|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 279 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-279 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. október 2.Digitalizálás nélkül nincs fejlődés„Minden szakterületen szükség van a digitalizálására, e nélkül már nem lehet beszélni fejlődésről” – szögezte le az immár negyedik Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia kapcsán Bihari Béla. A társszervező Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara IT szakosztályának vezetője a pénteki beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, az október 13–14-én Szovátán megszervezendő konferenciára nemcsak az ágazatban vállalkozókat, a szakembereket várják, hanem azokat az üzletembereket is, akik vállalkozásuk digitalizálását tervezik, mert a rendezvényen egy helyen megtalálják a Székelyföldön tevékenykedő szakcégeket, és teljes, átfogó csomagot kínálnak. Ezt különben megtalálják az IT Plus klaszter internetes oldalán is. Bihari Béla hangsúlyozta, a digitalizálás minden területen, még a mezőgazdaságban is megkerülhetetlen, ez pedig nemcsak honlapkészítésből áll, hanem összetett termelési folyamatokat lehet hatékonyabbá tenni. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy négy évvel ezelőtt, amikor a háromszéki Árkoson megszervezték az első konferenciát, még nyolcvanan vettek részt, s ma már 300 résztvevőre számítanak, nyolcvan előadó, 25 szakmai beszélgetés lesz, és tucatnyi startupper mutatkozik be. Négy évvel ezelőtt a szakmabeliek még nem is hallottak egymásról, most már pontosan ismerik egymás tevékenységét, ajánlani tudják azt, sőt csomagokat állítanak össze. Mint elhangzott, a klaszterbe tömörülők etikai kódex alapján dolgoznak, nem céljuk, hogy egymás embereit „halásszák el”, hanem közösen dolgoznak azon, hogy a nagyvárosokban, külföldön élőket és az egyetemistákat „hazacsábítsák”. „A székelyföldi IT szakterületen dolgozók közötti kapcsolati háló és az együttműködések erősítése a konferencia célja” – szögezte le hasonlóképpen Kozma István, a társszervező IT Plus klaszter alelnöke és Páll Tibor, a klaszter alapító tagja és a konferencia szervezője, akik a sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóval párhuzamosan Csíkszeredában számoltak be a tervekről az újságíróknak. Mint elhangzott, a konferencia előadásait, beszélgetéseit három nagy témára osztották: Tech 2 Tech, Market 2 Tech, Tech 2 Market címmel. Kozma elmondta, a konferenciának köszönhetően egyértelműen erősödik a cégek, intézmények közötti kapcsolatháló. Ugyanakkor fontosnak tartják bevonzani a diákokat is, hogy lássák, itthon is van munkalehetőség ezen a téren. A konferencián való részvétel 70 lejbe kerül egy napra, diákoknak 5 lejbe. Jelentkezni a www.itpluscluster.ro oldalon lehet, ugyanitt elérhető a konferencia részletes programja. A konferencia magyar nyelven zajlik, amennyiben igény van rá, fordítást is tudnak biztosítani. Bíró Blanka, Péter Beáta Székelyhon.ro 2016. október 2.Három kisteherautónyi adomány a Szent Anna-otthonnakIpari gáztűzhely is volt abban a három kisteherautónyi adománycsomagban, amit Békésről juttattak el a hét végén a Szent Anna Gyermekvédelmi Központba. Gyergyószentmiklós testvérvárosából nem először érkezik támogatás Böjte atya otthonába, mindannyiszor olyasmiket gyűjtenek az anyaországi pártolók, amire épp a legnagyobb szükség van a gyergyói „nagycsaládban”. A gáztűzhely megvásárlását a Testvérváros kenyere program tette lehetővé. Amióta működik a Szent Anna-ház, azóta gondoskodik lakóiról egy békési baráti társaság. Kezdetekben évente kétszer hozták el az otthon összegyűjtött adományokat, az utóbbi években három-négy alkalommal jönnek, hogy célba juttassák az egyre gyarapodó felajánlásokat. „Idén harmadszor látogatunk ide, de még egyszer biztosan jövünk, mert nagyon sok minden otthon maradt, nem fért be a kocsikba” – mondta Hegyesiné Edit. Férjével, illetve az Öreg és a Paulcsik családdal közösen kezdeményezték a jótékonykodást, miután Gyergyószentmiklóson kirándulva egy olyan személlyel ismerkedtek meg, aki alkalmazottként dolgozott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány otthonában. „Azóta vallom, hogy nincsenek véletlenek” – mondta lapunknak Hegyesiné, elmesélve, hogy szűk társaságuk mára harmincfősre gyarapodott, mindannyian segítő szándékkal munkálkodnak a Szent Anna-otthon javára. Hagyománnyá vált az évek alatt, hogy a Testvérvárosok kenyere program során összegyűlt pénzből valamilyen háztartási gépet vásárolnak az otthonnak – tavaly két, félipari mosógépet sikerült vásárolniuk, idén a szükséglistára felvett ipari gáztűzhelyet szerezték be. Megvásárlásához ezer, egyenként félkilós cipót értékesítettek a Testvérvárosok kenyere programhoz kötött augusztusi jótékonysági rendezvényen, a cipókhoz a lisztet békési és gyergyói búzából őröltették. Maradt készleten is a felajánlásokból összegyűlt mintegy 30 mázsányi búzából, lisztté őrölve ezt is a Szent Anna-otthonnak juttatják el. Pénteken 15 mázsányit hoztak, a maradék egy következő alkalommal érkezik. Eljutott azonban sok zsáknyi ruhanemű, lábbeli, játék, amit a békésiek küldtek Böjte atya gyermekeinek. „Sehol nem hirdetjük az adománygyűjtést, szájról szájra terjed, és mivel megbízhatók vagyunk, folyamatosan hozzák a felajánlásokat az emberek” – mondta Hegyesiné. Hozzátette, valahányszor Gyergyóba indulnak, igyekeznek olyan személyeket elhozni magukkal, akik még nem jártak itt. „Próbálunk fertőzni. Célként fogalmazódott meg bennünk az is, hogy minél több békésit hozzunk ide, és hogy minél több gyergyói eljöjjön hozzánk. A testvérvárosi kapcsolatban ez a lényeg” – fogalmazott. Pénteken tizenegy békési segítő érkezett. Külön ajándékkal pótolták meg a három autónyi adományt: tisztító- és tisztálkodószereket vásároltak az otthonnak, és több láda friss zöldséget is hoztak. Nem várnak köszönetet semmiért, azt vallják, másokon segíteni a legtermészetesebb dolog. Köszönetüket tolmácsolják azonban a búzát felajánló gyergyószentmiklósi Aranykalász és Agromec mezőgazdasági társasoknak, illetve a gáztűzhely beszerzésében segítő, békési Bimetal Bt.-nek. „Mostanáig egy háztartási aragázkályhánk volt, nem fértünk rajta a nagy edényekkel, úgy hogy a most kapott ipari gáztűzhely hatalmas segítség. Megkönnyíti a reggeli teafőzést, de napközben az étel elkészítése is sokkal hamarabb fog menni” – mondta a Szent Anna-otthon vezetője. László Orsolya minden ajándékért háláját fejezte ki. Állandóan szükség van ruhákra, cipőkre a 35 gyereknek – mondta, a mindennapi kenyérhez – amit házilag állítanak elő az otthon udvarán lévő kemencében –, bizony sok liszt szükséges – tette hozzá. A közelgő télre tűzifára lenne szüksége az otthonnak, és bár gazdálkodnak, nem lesz elegendő a megtermesztett zöldség sem – mondta el kérdésünkre László Orsolya. Pethő Melánia | Székelyhon.ro 2016. október 3.Felzúdulás a SZÁT listaátrendezése miatt„Az RMDSZ bukaresti szervezete semmiképp nem fogadja el, hogy felülírják a helyi döntést” – szögezte le a Krónikának Buday Richárd, akinek a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) döntése értelmében a befutónak számító parlamenti képviselői helyet az esélytelen szenátorira kellene cserélnie. Amint arról beszámoltunk, a SZÁT döntése alapján a Hargita megyei képviselőjelöltek rangsorában a 4., befutó helyre kerül a szórványmagyarság képviselője, Benedek Zakariás építkezési vállalkozó, a szövetség Szeben városi szervezetének elnöke. A korábban az udvarhelyszéki területi szervezet által befutó helyre jelölt Birtalan József ugyanakkor az RMDSZ bukaresti képviselőjelölt-listáját vezeti majd. Eredetileg erre a helyre Buday Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt rangsorolták, ő azonban átkerült a fővárosi szenátusi lista élére, ami már nem számít befutónak. A Krónika információi szerint az RMDSZ vezetősége semmiképpen sem támogatta, hogy Buday mandátumhoz jusson. A bukaresti szervezet elnöke a Krónikának kifejtette, reméli, hogy a SZÁT nem végleges döntést hozott, hanem csak javaslat fogalmazódott meg, melyre a bukarestieknek is rá kell bólintani. „Itt nem az én személyemről van szó, hanem elvekről. Folyamatosan arról beszélünk, hogy decentralizáció kell, hogy ne Bukarestben döntsenek a települések sorsáról. Akkor a szövetségen belül is a decentralizáció elve kellene érvényesüljön. Felelőtlenségnek tartom, ha felülírjuk a helyi döntést” – mondta Buday Richárd. Hozzátette, azt sem érti, hogy ha a szebeni jelölt Hargita megyében indul, akkor a hargitai miért nem Szebenben, és miért Bukarestben kerül fel a listára. „Nem vagyunk mi másodrangú RMDSZ-esek. Ha az a jelszavunk, hogy minden magyar számít, akkor minden szervezet is egyformán számít” – hangsúlyozta a fővárosi szervezet elnöke, aki szerint, ha a szövetség központi vezetősége így folytatja, veszélybe kerülhet az ötszázalékos bejutási küszöb. A Krónikának kifejtette: szombaton a bukaresti választmány megerősítette, hogy nem fogadja el a SZÁT módosítását, de a küldöttgyűlés is dönteni fog. „Ha nem a mi döntésünk érvényesül, nem mi lépünk ki az RMDSZ-ből, hanem tulajdonképpen kizárnak minket” – jelentette ki Buday, aki szerint a szövetség vezetősége valószínűleg nem bánná, ha lemondana. Sok mindenben nem értenek egyet, hiszen ő nem látja az oly sokszor hangsúlyozott megújulást. „Gyenge vezető, aki nem meri széles körben átengedni a döntés jogát, inkább központosít” – jelentette ki Buday. A SZÁT döntését az érintetteken kívül a szövetség számos neves politikusa is kifogásolta. Miközben Kovács Péter ügyvezető elnök a Facebookon „szolidaritáson alapuló, merész, bölcs és több szempontból is kiegyensúlyozott” döntésként jellemezte a határozatot, Frunda György egykori szenátor és államfőjelölt hozzászólásában „antidemokratikus, gyalázatos döntésnek” minősítette azt. „Rangsorolás volt Kolozsváron. A rangsorolók magukat minősítették” – fogalmazott a közösségi portálon közzétett bejegyzésében Eckstein Kovács Péter volt szenátor is. A volt kisebbségügyi miniszter több Maros megyei RMDSZ-eshez hasonlóan Jakab Istvánnak, a Környezetvédelmi Alap elnökének a félreállítását kifogásolta. Úgy vélte, kiváló, külföldön is elismert szakemberként Jakab befutó helyet érdemelt volna. „Mivel garantáltabb Biró Zsolt, vagy Vass Levente frakcióhűsége, mint a Jakabé, vagy hátrányt jelent, ha valaki jó szakember és nem megélhetési politikus?” – tette fel a kérdést Eckstein-Kovács arra utalva, hogy sajtóinformációk szerint a SZÁT tagjai attól tartottak, Jakab szakpolitikusként nem biztos, hogy betartaná a frakciófegyelmet, illetve visszaköltözhet Brüsszelbe. Jakab István a Transindex kérdésére nem kívánta kommentálni a számára kedvezőtlen döntést. Biró Zsolt MPP-elnök ezzel szemben a hírportálnak nyilatkozva üdvözölte a SZÁT határozatát, kijelentve: bölcsnek tekinti azt. „Szavazatmaximalizálás szempontjából is fontos döntés a SZÁT döntése, de természetesen továbbra is minden MPP-szimpatizáns és minden magyar szavazó jelöltjeként fogok kampányolni. A közös lista lényege, hogy a teljes közösséget képviseljük” – mondta a Transindexnek Biró Zsolt. Bíró Blanka, Pap Melinda kronika.ro Erdély.ma 2016. október 3.Helyet a spágagyűjtögetőnekAz RMDSZ Maros megyei szervezetének elmúlt negyedszázados tevékenységéről sokat elmond, hogy innen kerültek ki vagy ide kötődtek a szövetséget éveken, évtizedeken át irányító nagy öregek – Borbély László, Frunda György, Markó Béla –, akik ráadásul fontos kormányzati tisztségeket is kaptak, valahányszor a magyar szervezet hatalomra került valamely román koalíciós partnerével, ugyanakkor ez a csapat – nagyon úgy tűnik immár, végleg – elveszítette Marosvásárhely irányítását, s Székelyföld fővárosát képtelen visszafoglalni egy korrupcióval gyanúsított, nyíltan magyarellenes liberális politikustól. Érthető hát, hogy pár nappal korábban, amikor nyilvánosságra hozták az RMDSZ Maros megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek neveit, sokak megkönnyebbülten sóhajtottak fel: végre egy olyan lista, amelyen nincsenek rajta a rég elkoptatott arcok, végre valamiféle megújulás jeleit látni. Aztán csakhamar kiderült: korai volt az öröm, a Maros megyei küldöttgyűlés ugyanis inkább jól megrendezett színjáték volt, semmint valós, demokratikus választás, s a szálakat éppen úgy a régi vagy új nagy öregek – Borbély László, Markó Béla, Kelemen Hunor – rángatták, mint korábban. