|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 695 találat | lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 691-695 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2015. október 27.Hősökre mindig szüksége van a népnekA csíkszeredai városháza dísztermében hétfőn este mutatta be A Kárpátok őrei című kötetét Babucs Zoltán magyarországi hadtörténész, aki könyvében a székely vitézségnek kívánt emléket állítani. A 2013-ban az anyaországban megjelent kötet nagy sikernek örvendett és csakhamar elfogyott, így akkor nem juthatott el a székelyföldiekhez, akikről íródott. A szerző örömét fejezte ki, hogy idén a marosvásárhelyi Garabontzia Kiadó gondozásában megjelent a második bővített tudományos ismeretterjesztő igénnyel megírt kötet. „Munkámat ajánlom mindazon székelyeknek, akik ragaszkodnak székely-magyar gyökereikhez, történelmükhöz, kultúrájukhoz és szívügyüknek érzik szülőföldjük, a Székelyföld boldogulását” – fogalmaz a könyv előszavában a szerző. Babucs megítélése szerint a történelemírásnak az olvasmányosságra is törekednie kell, hogy bárkinek érthetővé válhassanak a tények, és arra kell törekedni, hogy azokat ne csak félszavakkal mondjuk ki. A könyv a szélesebb körben ismert történések – úgymint a kora újkori erdélyi fejedelemség, az 1764-es madéfalvi Siculicidium, vagy az 1848-1849-es szabadságharc – mellett kevésbé ismert korszakok hősies helytállására is rávilágít. Babucs feltárja az Árpádok korszakát, a hosszú XIX. századot, továbbá a XX. század két világháborúját is. Iochom Zsolt Székelyhon.ro 2015. október 27.Peti András lemondott frakcióelnöki tisztségéről Soós Zoltán javáraLemondott a marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület RMDSZ-frakció elnöki tisztségéről Peti András marosvásárhelyi alpolgármester, aki Soós Zoltánt javasolja maga helyett. Peti részben azért mondott le, mert megvádolták, hogy halmozza a tisztségeket, részben pedig azt szeretné, ha Soós Zoltán lenne a frakcióelnök, és ezzel ismertebbé válna, megerősödne a marosvásárhelyi magyarság polgármesterjelöltje. Sajtótájékoztatón jelentette be kedden Peti András, hogy lemondott a frakcióelnöki tisztségről, és a szerdai frakcióülésen javasolni fogja, hogy Soós Zoltánt válasszák meg. Bár az RMDSZ alapszabályzata kimondja, hogy az önkormányzatban a frakcióvezető mindig a városi RMDSZ elnöke, Peti András ettől eltekint, s lehetőséget akar biztosítani a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelöltnek, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon. „Visszajelzésekből tudom, hogy vannak, akik úgy vélték, hogy nem jó és hatékony, ha alpolgármester, a marosvásárhelyi szervezet elnöke és frakcióelnök is vagyok. Én nem ragaszkodom a tisztségekhez, mindig fontosabbak voltak számomra a közösség érdekei, így lemondok a frakcióelnöki tisztségről. Az alpolgármesteri megbízásom jövő júniusig tart, míg a marosvásárhelyi RMDSZ-elnöki tisztségem 2017 februárjáig” – mondta Peti András. Az alpolgármestertől megtudtuk, hogy a frakcióelnöknek kötelessége egyeztetni és átbeszélni az önkormányzati képviselőkkel a napirendre kerülő tervezeteket, ő kell egyeztessen a többi politikai párt képviselőjével is. Ami a frakciófegyelmet illeti, Peti kifejtette, hogy a közös üléseken mindenki elmondhatja véleményét, érvelhet elképzelései mellett, de a tanácsüléseken alá kell vetnie magát a többség döntésének, s azt kell megszavaznia, amit a többség jónak tart. Az alpolgármester újságírói kérdésre válaszolva elismerte, hogy idén tavasszal már volt egy frakcióelnök-választási kísérlet, akkor két jelölt volt, az egyik Soós Zoltán, aki akkor nem kapta meg a tanácsos társai döntő többségének támogatását. Most a frakcióelnök személyéről a városi RMDSZ választmánya dönt majd. Vass Levente lett a választmány elnöke Múlt csütörtökön választmányi ülést tartott a vásárhelyi RMDSZ, amelyen megválasztották a választmányi tagokat, szám szerint 54-et, és az elnököt is Vass Levente személyében. A városi választmány kilenc tagot küldhet a Területi Képviselők Tanácsába, őket is kijelölték. A kilencben nincs benne Soós Zoltán, de Peti András szerint csak azért nem, mert őt a magasabb fórumba, a Szövetségi Képviselők Tanácsába szeretnék delegálni. Simon Virág Székelyhon.ro 2015. október 27.Beismerte a Schweighofer, hogy dolgozikTöbb mint két hónapos késéssel jelentette be a Holzindustrie Schweighofer, hogy elkezdte a termelést a rétyi fűrészüzemében. A vállalat keddi keltezésű sajtóközleménye ezt friss információként tálalja annak ellenére, hogy a fafeldolgozás már augusztus óta hivatalosan zajlik – az osztrák cég honlapján is ez a dátum szerepel –, mi több, a környezetvédők már áprilisban jelezték, hogy a háromszéki üzemben már tavasszal is dolgoztak, amikor még engedélyük sem volt a működésre. A hírverés hatására, mint ismeretes, aztán májusban leállították a termelést, és augusztusban az engedélyek birtokában indították újra. A sokat bírált osztrák cég keddi sajtóközleménye azonban tartalmaz új információkat is: például azt, hogy jelenleg 300 személyt foglalkoztatnak, később azonban 650-re növelnék a foglalkoztatottak számát. A közlemény kitér arra is, hogy a rétyi feldolgozó 150 millió eurós befektetésből valósult meg, de közvetve a beszállítók révén összesen 2000 munkavállalót foglalkoztatna a térségben. A gyár építését 2013 decemberében kezdték el 70 hektáros területen, az üzem évi kapacitása 800 ezer köbméter rönk. Aláhúzzák, a nyersanyag kizárólag olyan erdőkből származik, ahol fenntartható gazdálkodást folytatnak, de Lengyelországból, Magyarországról, Ausztriából, Horvátországból és Szlovéniából is vásárolnak fát. A rétyi gyár az egyik legnagyobb Kovászna megyei adófizető lesz, évi 6,8 millió eurót fizetnek be az államkasszába. A közleményben arra is kitérnek, hogy a rétyi beruházás a helyi közösség számára is fontos, hiszen több oktatási és egészségügyi projektet támogatnak. Emlékeztetnek, hogy az első romániai gyárat 2003-ban nyitották meg Szászsebesen, jelenleg négy gyárukban több mint 3000 munkahelyet teremtettek, 778 ezer eurót fektettek be, és az elmúlt négy év alatt több mint 100 millió euró adót fizettek. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a nyereséget befektették, ugyanakkor több mint egymillió köbméter rönköt importálnak a szomszédos országokból, ami után több mint 40 millió lej vámilletéket fizettek, miközben Romániából évente 400 ezer köbméter feldolgozatlan rönk megy exportra, elsősorban Távol-Keletre. Amint arról beszámoltunk, a múlt héten nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, köztük az amerikai Environmental Investigation Agency (EIA) Bécsben tartottak sajtótájékoztatót, arra kérve az osztrák hatóságokat, hogy vizsgálják ki a HS tevékenységét, mint mondták, bizonyítani tudják, hogy a vállalat illegálisan kivágott fát is felvásárol. Bíró Blanka Székelyhon.ro 2015. október 27.Időszeletek, relikviák – magunk tükreAz idei Székelyföld Napok keretében szervezték meg a 2. Székelyföldi Dokumentumfilm Szemlét. A program ötletgazdájával és főszervezőjével, Szabó Károly filmrendező-operatőrrel beszélgettünk e fontos filmszakmai eseménysorozatot követően, hiszen minden sikeresen vagy kevésbé sikeresen lezajlott projekt után szokás egy-egy kiértékelőt tartani, s továbbgondolni a témát, hogy a jövőben hol, mikor, s milyen értelemben kell finomítani a szervezés és a bonyolítás folyamatában, hogy az eredmény még látványosabb és még hatásosabb, emlékezetesebb legyen. A dokumentumfilmekkel úgy vagyunk, hogy általában a filmipar mostohagyermekeiként kezeljük, akárcsak oly gyakran a televíziók is, holott ezek az alkotások jórészt nem a fikcióra, hanem a hétköznapi rögvalóságra épülnek, azt mutatván be, hogy egy adott időintervallumban, egy bizonyos helyen kik és mik voltunk, mit cselekedtünk, illetve mihez viszonyultunk sehogy vagy bűnös közönnyel. Képes történetek e filmek rólunk, üzenetek, később is elővehető időszeletek, „filléres emlékek”, amelyekkel méltó módon illik bánnunk. Egészen pontosan 47 alkotás érkezett be, a magjelölt határidőig – mondotta a szervező, ami 35 alkotót, illetve alkotóműhelyt képvisel. Többnyire a székelyföldi megyékből neveztek be, de van bukaresti, kolozsvári, temesvári, magyar és belga produkció is. Ez a belga gyártású film, Debreczeni Alex munkája egy jelentős költségvetéssel készült mozi, amely technikailag is kiemelkedik a többi közül, nem beszélve arról, hogy Bözödújfalu, a településhez kapcsolódó visszaemlékezések önmagukban is izgalmas témát jelentenek… Én azt tartom, hogy tulajdonképpen Magyarország sem külföld, s főleg azt élő-dolgozó, a Székelyföldről elszármazott rendezők, operatőrök, televíziós szerkesztők sem azok, hiszen ide dolgoznak, folyamatosan minket (is) szólítanak meg vizuálisan, a mindennapi is elképzelhetetlen e hely nélkül. – Lehet-e tudni, hogy hány vetítés zajlott a három megyében? Meg lehet-e becsülni, hogy körülbelül hányan látták a filmeket? – Székelyudvarhelyen volt négy alkalmi vetítés, ami 12 filmet jelent, ebből két alkalommal én nem tartózkodtam itthon, így nem is