|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 662 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 661-662 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. augusztus 30.Johannis erősíteni akarja a transzatlanti kapcsolatokatRománia kiváló pozícióban van jelenleg ahhoz, hogy a transzatlanti kapcsolatok támogatója legyen - hangsúlyozta Klaus Johannis államfő a román diplomácia éves értekezlet során mondott beszédében. Az államfő elmondta, hogy Románia – az Amerikai Egyesült Államok szövetségeseként és stratégiai partnereként, illetve az európai projekt mellett elkötelezett uniós tagállamként kiváló pozícióban van ahhoz, hogy a transzatlanti kapcsolatok támogatója legyen. Johannis kiemelte, hogy minden diplomatának arra kell törekednie, hogy ezt a kapcsolatot tovább tudják erősíteni. Beszédében Johannis hangsúlyozta, Románia számára rendkívül fontos az USA-val való stratégiai partnerség elmélyítése. Ennek kapcsán kitért az államfő arra is, hogy a Donald Trump amerikai elnökkel való találkozója új lendületet adott a partnerségnek. Az államfő kiemelte, a transzatlanti kapcsolatok megerősítése elengedhetetlen fontosságú mind a NATO, mind az Európai Unió biztonsága tekintetében. Klaus Johannis arról is beszélt, hogy Romániának aktívan hozzá kell járulnia az Európai Unió jövőjével kapcsolatos politikai gondolkodási folyamathoz, és azoknak a tagországoknak a körét kell erősítenie, amelyek az EU megerősítéséért szállnak síkra. „Minél közelebb kerülünk ehhez a kemény maghoz, annál inkább fogunk majd számítani döntéshozatal tekintetében, és nagyobb esélyünk lesz a fejlődésre” - fogalmazott az elnök, hozzátéve, ezt az álláspontot hangoztatta az Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfővel tartott egyeztetései alkalmával is. agerpres; Transindex.ro 2017. augusztus 30.Tovább csökkent Románia lakossága idénTavaly tovább csökkent Románia lakossága, ennek pedig több oka van – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal friss adataiból. A hivatalos adatok szerint Romániának 19,76 millió lakosa volt 2016 január elsején, ez egy évvel később 19,63-ra csökkent, azaz pontosabban 122 ezer emberrel kevesebben laknak az országban. A statisztikai hivatal szerint ez egyrészt a kivándorlásnak, másrészt a demográfiai fogyásnak köszönhető. Tavaly 68.061 fővel lettünk kevesebben a természetes fogyásnak köszönhetően, azaz többen hunytak el mint születtek. Emellett mutat negatív mérleget a migráció is: 76.208 emberrel többen vándoroltak ki, mint be. Az elöregedés is folytatódott: tavaly január elsején a 65 év fölöttiek és 0-14 év közöttiek különbsége 371 ezer ember volt, 2017 január elsején már 440 ezer fő. Ennek értelmében 3,49 millió idős embert számláltak az országban és kicsivel több mint 3 millió 0-14 év közötti fiatalt. A teljes lakosságon belül a 0-14 év közöttiek aránya ugyan 15,5 százalékról 15,6 százalékra nőtt, a 65 év fölöttiek aránya azonban 17,4-ről 17,8-ra emelkedett. Az országban városon élőkből és nőkből is többet számláltak: előbbiek 53,6 százalékot tesznek ki, utóbbiak 51,2 százalékot. Ez azt jelenti, hogy Romániában 10,5 millió ember lakott városon 2017 január elsején – 1 százalékka kevesebb, mint egy évvel korábban – és kicsivel több mint 10 millió nőt számláltak az év elején, fél százalékkal kevesebbet, mint 2016-ban. maszol.ro 2017. augusztus 30.Múzeumot kaphat az egykori Zaránd vármegyeAz év végéig újjávarázsolhatják Brád 1896-ban épült vasúti állomását. A kastélynak is beillő, monarchiabeli ingatlan emeletén a Hunyad megyei település önkormányzata az egykori Zaránd vármegye múzeumát rendezné be Teljesen lepukkant állapotából igyekszik újjáéleszteni a műemléknek számító brádi pályaudvart az állami vasúttársaság (CFR). Noha a munkálatokat elnyerő dévai Industrial Construct Gedi Kft.-nek nem sikerül tartania a júliusi határidőt, az évtizedekig elhanyagolt, impozáns épület renoválása jól halad. Az alapot körülvevő vízelvezető rendszertől a tornyocskák kupás cserepéig minden megújul. A megrendelő, a tervező és az építő igyekezett minden apró kis részletre odafigyelni: például a vajdasági Kikindán készíttette el a stilizált kereszttel ékesített cserepek mását. Az anyagok kiválasztásánál sem szűkösködtek, ezt a nyílászárók elkészítésénél is meg lehet tapasztalni. A manapság oly divatos – és lényegesen olcsóbb – műanyag-keretek helyett rétegelt fából gyártatták le az összes ajtót és ablakot. Szépséghibák, hiányosságok A restaurálásnak viszont szépséghibája is van, hisz az állomás közvetlen szomszédságában lévő kis melléképület kimaradt a finanszírozási projektből. A négy cifra kis toronnyal ékesített egykori műhely szomorkásan várja, hogy ismét nyíljon meg a szállításügyi minisztérium kasszája. Úgyszintén csúfítja a pályaudvar képet a főépülettől alig száz méterre fekvő mozdonygarázs is. Raul Florin Matei, aki egyszerű brádi lakóként sokat küzdött a vasútállomás megmentéséért, nem érti, miért nem lehetett belefoglalni a raktár restaurálását is a tervbe, hisz egyértelmű, hogy ugyanannak az épületegyüttesnek a része. A helyi férfi, aki civilként az elmúlt években több beadvánnyal fordult az illetékes szervekhez, ismételten megpróbálja rávenni a CFR vezetőit, hogy a társaság költségvetéséből szakítsanak még egy bizonyos tételt, és tegyék teljessé azt a munkát, amibe belevágtak. Még így is jó, hogy a minisztérium végül rászánta magát a főépület megmentésére. Ha elkészül, ismét városunk egyik büszkesége lesz. Remélem, hogy a CFR illetékesei is felkarolják az ötletünket, miszerint a régió helytörténeti múzeumát rendeznénk be. Elvégre egy ekkora állomás túl nagy az ilyen csekély utasforgalomhoz” – fejtegeti lapunknak Florin Cazacu polgármester. Azon túl, hogy a restaurálási munkálatokkal sikerül megmenteni az Osztrák–Magyar birodalom egyik legszebb vasútállomását, a múzeum ötletének létrehozása is számos magyar turistát vonzhat a térségbe. Zaránd vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer kialakításakor. A dualizmus és a megyerendszer bevezetésekor, 1876-ban számolták fel. Nagy része a mai Hunyad megye északi oldalához, kisebb pedig Arad megyéhez tartozik. Állomás vonatok nélkül Miközben az állomás épülete megszépül, szinte semmi esély nem mutatkozik arra, hogy a vasúti forgalom is növekedjék. Mióta a dévai szárnyvonalat felszámolták, és a Zaránd vidékére is inkább autóval utaznak az emberek, Brádról jelenleg mindössze három személyvonat indul Arad irányába. Ehhez még hozzáadódik az a két, gőzmozdony által vontatott turistavonat, mely kizárólag a nyári idényben közlekedik a Brád és a közeli Kristyor között megmentett keskeny nyomtávú vasúton. A helyiek azt mondják, lenne igény a 90-es évek végén felszámolt dévai járat újraindítására. A két települést felújított, végig kanyargós országút köti össze, de nem mindenki számára jelent élvezetes utazást egy kisbuszon zsúfolódva hol jobbra, hol balra düledezni. Miközben a két várost összekötő 35 kilométeres vasutat negyven évig építették, mindössze tizennyolc esztendeig használták. A munkálatok még a második világháború kitörése előtt, 1939-ben elkezdődtek. Egy évvel később a németek orosz hadifoglyokat és kényszermunkára fogott zsidókat vettek igénybe a kettős cél mielőbbi teljesítéséért. Egyrészt a Mócvidék lakóit szerették volna közelebb hozni Dévához, illetve az Arad–Déva–Piski–Gyulafehérvár-fővonalhoz, másrészt a Brád környékén kitermelt aranynak igyekeztek ipari vasutat kialakítani. A sziklás talajon végzett, rendkívül nehéz munka számos emberáldozatot követelt; egyesek több száz, mások ezer fogoly és kényszermunkás haláláról számoltak be. A háború befejeztével a munkálatok teljesen leálltak, és csak bő három évtized után, 1979-ben kezdődtek újra. A feszített iramban dolgozó építőknek egyetlenegy esztendő alatt sikerült befejezniük a négy alagutat, ugyanannyi hidat és tíz völgyhidat sorakoztató pályát. Az első vonat 1980-ban haladt végig a festői környezetben kanyargó vasúton. A többszöri földcsuszamlás és az utazások egyre gyakoribb bliccelése 1998-ban arra késztette Traian Băsescu akkori szállításügyi minisztert, hogy felszámolja a két Hunyad megyei város, Déva és Brád közötti járatokat. A pályát később bokrok, fák nőtték be, aztán el-eltünedeztek a sínek, majd a talpfák. Kár, nagy kár ezért a szárnyvonalért, hisz eléggé forgalmas volt, számos személy- és tehervonat közlekedett itt naponta” – sajnálkozik Csáki Lóránd vasúti alkalmazott, a piski RMDSZ elnöke. Kérdésünkre, hogy indokoltnak tartja-e a szárnyvonal felszámolását, Székely István Hátszegen élő nyugalmazott mozdonyvezető úgy véli, az állandó földcsuszamlások megállítása egy idő után nemcsak hogy rendkívül bonyolultnak és költségesnek bizonyult, de akár az utasok testi épségét is veszélyeztethette. „Biztos, hogy nagy áldozatok árán meg lehetett volna menteni a vonalat, de akkor, abban az időben geológiai szempontból már fenntarthatatlannak bizonyult” – állítja az egykori mozdonyvezető. Szerencse, hogy Arad irányában még nem szedték fel a szintén mesés környezetben haladó sínpárokat, megadva Brádnak, hogy legalább a végállomási státusát megőrizze. kronika.ro; itthon.ma/erdelyorszag 2017. augusztus 30.Visszavonja a román kormány Verespatak világörökségi listára való előterjesztésétMihai Tudose a lépést azzal indokolta, hogy ha a térség az UNESCO oltalma alá kerül, többé nem termelhetők ki az altalajkincsei, ugyanakkor ez hátrányos helyzetbe hozza a román államot abban a kárpótlási perben, amelyet a Verespatakon aranybányászatot tervező Gabriel Resources indított ellene. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a térséget a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány terjesztette a világörökségi listára mandátuma utolsó napjaiban. Úgy vélte: elődjének magyarázatot kellene adnia erre a lépésre, amellyel szerinte nehéz helyzetbe hozta az országot. Hozzátette: szerinte Románia nem fogja elveszíteni a kárpótlási pert. Mint ismert, a verespataki aranybánya megnyitását tervező Gabriel Resources kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását. rtv.net; itthon.ma/erdelyorszag 2017. augusztus 30.Hetvenhét esztendeje történt a második bécsi döntésHetvenhét éve, 1940. augusztus 30-án hirdette ki a bécsi Belvedere palotában Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter a második bécsi döntést, amelynek értelmében Magyarország visszakapta az 1920-as trianoni békében Romániához került Erdély északi részét. A trianoni békediktátum után a magyar politika fő célja a területi revízió lett. 1938-ban az első bécsi döntés visszajuttatta a Felvidék magyarok lakta déli részét, 1939-ben a magyar hadsereg bevonult Kárpátaljára, ezután a vezetés figyelme Erdély felé fordult. Romániával szemben a Szovjetuniónak és Bulgáriának is voltak területi követelései, és a bukaresti kormány kénytelen volt engedni a három oldalról ránehezedő nyomásnak. Az 1939. évi Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának megfelelően a Szovjetunió 1940. június 28-án egyetlen puskalövés nélkül szállhatta meg Besszarábiát és Észak-Bukovinát, az 1940. szeptember 7-i craiovai megállapodás értelmében pedig Dél-Dobrudzsa Bulgária része lett. A román vezetés a magyar igényeket utasította el a leghevesebben. 