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete évek, évtizedek óta összefonódott Verestóy Attila nevével. A szövetség szenátora elmozdíthatatlan, megrendíthetetlen, örök, és azonnal kijózanítja mindazokat, akik hisznek vagy legalábbis reménykednek az újratervezésben, az RMDSZ megújulásában. Ezúttal azonban nemcsak az örök szenátor, hanem Udvarhelyszék RMDSZ-es polgármesterei is teljes joggal csaptak az asztalra, amikor a Szövetségi Állandó Tanács korábban úgy döntött, Biró Zsolt MPP-elnök számára ott biztosítanak befutó helyet a szövetség listáin. Jogos felháborodásukat követően a Szövetségi Állandó Tanács is módosítani kényszerült korábbi döntését, s Biró Zsoltot végül mégiscsak otthonából, Maros megyéből juttatják be a bukaresti parlamentbe. Kétségkívül ott a helye, legalábbis, ha az MPP elnökének eddigi tevékenységét és kijelentéseit nézzük: a pártot sikeresen visszaterelte az RMDSZ ernyője alá, miközben kollegáit azzal igyekezett meggyőzni a kiegyezés szükségességéről, hogy ily módon a polgáriak polgármesterei által összegyűjtött „spágát” könnyebben eljuttathatják a megfelelő helyre. Nagyjából ennyi tehát, itt egyelőre véget érni látszik a szövevényes történet az igazi érdekképviseletről, a magyar szövetségen belüli demokráciáról, a helyi szervezetek autonómiájáról, szakmaiságról, megújulásról, hitelességről… Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2016. október 3.Transzszilvanizmus és nemzeti közösségek – elmélet és gyakorlatKisebbségi szeminárium a Bernády Házban Pénteken a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében került sor a Transzszilvanizmus és nemzeti közösségek – elmélet és gyakorlat című kisebbségi szemináriumra, amelyet az alapítvány több mint másfél évtizede évente megszervez. Az előző évi szemináriumsorozat célja konstruktív kommunikációs felület biztosítása volt a többségi és a kisebbségi társadalom képviselői számára a múlt eseményeinek kiértékelésére és közös jövőkép megalkotására. Ennek folytatásaként az idei szeminárium témája a regionalizmus és a régiók nemzetiségi jellemzői, illetve ezen belül a transzszilvanizmus és a nemzeti közösségek volt. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Gabriel Andreescu egyetemi tanár, politológus, Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke, Amet Aledin államtitkár (Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala), Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke, Pîrvulescu Cristian egyetemi tanár, a Pro Democratia elnöke, Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Sigmirean Cornel történész, egyetemi tanár, Vincze Lóránt, a FUEN elnöke, Novák Zoltán történész, Borbély László képviselő, az alapítvány elnöke és a hazai nemzeti kisebbségek, illetve kisebbségi szervezetek képviselői. Markó Béla a nemzetállam fogalmára és elvére, a nemzetállami törekvések egyre erősödő tendenciájára figyelmeztetett, majd miután felidézte a rendszerváltás utáni időszak kisebbségi vonatkozású eseményeit, rámutatott, hogy bár nem képezi sem hazai, sem európai szinten közbeszéd tárgyát, a transzszilvanizmus témája mindig időszerű. Arról is beszélt, hogy a 2018-ban sorra kerülő, a román nemzetállam létrejötte századik évfordulójának előkészületeiből nem derül ki, hogy mi lehet a tartalma ennek az évfordulónak, és a komoly elemzés szándéka sem, ami a román–magyar együttélést jelenti. Amet Aledin tatár nemzetiségűként az anyanyelv, a vallás és a nemzeti hagyományok, illetve a nemzeti identitás megőrzésének és egy közös kisebbségi törvény fontosságáról beszélt. Gabriel Andreescu szerint a román hatalom és politikum a transzszilvanizmust Székelyfölddel és az autonómia úgymond veszélyével mossa össze, és ez a folyamatosan visszatérő téma maximális nemzeti feszültséget kreál. Vincze Lóránt európai szempontból közelítette meg a kisebbségvédelem problematikáját, Cristian Pîrvulescu az illiberalizmus térnyerésének veszélyeire hívta fel a figyelmet, Cornel Sigmirean a román nemzettudat erdélyi vonatkozásairól beszélt. Smaranda Enache a Népújságnak nyilatkozva fontosnak tartotta, hogy szóljon a transzszilvanizmus politikai dimenziójáról is, megemlített minden olyan kezdeményezést, ami az utóbbi 25 évben történt Romániában, főleg a civil társadalom részéről, a magyar közösség részéről a regionalizáció témájában. "Elég kellemetlen megállapítani, hogy nem sikerült kimozdítani a holtpontról a regionalizációs folyamatokat, és hogy a transzszilvanizmusról, a regionalizációról szóló diskurzus mindig válságban volt, mert a szecesszióval hozták kapcsolatba. A délszláv válság idején, de most is, amikor a geopolitikai helyzet nagyon nehéz, és Oroszországnak új ambíciói vannak, az Európai Unió pedig nem talál megoldásokat, a regionalizációról beszélni nehéz, mert a nemzetállamok az autoritárius utat szeretnék újra követni." Horváth István statisztikai adatokkal próbálta érzékeltetni, Novák Zoltán történelmi szempontból elemezte a transzszilvanizmus fogalmát. Borbély László a tanácskozást követően kijelentette, folytatni kívánják a szemináriumsorozatot, azt tervezi, hogy a regionalizmus, transzszilvanizmus témájába bevonja a többi történelmi régió – Moldova, Havasalföld, Bukovina, Partium stb. – képviselőit, "hátha tovább tudunk lépni". A Bernády Alapítványon keresztül megpróbál egy olyan keretet biztosítani ennek, ami nemcsak évi egy szemináriumot jelentene, hanem sokkal több megbeszélést, amelybe be kell vonni a többi régiót is, ahová mindenki "jönne a saját hozzáadott értékével, amivel egy kicsit átalakíthatnánk a közbeszédet". Véleménye szerint nem többnapos szemináriumokra lenne szükség, "ahol lenne időnk ebben a rohanó társadalomban egymás szemébe nézni, megismerni egymás értékeit, és a székely zászló nem keltene senkiben gyanút, hogy itt valaki valami rosszat akar". A Népújság felvetésére, hogy ezeken a szemináriumokon mindig olyan személyiségek vesznek részt, akik egyet akarnak, egyetértenek, ugyanazokat vagy hasonló demokratikus elveket vallanak, viszont azokat, akik ellenzik ezeket az elveket, még nem láttuk ezeken a rendezvényeken, Borbély kijelentette: – Ez így van, nyitni kellene a politikum felé, csak persze most megint kampány előtt vagyunk. Be kell vonni a politikumot, ezért is szeretnénk kiadni ennek és a két előző szemináriumnak az anyagát egyelőre román nyelven, és ezt próbálnánk szórni, hogy olvassák el, és értsék meg, hogy miről van szó. Utána bevonni lépésről lépésre a politikumot, ami nem lesz egyszerű dolog, mert, amint látjuk, nem csak Romániában lelhető fel az intolerancia, a másság elutasítása. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2016. október 3.Románia a schengeni térség határai védettségét is erősítenéLazar Comanescu külügyminiszter szerint Románia a schengeni övezetben a külső határok védelmét szilárdító tényező lenne, és ezt az Európai Unió országai is egyre inkább belátják. A külügyminiszterrel készített hosszú interjút a Digi 24 hírtelevízió vasárnap délután közvetítette. Lazar Comanescu szerint Romániának a bevándorlási hullám közepette sikerült bizonyítania, hogy határa – amely nagyobbrészt az Európai Uniónak is a külső határa – biztos, jól védett. A külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy Románia a befogadási kapacitása függvényében tud bevándorlókat fogadni. Hozzátette, hogy – emlékezete szerint – három és négyezer közötti bevándorlót tud elhelyezni. A riporter kérdésére, hogy törekszik-e Románia a befogadói kapacitása növelésére, kijelentette: arra irányuló törekvés létezik, hogy Románia helytálljon a migrációs válságban. Népújság (Marosvásárhely) 2016. október 3.Európának a kis közösségek versenyképes felzárkózására van szükségeAz Európai Parlament néppárti frakciójának vezető testülete ülésezett szeptember 29-én és 30-án Bukarestben. A tanácskozás fő témája a kohéziós politikák jövője volt. Az eseményen, amelynek házigazdája többek között Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselő volt, az RMDSZ-t Biró Rozália és Korodi Attila képviselte. A péntek délelőtti panelt Marian-Jean Marinescu, az Európai Parlament néppárti csoportjának alelnöke moderálta. A beszélgetésen Korodi a Régiók Bizottsága néppárti csoportjának elnökével, Michael Schneiderrel, valamint Cristian Ghinea európai pénzalapokért felelős miniszterrel együtt vett részt. Felszólalásában az RMDSZ-es képviselő elmondta, kohéziós, illetve régiófejlesztési alapok hiányában az infrastruktúra-fejlesztés Romániában nem haladt volna. Kitért arra, hogy a kohézió, a felzárkóztatás lehetőséget kínál egy régió, egy vállalkozás vagy egy munkavállaló számára, viszont ahhoz, hogy erről beszéljünk, jobban be kell azonosítani a régiókat. A beazonosításon túl ezeket emberközpontúvá és közösségközelivé kell formálni, másként nem azt az eredményt fogják hozni, amit kellene. Sőt, a szegény közösségek hátán lesznek még gazdagabbak olyan közösségek, amelyek már így is gazdagok. Régiókon belül pedig nagyobb arányban kell olyan támogatási programokat lefolytatni, amelyek egy-egy sajátos közösségnek szólnak. Korodi beszélt arról is, hogy több régiófejlesztési, vidékfejlesztési és szociális alapot kell juttatni azoknak a közösségeknek, amelyek távol élnek az újonnan kiépülő kereskedelmi útvonalaktól, és emiatt nem élvezhetik ezek gazdasági előnyeit. Itt a gazdasági fejlődés a helyi tudáson, találékonyságon, tapasztalaton, hatékonyságon és versenyképességen múlik. Hangsúlyozta azt is, hogy a hétéves pénzlehívási időszak során a tagálla- moknak nagyobb lehetőséget kell adni arra, hogy az operatív programjaik összegeit átcsoportosíthassák azokra a területekre, ahol ezek a leghasznosabbak. Ha ez megtörténne, nem maradnának a központi európai költségvetésben el nem költött eurók. A pályázatok körüli bürokrácia visszaszorításának szükségességére is felhívta a figyelmet, de itt kiemelte, hogy erre nemcsak az unióban, hanem az egyes tagállamokban is szükség van, hiszen például a romániai bürokrácia még mindig nagyobb, mint az uniós. Javasolta, hogy a frakció kezdeményezzen időszakos auditokat a tagállamok bürokráciájára vonatkozóan, és azokat hasonlítsák össze. Ez tanulási lehetőséget nyújtana mind a tagálla-mok kormányainak, mind pedig az önkormányzatoknak. A csíki parlamenti képviselő arra biztatta a néppárti frakciót, hogy a kohéziós politikák átalakításáról szóló döntések előkészítésében legyenek bátrak. Arra kérte a vezetőséget, ne az Egyesült Államokban látható kohéziós politikát támogassák. Tudjuk, hogy ott óriási szakadék van nagyon erős és nagyon elszigetelt, elszakadt, lemaradt közösségek között. Korodi Attila szerint viszont Európának arra van szüksége, hogy minden kis közösség felzárkózzon és versenyképes legyen, különben az európai társadalom az összeomlás fele tart. Népújság (Marosvásárhely) 