Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 732 találat lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 | 721-732
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2016. január 29.

Elfogadták Kovászna fejlesztési stratégiáját
Elfogadta a város fejlesztési stratégiáját Kovászna helyi tanácsa. A 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó dokumentum már többször terítékre került, a viták során számos kifogást emeltek, hiányosságokat észleltek a városatyák. A román közösség képviselői például azért voltak elégedetlenek, mert úgy látták, a stratégiában nem fektettek kellő hangsúlyt a román értékekre – többek között nem szerepel benne az őt megillető hangsúllyal a dák vár, nem említik épített örökségük egyes elemeit, neves személyiségeik névsora is hiányos.
Számos módosító javaslatot fűztek a stratégia tervezetéhez, ezeket most mind belefoglalták a dokumentumba, így mindenkinek megfelel – mondta a tegnapi tanácsülésen Thiesz János polgármester. A stratégiát egyhangúlag fogadta el a tanács.
Az ülésen jelen volt ifj. Bíró Zoltán, a stratégiát elkészítő csíkszeredai Kommunikációs és Antropológiai Kutatási Központ kutatója is, aki röviden ismertette a dokumentáció főbb ismérveit. Minden település esetében fontos az írott és jóváhagyott fejlesztési stratégia, ez adja az előrelépés alapját. Kovászna esetében a fejlődés a turizmusra alapozható. Ez nagyon változó ágazat, a mai turista nem csupán szállást igényel, érdekes helyekre kíván eljutni, kalandot keres, olyan környezetet, ahová később szívesen visszatér. Ilyen szempontból az idegenforgalom nemcsak lehetőség, hanem kihívás is Kovászna számára. Az utóbbi időszakban elért infrastrukturális fejlesztések jó alapot képeznek az ilyen irányú fejlődésnek – hangsúlyozta. 
Egy stratégia esetében az elvi fontosság mellett a tartalom is rendkívül lényeges. Kovászna fejlesztési stratégiájában ez megfelelően valósult meg, figyelembe veszi a város jellegét, irányt mutat a fejlődésnek – értékelte Gyerő József tanácsag. Kádár Gyula azt hangsúlyozta, fontos, hogy mindenki felvállalja a stratégiát, szükség van arra is, hogy a lakosság körében is minél ismertebb legyen. Követni kell a megvalósítását – hívta fel a figyelmet. A tegnap elfogadott tanácsi határozat értelmében a polgármesteri hivatal és a helyi tanács szakbizottságai évente, minden decemberben tanácsülésen számolnak be majd a stratégia megvalósítása érdekében lezajlott programokról.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. január 29.

Közös ellenfeleink
Hogy az RMDSZ mennyire gondolta komolyan a magyar–magyar összefogást az idén esedékes választások során, az eléggé egyértelműen kiderül Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnapi, az Erdélyi Magyar Néppárt irányában megfogalmazott ajánlatából: induljon mindenki a tulipán jele alatt.
Az RMDSZ vezetője tisztában lehet azzal, hogy az összefogás mozgósító erővel bírhat, de továbbra sem kíván felülemelkedni ama – versenyhelyzetben különben érthető, demokratikus mércével nézve, nemzetpolitikai tekintetben viszont annál elítélendőbb – törekvésen, hogy politikai vetélytársait bekebelezze. Ráadásul Kelemen Hunor azt is jól tudja: az MPP országos elnökével kötött paktumnak köszönhetően a továbbiakban azt kommunikálhatja, hogy ők nyitottak az együttműködésre, lám, létre is jött az összefogás, csak a Néppárt képtelen erre.
Az Erdélyi Magyar Néppárt eleve nem volt könnyű helyzetben. Ha elfogadja az RMDSZ ajánlatát, saját választói érezhetik becsapva magukat, egyben megkérdőjeleződik az alakulat létjogosultsága. Ha elutasítja azt, várhatóan megbélyegzik, és azzal vádolják, hogy képtelen az együttműködésre. Az első változat alighanem a párt végét jelenthette volna, így aztán korántsem meglepő, hogy Szilágyi Zsolték inkább az utóbbit választották. A nehéz helyzetből így még nehezebbe kerültek: vállalniuk kell, hogy a rendkívül hatékony RMDSZ-es propaganda egységbontással, együttműködésre való képtelenséggel vádolja őket, s számolniuk kell azzal is, hogy gyenge szereplés esetén hosszú időre lekerülhet napirendről a magyar–magyar verseny, a magyar többpártrendszer, az erdélyi magyar pluralizmus kérdése. Márpedig jó eredményt mindkét tábornak nehéz lesz elérnie. Elsősorban azért, mert miközben egymás térdre kényszerítésével foglalatoskodnak, közös „ellenfeleikre” alig jut energia. Pedig mindannyian jobban járnánk, ha elsősorban ezekre összpontosítanának: az egyre súlyosabb demográfiai helyzetre, a megállíthatatlannak tűnő elvándorlásra, az erdélyi magyar közösség egyre nagyobb fokú közömbösségére, kiábrándultságára. Valódi megtisztulásra, korrupciós ügyekbe keveredett, régóta lejárt szavatosságú politikai dinoszauruszok helyett új, hiteles emberekre, itthon maradást ösztönző programokra, a fiatalok számára vonzó jövőkép felmutatására sokkal nagyobb igény volna, mint taktikai-kommunikációs csatákra vagy éppen politikai marketingeszközként szolgáló, valójában az egypártrendszer irányába mutató tessék-lássék összefogásra. 
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. január 29.

Világszervezeti alelnök Háromszékről
A Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnökéül választották dr. Sikó-Barabási Sándort, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatal főállatorvosát Budapesten január 16-án.
A szakmai világszervezet elnöke dr. Szieberth István, a magyar vidékfejlesztési minisztérium főtanácsosa, első alelnöke dr. Sótonyi Péter, a budapesti állatorvos-tudományi egyetem dékánja, második alelnöke pedig dr. Sikó-Barabási Sándor. A magyar állatorvosok világszervezete mintegy 800 tagot számlál a Kárpát-medence területéről, az Amerikai Egyesült Államokból, Ázsia és a Közel-Kelet országaiból. A szervezet céljai között szerepel kapcsolatrendszer létrehozása és működtetése, a magyar állatorvosi hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése, a magyar szaknyelv ápolása, az állatorvosok társadalmi helyzetének, megbecsülésének javítása, érdekeinek védelme, szakmai továbbképzése, tapasztalatcserék, tudományos és gyakorlati munkák előmozdítása is. (demeter) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. január 29.

Igénylik a vallásoktatást
A háromszéki diákok 91,73 százaléka kérte folyó tanévben a vallásórát, de már megkezdték az igénylések begyűjtését jövőre is, mert a pedagógusok versenyvizsgája, az áthelyezések előtt tudni kell, hogy a különböző felekezetű vallástanárok hol és hány csoportban fognak tanítani szeptembertől – közölte Kiss Imre megyei főtanfelügyelő.
Szerinte a kérelmezők magas aránya vidékünkön egészséges, keresztény magatartásra vall. Az oktatási minisztérium tavaly tanév közben módosította a szabályozást, 2015 márciusától nem azoknak a szülőknek kell kérést benyújtaniuk az iskolában, akik szeretnék, hogy gyermekük ne vegyen részt a vallásórákon, hanem azoknak, akik egyetértenek a vallásoktatással. Annak ellenére, hogy az egyházak a változtatással nem értettek egyet, mert attól tartottak, ha minden tanév elején kérni kell az órákat, lesznek szülők, akik elfelejtik, elhanyagolják, a szaktárca a módosítást tavaly júniusban törvénybe foglalta. (fekete) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. január 29.

Táblázatközpontú az új kerettanterv
Az RMDSZ oktatási főosztálya a szakértőkkel, a megyei képviselőkkel is tanácskozva arra a következtetésre jutott, hogy a három kerettanterv egyike sem fogadható el. Egyik sem gyermekközpontú, még csak nem is pedagógusközpontú, hanem ismét táblázatközpontú, űrlapközpontú, Bukarest-központú, ráadásul a kisebbségi oktatás fontos tárgyai meg sem jelennek, ami egyenesen sértő – véleményezte Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az V–VIII. osztályokra vonatkozó új, országos kerettantervet.
A tantervek ugyanis nem tudnak túllépni azon, hogy elszigetelt tantárgyakban, tanévekben gondolkodjanak, a korábbi, merev kereteken nem tudnak túllátni. Ez fél évszázados lemaradás azokhoz az országokhoz képest, ahol a tantárgyak között kapcsolatok vannak, életkori szintek között jól átgondolt vonalvezetés, és nem feltétlenül tanévben, hanem tudásszintekben gondolkodnak. Ebben semmit sem lép előre az új kerettanterv a régihez képest – állapította meg Magyari Tivadar. ,,Az új tervezet alapján egyetlen perccel sem töltenek majd kevesebbet a tanulók az iskolában, mint az utóbbi évtizedekben, egyetlen betűvel sem öntenének a fejükbe kevesebbet, mint eddig, egy grammal nem lesz könnyebb az iskolatáska: a diákok túlterhelése, a tananyag zsúfoltsága ugyanolyan. Ebben sem változott semmi. Abban pedig egyenesen ront a tervezet, hogy az osztályfőnöki órát, a zenei és más művészi foglalkozásokat, a testnevelést bizonyos szinteken nélkülözhetőnek, másodlagosnak tekinti, illetve még kevesebb lehetőséget ad, mint eddig, a választható foglalkozásokra azáltal, hogy megtömi a tantervet kötelező tárgyakkal, és minden esetben rögzíti az óraszámot is. Az iskoláknak még kevesebb szabadságot ad a tanrend kialakításában az intézet profilja szerint. A kisebbségi oktatás fontos tárgyai meg sem jelennek, ez egyenesen sértő. Melléktantárgyaknak számítanak, amelyeket többletóraszámban kell tanulni” – sorolta a kifogásokat. Magyari szerint felháborító, hogy ehhez a „tervezéshez” öt év kellett. Teljesen illik ide a latin mondás: a hegy vajúdik, és megszüli az egeret. Ráadásul ez egy kockafejű egér – tette hozzá az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. január 29.