1940 nyarára rendkívül kiéleződött a magyar-román viszony, a közös határ mentén mindkét fél jelentős haderőt vont össze. A határrevízió azonban nem kapott zöld utat a harctereken sikert sikerre halmozó náci Németországtól. Miután a felderítés adatai azt mutatták, hogy a román hadsereg létszámban és a fegyverzetben is fölényben van, a magyar vezetés a tárgyalások felé hajlott. A két küldöttség 1940. augusztus 16-án Szörényváron (Turnu Severinben) találkozott, de nyolc nap múlva eredmény nélkül álltak fel a tárgyalóasztal mellől: a román fél visszautasította az Erdély területi megosztására tett magyar javaslatot, a magyar delegáció pedig a románok által szorgalmazott lakosságcserét tartotta elfogadhatatlannak. Még folytak az alkudozások, amikor augusztus 22-én a magyar kormány úgy döntött: a tárgyalások kudarca esetén a fegyveres megoldást választja. Werth Henrik vezérkari főnök augusztus 25-én ki is adta a Románia ellen három nappal később indítandó hadműveletek irányelveit, ám Hitler el akarta kerülni, hogy szövetségesei háborúba keveredjenek egymással. Románia elsősorban a havasalföldi olajmezők miatt volt fontos számára, míg Magyarország felvonulási terepként volt értékes a Szovjetunió elleni hadba lépéskor. Németország és szövetségese, Olaszország augusztus 29-re Bécsbe kérette Csáky István magyar és a Mihail Manoilescu román külügyminisztert (Teleki Pál kormányfő megfigyelőként tartott a delegációval). A diplomáciai "beavatkozás" miatt a magyar hadba lépés elmaradt, a két ellenérdekű fél a tengelyhatalmak döntésének elfogadására kényszerült. Az új magyar-román határt Hitler személyes döntése nyomán húzták meg. A Führer olyan megoldást keresett, amely "pacifikálja" a térséget a tervbe vett szovjetellenes háború előtt. Az új nyomvonal Nagyszalontától délre ágazott el a trianoni határtól, majd a Sebes-Körös mentén haladva Magyarországhoz csatolta Nagyváradot és Kolozsvárt. Kelet felé egy nagy kanyarulatot írt le, Marosvásárhelytől pedig nagyjából a nyelvhatárt követte. A Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, Brassó viszont Romániában maradt. A nyomvonal a Keleti-Kárpátok gerincén, a történelmi határ mentén haladt tovább a Máramarosi-havasokig, ahol elérte az 1939-ben visszaszerzett Kárpátalját. A Magyarországhoz visszakerült Észak-Erdély területe 43 591 négyzetkilométer volt, az 1941. évi magyar népszámlálás szerint a 2 185 456 lakos 51,4 százaléka, 1 123 216 volt magyar, 41,5 százaléka román, a többi német és jiddis. (Az 1930-as román népszámlálás szerint viszont 50,2 százalék volt román és csak 37,1 százalék a székely és magyar.) A mintegy 60 ezer négyzetkilométernyi Dél-Erdély továbbra is Romániához tartozott, itt mintegy 400 ezer magyar élt. A román és a magyar delegáció csak a kihirdetés pillanatában szerzett tudomást a döntésről. Ciano olasz külügyminiszter feljegyzése szerint Manoilescu román külügyminiszter a sokk miatt el is ájult. A "bécsi diktátum", ahogy a román történészek ma is emlegetik, Romániában mérhetetlen felháborodást keltett, az ujjongó magyar közvélemény ugyanakkor az igazságtalan trianoni békeszerződés részbeni orvoslásaként fogta fel (a magyar történetírásban a "döntőbíráskodás" és a "második bécsi döntés" semlegesebb fogalma honosodott meg). A magyar politikai elit egy része, köztük Teleki Pál kormányfő és Bethlen István volt miniszterelnök tisztában volt azzal, hogy a németektől kapott "ajándékért" magas árat kell majd fizetni, és azt is pontosan tudták, hogy a revízió német vereség esetén nem lehet tartós. Belátták azonban azt is, hogy nem lehet megtagadni a revízió húsz éve hirdetett eszméjét, a közvélemény előtt hazaárulásnak számított volna, ha visszautasítják a felkínált területet. Észak-Erdélyt a román hadseregnek és közigazgatásnak 14 nap alatt kellett kiürítenie. A szeptember 5-től 13-ig tartó magyar bevonulás során a honvédséget az erdélyi magyar lakosság mindenütt mámoros ünneplésben részesítette, miközben súlyos, gyilkosságokkal párosuló románellenes atrocitásokra is sor került. A parlamentbe 48 erdélyi magyar képviselőt hívtak be, három hely jutott a németségnek, a románok számára fenntartott 12 mandátumot nem töltötték be. A második világháborút lezáró békeszerződések érvénytelenítették a nemzetiszocialista Németország által vagy annak közreműködésével kötött valamennyi nemzetközi megállapodást, így a Magyarország revíziós törekvéseit szolgáló döntéseket is. mult-kor.hu; itthon.ma/kult 2017. augusztus 30.Véget ért az Osonó nemzetközi drámatáboraA színház csak ürügy Az Osonó színházműhely augusztus 24-e és 26-a között hetedik alkalommal megszervezett nemzetközi drámatáborban 23 erdélyi és magyarországi fiatal vett részt. A foglalkozásoknak a kökösi iskola adott otthont. A tábor célja egy olyan helyzet megteremtése volt, amely a drámajáték és a színház eszközei által egy intenzív létezés, a kommunikáció valamint a közös gondolkodás és alkotás megtapasztalására sarkallja a résztvevőket. Az idei alkotótábor Keleti István rendező-pedagógusnak, a magyarországi amatőr színjátszás mozgatórúgójának állított emléket, aki 90 évvel ezelőtt, 1927-ben született. A tábor mottóját is a színésznevelői munkásságáról híres Keleti egyik gondolata adta: „a színház csak ürügy”. Ez impulzusként szolgálhatott a résztvevőknek, akik a színház, a játék ürügyén kerülhettek közelebb önmaguk jobb és teljesebb megismeréséhez. Az egy héten át zajló szakmai programok a színház-szakmai csoportját Mucha Oszkár, az Osonó színésze, míg a személyiségfejlesztő-önismereti csoportot Fazakas Misi rendező- drámatanár irányította. A tábor a Bethlen Gábor Alap támogatásával, valamint a kökösi Polgármesteri Hivatal és a Gábor Áron Általános Iskola partnerségével jött létre. Erdély András / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. augusztus 30.Háromszéki rock`n`roll a Vigadó GalériábanAz írás mint meditáció Szombaton a kézdivásárhelyi Vigadó Galériában mutatták be Demeter Elemér Háromszéki rock`n`roll című, saját dalszövegeket és dalszöveg-fordításokat tartalmazó kötetét. A szerző a Kudelász Gyöngyivel közösen előadott Blues-vonattal „futott be” az eseményre, ahogy azt Dimény H. Árpád költő, lapunk munkatársa, „Bumeráng Eli” beszélgetőtársa megjegyezte. Kérdésre válaszolva a kötet címe kapcsán Demeter elmondta, egyrészt a rock`n`roll-ban nőtt fel iskolás kora óta, másrészt az egész kötet a háromszékiek érzéseit, gondolatvilágát, zenéjét tükrözi. Az ezt alátámasztó példaként felemlített „Biztonságban vagyok Kézdin” refrénű dal (A biztonság relativitása – szerk.) kapcsán érdekességként elhangzott, sokan azzal gyanították, hogy azt az AC/DC Safe In New York City című szerzeményéről másolta, azonban kifejtette, véletlen egybeesésről van szó, hiszen fél évvel a szöveg megírása után hallotta az ausztrál zenekar lemezét (Stiff Uper Lip – 2000). A jelenlévők derültségére megjegyezte, „ők nem koppintották rólam, az biztos.” A szövegírásról a szerző úgy véli, az egy meditációs forma, ami nem megy alázat és őszinteség nélkül, a mesterkéltség, az izzadságszag rögtön kiérződik. A kezdetekről szólva elmondta, középiskolás korában nagy álma vált valóra, amikor bevették a Krypton nevű sulizenekarba, ahol a jó dalszövegek híjában voltak, így maga látott hozzá ezek megírásához. Hozzátette, vannak dalszövegei, amelyek neki is tetszenek, míg a többi amolyan ujjgyakorlat, és igazán értékes dolgok nem akkor születnek, amikor a felszínt kapirgáljuk. „A művészet, csakúgy, mint a meditáció vagy a pszichoanalízis, arról szól, hogy le kell ásni mélyre, a gyökerekhez, ahonnan fel kell jönnie egy csomó fájdalomnak ahhoz, hogy az alkotásnak termése legyen.” Dimény H. Árpád abbéli kérdésére, ha újratervezhetné eddigi életét, mit tenne másként, Demeter viccesen megjegyezte, „ha újra vámos lennék, csak a felét venném el” és ezzel el is jutottak a külön fejezetbe foglalt Börtöndalokhoz. A szerző szerint az ember mindig újratervez, zenekarban, magánéletben egyaránt, nem szabad azonosulni sem a gondokkal, sem a kellemes érzéssel, hiszen a rossz és a jó egyaránt elmúlik. „Volt 14 hónap magánzárkám, ahol az első gondolatom az volt, hogy összeomlik a világ, ezt a szégyent nem lehet elviselni. Aztán arra gondoltam, míg odakinn az emberek hajtják a mókuskereket, nekem behozzák az ebédet, nem jönnek a számlák, és végre magammal is foglalkozhatom.” Hozzátette, a fogdában kapott papírt és írószert, míg a dallamokat, amelyek a későbbi Éli zenekar lemezanyagát képezték, hangszer híján fejben ötölte ki. Daczó Hodor Barna / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. augusztus 30.Gidófalván szűrnek a kecskeméti orvosokSzeptember 4-én indul Gidófalva községben az az ingyenes egészségügyi szűrőprogram, amely Kovászna megyei és Bács-Kiskun megyei együttműködés keretében jött létre. „Kovászna Megye Tanácsa azzal a céllal indította ingyenes szűrőprogramjait, hogy a romániai rossz egészségügyi rendszer hiányosságát valamelyest pótolja, az elmúlt évek tapasztalata pedig egyértelműen megmutatta, milyen nagy szükség van az ilyen programokra. A hazai egészségügyi ellátás nagy gondokkal küszködik, a háziorvosi rendszer akadozik, megelőzésre alig van keret, holott életmentő lehet, mint az többször kiderült a szűréseken. Jász-Nagykun-Szolnok testvérmegyével és Bács-Kiskun partnermegyével közösen indítottuk a szűrőprogramokat, nyáron a szolnokiak voltak, most a kecskemétieket várjuk” – tájékoztatott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Szeptember 4–8. között, naponta 9-16 óra között a gidófalvi Czetz János Általános Iskolában belgyógyászati, bőrgyógyászati, EKG, fül-orr-gégészeti, gasztroenterológiai, gyerekgyógyászati, ideggyógyászati, kardiológiai, nőgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati, laborvizsgálatokat, valamint EKG- és ultrahang vizsgálatot végeznek a Bács-Kiskun Megyei Kórház szakorvosai és asszisztensei Gidófalva, Étfalvazoltán, Angyalos és Fotosmartonos lakói számára. A program szakmai partnere a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház. A 2013-ban indult programnak köszönhetően a Szolnok Megyei Kórház szakorvosai és asszisztensei Kommandón és Barátoson, Vargyason, Köpecen, Felsőrákoson, Mikóújfaluban, Málnásfaluban, Málnásfürdőn, Zalánpatakon és Sepsibükszádon végeztek egészségügyi szűrést, míg a kecskeméti megyei kórház szakemberei Sepsibodok, Oltszem, Zalán, Bereck, Ojtoz és Kézdimartonos lakóit mérték fel. Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája; Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. augusztus 30.Történelmi felfedezőút KirályföldönLelkészi szolgálatom során két évig szolgálhattam az Oltszakadáti Evangélikus-Lutheránus Egyházközségben, és bőven volt lehetőségem bejárni és megismerni tüzetesebben Királyföldet és az ottani emberek habitusát, életvitelét, és azt tudom elmondani, hogy teljesen más világ, teljesen más kulturális és építészeti örökséget ápol, mint amit jelen szolgálati helyemen, a partiumi Szatmárnémetiben és Nagykárolyban tapasztalok és tapasztalnak az itteni emberek is. Ilyés Sándor beszámolója. Mivel a fizikai távolság elég nagy a két régió között, ezért az itteni emberek nagy részének nem adatott meg a lehetőség, hogy arra a vidékre ellátogassanak, és nem is igazán tudják elképzelni azt a csodálatos vidéket. Úgy érzem, hogy aki elszánja magát és eldönti, hogy meglátogatja és bebarangolja Királyföldet, az azt fogja érezni, mintha egy óriási történelemkönyv lapjai közé pottyant volna, s csak kapkodja a fejét a sok nevezetesség láttán, melyek mind tanúi voltak a magyar történelem vérzivataros évszázadainak. Így született meg az az elhatározás, hogy a Szatmárnémeti Evangélikus-Lutheránus Egyházközség 26 gyülekezeti tagjával ellátogassunk Királyföldre. Augusztus 25-én egy olyan történelmi, kulturális felfedezőútra indultunk, mely kimondottan Királyföld Szebenhez közel eső részén levő főbb nevezetességek meglátogatását foglalta magában. A tervezett négy nap alatt a következő nevezetességeket látogattuk meg: első nap leutaztunk Nagyszebenbe, ahol a Huet téren található szász evangélikus templomot tekintettük meg, a Kispiacot a Hazugok hídjával, valamint a Nagypiacot, ahol kirakodóvásár révén középkori forgatagba csöppentünk. A második reggelen a kerci XIII. századi cisztercita apátság megtekintésével indult a napunk, melynek szentélyében a történelem során a szász evangélikus templom kapott helyet és mind a mai napig itt tartja a maroknyi szász közösség az istentiszteleti alkalmait. Utunkat ezután Oltszakadát irányába vettük, ahol a XIII. századi magyar evangélikus műemlék, még mindig használatban lévő templomot tekintettük meg, majd innen Nagydisznódra látogattunk, onnan pedig és Kisdisznódra indultunk, és mindkét településen a csodálatos szász vártemplomokat tekintettük meg. A harmadik napon elutaztunk Kiskapusra, ahol