jár, Fejér Dávid szobrának csak a talapzatát látja e napokban. Burján Gál Emil szobrászművész vitte haza a szintén festékkel leöntött alkotását újraformázásra. Ha elkészül a felújítással, új, védettebb helyre kerül Gyergyószentmiklós egykori neves orvosának emlékműve. Azt tervezik, a kórház udvarán lel végső és védett helyre a műalkotás, a tervek szerint vöröskeresztet mintázó talapzaton helyezik majd el. Balázs Katalin Székelyhon.ro, 2014. március 6.Cs. Erdős Tibor 100. születésnapjának megünnepléseCs. Erdős Tibort 100. születésnapja alkalmából köszöntötték barátai, tisztelői Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának zsúfolásig megtelt rendezvénytermében. Cs. Erdős Tibor 1914. február 27.-én született Berettyóújfaluban. Rendkívül sokoldalú művész: festőművész, grafikus, díszlettervező, egyetemi tanár. A kiállítással egybekötött hangulatos ünnepi rendezvényen köszöntők hangzottak el. Születésnapi köszöntők Magdó János főkonzul köszöntötte a Mestert a 100. születésnapja alkalmából. Mint sokat megélt embert és neves művészt tisztelhetjük Cs. Erdős Tibor személyében. Németh Júlia műkritikus szerint Erdős Tibor a 100 évet optimizmussal, életkedvvel töltötte be. Vitalitás, dinamizmus jellemezte. Következetes tudott lenni munkájában, ragaszkodott az elképzeléseihez. Isteni szikra van benne, ami sok munkával, tudással társult. Művészi munkájának legjellemzőbb vonásai a sokoldalúság és a kísérletező kedv. A sokoldalúság bizonyítékának tekinthető a mai kiállítás, amely rendkívül változatos. Tájképekben, a nép életét bemutató munkákban gyönyörködhetett a néző. A színek és formák tökéletes harmóniáját valósította meg. A széki lányokat ábrázoló kompozíció látható a rendezvényterem falán. Az arcok, a kifejezések, a piros-fekete széki ruhák az erdélyiséget fejezik ki. Mint Németh Júlia kiemelte, ha a mester életében nem alkotott volna más festményt, mint a Széki lányok-című festményt, akkor is neves lett volna. A figuratív művészet híve. A hangulatos rendezvényen dr. Kolozsi Tibor szobrászművész, a Barabás Miklós Céh elnöke, elmondta, hogy a mester barátjának tekintette, ami számára megtisztelő. Ioan Horváth – Bugnariu, a Romániai Képzőművészek Szövetsége kolozsvári fiókjának elnöke neves kolozsvári, erdélyi művészként jellemezte az ünnepeltet. Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere meleg szavakkal köszöntötte Cs. Erdős Tibort. „Berettyóújfalu kis település, amely büszke múltjára és jelenére. Büszke azokra, akik kötődnek a településhez”. Cs. Erdős Tibor 3 éve a település díszpolgára. A város lakossága megtekintette a Mesterről készült videó-filmet. Köszönetét fejezte ki a közösség nevében azokért az alkotásokért, melyeket a városnak adományozott. A 30 művészi alkotást – tájképet, csendéletet, portrét- megfelelő környezetben mutatják be. „A művészet rejtély” Cs. Erdős Tibor a gyermekkori élményeiről, azoknak a művészi alkotásokban történő felhasználásáról, a portréfestés rejtélyéről beszélt. A művészet rejtély, de érdekes, hogy ezt a rejtélyt a kicsi gyermekek hogyan használják fel. Minden gyermek először rajzol, de legtöbbször 14-15 éves korában abbahagyja. Aki marad, az tovább is rajzol. A gyermekkori élmények elraktározódnak a tudatalattiban. Ez az életnek olyan motívuma, amely minden embert végig kísér. Ezeket a tapasztalatokat magával viszi az ember időskorában is. Számára a legnagyobb élményt a portréfestés jelentette, melyet az alkotó tevékenység legizgalmasabb mozzanatának tekint. A portré rejtelem- mondta. Sokszor saját magán is csodálkozik, hogy tudja élővé tenni a szemet, a tekintetet, a szájat. Magának a tekintetnek megragadása krétával isteni játékot jelent. Az élet megjelenítése a fejben rejtély. A portré az emberi fej visszaadása, mely nagy rejtélye és adománya az