A Hargita Emlékkönyv bemutatásával, valamint a Hargita Kalendáriumokról szóló előadással zárult a Hargita Népe napilap negyven éves fennállásának rendezvénysorozata. Eljöttek az egykori kollégák, laptestvérek, a Háromszék, a Brassói Lapok és a Népújság munkaközössége, és ott voltak a hűséges olvasók is. Kozán István a Hargita Kalendáriumokról tartott előadást. A Hargita Kalendárium nem jelenik meg többet. Az elemzés egy lezárt sorozat áttekintése. Az évforduló alkalmából kiadták a Hargita Emlékkönyvet. Ez ünnepi alkalomra megjelentetett könyv, jelezte a kötet szerkesztője, Ferencz Imre. A visszatekintések sorát Zöld Lajosnak, a legidősebb hargitásnak a gondolatai zárták. /Takács Éva: Kalendáriumok és emlékkönyv – múlt és jelen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./
2008. március 8.
A Sepsiszentgyörgyön élő Bogdán László 60 éves. Vári Attila írta róla, hogy életében nem találkozott hasonló memóriájú emberrel, megmaradnak benne cikkek, versek, a könyvek kiadási adatai, szinte minden. Bogdán regényeket, novellákat, verseket, tanulmányokat, kritikákat ír, s több mint húsz megjelent könyve mellett a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap munkatársa. /Vári Attila: Bogdán László 60 éves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./
2008. április 14.
Először tehetett javaslatot a Communitas Alapítványnak a sajtótámogatások elosztásáról a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Április 11-én Brassóban ülésezett a szakmai szervezet által összehívott, újságírókat tömörítő grémium, amelyet Szász Attila, az alapítvány Sajtó Szaktestületének elnöke vezetett. A szakma a sajtónak jutó 900 ezer lejből 150 ezer sorsáról dönthetett, ennyit különített el a Communitas a napilapok számára. Ambrus Attila MÚRE-elnök számadatokat nem közölhetett, mert a döntés a Communitasé, de véleménye szerint a megtett javaslatok szakmai szempontot tükröznek. Az elmúlt években elsősorban a Krónika és a Háromszék napilap nehezményezte, hogy politikai álláspontja miatt hátrányos megkülönböztetés érte a pályázatok elbírálásakor. A MÚRE elfogadta az újságírók politikai szerepvállalására vonatkozó ajánlást: azok az újságírók, akik a választási kampányban jelöltek, vagy a kampányban dolgoznak, ideiglenesen függesszék fel sajtós tevékenységüket. /Sajtópénzt osztott a szakma. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2008. április 22.
A csendőrség kivizsgálja a gelencei eset körülményeit, közölte Adrian Faur alezredes, a megyei csendőr-felügyelőség parancsnoka. Csendőrségi túlkapás Gelencén címen a Háromszék április 18-i száma jelezte, hogy egy csendőrjárőr szabálytalanul járt el igazoltatás során, és durván elbánt egy férfival. A Háromszék korábban másik esetről is írt, egy nagyborosnyói illetőségű csendőr tavaly karácsonykor Zágonban duhajkodott. Az esetet kivizsgálták, a leírtakat valósnak találták, a parancsnok felbontotta az altiszt munkaszerződését. /Szekeres Attila: Kivizsgálják az ügyet (Csendőrségi túlkapás Gelencén). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./
2008. április 22.
A feljegyzések szerint az első székelyföldi performanszt Sepsiszentgyörgyön Ütő Gusztáv tartotta 1987-ben, fél-nyilvánosan, zárt ajtók mögött. Egy fotókiállítás kapcsán Ütő Gusztáv írt a Háromszék egyik friss számában: a tárlaton az értékek pusztulásába „tétlenül belenyugvó attitűdöt terjesztő végkicsengése van a fényképeknek”. Végkicsengése: kiöregedtünk, elhagyattattunk, gyengék és gyávák vagyunk… Egy nemzetrésznek csak a hiábavalóságot, a lemondást, a menekülést kell vizuálisan bemutatni? – kérdezte Ütő. Vidám, erőt és önbizalmat árasztó képekre van szükség. /Székedi Ferenc: Panaszfal. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2008. április 26.