részt vettünk a vasárnapi konfirmációi istentiszteleten a magyar ajkú evangélikusok XIV. századi templomában. Azt követően a világörökség részét képező Nagybaromlaki erődtemplomot szerettük volna megtekinteni, de sajnos minden erőfeszítésünk ellenére zárt ajtókat találtunk. Innen vettük az irányt Berethalomba, ahol az úgyszintén UNESCO világörökség részét képező műemlék szász evangélikus templomot látogattuk meg, amely egykoron szinte 300 évig szolgált a szász evangélikus püspökök székhelyéül. A negyedik napon a segesvári várat jártuk be, ahol a bástyák mellett az egykori megyeházat, a római katolikus templomot, a Petőfi-szobrot, a két evangélikus szász templomot, valamint a szász temetőt tekintettük meg. Egy gazdag történelmi múlttal megáldott országban élünk, ezért kötelességünk megismerni annak történelmi múltját, építészeti örökségét illetve természeti kincseit. Fő célunk mindvégig az volt, hogy a szász és magyar evangélikus templomokat látogassuk, reflektálva a reformáció 500 éves évfordulójára. A 26 résztvevő gyülekezeti tag teljesen átszellemülve és feltöltődve tért vissza Szatmárnémetibe augusztus 28-án késő éjszaka. A négy napos szászföldi kirándulás megvalósításért, az útiköltség és a kiadós ebédek biztosítása a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósulhatott meg. Hálás köszönt érte gyülekezetünk presbitériuma nevében is. szatmar.ro 2017. augusztus 30.Különleges fotókiállítás NagyváradrólAz Euro Foto Art Nemzetközi Egyesület a Tavirózsa Fotóklub közös szervezésében Kiss László alkotásaiból nyílik kiállítás augusztus 31-én, csütörtökön 18 órától az Euro Foto Art Galériában. A kiállítás a „Nagyvárad régen és ma” címet viseli és olyan alkotásokat foglal magába, amelyen a város különböző emblematikus épületei, terei szemlélhetőek meg hajdani és mai állapotukban. Az alkotások közül kiemelkedik az a múlt század elejéről származó képeslap, amelyen egyszerre jelennek meg a múlt és a jelen közlekedési eszközei: egy szamaraskordé és a villamos a város központjában. A kiállítást Tóth István nyitja meg, a fotókat román nyelven Traian Ștef költő, próza- és esszéíró, illetve Ioan Moldovan, a Familia folyóirat igazgatója mutatja be, magyar nyelven pedig Péter I. Zoltán helytörténész ismerteti. erdon.ro 2017. augusztus 30.Honismereti konferenciát szerveznekHuszonharmadik alkalommal szervezi meg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság a Partiumi Honismereti Konferenciát, melynek fő témái ezúttal Szent László évéhez, a reformáció ötszáz éves ünnepéhez, valamint híres személyiségekhez kapcsolódnak. A szeptember 1. és 3. között zajló konferencia helyszíne a Partiumi Keresztény Egyetem Sulyok István utcai új épülete, ahol pénteken és szombaton előadások lesznek, vasárnap pedig szakmai kirándulásokkal folytatódik a program. Az ünnepélyes megnyitó pénteken 11 órától lesz, 12 órától kerül sor a Fényes Elek-díjak átadására, majd plenáris ülések kezdődnek. A délután folyamán mutatják be Fazekas Lóránd – Egy nemesi család évszázadai. A Böszörményiek Szatmárban című könyvet; este a Csillagocska tánccsoport lép fel, majd Meleg Vilmos előadóestjével zárul a program. Szombaton reggel kilenctől zajlanak az előadások – ezek egy része a váradi középkori székesegyház építéstörténetét, valamint Sulyok István püspök tevékenységét dolgozzák fel. Délután várlátogatás lesz, este pedig zenés műsorra várják a résztvevőket. Vasárnap a magyarremetei református templomot, a belényesi római katolikus templomot, a köröstárkányi emlékművet, a várasfenesi falumúzeumot, valamint Nagyszalontát látogatják meg. Az előadás támogatói a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Megyei Tanácson belüli Szociális és Közösségfejlesztési igazgatóság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, valamint az RMDSZ és a Communitas Alapítvány. A részvétel ingyenes, mindenkit szeretettel várnak. erdon.ro 2017. augusztus 30.Katolikus iskola: a nép ügyvédjétől kérnek jogorvoslatot a szülőkA nép ügyvédjétől kér jogorvoslatot a marosvásárhelyi katolikus iskola diákságát ért jogsértésekre a Civilek a katolikus iskoláért mozgalom, mely a cikluskezdő osztályokba jelentkezők listáját is eljuttatja a minisztériumba. A nép ügyvédjéhez fordult a cikluskezdő osztályok betiltását előíró tanfelügyelőségi határozat és a diákokat ért jogsértések miatt a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium szülői közössége. A Civilek a katolikus iskoláért mozgalom Facebook-oldalán tette közzé, hogy kedden beadvánnyal fordult az ombusmanhoz, amelyben a Maros megyei tanfelügyelőség 70-es számú határozatát – mely betiltja a ciklusindító osztályok indítását az iskolában -, és a tanintézet diákságát ért jogsértéseket rója fel. A szülői közösség képviselőjeként Csíky Csengele nevében benyújtott, a nép ügyvédjének marosvásárhelyi irodájában iktatott beadvány többek között arra hívja fel az ombusman figyelmét, hogy a tanfelügyelőség 70-es számú határozatával megfosztotta a szülőket azon joguktól, hogy meggyőződésük szerinti tanintézetbe írassák előkészítő, ötödik, illetve kilencedik osztályos gyerekeiket. A szülői közösség panaszában arra is rámutat: azáltal, hogy a nyolcadikos diákok nem folytathatták abban az iskolában tanulmányaikat, amelyben addig tanultak, alkotmányos jogaik, valamint a diákok és szüleik érdekei is sérültek. Emlékeztetnek, hogy Románia alkotmánya 29. cikkelyének 6. bekezdése biztosítja a szülőknek azon jogát, hogy saját meggyőződéseiknek megfelelően iskoláztassák csemetéiket. A 32. cikkely 1., illetve 3. bekezdése ugyanakkor az oktatáshoz, illetve az anyanyelvi oktatáshoz jogot garantálja, mutat rá beadványában a katolikus iskola szülői közössége. A szülők egyébként kedden is várták a jelentkezőket a cikluskezdő osztályokba, miután a hétvégén kiderült, hogy egy, a Vatikán romániai képviselőjének beadványára érkezett miniszteri átirat alapján a felekezeti iskolának mégiscsak lehetősége nyílik azok elindítására. A szaktárca ebben csupán azt szabta meg feltételként, hogy elegendő jelentkező legyen az előkészítő (25 gyerek), ötödik (28) és a három kilencedik, társadalomtudományok, természettudomány és teológiai szakosztályba (28-28). A szülői közösség a közösségi oldalon arról számolt be, hogy „hatalmas összefogással és szó szerint éjt nappallá téve” összeállították a jelentkezők listáját. Mint írták, a jelentkezők kedden 18 óráig adhatják le kéréseiket a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban, az ott lévő szülőknél. Ezeknek a kérvényeknek az összesítése szerdán már az oktatási miniszter asztalán lesz, tették hozzá. Mint arról beszámoltunk, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumban tanuló gyermekek szülei pénteken tüntetésbe kezdtek amiatt, hogy három héttel a tanévkezdés előtt továbbra is rendezetlen az iskola helyzete. A szülők kedden immár ötödik napja gyűltek össze Marosvásárhely főterén, hogy a tanintézet bizonytalan helyzete miatt tiltakozzanak. A tüntetéssorozat indításakor egy kiáltványt is megfogalmaztak, amelyhez támogató aláírásokat gyűjtenek. Ebben kijelentik: elegük lett a hatóságok hárításából, halogatásából, inkompetenciájából, és polgári engedetlenségi akciókat helyeznek kilátásba. Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár) 2017. augusztus 30.Kisebbségi ügyben is tárgyal Szijjártó Péter magyar külügyminiszter BukarestbenBukarestbe érkezik szerdán Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki a román nagyköveti értekezleten tart előadást, és román kollégájával, Teodor Melescanuval is találkozik. Bukarestbe látogat szerdán Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője felszólal a román nagykövetek kedden elkezdődött értekezletén, és kétoldalú találkozón vesz részt román kollégájával, Teodor Meleșcanuval, akivel ezt követően közös sajtónyilatkozatot is tesz. Az előzetesen kiadott program szerint Szijjártó Péter a regionális együttműködés stratégiai tétjéről és fenntartható perspektíváiról szóló plenáris ülésen vesz részt, amelynek moderátora Teodor Meleșcanu lesz. A két miniszter az előadást megelőzően négyszemközti megbeszélést is folytat, amelyen értesüléseink szerint fontos téma lesz a kisebbségi ügy. Emellett energetikai kérdésekről, a határátkelők számának bővítéséről, valamint az aktuális regionális és világpolitikai ügyekről is szó esik majd. A két tárcavezető nem először találkozik idén: februárban Teodor Meleșcanu látogatott el Budapestre, ahol szintén előadást tartott a magyar nagykövetek értekezletén. A román külügyminiszter még idén januárban, a beiktatása előtti parlamenti meghallgatáson arról beszélt: „erkölcsi felelősséget” érez a magyar–román kétoldalú kapcsolatok javításáért, mivel 1996-ban ő tárgyalt a magyar–román alapszerződésről, és ő írta alá a dokumentumot Temesváron. „A stratégiai partnerség, amely a fontos dokumentumok egyike volt, sajnos csak papíron maradt. Az első, általam megtett lépések a szomszédos országokat érintik majd, és értelemszerűen Magyarország is ezek közé tartozik" – mutatott rá Meleșcanu. Ehhez képest február óta nem történt látványos elmozdulás a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok terén. Az akkori budapesti találkozón a magyar külügyminiszter arról beszélt, párbeszéd nélkül sosem lesznek közös sikerek és bizalom a két ország, nép és kormány között. Hozzátette: azt senki nem vitatja, hogy vannak érzékeny kérdések, amelyek alapvetően a kisebbségekhez kapcsolódnak. Szijjártó Péter kifejtette: ha jó a kapcsolat Magyarország és Románia között, a kormányok között, az jó minden románnak és magyarnak, függetlenül attól, hogy melyik ország területén él. A tárcavezető hangsúlyozta: fontos, hogy semmilyen politikai vagy jogi törekvést ne használhasson senki arra, hogy egy nemzeti közösség tagjait „megfélemlítse, vegzálja”. Teodor Meleșcanu hangsúlyozta: mindkét fél nyitottan közelíti meg a kérdéseket azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megtalálják a megoldásokat, így fejlődhetnek a kapcsolatok mindkét ország előnyére. Egyébként a román diplomácia kétnapos, hagyományos évi értekezletén Teodor Meleșcanu kedden kijelentette, a román diplomáciának főként az 1918-as egyesülés százéves évfordulójára, valamint a 2019. első félévi román EU-elnökségre kell készülnie. Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár) 2017. augusztus 30.Amerika is aggódik a román igazságszolgáltatás függetlensége miattWashington aggódik a román igazságszolgáltatás függetlensége miatt a bukaresti igazságügyi miniszter által bemutatott módosítási javaslatok tükrében - közölte kedden az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége. A nagykövetség a Hotnews.ro hírportál által idézett állásfoglalásában rámutatott, hogy aggodalommal vették tudomásul a javasolt módosításokat. Tudorel Toader igazságügyi miniszter a múlt héten ismertette az igazságszolgáltatás működését szabályozó három törvény módosítási javaslatát. A tárcavezető egyebek mellett kizárná az államfőt az ügyészségek vezetőinek kinevezési eljárásából. „Arra biztatjuk a kormányt, a törvényhozást és az igazságszolgáltatás intézményeit, hogy folytassák együttműködésüket a korrupcióellenes harcban és az igazságszolgáltatási intézmények hitelességének megőrzése érdekében” - idézte az MTI a követségi közleményt. Washington szerint a jogállamiság csak erős és független igazságszolgáltatással biztosítható, ehhez független ügyészekre van szükség, akik politikai beavatkozások nélkül vizsgálhatják a bűncselekményeket. Kedden Augustin Lazăr, Románia legfőbb ügyésze is élesen bírálta az igazságügyi miniszter módosító javaslatait azt követően, hogy egyeztetett az ügyészségek vezetőivel. Lazăr szerint a módosító indítványok támadást jelentenek a független igazságszolgáltatás ellen. Egyebek mellett bírálta, hogy a bírák és az ügyészek ellen csak külön erre a célra, a legfőbb ügyészség keretében létrehozandó részleg indíthat büntetőjogi eljárásokat. Azt is kifogásolta, hogy az igazságszolgáltatási felügyeletet áthelyeznék az igazságügyi minisztériumhoz a Legfelsőbb Bírói Tanácstól. A miniszter kilátásba helyezte továbbá, hogy a bírák és ügyészek szakmai hibákért vagyonukkal felelnének. Korábban Klaus Johannis államfő is bírálta a javaslatokat, és a jogállamiság elleni támadásnak minősítette Toader indítványát. Vasárnap Bukarestben és több nagyobb városban mintegy háromezren tüntettek a javasolt módosítások ellen. MTI; Krónika (Kolozsvár) 2017. augusztus 30.Bánsági fotótörténetek – milyen kincsek lapulnak az Ön padlásán?A XIX. század első felének egyik nagy felfedezése a fényképezés volt. Pár évtized múlva a gépek és az üveglemezek (később a tekercsfilmek) olcsósága és könnyű kezelhetősége miatt a fotózás széles körben elterjedt. A városokban megjelentek a műtermek és a hivatásos fényképészek, illetve a hatodik művészet után érdeklődők is könnyen beszerezhettek gépeket saját használatra. Aztán megjelentek a különböző fotóklubok, melyek a technikai és esztétikai ismeretek átadása mellett a vitáknak is fórumot biztosítottak. A második világháború után a filmkészítés lett népszerű elsősorban a 16 és 8 mm-es filmek és kamerák elterjedésével. Többek között Aradon, Temesváron és Resicabányán is működtek amatőr fotó- és filmklubok. A kolozsvári Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében működő Erdélyi Audiovizuális Archívum régi bánsági fényképeket és filmeket keres annak érdekében, hogy megőrizzék, adatolják és közkinccsé tegyék. Nemcsak a hivatásos fényképészek hagyatéka után érdeklődnek, hanem (az amatőr vagy professzionális) csoportok, magánszemélyek kollekcióit is szeretnék feldolgozni. A cél az, hogy az üveglemezre vagy filmtekercsre készült régi képeket megtisztítsák és beszkenneljék. Következik az adatgyűjtés, kutatás és feldolgozás. Az eredeti képeket utána visszaadják, de kérés esetén megfelelő körülmények között tárolni is tudják. A projekt koordinátora, dr. Blos-Jáni Melinda két érdekesebb példát is elmesélt az utóbbi évekből. Az egyik a kolozsvári Orbán Lajos hagyatéka, aki a két világháború között kedvtelésből fotózott és filmezett. Ezeken a kincses város 80 évvel ezelőtti képe elevenedik meg. Érdekes volt átnézni a Hargita megyei Maroshévíz régi műtermének a hagyatékát is, aki üveglemezre fényképezte a műtermében megfordulókat. A kolozsvári kutatócsoport kezén átmentek családi fényképek, érettségi találkozós albumok, a forradalomkor készült fotók, illetve amatőr és professzionális csoportok képei, filmjei, videói is. A képekből kiállításokat, vetítéseket szerveztek, illetve újságcikkek, tudományos dolgozatok születtek a témában. Idővel egy online képarchívumot is szeretnének indítani. Az Erdélyi Audiovizuális Archívum a Bánság fotótörténetét szeretné a következő években kutatni, feldolgozni. Amennyiben a padláson, pincében, szekrényben, polcon, ládában vagy albumban régi fotókat őriz, vagy adatokkal tud szolgálni régi bánsági fotósokról, filmesekről, ossza meg velünk! Temesvári kapcsolattartó: Keresztes Péter, telefonszám 0740-325-927. Az egyesületről és az általuk szervezett eseményekről itt olvashat: https://film.sapientia.ro/hu/erdelyi-audiovizualis-archivum. Nyugati Jelen (Arad) 2017. augusztus 30.Öt földrészt képviselt a XXII. Inter-Art alkotótáborNagyenyeden augusztus 10-26. között rendezték meg a hagyományos Inter-Art Nyári Képzőművészeti Tábort. A huszonkettedik alkalomra huszonhat országból érkeztek részvevő művészek, akik a táborbontás után hétfő délután a Bánffy-palota földszinti termeiben is kiállították alkotásaik zömét. A megnyitón Lucian Nastasă-Kovács, a Művészeti Múzeum igazgatója a nagyenyedi „kálvinista városban” jelenleg uralkodó multikulturális hangulatot és alkotókedvet emelte ki, amely minden évben sok fiatal tehetséget hoz felszínre. A most kiállított képek és szobrok szerzői a következő országokból származnak: Románia, Magyarország, Szerbia, Lengyelország, Bulgária, Németország, Albánia, Dánia, Hollandia, Franciaország, Moldova, Olaszország, Törökország, Ukrajna, Szlovénia, Amerikai Egyesült Államok, Haiti, Kanada, Mexikó, India, Egyiptom, Dél-Korea, Malajzia. A tárlatot Florin Gherasim muzeológus mutatta be, aki szintén a kiváló képzőművészeti menedzselésnek köszönhetően igazi fesztivállá kinőtt alkotótábort dicsérte, ahol az idén negyven művész vehetett részt. Minőségi grafika, festészet, szobrászat mutatkozott meg a két hét alatt portrék, városképek, tájképek és nonfiguratív művek formájában, kifejezve a multikulturalitás nyelvén mindazt, ami összeköt, de azt is, ami közös gondolkodásra késztet(het) valamennyi embert. Ennek megfelelően a multikulturális nyelvezetet ajánlotta mindenkinek, elsősorban a politikusoknak a figyelmébe. Balog István, a mozgalmat irányító Inter-Art Alapítvány elnöke köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik támogatják őket. Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár) 2017. augusztus 30.Tudose: lehet, hogy Románia már nem tudja kitermelni a verespataki ásványkincsetMihai Tudose kormányfő kedd este a România Tv adásában azt mondta, fennáll az eshetősége, hogy Románia már nem tudja kitermelni a verespataki ásványkincset, amennyiben az UNESCO a Cioloș-kormány kezdeményezésére természetvédelmi övezetté nyilvánítja azt. Mihai Tudose szerint amennyiben az UNESCO természetvédelmi övezetté nyilvánítja Verespatakot és környékét, az leállíthatja az esetleges kitermelést. „Talán megkérdezhetnék Cioloș urat is, hogy januárban, mielőtt elment, miért nyilvánította az egész területet természetvédelmi övezetnek, és miért küldte el az erről szóló papírokat az UNESCO-nak. Szóval ott egy gödröt sem szabad ásni, gilisztákat sem szabad keresni, mert védett terület. Hogy miért tette, nem tudom” – mondta Tudose. Arra a kérdésre, hogy az UNESCO-hoz elküldött dokumentációt a Dacian Cioloș vezette kormány környezetvédelmi minisztere, Cristina Palmer is aláírta-e, Tudose így válaszolt: „Nem tudom. Ő (Dacian Cioloș – szerk. megj.) volt annak a technokrata törzsnek a főnöke, az okos... Mondja, hogy fogalma nem volt, amit hajlamos vagyok el is hinni, mert nem igazán tudta ő, hogy mi történik ott...” A miniszterelnök szerint a Cioloș-kormány indította eljárás visszavonása bonyolult. „Nehéz, amíg elfogadják, de ha egyszer elfogadták, majdnem lehetetlen visszavonni” – magyarázta. „Meg fogjuk próbálni visszavonni, megírni, hogy nem tartjuk fenn az álláspontunkat, de ezzel nagyon furcsa helyzetbe hozzuk magunkat a nemzetközi szervek előtt. Ha a dolgok véglegessé válnak, vége. Ott vannak a lelőhelyeink. Itthon is védetté nyilváníthatta volna, hogy mi védjük meg, mi oldjuk fel a védettségét – mondhattuk volna, hogy ott él az utolsó szitakötő-faj, aztán megállapíthattuk volna, hogy elpusztult a szitakötő, és nem hagyott örököst. Nem hiszek a véletlenekben” – szögezte le Mihai Tudose. A Gabriel Resources által a román állam ellen indított per kapcsán a miniszterelnök úgy nyilatkozott, bízik benne, hogy az állam megnyeri a pert. „Én nem hiszem, hogy veszítünk” – jelentette ki. Hozzátette: a Gabriel Resources azt állítja, hogy beruházásokat végzett, ám valójában azért fektetett be, hogy elnyerje az ottani közösség szimpátiáját, beleértve a médiában közzétett reklámszpotokat is. A Gabriel Resources peres úton 4,4 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget követel kárpótlásként a romániai befektetési szerződés megszegése nyomán elszenvedett károkért. Medifax; Szabadság (Kolozsvár) 2017. augusztus 30.Szabó Ödön: a fejkvóta-rendszer soha nem működöttSoha nem működött jól a romániai oktatásban pár éve életbe léptetett fejkvóta-rendszer – nyilatkozta a Szabadságnak Szabó Ödön Bihar megyei képviselő. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséges képviselő úgy vélekedett: a szép elméletek gyakorlatba ültetése nehézkes idehaza, több problémát generál. A fejkvóta-rendszer szeptember 1-jétől való eltörlése csakis sürgősségi kormányrendelettel vagy új törvénnyel lehetséges, minderre azonban kevés esélyt lát a politikus. Hasonlóan vélekedik Kovács Irén RMDSZ-es oktatási államtitkár: az érvényben lévő jogi keretek között nem lehet a kérést megvalósítani. Eddig csak informatív jellegű megbeszélések voltak, nem született konkrét döntés, mivel a szükséges törvényváltoztatásokhoz előbb közvita, majd parlamenti szavazás szükséges, ami bonyolult és időigényes procedúra – magyarázta. A szakszervezetek-kormány közti egyeztetések még a tanév kezdése előtt folytatódnak. – A fejkvóta-rendszer a valóságban soha nem működött. Amikor pár évvel ezelőtt bevezették, ösztönző versenyhelyzetet kívántak teremteni a különböző iskolák között. A rendszer életbe léptetése után három komoly probléma merült fel. Ezért az RMDSZ közzétett és a szaktárcához eljuttatott álláspontja is az, hogy ezt a rendszert újra kell gondolni vagy el kell törölni. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár) 2017. augusztus 30.Célkeresztben az ifjúság a IX. magyarlapádi falunapokonIdén is főszerep jutott a népzenének, néptáncnak Magyarlapád az elsők között volt Fehér megyében, ahol falunapot szerveztek, idén augusztus 26-27 között került sor az eseményre. A környék „legrusztikusabb” falunapján idén a huszárbemutató és Marosán Csaba előadása nyerte el leginkább a közönség tetszését. A Magyarlapádi Ifjúsági Szervezet minden évben nagy izgalmak közepette lát hozzá a falunapi program összeállításához, hiszen kizárólag az anyagiaktól függ, mennyire lehet változatossá tenni a kínálatot, milyen előadókat tudnak kifizetni. Tulajdonképpen Fehér megyében Magyarlapád a legnépesebb magyarlakta település, mégis a legkevesebb pénzt utalják ide kulturális programjaikra. Az, hogy egyáltalán bevállalják az anyagilag kockázatos megvalósítást, a sikeres pályázásoktól függ, ez az egyetlen kapaszkodó, ehhez járul hozzá menet közben néhány helyi cég, elsősorban a Biomilk támogatása is. Pedig a rendezvény általában nagy érdeklődésre számít, a falu apraja-nagyja mindig nagy számban megjelenik a réten, azaz a programok helyszínén, de a környékbeli településekről és Nagyenyedről is sok érdeklődő érkezik. A cserkészek is bemutatták főzőtudományukat A Magyarlapádi Ifjúsági Szervezet elnöke, Szabó Dániel tanár, ötletgazda kiemelte: idén nagy hangsúlyt fektettek az ifjúsági programokra, egész évben, így a falunapokon is. Idén szerveztek már megyei gyermekszínjátszó-találkozót, Föld-napot, megünnepelték március 15-ét, és ezen a hétvégén is igyekeztek minél több foglalkozást kitalálni számukra. Abszolút újdonságnak számított, hogy a 10 gulyásfőző versenyre benevezők között idén első alkalommal állítottak fel külön üstöt a fiatalok. A cserkészek mindenkinek be akarták mutatni „újdonsült” főzőtudományukat, amelyet a tíznapos kőközi cserkésztáborban sajátítottak el, főzőgetés közben is ízletesen mesélték a magas sziklák között szerzett élményeiket. Elkápráztatott a lovasbemutató Szintén az ifjúság körében keltett nagy érdeklődést a szombat esti lovasbemutató. A magyarországi meghívottak érdekeseket meséltek a huszárok szerepéről, bemutatták az egyenruhát, majd a bravúros bemutatón többek között a tökvágós, karika-elkapós számokkal, vágtázással kápráztatták el a nézőket. Ez volt egyik legkedveltebb, a falunapokon első ízben szereplő programpont. Lapádon nagy hagyománya van a focinak, az itteni csapatok általában minden évben megnyerik a megyei magyar focibajnokságot, így természetes volt, hogy a falunapokról ez sem hiányozhatott. Két kategóriában volt megmérettetés, 14 év alatt és fölött, összesen 8 csapat nevezett be, a legjobbakat pedig a marosvásárhelyi Smart Soft cég jóvoltából díjazhatták. Más sporttevékenységek, így az egyperces játékok, a szekértoló és a kötélhúzó verseny valamint a beerpong is közkedveltnek bizonyult. A lapádi gyerekek nagyon szeretnek kézimunkázni,ezért idén is volt kézműves sátor, ahol a kőfestést, papírhajtogatást, sógyurmázást gyakorolhatták. Főszerep a népzenének és néptáncnak A népzene és néptánc egyik erdélyi fellegvárában magától értetődő, hogy központi szerepet szánnak ezeknek a falunapokon. A színpadon a helyi táncegyüttes mellett a