Az Iskola Alapítvány június folyamán megkezdte a 2004–2005-ös tanévi nevelési-oktatási, valamint tankönyv-és taneszköz-támogatások kifizetését. Szeptemberig összesen 55 301 nevelési-oktatási, valamint tankönyv-és taneszköz-támogatásra, valamint 552 hallgatói támogatásra jogosult személynek utalta ki az ösztöndíjat. Az Iskola Alapítvány projektirodája szeptemberben a soron következő 33 775 támogatásra jogosult gyerek után postázta az értesítő levelet. A magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatala által jóváhagyott összegnek csak egy részét bocsátotta az Iskola Alapítvány rendelkezésére, az Alapítvány a kiértesített pályázók közül csak 6 362 személynek folyósíthatja a támogatást 142 508 800 Forint értékben. A hátralevő 67 551 nevelési-oktatási támogatásra jogosult gyereknek és 5 157 egyetemi hallgatónak az Iskola Alapítvány azonnal folyósítja az összegeket, amint a támogatást Magyarországról átutalják. /Sajtóközlemény. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./
2005. október 1.
Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke közölte, hogy a kedvezménytörvény alapján kiírt pályázatot lebonyolító szervezet június folyamán megkezdte a 2004–2005-ös tanévi nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatások kifizetését. Az Iskola Alapítvány szeptemberben 33 775 támogatásra jogosult gyermek után postázta az értesítő levelet, azonban a magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatala által jóváhagyott összegnek csak egy részét bocsátotta az Iskola Alapítvány rendelkezésére, az alapítvány a kiértesített pályázók közül csak 6362 személynek folyósíthatja a támogatást. – Ezért az áldatlan helyzetért Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnököt tartom felelősnek – hangsúlyozta Kelemen Hunor –, hisz az általa vezetett kormány megszegte nemcsak az ígéreteit, hanem a megkötött szerződést is. A képviselő megjegyezte: ha a magyar kormány olyan nehéz anyagi helyzetben van, hogy ez a pár millió forintnyi ösztöndíj csődbe viszi, akkor az erdélyiek szolidaritásból akár gyűjtést is rendezhetnek megsegítésére. /Sarány István: Késik a nevelési-oktatási támogatás kifizetése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./
2005. október 6.
Huszonöt százalékkal csökkenhetnek a határon túli magyarok támogatását. A Gyurcsány-kormány 9,614 milliárd forintot irányoz elő a magyar állam jövő évi költségvetéséből a határon túli magyarok támogatására, ami mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint a hasonló célra idén kiutalt 12,8 milliárd forint – áll a 2006. évi költségvetés-tervezetben. A kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatások kifizetésére előirányzott jövő évi keret 3,4 milliárd forint, holott erre az idén is ötmilliárd forintra érkezett igénylés, amit a magyar állam eddig nem folyósított a szétosztást lebonyolító határon túli civil szervezeteknek. A határon túli magyar felsőoktatás kerete a 2005-ös 170 millió forintról 32 millióra apad. Bizonytalanná vált, hogy megkapja-e az idei támogatásnak (1,750 milliárd forint) megfelelő keretet jövőre a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Határon túli magyarok oktatási és kulturális programjainak támogatása elnevezésű keret jövőre közel ötmilliárddal csökken: tételesen 7,248-ról 2,3 milliárdra. Kató Béla, a Sapientia-EMTE kuratóriumának elnöke elmondta, hogy Szabó Vilmos államtitkár nemrég azt ígérte a kuratórium vezetőségének, hogy az egyetemnek járó támogatás nem fog csökkenni, és az intézmény jövőre is megkapja a közel 1,8 milliárd forintot. Amennyiben nem kapják meg, akkor a Sapientia léte forogna kockán. A költségvetés-tervezet megszünteti a csángómagyaroknak szánt támogatást, amelyre idén százmillió forintot folyósított a magyar kormány. Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó, a határon túli magyarságot támogató alapítványokra 504 millió forintot szánnak az idei 700 millióhoz képest, a határon túli közoktatás fejlesztésére 147 milliót (2005-ben 200 millió), ösztöndíj és oktatói támogatásra pedig 341 milliót (idén ez a támogatás 417 millió forintra rúgott). A tervezet közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – kurtítaná a HTMH költségvetését is. Határon túli magyar tudósok támogatására az eddigi 116 helyett csupán 28,5 millió forintot költhet majd a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek tudományos ösztöndíjakat megítélő Arany János Közalapítványának jövőre nem kíván pénzt adni a magyar állam. A Transindex című internetes újság kiszámolta: miközben a magyar kormány idén a 6582 milliárd forintos állami költségvetés 0,195 százalékát költötte a határon túliakra, 2006-ban a magyar államigazgatás 7309 milliárd forintos büdzséjéből (ami 11 százalékkal nagyobb a 2005-ösnél) a támogatásokra tervezett összegek mindössze 0,132 százalékot tesznek ki. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke felháborítónak, minősíthetetlennek nevezte a jövő évi magyar költségvetés-tervezetnek a határon túli magyarság támogatására vonatkozó sarokszámait. „Vagy súlyos hozzá nem értésről vagy az anyaországon kívüli magyarság iránti empátia teljes hiányáról árulkodnak ezek a számok – jelentette ki. A képviselő bízik benne, hogy még hasznos időben konzultációra hívják az RMDSZ-t, ahol a szövetség képviselői felhívhatják a figyelmet a hibákra és aránytalanságokra. „Legalább a 2005-ös támogatási szint fenntartását el kell érnünk, bár az idei támogatások tekintélyes részét sem folyósította a magyar állam” – nyilatkozta Kelemen Hunor. Markó Béla RMDSZ-elnök közölte: hallott róla, hogy csökkentek a támogatási tételek, de még nem volt ideje áttanulmányozni az adatokat. „Ha ez így van, akkor ez rendkívül aggasztó, hiszen legalább olyan mértékben kellett volna növekedniük a támogatásoknak, mint a költségvetés egésze. Ráadásul az igazság az, hogy már az idei évre előirányzott összegeket is késve folyósították, a Szülőföld Alap még nem indult be, és a különböző tárcák kifizetésével is gond volt. Az ezekből fakadó elégedetlenségünknek pedig már korábban is hangot adtunk” – tette hozzá Markó, aki szerint a támogatások csökkenése mindenképpen téma lesz a hétvégi, marosvásárhelyi „kis Máérten”. /Csinta Samu, Kiss Csaba: Zsugori a Gyurcsány-kormány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./
2005. október 7.
Az idei költségvetési támogatást sem teljesítette a magyar kormány, a jövő évi büdzsé határon túli magyaroknak szánt támogatását pedig 25 százalékkal csökkentené. Ezt az elégedetlenségi listát kiegészítik azok a nemzeti vízummal, illetve mikrocsipes speciális személyi igazolvánnyal kapcsolatos tervek, amelynek szükségessége kapcsán komoly kételyek merülnek fel határon túl. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) marosvásárhelyi ülésén a résztvevők a különleges személyi irat bevezetése helyett a magyar-igazolvány mellett teszik le a garast. Kelemen Hunor parlamenti képviselő elmondta, hogy a nemzeti vízum, valamint a speciális magyar személyi igazolvány ötlete mindenképpen szerepel majd az október 8-i ülés napirendjén. A politikus közölte, hogy a személyi igazolvánnyal kapcsolatban már tájékoztatást kértek a magyar kormány részéről, hiszen nem értik, hogy az intézkedés milyen újdonságot jelent a magyarigazolványhoz képest. Erre azt a választ kapták, hogy az új személyazonossági irat mikrocsippel is rendelkezne, ami biztonságosabb felhasználást biztosítana, és nehezebbé tenné a hamisítását. Kelemen Hunor emlékeztetett: ennek az igazolványnak a használata nem jár semmilyen kedvezménnyel, ugyanakkor „többmilliárd forintot már belevertek a magyar igazolványba”. Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarokat érintő jogszabályok kidolgozásáért felelős kormánymegbízott szeptember 20-án úgy nyilatkozott, hogy az új igazolványhoz nem kapcsolódnak jogok, kedvezmények vagy utazási lehetőség. Hozzátette: a szomszédos országokban élő magyarok viszont az új, speciális magyar személyi igazolvánnyal vehetnék igénybe a kedvezménytörvényben biztosított jogokat és kedvezményeket. – A nemzeti vízum bevezetését csak üdvözölni tudjuk, de ez nem váltja ki a kettős állampolgárságot – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A határon túli magyarok nem utazgatni akarnak, hanem szeretnének szülőföldjükön megmaradni – hangoztatta Tőkés László, püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a jövő évtől bevezetésre kerülő magyar nemzeti vízumról. A püspök az MTI-nek kijelentette: „Nyilvánvaló, hogy ez a vízum a magyarigazolvány kiváltására szolgál alternatíva gyanánt. Másfelől teljes félreértésből fakad, ugyanis az erdélyi és általában a határon túli magyarok nem utazgatni szeretnének, hanem szülőföldjükön megmaradni. Ehhez volt szükségünk a státustörvényre, ehhez van szükségünk a kettős állampolgárságra, a magyarigazolványra. Más szóval: nem pótolható a határon túli magyarságnak megadandó magyar állampolgárság semmilyen más megoldással, akárha mégoly tetszetős is, mint amilyen a nemzeti vízum. Természetesen a maga helyén ez is bizonyos fontossággal bírhat”. – A Gyurcsány-kormány nemzeti vízumának a bevezetése a nemzeti bezárkózást és a Magyarországra való bevándorlást szolgálja, nem pedig a határon túli magyarságra nyitott, befogadó és távlatos nemzetpolitikát – vélte Szász Jenő a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Kelemen Hunor az Iskola Alapítvány elnökeként felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány még a 2005-ös költségvetését sem teljesítette, az oktatási-nevelési támogatások felét még nem utalta át Kolozsvárra. Mintegy 65–70 ezer érintettet várja a támogatást. Költségvetési támogatás 1990–2006. (Jelölés Év: Központi költségvetés/(milliárd)/Határon túli összeg (millió)/Százalék) 1990: 642300/63,7/0,010%; 1991: 931700/183,4/0,020%; 1992: 1189600/709,7/0,060%; 1993: 14662001/439,7/0,098%; 1994: 1648300/1929,2/0,110%; 1995: 1945325/1486,1/0,076; 1996: 2086832/2125,2/0,102%; 1997: 2561607/2080,8/0,081; 1998: 2801855/2358,5/0,084%; 1999: 3510634/3655,5/0,104; 2000: 3788276/6642,9/0,175%; 2001: 4322441/11104,8/0,257%; 2002: 4556251/12550,3/0,275; 2003: 5310600/9723,8/0,183%; 2004: 5947400/12829,8/0,156; 2005: 6582893/12827,4/0,195 (terv); 2006: 7309100/9614,4/0,132%. /B. T.: Nem kell újabb magyarigazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2005. október 25.
Segesváron a református egyházközség 15 éve próbálja visszaszerezni azt az ingatlant, amelyet az 1948-ban államosítottak. A megyében ez az egyedüli egyházközség és gyülekezet, amelynek nincs saját tulajdonú lelkészi hivatala – mondta Bíró István lelkész. Az ingatlanban jelenleg egy iskola működik. Markó Attila, az országos restitúciós bizottság tagja elmondta, hogy a restitúciós döntéseknél nincs diszkrimináció. – A segesvári RMDSZ-nél szinte naponta reklamálnak azok a családok, amelyeknek a 2004-2005-ös tanévre meg kellett volna kapniuk a magyar nyelven tanuló gyerekeik után járó 22.300 forintos oktatási támogatást. Több mint háromszáz gyerekről van szó, a pénzt a segesvári családoknak nem utalta ki még az Iskola Alapítvány. /(mózes): A református egyház visszaköveteli az ingatlant. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2005. december 13.
A Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiuma közzétette az alaphoz benyújtott pályázatok nyerteseit. A megítélt összegek átlagához képest jelentősebb támogatást kapott Erdélyből az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet működtető Sapientia Alapítvány, amely az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működési és eszközfejlesztési támogatására 100 millió forintot fordíthat. Szintén komoly összeget kapott még az Iskola Alapítvány, az 55 millió forintot fiatal egyetemi oktatók kolozsvári letelepítését szolgáló ingatlanépítésre költheti. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kutatási háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szakkollégiumi szemináriumtermének kialakítására és bővítésére 16 millió forintot kapott. /Szülőföld Alap: közzétették az első nyerteseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2005. december 15.