életnek. A születésnapi rendezvény hangulatát emelte a Cs. Erdős Tibor kiállítása. Béres Melinda és Márkos Albert csodálatos Bartók zenével köszöntötte a Mestert. Muraközi István a város alapítójának, Báthory Gábor fejedelemnek kicsinyített bronzszobrát ajándékozta a 100. születésnapját ünneplő művésznek. Csomafáy Ferenc erdon.ro, 2014. március 6.Zákonyi: a magyar kormánynak az erdélyi magyarság törekvéseit kell támogatniaUdvariassági látogatásra Szatmárnémetibe érkezett csütörtökön Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete. Elmondása szerint a Nyíregyháza - Szatmárnémeti - Nagybánya gyorsforgalmi út ügyében a román kormánynál van a labda. Szó esett a sportközvetítés-ügyről is. „Nem tárgyalni, hanem udvariassági látogatásra jöttem. Mindkét ország számára fontosak a határ menti régiók a határon átnyúló pályázatok miatt. Számunkra pedig még fontosabb az itt élő magyarok helyzete, problémái", kezdte beszédét Zákonyi azt követően, hogy találkozott a helyi közigazgatási vezetőkkel - Eugeniu Avram prefektussal, Adrian Stef megyei tanácselnökkel és Dorel Coica szatmárnémeti polgármesterrel. „Szót ejtettünk a következő pályázati időszak hatékonyabb pénzlehívásáról, a gyorsforgalmi útról, az egészségügyről, turizmusról, kultúráról, valamint a szatmári magyarság helyzetéről", tette hozzá a déli sajtótájékoztatón. Stef kétnyelvű beszédében emlékeztette a nagykövetet, hogy a négy határ menti romániai megye (Szatmár, Bihar, Temes, Arad) négy pontban határozta meg a fejlesztési stratégiáját, amelyben a négy magyarországi határ menti megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád) partnerségében szeretnének megvalósítani: zöld energia, infrastruktúra-fejlesztés, egészségügy, városfejlesztés. Hangsúlyozta a határ menti településeket összekötő útvonalak megépítésének fontosságát, amelyek hozzájárulhatnak e periférián lévő települések elszigeteltségének megszüntetéséhez. Stef pozitívnak értékelte a megyében élő etnikai kisebbségek kapcsolatát és helyzetét, majd kifejtette, hogy a megyei tanács szeretné támogatni a magyarországi románokat, mint ahogy teszi az ukrajnai románokkal is. Végezetül meghívta Zákonyit a június 21-23 között esedékes megyenapok rendezvénysorozatra. Coica biztosította a nagykövetet, hogy remek a kapcsolat a városi tanácsban a magyar és a nem magyar tanácsosok között, „hisz párttól függetlenül közösek az érdekeink és céljaink: hogy a város javát szolgáljuk". Coica a magyarországi befektetőknek is üzent, mondván, a város ipari parkjában vannak még szabad helyek. Az Északi Színház két társulatának külön jogi személyiséggé válása kapcsán a polgármester elmondta: ez az igény a magyar társulat felől fogalmazódott meg, ő maga pedig közvitára bocsátotta azt. Újságírói kérdésre válaszolva Zákonyi a színházzal kapcsolatban elmondta: a magyar kormánynak, így neki is a határon túli magyarság törekvéseit kell támogatnia. Ugyanez vonatkozik a székely zászló kapcsán. „Ha egy közösség, legyen az etnikai kisebbség, identitásának megvannak a szimbólumai, akkor azokat miért ne használhatná bármikor szabadon. Így működik ez Nyugat-Európában és nem látom, miért nem működhetne így Kelet-Európában is". Egy másik kérdés az RMDSZ kormányzati szerepvállalására vonatkozott. „Úgy gondolom, ha egy pártnak lehetősége van kormányra kerülnie, akkor azzal élnie kell. Határozottan igaz ez egy kisebbséget, adott esetben az erdélyi magyarságot képviselő pártra. Elemezni kell a megállapodás feltételeit és várjuk a kormányzás eredményeit", jelentette ki Zákomyi. A Nyíregyháza - Szatmárnémeti - Nagybánya gyorsforgalmi út tekintetében szerint a román kormány oldalán pattog a labda. „Magyarország az autópályával már megközelítette a határt. Most a román oldalnak kell lépnie és konkrét akaratot mutatnia". Elismerte