2016. október 3.Megjelent az Erdélyi Gyopár idei 5. lapszámaA távol- és közelmúltra egyaránt visszatekint az Erdélyi Gyopár idei ötödik lapszáma. Mégsem a múltidézés a legfőbb jellemzője az Erdélyi Kárpát-Egyesület kéthavi kiadványának: megmutatja az utat, amely a jövőbe vezet. Nem a légifolyosót, nem is az autópályákat, hanem azokat a keskeny ösvényeket, ahol a bakancsos turista barátok társaságában járhatja a hegyeket és völgyeket, megismerheti Erdélyt és a nagyvilágot. Mert Herrmann Antal szavai ma is aktuálisak, nem csak az EKE porosodó mottóját képezik: "A világból annyi a miénk, amennyit látunk belőle". Jó volt ennyi embert Borszéken látni – összegzik az EKE XXV. vándortáborának szervezői, egyetértve a borvizek királynéjával büszkélkedő város vezetőségével. A jubileumi vándortábor 1500 érdeklődőt vonzott, köztük volt Zákonyi Botond nagykövet is. A tábori tudósítás és statisztikai adatok mellett a vele készült interjút is olvashatják. A kiadványban újra jutott hely az EKE-napi pályázatra beküldött legjobb gyerekfogalmazásoknak, illetve az EKE-osztályok híreinek is. Túrákban és élményekben gazdag nyár van a hátunk mögött – szögezhetjük le. A beszámolók ugyanakkor ötletadók is lehetnek, hogy még mit érdemes közelről megnéznünk az őszi napok során. Ilyen például a Retyezát- hegységről szóló leírás, vagy a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp bemutatása, de vonzónak tűnik a Ceszna-völgy természetvédelmi terület is. Aki útnak indul, mindenképp jó, ha tud tájékozódni, nemcsak térképen, hanem az "idők jeleiből" is. Magas hegyen járóknak – és nem csak – érdemes elolvasni a fény- és elektromos légköri jelenségekről szóló írást. De az égre se felejtsenek el fel-felnézni, hiszen látványokban gazdag az ősz. Az Erdélyi Gyopárból megismerhetik a fehérkői borvizet, és társuk lehet e kiadvány az őszi gombásztúrák során is. Ha viszont az esős napokon inkább a lakásban maradnának, idézzék fel a múltat, járják be Reményik Sándorral a Nagykőhavast, engedjék, hogy az utat a természet egyengesse, és ismerjék meg a hősi halált halt természetjárót, akinek sírját hamarosan megkoszorúzzák az EKE-sek a Házsongárdi temetőben. Mert ez is része az október közepi ünnepségnek, amikor felelevenítik a néprajzi bálok hagyományát Kolozsváron, aztán pedig Várfalván közmunkáznak együtt a termésnapon. Csatlakozzon az ünneplőkhöz, az EKE-sek családjához! Ezért is érdemes az EKE- kiadványt keresni az egyesület tagszervezeteinél, vagy előfizetni rá akár egy egész esztendőre. Népújság (Marosvásárhely) 2016. október 3.Határok fölött is egymást erősítve, megmaradásunkértTörténelmi egyházmegyék sikeres találkozója Aradon Határok fölött is egymást erősítve, megmaradásunkért Szombaton az arad-belvárosi református templomban 10 órakor kezdődött istentisztelettel indult a Történelmi Békés-Bánáti Református Egyházmegye IV. Találkozója. A jelzett egyházmegyének az impériumváltáskor 3 ország, 5 egyházmegyére tagolódott espereseinek, illetve Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének az ünnepélyes bevonulásakor az eredeti egyházmegye zászlaját Venter Miklós, az Aradi Egyházmegye főgondnoka vitte elöl. Igehirdetésében Ft. Csűry István püspök Ezsdrás könyve VII. része 9-10. verseiből kiindulva az írástudó papról beszélt, aki a babilóniai fogságból szabadulva indult Jeruzsálembe, hogy teljesítse Isten rendeleteit. Örömének adott hangot, amiért ilyen sokan összegyűltek ünnepelni, hogy Isten szeret bennünket. Ebből viszont nekünk is fel kell ismernünk, hogy a modern világban hogyan kell az élethez, a testvéreinkhez, főképpen az Úrhoz viszonyulnunk. Ő ebben az újfajta világban sem hagy magunkra, akárcsak Ezsdrást, az írástudó papot, aki nem talál meghallgatásra. Az Úr azonban nem hagyta magára, akárcsak bennünket, modern világi embereket, akiknek Isten mindig biztosítja a túlélést, a szabadságot, illetve ha fogságba esünk, a szabadulás reménységét. Ne a babilóniai fogságra, hanem mindennapi életünk fogságaira gondoljunk, ahonnan a kiutat Isten előbb vagy utóbb megmutatja. Kerülhetnek utunkba áthághatatlannak tűnő akadályok, szenvedések, megpróbáltatások, az Isten által nekünk szánt célba, mindenképp eljutunk. Ehhez azonban feltétlenül szükséges: hogy soha ne kételkedjünk Istenben, mindig az Ő törvényei szerint éljünk, cselekedjünk, mindig a szívünkben hordozzuk és a testvéreinket, a környezetünket is az istenhívő életre, az egymás iránti önzetlen szeretetre ösztönözzük. Ünnepi műsor, köszöntések Kiss Zsuzsanna egyetemista mély átéléssel szavalta el Radnóti Miklós, Nem tudhatom című költeményét, ezt követően nt. Módi József esperes Ézsaiás próféta könyvéből vett igével köszöntötte a maga és a szervezők nevében a Történelmi Békés-Bánáti Egyházmegye IV. Találkozójának a résztvevőit, megköszönve ft. Csűry István püspöknek az igei szolgálatot, majd tolmácsolta ft. Halász Béla, a Szerbiai Keresztyén Egyház püspökének az üdvözletét, aki egészségi okok miatt nem tudott jelen lenni. Köszöntötte nt. Katona Gyulát, a Békési Református egyházmegye esperesét; nt. Juhász Andrást, a Csongrádi Egyházmegye esperesét; nt. Fazakas Csabát, a Temesi Egyházmegye esperesét, valamint nt. Kiss Nándort, a Bánáti Református egyházmegye esperesét. Köszöntötte Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagyot, valamint Nagy Szabó Kornélia karnagyot, a főtiszteletű és a nagytiszteletű asszonyokat, lelkipásztor testvéreket, a presbitereket, valamint a gyülekezetek küldötteit. Köszöntötte a testvéregyházak képviselőit, nt, Jakab István evangélikus-lutheránus lelkészt; Kulcsár Barnát, a magyar baptista gyülekezet részéről, valamint a katolikus egyház képviselőjét; dr. Hegyi Ádám történészt; Király András oktatási államtitkárt, Bognár Levente aradi alpolgármestert, aki éppen aznap ünnepelte a születésnapját, Faragó Pétert, az RMDSZ Arad megyei elnökét, továbbá a politikai és a civilszervezetek képviselőit. Megköszönte Kiss Zsuzsa szavalatát, köszöntötte Éder Enikő színművészt és Borsos Pál zenészt, zeneszerzőt; Dinnyés József énekes, daltulajdonost. Az esperes a továbbiakban kifejtette: nagy örömükre szolgál, hogy az idei találkozót az Aradi Egyházmegye szervezhette, amire az arad-belvárosi gyülekezetben kerül sor. Köszönetet mondott a lelkipásztoroknak, a presbitereknek, a nőszövetségi tagoknak a szervezéssel járó áldozatos munkáért. Az Aradi Egyházmegye gyülekezeteinek jelentős része szórványközösség, amelynek tagjai az imaházban gyakorolják anyanyelvű kultúrájukat, egymást bátorítva, Isten segítségével a szebb jövőben bizakodva. A megyében 16 lelkipásztor jó szívvel, élő hittel végzi a lélekmentő szolgálatot. A gyülekezetek lelkesedését jellemzi a jól működő diakóniai szolgálat, illetve az egyházi ingatlanok iránti fokozott gondoskodás. Bemutatkozását azzal zárta, hogy az egyházmegyéről részletes tájékoztatót kaphatnak az alkalommal kiadott füzetecskében. Arad megye lakosságát a békés egymás mellett élés jellemzi, jó kapcsolatokat ápolnak a többi felekezettel. A továbbiakban kitért az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra, aminek gyászos végét képezi 1849. október 6-a, amikor Aradon kivégezték a 13 hős tábornokot. Az esemény örökre bevéste magát a magyar történelembe. Az utána 71 évvel bekövetkezett trianoni diktátum szinte a kilátástalanságba sodorta a nemzetet, a tény viszont, hogy ma itt, a Történelmi Békés-Bánáti Református Egyházmegye IV. Találkozójára kerülhet sor, Isten végtelen jóságát, irántunk megnyilvánuló szeretetét példázza. A továbbiakban kivetített képekkel alátámasztva nt. Katona Gyula, a Békési Egyházmegye; nt. Juhász András, a Csongrádi Egyházmegye; nt. Fazakas Csaba a Temesi Egyházmegye, nt. Kiss Nándor a szerbiai Bánáti Egyházmegye életét, működési feltételeit ismertette. Helyhiány miatt nem térhetünk ki az esperesek beszámolóinak az ismertetésére, de nt. Fazakas Csaba, a Temesi Egyházmegye esperesének a megjegyzése mindenképp ide kívánkozik: az egyházkerületi elektronikus nyilvántartás miatt tegnap este még a Temesi Egyházmegye espereseként feküdt le, ma reggel viszont temesvár-belvárosi lelkipásztorként ébredt, ugyanis az egyházmegyében megejtett esperes-választást nt. Bódis Ferenc végvári lelkipásztor nyerte, tehát ma már ő az esperes, akinek a munkájára Isten áldását kéri. Megköszöni nt. Módi József esperesnek, amiért a találkozón még esperesként képviselhette egyházmegyéjét. A jelen lévő világiak közül Bognár Levente aradi alpolgármester kifejtette: Arad számára nagyon fontosak a református közösségek, akik komoly örökséggel gazdagítják a városi értékeket. Kiemelkedő fontosságú a belvárosi gyülekezet és a több mint 160 éves temploma, de a többi református gyülekezet is építkezett. Az aradi magyarok számára nagyon fontos a református közösségekből kisugárzó megtartó erő. Ehhez kívánt nekik további sok sikert, Isten áldását. Király András oktatási államtitkár, arad-belvárosi presbiter fontosnak tartotta megjegyezni: a belvárosi egyházközségben született, most is itt él. Csatlakozott az elhangzott igehirdetéshez: nem elég a templomban reformátusnak lenni, itt meghallgatni az igét, hanem az ige szerint kell élnünk, cselekednünk. Ha így teszünk, nem kell fogyásról, szórványosodásról beszélünk. Ehhez viszont a versidézetet is szem előtt kell tartanunk: ne hagyjátok a templomot és az iskolát. Mivel jövőre lesz 500 éves a reformáció, azt szeretné, ha új, megerősödött hittel dolgoznánk nemzetünk megtartásáért. Nt. Módi József esperes, miután köszönetet mondott Király András lelkesítő szavaiért, gratulált neki és munkatársainak az Arad halad c. hiánypótló kiadvány megalkotásáért. Faragó Péter RMDSZ megyei elnök hozzászólásában az Aradi Magyar Napok kéthetes rendezvénysorozatnak a felekezetekkel, a civilszervezetekkel közösen történt megszervezését méltatta. Az Aradi Magyar Napok legfontosabb üzenete az értékteremtés kell, hogy legyen: vagyis itt voltunk, vagyunk és lenni is akarunk. Abban a reményben zárta, hogy összefogva meg tudnak felelni e faladatnak, amiben nagy segítség lesz a mai értékteremtő találkozó is. Ezt követően dr. Hegyi Ádám történész-kutató a Békés-Bánáti Református Egyházmegyéről végzett kutatásairól számolt be. Reményei szerint munkatársaival közösen végzett kutatás eredményei hamarosan kötetben is napvilágot látnak. A továbbiakban Éder Enikő, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművésze, az Aradi Kamaraszínház tagja, Borsos Pál zenész, zeneszerző orgonakíséretével, nagy sikerrel mutatta be a Figyel az Isten című szavalatokkal, énekekkel színezett, a legmélyebb érzelemtől a legmagasabb dinamikáig váltakozó, nemzeti töltetű, istenhívő szellemben összeállított műsorát. Koszorúzás Nt. Módi József esperes, programvezető köszöntötte az időközben megérkezett ft. dr. Fekete Károlyt, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökét, majd nemzeti imánknak közös megszólaltatásával záruló istentisztelet után a házigazda esperes és a jelzett püspök nyomában mindnyájan kivonultak a Megbékélési Parkba. Ott Ujj János helytörténész tartott rövid előadást a Szabadság-szobor viszontagságos történetéről, illetve Arad történetéről, majd közösen elénekelték a 90. zsoltárt, ft. dr. Fekete Károly püspök áldást mondott a Szabadság-szoborra és a jelen lévő nagy számú hívekre, majd a két huszár tisztelgése közepette az egyházmegyék esperesei és főgondnokai egyenként megkoszorúzták az emlékművet. Az Aradi Egyházmegye koszorúját nt. Módi József esperes és Venter Miklós főgondnok, míg a Temesi Egyházmegye koszorúját nt. Fazakas Csaba leköszönő és nt. Bódis Ferenc megválasztott esperes