Vajasdi Margaréta Néptánccsoport és Zenekar, a Miriszló Gyöngye Néptánccsoport és a magyarpéterfalvi Hanga Néptánccsoport mutatkozott be, a szünetekben pedig népdalok csendültek fel. Jelen volt a környék leghíresebb népdalénekese, Boros Erzsébet Csombordról, aki mezőségi és kalotaszegi népdalokat adott elő, a fiatalságot Szilágyi-Székely Zsófia képviselte, aki válaszúti népdalokat tolmácsolt, az idősebb korosztály részéről pedig Simon Imre magyarlapádi nótacsokorral kedveskedett a közönségnek. Prímástalálkozóból zenésztalálkozó Három éve került a falunapok listájára a prímástalálkozó, melyből az idén zenésztalálkozó lett. Kevés falu van Erdélyben, ahol annyi muzsikust találhatunk egy településen, Magyarlapádon közel harmincra tehető a számuk, közös produkciójuk egészen különleges és lenyűgöző, legutóbb a szórványkollégium avatóján vonták magukra a magyar sajtó figyelmét. A vasárnap ünnepi istentisztelettel kezdődött, amelynek keretében 3 aranylakodalmas és 7 ezüstlakodalmas párt köszöntötték, ezt követően közös ebédre hívták meg őket. A gyülekezet a templomból kijövet az ETNO-ART tábor marosvásárhelyi diákjai által rendezett kiállítását tekinthette meg, amely annyira látványos volt, hogy néhányan meg is könnyezték a falu értékeivel való másfajta, művészi szembesülést. A kétnapos rendezvény jó hangulata Marosán Csaba előadásán érte el a tetőfokot: a kolozsvári színész a paraszti kultúra házassági és udvarlási szokásairól tartott rendhagyó humorestet, fellépése végén pedig – komolyra fordítva a szót - felsorolta a 2017-es év jubileumait is. A falunapon természetesen koncertek is voltak: a szűkös anyagi keretek miatt nem sikerült meghívni egyetlen közismertebb előadót sem, így két helybéli zenés produkciót tűztek műsorra: szombaton Szabó Zoltán, vasárnap este pedig a HóHányók koncertjére került sor. A falu becsületére legyen mondva, hogy – még ezt is, mint annyi minden mást - sikerült önerőből összehozni, és nem is akárhogy! Basa Emese / Szabadság (Kolozsvár) 2017. augusztus 30.Idén is tanszertámogatás az RMDSZ-től„De nehéz az iskolatáska!...” Ebben az évben is megszervezi a tanszertámogatási akciót az RMDSZ Arad Megyei Szervezete, a Communitas Alapítvány anyagi segítségével, a megyei Nőszervezet és az aradi Pro Identitas Egyesület közreműködésével. A „De nehéz az iskolatáska!...” elnevezésű tanszertámogatási programban 50 lej értékű csomagot kap Arad megyében minden olyan diák, aki a 2017–2018-as tanévben magyar iskolában vagy magyar tagozaton kezdi az előkészítő osztályt. A 160 tanszercsomagot a szülők és a pedagógusok javaslatai alapján állítják össze, és minden iskolában az RMDSZ helyi illetékesei adják majd át az érintett családoknak a tanévnyitó napján. „A kezdeményezés része az RMDSZ beiskolázási kampányának, ezzel is ösztönözni szeretnénk azt, hogy a magyar családok az anyanyelvű oktatást válasszák a gyermekeiknek. Csak akkor maradhat fenn egy közösség, ha az új nemzedék anyanyelvén tanul, oktatásunkat viszont úgy őrizhetjük meg, ha gyermekeinket magyar óvodába, iskolába íratjuk” – fogalmazott Péró Tamás, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke. Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének sajtóközleménye; Nyugati Jelen (Arad) 2017. augusztus 30.500 éves a reformációReformátus levéltárak Marosvásárhelyen A Marosvásárhelyi Református Egyházközség „nagylevéltára” A Marosvásárhelyi Református Egyházközség számára fontosnak tartott levelek megőrzésének igénye már a reformációt követő évtizedekben megmutatkozott. Ebből az időből származik ugyanis a levéltár legrégibb irata: János Zsigmond fejedelemnek a papi illetmények megfizetésére vonatkozó, 1567. január 16-i rendelkezése. Az írott források és az egyház által megszerzett jogok bizonyítékainak megőrzése a 17-18. század folyamán nemcsak tovább élt, hanem el is mélyült, amelyet a gondosan őrzött iratok folyamatossága is alátámaszt. A rendelkezésre álló forrásokban az archívum mint őrzőhely csak a 18. század második felében jelent meg, térbeli elhelyezéséről pedig egy 1829-ből származó jelentés tájékoztat. A referátumot Hegedűs Lajos lelkész és Kibédi Péterfi József tanácsos akkor állította össze, amikor a presbitérium megbízásából az egyházközség tulajdonában lévő levéltár és klenódiumok számára biztonságos helyet keresett. Eszerint a levéltár az ún. Kis köz melletti papi szállás felső emeletén egy kis szobában volt elhelyezve, nem biztonságos körülmények között. A levéltárra vonatkozó korai feljegyzésekből nem tűnik ki, hogy az iratokat valamiféle rendszerben őrizték volna, és készítettek-e hozzájuk segédletet. A levéltárban elhelyezett levelek nyilvántartásba vételéről is csak 1811-ből találunk adatokat. Az egyház főgondnoka I. Székely Márton, Koltsár Mihály és Minzer György presbitereket kérte fel ekkor az eklézsia leveleinek lajstromozására. Munkájuk eredményét nem ismerjük. A „M(aros)vá- sárhellyi Reformata Sz(ent) Ekklésia leveleiről” 1823 novemberében összeállított első ismert segédlet már időrendbe szedte a levéltárban őrzött közel száz iratot, illetve az anyagban keletkezett hiá- nyokat is feltüntette. Az újabb levéltárrendezést 1825 és 1828 között Soós György végezte el, amelynek során az iratokat megszámozta és egy mutatókönyvbe bevezette. Fáradságos munkáját a presbitérium 40 véka tiszta és ugyanannyi elegy búzával honorálta. Az ilyenformán rendezett levéltárat Hegedűs Lajos papi szállására költöztették, de az elkövetkező években fokozatosan elhanyagolták. 1846-ban Albert János lelkész és Keresztes Zsigmond presbiter a teljes levéltári állományt átfésülte, és részletes jelentésükben rámutattak annak minden hiányosságára. A forradalmi események, illetve az azt követő korlátozások miatt ezek kiküszöbölésére nem volt lehetőség, ami egy 1855-ben felvett jegyzőkönyvből is kiderül. A levéltárat Hegedűs Lajostól átvevő és Kibédi Péterfi Károly megbízott levéltári felügyelőnek átadó bizottság tagjai mind „a három rendbéli thechakban lévő XXXI criptában az 1ső számtól 2281 számig regesztrum alatt lévő leveleket darabszám szerint” számba vették. Jelentésük alapján főleg az I., II., X. és XXVIII. kriptában voltak igen jelentős hiányok, de olyan iratokról is szó esett, amelyek nem voltak iktatva, és darabszám szerint adták át őket. A jelentésükben rámutattak annak minden hiányosságára. A forradalmi események, illetve az azt követő korlátozások miatt ezek kiküszöbölésére nem volt lehetőség, ami egy 1855-ben felvett jegyzőkönyvből is kiderül. A levéltárat Hegedűs Lajostól átvevő és Kibédi Péterfi Károly megbízott levéltári felügyelőnek átadó bizottság tagjai mind „a három rendbéli thechakban lévő XXXI criptában az 1ső számtól 2281 számig regesztrum alatt lévő leveleket darabszám szerint” számba vették. Jelentésük alapján főleg az I., II., X. és XXVIII. kriptában voltak igen jelentős hiányok, de olyan iratokról is szó esett, amelyek nem voltak iktatva, és darabszám szerint adták át őket. A levéltár azonban ennél komolyabb beavatkozást igényelt. 1856 júniusában Péterfi Károly a presbitériumtól egy bizottság felállítását kérte, amely a levéltárban őrzött leveleket szétválogassa. A presbitérium 1857 januárjában Péterfi Károly és Antal Ferenc jegyző mellé Szathmári József városi levéltárnokot és Vadadi Fülep Lajos esküdtet nevezte ki, akiket ezzel egy időben a presbiterek sorába is felvettek. A megbízottak két hónap alatt végezték el feladatukat. Munkájuk során az iratok iktatását napirendre hozták, a feleslegesnek ítélt tételeket kiválogatták és – a presbitérium jóváhagyásával – megsemmisítették. Ugyanakkor felkérték a jegyzőt, hogy egy olyan indexet (névmutatót) állítson össze, amelyből kitűnjön, hogy „beadattak-e azok a levelek, amelyeket a tanács a levéltárnak keze alá a Repertoriumba iktatás végett, megtartani határozott”. Ezenkívül a tanácsülési jegyzőkönyveket mutatóval kellett ellássa, illetve arra is felhatalmazták, hogy a levéltárból kivett iratokat a kivevőktől visszaszerezze. A jegyzőkönyvek indexeinek elkészí- tését a jegyző hamar megunhatta, mert belőlük csak három készült el. A következő években a presbitérium az iratok kivételére vonatkozóan némi szigorítást vezetett be, de az anyagrendezésére továbbra sem fordított kellő figyelmet. A levéltár 1862-ben megint olyan állapotban volt, hogy Gáti Gábor levéltárnoki ellenőr, miután többször is rávilágított a rendszertelenségre, lemondott. A presbitérium 1863 májusában döntött a levéltár rendbetétele mellett. Erre a feladatra Ditső Lajos pénztárnokot és Farkas Elek jegyzőt kérte fel, akik igen lelkiismeretes és alapos munkát végeztek. Az iratokat 1863. február 1-jével bezárólag lajstromozták, a szekrények fiókjait megszámozták, hogy pontosan ki tűnjön, milyen sorszámú levelek találhatók bennük. A jegyzőkönyveket évszámok szerint rendezték, és egy teljesen új, sokkal praktikusabb indexet állítottak össze. Ezt Péterfi József esperes és Petri Ádám tanácsos vizsgálta felül. A presbitérium elé terjesztett jelentésükben az elvégzett munkáról igen elismerően szóltak: tisztának, igen jónak és célszerűnek mondták. Ugyanakkor – további rendszertelenség elkerülés végett – egy állandó levéltárnok alkalmazását is javasolták. 1874-ben, az épületben található füstelvezető cső megrepedése miatt a levéltár kis híján tönkrement, majd a Szent György utcában 1876- ban keletkezett tűzvészkor kellett a papi lakból sebtében kimenteni. A zsákokba, illetve ládákba beledobált iratokat az egyház által korábban megvásárolt Makariás-ház boltíves szobájába szállították át. Sajnálatos, de ez esetben érthető módon, az eddig fennállt rend megbomlott. Végleges tisztázását valószínű, hogy Ditső Lajos 1888-ban végezte el. Az iratok számára az egyházköség Mátyus István helyi asztalosmestertől 16 forintért egy levélszekrényt is vásárolt. A Makariás-házban 1896-ban tűzeset volt, és a presbitérium által elfogadott átépí- tési javaslat a levéltárról már nem rendelkezett. A Vártemplomba történő áthelyezését Vass Tamás lelkész és dr. Bernády György főgondok nem tartotta célszerűnek, így az iratokat az időközben bérbe adott boltíves helyiségből az épület bal szárnyának utolsó szobájába helyezték át. Vass Tamásnak a levéltár szakszerű rendezésére irányuló javaslatát (100 forintot kért, hogy azzal megfelelő segéderőt fogadhasson) a presbitérium elvetette, így a levéltár rendezését az 1900-as évek elején a Tóthfalusi József lelkész vezette presbiteri bizottság végezte el. Az akkori lehetőségekhez mérten modern szekrényekbe elhelyezett iratokat 1587-től 1902-ig tartalom szerint, 1914-ig pedig idő rendi sorrendbe rendezték. Utóbbiakat fascikulusba (vastag boríték) kötötték és külön fiókba helyezték el, azonban elmulasztották a felfektetett katalógusba bevezetni őket. Tóthfalusi lelkészsége alatt szívén viselte a levéltár sorsát, hiszen azt megfelelően őrizte és rendben tartotta. 