ugyanakkor, hogy Budapest számára a Debrecen - Nagyvárad, valamint az Aradot elérő autópálya a prioritás. Reményének adott hangot, hogy ezeket két éven belül sikerül megvalósítani. Zákonyi szerint komoly különbséget lehet tapasztalni a román politikum részéről ott, ahol az RMDSZ-re politikai riválisként tekintenek - mint például Szatmárban és Biharban - és ott, ahol a kisebbség aránya nem számottevő. Tapasztalatai szerint ugyanis ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot, ott törvény rendelkezik („a fontos, hogy ezt be is tartsák", tette hozzá), ahol pedig nem éri el ezt a részarányt, ott a politikum gesztusokra is hajlandó. „Fontos, hogy az RMDSZ helyzetétől függetlenül a közigazgatásban, oktatásban, az állami intézményekben a lakosság számarányának megfelelő arányban képviseltessék magukat a nemzeti kisebbségek", ismételte el többször is. A sajtótájékoztatót követően Zákonyi Riedl Rudolf megyei tanácselnök irodájában találkozott az RMDSZ helyi vezetőivel, Pataki Csaba szenátorral, Kereskényi Gábor és Erdei D. István parlamenti képviselővel. „Tájékoztattuk a nagykövet urat a helyi közintézményekben dolgozó magyarok arányáról, amelyet a polgármester úr kicsit felduzzasztott", árulta el a megbeszélésről Nagy Szabolcs, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. A beszélgetésen szó esett az RMDSZ kormányzati szerepvállalásában rejlő lehetőségekről, a határon átvezető utakról. „Több pályázatunk is késik, mert a két kormány az utak találkozásánál nem állapított meg átkelési pontokat. Ezeket újra kell tárgyalni", magyarázta Nagy. Egy másik fontos és érdekes téma volt a magyar közszolgálati televízió bizonyos esetekben kódolt műsorszórása. „A nagykövet úr azt mondta, hallott már a problémáról, ám nem gondolta, hogy ez ilyen jelentőséggel bír az itteni magyarság számára. Ezt mi vetettük fel neki elsőként és arra kért, készítsünk erről egyfajta jelentést, ő meg ígéretet tett, hogy megpróbál közvetíteni a magyar és a román közszolgálati televíziók között", mondta Nagy. szatmar.ro, 2014. március 6.Markó Béla szenátor március 4-i felszólalása a Parlament együttes ülésénHölgyeim és uraim, Tisztelt szenátorok és képviselők, Tisztelt Miniszterelnök Úr, Szombaton, a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén egy többek számára sokkoló kijelentést tettem: azt, hogy az RMDSZ nélkül egyetlen kormány sem képes reformot végrehajtani Romániában. Elismerem, hogy ez meglepő kijelentés lehet mindazok számára, akik nem értik e megállapítás igazi értelmét. Hiszen az RMDSZ nélkül is lehet akár ágazati, akár a társadalom egészét érintő reformokat végrehajtani. De a megbékélés eszméje nélkül, a mintegy 1.300.000 romániai magyar támogatása nélkül ezek a reformok kétségtelenül törékenynek bizonyulnának, ha pedig valaki tagadná a románok és a magyarok, valamint az összes romániai nemzeti közösség közötti folyamatos együttműködés szükségességét, ha valaki megkérdőjelezné a különböző közösségek részvételének hasznosságát a döntéshozatalban és a végrehajtásban, akkor ezáltal a fejlődés lehetőségét is megkérdőjelezi. Tehát lehetséges az RMDSZ nélkül is. De magyarok nélkül, németek nélkül, ukránok, szlovákok, törökök, tatárok nélkül, és természetesen a román többség nélkül, nem. Mindegy, hogy kinek - nem feltétlenül az RMDSZ-nek -, de minden kormányban kell lennie valakinek, aki felvállalja az együttélés, az együttműködés és együttmunkálkodás gondolatát. Ismerem azokat a kritikákat, helyenként vádakat és rágalmakat, amelyekkel a magyarságnak az oktatásra, a nyilvános anyanyelvhasználatra, a saját szimbólumok használatára vagy az önkormányzatok minél nagyobb önállóságára vonatkozó követeléseit illetik manapság. Tisztelt kollégák, ezek az igények azonosak a többség igényeivel: hogy minél hatékonyabb