A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. alapította Árpád fejedelem-díjat a kuratórium rangos intézmények és kiemelkedő személyiségek társaságában a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségének ítélte oda. A mostani kitüntetettek: Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség, a Háromszék szerkesztősége, Győrffy Sándor szobrászművész, Illyés Gyula (posztumusz), Kubik Anna színművész, Dunaszerdahely városa és Wass Albert (posztumusz). Az Árpád fejedelem-emlékdíjat 2007-ben alapították, és 52 alkalommal adományozták a nemzetépítésben rendkívüli szerepet vállaló intézményeknek és személyeknek. A korábbi kitüntetett között van: Apáczai Csere János Református Líceum – Kolozsvár, Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és Berszán atya – Gyimesfelsőlok, Az erdélyi néptánc 30 éve – Csíkszereda, Böjte Csaba atya és a dévai gyermekek, Duna TV, Csoóri Sándor, Jankovics Marcell, Jókai Anna, Kobzos Kiss Tamás, László Gyula (posztumusz), Makovecz Imre, Nagyszeben magyar közössége, nagyváradi püspökség, Nemeskürty István, Révkomárom városa, Sapientia Egyetem – Csíkszereda, Sára Sándor, Sütő András (posztumusz), Székely Nemzeti Tanács, Székelyudvarhely városa – Orbán Balázs emlékére, Szörényi Levente, Zenta városa. /Sylvester Lajos: Árpád fejedelem-díj a Háromszéknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./
2008. május 23.
Bodali Mihály uzoni háborús veterán 89 éves, a Háromszék napilapban több riportban szerepelt, s azokban is szemrehányást tett, hogy községében nem ünneplik meg a Hősök Napját. Két fiatal korosztály 1940. december 2-án vonult be a magyar hadseregbe, s a fenyőággal díszített kaszárnyakapukon az a felirat volt: Isten hozott, székely testvérek! Ebből a korosztályból ma kevesen, Uzonban is csak ketten élnek. A második világháborúban Uzonból ötvenöt személy vesztette életét. Bodali vallja, hogy a katonatársakról sohasem szabad megfeledkezni. 1940–44 között nem volt olyan katonai ünnepség Sepsiszentgyörgyön, melyen a díszszázad első sorában részt ne vett volna már nem élő bajtársaival a Hősök Napján a közös temetőben. Magyarországon a múlt évben pünkösd első napján tartották a Hősök Napját, de fejet hajtottak Erdővidéken, Baróton, Nagybaconban. Felső-Háromszék falvaiban Nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredesről emlékeztek meg. Uzonban azonban felejtenek. /(sylvester): Az emlékezés erkölcsi kötelesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2008. május 31.
Május 30-tól szórják megyeszerte Háromszéken az RMDSZ Háromszéki Választási Figyelő fejléccel ellátott kiadványát, mellyel – értesülések szerint 50 000 példányban – a kampánycsendben óhajtanak jelentkezni. A Háromszék szerkesztősége független újsághoz méltó magatartással követte a helyhatósági választások kampányát, ezért a leghatározottabban tiltakozik nemcsak a lap címének, hanem hatóságilag levédett fejlécének ilyenszerű elsajátítása ellen, írta Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője. A kiadvány nem a Háromszék napilap választási különkiadása! Az RMDSZ megyei szervezete régóta készül „fejünk fölül leverni a tetőt”, tette hozzá Farkas Árpád. /Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője: Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője: Ellopták a fejlécünket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./
2008. június 4.
A választások első fordulójában az MPP beváltotta első ígéretét, sikerült győztes csapatot állítania a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsban – jelentette sajtótájékoztatóján Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. A huszonegy fős testületben a legtöbb mandátumot, kilenc helyet szereztek meg, és megvan alpolgármester-jelöltjük is, Gazda Zoltánt javasolják erre a tisztségre. Csinta Samu szeretne megegyezni az RMDSZ-szel, hogy ők állítsák a másik alpolgármestert, ez jó alapja lenne az egység újrateremtésének. Csinta Samu az MPP értékrendjébe nem illeszkedő gesztusként említette az RMDSZ-nek a Háromszék fejlécével megjelentetett kampányújságát. – Ez az RMDSZ-es újság, az emberek szembehazudását célzó gesztus volt – fejtette ki. Antal Árpád, az RMDSZ jelöltje azt állította, hogy nincs köze az RMDSZ-es laphoz. Csinta Samu, kihívta egy nyilvános vitára ellenfelét, Antal Árpádot. /Farkas Réka: Vitára hívja ellenfelét (Csinta Samu kampányban) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
2008. június 6.
Az RMDSZ és az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltjei, Antal Árpád és Csinta Samu megígérték, megpróbálják megelőzni a kampány eldurvulását, a második forduló előtt személyeskedések jellemzik mindkét fél korteshadjáratát. Az RMDSZ a Háromszék napilap fejlécével ellátott kampányújságot jelentett meg. Farkas Árpád főszerkesztő tiltakozása után Csinta Samu is felhívta a figyelmet arra, hogy „az emberek szembehazudása ez a politikai kurzus”. Antal Árpád a www.zona.hu portálon megjelentetett cikkre hívta fel a figyelmet. Szerinte az említett írásból kiderült, hogy a sepsiszentgyörgyi MPP negatív kampányra készült az utolsó napon. Csinta Samu elhatárolódott az írástól és bejelentette, az MPP nevében pert indítanak a portál ellen. /Illyés Judit: Személyeskedő korteshadjárat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2008. június 6.