December elején 27 917 gyermek után folyósított nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást, és 1581 egyetemistának utalt hallgatói támogatást az Iskola Alapítvány. A magyar kormány által késéssel folyósított összeget az Iskola Alapítvány a hátralevő 40 ezer 52 támogatásra jogosult gyermeknek december folyamán utalni tudja – áll az Iskola Alapítvány közleményében. „Az ösztöndíjat a pályázó szülők legkésőbb jövő év január közepéig mindenképp át tudják venni” – áll a Kelemen Hunor elnök és Nagy Zoltán irodavezető által aláírt közleményben. /Utalják a húszezer forintokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2005. december 16.
A posta már ezen a héten házhoz visz 27 ezer oktatási ösztöndíjat – az összeg a magyar kormánytámogatás lebonyolítója, az Iskola Alapítvány számláján van. Ezzel a kedvezményezett I-XII. osztályos diákok száma 140 ezerre kerekedik. „Megkapja mindenki a pénzt, immár száz százalékban mondhatjuk ezt nekik – csúszás csak annyi lesz, amennyit az összeg átváltásának papírmunkája igényel, illetve az ünnepek miatt elkerülhetetlen” – nyilatkozta Kelemen Hunor alapítványelnök, RMDSZ-es parlamenti képviselő. A 22 400 forintos tételekben a húszezer forintos ösztöndíj mellett a tanszertámogatást is benne foglaltatik. „2002-20003-ban kikerültek az óvodások a támogatást biztosító törvény szövegéből – próbáltuk visszahozni, de ehhez a Határon Túli Magyarok Hivatala és a magyar külügyminisztérium törvénymódosítása szükséges, ez egyelőre nem következett be” – mondta el Kelemen Hunor. Az elnök szerint az összeg jövőre is azonos nagyságrendű marad. /Bankszámlán a forinthúszezrek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2006. február 15.
A 2004–2005-ös oktatási-nevelési támogatást igénylők száma 10,5 százalékkal nőtt Erdélyben a korábbi kiíráshoz képest. A következő évi pályázat esetében is hasonló arányú növekedésre számítanak – közölte Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke. Az oktatási nevelési támogatás erdélyi lebonyolításáért felelős alapítvány elnöke a 2004–2005-ös pályázatot értékelte kolozsvári sajtótájékoztatóján, amit Komlós Attilával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével közösen tartott. Az igénylők számának növekedése esetében is ki tudják fizetni a pályázatokat. A 2004–2005-ös évben összesen 131 148-an kérvényezték a támogatást, amit az igénylők 98,5 százalékának folyósítottak is. A magyar állam így összesen 11 millió 581 ezer eurót juttatott a magyar nyelven tanuló erdélyi magyar gyerekeknek. A tankönyv és taneszköz-vásárlásra szóló támogatásért 5709-en nyújtottak be pályázatot. Az igénylők legtöbben a székelyföldi Hargita, Maros és Kovászna megyében járnak iskolába. Hozzátette: a jogosultak 56 százaléka rendelkezik magyarigazolvánnyal. Komlós Attila megköszönte az Iskola Alapítványnak, hogy lebonyolította és kiértékelte a pályázatot. Garantálta, hogy a magyar állam jövőben is kifizeti ezt a támogatást, még akkor is, ha az igénylők száma növekedik. Kifejtette: a Kárpát-medencében járva az a személyes tapasztalata, hogy főleg szórványvidékeken a magyar gyermekek jelentős hányada az óvodában részesül utoljára magyar nyelvű tanításban. Ezért pártolja azt, hogy a határon túli magyar oktatás támogatásának fejlesztéseként terjesszék ki ezt a finanszírozást az óvodás korúakra is. /Borbély Tamás: Nőtt az oktatási támogatást igénylők száma. A HTMH elnöke az óvodásokra is kiterjesztené a juttatást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2006. február 25.
Fehér megyében Vajasdra a magyarokat Bethlen Gábor telepítette le 1617-ben, Lippa várából, a török foglalás után. A református templom 1618-ban épült. Sipos Szabolcs református lelkész 33 éve pásztora a gyülekezetnek. – Lélekben apadunk, anyagiakban gyarapodunk, legalábbis a kommunizmus éveihez viszonyítva. 1973-ban, amikor idejöttem, 600 lelkes volt a gyülekezet. A tavalyi évet 492 taggal zártuk – mondta. A 33 év alatt 259 hívét temette el és 195 gyereket keresztelt. Nem költöztek el sokan a faluból. A sokgyerekes, nagy családok hiányoznak. A fiatalok nagy része városban dolgozik. Gyulafehérvár ipara szippantja el őket, meg a tövisi vasút. Sok a vegyes házasság. Még működik az iskolában a magyar tagozat, de kevés gyereket iratnak magyar iskolába. Kedvező változás van azóta, amióta az Iskola Alapítvány folyósítja a tanulmányi segélyt. A faluban 60% volt a magyarság aránya, de amióta a Verespatakkal kapcsolatos bányavállalat vásárolja a házakat, legalább 12 család költözött be Verespatakról. /Takács Ildikó: A harang hirdeti, hogy itt vagyunk. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./
2006. február 27.