Magyartudás = bírság
Kétezer lejre bírságolta az Országos Diszkriminációellenes Tanács Csíkszereda polgármesteri hivatalát amiatt, hogy a meghirdetett állások betöltéséhez megkövetelték a magyar nyelv ismeretét. A bírságolásra azt követően került sor, hogy Dan Tanasă feljelentette a polgármesteri hivatalt, amiért az több, 2014 novemberében meghirdetett állás esetében a magyar nyelv ismeretét feltételként szabta meg. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács döntése megfellebbezhető. A határozat szövege szerint Asztalos Csaba és Claudia Sorina Popa ellenezte a bírság kiszabását, csupán figyelmeztetést javasolt. (Transindex)
A LEGFŐBB ÜGYÉSZ SEM KISPÁLYÁS. Tiberiu Niţu legfőbb ügyész 2014 áprilisa és 2015 októbere között nagyjából hétszáz alkalommal – vagyis átlagosan naponta kétszer – száguldott végig szirénázó rendőrkonvojjal Bukarestben törvénytelenül. Tiberiu Niţu Gabriel Oprea ügyével kapcsolatban került a korrupcióellenes ügyészség látókörébe, a volt miniszterelnök-helyettest, belügyminisztert azzal vádolják, csak tavaly 1607 alkalommal vett igénybe rendőri kíséretet, holott az hivatalból csak az államfőt és a miniszterelnököt illeti meg, a minisztereket csak kivételes esetben. Oprea emellett törvénytelenül írt alá megállapodást a legfőbb ügyészséggel, hogy az is igénybe vehessen rendőri felvezetést. (Főtér)
ÚJABB BÉKEMENET SZÉKELYUDVARHELYEN. Betelt a pohár Székelyudvarhelyen, miután az Udvarhelyi Híradó főszerkesztőjét, Szőke Lászlót szombaton hajnalban ismét megtámadták. A gumilövedékes fegyverrel védekező Szőke az elmúlt években többször írt blogján és újságcikkeiben a székelyudvarhelyi alvilágról, a támadó feltehetően ezt akarta megtorolni. Egy Facebook-felhívásból kiderül, hogy az udvarhelyiek a közbiztonságért és Szőkéért menetelnek 31-én, vasárnap 16 órától. „Azt hittük, hogy a Lőrincz Andor és társa megverése kapcsán szervezett menetelésnek (tavaly novemberben – szerk. megj.) pozitív hozadékai lesznek és az illetékes intézmények, hatóságok levonják majd a következtetéseket. Nem így történt, újabb erőszakos bűncselekmény történt városunkban. Elegünk van a tehetetlen, korrupt rendőrökből, elegünk van a tehetetlen városvezetésből, elegünk van a Verszikből, Cincirikből, Szígyártókból és az őket futtató fehérgalléros bűnözőkből. Ha te is így gondolod, csatlakozz hozzánk” – fogalmaznak a szervezők. (Transindex) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. január 29.

Bukarest szabadulna az országjelentésektől
Bukarest határidőt kér az Európai Bizottságtól, hogy állapítsa meg, meddig fogja figyelemmel kísérni a román igazságszolgáltatást, és mikor zárja le az éves országjelentések készítésének gyakorlatát – derült ki szerdán a kormány közleményéből.
A Ciolos-kabinet üdvözölte az uniós végrehajtó szerv által szerdán közzétett, Romániára vonatkozó éves jelentés következtetéseit. Ebben összegezték a román igazságszolgáltatásban, kiemelten a korrupcióellenes harcban tapasztalt előrelépéseket és hiányosságokat.
A bukaresti kormány szerint a dokumentum megerősítette, hogy Románia fejlődött, és úgy ítélte meg, hogy ez már a harmadik kedvező értékelés, amely igazolja, hogy a korrupcióellenes harc és az igazságügy területén végrehajtott román reformok tartósak és fenntarthatóak. Az előrelépések világosabb elismerését jelentené – olvasható a közleményben –, ha a dokumentumban szerepelne az is, meddig kísérik még figyelemmel a romániai igazságszolgáltatási reformokat. A kedvező következtetések miatt a kormány úgy véli, megteremtődtek az ellenőrzési és együttműködési mechanizmus (MCV) lezárásának feltételei, és a célok teljesítését Románia saját hatáskörben követhetné nyomon az országos korrupcióellenes stratégia keretében.
A brüsszeli jelentést Klaus Johannis elnök is üdvözölte. Szerinte az ország közelebb került a Brüsszel által megfogalmazott célokhoz, és visszafordíthatatlanul elkötelezett marad a jogállamiság megerősítése és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. Népújság (Marosvásárhely)

2016. január 29.

Felfedezni a különbözőségek egységének az értékét
Lélekemelő együttlét a pécskai Hajnalcsillag közösségben
Vasárnap a Pécskai Humanitas Egyesület által működtetett Hajnalcsillag Hit és Fény Közösségben 15 órától megtartott találkozón Hajas Erzsébet csoportfelelős köszöntötte az egybegyűlteket, ismertette a találkozó lelki felvezetőjének témáját: a keresztények egységének a jegyében, a hit és fényben felfedezzük a különbözőségek egységének értékét. A továbbiakban a Hónap üzenetéből felolvasta a januárit: „Az ökumené, nem puszta anekdota a hit és fényben, hiszen mozgalmunk ökumenikus. Egyek vagyunk a társadalmunkban és az egyházban. A gyenge és sérült ember, az egység forrása is lehet, sőt egyesítheti az egyházakat és nemzeteket is. Az értelmi akadályozott emberek profetikus küldetése, hogy közösségre hívjon bennünket. Ők nagyon érzékenyek a viszálykodásra, nehezen birkóznak meg, vagy egyáltalán nem tudnak mit kezdeni az emberek közötti feszültséggel. A közösségben békére és örömre lelnek. Nem akarunk senkit megváltoztatni, de azért biztatjuk egymást, hogy egyre jobbak legyünk. Lehetünk jobb keresztények saját felekezetünkben, jobb katolikusok, jobb reformátusok, jobb evangélikusok, jobb ortodoxok. Ha egyházaink vezetőinek akarata is találkozik közösségünk szegett szívű tagjainak a kiáltásával, akkor valóban előre léphetünk, létre jöhet az áhított egység. Közöttünk a legkisebbek szenvednek legjobban az egység hiányától, ők vágynak leginkább arra, hogy Isten népe közös úton járjon, mely átível a közösségeken és a vallásokon.”
A továbbiakban Mos Andrea Tímea segítő önkéntes vezetésével és Halasi Krisztina közreműködésével a gyerekek kreatív, szórakoztató és fejlesztő játékokat gyakoroltak. A közösség a találkozókon, a különbözőségek ellenére, ténylegesen békére és örömre lelhet. Megvitatták az évi tevékenység programjait is, miszerint a Pécskai Humanitas Egyesület idén első alkalommal szervez nyílt napot a Pécskai Polgármesteri Hivatal támogatásával. Ott ismertetni szeretnék eddigi eredményeiket és célkitűzéseiket. Az időpont és a helyszín még nincs rögzítve, de azt idejében közölni fogják. A nyílt napra szeretettel várnak minden érdeklődőt. Az Egyesület és a Hajnalcsillag Hit és Fény Közösség továbbra is nyitott új tagok befogadására. Nyáron szeretettel várják azokat a szülőket, akik sérült gyermekeket nevelnek a családban. Ha nem is tudnak minden gondot megoldani, de lelki támaszra, szeretetre, elfogadásra, színes programokra mindenki számíthat.
A Pécskai Hajnalcsillag Hit és Fény Közösség meghívást kapott a Magyarországi Hit és Fény Közösségeknek Budapesten tartandó gyertyaszentelő ünnepélyére, ami egyben a hit és fény születésnapja is. Itt kaphatták volna meg ünnepélyesen a hivatalos befogadást a Nemzetközi Hit és Fény nagy családjába. A lehetőséget, a megnyilvánult emberséget ezúttal is megköszönik a szervezőknek, mivel azonban a közösség tagjai egészségi és anyagi okok miatt nem tudnak elutazni, nagy sajnálatukra, nem vehetnek részt a csodálatos ünnepségen. Lélekben azonban velük vannak. Az Úr áldása legyen veletek, és a Szentlélek vezéreljen továbbra is utatokon!
Hogy a kapcsolatokat ápolják és az egyházban vigaszra, támogatásra leljenek, a tavaly Szegeden megtartott dél-alföldi regionális találkozót, ahova a pécskaiak is hivatalosak voltak, idén, első alkalommal, Pécskán kívánják megszervezni. Ott vendégül látnak több közösséget, a sérültjeikkel, segítőikkel együtt. A tervezett programhoz, nemes lelkű segítőket, támogatókat keresnek.
A vasárnapi találkozó szeretetvendégséggel zárult.
Az Egyesület vezetősége ezúton is köszönetet mond a pécskai Novák Györgynek és feleségének az anyagi támogatásért, ugyanakkor az aradi Vanciu Nicoleta újságírónak is a gyermekeknek adományozott ajándékcsomagért. 
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)

2016. január 29.