A magyarok fele nem ment el szavazni. Fölösleges tehát az RMDSZ vezetőinek a félkudarc, félgyőzelem miatt az MPP-re mutogatni, s azt állítani, hogy a rendszerváltás óta elért leggyengébb eredményt az új párt megjelenése okozta. Új emberek, új arcok jelentek meg a politikai kínálat asztalán, új eszmék és új elvárások fogalmazódtak meg. Az RMDSZ-nek, mely több mint tizennyolc éve uralja a politikai porondot, számolnia kellett a versenyhelyzettel. Érthetetlen az RMDSZ csúcs- és megyei vezetőinek vagdalkozása, bűnbakkeresése, az ellenfél lejáratására tett újabb és újabb kísérletei. Mindkét tábor vezetői jobb ügyhöz méltó elszántsággal tépték egymás plakátjait Az RMDSZ-esek büszkén újságolják: kicsit átalakított a Háromszék napilap fejlécét – épp annyira, amennyi a lopás vádja alól a bíróság előtt felmentheti őket. Miért nem saját logójukkal buzdították szavazásra az embereket? Egyszerű a válasz: mi vagyunk a hitelesebbek! – írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Ki hiteles? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./
2008. június 16.
Sepsiszentgyörgyön a választási küzdelemben két rokonszenves, ésszerű kompromisszumoktól sem idegenkedő személyiség, Antal Árpád és Csinta Samu verseng egymással. Négy évvel ezelőtt Kolozsváron Boc a magyar szavazatoknak is köszönhette a Funar fölötti győzelmet. Borbély László mindent megtett azért, hogy Marosvásárhely román választóit is megszólítsa, azonban a magyarok nem mentek el kellő számban szavazni. Antal Árpád azt ígérte, hogy ha őt választják meg, a románoknak is jobb lesz Sepsiszentgyörgyön élni. Az MPP-ről pedig az hírlett, hogy képviselői az ortodox egyházzal is felvették a kapcsolatot. A magyar sajtó ahelyett, hogy elégtétellel nyugtázta volna, kezdetét veszi az értelmes román–magyar egyeztetés, inkább a feleket „újabb és újabb elhatárolódásokba” hajszolta. Bíró Béla szerint az együttműködési stratégia hatására együttműködésre hajlamosabb román vezető személyiségek kerülnének előtérbe. „Ennek azonban a magyar oldalon is akadályai vannak. Mindenekelőtt a Háromszék című napilap, amelynek hangadó szerkesztői közel két évtizede következetesen a szimbolikus problémákra összpontosítanak, s a makacsul ismétlődő kudarcok hatására sem hajlandók tudomásul venni, hogy a választók túlnyomó többsége érveiket némán, de következetesen elutasítja, vagy figyelembe se veszi. ”Bíró Béla tehát megtámadta a Háromszék című napilapot. /Bíró Béla: Marscsatornák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
2008. június 17.
Több mint hat hete történt, a szülők mégis csak a napokban döntöttek úgy, hogy a nyilvánosság elé tárják az ügyet, amikor az iskola nevelőtanácsa meghozta a döntést: Lavinia Dantis Kézdimartonfalván tanító szakképzetlen helyettesítőt írásbeli figyelmeztetésben részesítették testi sértés miatt, mert egyik tanítványa szemét megkárosította egy golyóstollal. A hetedikes diákot a baleset után azonnal megműtötték, a hónap végén újabb beavatkozásra kerül sor. Április 22-én a kézdimartonfalvi általános iskolában a román szakos tanárnő arra kérte sport szakos kollégáját, hogy románórán fát rakasson a gyerekekkel. A tanárnő kérését visszautasította Király László tanuló, mert a megelőző órán is ezt tették. Erre a tanárnő büntetésből 1-est írt be románból. Az ellenőrzőbe még külön beírta, hogy a szülők másnap jelenjenek meg az iskolában. A tanítónő a kezében levő golyóstollat úgy dobta gyermekhez, hogy súlyosan megsebesítette bal szemét. Mindezért a tanárnő adminisztratív figyelmeztetésben részesült. A szentkatolnai iskolaközponthoz tartozó martonfalvi iskola tanári szobájában Szörcsey Ibolya tanárnő elmondta, sajnálatos balesetről van szó. Szerinte a szülőknek nem a Háromszék szerkesztőségébe kellett volna menniük. Lavinia Dantis szerint szó sem volt farakásról, ellenben a hetedikes diák bejött a tanáriba, szemtelenül beszélt, amiért a tanárnő figyelmeztette, „erre ő obszcénül mutogatott egy kiflivel”. Az 1-est nem bosszúból adta, hanem amiatt, mert feleltette, és nem tudott semmit. „Megint mutogatott, ekkor dobtam feléje a golyóstollat, ami az asztalról pattant vissza a szemébe. ” – Farkas Csaba tanfelügyelő szerint a tanárnőnek többet nincs, mit keresnie a tanügyben. /Fekete Réka: Megsebezte tanítványa szemét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./
2008. június 18.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke Iochom István újságíróhoz írt nyílt levelében reagált az újságíró Markó és szülővárosának népe /Háromszék, jún. 17./ című cikkére. Elhűlve olvasta: ,,Úgy hírlik, Markó Béla büntetni készül nem jól szavazó népét, szülővárosa választópolgárait, azokat, akik a Magyar Polgári Párt jelöltjeire adták szavazatukat, és azokat is, akik otthon maradtak. ” Markó szerint az újságírói becsület azt kívánná, hogy elmondja: hol hírlik? Ki hírli? Mert ő ilyet nem mondott. Rágalomról van szó. A népre nem lehet haragudni, magyarázta. A helyi RMDSZ dolgozott rosszul, Markó rájuk haragszik. /Markó Béla: Mitől függ a szeretet? Válasz Iochom Istvánnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./
2008. június 21.