oktatásunk, egy minél szabadabb és minőségi kultúránk legyen, és minél erősebb helyi közösségeink legyenek. Ha vesszük a fáradságot, hogy a dolgok mélyére nézzünk, akkor látni fogjuk, hogy nincs semmilyen különbség. De ezúttal nem azért jöttem a mikrofonhoz, hogy előadást tartsak a kisebbségi jogokról, hanem hogy nagyon röviden felidézzem a közelmúltunk történetét, ugyanis az utóbbi időben rögeszméjévé vált egyeseknek, miszerint az RMDSZ részt vett az összes forradalom utáni kormányban. Nem vettünk részt minden kormányban, sajnos. Való igaz, hogy vállaltunk különböző politikai színezetű koalíciókat, és ennek köszönhetően szinte minden itt jelenlévő párttal együttműködtünk kormányzati szinten. Nem egy adott politikai doktrína érvényesítésért, hanem egy ennél jóval fontosabb cél, a társadalom demokratizálódása, az ország európai integrációja és az etnikumközi kapcsolatok megváltoztatása érdekében. Én nem szégyellem, tisztelt kollégák, hogy Önökkel együttműködtem, ellenkezőleg, büszke vagyok arra, hogy Románia történelmében először, 1996-ban a magyarok beléptek a Demokratikus Konvenció által megalakított kormányba, és elfogadtunk többek között egy új oktatási törvényt, visszaszolgáltattunk számos államosított javat, Victor Ciorbea miniszterelnök pedig 1997-ben köszöntötte a magyarokat március 15-e alkalmából. A mi részvételünk a kormányban ugyanakkor megváltoztatta Románia megítélését a világban, és együtt elvittük az országot a NATO-csatlakozás küszöbéig. 2000 és 2004 között évi protokollumok alapján a parlamentben szavazatainkkal támogattuk az Adrian Năstase vezette kormányt, elfogadtuk azokat a törvénycikkelyeket, amelyek a közigazgatásban történő anyanyelvhasználatra vonatkoznak ott, ahol az adott közösség aránya eléri a 20 %-ot, beemeltünk bizonyos kisebbségi jogokat az Alkotmányba, ugyanebben az időszakban pedig Románia belépett a NATO-ba. 2004. és 2008. között részt vettünk a Tăriceanu-kormányban, szoros kapcsolatot alakítottunk ki Románia és Magyarország között, beleértve a román-magyar közös kormányüléseket, 2007-ben pedig országunkat felvették az Európai Unióba. 2009. és 2012. között tagjai voltunk a Boc-kormánynak, és Traian Băsescu államfővel közösen megállapodtunk egy új oktatási törvény elfogadásáról, amely nagyon fontos jogokat biztosít az anyanyelvű oktatás számára, ugyanakkor viszont mi is vállaltuk azokat a rendkívül fájdalmas költségvetési megszorító intézkedéseket, amelyek a gazdasági válságból való kilábaláshoz kellettek. De méltányolni tudnám a Mihai Răzvan Ungureanuval folytatott rövid kormányzást is. Mondják meg, kérem, miért ne higgyünk abban, hogy a baloldallal vagy a jobboldallal, a liberálisokkal, a szociál-demokratákkal, a demokrata-liberálisokkal, a keresztény-demokratákkal együttműködve hozzá tudtunk járulni az ország demokratizálódásához, és meg tudtuk akadályozni a kijelölt iránytól való mindennemű letérést. Miért ne higgyünk abban, hogy egy ilyen, rendkívül veszélyes geopolitikai pillanatban, mint a mostani, amikor Európának ennek a részében fennáll a visszarendeződés veszélye, és egyes országokban máris ingadozik a jogállamiság, stabilitásra és egyensúlyra van szükségünk. Az RMDSZ felajánlja hozzájárulását ennek a stabilitásnak és egyensúlynak a megteremtéséhez, belföldön és nemzetközi szinten egyaránt. Én nem örültem az USL-koalíció felbomlásának. Az ország érdekében, a romániai magyarok érdekében, a Románia határain túl élő románok érdekében, beleértve az ukrajnai románokat is, egy stabil kormányra van szükségünk. Az RMDSZ megszavazza az új szerkezetű és összetételű, Victor Ponta által vezetett kormányt. Markó Béla Bukarest, 2014. március 4. (Külhoni Magyar Sajtószolgálat) https://kms.mtva.hu, 2014. március 6.Gulyás: óriási előrelépés, hogy négy év alatt közel 600 ezren élnek a kedvezményes honosítással - A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint óriási előrelépés, hogy négy év alatt várhatóan közel 600 ezren élnek a kedvezményes honosítás lehetőségével.Erről Gulyás Gergely a Nemzetstratégiai Intézet konferenciáján beszélt, csütörtökön a fővárosban. A fideszes országgyűlési képviselő rámutatott: 2004. december 5-e mélypontja után a sebek begyógyulása és egy nyugodtabb, több konszenzussal járó időszak következett el. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménye ugyanakkor következmény volt, és az okok jóval messzebbre vezethetők vissza - fejtette ki. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese a történelmi előzményeket felidézve kiemelte: a térségben a magyar kommunizmus volt az egyetlen, ami internacionalista volt. A kommunista tábor mesterséges államalakulatai - mint például az NDK és Csehszlovákia - arra törekedtek, hogy legyen saját nemzetképük, de nálunk a magyar nemzet, vagy az elcsatolt területeken élők sorsával kapcsolatos kérdésekről még beszélni sem lehetett. Nemzetpolitika nem létezett, és a rendszerváltás után sem jött létre konszenzus e téren - összegezte. Hozzátette: ezért juthattunk el a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményéig. Ez ugyanakkor a nemzetet szembesítette a saját magához való viszonyával, és 2010 után még azok a politikai erők is kénytelenek voltak szembesülni ennek a döntésnek az irtózatos felelősségével, akik annak idején a nemre buzdítottak, s a nemzeti, és egyedül helyes állásponttal szemben határozták meg politikai álláspontjukat. Gulyás Gergely a jelenlegi kormány intézkedéseiről szólva idézte az új alaptörvényt, amely többek között rögzíti: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, támogatja a magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseket. Emlékeztetett, hogy lehetővé vált a határon túli magyarok számára az állampolgárság megszerzése. Az, hogy közel 600 ezren élnek négy év alatt ezzel a lehetőséggel, óriási előrelépés - állapította meg, hozzátéve: helyes lépés volt a választójog kiterjesztése is. Jelen formájában elsősorban szimbolikus a külhoni magyarok részvétele a voksoláson. A szabályozás azt mutatja, hogy egységes a magyar nemzet, de ez döntő csak egy nagyon kiegyensúlyozott választási eredménynél lehetne - rögzítette. A frakcióvezető-helyettes nagyon fontosnak nevezte még a trianoni emléktörvényt, amely először közelít abból az irányból a trianoni tragédiához, hogy hogyan lehet a történteket a magunk javára fordítani. Kiemelte: reméli, hogy a mostani négy évre úgy fognak majd emlékezni, amikor olyan alkotmányos alapokat sikerült meghatározni, amelyeket a következő kormányok - függetlenül attól, hogy jobb-, vagy baloldaliak - irányadónak tekintenek. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntőjében az átfogó nemzetstratégia fontosságát hangsúlyozta. Fontos, hogy tudományosan is megértessék a közvéleménnyel, ők nem kisebbség, hanem nemzeti közösség. Olyan nemzeti közösség, amely élni akar - fogalmazott az elnök. Szász Jenő felhívta a figyelmet a környező államokban élő magyarság egyre nagyobb mértékű népességfogyására, és jelezte: az intézet Kárpát Haza programjának a célja, hogy erős, élni akaró nemzeti közösségeket teremtsenek. Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke arról beszélt, hogy a magyar kultúra az ami összetartja ezt a világnemzetet. 