Február 25-én Marosvásárhely ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. Megjelent többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős RMDSZ ügyvezető alelnök, valamint a Közoktatási Tanács tagjai: Kötő József államtitkár, Asztalos Ferenc képviselő, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, Péntek János képviselőjeként Néda Árpád professzor, Tulit Zsombor, a Romániai Magyar Tankönyvkiadók Egyesületének képviselője, Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője, Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség elnöke. A tanács egyéves tevékenységét értékelve Lakatos András mindenekelőtt a Tanügyminisztérium által 2005-ben kiírt 53 tankönyv lektorálásának fontosságát emelte ki. Arra kell törekedni, hogy a minőségi magyar tankönyveket magyar szakemberek írják, és ehhez tankönyvíró műhelyek létrehozása szükséges. – Igény van a romániai magyar pedagógusok akkreditált, intézményesített továbbképzésére. /Ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./
2006. március 2.
A lupényi és vulkáni magyar oktatás sorvad. Jó néhány évvel ezelőtt az Iskola Alapítvány vásárolt pedagóguslakást Vulkánban. Tavaly az RMDSZ helyi szervezete külön épületet szerzett a lupényi magyar tagozatnak, a Geszthy Ferenc Társaság pedig autóbuszt biztosított az ingázáshoz. A busz azonban nem indult be, a felújított önálló épület sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tizenöt éve vajúdik a két intézmény. Az új tanügyminisztériumi rendelet szerint nem létjogosult a 10-es létszám alatti gimnáziumi osztály, az elemiben is 24 gyermekre van szükség ahhoz, hogy legalább két tanítót foglalkoztathassanak. Vulkánt ez már nem igazán érinti, mert itt nincs mit összevonni. Az elemi már egy pedagógussal indult, az 5–8. osztály összevontan működik. Illyés Katalin, aligazgatónő keresi a megoldást, külön épület és délutáni foglalkozás biztosításáért harcol. Lupényban az elemi további összevonása egyetlen gyereken múlik. Egyelőre két tanítónő tanít alsó tagozaton, de jövőre csak 23 gyermek biztosított a megkövetelt 24 helyett. Gherman Margit tanítónő felszólítást kapott, hogy nézzen más állás után, mert ősztől meg fog szűnni az állása. Az összefogást emlegette tavaly is mindenki, végül szeptemberben a két fiatal lelkész indult gyermeket toborozni, de már nem sikerült leállítani az összevonást. Ha szeptemberig sikerül elég gyermeket beíratni, leállítják az összevonást, hangsúlyozza Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. /Gáspár-Barra Réka: Egy gyermeken múlik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./
2006. március 13.
Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2006. május 3.
Az iskola és a települési önkormányzat közötti viszony javítása érdekében szorgalmazták a csíki polgármesterek a tanügyi tárca képviselőivel, a tanfelügyelőség vezetőivel való találkozót. Erre biztosított alkalmat a Csíki Fiatal Pedagógusok II. Fóruma, amely a hét végén zajlott Marosfőn. A megbeszélésen részt vett Kötő József, az oktatási tárca államtitkára, valamint Bondor István főtanfelügyelő és Bartolf Hedwig főtanfelügyelő-helyettes. A megjelentek felvetették a térségben lévő iskola- és óvodaépületek javítási, illetve építési szükséglete felmérésének szükségességét. A pedagógusfórum résztvevői előadásokat hallgattak meg különböző témakörökben. Többek között Asztalos Ferenc parlamenti képviselő az anyanyelvi oktatás fontosságáról beszélt. Kötő József államtitkár kultúra és oktatás kapcsolatáról értekezett, Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke pedig a pályázati lehetőségekről és az alapítványi rendszer fontosságáról. Végül Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke értékelte a kétnapos fórum munkálatait. /Fórum az iskolafenntartásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./
2006. június 9.