helyezte el. Közös ebéd, záró istentisztelet A hívek átvonultak a Csiky Gergely Főgimnázium udvarára, ahol a felállított asztaloknál a Jelen Ház vendéglőjének a jóvoltából megebédeltek, illetve kedvükre vásárolhattak a nagyzerindi Szénási-házaspár mézeskalácsaiból, a Szellelki Erzsébet által árusított, a Nőszövetség tagjai által hímzett könyvjelzőkből, poháralátétekből, zsoltárborítókból, képeslapokból, a feketegyarmati Ambrus Rozália által készített szőttesekből. Gyertyás falvédőket, felakasztós szatyrokat Bondár Katalin, míg emlékborokat Mészáros László forgalmazott A vendégek ellátásáért köszönet jár a belvárosi nőszövetség tagjainak, illetve a presbitereknek. A találkozón részt vett egyházi elöljárók és fellépők, valamint a meghívott vendégek a Jelen Ház nagytermében ebédeltek meg. Ebéd után a templomban 15 órától Dinnyés József daltulajdonos, énekes előadása hangzott el Huszár Gálnak az 1560-ból származó énekeskönyve dalaiból válogatva. A záró istentiszteleten igét hirdetett ft. dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Lukács Evangéliuma 11. része, 29–32. versei alapján. Áldást mondott nt. Kiss Nándor, a szerbiai Bánáti Egyházmegye esperese, úrvacsorai ágendát nt. Tóbiás Tibor György kisperegi lelkipásztor. Az úrvacsora kiszolgálásának a rendjét nt. Baracsi Levente arad-belvárosi lelkipásztor ismertette, a templomban, illetve az imateremben is úrvacsorához lehetett járulni. Ebben tevékenyen részt vett ft. dr. Fekete Károly püspök, illetve az esperesek és az erre kijelölt lelkipásztorok. A záró istentisztelet végén ünnepélyesen átadták a Történelmi Békés-Bánáti Egyházmegye zászlaját a jövő évi szervezőnek, a Bánáti Egyházmegye elöljáróinak. A záró áldással végződött találkozó mintegy 600 résztvevője lélekben feltöltődve, hitben erősödve, Istenbe vetett bizalommal, a baráti találkozások, a viszontlátás örömével és reményével tért haza. Mert a határok fölött is egymást erősítve, sokkal többet tehetnek a megmaradásunkért. Balta János Nyugati Jelen (Arad), 2016. október 3.Könyvbemutató az Aradi Magyar NapokonArad halad! A helybelieknek a cím olvastán alighanem az Arad marad mondás jut eszébe, amelyet az idők során sokan többféle módon értelmeztek. Úgy, például, hogy Arad lemarad, elmarad a fejlődésben. Holott eredetileg, II. József Habsburg-császár, a kalapos király olyan értelemben mondta ki (ha valóban így mondta), hogy Arad megmarad régi helyén, nem költöztetik a mai Zimánd helyére, a hatalmas vár megépítése és védhetősége kapcsán. A pénteken bemutatott 250 oldalas, igen jó kiállítású, kemény fedőlapos könyv a Szabadság-szobor Egyesület kiadásában, a Miniszterelnökség – Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., az Arad Megyei Kulturális Központ támogatásával jelent meg, és egy kötetben foglalja össze mindazt, amit Arad múltjával kapcsolatban szükséges és érdemes tudni. A öt szerző nagyjából a város kb. hetvenéves történetét dolgozza fel a XIX. század közepétől a XX. század elejéig), bár a bevezető tanulmány (Király András) visszatekint a város távolabbi múltjára is, a XII. századig. Az említett bő fél-háromnegyed század volt azonban az, amely a város történetében meghatározónak bizonyult, hisz akkor alakult ki a (nagyjából mai) városkép, akkor vált Arad igazi várossá, akkortól alakultak ki (a szabad királyi várossá nyilvánításától – 1834 – kezdődően) fontos intézményei, s akkor indult meg, először bátortalanul, majd a kiegyezést követően egyre erőteljesebben a modernizáció útján. Erről Ujj János tanulmánya szól – a városi és vármegyei közigazgatásról –, majd Puskel Péter összefoglalója következik a közművesítésről, a Muntean Tiboré a város gazdasági életéről, a Lehockzy Attiláé a bankokról és hitelintézetekről stb. Valamennyi szerző több résztanulmányt is közöl, s ezekből, mondhatni, teljes és átfogó kép bontakozik ki a város történetéről (csak példaképpen: egyházakról, a színházi és sajtóéletről, egyesületekről, civil és társasági életről, az aradi építészekről, az egészségügyről, jótékonysági egyesületekről, sportéletről stb. Terjedelemben jelentős (mintegy nyolcvan oldat) tesznek ki a mellékletek, amelyek, többek között, az egykori aradi polgármesterekről, az utcák beosztásáról, az igazságszolgáltatásról (egykori bírák, ügyészek, ügyvédek), a közjegyzőkről, az egészségügyben tevékenykedő orvosokról, fogorvosokról, gyógyszerészekről, emberbaráti intézményekről, gyermekvédelemről, kulturális intézményekről, hírlapokról, kereskedőkről mesteremberekről van szó). A péntek késő délutáni, a Csiky Gergely Főgimnázium zsúfolásig megtelt dísztermében (az előcsarnokban is ültek jónéhányan) megtartott könyvbemutatót Horváth Levente a Szabadság-szobor Egyesület képviselőjeként vezette le – kitűnően, igen jó összekötő szöveggel, s kérte sorra a szerzőket a felszólalásra. Puskel Péter örömét fejezte ki, hogy az „öregeken” kívül két fiatal történész-kolléga (Lehocky, Muntean) is jelen van a kötetben, s reményének adott hangot, hogy lesz kinek átadni a stafétabotot. És végül ne feledkezzünk meg Nagy István tanárról, aki – nem először! – önzetlenül vállalta az éppen soron lévő (s a most megjelent) értékes kötet nyomdai előkészítő munkálatait is (itt-ott, ha szükségesnek mutatkozott, a szövegbe és a képanyagba is „belenyúlt”), a korrektúrát végző Bölöni Györgyről és Matúz Andrásról, aki a kötet igen érdekes borítóját tervezte, amelyen az A betű Arad kezdőbetűjének, de alfának, a görög ábécé kezdő betűjének is felfogható, alatta a vár körüli Maros-kanyart, de ómegát, a görög ábécé utolsó betűjét, a közbeszédben a véget is jelképezheti. A kezdet immár a múlté, a befejezés, remélhetőleg, még nem következett be. Király András, a kötet felelős szerkesztője szerint Aradnak – bár adottságai a mostaninál többre predesztinálják – képesnek kell lennie a haladásra. Maradjunk ennyiben, nem feledkezve meg arról, hogy Arad múltjára vonatkozóan – sok, a történelmet hiányosan vagy ferdítve bemutató kötet után –, egy dokumentumokra támaszkodó, hiteles könyvet vehet kezébe az olvasó. Vegye kezébe, érdemes! Jámbor Gyula ARAD HALAD! – Fejezetek a város történetéből a XIX. század közepétől a XX. század elejéig /Arad, 2016 Nyugati Jelen (Arad)/ 2016. október 3.Barozda-koncerttel startol csütörtökön A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozatA Barozda együttes koncertjével kezdődik A 700 éves Kolozsvár zenéje című rendezvénysorozat, amelyet október 6-a és november 3-a között szervez a Kolozsvári Magyar Opera. A koncertre október 6-án, csütörtökön este 7 órától várják az érdeklődőket az intézmény nagytermébe. Megalakulásuk 40. évfordulója alkalmából Állapotomat jelentem címmel Erdély régi századainak dalaival, táncaival, és azok ma is hallható népi változataival kedveskednek a közönségnek az együttes tagjai. A Barozda 1976 őszén alakult Csíkszeredában, a kolozsvári zenekonzervatóriumban frissen végzett zenetanárok – Pávai István és Simó József – kezdeményezésére, akik egyetemi tanáraik, Szenik Ilona és Jagamas János hatására és irányításával fordultak a rockzenétől a népzene felé. Bokor Imrével való találkozásuk – aki gyimesközéploki születésű lévén már gyerekként Zerkula Jánostól tanult hegedülni – tette végül lehetővé a háromtagú, széki típusú banda megalakulását. Hozzájuk csatlakozott Györfi Erzsébet, így az együttesnek már állandó énekesnője is lett. Ettől kezdve meghatározóvá vált tevékenységük az erdélyi táncházmozgalom kibontakozásában, fejlődésében. Nevükhöz fűződnek rádió- és tévéfelvételek, a bukaresti román televízió magyar adása által készített Kaláka című műsor számos epizódja, az első romániai „táncházas” lemez, valamint koncertek sora Erdély-szerte. A csíkszeredai táncház elindítása mellett több erdélyi városban segédkeztek a hasonló szándék megvalósításában, igyekezve minél szélesebb bázist teremteni a táncházmozgalomnak. Szabadság (Kolozsvár) 2016. október 3.Jegenye új pappal ünnepelte 150 éves templomátHármas ünnepre gyülekeztek a jegenyeiek szombaton. 150 éves római katolikus templomuk búcsúünnepe egyúttal új lelkipásztoruk, a kolozsvári születésű ifj. Kádár István plébános beiktatási szertartására is alkalmat adott. A mintegy 400 lelkes falu életében nem oly mindennaposak a közösségi ünneplések, az emberek nem szoktak hozzá, de a hitéhez ragaszkodó gyülekezet az ünnepi szentmisén zsúfolásig megtöltötte a templomot. A délutáni településtörténeti bemutatóra főleg az ifjúság jött el, este pedig az Operettissimo előadásán mozdulni is alig lehetett a faluházában. Vasárnap verses-zenés előadáson mutatkoztak be a falu tehetségei, a köztudomásúan sok helybeli zenész közül is felléptek néhányan. Az új lelkész és a közösség nagy nyitottsággal fordul egymás felé, bízva a fejlődés ígéretét magában hordozó, gyümölcsöző együtt munkálkodás lehetőségében. Talán az idei utolsó nyárias hétvégére ébredt szombaton Kalotaszeg egyetlen színtiszta római katolikus faluja. Mától esőket és lehűlést jósolnak, de szombaton és vasárnap még cirógató napsütésben ünnepelhette a jegenyei közösség Szent Mihálynak szentelt templomát, amelynek jelenlegi épületét 150 évvel ezelőtt emelték. Egyben búcsúünnep is volt a hétvégén, és ez alkalommal köszöntötték új lelkipásztorukat is: ifj. Kádár István paptársai és főesperese jelenlétében tett fogadalmat új szolgálati helyén. Templom és vallás Bizonyos források szerint 1062-ben, más írások szerint a XIII. században már létező településen 1250 körül emeltek kőtemplomot Szent Mihály tiszteletére. A reformáció Jegenyét sem kerülte el, de temploma csak rövid ideig volt a reformátusoké, 1579-ben Báthori István fejedelem visszavásárolta és a jezsuitáknak adományozta. Később ismét református templom volt, de 1615-ben Bethlen Gábor újra a jezsuitáknak adományozta. A lakosság többsége mindvégig megmaradt katolikus hitében. Az 1629-ben vagy 1630-ban született, majd röviddel azután Jegenyén megkeresztelt híres szerzetes, építész, botanikus, zeneszerző és zenegyűjtő Kájoni János nevezetes könyvében, a Libernegrában így ír a születése körüli időszakban Jegenyén uralkodó vallási állapotokról: „A [jegenyei] katolikus egyház ama igen gyászos és szűkölködő helyzetben semmiképpen sem tudott katolikus papot szerezni, de még a plébánia hívei között sem volt egy tanult ember, az Egeres nevű szomszéd falu kálvinista lelkészét fogadta föl a katolikus lelkésznek járó teljes bérért, de azzal a szigorú kikötéssel, hogy a meghatározott napokon eljővén hirdesse nekik az ünnepnapokat, a böjtöket, hogy kereszteljen, eskessen és a halottakat temesse el stb., de soha ne merészeljen prédikálni vagy a képeket megérinteni.” (Fordította: Madas Edit, a Kájoni-kézirat 1991-es szegedi kiadásának szerkesztője.) A hagyomány szerint, amikor a református pap mégis prédikációval próbálkozott, a hívek alaposan megkergették. A jelenlegi templom 1866-ban, Boér János plébános idején épült. Szabadság (Kolozsvár) 2016. október 3.Családias magyar ünnep a BánságbanTöbb ezer érdeklődőt mozgatott meg hétvégén a Bánság magyar ünnepének is szánt, első alkalommal megszervezett Temesvári Magyar Napok. Az Opera téren és a környező kis utcákban megtartott háromnapos rendezvényen számos program közül válogathattak a helyi és környékbeli magyarok, de Magyarországról is szép számmal érkeztek érdeklődők, és a más nemzetiségű helybeliek is kíváncsiak voltak az egyébként körükben is népszerűsített magyar ünnepre. A Temesvári Magyar Napok célja épp a magyar kisebbség értékeinek, hagyományainak a megismertetése volt, a rendezvény a magyar kormány támogatásával valósult meg. A szervező Várbástya egyesület, illetve a