részletezem a dolgot, de a Hargita és Kovászna megyei programok részletesen így néztek ki: október 14-én., a zetelaki kultúrotthonban Jakab Ervin A Nagy-Küküllő útja című dokumentumfilmjét vetítettük – nem véletlenül, nyilván, s ebbe besegített a helyi polgármesteri hivatal és a Dr. P. Boros Fortunát Elméleti Középiskola. Itt megtekinthető egy részlet az alsósófalvi farsangtemetésről. Nem a programban szereplő alkotás, hanem a Sóvidék Televízió riportfilmje. Csak ízelítő. A kistérségi televíziós műhelyek is bevonhatók a programba, hiszen több helyütt is tehetséges szakemberek dolgoznak, s rámozdítható a megszólított közönség egy-egy témára. Ugyanaznap a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban a Simon József-dr. Kinda István szerzőpáros néprajzi dokumentumfilmjei tekinthették meg: Pásztorkodás–hagyományos sajtkészítés Zabolán, Méhészet–hagyományos családi méhészkedés Kálnokon, Mézeskalácsosság-hagyományos mézeskalács-készítés Kézdivásárhelyen. Aznap Sepsibükszádon, a Mikes Ármin Általános Iskola, informatika termében Bardócz Sándor Dobai Illyés utolsó útja, Kerekes Zoltán Az esztelneki dada, Benczédi József A bosszú napja, dr. Molnár Attila Nyolc év katonaság és Benczédi József Szomszédunk a mennyország című dokumentumfilmje volt műsoron, Sepsiszentgyörgyön pedig az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítótermében Vincze Csilla Üzenet – Portréfilm Páll Zoltánról, Csáky Zoltán Arcélek – Sütő Levente bútorfestő és Novák Péter Sámuel Csináljuk másképp! című filmje, Gyergyószentmiklóson a Central Kávé és Teaházban Püsök Botond, Demeter Zsuzsa Consumatum est – az Urmánczy-örökség, Farkas Antal, Lukács Csaba Határon 1988-89, Bálint Arthur Kié lesz a hegedű?, Kerekes Zoltán Az esztelneki dada, Soós Móni-Szabó Károly Kismértékben gyógyszer… és dr. Molnár Attila: Nyolc év katonaság című dokumentumfilmeket vetítettük, ottani helyi szervezőnk, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ munkatársai segítségével. Ugyanaznap az illyefalvi kultúrházba is eljutott a szemle: Dr. Kinda István-Vargyasi Levente Szenesek című néprajzi dokumentumfilmjével, de ott meghívottként jelen volt Vargyasi Levente, a film operatőre is… Mindezeket nem azért sorolom, hogy megismételjem a közzétett műsorfűzet tartalmát, hanem a sokszínűségem kívánom árnyalni. Hasonlóan gazdag volt október 15., a csütörtöki nap is: Kézdivásárhelyen, a Kosztándi képtárban Makó Andrea Esztena című dokumentumfilmje, Gyergyószentmiklóson Fecső Zoltán Történelem fekete-fehérben, Zsigmond Attila Székelyföldi betyárok, Jakab Ervin A Nagy-Küküllő útja és Zsók Enikő „Körbe vagyok fülekkel véve” – A fekete füzet című alkotását tekinthették meg; Balánbányán, az 1-es számú Általános Iskola Lukács Csaba-Marossy Géza Két székely című dokumentumfilmjét, helyi szervezőnk, a Botorka Művelődési Egyesület segítségével, de ugyanaznap ezt a filmet Gyergyóremetén is meg lehetett nézni. Szépvízen, a polgármesteri hivatal pincetermében Csibi László Édes Erdély, itt voltunk és Daczó Katalin Ők ketten és Fekete című filmjei, Baróton, Erdővidék Múzeumában, szintén Csibi László Édes Erdély, itt voltunk című filmje volt műsoron… Tovább nem is részletezem… Mindez a székelyudvarhelyi Bibliofil Alapítvány M.E., a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Kónya Ádám Művelődési Ház (Sepsiszentgyörgy) koordinálásval, helyi szervezők és bonyolítók bevonásával működött. – Mekkora volt az átlag-közönség? – Általában 4 és 40 fő között ingadozott a nézőszám vetítésenként. – Mit tartasz a leginkább sikeresnek? – A legnagyobb sikere ennek a rendezvénysorozatnak az, hogy egyre több település kapcsolódik be és szervez vetítéseket, ami remélhetőleg jövőre még gazdagodik, és várhatóan Maros megyei települések is csatlakoznak a mozgalomhoz. – Melyek az itteni legfontosabb filmek? – Sok nagyon jó filmes és film van jelen. Ezzel ellentétben a legnépszerűbb filmek azok voltak, amelyeknek a korábbi mediatizálása jobban meg volt alapozva, de ez kiderül a vetítésekre bekért filmek listájából is. A jó hír az, hogy szakmailag is egyre javul a filmek minősége is, egyre több a mívesen elkészített anyag és tematikailag is egyre több a nagyon izgalmas társadalmi –történelmi –néprajzi tárgyú film; minden irányban feszegetik a határokat, s külön meg kell említenem az újdonságszámba menő jó természetfilmek jelenlétét is. – Ezen kívül a székelyföldi dokumentumfilmeknek van-e valamilyen fóruma? Nem lenne célszerűbb, ha valamilyen díjazást is bevezetnétek, hogy inkább figyeljenek kívülről a munkáitokra? – Tervezzük az elkövetkező szemlékre bevezetni a díjazásos rendszert, és a szakmai fórumok súlyosabbá tételét is , de ez még plusz forrásokat igényel, amelyekre keressük a lehetőségeket. Mindenképp fejlődni kell, ez számunkra – Hargita és Kovászna megye kulturális központjai és az udvarhelyi Bibliofil Alapítványnak, amelyet jómagam képviselek – ez is fontos célkitűzés. – Menet közben hol játsszák ezeket a filmeket? A televíziók mennyire vevők? Milyen nézettségű idősávban tartják műsoron? – Azok a filmek, amelyek MTVA támogatással készültek, azokra vetítési kötelezettségeik vannak a magyar televízióknak, a más finanszírozású filmekkel pedig kopogtatnak és úgy próbálják meg eladni az anyagaikat az alkotók. Az RTV Magyar Adása és az Erdélyi Televízió is szívesen leadja, csak épp fizetni nem tudnak érte… – Lesz-e valahol egy téka, tárhely, ahonnan ki lehet majd kölcsönözni? Esetleg egy internetes portál? – Igen, dolgozunk ezen a két megye kulturális központjaival egy FTP vagy nagyobb tárhely bérlésén, ahova felkerülhetne az archívum, és ezt egyelőre csak kutatási célra tennénk hozzáférhetővé, de a jövőben akár egy fizetős online filmklub is megvalósítható ez is. – Hogyan tovább? – Már a jövő évi szemlét tervezzük, az imént említett tervek szellemében keressük a megoldási lehetőségeket, terjeszkedni szeretnénk a vetítési helyszínekkel, még több alkotót, még több alkotóműhelyt vonzanánk. Fontos motiváció lenne a díjazásos rendszer bevezetése, jót tennének a fajsúlyosabb szakmai fórumok is. Az első és a második szemle között jól látható, érezhető a minőségi és mennyiségi ugrás. Bízzunk abban, hogy a harmadik kiadás is lépés lesz a nagykorúsodás felé. Szükség van a döntnökök, a helyi vezetők, a vállalkozók és – természetesen – az írott és elektronikus sajtó segítségére is. Ha eddig összejött a szemle, akkor a tapasztalatok birtokában csakis jobb lehet minden az elkövetkező időkben. Simó Márton Székelyhon.ro 2015. október 27.Küldöttgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI)Gyergyószentmiklóson tartotta meg éves tisztújító küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) országos szervezete október 24. és 25. között. A szavazás eredményeként Sorbán Attila Örs az elnöki, Szűcs Péter az alelnöki, továbbá Kis Gyopár a titkári feladatokat látja el az elkövetkező egy évben. A tisztújító küldöttgyűlés kezdetén az országos elnökség beszámolt az elmúlt egy évről, majd az egyesület tevékenységét, hiányosságait és sikereit elemezték ki. Az ezt követő tisztújításon a küldöttek újraválasztották Sorbán Attila Örsöt országos elnöknek és Szűcs Pétert országos alelnöknek, míg Kis Gyopár Farkas Zsuzsa korábbi titkárt váltja tisztségében. A régi-új elnökség bemutatta a következő évre vonatkozó program tervezetét, amely három fő pillérre épül: az elmúlt években megerősített alapokon bővíteni és építeni a szervezetet, a kommunikációs eszközök hatékonyabb felhasználását szorgalmazni, illetve olyan rendezvényeket, akciókat megvalósítani, amelyek az erdélyi magyarság nemzetpolitikai céljait erősítve, új utakat keresnek. ,,Új mentalitást kell bevezetnünk tevékenységeinkkel, mivel nem engedhetjük meg, hogy még több erdélyi magyar fiatal hitét veszítse a nemzeti ügyben. A meggondolatlan, tartalom nélküli, minőségtelen megmozdulások miatt nem engedhetjük meg, hogy közös céljaink és álmaink csak üres kampányszólamok maradjanak” – jelentette ki Sorbán Attila Örs. A küldöttgyűlés során a 11. EMI-tábor lebonyolítását is kielemezték, a levont tanulságok alapján pedig elkezdődött a 2016. augusztus 10–14. között megrendezésre kerülő 12. EMI-tábor szervezése. Az Erdélyi Magyar Ifjak sajtóközleménye 2015. október 26., Gyergyószentmiklós erdon.ro 2015. október 27.Politizálás helyett érdekvédelmet várnak a romániai magyarokAz elvándorlás globális probléma, melyre ugyanilyen szinten kell megoldást találni, hangzott el azon a konferencián, melyet az elmúlt szombaton tartottak Érmihályfalván. Az Érmihályfalván meghirdetett “A kő marad”-év zárásaként egész napos program volt szombaton Érmihályfalván, melynek keretében a Gödör rendezvényházban konferenciát tartottak az elvándorlás lehetséges megakadályozásának témakörében. Nyakó József polgármester köszöntötte a vendégeket, közöttük Petneházy Attila Fidesz-es országgyűlési képviselőt, Forró Lászlót, a KREK püspökhelyettesét, Ilyés Gyulát, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét, Szabó Ödön és Cseke Attila képviselőket, Dérer Ferencet, a Bihari Napló főszerkesztő-helyettesét, továbbá