Két éve azt mondta Czegő Zoltán, hogy nemsokára hazajön. Haza Erdélybe, haza Sepsiszentgyörgyre. Sosem tudott elszakadni szülőföldjétől. Czegő Zoltán Budapestről is hetente ír a szűkebb pátriában megjelenő Háromszék című újságban. Olvashatók féltő dohogásai a mai magyar helyzetről. Beszéde kellemetlen bizonyos füleknek. Czegő Zoltán nemzedéke a modernség csúcsaira törő erdélyi költészetet visszavezette közösségi hivatásához, nemzetszolgáló szerepéhez, a Forrás második nemzedékének költői a kisebbségi sorból fakadó felelősségtudat művészi szószólói. Magyarországra való áttelepülése után Czegő lírája kettős hangzatúvá vált: a kettős honosság, az odahaza és az itthon más-más ritmusa, az erdélyi és az anyaországi élmények szembesítése, amelynek lírai dokumentuma volt az 1996-os kötet, a Lelkek világhuzatban. A hetvenéves Czegő Zoltán költészetének fontos része az elődeire és a kortárs alkotókra, illetve művükre reflektáló versek sora. A költő fölidézi Dsida Jenőt, verset címez Csoóri Sándornak; verset ajánl Nagy Gáspárnak, akik a magyarság életesélyeinek s elszánt keresői. /Bölöni Domokos: „Egy bolygó hasad meg alattam” Czegő Zoltán hetvenéves. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
2008. július 1.
Corneliu Cimpeanu Háromszék megyei rendőrfőkapitány jelezte, hogy Háromszékben megjelent cikk nyomán /Rendőrségi túlkapás Esztelneken, jún. 27./ belső ellenőrzést rendelt el. Szerinte nincs összefüggés Cosmin Stroe esztelneki rendőr Kézdivásárhelyre történő áthelyezése és a vele kapcsolatos eset között. A főkapitány várja, hogy Gyergyai Attila, Csilla édesapja tegyen írásos feljelentést a lányát bántalmazó rendőr ellen. (Iochom): Visszajelzés a visszajelzésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./
2008. július 26.
Sylvester Lajos új könyve /Ojtoz völgye a hadak útján. A Kárpátok délkeleti átjárójának régi és új keletű históriája. Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2008/ nem ismeretlen a Háromszék napilap olvasói előtt. A kisemberek egymásba csúszó, egymást kiegészítő és folytató monológjai, történetei alulnézetből ábrázolják az elmúlt évtizedek eseményeit. A háromszéki krónikát makacsul, irigylésre méltó kitartással újra meg újra át meg átíró Sylvester ars poeticájának is felfogható: mindent meg kell tenni, hogy az elmúlt évtizedek elhallgatott, meghamisított, manipulált története teljes egészében ismertté válhasson. Sylvester kis darabokból, tragikus történetekből rakja össze könyvét. Így jelenik meg Ojtoz és környéke története, főként közelmúltja. Az ojtozi emberek zöme dacosan igyekezett hű maradni szüleitől, nagyszüleitől átöröklött életfelfogásához, eszményekhez. /Bogdán László: Az ojtozi történet, alulnézetből. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./
2008. július 31.