Nem született egyezség a hárompárti együttműködésről
A választásokon való együttműködés lehetőségeiről tárgyalt ismét Kelemen Hunor, az RMDSZ és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnap.
Az egyeztetést követően Kelemen a sajtónak elmondta: a szövetség nem tartja lehetségesnek a néppárt által javasolt választási párt létrehozását, ennek ugyanis komoly jogi akadályai vannak. Pártja kolozsvári székhelyén tartott tájékoztatóján Szilágyi Zsolt sajnálatát fejezte ki, amiért nem sikerült megállapodásra jutniuk az RMDSZ-szel a hárompárti együttműködésben az idei választásokon. Ismertette azt a javaslatot, amit két héttel ezelőtt nyújtottak be a szövetségnek, és amiben a választási párt létrehozását indítványozták. Elmondta, az RMDSZ elutasítóan nyilatkozott a közös pártról, a közös jelöltlistákról, abban sem tudtak megegyezni, hogy hol nem indítanak jelölteket egymás ellen. Szilágyi szerint az RMDSZ attól is elállt, amiben decemberben sikerült megegyezni a marosvásárhelyi közös jelöltet illetően.
Kelemen felajánlotta az EMNP-nek: induljanak az RMDSZ listáin. Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 29.

Zenés Álomfarsang a Kofferben
Bemutatták Balázs Imre József gyermekvers-kötetét
A Hanna-hinta és a Blanka birodalma után harmadik gyermekverskötete jelent meg a Koinónia Kiadónál, s bár a lányainak „kijárt” a két első kötet, nem muszáj szülessen egy harmadik gyerek ahhoz, hogy egy harmadik kötet megjelenjen, magyarázta Balázs Imre József költő, szerkesztő azon a szerda délutáni könyvbemutatón, amelyen megismerkedhettünk az Álomfarsang című Koinónia-kiadvánnyal. A Koffer könyves kávézóban Demény Péter beszélgetett a szerzővel és Orosz Annabellával, a kötet illusztrátorával.
KÖLLŐ KATALIN. Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 29.

Négymillióan élnek Romániából életvitelszerűen külföldön
– Még nem jelent tényleges elvándorlást, hogy sokan mondják, el szeretnének menni,– figyelmeztet Kiss Tamás szociológus.
– Ez egyfajta attitűd-változó, ami nyilván fontos, de nem feltétlen mutatja a tényleges migrációs trendeket – állapítja meg a szakember. Tényleg magas azok száma, akik így vélekednek, és végül sokan valóban el is mennek közülük, azonban az összehasonlító elemzések, amelyek azt vizsgálták, hogy a románokban vagy a magyarokban nagyobb az elvándorlási hajlandóság, azt mutatják, hogy ez nem magasabb a magyarok körében, mint a románoknál, emlékeztet a szociológus. – Az elmúlt időben nem volt népszámlálás, így elég nehéz megmérni azt, hogy ténylegesen a magyarok vagy a románok mentek el arányaiban többen – mondja Kiss.
– 2010 és 2013 között több mint 700 ezerrel nőtt azon román állampolgárok száma, akik külföldön élnek, ez elsősorban Nyugat Európát jelenti. Nagy valószínűséggel még egyszer ennyit nőtt azóta. Most már az életvitelszerűen külföldön élő romániai állampolgárok száma meghaladja a négymillió főt. Ha ezt az adatot az ország teljes népességére vetítjük, akkor az az ország 20 százalékát jelenti, az aktív korúak tekintetében pedig megközelítőleg egyharmados ez az arány. Ebben lehet, hogy valamilyen mértékben alulreprezentáltak a magyarok, de a nagyságrend azért ez – foglalja össze Kiss Tamás.
Szász István Szilárd. Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 29.

„Regényt írni nem olyan nehéz, inkább abbahagyni nehéz”
Márton Evelinnel találkozhattak az érdeklődők
Márton Evelin 2002-ben végzett a BBTE Történelem és Filozófia Karának művészettörténet szakán, egy időben kiállításokhoz is írt kísérő szövegeket.
Úszott, atletizált és sok minden mással foglalkozott, 2005 óta a Bukaresti Rádió magyar adásának munkatársa. A szakmáját inkább tanult dolognak tartja, ellentétben az írással, amely „magától jött”, s mind a mai napig fontos szerepet játszik az életében. – Valamiben kitartó akartam lenni, és az írás volt az egyetlen, amiben képesnek bizonyultam erre – magyarázta a kolozsvári születésű író szerdán este a Bulgakovban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a kávézó közös, Álljunk meg egy szóra! sorozata keretében. Akárcsak beszélgetőtársa, László Noémi költő, Márton Evelin sem szívleli egyáltalán a kérdést, amelyet gyakran feltesznek nekik: „milyen érzés nőként írni?” Elárulta: azt sem tudja, milyen érzés férfiként írni, csak azt, hogy számára jó írni, „függetlenül attól, hogy úgy tűnik, nő vagyok. Bár én ebben nem mindig vagyok biztos...”.
Az Analfabéta névre keresztelt brassais iskolaújság szerkesztőjeként már középiskolás korában kapcsolatba került az írással, elmondása szerint megtanulták, hogy a tömegeket miként lehet manipulálni, különböző álneveken fogalmazták meg véleményüket a városvezetésről, az iskoláról, a tanárokról. A későbbiekben közölt a Romániai Magyar Szó irodalmi mellékletében, az Irodalmi Jelenben és a Látóban, első kötete, a Bonjour Leibowitz 2008 decemberében jelent meg a budapesti Pont Kiadónál. – Akkor még nem éreztem magamat írónak, sőt bizonyos életkörülményeim miatt fel sem fogtam, hogy kötetem jelent meg – jegyezte meg, utalva arra, hogy várandósként sokáig kórházban feküdt, legutolsó gondolata volt, hogy az íróságon elmélkedjen. Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 29.

Apróka eszponka
Kivert az áldott nap
– Fáj valamije, tonár nini?
– A fejem egy cseppet.
– Kivert az áldott nap, attól-e?
– Hogy mondod? – kérdem tegeződésünkön elcsodálkozva.
– Kivert az áldott nap a fehír (fehér) hóra, attól fáj, nem?
Eltelik egy kis idő, mire megértem a tizenegy esztendős fiú beszédét.
(2016. január 20.)
Lovacskás
Annyira meglep a jelenléte, hogy azonnal szólongatni kezdem. Úgy megiramodik a hangomra, hogy egyből szólok neki, hogy nincs murkom, de még egy fonnyadt almám sem.
Beéri a simogatásommal, szemében nagy-nagy hála.
– Kend a lúval es ilyen szípen beszélget? – szólal meg a hátam mögött egy középkorú emberismerősöm.
Ijedtemben majd beejtem a telefonomat a lóhoz. 
– De milyen erőst szép állat, nem?
– Kényes!
– Ez a féle ló kényes?
– Mindenféle, amelyik kicsi.
Mosolygok. Betérni készül a kapun.
– Egészséget! – mondom.
– Szerencsét! – mondja.
Haladok én is, a lovacska követ, míg a kert engedi. Már elfordul, mikor visszalépek, még egy kedves szó, egy orrsimogatás. Boldogság. Hála.
(2016. január 21.)
MÁTHÉ KRISZTA. Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 29.

Erdély tájain – Tükröződések
Miként az elmúlt években, az Erdélyi Kárpát-Egyesület – Kolozsvár 1891 fotóklubjának tagjai idén januárban is megünnepelték a Román Fotográfia Napját, január 11-ét.
Ez a nap Kolozsvár nagy szülöttje, Szathmáry Pap Károly születésének dátuma, akit a világ első haditudósítójaként tartunk számon. A nagy fotográfus emléke előtt Tükröződések című kiállításunkkal tisztelegtünk. Az ünnepélyes megnyitó, január 12-én, a Központi Egyetemi Könyvtár előcsarnokában 8 fotós – Bozsoki Adrienn, Fazakas Ferenc, Jánky Mária, Jójárt Endre Tibor, Kalló Márta, Korom Mária, Lőrinczi István és Mezei Elemér – 64 képe került az érdeklődés középpontjába. Ezzel a rendezvénnyel a kolozsvári EKE fotósai bekapcsolódtak abba az európai méretű rendezvénysorozatba, amelyet a nagyváradi EuroFotoArt Egyesület vezetője, Tóth István kezdeményezett, és amely Szathmáry Pap Károly Nemzetközi Fotográfiai Fesztivál néven több mint 30 kiállítást foglal magába. A kiállítást házigazdaként Kovács Eszter könyvtáros nyitotta meg, aki megemlítette, hogy itt, a „Galleria Laterallia”-ban az ekéseknek ez a tizenegyedik kiállítása. Lőrinczi István a fotóklub részéről Szathmáry Pap Károly munkásságáról beszélt, aki magyar létére a román uralkodóház fotográfusaként vált híressé Carol Pop de Szathmáry néven.
KALLÓ MÁRTA. Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 29.