15 millió magyar, vagy magyar kultúrán nevelkedett ember él a világban - fogalmazott. Uniós keretek között gondolkodni kell azon, hogy a kisebbségi sorban élő magyarokat a környező államokban milyen jogok illeti meg - rögzítette az MTA volt elnöke, hozzátéve: nem elég kulturális autonómiáról beszélni, hanem a területiről is szót kell ejteni. A 21. században a személyes jogok mellett a kulturális és területi autonómia szolgálja a stabil és biztonságos Európa megteremtését - mutatott rá. (MTI) 2014. március 7.Posztkommunisták, ha összeállnakBeteljesedett a végzet: (újra) kormányon az RMDSZ. Ezt egyébként mindenki – jó, legyen: a többség – előre látta, az egyetlen Borbély Lászlót leszámítva, aki röviddel az „esemény” előtt még azt nyilatkozta: egyelőre fel se merült, hogy ilyent tennének. Hát megtették. A hírre azonnal és hisztérikusan reagált a román politika és közélet: általános RMDSZ- és magyarellenes gyűlöletkeltés folyik azóta is. A véleményformálók nem értik – azaz úgy tesznek, mintha nem értenék –, miért kellett újra kormányzati szerephez juttatni az RMDSZ-t – a magyarokat! –, akik túlzott követeléseikkel „az ország területi integritását veszélyeztetik”. Ilyen körülmények között elkerülhetetlen a kérdés: megéri-e? Helyesebben: kinek éri meg? Már-már cui prodest-et írtam, de az – látszólag – más „műfajhoz” tartozik. Mielőtt a válaszadással próbálkoznánk, szögezzük le: a kormánybalépéssel igen rossz társaságba keveredett az RMDSZ. Ismét! Mindenféle ponták, nastasék, félixek, diaconuk, azaz plagizátorok, korruptak, szekus ügynökök, zsebnácik, magyargyűlölők – egyszóval posztkommunisták társaságába. Hiába na, rendszerint összenő, ami összetartozik. Ebben az összefüggésben igencsak sokatmondó, hogy a magyarországi posztkommunista „testvérpárt”, az MSZP elnöke, Mesterházy Attila sajtóközleményben üdvözölte az RMDSZ kormányra lépését. „A baloldali összefogás pártjai – értsd alatta a böszme Gyurcsányt, a libás Bajnait, a szabad(jó)madár Fodor Gábort, a csomagos Bokros Lajost és szavazóikat, szerző megj. – üdvözlik és támogatják az RMDSZ szerepvállalását a harmadik Ponta-kormányban” – áll az említett dokumentumban. Az RMDSZ korifeusai a PSD-vel kötött megállapodásra hivatkozva próbálják igazolni a kormányralépést, amelyben az erdélyi autópálya folyatatásáról, a MOGYE magyar tagozatáról, a székelyföldi szimbólumhasználatról is szó esik. Ha nem ismernénk a megállapodó feleket, még azt hihetnénk, talán lehet valami belőle. De ismerjük. És láttunk már hasonló megállapodást, nem egyet. Akkor mi a garancia arra, hogy ezúttal betartják? Ha korábban rendre megszegték ígéreteiket, miért ne tennék ezúttal is? És végül az RMDSZ-ről. Ha bedőlnek a mostani ígéreteknek, akkor bárgyú hiszékenyek, ebből következően alkalmatlanok a közösségi érdekképviseletre, ha viszont tudatában vannak annak, hogy újra rászedik őket, ennek ellenére mégis összebútoroztak a „nagy testvérrel”, akkor rosszabbak: cinikus árulók! Bár tévednék. Szentgyörgyi László Központ Erdély.ma, 2014. március 7.Az államhatalom csapdáiTartanak tőlünk Bukarestben – mással aligha lehetne magyarázni, hogy miért kellett a hatósági tiltás fegyverét bevetnie a román államhatalomnak a székely szabadság napja előtt. E túlbuzgóság – amely a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyülekezési jogot is sérti – mindennél beszédesebben árulkodik arról, hogy igenis, pontosan tudják: tavaly sem nyolcezren vonultunk fel Marosvásárhelyen, miként azt a prefektus állította, a székelyek nagy menetelésén pedig újra megtapasztalhatták, igen erőteljes a közösségi támogatottsága autonómiatörekvéseinknek, nem csupán néhány forrófejű székely követelésével állnak szemben. Nem véletlen az sem, hogy éppen most invitálták kormányra az RMDSZ-t, a szociáldemokraták tételesen is megfogalmazták: így akarják elejét venni a szövetség radikalizálódásának – autonómiaigényünk következetes kinyilvánítását ugyanis rendszerint szélsőséges magatartásnak bélyegzik a román pártok. Többféle cselt vetnek hát be ezúttal annak érdekében, hogy elbizonytalanítsák a Marosvásárhelyre igyekvőket. A felvonulás tiltásával sokakban azt a benyomást próbálják kelteni, hogy