Hosszas viták jellemezték Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyei önkormányzat első rendes ülését. A legnagyobb ellenkezést az MPP részéről Bodó Lajos RMDSZ-es tanácstag kezdeményezése váltotta ki. A tervezet szerint a tanács felállítana egy bizottságot, amely elemezné az önkormányzat tulajdonában levő, mindenki által sajtóháznak nevezett ingatlan hatékonyabb kihasználásának lehetőségét. A sajtóházban működő két megyei napilap, a Háromszék és a Cuvantul Nou viszont mindössze négyzetméterenként egy eurót fizet az önkormányzatnak. Fazakas Tibor MPP-s tanácstag megfogalmazta gyanúját, hogy egyes politikai szervezetek neheztelnek a Háromszék napilapra, mert az bírálta őket, és most így próbálják befolyásuk alá helyezni. Tamás Sándor tanácselnök /RMDSZ/ kifejtette, más cégek is jelezték, hogy bérelnének helyet az ingatlanban, például az Observatorul de Covasna napilap, és egy udvarhelyi cég, amelyik magyar megyei napilapot indítana Kovászna megyében. Végül a tervezet szövegét általánosították olyan módon, hogy a bizottság az önkormányzat minden épületének kihasználtságát megvizsgálja. /Bíró Blanka: RMDSZ–MPP-csata. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./
2008. augusztus 23.
A Gardianul című lap augusztus 22-i számában idézte a Háromszék július 5-én Bedő Zoltán által jegyzett, Felemelt fejjel, egyenes derékkal című cikkét, s arra a következtetésre jutott, hogy a Háromszéket mint az elszakadásig menő önrendelkezés szószólóját, a fennálló renddel szembeni erőszakra buzdítás fórumát feljelenti a Román Hírszerző Szolgálatnál. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke is kijelentette: ,,Meg kell állítani őket. " A Gardianul az ,,ügy súlyosságára való tekintettel" egyetlen napot adott az RHSZ-nek, hogy válaszát megfogalmazza. A nagy pletykák és álhírek fórumának, a Gardianulnak ,,szenzációját" azonnal felkarolta az Antena 3 is, kiemelten foglalkozott a lappal és az említett cikkel. /Szenzáció uborkaszezon idején. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./
2008. augusztus 30.
Nagy László Mihály (sz. Kézdivásárhely, 1957. júl. 30.) operatőri tanfolyamot végzett Bukarestben, a magyar adásnál dolgozott, 1984-ben újságírói képesítést szerzett, majd tizenkét évi újságírás következett. Sepsiszentgyörgyre került a Megyei Tükör című laphoz, ott a rendszerváltásig az ifjúsági rovatot vezette. Alapító tagja a Háromszék napilapnak, aztán 1995-ben visszatért Marosvásárhelyre, és jó pár lapnak munkatársa, szerkesztője, igazgatója (Új Sport, Ötödik Kerék, Tabu Magazin, Erdélyi Napló, Erdélyi Futár, Erdélyi Hirdető, Erdélyi Figyelő). 2003-ban létrehozta a Magna Oktatási Központot, amely a felnőttoktatásban indított technikumokat a turizmus, kereskedelem, trénerképzés terén, egy évvel később pedig részt vett a Pannonforrás Kárpát-medencei Felnőttképzési Hálózat létrehozásában. Írásai az Ifjúmunkás irodalmi mellékletében, a Népújság Múzsájában jelentek meg. Kései jelentkezése nem ritkaság az erdélyi tollforgatók viszonylatában. Megjelent Nagy László Mihály: A csendestárs. Könyvcseppek a Könyvből. Novellák /Juventus Kiadó, 2008, Marosvásárhely/ című műve, melynek egyes darabjai "könyvcseppek egy olyan könyvből, amelyet minden ember megír az élete során, de nem mindenki teszi azt közszemlére. " Az előszóíró Nagy-Bodó Tibor szerint a közelmúltról nemcsak beszélni kell; írni is kell róla, hiszen a most felcseperedő nemzedékek nem tudják, nem is tudhatják, mi volt a kommunizmus. /B. D. : Nagy Laci könny(v)cseppjei. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2008. szeptember 12.
A Gardianul bukaresti napilapban augusztus 22-én egész oldalas közlemény jelent meg a Háromszék napilapról, Sorin Simion újságíró tollából. Ürügyül szolgált Bedő Zoltán Felemelt fejjel, egyenes derékkal című cikke, amely a Háromszék 2008. július 5-i számában jelent meg. Sorin Simion állítása szerint Bedő Zoltán cikkében fegyveres felkelésre szólítja a székelyeket, mert tervei szerint új államot kell alakítani Erdély szívében. E cikket a szerző a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ figyelmébe ajánlotta, amely egyben azt is jelenti, hogy veszély fenyegeti az országot. A cikkben elhangzottakkal az Antena3 televízió is foglalkozott. A Háromszék 2008. augusztus 23-án a Szenzáció uborkaszezon idején című szerkesztőségi cikkben utasította vissza a Gardianulban közölteket, illetve Sorin Simion állításait. Egy kérdés azonban tisztázatlan maradt. Sorin Simion azt állította, hogy az említett cikknek nem Bedő Zoltán a szerzője, hanem Albert Levente, vagyis a szerző nem merte vállalni a felelősséget írásáért, mindezt a Háromszék szerkesztőitől kiszivárogtatott hír alapján állítja. A cikk szerzője Bedő Zoltán, neve ismert, a Háromszékben több írása megjelent, és mindegyikért vállalta is a felelősséget. Nem szorult arra, hogy valaki neve mögé húzódjon. /Albert Levente: Nem szorulok álnevekre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./
2008. szeptember 26.