helyi tanácsosokat, pedagógusokat. A polgármester megfogalmazta a konferencia létrejöttének céljait, például összehozni azokat a magyarországi és romániai törvényhozókat, kiknek módjukban áll az elvándorlást magállító döntéseket hozni. Boros Emőke tanárnő a témához igazodva egy Reményik Sándor- és egy Boros József-verset mondott el, majd dr.Pásztor Gyöngyi, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai karának adjunktusa tartott előadást, melynek címe “Népesség és elvándorlás Érmihályfalván” volt, ám témába vágó adatokat hallhattunk egész Erdélyre, Bihar megyére vonatkozóan is. Stratégiák A város tekintetében úgy fogalmazott, hogy első látásra az erdélyi magyarsághoz viszonyítva kiegyensúlyozott a helyzet, 5-8 % a migrációs potenciál, elsősorban fiatalokat és magasabban iskolázottakat érint, ami már gond. Az elvándorlás egy globális probléma, melyre ennek megfelelően globális megoldás kell, kisebb közösségek önmagukban nem sokat tehetnek, fogalmazott a szociológus. Forró László püspökhelyettes az Egyházkerület pontos adataira alapozott stratégiájáról beszélt, mely (sorrendben) a nemzeti identitás megőrzésére, az oktatásra és az egészségügyre alapul. Szabó Ödön szerint az elvándorlást “biztonsági” kérdésként kell kezelni: jogi-, gazdasági- és kisebbség-biztonságról van szó, illetve arról, hogy van-e esély ezek jobbítására. Utóbbihoz országos és közösségi szintű együttműködésre van szükség, továbbá az erdélyi magyar és a magyarországi politika “összehangolására”. Ilyés Gyula tapasztalatai alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen falvakon sok az egyedülálló idős ember, többnyire férfi. Együtt dönteni Cseke Attila úgy vélte, hogy hogy a romániai magyarság 80%-a nem politizálást, hanem érdekvédelmet vár vezetőitől, miközben érzi a veszélyt, hogy ebben az országban még minden visszafordítható. Petneházy Attila – aki az addigi hozzászólások alatt szorgalmasan jegyzetelt – úgy értékelte, hogy sok mindent hallott, amiből magyarországi törvényhozókét okulhat, például azt, hogy a határ két oldalán élő magyar politikusoknak együtt kellene eldönteni, hogy az ottani kormány mihez/kinek és milyen formában nyújtson támogatást. A helyi születésű Balogh Csaba igen érdekes előadást tartott arról, hogy a dévai Téglás Gábor Líceumban, melynek aligazgatója, s mely Hunyad megyében az egyetlen állami tanintézmény, mely az óvodától az érettségiig biztosítja a magyar diákok elméleti és szakoktatását, milyen gondokkal szembesülnek, mint az úgynevezett szórványban élők. Az elhangzottakkal kapcsolatban többen is elmondták saját véleményeiket, miközben a házigazdák ebéddel is megkínálták vendégeiket, melynek elfogyasztása után együtt vettek részt a Hazaváró Édesanya szobrának felavatásán. Rencz Csaba erdon.ro 2015. október 27.Négy éve vizsgálják, hogyan került a magyarokat sértő tábla a kolozsvári Mátyás-szobor eléNégy éve vizsgálja eredménytelenül a román ügyészség, hogyan került a magyarokat sértő bronztábla a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport elé – írta keddi számában a Szabadság című napilap. A Kolozs megyei ügyészség szóvivője azt közölte a napilappal, hogy az ügyben a megyei rendőrkapitányság nyomoz egy ügyész irányítása alatt. Hozzátette: a nyomozóknak több bizonyítékot is sikerült begyűjteniük, de a nyomozás érdekeire hivatkozva elutasította a részletesebb tájékoztatást. A kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot 2011 áprilisában avatták fel újra a román és a magyar kormány közös támogatásával végzett restaurálás után. Egy hónappal később a szobor talapzatánál ismeretlen tettesek bronztáblát helyeztek el egy Nicolae Iorga román történésztől származó, Mátyás román eredetére utaló idézettel. A tábla elhelyezését Sorin Apostu akkori kolozsvári polgármester történelmi jóvátételnek nevezte. Amint a Szabadság emlékeztetett rá, a műemléken történt engedély nélküli beavatkozás miatt Kelemen Hunor akkori művelődési miniszter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, és Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) volt alelnöke is feljelentést tett. Gergely Balázst 2012 szeptemberében kihallgatta az ügyészség, Kelemen Hunort azóta sem idézték be meghallgatásra. A Nicolae Iorga román történésznek tulajdonított “A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyőzhetetlen Moldva ellen indult” idézetet először 1932-ben helyezték el a szobor talapzatára. A feliratot 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása után eltávolították, de Gheorghe Funar, Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere 1992-ben ismét feltetette. A restaurálás során a talapzatra Fadrusz János által tervezett eredeti Mathias Rex felirat került. A Iorga-idézetet tartalmazó feliratot ismeretlenek a szoborcsoport előtti gyepszőnyegre tették ki. erdon.ro 2015. október 27.Több mint ezer határon túli magyar hallgató kap ösztöndíjat a 2015/2016-os tanévreTöbb mint ezer határon túli magyar hallgató kap ösztöndíjat a 2015/2016-os tanévre - közölte a magyar Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkársága kedden az MTI-vel. Mint írták, a tárca és a Balassi Intézet közös pályázatán 25 pályázati kiírásra jelentkezhettek a határon túli magyar hallgatók. Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének döntésével az ösztöndíjat elnyerők teljes állami ösztöndíjas képzéseken, részképzéseken, doktori-, illetve felsőoktatási felzárkóztató képzéseken folytatott tanulmányaikhoz kapnak támogatást. A nyertesek közül 535-en nappali tagozatos alap-, osztatlan és mesterképzésen vesznek részt, míg részképzéses ösztöndíjat 385 hallgató vehet át. Az állami ösztöndíjjal támogatott magyarországi PhD/DLA képzésre 30 doktorandusz jogosult, illetve felsőoktatási előkészítő képzési támogatásában 106 hallgató vehet részt. A külhoni hallgatók legnagyobb része műszaki és informatikai, valamint bölcsésztudományi és társadalomtudományi képzéseken vesz részt, a legnépszerűbb felsőoktatási intézmények pedig: a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem. A közleményben kitértek arra, hogy a kormány nagy hangsúlyt fektet a határon túl élő magyarok támogatására, és kiemelten kezeli azon programterveket, amelyek a külhoni magyar hallgatók sikerességét segítik. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere folytatta azt a 2000-ben végrehajtott ösztöndíjazási reform szerinti támogatási politikát, amely segítségével a határon túli felsőoktatásban tanulók számára is elérhetővé válnak a felsőoktatási ösztöndíjprogramok. Ennek eredménye az a pályázat, amelynek keretében a felsőoktatási államtitkárság idén összesen mintegy 250 millió forint összeget fordított több mint ezer külhoni fiatalt támogatására. A pályázat benyújtására romániai, szerbiai, szlovákiai, ukrajnai, horvátországi és más, diaszpóra területen élő magyar hallgatók és doktoranduszok voltak jogosultak. A magyarországi felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató külhoni magyar hallgatók pályázatainak értékelése, a határon túli magyar szervezetekkel közösen, augusztus-szeptember hónapokban zajlott le - közölte az államtitkárság. maszol.ro 2015. október 27.Sikert aratott a DömdödömKiváló eredménnyel tértek haza a színjátszók a PADIF-ról. A nagykárolyi művelődési ház magyar szakos amatőr színjátszócsoportja, más néven a Dömik először vehetett részt az immáron tizenhetedik alkalommal megrendezett országos diákszínjátszó versenyen, a Partiumi Diákszínjátszó Fesztiválon. A hagyományosan Szilágycsehben megrendezett megmérettetésen idén összesen tizenkét általános iskolás csoport mérte össze tudását, felkészültségét a műkedvelő színjátszás terén. A nagykárolyi csapatot Szolomájer Tímea csoportvezető készítette fel, lelkes tagjai pedig: Bakó Blanka, Bartha Máté, Hauler Hannelore, László István, Maier Tamara, Majer Blanka, Mester Anna Boglárka, Nagy Dóra, Ónódi Bianca, Ónódi Blanka és Szabó Bence. A csapat dicséretben részesült, a Négyszögletű kerek erdő meséi című művet játszották el, előadásuk nagy sikert aratott. A Dömdödöm tagjai pozitív élményekkel tértek haza, a fesztivál alatt alkalmuk volt kortársaik előadásaiból ötleteket meríteni, és kellemes ismeretségeket kötni. Tímea, a csoportvezető nagyon elégedett az eredménnyel és a csoport munkájával, és nagy erőbedobással folytatják a közös munkát, bár ő ezt elmondása szerint inkább szenvedélynek fogja fel. A következő időszakban a karácsony témájába vetik bele magukat. szatmar.ro 2015. október 27.Négy befutó képviselői helyet kér az RMDSZ-től az MPPHárom székelyföldi és egy partiumi megyében kér befutó képviselői helyet a 2016 őszén tartandó parlamenti választásokon az RMDSZ listáján az MPP - mondta a Maszol.ro-nak adott interjúban Biró Zsolt, az MPP elnöke. A két párt vezetői hétfőn tárgyaltak a jövő évi önkormányzati és parlamenti választásokon való együttműködésről. "Az önkormányzati választások vonatkozásában jogi szempontból több együttműködési lehetőséget is beazonosítottak, a parlamenti választások esetében a partnerség kizárólag az RMDSZ listáján történhet