1937-ben, amikor hivatalát Adorjáni Gábornak átadta, a történelmi értékű levéltár súlyos állapotára az átadási-átvételi bizottság figyelmét is felhívta. Tette ezt azért – mint azt az utódjához 1938. április 14-én írt leveléből olvashatjuk –, mert amikor előzetes tudta és hozzájárulása nélkül a levéltárat 1936- ban a Makariás-házból a Teleki-ház alagsorába, egy nedves, szűk, alig hozzáférhető helyiségbe költöztették, ez a történelmi értékéhez képest nem méltó helyre került. A négy szekrénybe elhelyezett, 5331-es sorszámot elért iratokon a költözés után alig négy-öt hónapra már meglátszott a nedves környezet okozta károsodás. Tóthfalusi még ekkor is hajlandó lett volna az anyagot tovább gondozni, de a presbitérium Farczádi Eleket kérte fel a levéltárosi feladatok elvégzésére. Ez a kezdeményezés azonban a történelmi események gyors váltakozása miatt abbamaradt. Az új hatalmi berendezkedés idején, 1941-ben megkezdett Vártemplom-felújítási munkálatok során újra felmerült a levéltár elhelyezésének kérdése. A tervezet értelmében a felújított kápolna első és második emeletén alakították volna ki a levéltárat, illetve az egyházi múzeumot. Emellett a presbitérium 1943-ban a levéltári anyag rendezését is napirendre tűzte. A főgondnok javaslatára, 120 pengő havi díj ellenében Sipos Béla nyugalmazott irodaigazgatót kérte fel a munka elvégzésére, aki pár hónap próbaszolgálat után teljesen megfelelő, képzett és szakértő munkaerőnek bizonyult. További tevékenységéről nem maradt fenn adat, de jó szándékkal feltételezzük, hogy megbízatásának eleget tett. A levéltár tervbe vett áthelyezése azonban nem valósult meg. A háborúnak és az azt követő politikai rendszernek az egyházközség életére gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt a sokat hányódott levéltár 1959-ben a Vargák bástyájának alagsorába került át, ahol szakszerű rendezésen is átesett. Az Erdélyi Református Egyházkerület marosvásárhelyi vidéki levéltára A szaklevéltárak működésének lehetőségét a 353/1957. évi román levéltári dekrétum teremtette meg, amely lehetővé tette, hogy a román állami levéltárak azonos szabályai szerint az egyházak történelmi értékű iratanyagaikat saját hatáskörükben őrizhessék. A törvény adta lehetőséggel élve az Erdélyi Református Egyházkerület 1959-ben egy saját levéltárszabályzatot dolgozott ki, amely már egy gyűjtőlevéltárhálózatot is magába foglalt. A tervbe vett kolozsvári, marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi központok a környező egyházmegyék, illetve egyházközségek történelmi értékű iratanyagainak gyűjtőhelyéül szolgáltak volna. Kerethiány miatt később csak a kolozsvári központi és a marosvásárhelyi vidéki gyűjtő- levéltár kezdhette meg működését 1959-ben, illetve 1961-ben. Utóbbi a Marosvásárhelyi Ref. Egyházközség régi levéltárán kívül a Marosi, a Görgényi és a Bekecsaljai egyházmegyék iratait foglalta volna magába. A számottevő iratanyag megfelelő befogadóképességgel rendelkező és célszerű helyiségeket igényelt volna. A városi Néptanács építészeti és városrendezési ügyosztálya a levéltár részére – az alapvető levéltári előírásokat is figyelmen kívül hagyva – az 1958-1959-ben felújított Teleki-ház két alagsori termét utalta ki. Ez a döntés később számos irat pusztulását eredmé- nyezte. A kiutalt helyiségek rendbetételének, illetve az iratok rendszerezésének kimerítő és idő- igényes munkáját a Püspöki Hivatal által levéltárossá kinevezett Nagy Béla Ádám nyugalmazott lelkipásztor és Gáll Sándor egyházmegyei levéltáros végezte. Minden erőfeszítésük ellenére a levéltárat csak 1963-ban sikerült a Teleki-házba átköltöztetni. A hatvanas évek második felétől a levéltárosok munkájának nagyobb részét az Értekezleti Szakkönyvtár rendezése és szakszerű csoportosítása, a válóperek leltározása és lajstromozása, a Mátyus-alap, illetve az egyházmegyei közigazgatási iratok rendezése foglalta le. Az 1965. év folyamán a Bekecsaljai egyházmegye tíz egyházközségének 1927– 1950 között termelt iratanyagát szállították be a levéltárba, amely közül hetet még abban az évben fel is dolgoztak. A levéltárosok tevékenységét tudományos munkatársként dr. Farczády Elek is segítette. Az iratrendezés mellett némi anyaggyarapításra is sor került. 1971 októberében vették át megőrzésre a Marosi egyházmegye 1950-től 1964-ig terjedő iratanyagát, amelynek rendezését az újonnan alkalmazott Farkas Árpádra bízták. 1973 júniusában az új levéltáros felfektette a Kutatók jelenléti naplóját, amelyből kitűnik, hogy a Gyűjtőlevéltár a mostoha körülmények ellenére, évente több alkalommal négy-hat kutatót is fogadott. 1977- től Bartha Gyöngyvér látta el a levéltárosi feladatokat, aki Sipos Gábor főlevéltáros felügyelete alatt többek között a Marosi, a Görgényi, a Bekecsaljai, illetve a Ludasi egyházmegyék feldolgozatlan anyagának leltározását és lajstromozását végezte el. A levéltár 1987 szeptemberében a Teleki-ház keleti szárnyának emeleti helyiségeibe került. A nagy raktárhelyiség polcait 1989. június elején szerelték fel, amelyekre az egyházmegyék időközben palliumba kötött, kötegelt iratait helyezték el. Ezekre került fel ugyanakkor a Marosi egyházmegye 1962-1988 között, a Görgényi egyházmegye 1962-1968 között termelt és június 12-én átvett iratanyaga is. A rendszerváltozás utáni a levéltár egy új, de annál ellentmondásosabb időszakba lépett. Míg a kutatási és anyaggyarapítási lehetőségek terén jelentős előrelépés történt, addig az állagmegóvás a ’70-es évekbeli állapotokat idézett. A levéltár állapotának javulását a Teleki-házból a Makariás-házba történő átköltöztetése csak részben segítette elő. A történelmi értéket képviselő iratanyag megőrzése a fenntartó részéről ennél több odafigyelést és anyagi áldozatot igényel! Ötvös József ny. lelkipásztor Berekméri Árpád Róbert levéltáros / Népújság (Marosvásárhely) 2017. augusztus 30.Borboly: nem hiszek a feljelentésekbenHargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba levélben válaszolt Szőke László Borboly Csaba, a kondu(k)átor című jegyzetére. Az alábbiakban változtatások nélkül közöljük. Székelyhon.ro, 2017. aug. 29. Borboly Csaba, a konduk(á)tor A Hargita megyei önkormányzat elnöke igencsak jelen van mindennapjainkban. Ha ma (vagy bármikor!) belépsz a Facebookra, elolvasod a Hargita megyei napilapokat és azok sms-rovatát, bekapcsolod a megyében elérhető, magyar nyelvű hírekkel jelentkező rádióadókat, nos, Borboly Csaba valósággal folyik ki belőlük. Olyan kondukátorra tett szert személyében Hargita megye, aki – akár a konduktor – rendkívüli vezetői tulajdonságokkal bír: kitűnően vezeti a hülyeséget. A saját nagyságáról, megvalósításairól, fáradhatatlan munkájáról szóló (ál- vagy fél)híreket. Itt van nekünk rögtön ez a varsági, útszélre hányt farönk-ügy, melyről született egy gyönyörű fotó és Facebook-bejegyzés, ahol Borboly megcsóválja billentyűzetét, hogy jaj, a sáncba hordott rönkök miatt omlanak az utak, a feltöltött vízelvezető árok miatt mossa alá az alapzatot a víz. Szép. Csakhogy, mint hivatalban lévő kondukátor, minden eszköze megvan arra, hogy például feljelentést tegyen a hatóságoknál. Hogy kiderítse, ki termelhette ki a fát, és miért pont ott, az árokban pihennek a rönkök. Kezdeményezhetné a megoldást, de ezzel szemben születik egy Facebook-bejegyzés, majd egy sajtóközlemény. Legfeljebb. Hőn szeretett kondukátorunk hóttra-vakra jelentkezik be élőben Facebookon, de minimum fotódokumentál valami olyat, amit fénykép és bejegyzés nélkül is megoldhatna, vagy legalább tehetne egy-két megoldáshoz vezető lépést. Ehelyett születik egy Facebook-bejegyzés néhány lájkkal, és azzal el is van intézve. A probléma is. Hiszen a kondukátor, aki szerfölött nyitott a kommunikáció új útjaira, egyszóval született(?) Facebook-kommunikátor, mindenki előtt kibeszélte(!) a problémát, minek annak megoldásával is törődni?! Úgyis felejt a bunkó egyszeri, úgyis csak arra fog emlékezni, hogy a problémával foglalkozott hőn szeretett kondukátorunk. Ami igaz is, pontosan egy Facebook-bejegyzés, netán sajtóközlemény erejéig… Kedves Borboly Csaba! Igaza lehet, nincs az az őrült és időmilliomos írástudó, aki az Ön grafo- és Facebook-mániáját érdemben tudná helyretenni, javítani, pontosítani, vitatni, netán törölni. A nagy számok törvénye alapján még akár eredményes is lehet az Ön önképcunamija. De nekem elegem van a jól vezető konduktorokból a megye élén, én már megelégednék holmi félvezetővel is, aki alacsonyabb hülyeség-paraméter mellett érdemi, összetettebb, netán bonyolultabb (áram)körökben is képes ellátni feladatát. Ha képzavar is, de olyan vezetőre lenne már szüksége Hargita megyének, aki nem kizárólag csak a vezetés kedvéért vezet (meg)… Szőke László „Nem szeretnék Szőke László úrral vitába keveredni, viszont megjegyeznék néhány dolgot. Nem hiszek a feljelentésekben! Számtalanban van részem és tudom, hogy az a munkát nem segíti, illetve szinte azt is mondhatnám, hogy ha mi magunk saját erőből nem vagyunk képesek bajainkból minél többet megbeszélni és megoldani, akkor az autonómia szó üres lózung marad. Pont ezért is gondolom, hogy ha csak lehet, ne a karhatalmi szerveknél keressük a megoldást az élet problémáira (ha nem bűnügyről van szó). Próbáljunk meg a vitás kérdéseink szinte mindegyikére megoldást találni, becsülettel és odafigyeléssel. Az Ön által felhozott példa is ezt igazolja, mert a bejegyzésnek köszönhetően megoldódott a probléma. Gyorsabb és eredményesebb volt, mintha feljelentést tettem volna. A Facebook és a többi közösségi oldal használata elengedhetetlen, mivel a lakosság ezeken az oldalakon keresztül IS érhető el. Természetesen továbbra is a személyes találkozásokat, helyszíni megbeszéléseket és a formális üléseket sem hagyom ki. Azok is fontosak, minden kommunikációs csatorna fontos. Napjainkban a gyors és direkt üzenetek célravezetőbbek és nagyobb az igény rájuk. Másik oka, amiért a saját felületeket használjuk, hogy így pontosan és időben le tudjuk hozni az új híreket, valamint így személyesebb is a kommunikáció és bárkinek bármilyen kérdése, javaslata van, direktben felteheti, megoszthatja. Ezért kérem Önöket, a Székelyhon olvasóit, hogy bátran forduljanak hozzám, a Megyei Tanácshoz, ha problémájuk, kérdésük van! Találjunk megoldást közösen!” Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke / Székelyhon.ro 2017. augusztus 30.A DNA is kifogásolja az igazságügyi törvénymódosításokatElutasította az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) közgyűlése a Tudorel Toader miniszter által az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítására tett javaslatok többségét. A DNA közleménye szerint a közgyűlés résztvevői szavazatukkal megerősítették, hogy a tervezett módosítások jelenlegi formájukban az ügyészek tevékenységére való nyomásgyakorlásnak tekinthetők. Az ügyészek egyöntetűen elutasítják azt a javaslatot, amely szerint az Igazságszolgáltatási Felügyelet átkerülne az igazságügyi minisztérium alárendeltségébe, ez ugyanis szerintük sértené az ügyészek és bírák függetlenségét. Elvetették ugyanakkor a bírák és ügyészek felelősségre vonásával kapcsolatban tervezett módosításokat, amelyek a DNA szerint nem megalapozottak, mint ahogyan annak a szaktestületnek a létesítése sem, amely – a miniszter elképzelése értelmében – kizárólag a bírák és ügyészek ellen indított bűnügyi eljárásokkal foglalkozna. Nagy többséggel elutasították a DNA-ügyészek az ügyészségek vezetőinek kinevezési eljárásával kapcsolatos javaslatokat, valamint az előléptetési feltételek terén tervezett módosításokat is. Egyetért viszont a DNA azzal a módosítással, amelynek értelmében négy évre nő az ügyészségek vezetőinek mandátuma, és azt a javaslatot is jóváhagyták, miszerint a nyugdíjba vonult ügyészek és bírák nem kérhetik újraalkalmazásukat – mutat még rá a vádhatóság közleménye. AGERPRES; Népújság (Marosvásárhely) 2017. augusztus 30.Amikor a víz vérré változikHavad települései jövőt álmodnak Szombaton falustársi találkozó keretében szökőkutat és turulmadaras emlékművet avattak Havadon, mint az összetartozás és élni akarás jelképét. Havadon tízévente szerveznek falustársi találkozót, amikor a helyben maradottak hazahívják és fogadják az elszármazottakat. Idén csak a hetedik évet számlálják a tízből, mégis úgy döntöttek, most szervezik meg az ünnepséget. Szombaton délelőtt a zsúfolásig telt református templomban adtak hálát Istennek az elvégzett közös munkákért és az együttlét lehetőségéért. Nagy Attila lelkipásztor arra figyelmeztette az ünneplőket: ha csak néhány évente is gyűlnek össze, térnek haza a havadiak, lelküket sose rágja „féreg”. Nem az a fontos, hogy kit hová sodort az élet, és hogyan használta ki az élet adta lehetőségeket, hanem az, hogy tudjanak mindig hazatérni, együtt lenni, eredményeket felmutatni, és hogy hozzák el gyermekeiket is, mutassák meg nekik azt a helyet, ahol születtek. Az istentisztelet keretében László János tanár mutatta be a helyi születésű ifj. Csalóka Ernő lelkész teológiai szakdolgozatát, a havadi egyházközség történetét feldolgozó, frissen megjelent kiadványt. Az egyházközség most fejezte be gyülekezeti házának és a ravatalozónak a kialakítását, ezért Nagy Attila lelkész köszönetet mondott a helyiek és az önkormányzat adományaiért és Mihály