többi civil szervezet, intézmény színes programkínálattal várta az érdeklődőket, néptáncos, könnyűzenei, gasztronómiai, irodalmi, képzőművészeti és színházi programok egyaránt szerepeltek a kínálatban, de a hagyományos mesterségekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A magyar napok rendezvényei előtt tartott sajtótájékoztatón Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára támogatást ígért Temesvárnak a magyar programokra 2021-re is, amikor a bánsági város Európa egyik kulturális fővárosa lesz. Elmondta: bízik abban, hogy a kulturális fővárosi cím és az ehhez kapcsolódó programsorozat a tágabban vett bánsági régió és az ott élő valamennyi népcsoport számára bemutatkozási lehetőséget biztosít. Potápi Árpád János gratulált a temesváriaknak a kulturális fővárosi címhez, és örömét fejezte ki, hogy olyan város kapta a címet, amelyben több nemzetiség él, és amelyet a románok, a németek, a magyarok és a szerbek egyaránt magukénak éreznek. Úgy vélte: az Európa Kulturális Fővárosa program alkalom lehet majd arra, hogy a magyar, a német, a szerb, de akár a bolgár, a szlovák és a cseh kultúra is bemutatkozzék. „Remélem, hogy nemcsak Temesvár, hanem az a régió, amely tágabb értelemben hozzátartozik: Kikinda, Nagybecskerek, Arad, Resicabánya, Szeged és Hódmezővásárhely is be tud mutatkozni, mert Temesvár kulturális, gazdasági szerepe a tágabb térségre is kihatással volt az idők során” – fogalmazott az államtitkár. Megjegyezte: a kolozsvári magyar napok példája azt mutatja, hogy a rendezvénysorozat a többségi lakosságot is képes megszólítani. Ezeknek a rendezvényeknek az a fő céljuk, hogy megmutassuk magunkat, de ne csak önmagunknak, hanem másoknak is, jelentette ki az államtitkár, aki szerint a rendezvény nemcsak a kultúrának, hanem a gazdaságnak is jót tesz. Tamás Péter, Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulja, a Temesvári Magyar Napokat szervező Várbástya egyesület elnöke elmondta, az elmúlt évtizedekben nem volt arra példa, hogy három napra a magyar kultúra foglalja el a város főterét. A Temesvári Magyar Napok megnyitóját pénteken este tartották az Opera téren, az itt felállított szabadtéri színpadon a Budapesti Operettszínház előadásában a Csárdáskirálynő 100 című produkciót tekinthették meg az operettkedvelők. Másnap a családokat kívánták megszólítani a szervezők az Alma együttes koncertjével, majd este a Republic zenekar áll közönség elé. Vasárnap a szegedi Molnár Dixieland Band, illetve a Bikini együttes koncertjével zárul a háromnapos ünnep. Krónika (Kolozsvár) 2016. október 3.„Idejétmúlttá válnak” Sütő András művei?Sütő Andrásra emlékeztek halálának 10. évfordulóján Marosvásárhelyen szeptember utolsó napján, a Sütő András Baráti Társaság tagjai az író alakját, irodalmi és közéleti tevékenységét idézték fel. Az író sírjánál tartott megemlékezésen alig húszan vettek részt. Demeter József lelkipásztor, a baráti társaság elnöke arról beszélt, többen is megpróbálják kétségbevonni az író irodalmi munkásságának értékét, mondván, művei immár „lecsengtek”, idejétmúlttá váltak. Az egyik, nemrég megjelent magyar irodalmi lexikonból a szerkesztők kihagyták a nevét, a baráti társaság elnöke azonban hiszi, hogy a munkájuk és a törődésük nem hiábavaló. Demeter József úgy fogalmazott, amíg lesz magyar ember a földön, addig lesz Sütő Andrásnak olvasója. Az emlékezők az író kedvenc zsoltárát, Tebenned bíztunk kezdetűt énekelték el. A koszorúzást követően Demeter József kihirdette, hogy október 9-én, vasárnap Pusztakamaráson is tartanak egy megemlékezést a Sütő András szülőházánál, ahol az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a ház felújítását követően rendbe tette a régi nyári konyhát és az udvaron álló kútkáváját is. Az emlékezők a helyi református templomban ünnepi istentiszteleten vehetnek részt, majd a szülői háznál róják le tiszteletüket. Érdeklődésünkre, hogy vajon mikor lesz Sütőnek szobra Marosvásárhelyen, hiszen az önkormányzat költségvetésében idén immár harmadik éve szerepelt a terv, a baráti társaság tagjai szkeptikusan válaszoltak. Kilyén Ilka színművésznő elmondta, úgy látja, még csak utalás sem történik az utóbbi időben a szobor felállítására: „Sajnálatos módon ahányszor változik a képviseletünk az önkormányzatban, feledésbe merül a terv, aztán elölről kell kezdeni mindent” – mondta a baráti társaság tagja. A mezőségi Pusztakamaráson 1927. június 17.-én született Herder-és Kossuth-díjas író, drámaíró 2006. szeptember 30-án hunyt el Budapesten. Ismertebb művei közé tartozik az Anyám könnyű álmot ígér című regény, az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán, a Káin és Ábel, A szuzai menyegző, az Advent a Hargitán és Az álomkommandó című dráma. Antal Erika | Krónika (Kolozsvár) 2016. október 3.Virtuóz hegedűhangverseny az összefogásértMága Zoltán hegedűművész lépett fel szombaton, a várad-olaszi templomban. Mint elhangzott, a művész ötmillió forinttal támogatja a nagyváradi és erdélyi rászoruló iskolás gyermekeket. A híres hegedűművész augusztus 21-én indította el Hangok és harangok elnevezésű jótékonysági koncertsorozatát, melynek utolsó állomása volt a várad-olaszi református templom. A koncertsorozat fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, védnöke pedig Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a nagyváradi hangverseny védnöke pedig Tőkés László európai parlamenti képviselő volt. Konkrét segítség A szombati hangverseny házigazdájaként, a zsúfolásig telt várad-olaszi református templomban Török Sándor mutatta be a Prima Primissima-díjas hegedűművészt, továbbá vendégeit – Lukács Gyöngyi operaénekesnőt, Kossuth-díjas érdemes művészt, valamint Alexandru Agache operaénekest, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem professzorát, a Állami Operaház erdélyi születésű baritonját. A váradi hangversenyen összegyűlt adományokból a resicabányai, illetve a Krassó-Szörény megyei iskolásokat, magyar közösségeket, továbbá az újmoldovai Magyar Kulturális Központ felújítását támogatta. A későbbiekben felszólalt az említett területek támogatásáért létesült egyesület vezetője is, részletezte, miért van szükségük segítségre és egyben köszönetet mondott érte. Felajánlás Tőkés László, az esemény védnöke a gyülekezet nevében sok szeretettel üdvözölte a magyarországi vendégeket, akik határon innen és túl hirdetik testvéri együvé tartozásunkat, a „harang szavával és a muzsika hangjával”. Az 56-os nándorfehérvári győzelem megünneplése, a hálaadás harangja mellett ma Trianon gyászharangja is a szívünkben kondul – mondta Tőkés László – a gyászos békediktátum óta a nemzet részeit határok választják el. Most viszont az újbóli egymásra találást ünnepeljük – Mága Zoltán e koncertsorozata során is rámutatott arra, hogy a siker kulcsa az összefogásban és egymás kölcsönös megsegítésében található. A Krisztusi Példát követve adakozzunk a resicabányai gyülekezetért, s legyünk – akárcsak egykor a macedóniai gyülekezet – az örömteli összefogás példája. Mága Zoltán és a Budapesti Primarius Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában először a Himnusz csendült fel, majd a hegedűművész elmondta: a koncertsorozat 26. állomása Nagyvárad, s mivel ez egy jótékonysági koncert, ő maga is felajánl ötmillió forintot a nagyváradi és Erdélyben élő rászoruló iskolásoknak. Állva tapsoltak Albinioni Adagio, majd Bach Air című művével folytatódott a hangverseny, s a későbbiek során többek között Brahms és Liszt műveket adott elő, de elhangzott a Schindler listája című film fő betétdala is. Lukács Gyöngyi és Alexandru Agache tolmácsolásában operaáriák csendültek fel, s a hegedűművész bemutatta, hogy a cimbalmon is virtuóz módon tud játszani. Vadász Károly, a cimbalom nagymestere is fellépett, majd elhangzott a Kossuth Lajos azt üzente című dal is, melynek kapcsán a hegedűművész megjegyezte: ezúttal az üzenet az, hogy menjenek el szavazni. A közönség többször is állva tapsolta meg az előadókat, s Mága ZOltán elmondta, hogy száz darab tiszteletjegyet ajánl fel a helybélieknek. De a két és fél órás hangverseny még nem ért véget, előadták Vittorio Monti Csárdás című szerzeményét, a Radetzky-indulót , majd a Székely Himnusszal zárult a program, amelyet követően a közönség sokadjára tapsolta meg állva az előadókat. Végül mindenki ajándék CD-t kapott, melyet a hegedűművész kérésre dedikált is. Százmillió forint Mint elhangzott, az egy hónapos fesztiválon Magyarország minden megyéjében, Kárpátalján, Erdélyben, a Vajdaságban és a Felvidéken egyaránt felcsendültek zenei kincseink, erősítve a magyar kulturális közösségi tudatot. Mága Zoltán a jótékonysági jellegű koncertekkel nem csak a magyar zenei kultúrát kívánta népszerűsíteni, hanem konkrét segítséget is nyújtott a hangversenyeknek otthont adó településeknek. A koncertsorozaton több mint százmillió forint értékű adomány gyűlt össze, melyből több mint tízezer embernek nyújtott segítséget a művész.. Neumann Andrea Krónika (Kolozsvár) 2016. október 3.Most az unió vizsgázikMár fertőtlenítik a népszavaztató irodákat, humorommal még azt is hozzátehetem, hogy a volt és mai emeszpések, volt és makacs kommunisták ezúttal megkímélték a fülkéket, nem szemeteltek a szavazáson. Ami mocskot elművelhettek, az mind az övék. Minap ismét Székelyudvarhelyen hallgattam reggel a Szarkakő felőli erkélyen a szolgálatos kutyák ugatását. Minden reggel hallatnak magukról, elvégzik a reggeli jelzéseket, azzal annyi. És arra gondoltam, mi is a különbség a házi kutyák és a neokommunisták között. A kutya végzi a szolgálatot, azzal elhallgat. A kommunista nyomorultak viszont egész áldott nap ugatnak! Külföldi barátom itt elhűlve magyarázta nekünk, hogy hiszen mindaz, amit ezek meg mertek tenni, hazaárulás. Igen, az! A tegnapi referendum a hon(unkat)foglalók beözönlése ellen történt. Az utóbbi hetekben igent vonítók vagy távolmaradásra biztatók hangja vajon elcsitul-e mára? Nyugtalanítóként megjegyzem: ezek sosem csitulnak. Hogy nem az övék a győzelem? Orcátlanul végzik az aknamunkát továbbra is. Honvesztésben, hazafúrásban kiválóan vizsgáztak most is. Vannak nálunk, Erdélyben is politikusok, akik távolmaradásra intették az itteni magyar állampolgárokat, ne szóljanak bele egy másik (magyar!) ország dolgába. A szégyen állít számukra itt kopjafát. Ezen a szavazáson a nemzeti oldal is vizsgázott. Minden, de minden benne volt a serpenyőben. És vizsgázik a hírhedt Európai Unió is: vajon megértik-e, hogy negyven esztendei szovjet uralom után a magyarság és más nációk sem kívánják az újabb idegen jelenlét dirigációját? Aki anyját, apját, népét és nemzetét közepes hőfokon szereti, nem a mi utcánkból való – ezen a népszavazáson ez is kiderült. Szeretni hazát és nemzetet csak szélsőségesen tudok. És magam ismerem legjobban ama hőfokot is, amelyen igenelek vagy tagadok. Nagyon szép lenne közvélemény-kutatáson faggatni e (a) népet: győzelem volt s van, mit érez, nénikém, bátyám, mit érzel, babám? Nem ittunk előre a medve bőrére, de azt tudhattuk, hogy ezúttal a nemzetietlenek, az idegenséget igenelők, az egész nap ugatók nem ússzák meg ép bőrrel. Áldásom a jobb oldalamról! Czegő Zoltán Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. október 3.Sok van a rovásunkon…Sohasem kényeztette el a székelyt az élet. Komoly próbatételek elé állította már kisgyermekkorától kezdve. Gyakorta kín volt számára a munka. Amint erre a szó egyik jelentése is figyelmeztet. Szinte észrevétlenül, de valóságosan belenőtt a családi munkamegosztásba, illetve a társadalom „öntőformáiba” a szülők és nagyszülők mellett a gyermek. Felnőtt és gyermek