Az Iskola Alapítvány kuratóriuma június 8-i ülésén elfogadta 38.632 nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásra jogosult gyermek kérelmét. 608 támogatási kérelmet hiányosnak talált, 308 gyermek kérelmét pedig elutasította. Az elutasított pályázatok esetében részben óvodáskorú, részben pedig román nyelven tanuló gyerekek után igényelték a támogatást. Továbbá a kuratórium 253 hallgatói támogatásra benyújtott kérelmet fogadott el és 6-ot elutasított. A támogatásra javasolt pályázatok összértéke 866.065.200 forint. Az Iskola Alapítvány „Szülőföldön, magyarul” programirodája június elején értesítette azokat, akiknek a pályázatait az április 21-i kuratóriumi ülésen bírálták el pozitívan. A 12.000 nevelési- oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz- támogatásra jogosult gyermeknek a programiroda június végén utalja a támogatást. /Döntöttek az iskolai támogatásokról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./
2006. június 28.
Az Iskola Alapítvány megkezdte a nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatások kifizetését. Június 27-én az alapítvány 9 287 gyermek után folyósította a támogatást azoknak a szülőknek, akik postán kérték az összeg kifizetését. A projektiroda 1740 gyermek után pedig a pályázó szülőnek az a 2004–2005-ös tanévi pályázás során nyitott, már meglévő bankkártyájára utalta a támogatás összegét. A támogatás összege a forint–lej bankközi átlagárfolyama gyengülésének következtében 290 új lej. /Elkezdődött a nevelési-oktatási támogatás kifizetése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2006. július 24.
Az Iskola Alapítvány „Szülőföldön magyarul” projektirodája július közepén 32 480 gyerek után folyósította a támogatást azoknak a szülőknek, akik postán kérték az összeg kifizetését – tájékoztatott az alapítvány. A projektiroda 3 609 gyerek után a Transilvania Banknál nyitott bankkártyára utalta a támogatás összegét. A projektiroda 194 diáknak postán folyósította a hallgatói támogatást. /Folyósítják a támogatásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2006. augusztus 15.
Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány képviselője az eddigi támogatások folyósításáról tájékoztatott. A Szülőföldön Magyarul elnevezésű program keretében az oktatási-nevelési támogatásra 126 877 pályázatot fogadott el a kuratórium, s 5387 hallgatói támogatást ítéltek meg. Az elfogadott pályázatok számát illetően minimális növekedést észleltek. Kelemen hangsúlyozta: nem szűnik meg az oktatási-nevelési támogatás, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretet tett ennek folytatására. A felsőoktatásban tanulók támogatására 285 szociális ösztöndíjat hirdettek meg, amelyre 526 fiatal nyújtott be pályázatot. Középiskolások számára 150 szociális ösztöndíjat hirdettek meg, a rendelkezésre álló helyekre 299-en adtak be pályázatot. Nagy Zsolt, a Progress Alapítvány vezetője a Szülőföldön az információs társadalomban nevű program révén megvalósított informatikai fejlesztésről számolt be: összesen 162 személyi számítógépet és 51 nyomtatót vásároltak, amivel 51 iskola eszközparkját sikerült felújítaniuk. Sikerült a különböző civil szervezetek segítségével 89 eMagyar pontot, internet-kapcsolattal rendelkező számítógépes hálózat létrehozniunk. /K. O.: Nem szűnik meg az oktatási-nevelési támogatás. Informatikai fejlesztés vidéki településeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2006. augusztus 17.