Erdély tájain – Dr. Hints Miklós, a keletutazó polihisztor
(1945. május 16. – 2015. december 18.)
Hints Miklós, az Erdélyi Kárpát Egyesület – Kolozsvár 1891 oszlopos tagjában, tisztségviselőjében osztályunk polihisztorát, keleti utazóját tisztelhettük. Kémikus volt, de minden érdekelte. Egy volt osztálytársa arra emlékezik, hogy már iskolás korában lencsét csiszolt türelemmel, hosszú időn át távcsőhöz. Végül is a kémiának kötelezte el magát, de a rendszerváltás után a Gyalui-havasokban, Magurán tanárkodott nyugdíjazásáig. Közben helyneveket gyűjtött, biciklin, gyalog. Nyugalomba vonulás után sem hagyta el tudásszomja: könyvtárakban, levéltárakban kutakodott. Kutatásai eredményét, akár csak utazásairól szóló érdekfeszítő cikkeit a Gyopárban, Művelődésben, az Erdélyben és más kiadványokban közölte.
Természetszeretete már ifjú korában megnyilvánult, édesapjával motorkerékpáron bebarangolta egész Erdélyt, aztán már egyesületünk keretében Erdély havasait, akár túravezetőként is. Az EKE Vándortáborok aktív résztvevője volt, nem kis humorral fűszerezett vetített-képes előadásaival.
Bár a kolozsvári osztály tagjai közül mások is eljutottak Ázsiába (Bánhegyesy Csaba, Lengyel Gyöngyi, Boér Imre), osztályunk igazi keleti utazó-kutatója Hints Miklós volt, aki általában oda utazott, ahová csak kevesen jutnak el. Legtöbbször csak hátizsákkal, kis sátrával csak nagy vonalakban megtervezett, de egyébként kötetlen útvonalon. A túrázók ösztöneire, tapasztalataira, leleményességére bízva magát bizonygatta, hogy szerény anyagi körülmények közt és kis költségvetéssel is lehet megismerni más népeket, más tájakat, más műveltségeket és mindebbe egy kis hegymászás is belefér. Szerette a keletet, mert ott oldott hangulatra, kedvességre számíthatott a bajtársi viszonyt felemésztő alpesi típusú tömegturizmussal és divathegymászással szemben.
TÓTHPÁL TAMÁS. Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 29.

Önállóan vág neki a néppárt a helyhatósági választásnak
Kútba fulladtak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közötti tárgyalások, ennek következtében a néppárt önállóan vesz részt a júniusi önkormányzati választáson. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel csütörtökön folytatott egyeztetését követően Szilágyi Zsolt EMNP-elnök úgy vélekedett, a kolozsvári tárgyaláson a szövetség attól is elállt, amiben decemberben már megegyeztek.
Szilágyi emlékeztetett: decemberben megegyeztek abban, hogy a marosvásárhelyi előválasztások nyertesét, az RMDSZ-es Soós Zoltánt a három erdélyi magyar párt közös jelöltjeként mindhárom párt logójával indítják el a választási versenyben. Az RMDSZ viszont most már ahhoz ragaszkodik, hogy Soós Zoltán független jelöltként vegyen részt a választáson. A politikus megalapozatlannak tartotta az RMDSZ állítását, miszerint a választási törvény nem teszi lehetővé a kisebbségi szervezetek számára a koalíciók megkötését. Hozzátette, a törvény vitatott paragrafusa érvényben volt a két korábbi választáson is, és nem jelentett akadályt például a Német Demokrata Fórumnak abban, hogy Temesváron román pártokkal szövetkezve induljon az önkormányzati választásokon. Szerinte a törvénycikkelyre való hivatkozással az RMDSZ csupán kibúvót keres az összefogás alól, és a pártérdeket próbálja érvényesíteni a közösségi érdekkel szemben.
Szilágyi kijelentette: pártja tartja magát ahhoz, hogy Marosvásárhelyen Soós Zoltánt támogassa, a csütörtöki megbeszélés után azonban arra készül, hogy Erdély más településein önállóan állítson polgármesterjelölteket és önkormányzati jelöltlistákat. Az EMNP elnöke emlékeztetett rá: pártja korábban közös választási párt bejegyzését javasolta. Érzékelvén az RMDSZ elutasítását, a csütörtöki tárgyaláson azt javasolta, hogy koalíciós jelöltlistákkal erősítsék a képviseletet azokban a megyékben, ahol kisebbségben van a magyarság. Amikor az RMDSZ ezt is elutasította, akkor azt javasolták, hogy egyezzenek meg, hol nem indítanak jelölteket egymás ellen. Az RMDSZ viszont ezt sem fogadta el.
A néppárt vezetője komolytalannak tartotta az RMDSZ javaslatát, hogy a szövetség listáira kerüljenek fel az EMNP jelöltjei. Úgy vélte: nincs garancia arra, hogy az RMDSZ színeiben megválasztott EMNP-jelöltek megőrizhetnék politikai identitásukat. Szerinte az RMDSZ bármikor leválthatná őket az önkormányzati tisztségekből, és a saját jelöltjeit küldhetné helyettük.
Az EMNP kolozsvári sajtótájékoztatóján részt vevő Bereczki Ferenc, az alakulat Maros megyei szervezetének elnöke úgy vélekedett, Marosvásárhelyen az a furcsa helyzet alakult ki: amikor az EMNP azért küzd, hogy az RMDSZ-es Soós Zoltán megnyerje a polgármester-választást, a közös jelölt saját pártjának országos vezetősége viszont akadályozza ezt. Egyértelműnek tartotta ugyanis, hogy Soósnak akkor lehetnek esélyei, ha koalíciós jelöltként indul, és a magyar pártok az önkormányzati testületbe is koalíciós listát neveznek be.
Szilágyi Zsolt az MTI kérdésére elmondta, a csütörtöki tárgyaláson csak abban tudtak megegyezni, hogy mindkét félnek fontos a magyar választók mozgósítása az önkormányzati választásokon. Hozzátette: a tárgyalás anélkül fejeződött be, hogy újabb tárgyalási fordulóról egyeztek volna meg. Krónika (Kolozsvár)

2016. január 29.

Felmérés: kivándorolna a külhoni magyar fiatalok fele
MTI - A megkérdezett külhoni fiatalok fele igényelt magyar állampolgárságot, és a fiatalok 90 százaléka szerint a kisebbségi magyarok a magyar nemzet részét képezik. Egyebek között ez derült ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet csütörtökön sajtótájékoztatón ismertettek Budapesten.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet 2700 fiatal megkérdezésével készült kutatása szerint Szlovákiában csak elvétve találtak kettős állampolgárságot, míg Kárpátalján 68, Vajdaságban 82, Erdélyben 56 százalékos volt az arány – ismertette Papp Z. Attila, az intézet igazgatója.
A magyar állampolgárság igénylése mögött elsősorban érzelmi, nemzeti szempontok domináltak, illetve a legfiatalabbaknál a magyarországi és más külföldi utazással, tanulással összefüggő motivációk is megjelentek. Akik nem igényeltek, jelentős hányadban azt mondták: magyar állampolgárság nélkül is magyarnak vallják magukat.
A fiatalok 90 százaléka mondta, hogy a kisebbségi magyarok a magyar nemzet részét képezik, de közel kétharmaduk azt is vallotta, hogy a többségi nemzetnek is a részei. A megkérdezettek közel 70 százaléka nevezte a régiót vagy országot szülőföldjének és hazájának, ahol él, ugyanakkor mintegy 13 százalék a jelenlegi, illetve történelmi Magyarországot tekinti hazájának.
A felmérés szerint a megkérdezett fiatalok több mint fele fontolgatja a külföldre való végleges elvándorlást, de az otthonukat elhagyni szándékozók közül elsősorban a kárpátaljai magyarok képzelik el jövőjüket Magyarországon. A többi régióból a kivándorlást mérlegelők 30-40 százalékban választanák az anyaországot.
A 15–29 éves magyar anyanyelvű, illetve nemzetiségű fiatalok a legnagyobb kihívásnak a munkanélküliséget, a szegénységet, a kilátástalanságot tartják, és a legkevésbé problematikus számukra a hiányzó szórakozási lehetőségek mellett az anyanyelvi továbbtanulás és az államnyelv nem megfelelő ismerete – közölte Papp Z. Attila.
Kitért arra is, hogy összevetve a 2001-es MOZAIK ifjúságszociológiai kutatással azt látható, hogy nőtt – és leginkább a Felvidéken – a felsőfokú végzettségűek aránya. A házasságban élők száma, illetve a gyermekvállalási kedv a 15 évvel ezelőtti adatokhoz képes jelentős csökkenést mutat. A fiatalok mintegy fele volt egyedülálló, közel 15 százalék élt házasságban, amelynek 73 százaléka magyar-magyar házasság. A házasulási kedv Kárpátalján a legnagyobb, itt és Erdélyben volt ugyanakkor a legmagasabb a vegyes házasságok aránya is.
Az is kiderült, hogy egyre nagyobb mértékben számítanak a materiális javak, és a karrierépítés fontossága is nőtt a fiatalok számára. A munkanélküliség közel 14 százalékos a korcsoporton belül. A vallás az értékskálán viszonylag hátul szerepelt, a legfontosabbnak Kárpátalján tartották, ezt követte Erdély, és Felvidéken, Vajdaságban voltak a legkevésbé vallásosak. A felmérésben arra is rákérdeztek, mennyire érzék boldognak magukat a fiatalok, és a 10-es skálán 8-as átlagot regisztráltak.
A négy külhoni régiót – Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját és Vajdaságot – érintő kutatás során ugyanakkor minden vonatkozásban jelentős eltérések mutatkoztak az egyes területek és korcsoportok között – összegzett Papp Z. Attila. Krónika (Kolozsvár)

2016. január 29.