a humor és a mókázás vagy az ugratás által vehetett elégtételt nyomasztó egzisztenciális helyzetén. Így érzékeltette ugyanis fölényét. Példák sokaságát találni erre az irodalomban is, mondjuk Tamásinál, akinek híres gyermekhőse, Ábel általában különleges észjárásának, találékonyságának és talpraesettségének köszönhetően tudja kivédeni a külvilág, egy ellenséges társadalmi rend és idegen államhatalom állította csapdákat. De bármely szokványos élethelyzetben is feltört a humor a székelyeknél. Jól szemlélteti ezt például a viccben szereplő gyermek esete, aki frappáns feleletet tud adni aggódó nagyapjának. Ketten kaszálnak tudniillik a havason, a teljesítményükkel viszont egyáltalán nincs megelégedve az élete alkonyán járó nagyapa. Mondja is unokájának félnapi kaszálás után: – Te fiam, erősen rosszul haladtunk ezzel a munkával! Az unokának azonnal kéznél a felelet: – Hát mit akar, nagyapa, ’iszen gyenge legények vagyunk, maga már öreg és tehetetlen, én pedig még gyermek volnék. Aztán eljön az este, a nagyapa odateszi a vizet az üstbe, hogy forrjon, s megkérdezi unokáját, mennyi puliszkalisztet tegyen belé. – Hát mennyit! Mint két kaszásnak, nagyapa! – jön a határozott válasz az unoka részéről… A szülő és gyermek viszonyában, persze, nagyobb volt a szigor. A kiszabott feladatokat teljesítenie kellett a gyermeknek, különben nem maradt el a fenyítés, a büntetés. Ha pedig „helytelenkedett” a gyermek, ugyancsak kijárt neki a szülői „adakozásból”, gyorsan elcsattant az atyai pofon. Nemigen tért el ilyen tekintetben az otthonitól az iskolai nevelésben követett irány sem. Mi több, a nevelés terén végrehajtott annyi reform után, ma is előfordul, hogy egy-egy intő, tanári írásos figyelmeztetés nyomán „jogosítványt” kap a nevelő a szülőtől, saját kezű aláírásával hitelesítvén állásfoglalását az adott ügyben, hogy aszongya: ha nem jól viselkedik a fiam, üsse csak pofon a tanár úr! Összecseng ez a szülői álláspont egy nem is olyan régen, a szocializmus építése (!?) idején sokat idézett szovjet pedagógus nézetével, akit kiváló művelődéstörténészünk, Benkő Samu idéz egy, a verés és verekedés kultúrtörténetét áttekintő tanulmányában, miszerint „ahol büntetni kell, a pedagógusnak sem áll jogában nem büntetni.” Érdemes lenne mérlegre tenni, hogy az effajta, valóságos élethelyzetekben érvényesített nevelői eljárások szülnek-e több és nagyobb arányú erőszakot, vagy a szenzációhajhász média által tálaltak, illetve egyes számítógépes „játékok”? Az talán nem kétséges, mindkét iránynak sok van a rovásán… Borcsa János Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. október 3.Megnyitották a tanévet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozatánPartnerségre kéri fel a város és a megye a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett tagozatát, hogy tanárok és diákok adják szakértelmüket, kreativitásukat a Gyilkos-tó és Békás-szoros hírnevének növeléséhez – többek között ez hangzott el az egyetemi tanévnyitón. A tizenkilencedik egyetemi évfolyamot indították hétfőn a Csíky-kertben, jövőre lesz 20 éve a kihelyezett tagozat fennállásának. Dombay István, az intézmény vezetője elmondta, jelenleg 126 hallgató van alapképzésen és mesterin összesen. Alapképzésként román és magyar nyelvű oktatás keretében földrajz-idegenforgalom szakon tanulnak itt, a mesteri képzésen pedig ökoturizmus és fenntartható fejlődés szakból lehet diplomázni. „Egyre gyarapodnak a nemzetközi kapcsolataink, most október-november folyamán három tanár érkezik tanítani a pécsi tudományegyetemről az Erasmus-program keretében, hallgatóink közül heten voltak magyarországi szakgyakorlaton, és várjuk az ősz folyamán egy szintén magyarországi szállodalánc szakembereit szerződéskötésre gyakorlat-lehetőségek bővítéséért. Így diákjaink négycsillagos szállodákban ültethetik gyakorlatba a nálunk tanultakat” – számolt be az intézményvezető. Mint elhangzott, a Szent Anna-tói nemzeti park mellett a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkkal is szerződése van az egyetemnek, ahogy a gyilkostói vendéglátókkal is. Amint Dombay fogalmazott, a hallgatók közül sokan végezték eddig is ott a szakmai gyakorlatot. Dombay István elmondta, a beiskolázás során pontosan érezhető, hogy az utóbbi években egyre kevesebben tudnak sikeres érettségit tenni. Az idei év mégis kivételes, hiszen nagy volt az érdeklődés, az ingyenes helyek már a nyáron beteltek. „Úgy tűnik, az érettségizők továbbtanulási elképzelései is változnak, jó irányba, habár ahhoz képest hányan érettségiznek még mindig kicsi a továbbtanulók aránya. Lehet divatos az, hogy minél hamarabb elhagyom az iskolát, elmegyek külföldre dolgozni, de néhány év után rájönnek, érettségi nélkül nehéz a boldogulás, és sosem felesleges az egyetemi diploma sem.” A 129 hallgatóból 57-en érkeztek gólyaként a tanévnyitóra. Magyar nyelvű alapképzésen 19-en, román nyelvűn 9-en kezdik tanulmányaikat, az elsőéves mesterisek 29-en vannak. Őket köszöntötte a tanári kar, valamint a meghívott elöljárók és Dombay István, aki így fogalmazott: olyan intézmény ez, ahová ősszel, amikor a madarak mennek, a gólyák jönnek. Az októberi ünnepek között keresett összefüggést Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere is: az idősek napja és az egyetemi tanév kezdése között. Mint mondta, a most elvetett magvak gyümölcse idős korban szüretelhető. Partnerséget ajánlott az egyetemistáknak, hiszen a város jól felszerelt irodája csak akkor tud hatékony munkát végezni, ha szakemberek segítségére, tanulók lelkesedésére lel. Ezért nevezte a Csíky-kerti egyetemet a város szakmai műhelyének. Együttműködésre hívta a hallgatókat és az intézményt Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke is. Javasolta, kapcsolódjanak be abba a fejlesztési társulásba, melynek célja megmutatni a Gyilkos-tó és Békás-szoros igazi értékét. Mint mondta, míg a tanárok a tudást adják, a diákság a kreativitását kell hozzátegye a jó cél érdekében. A Csíky-kerti ingatlanokban belső felújítást követően kezdődött az új tanév, jövőre, a kerek évfordulóra tervezik a főépület külső felújítását. A húszéves ünnepséget példaértékűre tervezi az egyetem vezetősége, ahol vendégfogadásból jeleskedhetnek, hiszen meghívják a külföldi partnereket, visszahívják a tanárokat, egykori diákokat is. Balázs Katalin Székelyhon.ro 2016. október 3.Elhunyt Incze BélaSúlyos tüdőgyulladás következtében hunyt el vasárnapra virradóra Székelyudvarhelyen Incze Béla, volt parlamenti képviselő, az erdélyi magyar politikai élet 1989 utáni ismert alakja. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága udvarhelyszéki jegyzőjének halálhírét Thamó Csaba, az Széki Székely Tanács elnöke közölte a médiával tegnap. A 75 éves Incze Bélának súlyos tüdőgyulladása volt, amivel nem vonult kórházba, így végzetesnek bizonyult. Temetéséről később intézkednek. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke mai sepsiszentgyörgyi közleményében így fogalmaz: „Incze Béla, a Székely Nemzeti Tanács alapító tagja, udvarhelyszéki küldött, évekig az Állandó Bizottság jegyzője és az Udvarhelyszéki Székely Tanács elnöke eltávozott közülünk. Halálával nem csupán a székely autonómia egyik élharcosát, hanem az erdélyi közélet egyik jeles személyiségét is elveszítettük. Béla bácsi – ahogy bajtársai szólítottuk – egyike volt azoknak a közéletben szerepet vállaló székelyeknek, aki egész tevékenységével Székelyföld autonómiatörekvését szolgálta. Munkabírását, de szónoki képességeit is az ügy érdekében kamatoztatta, anélkül hogy különösebb elismerést, vagy ellentételezést várt volna el. Emlékezetes például a Székely Nemzeti Tanácsnak a Nemzet Házában (a magyar Országgyűlésben) tartott küldöttgyűlésén elhangzott felszólalása, amelyben egyenes szóval és hiteles székely észjárással mutatott rá követeléseink jogosságára. Emlékét megőrizzük, családban, Brassóban szerzett faipari mérnöki diplomát, Udvarhelyszéken kezdte pályáját az erdőkitermelésben, majd évtizedekig dolgozott vezető beosztásban a székelyudvarhelyi bútorgyártásban. 1990 májusa és 1992 ősze között RMDSZ-es parlamenti képviselő volt, de hamar a szövetség belső ellenzékében találta megát. Később a Magyar Polgári Pártban vállalt közéleti szerepet, nyugdíjasként pedig az SZNT-ben. Tizenöt évig volt a Szombatfalvi Református Egyházközség főgondnoka. itthon.ma/erdelyorszag 2016. október 3.Olosz Lajosra emlékeztek egy nagyváradi könyvbemutatónCsanádi János nagyzeréndi magyartanár, népművelő, helytörténész új könyvének bihari bemutatóján megemlékeztek Olosz Lajos költőről is, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakjáról, kinek születése 125. évfordulója augusztusban volt. A mai Arad megyei Ágyán 1891-ben napvilágot látott Olosz Lajos jogásznak tanult, de már fiatalon elkötelezte magát az irodalommal, noha Kisjenőn letelepedve távol maradt az irodalmi élet fősodrától. A harmincas években „futott be” az erdélyi irodalmi sajtóban, tagja volt a helikoni közösségnek és egyik alapítója az Erdélyi Magyar Írói Rendnek, továbbá jelentős szellemi vezetője a dél-erdélyi magyarságnak. A II. világháború végnapjaiban internálták a román hatóságok, másfél évig munkatáborban sínylődött. Csak a hatvanas évek végén kezdődött meg „irodalmi rehabilitálása”, ám sokak szerint máig nem foglalhatta el méltó helyét a magyar literatúra panteonjában a szimbolista szabad vers erdélyi prominense. Marosvásárhelyen hunyt el 1977-ben, Erdőhegy-Kisjenőn helyezték örök nyugalomra. A szeptember 30-án a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban megtartott összejövetelen a múltidézés rendjén Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő méltatta Olosz Lajos korabeli kiállását: az ügyvéd-költő lemondott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoki tisztéről, nem akarván aláírásával asszisztálni az egyházi vagyonok erőszakos államosításához. Az egyházkerület közgyűlése 2001 novemberében post mortem Pro Ecclesia-díjjal tüntette ki, Percek közt virágok címmel pedig válogatott verseit adta ki 2014-ben, éppen Csanádi János szerkesztésében és bevezető tanulmányával. Olosz és Csanádi egyébként együtt alapították a nagyzeréndi irodalmi kört, amely a költő halála után munkássága iránti tiszteletből felvette az Olosz Lajos Irodalmi Kör nevet. A magyartanár azóta is vezeti a kört, amely élen jár a költő emlékének ápolásában. A péntek esti rendezvényen részt vett az irodalmi kör több tagja is, akik Olosz Lajos műveiből olvastak föl. A 75. életévét idén tavasszal betöltött Csanádi Jánost az aradi Kölcsey Egyesület titkára, Berecz Gábor mutatta be a rendezvény elején, aki egyben a most bemutatott új könyv egyik szerkesztője is. A tekintélyes civil szervezet Fecskés könyvsorozatának 32. kötete egy négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált válogatása Csanádi János 1982–2014 közötti, folyóiratokban, almanachokban, évkönyvekben megjelent, változatos témájú és műfajú írásainak. Az Eleinkről szól a fáma című könyvet maga a szerző ismertette egy információgazdag kultúrtörténeti előadás keretében, amely ugyanakkor szakmai hitvallásnak is beillett. A Kiáltanak az őseink című fejezet írásai a nemzetmegtartó anyanyelvről szólnak. A Körös partján nem jó elaludni című második fejezetben a szerző folklórkutatásaiból ízelítőt adó írások kerültek be, míg A Körösköz – mint szellembölcső című harmadik fejezet a Fekete- és Fehér-Körös között született személyiségeket igyekszik megismertetni az olvasóval. Az egyházkerület korábbi püspöke megosztotta a hallgatósággal néhány, a kiváló pedagógushoz, közösségi emberhez fűződő közös emlékét, az