Szeptember végén lejár a megyei tanácsnak a Háromszék lapkiadójával, valamint a Cuvantul Nou román napilapot megjelentető alapítvánnyal kötött, az újságok szerkesztőségére vonatkozó bérleti szerződése. Az ingatlanokat felmérő bizottság a megyei önkormányzatnak javasolta, ne újítsák meg a bérleti szerződést, hanem értékesítsék az épületet. Végül az önkormányzati testület tudomásul vette a jelentést. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke közölte, úgy tűnik, néhány hónapra meghosszabbítják a bérleti szerződést. /Szekeres Attila: Levegőben a szerkesztőség székháza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./
2008. szeptember 26.
A Háromszék napilap székháza négy-öt esztendeje került – éppen a szerkesztőség indítványára – a megyei önkormányzat tulajdonába. Úgy gondolák, elővásárlási jogukkal élve az egész épületre vagy annak bizonyos részére igényt tarthatnak. Tévedtek, írta Farkas Árpád főszerkesztő. Márton Árpád parlamenti képviselő korábban már üzent: míg ő él, itt a szerkesztőség nem lesz tulajdonos. Demeter János eddigi tanácselnök elismerte: a székház tulajdonviszonyának rendezése számára nem jelentett prioritást, de javasolta: a szerkesztőség forduljon Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökhöz. Ezt nem tették meg. A pártvezetésnek semmi köze nem lehet az önkormányzat döntéseihez. Az RMDSZ-frakciónak el kellene gondolkodnia azon, milyen demokráciát, jövőt épít az a párt, az a szövetség, az az önkormányzat, mely gazdasági eszközökkel fogná be a független sajtó száját. /Farkas Árpád: Lapátra tennének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./
2008. szeptember 27.
Rövid idő alatt megjelent Sylvester Lajos harmadik, vaskos, nagy formátumú könyve is. Az Ojtoz völgye a hadak útján (A Kárpátok délkeleti átjárójának régi és új keletű históriája) egyetlen tájegységre, Ojtoz völgyére koncentrál, a Szőttesünkben török minták a törökországi kapcsolatainkról szól Rodostó kapcsán. A harmadik kötet Frigyre lépni a szülőfölddel (az összetartozás tudatrezdülése) Válogatott publicisztikai írások /Charta, Sepsiszentgyörgy, 2008/, ebben a szerző utóbbi esztendőkben a Háromszékben és a Gondola internetes portálon közölt publicisztikáiból válogat. Sylvester Lajos az otthon újrateremtésére tesz kísérletet. Hogyan alakul a székelység sorsa, milyenek jövőbeli esélyei, megvalósulhat-e az autonómia, ezeket a kérdéseket járja körül. Két ország, Románia és Magyarország elmúlt éveinek krónikája is a könyv. /Bogdán László: Az otthon újrateremtése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./
2008. október 4.
Megjelent: Fekete Vince: Udvartér /Háromszék, Sepsiszentgyörgy, Kaláka Könyvek/ című munkája, a szerző napi publicisztika határain túlnövő esszéit tartalmazza. /Farkas Árpád: Megjelent: Fekete Vince: Udvartér. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./
2008. október 18.
Torday Cecília idén februártól a Kovásznai Városi Művelődési Ház igazgatója, menedzsere. Kicsit fájlalja, hogy több hónapos munkájának, az elmúlt időszakban szervezett művelődési eseményeknek alig volt visszhangja. Kovásznának nincs rádiója, újságja, így tevékenységükről csak a Székely Hírmondó vagy a Háromszék írhatna. Elmondta, hogy megszervezik a nagyon népszerű képzőművészeti kiállításokat mind amatőrök, mind profik számára. Elindították a filmklubot, az eszközöket külföldi adományokból szerezték be, s mivel sokat segített a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház, Kovásznán is Uránia Filmklubnak nevezték el az övéket. Új kezdeményezés a táncház. Ennek Kovásznán nincs hagyománya, s kudarccal indult. A felnőtt-táncház nem volt sikeres, de a gyermek-táncházba legutóbb annyian jöttek, hogy nem fértek el a teremben. Az épület, melyben most dolgoznak, korábban szociális intézmény volt. Nagytermük nincs, valószínűleg ez az oka annak, hogy elszoktak az emberek innen. Kovászna város művelődési életében igen fontos szerepet tölt be a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, ők működtetik az Ignácz Rózsa Irodalmi Klubot, a Fábián Ernő Népfőiskolát. Nagyon aktívak, mindig hangsúlyosan jelen vannak a város életében. Sikeres a nyár folyamán indított rendezvény, a Kovásznai Nyári Esték. Ennek célja: a város lakosságán kívül egyfajta szórakoztatást biztosítani az itt megforduló fürdővendégeknek is. /Simó Erzsébet: A visszhangtalanság sem ölheti meg a terveket (A kovásznai művelődési életről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
2008. október 18.