meg" - idézte az RMDSZ hétfői hírlevele a tárgyalás következtetését. Biró Zsolt a Maszol.ro portálnak kedden elmondta, a 2016 nyarán tartandó önkormányzati választásokra nem kötnek országos szövetséget. "Régiónként, településenként eltérő formája lesz majd az együttműködésnek" - jelentette ki a pártelnök. Hozzátette, azokon a településeken szeretnének együttműködni, ahol az MPP-nek vagy az RMDSZ-nek jól teljesítő polgármestere van. Példaként Gyergyószentmiklóst és Csíkszeredát említette. Biró Zsolt elmondta, pártja célnak tekinti, hogy a 2016-os parlamenti választást követően az MPP a törvényhozásban is jelen legyen. Hozzátette, a párt politikájának parlamenti megjelenítéséhez egy saját arculatú "mini frakcióra" van szükségük. "Jövőre visszatérünk a pártlistás választásokhoz, ezért nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy Maros, Hargita, Kovászna megye egy-egy bejutó helyére mindenképp igényt tartunk, és miért ne beszélhetnénk a Partiumban is egy helyről. Ha a politikai erőviszonyokat figyelembe vesszük, ez egy reális kérés" - fogalmazott Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke. Az RMDSZ jelenleg a képviselőházban 18, a szenátusban nyolc tagú frakcióval van jelen. A 2012-es önkormányzati választásokon a magyar pártok megyei listáira adott voksok 85%-át az RMDSZ kapta, a fennmaradó 15%-on pedig az MPP és az EMNP, illetve a két párt koalíciós listája osztozott. Az RMDSZ és az MPP 2014 márciusában kötött politikai együttműködési megállapodást. (maszol/mti) Transindex.ro 2015. október 28.Már nem kell erőszakkal románosítani, beindult a passzív asszimiláció –Erdélyi szórványlét egy csángó magyar szemével. Az idén augusztusban elindult Petőfi Sándor programnak az a célja, hogy segítse a kárpát-medencei szórványmagyarságot, támogassa a közösségek identitását, azokat a fiatalokat, akiknek fontos a hagyományok életben tartása. Milyen az erdélyi szórványlét egy csángó magyar szemével? Nos, sokkal nehezebb, mint Moldvában, ahol századok óta tart az erőszakos beolvasztás, de ahol önként mondanak le a magyarságukról, ott még szomorúbb a helyzet – derült ki a Bogdán Tibor ösztöndíjassal készült beszélgetésből. Bogdán Tibort, aki a Bákó megyei Magyarfaluból indult, Budapesten élt, dolgozott, tanulta meg a magyar betűvetést, és a Petőfi program ösztöndíjasaként visszatért Erdélybe, Oláh-Gál Elvira kérdezte. Bogdán elmondta: szeptember elsején érkezett Máramaros megyébe, Nagybányára, ahol a Teleki Ház vállalta a mentorálását, és máris felvázoltak egy feladatsort, amelyhez a Főtér Fesztivál megszervezése is hozzátartozott. Az ösztöndíjas szomorúan tapasztalta, hogy Máramaros megyében, ahol van lehetőség magyar papokra, magyar misékre, magyar iskolákra és tanárokra, mégis rohamosabban fogy a magyarság, mint Moldvában. Hozzátette: ennek oka az, hogy Máramaros megyében a gyermekeket egyre többen íratják román iskolába, a megoldás pedig néhány iskola és óvoda elhelyezése, illetve összevonása lenne. Az erdélyi szórványban már nem erőszakkal románosítanak, mert beindult az úgynevezett passzív asszimiláció, önként mondanak le a magyarságukról – magyarázta Bogdán Tibor, aki arról is beszélt, hogy nagyon nehéz a fiatalok „befogása” a magyar programokba. A beszélgetés végén szó esett egy úgynevezett értékleltár elvégzéséről is a megyében, illetve a Magyar Szórvány napjának megrendezéséről Máramarosszigeten. Kossuth Rádió Erdély.ma 2015. október 28.Leépülő RomániaRomániának sikerült az a teljesítmény, ami a világon még senkinek: békeidőben, dübörgő gazdasággal ez év végére kevesebb autópályája lesz, mint tavaly ilyenkor. Lebontják azt is, amit kínkeservesen felépítettek, s ha minden igaz, az Európai Uniónak is vissza kell majd fizetniük pár tízmillió – ha jövő év végéig sem fejezik be: félmilliárd – eurót. A tavalyi elnökválasztási kampányhajrában előrehozott sztrádaátadásnak meglett a következménye, s most mutogathat egymásra az építő és a megbízó, tény: út nincs, ha egyáltalán valaha lesz, azt már a mi zsebünk bánja, csak jobb sorsra érdemes adólejeinkből épülhet fel a Nagyszeben–Szászváros közötti autópálya. Ez az eset is jól tükrözi a nyers valóságot: nem épül, de leépül Románia. Miniszterelnökünk papírokat lobogtat, statisztikákat szajkóz, melyek azt igazolják, mily lendületesen fejlődik szép hazánk, hogyan nőnek a bevételek, nagyvonalúan fizetéseket emel és adókat csökkent – ám beruházásokra, infrastruktúra-fejlesztésre továbbra sem futja. A legutóbbi, múlt heti költségvetés-kiigazításnál éppen a szállításügyi minisztériumtól vettek el 2,75 milliárd lejt, autópálya-, út- és terelőút-építésektől vonták meg a pénzt, jutott ellenben a polgármestereknek több mint négymilliárd, választások küszöbén szükségük van anyagi alapokra. Hogy mire költik majd? – lehet találgatni, hiszen éppen Ponta nyilatkozta ama pénzosztogató kormányülésen, hogy ők szívesen adnának, de senkinek nem kell pénz fejlesztésekre, nem merik vállalni, hogy nyakukba száll a számvevőszék, a korrupcióellenes ügyészség. Szinte teljesen leálltak a nagy beruházások Romániában, ami készül, az EU-s alapokból épül az elszámolás előtti véghajrában. Pedig egy egészségesen fejlődő gazdaság nem alapozható kizárólag a fogyasztásra és az exportra – hívta fel a figyelmet az Európai Bizottság romániai megbízottja is. Kiderült, a külföldi szakemberek korántsem olyan derűlátóak, mint Victor Ponta és csapata, nem hisznek az építkezés nélküli fejlődésben, de kétlik azt is, hogy hatékonyabb adóbegyűjtéssel képes lesz a kormány fedezni a béremelések és adócsökkentések költségeit. Victor Ponta azonban nem sokat ad a külföldi figyelmeztetésekre, már a következő esztendei választásokra gyúr, tegnap újabb adókönnyítésekről fogadott el kormányrendeletet kabinetje. Gazdasági szakértők szerint nem rossz ez a lépés, lélegzethez juttathatja a magánvállalkozókat, ám itt ismét bezárul ama ördögi kör: autópályák, jó utak nélkül a kisebb-nagyobb cégek is nehezen fejlődhetnek. Az autópálya-kilométerek pedig nem szaporodnak, de fogynak. Egy majdani jólét légvárát építgeti Victor Ponta és kormánya, félő azonban, minél nagyobbra fújják, annál gyorsabban kipukkad a lufi. Aztán ismét évekig nyöghetjük a felelőtlen kormányzás áldatlan következményeit. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. október 28.Amerikai segítséget kérnek a székelyekAz amerikaiak nem félnek felemelni a székely zászlót – írta tegnapi bejegyzésében Facebook-profilján Tamás Sándor megyeitanács-elnök annak kapcsán, hogy kedden a megyeházán Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterével fogadták Matthew B. Jonest, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének politikai attaséját. Mint írja, „tájékoztattuk őt a székely szimbólumokkal és a magyar anyanyelvhasználattal kapcsolatos problémákról, a székelyföldi autonómia kérdésköréről, valamint a régió gazdasági helyzetéről. Kifejtettük azt, hogy a rendszerváltás óta eltelt huszonöt év, azonban a nyelvi jogok elfogadtatásán túl nem történt előrelépés a magyar közösség helyzetének rendezése tekintetében. Ismertettük az államot képviselő prefektusok túlkapásait, a Székelyföldet évtizedek óta sújtó gazdasági bojkottot, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának elakadását, ezen belül a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásával kapcsolatos jogi visszaéléseket, illetve kértük az Egyesült Államok támogatását ahhoz, hogy létrejöhessen egy újabb román–magyar párbeszéd, mely elősegítheti az erdélyi magyar ügyek megnyugtató rendezését” Mózes László Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. október 28.Újabb adóenyhítésekMár jövőre a jelenlegi tizenhatról öt százalékra csökken az osztalékadó – döntött sürgősségi rendeletben tegnap a kormány. Ugyanez a rendelet a vezetékes ivóvízre és az öntözőrendszerek által használt vízre is már 2016-tól kezdődően kiterjeszti az élelmiszerekre érvényes kilencszázalékos kedvezményes áfát. A jogszabály egy másik rendelkezése bővíti azon vállalatok körét, amelyek mikrovállalkozásként könnyített adózási módszert vehetnek igénybe. A rendelet 65 ezer euróról 100 ezer euróra emelte a mikrovállalkozások árbevételre vonatkozó felső határát. E cégek a 16 százalékos nyereségadó helyett, forgalmuk legfeljebb három százalékát fizethetik be adóként az államkasszába. A kormány differenciált adózással is bátorítja a munkahelyteremtést. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. október 28.Páll Sámuel kilencvenedik születésnapjánTöbb kettős találkozónál a mai – fejtette ki pénteken a gyülekezeti teremben összegyűlteket köszöntő tiszteletes Balla Barna, Málnás református lelkipásztora: október 23-án méltóságteljesen emlékezik a magyarság az 1956-os forradalom eseményeire, mi pedig október 23-a estéjén a 90. életévét betöltő Páll Sámuel világháborús veteránt, nyugalmazott igazgató-tanítót köszöntjük, s falunk lakója, Kisgyörgy Tamás, a Charta Könyvkiadó vezetője bemutatja T 1224 – Úz völgye című dokumentumkötetének második, átdolgozott és bővített kiadását. Egyre ritkulnak sorai azoknak, akik részesei voltak a második világégésnek, túlélték azt, s kiváló emlékezőtehetségükkel figyelmeztetik a ma élőket, a fiatalokat nemzetünk vesztett háborújának egyik legszomorúbb időszakára. A Charta igazgatója kiadójának köteteivel bizonyította nemzetszolgálatát, a saját maga szerkesztette, kibővített könyve túlmutat a képzőművész személyén, édesapja naplójegyzeteire hajszálpontossággal ráépítette a Csíkon, Háromszéken és Gyergyó vidékén is áthaladó országos székelyföldi belső védvonal egy-egy sarkalatos eseményét. A könyvbemutatók során előbukkant újabb adatok kényszere sürgette a kötet második kiadását – mondta Kisgyörgy Tamás málnási bemutatóján. Szabó József János magyar hadtörténész szerint, mivel a napló pontosítja a korabeli hivatalos harci események egy-egy momentumát, ennek a műfajnak ez az eddig legsikeresebb dokumentuma. A sepsibesenyői családi gyökerekkel rendelkező Páll Sámuel tanító úr – akit számos málnási tanítványa köszöntött virággal – korát meghaladó éleslátással ragadta ki beszédében életének, katonaéveinek érdekfeszítő történéseit, az akkor 17 évesen besorolt Úz-völgyi tüzér katona emlékfoszlányait. Nagy volt a székely határőrség áldozata – olvassuk gondolatait a bemutatott kötetben –, mert semmi sem sikerült. Elveszítettük a háborút, elveszítettük hazánkat, elveszett a dicsőség, s odaveszett a sok székely katona. Kisgyörgy Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. október 28.„A települések felébredtek Csipkerózsika álmukból”A Temesvári Szórvány Alapítvány és az Integratio Alapítvány az elmúlt egy évben közösen valósította meg a Civil gondnok szolgálat a multietnikus közösségek fejlődéséért nevű projektet, a SEE 2009–2014 Norvég Alap támogatásával. A projektzáró sajtótájékoztatón dr. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke és Tasi Ottilia, az Integratio Alapítvány képviselője mutatták be a pályázat kézzelfogható eredményeit. A projekt célkitűzése volt felhívni a helyi hatóságok figyelmét az interetnikus kommunikáció kérdésére, illetve olyan civil gondnokok képzése, akik meg tudják mozgatni a helyi közösséget a veszélyeztetett csoportok befogadásának irányába. A „civil gondnok” pályázat három Temes (Nagybodófalva, Szapáryfalva, Újmosnica) és három Arad megyei (Majláthfalva, Simonyifalva, Zimándújfalu) települést vett célba, ahol legalább két kisebbségi nemzeti közösség él együtt, ezek közül az egyik a roma közösség. Ezek a nemzeti közösségek többszörösen hátrányos helyzetűnek számítanak legalább két okból: vidéki közösségből jönnek, illetve valamelyik kisebbséghez tartoznak. A projekt keretében mindegyik résztvevő településen kiképeztek egy háromfős civilgondnok csapatot, tagjaik két intenzív képzésen és hat gyakorlati szakmai műhelymunkában vettek részt. A csapatvezetőknek egy évre szóló szerződéses munkaviszonyt biztosított a Szórvány Alapítvány, mely idő alatt közösségi programok elindítását és működtetését szorgalmazták. Tasi Ottilia, a civil gondnokok koordinátora beszámolt a sajtónak a pályázati tevékenységekről: mindegyik településen kérdőívezéssel mérték fel a helybéliek igényeit, majd közösen kiértékelték az eredményeket és a SWOT analíziseket is elvégezték településekre lebontva. Ezután meghatározták a civil gondnokok feladatait, akik egy év alatt 12 tevékenységet szerveztek a gyerekek számára, illetve legalább két nagy tevékenységet (bál, falunap) a felnőttek számára. Összeállították az ún. Tankatalógusokat is, amelyekből kiderül, hogy ki milyen (hagyományos) tevékenységekhez ért a faluban, illetve hogy ki mit szeretne megtanulni a többiektől. „Sikerült ezeket a településeket felébreszteni a Csipkerózsika álmukból, olyan tevékenységeket szerveztek, amelyekre az utóbbi években nem volt példa a faluban” – mondta Tasi Ottilia. A projekt keretében elkészült a települések leírása, településenként egy-egy web-es és facebook-oldal. A civil gondnokok és csapattársaik olyan kompetenciákat szereztek, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak. Valdman Kinga projektasszisztens arról számolt be, hogy különösen látványos eredményeket értek el a Temes megyei szórványtelepüléseken, elsősorban Szapáryfalván, ahol az egész települést megmozgató Falunapot szerveztek, volt falubál és megalakult a nyugdíjasklub, sok-sok gyerekrendezvényt tartottak az utóbbi egy évben. Ezeken a szórványtelepüléseken a magyar iskola hiányát is pótolni kellett a civilgondnok program tevékenységeivel. A programba bekapcsolódott Arad megyei településeken sokkal élénkebb a közösségi élet, ott inkább a tevékenységek körének bővítését, eszközökkel való támogatásukat tűzték ki célul a civil gondnokok. Hogy lesz-e folytatása a civil gondnok projektnek, az még a jövő zenéje. „Mi úgy dolgozzuk ki ezeket a programokat, hogy a tevékenységeket folytatni lehessen a pályázatok lezárása után is” – nyilatkozta dr. Bodó Barna, aki szerint nem biztos, hogy a jövőben is sikerül támogatást szerezni a civil gondok program folytatására. Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2015. október 28.Az európai polgári kezdeményezés csalódást jelent az európai polgárok számáraAz Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) gyakorlatba ültetésével kapcsolatos nyilatkozatot fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság e kérdésben tanúsított bürokratikus, akadékoskodó megközelítése, az európai polgárok uniótól való eltávolodásához vezethet. „Az európai polgári kezdeményezést a Lisszaboni Szerződés sikereként könyvelték el, mert úgy vélték, új lehetőséget nyújt az európai polgárok számára, hogy aktívan részt vehessenek az európai jogalkotási folyamatban és a szakpolitikák kidolgozásában. Három évvel a hatálybalépést követően, a meghirdetett eszköz sajnos inkább csalódást jelent az európai polgárok számára. Az EB bürokratikus, akadékoskodó hozzáállása éppen ellenkező hatást vált ki és jelentős mértében hozzájárul az európai polgárok kiábrándulásához” – fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője az EP Strasbourgi plénumához intézett írásbeli nyilatkozatában. Az EP hétfő esti gyűlésének napirendjén szerepelt a polgári kezdeményezésről szóló jelentés megvitatása. Winkler ugyanakkor azt is hozzátette: az EP fontos szerepet játszott az EPK jogszabályainak a promoválásában, most pedig a jogrendelet módosítását kezdeményezi. „Az Európai Uniónak politikai konstrukcióként kell tovább működnie, ezért nyitottnak kell lennie a polgárok javaslatai és kezdeményezései iránt. Ezt egyaránt rendkívül fontos megérteni az EU bürokratáknak, de a tagállamoknak is, amelyeknek inkább könnyíteni kellene és nem tovább akadályozni a polgári kezdeményezés eljárását” – hangsúlyozta az RMDSZ EP-képviselője, aki reményét fejezte ki az iránt, hogy az EPK-jelentést nagy többséggel fogadja el az Európai Parlament. „Remélem, hogy a Schöpflin jelentést, amely az EPK-Szabályozás javítására vonatkozó konkrét javaslatokat tartalmaz, nagy többséggel fogadja majd el az EP plénuma. A Bizottság által rövidesen kidolgozandó módosításnak bizonyítania kell azt is, hogy megértette: az Európai Unió válaszút előtt áll. Vagy megtanuljuk meghallgatni polgáraink hangját és akkor sikeresek leszünk, vagy tovább távolodunk az európai polgároktól, és ezáltal kudarcra ítéltetünk.” – fogalmazott Winkler. Schöpflin György európai parlamenti képviselő jelentéséről szerdán szavaz az EP plénuma. Az európai polgári kezdeményezés 2012. április 1-jén lépett hatályba, az EB által javasolt, valamint az EP és az Európai Tanács által elfogadott együttdöntési eljárás alapján. Az azóta eltelt időszakban 49 kezdeményezést nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, ebből 20-at elutasítottak, mivel az EB szerint nem tartoztak az Unió hatáskörébe. Hat EPK kezdeményezői az Európai Bírósághoz fordultak annak érdekében, hogy az Európai Bizottságot kötelezzék a javaslataik regisztrálására. A Bíróság még egyik esetben sem hirdetett ítéletet. Ezek között van aMinority Safepack – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért, az RMDSZ és a FUEN által indított kezdeményezés is. Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája Strasbourg, 2015. október 27. Nyugati Jelen (Arad) 2015. október 28.Elkezdődhet volt kormánytagok ellen a kivizsgálásKatonai ügyészek szerint Iliescu hozatta a bányászokat Elkezdődhet a bűnvádi eljárás három volt kormánytag, közöttük Petre Roman egykori miniszterelnök ellen, miután Klaus Johannis elnök jóváhagyta a legfőbb ügyész erre vonatkozó kérését. A legfőbb ügyész csütörtökön fordult az elnökhöz, hogy engedélyezze Petre Roman, Victor Atanasie Stănculescu volt védelmi miniszter és Gelu Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes ellen a bűnvádi eljárást. Az elnöki hivatal keddi közleménye szerint Johannis ezt megtette. Szabadság (Kolozsvár) 2015. október 28.XLIX. Kolozsvári Zenei ŐszSokszínű ősz, sokszínű fesztiválzáró hangverseny Vajon miért ér mindig hamar véget, ami szép és felemelő? Talán éppen a szép és felemelő pillanatok gyorsítják fel a múló perceket. Ilyen, szinte észrevétlen gyorsasággal jött el a negyvenkilencedik Zenei Őszt záró szimfonikus hangverseny is, amelyen a zenekarnak, Oliver Diaz tehetséges spanyol karmesternek és a világhírű Remus Azoiţei hegedűművésznek köszönhetően, szép és felemelő pillanatok részesei lehettünk. A fesztiválzáró hangverseny ürügyén, a szervezők nem szomorú hangulatú „búcsúkoncertet” szerveztek, hanem javarészt zenekari táncokból álló, több kultúra gyöngyszemeire alapozott „Isten véled” negyvenkilencedik Kolozsvári Zenei Őszre voksoltak. Ami a jövőt illeti, talán ez a jó hangulatú fesztiválzáró hangverseny egyfajta bizakodást, reményt is kódolt, hisz 2016-ban, a Zenei Ősz félévszázados születésnapjára készülődhet! KULCSÁR GABRIELLA Szabadság (Kolozsvár) 2015. október 28.Kristóf Györgyről – fél század múltánA két világháború közötti években nem élt Kolozsvárt, de talán Erdélyben sem olyan magyar értelmiségi, aki ne ismerte volna Kristóf György (Tófalva, 1878. október 2. – Kolozsvár, 1965. október 15.) nevét. Ő volt az egyetlen magyar egyetemi tanár, a kolozsvári román egyetem egyetlen professzora, aki a magyar nyelv és irodalom szakos diákokat e tárgy minden tudományágára oktatta. Ráadásul nem volt szobatudós, aki csak szaktanulmányokat írt volna, hanem nagyon is benne forgott a közéletben, hozzászólt a művelődési élet kérdéseihez, felfigyelt az új kötetekre, követte tanítványai pályáját. Alig volt olyan napilap és folyóirat Erdélyben, amelyben ne közölt volna. Kristóf György bebizonyította, hogy középúton is lehet járni GAAL GYÖRGY /A Szabadság interneten a cikkeknek csak egy részét hozza/ Szabadság (Kolozsvár) 2015. október 28.Szamos-part: elkezdődött a tarolásHiába reménykedtek az utolsó percig a civil aktivisták, tegnap már kotrógép ásta az Ifjúsági Sétány/Splaiul Independenţei utca melletti keskeny, az utat a Kis-Szamos medrétől elválasztó zöldövezetet. A többtonnás gép nem kímélte az évtizedes fákat sem – hiszen nem állhatnak ilyen akadályok a leendő forgalmi sáv kellős közepén –, így most már csak az a kérdés, hogy a kiszélesített út kizárólag az autóké lesz, vagy pedig helyet kap rajta bár egy kerékpárút is. Tény viszont, hogy a civil aktivisták újabb tiltakozó akciót szerveznek holnap délután 5 órától az Erzsébet hídnál, mely akciónak azonban már nem sok értelme lesz: a zöldövezetnek már annyi, tehát legfeljebb az új aszfaltcsík hivatását tudják befolyásolni. Ehhez azonban mindenképpen nagyobb közösségi részvétel kell, mint a legutóbbi hasonló akción, hiszen az önkormányzat nagyon határozott: az új sávval egyirányú forgalmat foganatosítana a Monostor irányába, ezzel párhuzamosan pedig a Mócok útját tenné egyirányúvá a belváros felé. Szabadság (Kolozsvár) 2015. október 28.Johannis lemondásra szólította fel OpreátLemondásra szólította fel Klaus Johannis államfő Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettest a hivatalos konvojában történt, egy motoros rendőr halálával végződött múlt keddi baleset miatt, a belügyi tárcát is vezető Oprea azonban leszögezte: nem hajlandó távozni. Az államfő hétfőn este sajtónyilatkozatban közölte: találkozóra hívta Opreát, és azt tanácsolta neki, mondjon le, mivel nagyon rosszul kezelte a válsághelyzetet, amelynek katasztrofális volt a kommunikációja. „Egy ilyen válsághelyzetben nagyon sok érzelem merül föl, a közvéleménynek pedig joga van a tájékoztatáshoz, az érintettek, illetve az érintettek felettesei részéről történő állásfoglalásokhoz” – mutatott rá az államfő a lemondásra vonatkozó tanács okaira. Oprea közleményben reagált Johannis nyilatkozatára, és közölte: nem hajlandó lemondani, az államfő lemondásra vonatkozó javaslatát pedig annak tudta be, hogy Johannis kormányváltást akar. Leszögezte: a lemondás a bűnössége beismerése lenne, márpedig ő ártatlannak tartja magát. Kedden azt állította: nincs semmi rejtegetni valója, és ismét arról beszélt: „szolgálatban” volt a baleset idején. A pártja, a Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR) sürgősségi elnökségi ülésére tartó miniszter azt ugyanakkor továbbra sem volt hajlandó elárulni, milyen sürgősségi szolgálati ügy indokolta a rendőri felvezetést, csak annyit mondott: ezt majd az ügyészség megállapítja, és azt állította: a román állam intézményeiben járt. Egyben azt álljtotta, bármely belügyminiszter igénybe vehetett rendőri kíséretet. Victor Ponta miniszterelnök is megszólalt az ügy kapcsán, azt a hivatalos kommunikációs panelt megismételve, miszerint az államfő „politikai tőkét akar kovácsolni egy fiatalember halálából.” Megszólalt az ügyben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, aki kedden azt mondta: ő Oprea helyében „tett volna egy lépést hátrafelé”, legalábbis a nyomozás korrekt lebonyolítása érdekében. „Ez nem jelenti azt, hogy az ember vétkes is” – jegyezte meg Kelemen. A politikus nem bízik abban, hogy a liberális ellenzék által kért parlamenti vizsgálóbizottság képes lenne felderíteni az ügyet, és úgy véli: a két kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Oprea vezette UNPR előbb-utóbb „megkapja majd a számlát” azért, ahogy az ügyet kezeli. Eközben kiderült: a belügyi tárca keddig nem közölte az ügyészséggel Oprea útvonalát. Az ügyészség ugyanakkor kihallgatta a miniszter sofőrjét. Mint arról beszámoltunk, Oprea csupán hétfőn, hat nappal a halálos balesetet követően állt ki a nyilvánosság elé, de arról továbbra sem volt hajlandó nyilatkozni, pontosan hol járt, és hova tartott rendőri kísérettel. Ahhoz ugyanis kizárólag az államfőnek és a miniszterelnöknek van joga, más kormánytagok csupán rendkívüli helyzetekben igényelhetik. Meg nem erősített értesülések szerint Oprea vendéglőből tartott hazafelé, amikor a halálos baleset bekövetkezett. Névtelenséget kérő rendőrségi források szerint a kormányfőhelyettes-belügyminiszter – annak ellenére, hogy nem jogosult rá – szinte mindenhova rendőrségi konvojjal jár, még a fodrászhoz is. Azt egyelőre még mindig nem tudni, volt-e valaki még az autóban Opreával, és ha igen, ki – egyes értesülések szerint egyik asszisztensnőjével utazott együtt. A halálos baleset akkor következett be, amikor a konvoj élén száguldó, 28 éves motoros rendőr belehajtott egy gödörbe, amelyet a gázművek karbantartást végző munkásai ástak az egyik bukaresti sugárút közepén. Egyébként a vasárnap estéhez hasonlóan hétfőn este is néhány százan tüntettek Bukarestben Oprea lemondását követelve. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2015. október 28.Johannis és Ponta „békülős” találkozójaTeljes nyitottság a párbeszédre, kölcsönös tisztelet a kormány és az elnök között, hogy a dolgok jól menjenek Romániában – ezt írta a Twitterre Victor Ponta miniszterelnök azt követően, hogy az előző napok szópárbajait követően kedd délután az államfői hivatalban tárgyalt Klaus Johannis államfővel. Az elnöki hivatal közleménye szerint a találkozón a nyugat-balkáni migrációs helyzettel kapcsolatos román álláspont, valamint a menekültek befogadása volt a fő téma. Emellett a regionális együttműködésről és információcseréről is egyeztettek. A miniszterelnököt az elnök hívta párbeszédre még hétfőn, megjegyezve: a miniszterelnökkel való együttműködés „bonyolult”, hiszen az ellene fölmerült korrupciós vádak miatt lemondásra szólította fel Pontát. A találkozó előzménye, hogy az államfő és Ponta között a hét elején éles nyilatkozatpárbaj robbant ki Románia migránsokkal kapcsolatos politikája miatt. A miniszterelnök ugyanis a hétvégén szerb és bolgár kollégájával találkozott, a találkozót követően pedig közölte: amennyiben Németország és Ausztria lezárja a határait a migránsok előtt, úgy Románia, Szerbia és Bulgária is így tesz. Erre reagálva az államfő közölte: Pontának nem volt felhatalmazása arra, hogy Románia nevében ilyen vállalásokat tegyen. A miniszterelnök viszont azt mondta: az alkotmány 102. cikkelye értelmében joga volt részt venni a szófiai találkozón, és azzal vádolta meg Johannist, hogy csupán passzívan ül az EU állam- és kormányfőinek migránsválsággal kapcsolatos csúcstalálkozóján, „mint süket lány a táncban.” Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2015. október 28.Mit tettetek?