„Magyarbarát” költségvetés Marosvásárhelyen
A marosvásárhelyi magyar közösség számára több fontos tétel is bekerült az önkormányzati képviselőtestület által csütörtökön elfogadott városházi költségvetésbe – hívta fel a figyelmet Soós Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője.
Rámutatott, a 2016-os büdzsében ismét szerepel Sütő András szobrának a felállítása. A polgármesterjelölt elmondta, a Színház tér átalakításának tervét előkészítő kolozsvári cégnek kell eldöntenie, hogy az emlékmű hová kerül. Idén lesz pénz Bodor-kút másolatának elkészítésére is – legalábbis papíron –, s emellett egy Bethlen Gábor-szobor felállítását is támogatnák.
„Kerek évforduló van idén, ugyanis 1616-ban, azaz négyszáz éve írta alá Bethlen Gábor, Erdély fejedelme azt az okiratot, amely révén Marosvásárhely szabad királyi város lett. A kút és a szobor a főtéren, a katonaszobor közelében lesz, s bár időpont a terv elkészítésére nincs meghatározva, reméljük, hogy nyárig ezek megvalósulhatnak” – mondta Soós.
Pénzt különítettek el a Bolyai tér és Kistemplom utca korszerűsítésekor történt hiányosságok kijavítására is, s kérték a város szakigazgatóságát, hogy mielőtt a munkálatokat kiviteleznék, szavaztassák meg azt a helyi tanáccsal. „Minden esetben követni fogjuk a munkálatok lebonyolítását, és számon is kérjük majd a megvalósítást. Remélem egyébként, hogy az idei költségvetési évet már nem a jelenlegi polgármester fogja zárni” – tette hozzá Soós. A vásárhelyi önkormányzat egyébként húsz új Iveco márkájú autóbusz vásárlásáról is döntött, melyeket már márciustól igénybe vehetnek a városlakók.
Simon Virág. Krónika (Kolozsvár)

2016. január 29.

Szétfogás
Különösebben nem meglepő, hogy az RMDSZ és az EMNP elnöke nem tudott megállapodni a választási összefogásról.
Legfeljebb elszomorító, hogy még akkor sem lehet kompromisszumos megoldást találni, amikor a román állami szervek minden szinten megpróbálják megnyirbálni a magyar közösség szerzett jogait.
Az önkormányzati választási törvény kilencedik cikkelyére való RMDSZ-es hivatkozás – miszerint a kisebbségi szervezetek csak saját néven és saját logóval indulhatnak – inkább hárításnak tűnik, hiszen egy új párt már önálló entitást, új szervezetet jelentene, amely saját jogon indulhatna. De ha ez tényleg ennyire rizikós, akkor az RMDSZ is előállhatna alternatív megoldásokkal. Hiszen a szövetség retorikájának visszatérő eleme az, hogy kiváló szakemberek garmadájával rendelkezik – ha pedig ez így van, csak képesek lennének kidolgozni egy olyan formulát, amely azt eredményezi, hogy az összefogás is megvalósul, annak jogszerűségéhez sem férhet kétség, és az összefogásban részt vevő alakulatok sem érzik úgy, hogy többet veszítettek, mint amennyit nyertek.
Azonban a jelek szerint az RMDSZ továbbra is betegesen irtózik attól, hogy elismerje: rajta kívül létezhet más alternatíva – pedig riválisait a választópolgárok legitimálták, még ha kevesebben is. Az MPP-t némi befutóhelyek meglebegtetésével meggyőzte arról, hogy ne akarjon önálló arculattal megjelenni, inkább indítson jelölteket az RMDSZ-es listákon. Ebbe a vonulatba látszik illeszkedni a mostani marosvásárhelyi trükk is, miszerint függetlenként indítanák a közös magyar polgármesterjelöltet, hogy inkább az RMDSZ logója se legyen a neve mellett, semhogy amellett ott virítson az EMNP és az MPP jelképe is.
Persze tény, hogy amennyiben az összes részt vevő fő célkitűzéseit programjában felvállaló koalíció – vagy összefogás, nevezzük bárhogy – sikeres lenne, az nem feltétlenül azt bizonyítaná, hogy az RMDSZ eddig az egyedüli helyes utat képviselte, ez pedig jelentős presztízs-, illetve bevételi veszteséget jelenthetne a számára. De hogy egy klasszikust – jelesül Kelemen Hunor csütörtöki kijelentését – idézzünk: az összefogásnak a magyar emberek érdekeit kell szolgálnia, és nem a politikai szervezetek önös érdekeit.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

2016. január 29.

Sikeres irodalmi est volt Bihardiószegen
A decemberben megalakult Berettyó-menti és Érmelléki Közművelődési Egyesület (BÉKE) első rendezvényét a magyar kultúra napja alkalmából tartotta a bihardiószegi Zichy-kastélyban, amelyre közel száz helyi és környékbeli érdeklődő látogatott el Mihályfalvától Székelyhídon és Margittán keresztül Diószegig.
Az irodalmi est a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd Ghitea-Szabó Angéla kántornő vezetésével a helyi iskolások furulyacsoportja adott elő rövid műsort. A helyiek nevében dr. Szabó József helytörténész köszöntötte a meghívottakat és a helyieket. Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere megköszönte az egyesületnek, hogy első rendezvényük színhelyéül e települést választották, gratulált a rendezvényhez, és biztosította az egyesület tagságát, hogy Diószeg bármikor helyt ad hasonló kulturális eseményeknek.
Dr. Oláh József, a BÉKE elnöke köszöntőjében kitért a Himnusz megírására, a magyar kultúra napjának és magyar irodalmunk fontosságára. Ezt követően Zsidó Piroska helyi pedagógus, a BÉKE egyik alapító tagja tartott érdekes előadást Kölcsey és a Himnusz szerepe magyarságunk irodalmi életében címmel. Az általános tudnivalók mellett sok újdonság és kuriózum derült ki nemzeti imánkkal és költőjével kapcsolatban. A kivetítéssel tarkított előadás után szabad versfelolvasást tartottak, melyen Oláh József és az érmihályfalvi Szilágyi Ferenc Hubart saját verseiket, míg Szabó József a diószegi néhai Géczi József verseit, Varga Irénke pedig helyi pedagógus saját fiának verseit osztotta meg a hallgatósággal.
Egy rövid szünet következett, mely alatt a vendéglátók finom kaláccsal, meleg teával és a helyi borbarátok körének jóvoltából díjnyertes diószegi borokkal látták vendégül a jelenlévőket. A szünet után Szabó József helytörténész vezette végig az érdeklődőket a Zichy-kastélyban berendezett állandó kiállításon, melynek témája az Érmellék. A jelenlévők megismerhették a Zichy-kastély építésének történetét és Bihardiószeg múltját, valamint az Érmellék földrajzi kialakulását, a lápvilág, az állat- és növényvilág sokszínűségét és gazdagságát.
Az est végén Tőtős Norbert a BÉKE ügyvezető elnöke köszönte meg a helyi vezetők hozzájárulását a sikeres rendezvényhez, az érdekfeszítő előadásokat, valamint a nagyszámú érdeklődő jelenlétét. Reggeli Újság (Nagyvárad)

2016. január 29.

Létünk a tét!
Olvasói levél 
Évek óta egy visszarendeződési folyamat szenvedő alanyai vagyunk, mely napról napra fokozódik. Következményei súlyosak és életünk minden területére negatív hatást gyakorolnak, hiszen köz- és magánvagyonunktól, alapvető emberi, állampolgári és nemzeti jogainktól fosztottak és fosztanak meg minket. 
Így és ezért kerülhetett sor a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására, a Községháza-feliratok levetetésére, jelképeink üldözésére Székelyföld-szerte, valamint Beke István és Szőcs Zoltán bizonyítékok hiányában történő fogvatartására is. Ide sorolható ugyanakkor a tulajdonba helyezésünk akadályoztatása, a valamikor jól működő ipari egységek tudatos szétverése, a külföldi befektetők Székelyföldről való elriasztása, a munkabérek szégyenletesen alacsony szinten tartása, és az állampolitikai szintre emelt gyűlöletkeltés ellenünk. Ezeknek a mesterien kitervelt és összehangolt magyarellenes intézkedéseknek pedig egyetlen, jól meghatározott célja van: a beolvasztásunk és az elüldözésünk! 
Az itt a kérdés tehát, hogy meg akarunk-e maradni magyarként a szülőföldön, és emberhez méltó életet élni? Mert, ha igen, akkor utcára kell vonulnunk mindaddig, amíg véget nem vetnek a magyarellenes eljárásoknak, intézkedéseknek és megnyilvánulásoknak. Amíg a minket megillető jogokat a szükséges biztosítékokkal együtt bele nem foglalják az ország alkotmányába. 
Éppen ezért várjuk mindazokat, akik felelősséget éreznek és vállalnak közös sorsunkért, ma 16 órára Sepsiszentgyörgy központjába.
A Magyar Megmaradásért Mozgalom nevében, Bedő Zoltán. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. január 29.