1958 a romániai magyarság történetében a véres megtorlásokkal, kivégzésekkel, példátlan retorzióval társuló esztendőként marad meg a közös emlékezetben. A román kommunista diktatúra számára a megtorlásokhoz az impulzust a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. február 22. és 28. közötti látogatása jelentette. Kállai Gyula 1958. február 24-én Marosvásárhelyen jelentette ki, hogy Magyarországnak a szomszédaival szemben semmilyen területi követelései nincsenek, majd kijelentette, hogy az 1956-os magyar ,,ellenforradalom” elsősorban Románia területi integritása számára jelentett veszélyt. A csúsztatás abban állt, hogy revíziós követeléssel egyetlen program sem lépett fel. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem programjában 16. pontként szerepelt, hogy a magyar kormány nemzetközi fórumokon képviselje a határon túli magyarok ügyét. Kállai Gyula arra is felhívta a ,,román elvtársak” figyelmét, hogy az ellenforradalmárokat példásan meg kell büntetni. Ennek a kijelentésnek azonnali hatása volt: véres kezű magyar gyilkos, Kádár János és kísérete még el sem hagyta az országot, amikor a Kolozsvári Katonai Törvényszék Fodor Pál csíkszeredai vasútépítő mérnök, Csiha Kálmán református lelkész – a későbbi püspök –, Hajdu Géza, Szőcs Ignác, Szentmártoni Bálint Ferenc-rendi szerzetes perében példátlanul szigorú büntetéseket mondott ki: Fodor Pált, Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester (1996–2000) édesapját 25 évi kényszermunkára, a többieket 10 és 20 év közötti börtönbüntetésre ítélte. 1958. május 30-án Temesváron tíz személyt ítéltek halálra. Kegyelmi kérvényüket visszautasították, a Nagy Nemzetgyűlés elnöki tanácsa 1958. augusztus 22-én megerősítette a halálos ítéleteket. Ötven évvel ezelőtt, 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében a tíz értelmiségit, köztük dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvédet, kivégezték. Az ötvenedik évfordulón álljon itt a névsoruk: Szoboszlai Aladár magyarpécskai római katolikus plébános, Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébános, báró Huszár József abafáji földbirtokos – letartóztatásakor Aradon élt –, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvéd, a Nemzeti Parasztpárt egyik Arad megyei vezetője, Orbán Károly mezőmadarasi, nyolc nyelvet beszélő földbirtokos, dr. Kónya Béla István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán István csíktaplocai tisztviselő, földműves, Lukács István magyarpécskai kereskedő, Tamás Imre csíksomlyói tanító, Tamás Dezső csíksomlyói tisztviselő. A hozzátartozók ma sem tudják, hol nyugszanak szeretteik földi maradványai. Tamás Imre tanító három gyermekének a börtönből kiadták édesapjuk véres foltokkal tele nagykabátját. Szoboszlai Aladár úgy képzelte, hogy Háromszék lesz az általa kidolgozott Keresztény Dolgozók Pártjának és programjának központja. Bérmakeresztapja, Ábrahám Árpád torjai plébános révén a szervezkedés egyik legfontosabb központja Torja lett. A mozgalomnak sejtje működött Kézdivásárhelyen, Csernátonban. Azért fontos, hogy a mozgalom hiteles történetét a Háromszékben közölt sorozat révén elsősorban a megye lakossága ismerje meg. 50 évvel ezelőtt, 1958. október 4-én a nagyvárad-velencei művelődési házban mondták ki az ítéletet az érmihályfalvi csoport perében. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós István volt hadbíró századost, később magyar-francia-latin szakos tanárt halálra, 13 személyt életfogytiglani kényszermunkára és a többieket 5–25 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Sass Kálmánt és Hollós Istvánt 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben végezték ki. Ez volt a legkegyetlenebb per, a túlélők nagy része a börtönből való szabadulás után elhunyt. A Háromszék folytatásokban közli Tófalvi Zoltánnak a Szoboszlai-per anyagát feldolgozó munkáját, emléket állítva Erdély mártírjainak. /Ötvenhat véres megtorlása Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
2008. október 24.