Ép ésszel felfoghatatlan, mi a rosseb vitte rá Peti András marosvásárhelyi alpolgármestert arra, hogy védelmébe vegye az erdélyi magyar jogkövetelések egyik leghírhedtebb, illusztris jelenkori ellenlábasát, Valentin Bretfeleant. Azt a helyi rendőrfőnököt, aki a székelyföldi románok hétvégi találkozóján büszkén sorolta a kétnyelvűsítés megakadályozása érdekében hozott intézkedéseit, és vastapsot kiváltó hazafiassággal közölte: sohasem engedi meg, hogy Paul Chinezuból (vagy Pavel, vagy Cneazul?) Kinizsi Pált kreáljanak a magyarok. Peti úgy véli, hajlamosak vagyunk sok mindent érzelmi szinten értékelni – szerinte a tetteket kell mérlegelni, és nem a beszédeket, márpedig a vásárhelyi helyi rendőrség bizony egy mintaintézmény, amelytől magyarországi és székelyföldi kollégák is tanulnak. Fogadjuk meg Peti András tanácsát, és csak az alpolgármester úr tetteit mérlegeljük, miközben soha többé nem vesszük komolyan azt, amit mond. Halkan bevalljuk: már 2014 júliusában sem hittünk neki, amikor három (éppen Kinizsi Pál magyar nevét is feltüntető) kétnyelvű utcanévtábla kihelyezése után bejelentette, végre megoldódott a még 2001-ben hozott tanácshatározat gyakorlatba ültetése, és szeptemberig további 500, magyar elnevezést is tartalmazó táblácskát helyeznek ki a városban. Nem hittünk neki idén áprilisban sem, amikor közölte, hogy a táblák elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárás meghirdetésével végre lezárulhat a rendkívül kényes ügy. És nem hittünk neki alig három hete sem, amikor sikerként, a valós kétnyelvűség felé tett nagy lépésként értékelte, hogy a polgármesteri hivatal végül harmadik nekifutásra közzétette a pályázatot. Aztán persze megint kiderült, hogy mégsem. Petiék mentegetőznek. Nem tudták. Nem látták. Nem volt beleszólásuk. Nem erről volt szó. S a totális inkompetenciát tetézve, az erdélyi magyar érdekképviselet egyik leghiteltelenebb, politikai csődspirálban keringő tisztségviselője gondol egy nagyot, és védelmébe veszi Bretfeleant. Elfogadjuk, hogy nem a beszédeket kell mérlegelni, hanem a tetteket. Csakhogy itt már egyszerűen nincs mit tenni. Ez a legnagyobb számú erdélyi magyar közösség önkormányzati képviselete. Ez van Páva Adorján Krónika (Kolozsvár) 2015. október 28.Székelyföldi premierÁtadták a Vargyas-szorosi látogatóközpontot Hétfőn adták át a Vargyas-szoros előterében épült, turisztikai célú látogatóközpontot, mely Székelyföldön az első ilyen jellegű építmény. Építését a romániai környezetvédelmi minisztérium kötelékébe tartozó Környezetvédelmi Alap finanszírozta, 450 ezer lejbe került, a felsőrákosi Zöld-Út kft. kivitelezte, Málnási Ferenc mérnök tervei alapján. Talán kevés olvasónk van, aki ne járt volna legalább egyszer a Vargyas-szorosban, ne gyönyörködött volna az itteni táj szépségében. A Vargyas-szoros egy ezerhektáros természetvédelmi területen fekszik, ebből 200 hektár Vargyas község közigazgatási területén található. A látogatóközpont ezen a területen épült fel, a Hidegaszó és a Vargyas-patakok találkozásánál. A természetvédelmi terület „története” 15 évre nyúlik vissza, a szorost és környékét ugyanis 2000-ben nyilvánították védetté, a baróti, néhai Dénes István geológus, barlangkutató hosszas, az illetékes hatóságokat meggyőző munkájának eredményeként. Már az ezt követő időszakban felmerült annak kérdése, hogy kellene egy olyan épületet létesíteni a helyszínen, melyből a természetvédelmi területet felügyelő önkéntesek munkájukat irányítani tudnák: miután 2004-ben a baróti Elveszett Világ Természetvédelmi-, Turista és Barlangász Egyesület hivatalosan is megkapta a védett terület kezelésének jogát, felgyorsultak az események, de így is majdnem egy évtizednek kellett eltelnie, hogy a látogatóközpont valósággá váljon. A pályázati szerződést a Környezetvédelmi Alappal 2008-ban írták alá, 2013-ban kezdődött el az építkezés. Az épület többfunkciós: a földszinten tágas előtér van, az egyik itt található teremben máris egy kiállítás kapott helyet, fotók, pannók szemléltetik a Vargyas-szoros látnivalóit. Az emeleten hálószobák vannak, egyelőre még üresen, berendezésükre az elkövetkező időszakban kerülne sor. – Erdeiiskola-programoknak, természetvédelmi táboroknak adna helyet az épület, rendezvények, találkozók szervezésére is alkalmas. A turistáknak itt információkat tudunk nyújtani, állandó kiállítás mutatná be a szoros látnivalóit, helyet kapnának benne a hegyimentők és, ami a legfontosabb, a terület adminisztrációját ellátó egyesületi tagokat nagyban segíteni fogja feladatuk ellátásában – mondta Dénes Ildikó, az Elveszett Világ Egyesület elnöke. Az átadáson jelen volt Ilkei Ferenc, Vargyas község polgármestere is. Ugyancsak korábbi terv, hogy a látogatóközpont melletti, szintén a község tulajdonába tartozó területen egy, a mai igényekhez igazodó sátortábor kapjon helyet: megvalósítására az elöljáró Leader pályázat keretében látna esélyt a következő években. A szoros közelében levő jelenlegi vadkempingező helyet felszámolnák a terület kezelői, a természetet ezzel is nagyobb „lélegzetvételhez” juttatva. Erre azért is szükség lenne, mert a természetvédelmi terület látogatóinak száma a szorosba vezető út korszerűsítésével idéntől látványosan megnövekedett. – A most épült látogatóközpont enyhítheti a természetvédelmi területre a tömegturizmus miatt nehezedő nyomást – hangsúlyozta Papucs András, a megyei természetvédelmi-, vidékfejlesztési és hegyimentő központ munkatársa. Böjte Ferenc Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2015. október 28.Politikai elítéltek emlékeztekNem csak fizikailag, lelkileg is összetörték őket Október 23-án Baróton, Erdővidék Múzeumában, a HVIM erdővidéki tagságának szervezésében került sor arra a beszélgetésre, melyen Oláh János, Bede István és Aczél Ferenc baróti 56-os politikai elítéltek elevenítették felátélt szenvedéseiket, az 1950-es, 60-as évek Romániájának borzalmait. Aczél Ferenc a Brassóban 1956-ban alakult Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének, az EMISZ-nek a kezdeti céljait taglalta, majd beszélt arról, hogyan göngyölítette fel a Szekuritáté a szervezet tevékenységét, hogyan születtek meg az ítéletek, hogyan teltek a későbbi börtönévek. „Engem 1958. augusztus 18-án vittek el. Több hónapig tartottak a kihallgatások a Szekuritátén, aztán megszülettek az ítéletek. Nemcsak 78 EMISZ- tagot ítéltek akkor összesen 1112 év börtönbüntetésre, a brassói románoknak, szászoknak is kijutott a zaklatásból”, mondta. Az volt a legborzasztóbb – mesélte –, hogy nem csak fizikailag bántalmaztak, de lelkileg is próbálták ez idő alatt megtörni őket. A Duna–Fekete-tenger csatornánál, Peripráván, a Brăilai-nagyszigeten és más helyeken raboskodó elítélteknek normára kellett dolgozniuk. Hogy érzékeltessék a körülményeket, elmondták, hogy gyakran ettek kígyóhúst, az volt a legfinomabb, s olyan eset is történt, amikor valaki az ürülékes hordóból merített: annyira éhes volt, azt hitte, ételt hoztak, mikor azt letették az ajtó mellé. „Salceán kiütött a hastífusz, hullott a jónép, aztán egy idő után kezdték Konstancára, a kórházba szállítani a rabokat. Nekem szerencsém volt, egy hónapig én is odakerültem”, emlékezett a végül Szamosújvárról szabaduló Oláh János. Bede István a 17. életévét a jilavai börtönerődben töltötte be, születésnapi „ajándékul” hatalmas verést kapott. Később Ocnele Mari-ra szállították: „A cellánkban két hordó volt, egyiket vécének, a másikat mosakodásra használtuk. Elviselhetetlen bűz volt, az étel gyenge. Spenótot, árpakását, puliszkát kaptunk és 10 deka kenyeret”, mondta. Az ártatlanul meghurcolt és elítélt barótiakhoz 1965-ös szabadulásuk után sem volt sokkal kegyesebb az élet: az 1970-ben Barótra került Aczél Ferenc felesége például tíz évig nem kapott munkát, őt magát is tovább zaklatta a Szekuritáté, minden eszközzel azon voltak, hogy erkölcsileg lejárassák, lelkileg összetörjék. Az igazi feloldozást számukra csak az 1989-es változások hozták el. A három volt politikai fogoly a mai fiataloknak azt üzente: „Legyenek reálisak, becsületesek és őrizzék meg gerincességüket. Ha el is mennek külföldre dolgozni, fészket rakni jöjjenek haza, itthon alapítsanak családot, és itthon építsék a magyar jövőt, amiért mi annyira megszenvedtünk”. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2015. október 28.Elfogynak a szavazóitokAz emigrációról az író ír, a karaván pedig halad. Méghozzá úgy halad, hogy az összes tevehajcsár bedugja a fülét, eltakarja a szemét az elől, hogy Romániából ötmillió ember vándorolt ki az utóbbi évtizedben. Köztük mi, romániai magyarok feltehetően számarányunknak megfelelő mértékben voltunk képviselve. Hogy fájt-e ez valakinek, nem tudhatom, viszont azt látom, hogy semmilyen elképzelés, tervezet, akció, megmozdulás, megszólalás nem született ennek kapcsán erdélyi magyar politikusainknál. Gondolok itt nemcsak az RMDSZ-re, de a többi pártra is. Csoda, hogy eszembe jut a Quimby dalszövege, egy kissé parafrazálva: „Most megy pontosan, engedem, hadd menjen”? Hogy miért e nagy hallgatás, csak találgatni tudom. Lehet, hogy nem tudnak megoldást a kivándorlás megállítására. Lehet, úgy tartják, ha beszélnek, még többen hagyják el az országot, megcsömörölve az erkölcsi zsarolástól, amit az itthon maradás, a megmaradás folyamatos mondogatása jelenthet. Senki politikus nem szól a kivándorlásról, pedig milyen jól esne, ha valaki bevallaná, ott fenn, vagy az ellenzékben, hogy fiúk és lányok, itt van egy probléma, én nem látok rá megoldást, de beszéljük meg, hátha több szem többet lát és több ész többet gondol. Még az is lehet, hogy szavaznék is arra a politikusra, aki egy ilyen őszinte kibeszélést elindítana. Pedig ők is, mi is tudjuk, a helyzet katasztrofális. A szociológusok azt mondják, ha nincs kivándorlás, ahhoz, hogy a népesség ne csökkenjen, átlagban családonként 2,1-2,2 gyermekre van szükség (azért kell több mint kettő, hogy pótolják azokat, akiknek valamilyen okból nem lehet gyermekük). Mindazokat, akik elmennek, pótolni kell az itthon maradottaknak. Eddig kiment a nemzőképes fiatalok körülbelül 50 százaléka (nagyon óvatos becslés, lehet az 60 százalék is), így nekünk, akik maradtunk, 4,2-4,4 gyermek csinálásával kellene fenntartanunk a nemzetet. Ez pedig a családok jó részének nagyon sok, kivált a nevetséges román családtámogatási politika mellett. Szóval, kedves politikusaink, el fogunk fogyni. Jó, tudom, erre azt mondjátok, tragédia, de nem baj. Úgyhogy fogalmazzak másképp: ébresztő, ingyenélők, fogynak a szavazóitok! Sántha Attila Székely Hírmondó (Kézdivásárhely 2015. október 28.Nagy az érdeklődés az időseknek szóló oktatási program irántAkkora volt az érdeklődés a Sapientia Egyetem ötven éven felülieknek szóló oktatási programjára, hogy idő előtt le kellett zárni a jelentkezést: az előzetesen meghirdetett 170 helyre rekord rövid idő alatt több mint 250-en iratkoztak fel Csíkszeredából és környékéről. A Székelyföldön újszerű rendezvény hivatalos megnyitóját szerda délután tartották. Egyfajta Mindentudás egyeteme típusú sorozatot indított a Sapientia EMTE, a felsőoktatási intézmény az idősebb korosztály számára szervez érdekes előadásokat. A Sapientia a magyarországi egyetemek mintájára kezdte el a programot, amely az egyetemi oktatáshoz hasonló rendszerben zajlik. Az Ezüst Akadémia elnevezésű, 50 év fölöttieknek szóló, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara által szervezett előadássorozat megnyitóján megtelt a Segítő Mária Romai Katolikus Gimnázium díszterme. Az előadások november 4-től kezdődően minden második héten, szerda délutánonként zajlanak. Olyan témákat érintenek, amelyek érdekelhetik az idősebb korosztályt, ilyenek a pszichológia, a politika, a történelem, a pénzügyek vagy a jogi területekhez köthető előadások. A megnyitón Csíki Adél, az egyetem PR-felelőse köszöntőbeszédében elmondta, több mint 250 regisztrált hallgató jelentkezett az Ezüst Akadémiára. „Örömmel vettük, hogy ennyi a jelentkező, és a sok pozitív visszajelzés arra sarkal minket, hogy ezt a programot működtessük” – emelte ki a PR-felelős. Mint hangsúlyozta, a felsőoktatási intézmény által szervezett eseményeknek az a céljuk, hogy a térség ügyeit valamilyen módon felkarolják és lehetőséget nyújtsanak mindenki számára ismeretei elmélyítésére. Épp ezért szervez az egyetem több versenyt a középiskolások számára, illetve érettségi felkészítőket is. Makó Zoltán, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja is köszöntötte a jelenlévőket. „Egyetemünk egyik alapvető törekvése, hogy vezető szerepet vállaljon Székelyföld modernizációjában. Ezt a vezető szerepkört az oktatóink, munkatársaink oktatásán és kutatásán kívül helyi szervező tevékenységek kifejtésén keresztül érhetjük el” – fejtette ki Makó. A programról több résztvevőt is megkérdeztünk. Ávéd Ildikó csíkszeredai lakos szerint ez egy jó kezdeményezés, és azért jelentkezett, mert érdekesnek látja a témákat. „Örvendek, hogy ránk, idősekre is gondolnak” – közölte. Péterfy Annamária ugyancsak csíkszeredai lakost is arról faggattuk, hogy miért jelentkezett az előadássorozatra. „Úgy érzem, hogy most én is 20 éves vagyok. Amit eddig elmulasztottam, azt most megélem” – válaszolta. Molnár Rajmond Székelyhon.ro 2015. október 28.Márton Áron díjat kapott Szombatfalvi József lelkészSzékelykeresztúrnak, Balánbányának és Madéfalvának ítélt oda támogatást tartalékalapjából Hargita Megye Tanácsa, illetve Márton Áron-díjjal tüntették ki nt. Szombatfalvi József nyugalmazott unitárius lelkészt. A megyei tanács októberi soros ülését szerdán Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban tartották. Hargita Megye Tanácsa Márton Áron-díjjal tüntette ki nt. Szombatfalvi József unitárius lelkészt. Az éremmel, emléklappal és pénzutalvánnyal járó díjjal a lelkész kimagasló egyházi, kulturális és közéleti tevékenységét jutalmazta a megyei tanács. Borboly Csaba megyei tanácselnök köszöntötte a nyugalomba vonult esperest, ez követően laudációját Berei István unitárius lelkész olvasta fel. Szombatfalvi József a város elismert polgára, munkássága olyan eredményeket hozott Keresztúron és térségében, amelyekre méltán lehet emlékezni, mondta köszöntőjében Borboly Csaba. Munkája több területen kiemelkedő, legyen szó szervezésről, sportról vagy szőlőtermesztésről. Az egyházi tevékenységen kívül további közéleti szerepeket vállalt, amelyek tetten érhetők a hagyományápolásban, a kulturális programokon és szociális tevékenységeken keresztül, tette hozzá az elöljáró. Mint mondta, bízik benne, hogy az elkövetkező években is további eredmények fogják kísérni a nyugalmazott lelkész munkásságát. A negyven éven át Csehétfalván, Tarcsafalván és Székelykeresztúron szolgáló lelkész nevéhez templomjavítás, lelkészi lakás felújítása, segédlelkészi lakások építése, gyülekezeti ház és szociális otthon építése, kántortanítói ház és elemi iskola épületének felújítása, ökumenikus tábor szervezése, a Gondviselés Segélyszervezet alapítása és közéleti szerepvállalás kapcsolódik, hangzott el munkásságának méltatásában. Támogatás a településeknek A költségvetés-módosítás jóváhagyása révén nőtt a megyei tanács tartalékalapja. Ebből összesen 524 ezer lejt különítettek el Székelykeresztúrnak: 460 ezer lej a kórház tetőszerkezetének javítására, ezenkívül 64 ezer lejt kap egy óvoda a mosdójának feljavításához. Százezer lejt utaltak ki Balánbányának a Liviu Rebreanu Iskolaközpontnak modernizálásra, illetve 150 ezer lej Madéfalva községnek egy napközi otthon munkálataira. Jóváhagyták a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetőtanácsának összetételét: Czimbalmos Attila, Polgár Csaba, Ferencz Tihamér, Danguly Ervin, Lázár Zoltán, illetve a Borboly Hargita Megye Tanácsa képviseletébe Bende Sándor tanácsost, a Gyergyó Területi RMDSZ elnökét jelölte. Székelyhon.ro 2015. október 28.„Nem magyarul magyarok”Beszterce megyében, Óradnán és Radnaborbereken tartotta idei riporttáborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az ott született riportokból kötet jelent meg Nem magyarul magyarok címmel, amelyet kedd este mutattak be Marosvásárhelyen. A sokadik alkalommal megszervezett riporttábor helyszíne ez alkalommal olyan vidék volt, ahol nagyon sokan vallják magukat magyarnak, ám ennek ellenére nagyon kevesen tudnak magyarul. Az újságírók – az írott sajtó, a rádió, a televízió és az online média képviselői Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Brassóból, Bukarestből, Temesvárról, Csíkszeredából – arra keresték a választ többek közt, hogy hogyan történt a nyelvcsere, melyek voltak az előzményei és a kiváltó okai, illetve azt kutatták, hogy a jelenlegi helyzetből van-e kiút, visszafordítható-e a mostani állapot. A tizennyolc szerző írását Szűcs László szerkesztette kötetté, az előszavát Rácz Éva, a MÚRE elnöke írta. A fő téma az anyanyelvhasználat, az iskola, a magyar közösség nyelvcseréje, illetve az azzal közvetve, vagy közvetlen módon összefüggő templomok, temetők és sírkövek, a bányák bezárása, a bányászfeleségek története, a felszámolt vasút, a törpe vízi erőművek és a környezetrombolás, a turizmus, a Reményik Sándor emlékház, a helyi ízek. A kedd esti bemutatón Rácz Éva ismertette a kötet előzményeit, azt, hogy mit jelent egy-egy ilyen tábor az újságíróknak, ahol az alatt a rövid idő alatt, ami a rendelkezésükre áll, hogyan kell dolgozniuk, információt, „anyagot gyűjteniük”, egyeztetniük, mert a témák összefüggnek, egymásba kapcsolódnak, nem lehet pontos határvonalat húzni egyik, vagy másik között. A riportoknak a hely, az adott vidék, vagy település jelenét kell rögzítenie úgy, hogy az akár a múltat is magába foglalja, esetleg a jövőbe is előre tekintsen. A szerzők közül a legtöbben marosvásárhelyiek: a Marosvásárhelyi Rádió, a Vásárhelyi Hírlap, a Krónika, a Vásárhely.ro, Maszol.ro munkatársai, egyetemi hallgatók, köztük olyanok, akik már korábban is jártak Beszterce megye ezen településein, ismerték az ottani állapotokat, illetve, akik most ismerkedtek ezzel a vidékkel és lakóival. Szucher Ervin Reményik intelmével élt élet című riportjában annak a Bauer Ilonának állít emléket, aki „egy évre jött, egy életen át maradt”, aki fél évszázadot töltött az anyanyelv és az identitástudat-mentés szolgálatában. Gáspár Sándor és Gáspár Melinda Az Ördög-szorostól az Ünőkőig című riportban a természeti látnivalókat örökítik meg, a faluképet, amely a Radnai-havasok lábainál húzódik, a szorost, amelyet az ördögről neveztek el, vagy azt a hegygerincet, ahová nem túl nehéz feljutni, ám annál könnyebben el lehet téveszteni az oda vezető utat. Bögözi Attila oknyomozó riportot készített, amelynek a Magas hegyek gonosz törpéi, huss! címet adta, és amelyben azokat a törvénytelen vállalkozásokat írja le, amelyek elsősorban a környezetet rombolják, de ezáltal a közösségnek is rosszat tesznek. Moldován Zenkő interjút készített azzal az Antal Attila besztercei tanácsossal, aki a Besztercén tervezett magyar iskola igazgatója lett volna, ha az iskolaindítás az utolsó pillanatokban, a tanévkezdés előtt nem hiúsul meg. E cikk szerzője a nyelvvesztés útját tárja fel riportjában. Antal Erika Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