Domokosné tárgyadományáért. Az új gyülekezeti ingatlant istentisztelet után hálaadás és zsoltáréneklés mellett adták át a közösségnek. Összefogás és új kenyér Ezután került sor a templom előtti felújított téren a turulmadaras emlékmű és egy, a község öt településének nevét jelző szökőkút leleplezésére és átadására. A szervezők úgy gondolták, az idei találkozásnak ne csak személyi, hanem társadalmi, nemzeti okai is legyenek, ezért állítottak emlékoszlopot, s tetejére a Vetró András kézdivásárhelyi mester alkotta turulmadarat, mint a magyarok ősi hitvilágának emléke, az égi hatalom és az uralkodói fensőbbség megtestesítője, az isteni gondviselés és iránymutatás, a magyar nemzeti identitás és összetartozás jelképe, de a szökőkút is a község településeinek összetartozását jelzi. A turulmadár szimbolikájáról László János beszélt, majd a Maros Megyei Tanács elnöke köszöntötte az ünneplőket. Péter Ferenc az összefogásra hívta fel a figyelmet, és úgy véli, ma, amikor az elvándorlás jelenségével kell szembenéznünk, fontos szerepe van minden elemnek, ami az összetartozást erősíti. Havadon ma is építkeznek, összefogást jelképező emlékművet adnak át: így lehet erős, fiataljait itthon tartó és élhető közösséget létrehozni, és az erős közösségnek erős elöljárói is vannak – emelte ki. A havadiakkal együtt ünnepeltek az anyaországi testvértelepülések képviselői is. Bazán Tibor, Hévízgyörgy polgármestere elmondta: ez alkalomból az ünnepi asztalra ők hozták az új kenyeret, a magyarok kenyerét, amelyet nemzeti színű szalaggal kötöttek át, jelképezve a múltat, jelent, jövőt. A jövőben pedig csak azok a kapcsolatok tudnak élni, fejlődni, amelyekért együtt küzdenek meg a felek – fogalmazott. Kovács Béla önkormányzati képviselő Ózdszentsimon testvéri üzenetét tolmácsolta a községnek. Az ünnepi műsor rendjén felléptek a havadi gyerekek és ifjak, a gegesi Ajándék zenekar, a havadi Vadburusnyán csoport és a gegesi kórus, majd közös énekkel és a templomkertben álló emlékmű megkoszorúzásával zárult a rendezvény. A jövő üzenete Az Üzenet a mélyből nevet viselő köztéri alkotás leleplezése kapcsán Veress Gergely Domokos, Havad polgármestere hangsúlyozta: ez az ünnepség az egész községé, hiszen az emlékmű az öt falu közös jelképe, az egyet akarás, az összetartozás, az együtt gondolkodás, a szép törekvések életet jelző szimbóluma. „Ebbe az emlékműbe nemcsak múltunkat álmodtuk bele, hanem a közös jövőnk felé vezető járható utat is” – fogalmazott az elöljáró. Az élni akarást, a szárnyalást képzelték bele az alkotásba, hisz Geges, Rigmány, Nyárádszentsimon és Vadasd küldi az ő erejét, becsületes munkáséletét, küzdelmét, hitét szivárványsugárba kötve Havadra, így válik egységgé a község élete, egy nagy, közös szívdobbanásba. A víz maga a megmaradás, az élet, hisz az egymást ölelő cseppek egymást erősítik, álmokká, erővé, életté duzzadnak, és így nem az öt falu lankadó erejét, hanem szívós, embert próbáló tartását, megmaradását, élhető jövőjét látják benne. Vér vízzé nem válik – tartja a szólás, de itt vérré változik a víz, és erő, alkotás, jövő bontakozik ki. „Az emlékmű akkor él, ha a forrás, a víz mi magunk vagyunk, ha mindenki hozzáteszi verejtékének gyöngyeit, lelkének lüktető áramlását, sodrását és bizakodó hitét is” – figyelmeztette a közösséget a polgármester. GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ / Népújság (Marosvásárhely) 2017. augusztus 30.Bukarestben pozitívan fogadták, hogy a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programot indítsonKét, jelenleg ideiglenesen és korlátozott nyitva tartással működő határátkelőhely állandó nyitva tartásáról, és a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról állapodott meg Szijjártó Péter magyar külügyminiszter román tárgyalópartnereivel szerdán Bukarestben. A miniszter Teodor Melescanu meghívására látogatott Bukarestbe, ahol délután előadást tart a román nagykövetek éves értekezletén. Reggel Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, majd Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel és Marcel Ciolacu miniszterelnök-helyettessel tárgyalt. Tárgyalásai után az MTI-nek adott nyilatkozatában sikertörténetnek nevezte Románia és Magyarország kereskedelmi kapcsolatait, amelyek segítik azt, hogy a két ország kapcsolatai más területeken is kedvezően alakuljanak. Elmondta, Románia Magyarország második legfontosabb exportpiaca. Az elmúlt évben a magyar vállalatok 4,6 milliárd euró értékben exportáltak Romániába, és az idei esztendő első öt hónapjának az adatai 16 százalékos növekedést jeleznek. Ha a román gazdaság jól megy, ha Románia sokat importál, a magyar vállalatok ebből sokat profitálnak – állapította meg a miniszter. Azt is megemlítette, a MOL Románia 15. legnagyobb vállalata, az OTP pedig a 14. legerősebb bank az országban. Örvendetesnek mondta, hogy a román kormány „nem áll negatívan az OTP azon szándékához”, hogy tovább növelje piaci részesedését. Úgy vélte, a kölcsönös bizalom megerősödését jelzi, hogy meghívást kapott a román nagyköveti értekezletre. Megjegyezte, pár évvel ezelőtt nehezen elképzelhető lett volna, hogy Románia külügyminisztere a magyar nagyköveti értekezleten, Magyarország külügyminisztere pedig a román nagyköveti értekezleten tartson előadást. Az új határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatban elmondta, a román kormány megadja a felhatalmazást a román külügyminisztériumnak a tárgyalásra, amely során gyorsan el fogják dönteni, hogy a februárban ideiglenesen és időszakosan megnyitott határátkelőhelyek közül melyik kettő maradjon állandóan nyitva. Azt is elmondta, hogy hamarosan létrejön a második autópálya-határátkelőhely a román–magyar határon. A magyarországi M4-es 2019 végéig eléri az államhatárt, ahol a határátlépési infrastruktúrát is megépítik, és addig román oldalon is megpróbálnak a határig érni az A3-as autópályával. Szijjártó Péter az energetikai együttműködés területén is eredményekről számolt be. Mint elmondta, a Románia és Magyarország közötti interkonnektoron keresztül jelenleg csak Magyarország irányából lehet Romániába gázt szállítani. Románia elkezdte azonban azokat a beruházásokat, amelyek nyomán lehetővé válik, hogy Magyarország 2019 végére évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt, 2022 végére pedig évente 4,4 milliárd köbméter gázt vásároljon Romániából. Azt is elmondta, már csak néhány kisajátítási döntés szükséges ahhoz, hogy Békéscsaba és Nagyvárad között a két ország villanyhálózatait is összekössék. Szijjártó Péter a kolozsvári magyar kulturális intézet megnyitásáról elmondta, a román kormány megadta ehhez a felhatalmazást a román külügyminisztériumnak, és várhatóan már néhány napon belül le tudják zárni az erről folytatott tárgyalásokat. Szijjártó Péter a nap „legjobb hírének” nevezte, hogy román tárgyalópartnerei pozitívan fogadták azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és kárpátaljai után a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson. „A németek már dolgoznak hasonló programon Románia területén, és mi a német mintára szeretnénk elindítani ezt. Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni” – fogalmazott. A miniszter megemlítette, mint minden más alkalommal, ezúttal is az RMDSZ elnökével kezdte bukaresti megbeszéléseit, és áttárgyalták a magyar–román kapcsolatban megoldásra váró kérdéseket, amelyeket fel is vetett a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain. „Kértem a román illetékeseket, hogy a két marosvásárhelyi oktatási ügyet: a Római Katolikus Gimnáziumét és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemét (MOGYE) oldjuk meg. Azt gondolom, hogy politikai akarattal és egy kis jóindulattal ez a két ügy megoldható a közeljövőben” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, „szükség van minden olyan alkalomra, amikor a kölcsönös bizalmat javítani tudjuk, és a közös sikertörténeteket építeni tudjuk. A bizalom javítása és sikertörténetek létrehozása nyomán érhetünk el oda, hogy a megoldatlan kérdéseket is rendezni tudjuk” – fogalmazott az MTI-nek adott nyilatkozatában Szijjártó Péter. Magyarország külügyminisztere a délután folyamán a képviselőház elnökével, Liviu Dragneával és a szenátus elnökével, Călin Popescu Tăriceanuval is kétoldalú megbeszélést folytat. MTI; Székelyhon.ro 2017. augusztus 30.Elutasított ötletekHa le nem tartóztatnak mindannyiunkat, maradnak néhányan a parlamentben, hogy megvitassák az ország törvényeit, elvégre a romániai jogalkotás helyszíne egyelőre még a parlament – válaszolta jól irányzott cinizmussal Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke tegnap egy újságírói kérdésre. Beszédes válasz, noha a tudósító csak azt firtatta, a szociáldemokrata pártvezérnek mi a véleménye arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bírálta az igazságügyi törvények tervezett módosítását. Hogy Dragnea szíve nem az említett ügyészségért dobog, rég ismert, miként az is, hogy ha csupán a szociálliberális koalíció néhány elszánt politikusán múlna, a büntető törvénykönyvet egy huszárvágással alakítanák át saját igényeik szerint. Tudorel Toader igazságügyi miniszter múlt heti reformjavaslatai is azt igazolják, a hírhedt 13-as kormányrendeletet létrehozó alantas vágy nem szűnt meg, csak átalakult. Az olcsó populizmus határán egyensúlyozó Dragnea – pár nappal ezelőtt azt fejtegette: szerinte közel állunk ahhoz, hogy valakik politikai rendőrséget hozzanak létre, de ő bízik a hírszerző szolgálat felkészültségében – magyarázkodása valójában nem is lényeges. Ám figyelemre méltó a főügyész tegnap délutáni megszólalása az említett kérdéskör kapcsán. Miután ügyésztársaival megvitatta Tudorel Toader elképzeléseit, Augustin Lazăr elmondta, jobban szerettek volna törvénytervezetről beszélni, ám ahelyett a tárcavezető ötleteit értelmezték, s egyértelmű következtetésük az, hogy ellenzik a kilátásba helyezett változtatásokat, mert azok az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik. A kormány ugyanis egy viszonylagosan jól működő, nehezen létrehozott igazságszolgáltatási struktúrát szeretne kizsigerelni, s ha elképzelésük sikerrel jár, nemcsak a korrupcióellenes ügyészség tekinthető felszámoltnak, hanem Románia is évtizedekkel lép vissza a múltba. Augustin Lazăr érveléséből ismételten az sejlik, nem egészséges, mi több, aggasztó, ahogyan a kormánykoalíció az igazságszolgáltatáshoz viszonyul. Amennyiben mostani jogalkotási kísérletük, miként a főügyész is állítja, provokáció, azért is igen veszélyes, mert az igazságügyi törvények kérdése igen bonyolult és árnyalt, nem olyan, mint a politika és a foci, amelyhez állítólag mindenki ért, vagy legalábbis beszél róla. Ám így is egyre nyilvánvalóbb, a jogalkotókat nem a tisztességesség iránti vágy, hanem valamiféle hátsó szándék vezérli. Januárban a törvény hirtelen, éjjeli átírásával kísérleteztek, sikertelenül, de nem adták fel, most magát az igazságszolgáltatási rendszert szabnák át önös érdekeik szerint. Minden jel szerint ez marad a szociálliberálisok legfontosabb célkitűzése, akár az európainak mondott vállalások és értékek feláldozása árán is, így szinte megválaszolhatatlan a kérdés: minek kellene történnie ahhoz, hogy szándékuktól egyszer s mindenkorra elálljanak? Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. augusztus 30.Bevonzani a gyerekeket a templombaElőször szerveztek evangelizációs hetet a sepsiszentgyörgyi Állomás negyedi Szent Benedek-plébánián múlt héten azzal a szándékkal, hogy újra bevonzzák a gyermekeket – s velük együtt a szülőket is – a templomba. A rendezvény szerdán, csütörtökön és pénteken szentmisével kezdődött, majd 10–15 óráig tartott a foglalkozás énektanulással, csapatjátékokkal és sok kézműves-foglalkozással. Szombaton a szépmezői kirándulás élménydúsra sikeredett. Vasárnap a déli szentmisén énekes-verses műsorral mutatkoztak be, vidám hangulatot teremtve. Hajdú János szentszéki tanácsos, főesperes hálát adott a jó-istennek a sikeres rendezvényért, megköszönte a szervezők, gyermekek, szülők hozzáállását. Az evangelizációs héten a két fő parancsra helyezték a hangsúlyt, ehhez kötődtek a játékok is – avatott be a műhelytitkokba Tusa Csilla pedagógus, aki Szőcs Sándor kántorral, Szabó Szidónia, Lukács Yvett és Nyáguly Csilla pedagógusokkal, Bogyor Barbara egyetemista segítségével azon fáradozott, hogy megtapasztalják, megéljék a gyermekek Isten szeretetét. „Amikor ide került a pap bácsi, mi voltunk az első generáció a ministránsoknál. Felnőttünk, nekünk is gyermekeink vannak, s azt vettük észre, hogy elfogyott a fiatalság a templomból. Ez ellen akartunk tenni, hogy visszavezessük őket a templomba. A 35–50 résztvevő kora óvodástól 6–7. osztályosig terjedt. Interaktívan, lelkesen vették ki részüket, azt láttuk, alig akartak hazamenni. Reméljük, hogy lesz folytatás, és minél több gyermeket be tudunk vonzani a templomba. S a gyermekek által hátha a szülők is jobban megszólíthatóak” – mondotta Tusa Csilla. Hajdú Irén, a plébánia mindenese finom ebéddel várta a megéhezett gyereksereget. Viki mondja: „Örvendek, hogy itt lehettem, mert sok új barátra találtam. Sokat színeztem, rejtvényt oldottam, és nagyon tetszettek a csoportos játékok is.” Szilveszter így összegez: „Nagyon jól éreztem magam az elmúlt pár napban. Úgy érzem, közelebb kerültem Istenhez, és sok új dolgot tanultam róla. Várom a jövő évi folytatást.” Józsa Zsuzsanna / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. augusztus 30.Összegyűlt a cikluskezdő osztályok elindításához szükséges diáklétszámSzerdán hajnalban vitték el Bukarestbe a Nunciushoz a Római Katolikus Teológiai Gimnázium szülői közösségének képviselői a cikluskezdő osztályokba jelentkező gyerekek neveit tartalmazó listát. A szülők remélik, hogy miután a miniszter is megkapja az igénykéréseket, engedélyezi a nulladik, az ötödik és a három kilencedik osztály elindítását. A katolikus iskola szülői közösségének képviselői kedden éjjel indultak, és szerda reggel adták át Bukarestben a pápai nagykövetnek a cikluskezdő osztályok igénylését igazoló szülői kérésekkel együtt a tüntetéssorozatuk kiáltványát, illetve több mint 3500 támogató aláírást. Csupán öt nap állt a szülői közösség rendelkezésére, hogy összegyűjtse a cikluskezdő osztályok elindításához szükséges diákokat, amelyet feltételként szabott meg a miniszter azok elindításával kapcsolatban. A pápai nagykövetet szóban értesítette Liviu Marian Pop tanügyminiszter az elmúlt héten arról, hogy amennyiben összegyűl a diáklétszám, elindulhatnak az osztályok. A felekezeti iskola szülői közössége sokat dolgozott azon, hogy a jelentkezők listája szerdán a pápai nagykövet, illetve a miniszter asztalán lehessen. Kedd estig az előkészítő osztályba 27, az ötödikbe 16, a kilencedik teológia osztályba 26, a társadalomtudományba 25, a természettudomány osztályba pedig 19 tanulót írattak be. Zsigmond Imola, a szülői közösség egyik képviselője, aki személyesen részt vett a listák leadásánál, lapunknak azt nyilatkozta, amint megkapják a hivatalos választ az iktatott igénykérésükre, minden szülőt felhívnak telefonon, és értesítik a döntésről. Úgy érzem, hogy az egész szülői közösség nevében kijelenthetem: a nunciusnak nem csak szívügye, de tesz is a katolikus iskola diákjaiért – fogalmazott Zsigmond Imola. „Úgy tudom, hogy a miniszter azt mondta, amint megkapja a jelentkezők listáját, azonnal dönt. Reméljük, hogy ehhez tartja magát” – mondta lapunknak Székely Szilárd, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium ideiglenesen kinevezett igazgatója. Hozzátette, kissé zavaros az egész iskolaügy, ugyanis ha a minisztérium döntése alapján el is indulhatnak a cikluskezdő osztályok, kérdés, hogy lesz-e ahol? A tanfelügyelőség úgy kezeli az ügyet, hogy a táblabíróság döntése alapján visszakerülhetnek az osztályok az Unirea Főgimnáziumba, illetve a Bolyaiba – tette hozzá Székely Szilárd. Mint beszámoltunk róla, néhány unireás szülő beadványa alapján a bíróság visszamenőleg felfüggesztette a tanfelügyelőség 2015. évi 1385-ös határozatát, amely a Bolyaiba járó katolikus és az Unirea Főgimnáziumba járó osztályok diákjait a szülők kérésére átcsoportosította az újonnan alakuló katolikus iskolába. Ennek felfüggesztése azt jelenti, hogy a katolikus iskolás osztályok visszakerülhetnek a fent említett tanintézetekbe. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a legtöbb osztály már végzett azok közül, amelyek máshonnan jöttek át, a katolikus iskola legtöbb jelenlegi osztályainak diákjai már mind katolikus iskolásokként kezdtek, nem máshonnan jöttek át. A szülői közösség múlt héten azért kezdte el tüntetéssorozatát a prefektúra előtti parkban, hogy szeptember elsejéig választ kapjanak az illetékes intézményektől iskolájuk sorsával kapcsolatban. Csütörtökön van a tüntetés utolsó napja. Kedden a nép ügyvédjéhez fordult a cikluskezdő osztályok betiltását előíró tanfelügyelőségi határozat és a diákokat ért jogsértések miatt a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium szülői közössége. A szülői közösség képviselőjeként Csíky Csengele nevében benyújtott, a nép ügyvédjének marosvásárhelyi irodájában iktatott beadvány többek között arra hívja fel az ombudsman figyelmét, hogy a tanfelügyelőség 70-es számú határozatával megfosztotta a szülőket azon joguktól, hogy meggyőződésük szerinti tanintézetbe írassák előkészítő, ötödik, illetve kilencedik osztályos gyerekeiket. Emlékeztetnek, hogy Románia alkotmánya 29. cikkelyének 6. bekezdése biztosítja a szülőknek azon jogát, hogy saját meggyőződéseiknek megfelelően iskoláztassák gyerekeiket. Hajnal Csilla / Székelyhon.ro 2017. augusztus 29.Ismét emberre támadt egy medve SzékelyföldönEmberre támadt egy medve a székelyföldi Csíkmindszenten – közölte hétfőn Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a székelyföldi vadkárok bejelentésére létrehozott közösségi oldalon. A 38 éves csíkszentléleki férfi szilánkosan eltört alkarját hétfőn műtötték meg a csíkszeredai kórházban. A közösségi portálon közzétett videofelvételen maga az áldozat mesélte, hogy rendszeresen jár gombát és mogyorót szedni az erdőbe. Szombaton egy fiatal ültetett erdőrészen haladt át, és a medvéktől tartva nagyokat füttyentett, hogy elijessze az esetlegesen ott tartózkodó állatokat, amikor a fák közül teljesen váratlanul rátámadt egy közepes méretű medve. Megjegyezte: ugyan gázspray is volt nála, annyira hirtelen történt a támadás, hogy nem volt ideje ezt megelőzni. Amint a felvételen is látszik, a medve a jobb vállát és a jobb alkarját sebesítette meg. A férfi végül az időközben előkotort gázspray segítségével szabadult az állat karmai közül. Az esetről a Hargita megyei önkormányzat is közleményben számolt be hétfő este. A közlemény Borboly Csabát idézte, aki a környezetvédelmi minisztériumot hibáztatta az újabb medvetámadásért. Arra emlékeztetett, hogy július elején székelyföldiek százai tüntettek Bukarestben a megsokasodott medvetámadások miatt. Ekkor Gratiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy augusztus 8-án kihirdetik azt a minisztériumi rendeletet, mely 140 veszélyes medve kilövését teszi lehetővé, erre azonban azóta sem került sor. A miniszter múlt pénteken egy fórumon kijelentette, bármennyire is háborognak az állatvédők, ezen a héten kibocsátja a veszélyes medvék kilövését lehetővé tevő rendeletet. Európában – Oroszország európai részét leszámítva – körülbelül 17 ezer medvét tartanak számon, amelyből több mint 6800 Romániában él, a romániai medveállomány 78 százaléka pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyében található. MTI; erdon.ro 2017. augusztus 29.Érszőlősi Falunapok – vasárnapi eseményekAz Érszőlősi Falunapok sikeres első napja után a vasárnapi mondhatni, hogy még sikeresebb volt. A vasárnapi programok a templomban kezdődtek. Ez a nap volt az ünnepség súlypontja, hiszen még több kulturális és szórakoztató műsorral csalogatta a közönséget, mint az első napon. A közönség annak rendje és módja szerint megjelent, méghozzá igen szép számban. Az esőmentes nap is kedvezett a többségében szabadtéri rendezvénynek. A sokéves hagyománynak megfelelően a vasárnapi programok az Istenházában kezdődtek ökumenikus istentisztelettel, melyen zsúfolásig megtelt a református templom. Igen szép és példamutató, ahogyan az érszőlősi felekezetek együtt tudnak ünnepelni, énekelni, imádkozni. Az eseményt nem kisebb személyiség tisztelte meg jelenlétével, mint Pásztor Sándor, a Megyei Tanács elnöke. Barcui Barna vedresábrányi/monospetri polgármester pedig már visszajáró vendégnek számít az érszőlősiek ünnepségén. Az igét a felekezetek vezetői közösen hirdették, beleértve az ortodox tisztelendőt is, aki minden évben jelen van a közös imádságon. A felekezetek kórusai, énekesei is mindent megtettek annak érdekében, hogy az ökumenikus istentisztelet a falunapi ünnepség egyik fénypontja legyen. Természetszerűen elsőként a házigazda, Illyés Tamás református lelkipásztor mondott köszöntőt és hirdette az igét, majd az áldást is ő adta meg. Polgármesteri köszöntő A záróének után véget ért az egyházi rész, melyet követően Beke László polgármester köszöntötte a jelenlévőket és kívánt kellemes időtöltést. Megragadva az alkalmat kijelentette, hogy a jelenlegi önkormányzati csapat nem fog meghátrálni, teszi tovább a dolgát, mint ahogy eddig tette, akkor is, ha méltánytalan támadások érik őket. „Célunk építeni, szépíteni, gazdagítani községünket, képviselőtársaim és Isten segítségével.” – mondta a községvezető. Pásztor Sándor kiemelte, hogy azon döntését, hogy az Érszőlősi Napokat választotta az is befolyásolta, hogy a sok nagy díszes meghívó között megragadta figyelmét egy szerényebb és kisebb, mely Érszőlősről érkezett. A másik ok pedig az, hogy ebben a faluban hagyománya van a közös ökumenikus ünneplésnek, mely sajnos kezd kimenni a divatból. Gratulált a községnek a benne uralkodó egyetértésért, melynek köszönhetően magyar lakosainak száma, nem csökkent az 1910-es évekhez képest. „Példásan kitartottak és megmaradtak településükön, melyet széppé, vonzóvá tettek, megtartva nemzeti identitásukat.”- mondta a megyei elnök, majd zárszavában jó szórakozást kívánt. Kedves színfoltja volt a továbbiakban a templomi ünnepségnek a díszpolgári oklevél átadása, melyet a település orvosa dr. Sántha Levente kapott meg érdemei elismeréseként. A laudációt személyesen Beke László polgármester olvasta fel, melyben kiemelte a kitüntetetett szakmai és közéleti tevékenységét, melyekkel rászolgált arra, hogy a község díszpolgára legyen. Orvosként maximális tudása szerint szolgál, mely mellett több mint 14 éven át volt a helyi RMDSZ elnöke és a helyi újság vezető szerkesztője. A templomban zárénekként nemzeti imánkat énekelték, melyet követően a hívek a világháborús emlékműhöz vonultak ahol elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Ezt követően a délelőtti programokat a meghívottak számára készített finom ebéd zárta. Sportvetélkedő A délutáni programok a sportvetélkedővel kezdődtek, melyen a helyi iskolások bizonyították ügyességüket a kerékpárokon. Szervezője és levezetője Hover Gábor iskolaigazgató/sporttanár volt. Sokan álltak rajthoz, ügyesen szlalomoztak, biztonsággal uralták járművüket. A legügyesebb Biță Romulus Szabocs volt, második Balog Márk Sándor, harmadik helyet pedig Hiri Kristóf Géza szerezte meg. A szabadtéri színpadon az Insect együttes nyitott, majd a Girl Dance csapat szórakoztatta a nagyérdeműt. Egy másik helyszínem nagyszámú érdeklődőt vonzott a motoros show. Ezen bemutatónak hagyománya van már a községben. Este a sztárvendégek vették birtokba a színpadot: Csocsesz és L.L. Junior. A koncerteken részt vett a falu apraja-nagyja. Igazi falunapi hangulat volt. Tűzijáték A műsorvezető a nagy tapasztalattal rendelkező Földi Éva tanítónő volt mindkét napon, aki a Plusz FM rádió műsorvezetője. Idén sem maradt el a tűzijáték, melyet a szabadtéri diszkó követett, igen szépszámú résztvevővel. Sikeres, jól szervezett falunap volt, mely kiváltotta a lakosok elégedettségét. Szőke Ferenc / erdon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