Listavezető gyerekkönyvek
A legtöbbet kikölcsönzött olvasmányok 
Az ifjúsági és gyerekirodalmi művek vezetik a Bod Péter Megyei Könyvtárból legtöbbet kikölcsönzött könyvek listáját. Az első helyen az elemi osztályos kisdiákok kedvence, az Egy ropi naplója található, de immár negyedik éve, hogy A Szent Johanna gimi című tinédzsereknek szóló kötet is az élen van.
Elemi osztályosoknak és óvodásoknak szóló kötetek a listavezetők. A legtöbbet kikölcsönzött könyv Jeff Kinney Egy ropi naplója című képregénye, negyedik az Egy Zizi naplója (R. R. Russel), az Idődetektívek (Fabian Lenk) az előkelő hetedik helyet foglalja el, tizenegyedik A magányos kiskutya (Holly Webb). A Geronimo Stilton-könyvek szintén a kisiskolások kedvencei közé tartoznak, ahogyan A bagoly, aki félt a sötétben (Jill Tomlinson) vagy Flóri, a gólkirály (Petra Fietzek) is. A kezdő olvasók leginkább Berg Judit Tökmagok a tűzhányón könyvén „gyakoroltak”. Az óvodások örök kedvence maradt Bartos Erika, a legtöbbet kikölcsönzött kötete pedig Anna és Peti: irány az óvoda!. Fodor Sándor Csipikéjét és Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő meseregényét is sokan forgatták.
A tinilányok kedvence, A Szent Johanna gimi (Leiner Laura) ifjúsági sorozat három évig vezette a toplistát, idén a második helyen áll, a Hűvösvölgyi suli (Maros Edit) a hatodik, míg a Csillagainkban a hiba ( John Green) a 24. helyet foglalja el. A tizenévesek körében még mindig népszerű Lisa Jane Smith Vámpírnaplók című sorozata, valamint Suzanne Collins amerikai írónő Az éhezők viadala című kötete is felkerült a legtöbbet olvasott könyvek listájára. Kissé lennebb csúsztak, de még mindig népszerűek a tizenévesek körében a Meg Cabot-könyvek, mint Allie Finkle szabályai kezdő tiniknek vagy A neveletlen hercegnő naplója, és a Harry Potter-kötetek is jól tartják magukat. A házi olvasmányok közül Antoine de Saint-Exupéry-től A kis herceg, Marton Lili Taligás királya, Kármán Józseftől Fanni hagyományai, valamint Tamási Áron életrajzi regénye, a Bölcső és bagoly szerepel a listán.
A legolvasottabbak közé tartoznak olyan kötetek is mint a Sorstalanság (Kertész Imre), A kék hajú lány (Dóka Péter) vagy az Iskola a határon (Ottlik Géza), ami bizonyíték arra, hogy a divatos tinikönyvektől el lehet jutni egy komolyabb témájú, más hangvételű kötetig.
Hollanda Andrea könyvtáros örvendetesnek tartja, hogy évek óta a gyerek- és ifjúsági irodalom vezeti a toplistát, és hogy egyre nagyobb az érdeklődés az elemi osztályosoknak szóló könyvek iránt, ami azt jelenti, hogy ez a korosztály is kezdi felfedezni az olvasás szépségét. Ez talán a könyvtár által szervezett,  harmadik negyedik osztályosoknak szóló olvasásnépszerűsítő vakációs foglalkozásoknak is köszönhető.
A Bod Péter Megyei Könyvtár mindent megtesz, hogy kielégítse az olvasói igényeket, a gyermekrészleg 30 ezer kötetes állománya folyamatosan bővül, igyekeznek beszerezni a legújabb könyveket, megtalálhatóak mind a magyarországi újdonságok, mind a hazai kiadók gyerekkönyvei. A könyvtár összeállította a tavaly leginkább igényelt szerzők toplistáját is, amit Jeff Kinney, Leiner Laura és Babos Erika vezetnek.
Némethi Katalin. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. január 29.

„Sikerült megvédeni a magyarokat”
Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál panaszolta be Várad egyik román hírportálját a magyarellenes kommentek miatt. Az ügyben végre döntés született.
Többször olvashattak lapunkban is arról, hogy Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál panaszolta be Nagyvárad egyik román hírportálját, ahol véleménye szerint a magyar közösség elleni uszítások, megbélyegzések kerültek a komment kategóriába, melyet nyilván bátorított a megfelelő hangvételű tudósítói közeg. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő nem először folyamodott a magyar közösség védelmében ehhez az eszközhöz, legutóbb például a szenátus egyik tagját, Cristian Bodea nyilatkozatait terjesztette a Diszkriminációellenes Tanács elé. Az elég nagy port kavart ügyben a tanács megalapozottnak ítélte Szabó Ödön érvelését és elmarasztalta kijelentéseiért a román szenátort, olvasható a Bihar megyei RMDSZ által lapunkhoz eljuttatott közleményben.
Figyelmeztetés
A múlt nyáron az illetékes hatóságnál iktatott beadványában Szabó Ödön jelezte, hogy legutóbb 2015-ben az Európai Tanács kisebbségi monitoringja is figyelmeztette Romániát, hogy lépjen fel az ilyen jelenségekkel szembe. A panasz bizonyítására mellékelt oldalmásolatok elmondása szerint négy különböző tematikáról szólnak: egészségügy, közigazgatás, térfelújítás, kulturális rendezvény, melyeknek azonban egy közös nevezője van, éspedig az, hogy magyar személyek vagy szervezetek voltak a cikkek szereplői. A képviselő megjegyezte, arra törekedett, hogy a teljes magyarságra vonatkozó palettáról válasszon, így nemcsak az RMDSZ által generált cikkeket és az ezekhez fűzött kommenteket tette le bizonyítékként, hanem szélesebb körben mutatta be a jelenséget, minden magyart ért sérelmet próbálván ezáltal is elítéltetni és a teljes magyar közösséget megvédeni az alantas mocskolódástól, gyűlöletkeltő megnyilvánulásoktól.
Tűrhetetlen
Szabó Ödön az olyan kijelentések ellen szólalt fel, melyben a magyar közösség értelmiségi szintjét az orángutánéhoz hasonlítják, vagy a magyarokat hazugnak, álszentnek, csalóknak nevezik, illetve egy másik hozzászólásban azt írja valaki, hogy a nemzeti érdek azt kívánná, hogy „a magyarokat pofán rúgják, ha morognak”. Ilyen és ehhez hasonló hangnemű közösségi térben megnyilvánult kijelentések nem tűrhetőek – mondta a szövetség ügyvezető elnöke. Kifejtette, nem hirtelen felindulásból döntött a panasz mellett, hanem az elmúlt években többször is volt találkozója a sajtóorgánumok főszerkesztőivel, a románokéval is, és jelezte számukra ezt a problémát, azonban sok esetben nem történt érdemi változás.
Precedens értékű
Az ügyben végre döntés született, Szabó Ödönnek adtak igazat és több ezer lejre bírságolták a román uszítókat. Az ügy ily pozitív kifejlete után remélhetőleg tisztább lesz a virtuális tér és sikerülhet visszaszorítani a nacionalista, sovén gyűlöletbeszédet ebből az anonimitás miatt burjánzó térből. „Ez egy precedens jelegű per is egyben, hisz megyénkben és tudomásunk szerint másutt sem volt hasonló ügy, melyben ily formában sikerült volna megvédeni a magyarokat a román nacionalista álkommentelők sovinizmusától” – olvasható a közleményben.
Fel kell lépni!
A panasz beiktatásánál azt kérdezték a képviselőtől, tart-e attól, hogy az illető újság esetleg ellene vagy a közösség ellen hangulatkampányt folytat. Szabó Ödön elmondta: nem lehet tolerálni a ma betegségét azért, mert holnap valaki esetleg megpróbál megmérgezni. Tény, megpróbálták, támadták, de jó az immunrendszere, hisz sikerült ezt a sikert elérni. Újból megismételte: véleménye szerint minden ilyen alkalommal határozottan, a teljes magyarság érdekeit szem előtt tartva fel kell lépni, és kell vállalni azt a rizikót, hogy azok, akik eddig is mocskolódtak, esetleg ezután is teszik, de reméli, a Diszkriminációellenes Tanács markáns véleménye, melyet szinte egyhangúan hozott, eltántoríthatja őket ettől a szándéktól. Örülök, hogy ebben az esetben is sikerült megvédeni a magyarokat – mondta végül Szabó Ödön. erdon.ro

2016. január 29.