elmarad az egész rendezvény, a magyar szervezet hatalomba csábításával pedig elsősorban külföldnek üzennek: miféle gondok lehetnének itt a kisebbségben élő nemzeti közösségekkel, ha képviselőik részt vesznek a kormányzásban? Jó lenne ezért, ha el tudnánk kerülni, s nem esnénk bele a Bukarest által állított csapdákba. Ha sem a tiltás, a szigor, a zavarkeltési és megfélemlítési szándék – sem a mézesmázos szavak, a ködös ígéretek nem tántorítanának el bennünket. Ha nem kifogásokat keresnénk, hogy de hiszen munkanapra esik március 10-e, nem azt fejtegetnénk, hogy nem kellene összemosni az autonómiatüntetést a megemlékezéssel, ha nem azt fürkésznénk, jönnek-e a többiek, a más pártokból, más szervezetekből valók – hanem mindannyian ott lennénk Marosvásárhelyen. S ha kételyeink támadnak, vagy éppen lankadna erőnk, ne feledjük: már az is eredmény, ha tartanak tőlünk. Hisz akkor tényleg erősek vagyunk. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. március 7.HírsalátaLEMONDOTT A KOMMUNIZMUS BŰNEIT VIZSGÁLÓ INTÉZET ügyvezető elnöki tisztségéről Andrei Muraru. A történész levélben értesítette döntéséről Victor Ponta miniszterelnököt. A Muraru lemondását kiváltó okok egyelőre ismeretlenek, közleményében csupán annyit írt, hogy az elvek és a lojalitás fontosabb számára bármilyen tisztségnél. Andrei Murarut 2012 májusában nevezték ki a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézet ügyvezető elnökévé, az ő vezetése alatt indult bűnvádi eljárás két egykori kommunista pribék ellen, illetve ugyancsak az ő mandátuma idején kezdődött el a Râmnicu Sărat-i hírhedt kommunista börtön emlékmúzeummá alakítása. (Marosvásárhelyi Rádió) MIÉRT? Találgatások folynak, miért is gondolta meg magát Traian Băsescu, s szerda este miért iktatta váratlanul be a harmadik Ponta-kormányt. Sokan tudni vélik, bár a Cotroceni-palota tagadja, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter telefonált, hogy hagyjanak fel a dacoskodással, Băsescu eskesse fel a kormányt, Ponta pedig új kormányprogrammal álljon a parlament elé. Mások az európai uniós nagykövetek látogatásának tulajdonítják a hirtelen békét. Mircea Geoană szenátor meg úgy véli, Traian Băsescu részvétele az Európa Tanács közgyűlésén késztette arra az államfőt, hogy a parlament 60 százalékának bizalmát élvező Ponta-kormányt beiktassa. (Antena 3) KOLOZSVÁRON OLCSÓBB. 230 magyarországi diák tanul a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen a 2013/14-es tanévben – írja a Maszol.ro. Az Erdélyben tanuló magyarországi egyetemisták évente akár több százezer forintot takaríthatnak meg az utazási és szállásköltségeket is figyelembe véve. Az anyaországi hallgatók legnagyobb része pszichológiát, néprajzot, informatikát, színművészetet és szociológiát tanul – az Európai Unió polgáraként javarészt tandíjmentesen. Arányuk messzemenően a pszichológia-távoktatáson a legnagyobb, körülbelül 45 százalék, az 52 elsőéves közül ugyanis 25 magyarországi. A Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek jelenleg több mint 700 külföldi hallgatója van. A nem EU-s állampolgárok 250–300 eurós havi tandíjat fizetnek, amelynek összege szakonként változik. AZ ORTODOX EGYHÁZ BLASZFÉMIÁNAK TARTJA. Elutasította a képviselőház jogi bizottsága az élettársi kapcsolat bejegyzésének törvénytervezetét, amelyet Remus Cernea nyújtott be – derül ki a képviselő Facebook-oldalán közzétett bejegyzésből. A bizottság tizenegy tagja egyhangúlag utasította el a törvénytervezetet, a ház plénuma valószínűleg jövő héten szavaz róla – írta. Cernea az érvelés során felolvasta Pál apostol szeretethimnuszát is (1Kor. 13), ám a Román Ortodox Egyház jelen levő képviselője blaszfémiának nevezte a gesztust. (RTV) Háromszék (Sepsiszentgyörgy), (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