Október 23-án Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban rendezték meg a Magyar Művészetért díj XXII. díjátadó gáláját. A Magyar Művészetért díjat 1987-ben alapították, ,,akkor sem volt könnyű, most sokkal nehezebb” – mondotta bevezetőjében Gubcsi Lajos író, költő, a díj kuratóriumának elnöke. Magyar Művészetért Díjban részesültek az évek során művészek és mecénások egyaránt, mindazok, kiknek szívügye a magyar művészet éltetése. A mostani díjátadó gála egészét 1956 töltötte ki, a díjazottak méltatását és az előadóművészek műsorát egyaránt ’56 szellemisége szőtte át, legyen szó a Háromszék szerkesztőségéről, arról a ,,szellemi műhelyről, mely nemzeti megmaradást és jövőépítő szellemiséget sugall” (Árpád fejedelem-díj), a csángókat megörökítő Ádám Gyula csíkszeredai fotós művészetéről vagy Benedikty Horváth Tamás budapesi írónak a Szuvenír című ’56-os nagyregényéről (Magyar Művészetért Díj), a ,,megcselekedni haza nélkül is azt, amit megkövetelt a haza” eszméért alapított alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumról (Bartók Béla-emlékdíj), illetve Kobzos Kiss Tamás alkalomhoz illesztett, sajátos előadásáról és Erdélyi Györgynek a Szuvenírből vett döbbenetes részletének előadásáról. Végezetül Gubcsi Lajos bejelentette, tárgyalni fog a Tamási Áron Színház vezetőségével, hogy a posztumusz Magyar Művészetért Díjat kapott, tragikus sorsú színművésznek, Visky Árpádnak szobrot, emlékművet állíthassanak a színházban, valamint, hogy Kós Károly posztumusz Árpád fejedelem-díját a Székely Nemzeti Múzeumban helyezhessék el. /Váry O. Péter: Magyar művészetért ’56 szellemében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2008. október 24.
A Háromszék nem újság, a Háromszék pártlap – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke, amikor a Régió Rádió szerkesztői a sajtó és kampány viszonyáról kérdezték. Hozzátette, hogy szerinte az ellentábor, tehát az MPP lapjaként számon tartott újságot ezek után még választási reklám-közlés céljából sem veszi igénybe az RMDSZ. Mondja mindezt a pártszempontból ugyancsak függő Régió Rádióban, a megyei tanács-elnök és Sepsiszentgyörgy polgármestere szócsöveként fungáló médiában. Kijelentésével szemben a Háromszék nem az MPP lapja, kínosan vigyázott az önkormányzati választások alatt, hogy középen maradjon. Az RMDSZ mindenfajta bírálatot személyes sértésként kezel, s ráadásul, mióta módjában áll, gazdasági eszközökkel megtorolja. Most hozta a Háromszék szerkesztősége tudomásunkra az RMDSZ-es vezetés alatt álló megyei tanács, hogy a több mint harminc éve a lap székházául szolgáló épületből májusban fel is út, le is út. /Simó Erzsébet: A kampányfőnök megtorlással fenyeget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2008. október 25.
Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke adta át a Háromszék szerkesztőségének az Árpád fejedelem díjat. Laudációjában hangsúlyozta, a Háromszék olyan magyar szellemi műhely, mely „romániai-erdélyi viszonylatban a legnagyobb példányszámban, legnépesebb olvasóközönség számára sugároz a Kárpát-medencéből világmagyarságig kihajló nemzeti megmaradást és jövőépítést célzó eszmeiséget anélkül, hogy bármely politikai vagy hatalmi szférával szembeni függetlenségét feladta volna. Ezért ma már nagyon sokan a Háromszéket a magyar nyelvterület hatalmi szféra által legbefolyásolhatatlanabb, legfüggetlenebb napilapjának tekintik. ”Történelmi nemzettudat-építését értékfelmutatás jellemzi. Népszerű összefoglalókat közölt a magyar nép történetéről (Nemeskürty Istvántól), s még tudományosabbat Székelyföld históriájáról (Egyed Ákostól) több mint ötven-nyolcvanezer olvasója ébresztésére. Rendszeresen megemlékezik nemzetünk történelmének, irodalmának, művészetének nagyjairól, figyeli a magyar diaszpóra szellemi világát is. A Háromszék a napilapok közül legkövetkezetesebb elkötelezettje az autonómia eszméjének. A lap újságírói: Sylvester Lajos, Kisgyörgy Zoltán, Bogdán László, B. Kovács András, Simó Erzsébet, Magyari Lajos, Ferencz Csaba, Fekete Réka, Áros Károly, Váry O. Péter, Farkas Réka, Farcádi Botond, Szekeres Attila, Mózes László. /Gubcsi Lajos: Árpád fejedelem-díj a Háromszék szerkesztőségének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