Megoldást ígért az államtitkár
Rendeződhet a megyei tanfelügyelőség által összesített és továbbküldött beiskolázási keretszámok ügye, legalábbis ezt ígérte a bukaresti szaktárca államtitkára.
Három éves az RMDSZ nőszervezete. Jelenleg 24 területi szervezete működik, és 217 helyi. Erről beszélt Biró Rozália nagyváradi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az Európai Néppárt, az EPP nőszervezetének egyik alalnöki helyét is sikerült megszerezniük, a hatból, ezt ő tölti be. Elmondása szerint 33 ezer emert értek el különféle akcióikkal eddig, és például szerveztek különféle tréningeket, karitatív akciókat, továbbá azt szeretnék, ha a női képviselet a pártokban is erősödne. „Szó sincs róla, hogy ehhez ne lenne elegendő nő, van kivel betölteni a helyeket, csak akarat is kell” – mondta. A jelzett alelnökség kapcsán is összegezte céljaikat, amelyek között szerepel, a reprezentativitás növelése mellett, a családok szerepének előtérbe helyezése, tudatosan önszerveződő csoportként való ténykedés, jótékonysági akciók szervezése, az anyanyelvhasználat előmozdítása. Szerint a tavalyi az RMDSZ nőszervezetében a felkészülés éve volt, „és ez idén is tart, egészen a választásokig”.
Megoldódhat
Szólt a tájékoztatón arról a beiskolázásokkal kapcsolatos ügyről, amelyről lapunkban már írtunk. Mint ismeretes, a megyei tanfelügyelőség összesítette a keretszámokat, majd úgy döntött, hogy összevonásokat, szűkítéseket kell eszközölnie. Így végül olyan létszámokról szóló dokumentumot küldött tovább Bukarestbe, amely szerint kilenc magyar osztállyal kevesebb indulhatna. Ez Váradon az Ady, a Saguna, a Szent László, a Balcescu és a Suciu tanintézeteket érinti, valamint egy-egy székelyhidi és szalontai iskolát. Összesen kétszáz-kétszázötven olyan diák lehet, akik emiatt nem tudnák anyanyelven folytatni a tanulást. Biró Rozália elmondta: beszéltek a tanfelügyelővel is, a tanügyi államtitkárral és a tanügyminiszterrel is. Utóbbinak írásos beadványt is eljuttattak, amelyben a keretszámok felülvizsgálatát kérik. Időközben pedig aláírásgyűjtés indult, és három nap alatt 4567 kézjegyet gyűjtöttek a rendezés támogatására. Mint hangoztatta, egyrészt köszönik ezt az érintetteknek, másrészt pedig a szakminisztert is meglepte, hogy ilyen gyorsan ennyi aláírást össze lehetett gyűjteni, és ezt be is nyújtották neki. Biró Rozália lapunk kérdéseire megerősítette, hogy hasonló helyzet rég nem állt elő, nem minden tanév kapcsán vannak ilyen feszültségek, ugyanakkor azt mondta, a szakállamtitkár azt ígérte neki, hogy kedvező megoldás születhet. erdon.ro

2016. január 29.

Kelemen–Szijjártó: kimozdultak a holtpontról a magyar-román kapcsolatok
Sikerült kimozdítani a holtpontról a magyar-román kapcsolatokat – jelentette ki pénteken a Maszolnak Kelemen Hunor a magyar külügyminiszterrel tartott bukaresti találkozója után.
Az RMDSZ elnöke elmondta, az erdélyi magyarokat érintő összes kérdésről, többek között a kisebbségi jogokról, nyelvi jogok korlátozásáról, a törvények be nem tartásáról tárgyalt Szijjártó Péterrel. Beszéltek arról, hogy két választás lesz idén Romániában, és szóba került az intézményes jogok bővítése is. „Mi fontosnak tartjuk, hogy napirenden tartsuk ezeket a kérdéseket a román féllel, és nyilván nekünk az a jó, ha Budapest ezeket ismeri és támogatja” – magyarázta a politikus.
A román-magyar kapcsolatokról Kelemen Hunor a magyar külügyminiszternek elmondta: üdvözli Szijjártó Péter bukaresti látogatását, amelynek jelentőségét növeli, hogy nem csak román kollégájával, hanem a miniszterelnökkel és a szenátus elnökével is találkozik a román fővárosban. „A kapcsolatunk formalizálása nekünk érdekünk. Az nem érdekünk, hogy a két ország között feszült legyen a viszony. Ezt mi az elmúlt hónapokban folyamatosan mondtuk, és most úgy látom, sikerült kimozdulni a holtpontról” – mondta Kelemen Hunor.
A találkozón gazdasági kérdések is terítékre kerültek. Elhangzott, hogy újabb határátkelőket kellene megnyitni, a határ menti együttműködést erősíteni, a kereskedelmi kapcsolatokat mélyíteni. „Ez mindkét fél, így az erdélyi magyarságnak is érdeke” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Szijjártó Pétert a nap folyamán Lazăr Comănescu külügyminiszter, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök és Dacian Cioloș miniszterelnök is fogadja.
Cs. P. T. maszol.ro

2016. január 29.

Mégsem érkeznek menekültek a Szatmár megyei Erdődre
Lemondott a Fréres Egyesület arról, hogy menekülteket fogadjon be az Erdődhöz tartozó nagymadarászi árvaházába. 
Ezt a Szatmár megyei kisváros polgármestere jelentette be csütörtök este egy országos televízóban. Ovidiu Dumát sms-ben értesítette döntéséről a humanitárius szervezet képviselője, Iulian Budău jezsuita lelkész. 
Mint ismert, az erdődiek petícióban tiltakoztak szerdán Szatmár megye prefektusánál a menekültek érkezése ellen. Erőszakot is kilátásba helyeztek, ha egyetlen migráns is beteszi a lábát a településre. 
voceatransilvaniei.ro. maszol.ro

2016. január 29.

Szijjártó Bukarestben: új lendületre van szükség a magyar-román kapcsolatban
Új lendületet kell adni a magyar-román együttműködésnek, hogy az egymás tiszteletén alapuljon, erőforrásként tekintsen a nemzeti közösségekre, és kiaknázza a gazdasági lehetőségeket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bukarestben, miután román kollégájával, Lazăr Comănescuval találkozott.
Szijjártó Péter a bevándorlási válságra utalva arra figyelmeztetett: a védtelenség, az európai tehetetlenség újabb „Kölnöket” fog szülni.
A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott: Magyarország stratégiai partnerként tekint Romániára. Felidézte, a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált. Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a jelenlegi román kormány hivatalba lépésével, ezért köszönetet mondott Lazăr Comănescunak a „baráti fogadtatásért, és konstruktív hangnemért”. Szijjártó Péter szerint vannak olyan ügyek a kétoldalú kapcsolatokban – például a kisebbségi kérdés –, amelyekben „sokat kell még dolgozni”, de úgy vélte: kellenek közös sikertörténetek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre is választ tudjanak találni a felek.
A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján a magyar diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy az Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar-román vállalatközi együttműködés fejlesztésére. Megállapodott román partnerével abban is, hogy 2019-ben összekötik Magyarország és Románia gázvezetékrendszerét. Az Európai Unió által is támogatott projekt jelentősen hozzájárul majd Közép-Európa energiabiztonságának növeléséhez – mutatott rá.
Két éven belül megnyílhat a második gyorsforgalmi összeköttetés is Magyarország és Románia között, amikor összekötik a magyar M4-es és román A3-as autópályát – közölte Szijjártó Péter. Megjegyezte: a határ átjárhatóságát is növelni akarják, hiszen versenyhátrányt jelent az, hogy míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként vannak határátkelők, a magyar-román határon csak 40 kilométerenként van átkelési lehetőség.
A bevándorlási válságról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a közös magyar és román álláspont az, hogy az EU külső határait meg kell védeni, de Európában ebben a tekintetben képmutató politika zajlik, és Európa jelenleg délről védtelen.
„Ha Görögország nem hajlandó teljesíteni a kötelezettségeit, akkor létre kell hozni egy másik védelmi vonalat Bulgária és Macedónia bevonásával, mert ha nem tudjuk megállítani a bevándorlási nyomást, amely Európára hárul, akkor majd lesz újabb Köln, meg tovább romlik a közbiztonság, tovább nő a terrorfenyegetettség Európában” – figyelmeztetett a Szijjártó Péter. Úgy vélte: komolyan kell számolnunk azzal a lehetőséggel, hogy a schengeni övezet déli határa át fog tevődni Görögország északi határára.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Magyarország a román határon is szándékozik-e kerítést építeni, Szijjártó Péter egyértelművé tette: a magyar kormány a szerb és horvát határszakaszon sem „jókedvében” emelt akadályt, hanem azért, mert másképpen nem tudta feltartóztatni az országba ellenőrizetlenül beözönlő napi 8-10 ezer bevándorlót. Megjegyezte, hogy ezáltal a tisztességes embereket nem érte kár, hiszen aki szabályszerűen akart beléni, az nem a zöldhatáron keresztül tette. „Nem építünk több kerítést, mint amennyi szükséges. Reméljük, Románia meg tudja védeni határait, és nem lesz szükség a kerítésre” – szögezte le Szijjártó Péter.
Lazăr Comănescu kijelentette, hogy egyetértettek magyar kollégájával a kisebbségek hídszerepében. Közölte, hogy két hét múlva a magyar-román gazdasági vegyesbizottság is összeül, hogy konkrét javaslatokkal segítse a kétoldalú együttműködést abban is, hogy az Európai Uniónak határozottan fel kell lépnie külső határai védelmében. Mint mondta, örömmel fogadta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
A külgazdasági és külügyminiszter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát is felkereste Bukarestben, ahol tárgyalópartnere, Kelemen Hunor szövetségi elnök abbéli reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú viszonyban normalizálásában – a romániai magyarság érdekében is – előrelépést hoz Szijjártó Péter bukaresti látogatása. Székelyhon.ro

2016. január 29.