erdőháti-körösközi magyarság összefogása és támogatása érdekében többször is alkalmuk volt együtt cselekedni. Tőkés László jó pásztornak nevezte végül – szentírásbeli párhuzammal – a nemzedékeket oktatott-nevelt Csanádi Jánost: „a juhok hallgatnak annak szavára; és a maga juhait nevökön szólítja” (Jn 10,3). Az önmagát csupán a nemzet napszámosának tartó tanárember generációk igazi „lelki pásztoraként” szolgált évtizedeken át a szülőföldjén, a zeréndi magyarok értékelik is kitartó közösségszolgálatát, szerteágazó munkásságát. A püspök az erdélyi, a partiumi „gyökeres lét” hiteles reprezentánsaként méltatta és állította példaképül Csanádi Jánost, akinek egész élete és pályája azt bizonyítja, hogy a magyar értelmiség tudatos szerepvállalásában továbbra is érdemes bízni. itthon.ma 2016. október 3.RMDSZ-politikus: Romániának is előnye származik a magyarországi népszavazásbólRomániának és a többi kelet-közép-európai országnak is csak előnye származik a magyarországi népszavazásból - állította a kvótareferendum eredményét értékelő hétfői közleményében Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökségi tagja szerint a magyar kormány egyértelmű megerősítést kapott arra, hogy folytassa a betelepítési kvóta ügyében követett politikáját, és kifejezte meggyőződését, hogy olyan jogalkotási lépésekre kerül sor a magyar Országgyűlésben, amelyek mintaként szolgálhatnak más országokban, így akár Romániában is. A népakarat minden megnyilvánulásának következménye van, különösen ha egyértelmű az eredmény. Most egyértelmű eredmény született, a magyar állampolgárok elutasították a betelepítési kvóták terén követett európai uniós politikát - állapította meg a politikus, köszönetet mondva azon Hargita megyei kettős állampolgároknak, akik leadták voksukat. Borboly szerint a migráció okozta európai problémák orvoslásához vezető út egy fontos állomása a október 2-i népszavazás. A szavazóurnához járulók nagy többsége támogatta Magyarország kormányát, így az megkapta a politikai felhatalmazást, hogy érdemben cselekedjen a Magyarországot érintő brüsszeli elképzelés, a kötelező betelepítési kvóta ügyében - hangoztatta az RMDSZ politikusa. Az RMDSZ a kvótareferendumon való részvételre bíztatta a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyarokat. MTI, Bukarest 2016. október 4.Diaconuék felszámolnák a diszkriminációellenes tanácsotAz Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) felszámolását kezdeményezte a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu parlamenti képviselő, az Egységes Románia Párt (PRU) elnöke – tudatta hétfőn a Hotnews.ro hírportál. Diaconu erről még májusban nyújtott be törvénytervezetet a kétkamarás román parlament szenátushoz, de az csak múlt héten került a képviselőházhoz, amelynek először kell szavaznia róla. A PRU elnöke szerint a 2002-ben alapított román költségvetési intézmény románellenességről tett tanúbizonyságot. Szerinte a CNCD az RMDSZ és más olyan érdekcsoportok befolyása alatt áll, amelyek „a hagyományos román keresztény értékek megsemmisítésén” ügyködnek. „A CNCD minden olyan románt megbírságolt, aki szót emelt a magyar szélsőségesség ellen. A CNCD a területi autonómia, és a terroristák ügyének szolgálatába állt, azt állítva például, hogy Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt (a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bebörtönzött kézdivásárhelyi aktivistáit) diszkriminálták” – méltatlankodott a törvénytervezet indoklásában a képviselő. A Hotnews.ro felidézte, hogy törvénytervezete kidolgozása előtt Bogdan Diaconut 4000 lejes bírsággal sújtotta a CNCD, amiért az önkormányzati választási kampányban azt mondta, hogy amennyiben megválasztják Bukarest főpolgármesterévé, nem lesz több melegfelvonulás a román fővárosban. Diaconu a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjeként került 2012-ben a parlamentbe, majd miután az RMDSZ-t is bevonták Victor Ponta kormányába, kilépett a PSD-ből és saját pártot alapított. Az idei őszi ülésszak elején tucatnyi, bűnvádi eljárás alatt álló, korábbi pártjában kegyvesztett képviselő iratkozott át a PRU-ba, akik így próbálnak újabb mandátumhoz jutni. A közvélemény-kutatások ellentmondásos eredményei alapján egyelőre nem lehet megjósolni, átlépi-e a PRU az ötszázalékos küszöböt a decemberi parlamenti választásokon. MTI Erdély.ma 2016. október 4.Elhunyt Kostyák Alpár zenetanárHosszú betegség után 59 éves korában hétfőn elhunyt Kostyák Alpár zenetanár, televíziós újságíró, az erdélyi táncházmozgalom ikonikus személyisége. Kostyák Alpár 1957-ben született Kolozsváron. A Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett tanári oklevelet. 1977-től részt vett a hazai táncházmozgalom elindításában, valamint a Román Televízió Kaláka-műsorainak szervezésében. Az 1980-as évek elejétől a csíkszeredai zeneiskola tanára volt, emellett a Barozda táncházzenekar és a Kájoni régizene-együttes tagjaként is tevékenykedett. 1990. után hazatért szülővárosába, ahol a Román Televízió kolozsvári szerkesztőségének tagjaként folytatta tevékenységét. Teljes pályája során aktív népzenekutató volt, és a háromhúros kontrát sem tette le, élete végéig. Marosvásárhelyi Rádió Erdély.ma 2016. október 4.Véget vetnének a medveuralomnak SzékelyföldönVéget vetnének a medveuralomnak a Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei tanácselnökök. Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatót Tamás Sándor háromszéki- és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, akik bejelentették, hogy Péter Ferenc, Maros megyei- és Adrian Veştea, Brassó megyei tanácselnökökkel közösen levelet írtak Cristiana Paşca-Palmer környezetvédelmi miniszternek, amelyben bemutatják a térség medvékkel kapcsolatos problémáit, illetve javaslatokat is megfogalmaznak a kérdés orvoslására. Tamás Sándor szerint azért fontos a megyei tanácselnökök álláspontja, mert szerintük az állatvédők eltorzítják a medvékkel kapcsolatos tényeket. Meglátása szerint a probléma rendezéséhez egyensúlyban kellene tartani az állatok, az emberek és a javak védelmét, mivel az év első felében kétszer több vadkárt jegyeztek mint az elmúlt év hasonló időszakában, de évről évre nő a medvetámadások áldozatainak száma is. Kovászna megyében papíron 650-700 medvét tartanak nyilván, de vadászok 1300-ra becsülik a háromszéki medvepopulációt, mondta Tamás Sándor, aki szerint Kovászna megyében évente 40-50 medvére adtak kilövési engedélyt, de évente 60-70 kilövésre lenne szükség. Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba szerint megdöbbenve értesült, hogy Brüsszelben nem is tudják, hogy az emberek életét is veszélyeztetik a barnamedvék, mivel Románia egyáltalán nem jelenti ezeket az eseteket. A vadkárokon túl ugyanis az a baj, hogy sok Hargita megyei településen, 18 óra után nem merik utcára engedni a gyerekeket, vagy nem merik megművelni a földeket, nem mernek kirándulni, mondta Borboly Csaba, aki szerint kérik a környezetvédelmi minisztert, hogy a törvénybe kerüljön bele az emberi élet védelme is mert jelenleg csak az anyagi károkat jegyzik. Kovács Zsolt Marosvásárhelyi Rádió Erdély.ma 2016. október 4.Székelyföld legyen tudásalapú régió (Tanévnyitó a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatán)A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közvetítői szerepet vállalna, hogy az egyetemi hallgatók tanulmányi éveik alatt vállalkozóknál végezhessék a gyakorlati oktatást – jelentette be tegnap Édler András kamaraigazgató a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának tanévnyitóján. A tizenkilencedik tanévét kezdő helyi felsőoktatási intézményben jelenleg 318 hallgatót oktatnak, közülük 138-an elsőévesek. Cziprián-Kovács Loránd tagozatigazgató szerint régiónkban van teljesítőképesség a gazdasági fejlődésre, hogy ez megvalósul-e, azon is múlik, hogy a szakképzett fiatalok itthon maradnak-e. A közigazdasági szak vezetőjeként is köszöntötte az elsőéveseket, majd Fosztó Mónika, a közgazdasági szakok irányítója arra kérte a hallgatókat, ne elégedjenek meg azzal a tudással, amit számonkérnek tőlük, tegyenek meg mindent, hogy Székelyföld tudásalapú régióvá váljék. Bartalis Ildikó, a környezettudományi szak vezetője hangsúlyozta, mindannyiunk érdeke, hogy tiszta környezetben éljünk, majd rámutatott a kisváros előnyére, ami esetükben abban nyilvánul meg, hogy a helyi intézményekkel, civil szervezetekkel nagyon jó kapcsolatot tudtak kiépíteni a hallgatók előnyére. A kereskedelmi és iparkamara szerepéről beszélt Édler András megyei igazgató, aki felajánlotta a hallgatóknak az általa vezetett intézmény jogi és gazdasági szakkönyveket tartalmazó könyvtárának használatát, és elmondta, a kamara miben tud segíteni a vállalkozóknak. Vázolta Háromszék jelenlegi gazdasági irányvonalát, kiemelve, hogy a jövőbeni stratégiában a számítástechnika és a kutatás fejlesztése is szerepel, és jónak tartaná, ha a helyi egyetemen programozókat is képeznének. A tanévnyitó ünnepség végén közölték a hallgatókkal a szakonként tartott első napi megbeszélés helyszínét, és arra kérték a fiatalokat, vegyék komolyan a tanulást, kapcsolódjanak be a kutatásba, a közösségi programokba és az oktatáson kívüli tevékenységekbe. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2016. október 4.Egyetemi tanévnyitó KézdivásárhelyenA kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézete kézdivásárhelyi tagozatának óvodai és elemi oktatás pedagógiája szakán tegnap délután a Bod Péter Tanítóképző Nagy Béla Dokumentációs és Információs Központjában tizenkettedik alkalommal nyitották meg az új egyetemi tanévet. A tagozat vezetője, Zoller Katalin megbízott tanulmányi igazgató elmondta: a három évfolyamon negyvenegy hallgató kezd, közülük tizenegy elsőéves. Több hallgató is második vagy esetenként harmadik oklevelét szerzi meg. „Azt szeretném, és arra buzdítanék mindenkit, hogy formáljuk olyan csoporttá ezt az egyetemi képzés által összekovácsolt közösséget, amely válaszolni tud a térségünk óvodai és elemi oktatásában jelentkező kihívásokra, konkrét lépéseket, alternatívákat képes felkínálni azokra a problémákra, amelyek az itt tanuló gyerekek és pedagógusok sajátjai” – mondotta évnyitó beszédében a tanulmányi igazgató, aki bemutatta az egyetem új tanárait, Rancz Terézt és Már Orsolyát. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2016. október 4.Jogerős ítéletek a Microsoft-perbenJogerős ítéletet hirdetett a legfelsőbb bíróság tegnap a Microsoft-aktaként emlegetett korrupciós ügy első négy, bíróság elé állított vádlottja ügyében: a fellebbviteli tárgyalás után valamennyien súlyosabb ítéletet kaptak. A kilenc volt minisztert és több egymást követő kormányt is érintő, számítástechnikai közbeszerzésekkel kapcsolatos korrupciós ügyben tavaly első körben négy gyanúsított ellen emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. A bíróság a kettő és hat év közötti letöltendő börtönbüntetések mellett együttesen több mint 17 millió eurónyi vagyonelkobzást is elrendelt. Az elítéltek azért részesültek alapfokon a megszokottnál enyhébb büntetésben, mert a bíróság méltányolta, hogy hárman közülük beismerő vallomást tettek, és megnevezték bűntársaikat, az ügyészség azonban súlyosbításért fellebbezett. A legnagyobb, hatéves szabadságvesztést Gheorghe Ştefanra, Karácsonkő volt polgármesterére szabta ki a bíróság, megduplázva a büntetést. Gabriel Sandu volt távközlési miniszter letöltendő büntetését kettőről három évre, Dorin Cocoş üzletemberét két évről két év és négy hónapra növelték, Nicolae Dumitru üzletember büntetését pedig másfél év felfüggesztettről két év és négy hónap letöltendő börtönre súlyosbították. A vádirat szerint a bukaresti oktatási, informatikai és pénzügyminisztériumok több korábbi vezetője néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30–40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá. Gabriel Sandu volt távközlési miniszter az ítélethirdetés előtt újságíróknak elmondta: a Microsoft-igazgatók ellen is feljelentést tett az Egyesült Államok és Ausztria igazságügyi minisztériumánál, továbbá azt állította, hogy a két ország nagykövetsége is „közbenjárt” nála annak idején. A per tárgyalása során elhangzott tanúvallomások szerint 2009-ben a Demokrata Liberális Párt választási kampányát finanszírozták azokból a kenőpénzekből, amelyek a Microsoft-ügyben cseréltek gazdát, Traian Băsescu volt államfő azonban erről azt mondta: nincs tudomása olyasmiről, hogy elnökválasztási kampányához bűncselekményekből származó pénzt használtak volna. A Microsoft-ügyben Gabriel Sandun kívül az akkori és korábbi kormányok további nyolc volt tagja ellen folyik bűnvádi eljárás, ellenük még nem emelt vádat az ügyészség. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. október 4.Őszinte kampányfogás?Egyesek kitörő örömmel fogadták a hírt, hogy a nem éppen magyarbarátságáról ismert Bogdan Diaconu képviselő a Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) betiltását követeli. Törvénytervezetet is készített, amelyet közvitára bocsátottak, és amelyet bárki megtalál a képviselőház honlapján. A kezdeményező – ahogy illik – megindokolja az ötletet. Eszerint a közintézmény "románellenes, nemzetellenes intézményként működik", és nem egyéb, mint "eszköz az RMDSZ és más érdekcsoportok kezében", amelynek segítségével elsorvasztanák a román, illetve a hagyományos keresztény értékeket, és a saját hazájukban megnyirbálnák a románok jogait. "Az évek során a CNCD azzal tűnt ki, hogy minden románt megbüntetett, aki állást mert foglalni a magyar extremizmussal szemben, a kézdivásárhelyi 64 vármegyés terroristák védelmezőjévé vált azáltal, hogy megbüntette I. T. publicistát, mert írásában adott hangot aggodalmának a magyar revizionizmus propagálása miatt, és amiatt, hogy egyesek terrorista cselekményekhez folyamodnak autonomista törekvéseik érvényesítése érdekében." A képviselő szerint az intézmény "a magyar autonómia és a terrorista cselekmények támogatójává vált, azt állítva, hogy a terrorista cselekmények miatt fogva tartott Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt hátrányos megkülönböztetés érte". Diaconu kijelenti: a Diszkriminációellenes Tanács megalakulásától kezdve az RMDSZ ellenőrzése alatt állt, és az évek során "futószalagon" utasította vissza a románoknak saját hazájukban történő hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó panaszokat. Állítja, hogy az erdélyi románokat "számtalan esetben éri agresszió vagy hátrányos megkülönböztetés a szélsőséges magyarok részéről". Diaconu szerint az intézmény, amelynek feladata a hátrányosan megkülönböztetett személyek védelme lenne, "arcul csapja" azokat a románokat, akik a jogaikat kérik, nyilvánosan felemelik a hangjukat a román értékek tönkretétele, a román állam nemzeti és egységes jellege, a román nyelv hivatalos nyelvként való "de facto" megszüntetése miatt. Bogdan Diaconut nem kell bemutatni olvasóinknak. Köztudott, hogy szinte "übereli" magyarellenességben a nagy-romániások szomorú emlékű vezérét, de még a volt kolozsvári bírót is. A szenátus februárban utasította el például azt a két törvénytervezetet, amelyek a területi autonómiapárti és minden különválási, elszakadási mozgalmat, illetve a nemzeti szimbólumok nyilvános használatát büntették volna. Ezáltal Romániában tilos lett volna bármilyen politikai vagy civil mozgalmat szervezni a területi autonómia ügyében, beleértve a tüntetéseket, vitafórumokat is. Ha a kezdeményező természetes személy, egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel lett volna sújtható, a jogi személyt "fel kell számolni". Ugyancsak törvényben tiltotta volna be a magyar feliratok használatát Romániában, és még hosszú a sor, hogy mi mindent tenne, ha lehetne, a magyarok ellen. Nem kételkedünk Diaconu érzelmeinek őszinteségében, de ez az "akció" kampányfogásnak tekinthető. Nem hirtelen felindulás következménye, hiszen a kiátkozott intézmény nem tegnap alakult. A magyarellenesség viszont ebben a kampányban is "menő". Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2016. október 4.Az RMDSZ véglegesítette a bejutók névsorátMegújul a szövetség parlamenti frakcióinak a fele A magyar emberek a politika megújulását várják el az RMDSZ-től. Mi ennek az óhajnak tettünk eleget akkor, amikor úgy döntöttünk: megújítjuk parlamenti frakcióinknak a felét. Olyan emberekkel veszünk részt december 11. után a törvényalkotás folyamatában, akik versenyképes tudással rendelkeznek, megvalósítható elképzelésekkel fel tudják vázolni, mit tudnak tenni azért, hogy az ország biztosabb alapokon álljon. A szövetség képviselő- és szenátorjelöltjei versenyképesek, meggyőződésem, hogy felkészültségükkel gazdagítani és befolyásolni tudják a parlamenti munkát – jelentette be Kovács Péter ügyvezető elnök október 3-án, hétfőn azt követően, hogy a Szövetségi Állandó Tanács a múlt hét végén véglegesítette a bejutónak tekinthető személyek neveit az RMDSZ parlamenti jelöltlistáin. Az ügyvezető elnök azt is hangsúlyozta, hogy olyan jelöltek indulnak a szövetség színeiben, akik a magyar ügy elkötelezettjei, akik az RMDSZ alapelveinek megfelelően prioritásként kezelik a közösség gyarapodását, kiállnak a magyar emberekért Bukarestben is. A székely–szórvány együttműködésre kitérve Kovács Péter elmondta: ahogyan négy évvel ezelőtt Háromszék vállalta, hogy a Brassó megyei Markó Attilát saját listáján indítja, ezúttal 2016-ban a Hargita megyei lista negyedik, biztosnak számító helyét a Szeben megyei Benedek Zakariásnak adja át a székelyföldi megye. A SZÁT ugyanakkor arról is döntött a múlt hét végén, hogy megerősíti a Magyar Polgári Párttal kötött együttműködési szerződést: az MPP egy-egy jelöltje befutó helyen indul Maros és Kovászna megyében – ismertette. Jó eredmény esetén befutónak tekinthető helyen a következő személyek szerepelnek: Arad megye: Faragó Péter képviselőjelölt Bihar megye: Szabó Ödön, Biró Rozália képviselőjelölt, Cseke Attila szenátorjelölt Brassó megye: Ambrus Izabella képviselőjelölt Hargita megye: Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor, Benedek Zakariás képviselőjelölt, Verestóy Attila, Tánczos Barna szenátorjelölt Kolozs megye: Csoma Botond, Hegedüs Csilla képviselőjelölt, László Attila szenátorjelölt Kovászna megye: Benkő Erika, Márton Árpád, Kulcsár Terza József képviselőjelölt, Fejér László- Ödön, Miklós Zoltán szenátorjelölt Maros megye: Vass Levente, Csép Andrea, Biró Zsolt képviselőjelölt, Novák Zoltán szenátorjelölt Máramaros megye: Apjok Norbert képviselőjelölt Szatmár megye: Magyar Loránd, Erdei-Dolóczki István képviselőjelölt, Turos Lóránd szenátorjelölt Szilágy megye: Seres Dénes képviselőjelölt, Végh Sándor szenátorjelölt Temes megye: Molnár Zsolt képviselőjelölt Népújság (Marosvásárhely) 2016. október 4.Véget ért a XV. MIÉRT AkadémiaIdén a Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Bihar megyei Területi Ifjúsági Egyeztető Tanács szeptember 30 – október 2. között szervezte meg a MIÉRT Akadémiát Püspökfürdőn. 2016 kihívásai volt az akadémia fő tematikája, amely köré az előadások csoportosultak. A nagy hagyományra visszatekintő rendezvény a számos szakmai program mellett kikapcsolódási lehetőségeket is nyújtott a részt vevő fiataloknak. A program célja, hogy minden évben azokkal az aktuális témákkal foglalkozzon, ami a fiatalokat leginkább érdekli. Az eseménysorozat péntek délután kezdődött ünnepélyes megnyitóval, amely keretében Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ-elnök, Geréd Imre, az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke és Horváth Béla BTIET-alelnök, Szalacs község fiatal polgár-mestere köszöntötték a résztvevőket. A megnyitó után Bodor László, az RMDSZ programokért felelős ügyvezető alelnöke a közelgő parlamenti választások tétjéről mesélt az akadémia résztvevőinek. A szombati program dr. Bárdi Nándor előadásával kezdődött, aki a budapesti kormányzatok kisebbségpolitikájáról tartott előadást, részletesen felvázolva Magyarország kisebbségpolitikáját a második világháború végétől napjainkig. Ezt követően dr. Székely István Gergő a választási törvény által behozott kampányszabályozásokat vázolta fel, a legfontosabb változtatásokra fektetve a hangsúlyt, pontosabban, hogy milyen hatással lesznek a módosítások a közelgő parlamenti választásokra és az azt megelőző kampányra. Nagy Gábor a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) részéről sikeres szociális roma vállalkozásokról tartott előadást, bemutatta a projekt által létrehozott sikeres vállalkozásokat. A projekt célja a megcélzott roma kisebbségi csoport munkapiacra való integrálásának elősegítése volt, amelynek eredményeképpen a projekt keretében hat céget alapítottak az építőipar területén. Dr. Mészáros Edina Lilla a Brexit okait és lehetséges "forgatókönyveit" tag-lalta, részletesen bemutatta, hogy mely politikai intézkedések vezethettek a brit népszavazáshoz és mik lehetnek a kilépés lehetséges következményei. A délutáni blokk első előadója dr. Kádár Magor volt, aki a kampányon belül zajló kommunikációs stratégiákat mutatta be, valamint kitért a jelöltek arculatépítésére is. Egy interaktív beszélgetés keretében a résztvevőkkel közösen formálták meg egy jó politikus profilját. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a szövetség 2016-os kihívásairól beszélt. A decemberi parlamenti választásokat illetően elmondta, hogy fontos választás elé nézünk, hiszen 2016 decembere után olyan időszak következik, amikor nagy reformokra, változásokra számíthatunk. A szövetségi elnök a választásokra való felkészülés két fontos eleméről is beszélt, elsőként említve az MPP-vel való együttműködést, másodsorban pedig a szövetségen belüli szolidaritást nevezte meg. Ugyanakkor továbbra is fontosnak tartja a MIÉRT-tel való szoros együttműködést a parlamenti választások kapcsán is. Dr. Melegh Attila a migráció globális perspektíváiról beszélt. Általános diagramok és statisztikák köré építve prezentálta a napjaink rendkívül bonyolult problémájának titulált migrációs témát. Előadásában bővebben kifejtette Magyarország aktuális migránspolitikáját, valamint a jelenleg uralkodó pánik strukturális alapjait. Ezt követően dr. Kováts András A menekültek és fogadtatásuk Magyarországon című előadása zárta az estét. Elmondása szerint az idei évben hangsúlyos szerepet kapott Magyarországon a menekültek bevándorlásával kapcsolatos befogadási politika. Ő is statisztikákra hivatkozott, és fontosnak tartotta megemlíteni, hogy jelenleg a magyar államnak legtöbb napi 300 bevándorló befogadására van kapacitása, illetve azt, hogy a menekültkérelmek 15%-át részesítik pozitív elbírálásban. Vasárnap Szabó Ödön RMDSZ parlamenti képviselő Kihívások a parlamenti választások tükrében címmel című előadása zárta a rendezvény szakmai programját. Elmondta, hogy ekkora méretű újítás, ami a parlamenti képviselői listát illeti, nem volt az RMDSZ-ben megalakulása óta. Véleménye szerint a 2016-os év nagy kihívása, hogy az országszerte többféleképpen megélt többség-kisebbség kapcsolatot hogyan lehet egységbe kovácsolni, valamint a kisebbség biztonságának helyreállítását is az idei év egyik nagy kihívásának tartja. Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