Újragondolnák a vármegyésekért tartott tüntetések formáját
MTI - A Marosvásárhelyre, a székely szabadság napja alkalmából tervezett tüntetésen való részvételre szólították fel a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi és kézdivásárhelyi elnöke mellett szolidarizálókat pénteken, Sepsiszentgyörgyön.
Mintegy kéttucatnyian gyűltek össze az előzetes letartóztatásban levő Beke István és Szőcs Zoltán szabadon engedését követelve péntek délután, Sepsiszentgyörgyön. A tiltakozók korábban minden alkalommal felvonultak a Gábor Áron utcán a rendőrség, a Kovászna megyei Kormányhivatal, illetve az ügyészség épületei előtt, ám ezúttal a rossz időjárásra való tekintettel elmaradt a felvonulás. Első alkalommal érkeztek azonban román feliratú molinókkal a tüntetők, amelyekkel szintén szabadságot, egyenlőséget és igazságot követeltek az előzetes letartóztatásban levő vármegyéseknek.
Bedő Zoltán, a tiltakozó megmozdulás kezdeményezője elmondta, a hatóságok engedélyeztek egy 30 perces beszélgetést Beke Istvánnak és a felesége között. Hozzátette, át kell gondolni a tüntetések formáját, s elképzelhetőnek tartja, hogy az elkövetkezendőkben akár egyedül is, de naponta kiáll a Kovászna megyei Kormányhivatal épülete elé, hogy tiltakozását fejezze ki.
Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki elnöke felszólalásában elmondta, csütörtökön egyeztetett Kincses Előd jogásszal, aki úgy vélekedett: amennyiben nincs hivatalos tűzszerészeti szakvélemény, nem rendelhető el ilyen hosszú időszakra valakinek az előzetes letartóztatása. „Úgy gondolom, hogy nem a régió felosztás ellenében fogunk tüntetni március 10-én Marosvásárhelyen, most nem ez a tét, hanem az, hogy a székelyföldi jogtiprások ellen felemeljük szavunkat” – jelentette ki Gazda Zoltán. Kitért arra is, hogy igyekeznek minél több autóbuszt biztosítani a különböző megyékből és településekről a székely szabadság napi tüntetésen résztvenni szándékozóknak.
Az SZNT sepsiszéki elnöke hozzátette, a tervek szerint március 10-én délelőtt Sepsiszentgyörgyön is lesz megemlékezés, ezt követően indulnak a marosvásárhelyi eseményre.
Bencze Melinda. Székelyhon.ro

2016. január 29.

Csíkszeredai Néppárt: ne csak rendőrök használhassák ingyen az uszodát
Elfogadták Csíkszereda költségvetését az önkormányzati képviselők pénteken tartott ülésén.
Az önkormányzati képviselő-testület idei első ülésén megszavazták a város 2016-ra szóló költségvetését. Idén 147 millió lejből gazdálkodik a város, amelyből 57 millió lejt fejlesztésekre irányoztak elő. A polgármesteri hivatalhoz tartozó alintézmények költségvetését is megszavazták. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 1,8 millió lejt, a Csíki Székely Múzeum 2,1 milliót lejt, a Csíki Játékszín 3 millió lejt, a Városi Sportklub pedig 2,6 millió lejt kap.
Nyolc rendőr veheti igénybe ingyen az uszoda szolgáltatásait
Módosították ugyanakkor a Csíki Csobbanó működési szabályzatát, amellyel lehetővé tették, hogy a Hargita Megyei Rendőrs-főkapitányság különleges alakulatából nyolc személy bérmentesen használhassa az uszodát, edzés céljából. Szabó Soós Klára, EMNP-s önkormányzati képviselő kifogásolta a tervezetet, és kiemelte, hogy szerinte szimbolikus az uszodai bérlet ára, és kivételezésnek tartja, hogy „a rendőrség kötelekében dolgozó, különböző tisztségeket betöltő” emberek ingyen használhassák az uszodát. „Felhívást intézek a város pedagógusaihoz, akiknek a fizetése messzemenően alulmarad ehhez a társadalmi kategóriához viszonyítva, hogy forduljanak ők is ilyen kéréssel az önkormányzathoz, hogy egészségmegőrzés céljából ingyen vehessék igénybe a Csíki Csobbanót” – vetette fel Szabó. Fülöp Árpád, az ülést vezető RMDSZ-es önkormányzati képvselő erre annyit válaszolt, hogy: „köszönjük szépen, de ne csináljunk választási kampányt ebből”.
Barabás Hajnal. Székelyhon.ro

2016. január 29.

Multikultúra és monokultúra
Korunk egyik legnagyobb hazugsága a multikulturalitás. Akik ezt tűzik zászlajukra vagy félrevezetett, naiv, idealista emberek, akik képtelenek a tényleges valóság érzékelésére és az eszmék birodalmában élnek, vagy cinikus, hazug megtévesztők, akik a világtörténelem leggonoszabb, legperverzebb és legképmutatóbb hatalmi konglomerátumának, a globális háttérhatalomnak az akarata szerint cselekednek, többé-kevésbé tudatosan.
Akik multikulturalitást hirdetnek, valójában a gyökértelenséget, az értékvesztettséget, a non-kultúrát propagálják. A tényleges multikulturalitás előfeltétele – Európában legalábbis – a nemzeti közösségek szilárd identitástudata. Ez a táptalaja a kultúrának. Európa akkor multikulturális, ha erős nemzeti kultúrákkal bír, ez ennyire egyszerű, ezen nincs mit ragozni. A multikulturalitásnak hirdetett katyvasznak nincs sok köze bármihez, ami érték, ami kultúra. 
De mindez nem elég, azoknak, akik ma naponta gondoskodnak a közemberek számára észbontás-dózisról, az erőszaktevő ellen védekező dán lány megbírságolásától kezdve el egészen a holland rendőrökig, akik nem azért pásztázzák az internetet, hogy a muszlim bevándorlók közt azonosítsák a militáns elemeket, hanem azért, hogy az öngyilkos európai menekültpolitika bírálóit kifigyeljék, majd megfélemlítsék, hogy egy sokkal rosszabb létállapotnak készítsék elő a terepet: az előbb említett non-kultúrának és gyökértelenség-tébolynak.
Ha így haladunk, Európában a legbrutálisabb monokultúra lesz, a muszlim terror. 
Frankenstein doktor teremtménye az alkotót sem fogja kímélni, s könnyen egy emberöltő alatt a múlt relikviái közé soroltatnak mindazon eszmék – az emberek közti egyenlőség, az egyéni szabadság, a lelkiismereti- és vallásszabadság, a vélemény- és szólásszabadság – melyek jegyében ma egyesek haboznak gátat vetni a hódító iszlám betolakodók beözönlésének. 
Micsoda pofátlan szemberöhögése az emberiségnek mindaz, amit Soros Györgytől kezdve a legutolsó gondolatrendőrig szisztematikusan művelnek velünk! Ott a jövőkép Európa megannyi nagyvárosának bevándorló lakta részeiben, naponta kapunk híreket nemi erőszakról, gyilkosságokról, megkövezési kísérletről(!). El kell tűrni, hogy egy kölni mecset imámja azt vágja a képünkbe, hogy az áldozatok a felelősek a megtámadásukért, mert december 31-én félig(!) meztelenek(!) voltak? És ha félig meztelenek voltak, akkor indokolt lett volna a megtámadásuk? És ezt az embert nem zsuppolják ki azonnal oda, ahol ez a vallási rangra emelt embertelenség a norma?
A szemünk előtt teszi tönkre egy megvásárolt, korrupt gazemberekből és/vagy agymosott hasznos idiótákból álló európai „elit” mindazt, amit ez a kontinens évezredeken keresztül megteremtett s közben Európára hivatkoznak. Mi több, azokat kiáltják ki Európa-ellenesnek, akik az európai értékeket elseperni készülő csőcseléknek útját akarnák állni.
Ide jutottunk. 
Sajtószabadságról szónokolnak azok, akik a legkönyörtelenebb véleményterrort képviselik, Európát éltetik, akik Európa elveszejtésén munkálkodnak, valamint azok, akik multikulturalitást mondanak egy intoleráns, embertelen, követhetetlen, kiszámíthatatlan, gyökereiben beteg monokultúra térhódítását segítik elő.
Borbély Zsolt Attila. itthon.ma



lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 | 721-732




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998