Ebben az évben is az RMDSZ által létrehozott intézmények kapták a legnagyobb tételű támogatást a Szülőföld Alap (SzA) kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumától. A Magyarországgal szomszédos hét ország magyarságától beérkezett pályázatokat a tavalyihoz képest idén 200 millió forinttal kevesebb összeggel, 600 millió forinttal honorálta a szakkuratórium, amely pályázatok útján tavaly még 400 milliót osztott szét kizárólag Erdélynek. A napokban közzétett kimutatás szerint a legnagyobb, 55 millió forintos tételt az RMDSZ által létrehozott Geszthy Ferenc Társaság kapta; az összeget a Déván tavaly megnyílt Téglás Gábor Iskolacsoport felépítésére és felszerelésére fordítják. Szintén az RMDSZ Iskola Alapítványa részesült 37 millió forintos támogatásban fiatal egyetemi oktatók letelepítésére szolgáló kolozsvári ingatlan felépítésére (ugyanerre a célra tavaly 55 millió forintot folyósítottak). További jelentős összeget, 23,5 millió forintot kapott a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatával közösen megvalósítandó felsőoktatási programjaira. A Kárpát-medencei sajtó legnagyobb, 19 millió forintos támogatását a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének az ukrajnai magyar média támogatását célzó pályázata nyerte el, míg a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában lévő két romániai kiadvány, a bukaresti Új Magyar Szó napilap 5,5, a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap pedig ötmillió forintban részesült az SzA-tól. A SzA tanácsa a következő romániai pályázati prioritásokat fogadta el 2006-ra: a szórványvidéken működő magyar nyelvű oktatási és nevelési intézmények fejlesztési; magyar nyelvű felsőoktatási intézmények feltételeit javító beruházások; a magyar nyelvű média működési; illetve informatikai fejlesztések támogatása. Az egy évvel ezelőtt létrehozott Szülőföld Alap számára idén már csak 950 millió forintot különített el a magyar kormány a 2005-ös egymilliárd forinthoz képest. A támogatási keret legnagyobb, 45 százalékot kitevő szeletét – 427,5 millió forintot – a Romániából, a fennmaradó összeget a Szlovákiából, Szerbia és Montenegróból, Ukrajnából, Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából érkezett, nyertesnek ítélt pályázatok kapták. /Rostás Szabolcs: Erdélyt preferálja a Szülőföld Alap. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2006. augusztus 21.
A tizenkilenc, Szent István nevét viselő falu szövetséget alkotott. A sorozatos ünnepségeken évente több száz résztvevő tette tiszteletét: kórusok, színészek, híres képzőművészek jelenléte gazdagította ezeket a rendezvényeket. Az ünnepségeknek köszönhetően menekült meg a hármasfalubeli, székelyszentistváni Barátosi-udvarház, amely jelenleg a gazdakörnek ad otthont, felújították a templomokat, kultúrotthonokat. A rendezvények okán sokan tudják, hogy hol van Székelyszentistván, államalapító szent királyunk szobra immár zarándokhelynek tekinthető. Több mint ötven éven keresztül próbálta meg a hatalom ezt a nevet – Székelyszentistván – elfeledtetni. Nem sikerült – mondta Somai József, az Iskola Alapítvány és a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke a hármasfalui ünnepségen, a szentistváni református templomban. Az ünnepség Szent Imre herceg szobrának megkoszorúzásával kezdődött. Lokodi Edit Maros megyei tanácselnök beszéde után Szent István szobra előtt tisztelegtek a résztvevők. Fodor Imre, Marosszék Székely Tanácsának elnöke a Szent István-i örökség felvállalását méltatta, mondván, fel kell újra vállalni a keresztény életvitelt és aszerint kell tenni a megmaradásunkért, az autonómiáért. A helyi tánccsoport műsora, Szakács Szabó Béla képzőművészeti kiállítása gazdagította a hármasfalui ünnepi programot. /Nagy Botond: Szent István öröksége. Ünnepség és tiszteletadás Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./
2006. október 2.
„Erős, illetve megerősödő magyar nyelvű iskolahálózat van kialakulóban, és ez különösen érezhető a szórványban” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke az alapítvány által adminisztrált nevelési-oktatási támogatásokról a 2004-2005-ös évre vonatkozóan könyv formájában megjelent kiértékelés kapcsán. Az iskolahálózat erősödni fog, még akkor is, ha a fluktuációk elkerülhetetlenek. „Az igaz, hogy például idén a magyar tannyelvű oktatási intézményekbe beiskolázott elsősök száma valamivel kisebb, mint tavaly, az elkövetkező tizenkét évben azonban jelentős visszaesés nem várható. Az eddig megalapozott iskolahálózat megmarad, a magyarul tanulók száma pedig nem csökken” – fogalmazott a parlamenti képviselő. A 2004-es és 2005-ös pályázati évre vonatkozó felmérés szerint az oktatási támogatásban részesült családok több mint 57 százalékánál nincs számítógép, 39,6 százalékában pedig vezetékes telefon sincs. A támogatásban részesülők 34 százalékának csak élelemre futja, 32 százalékának pedig van ugyan ruhára és cipőre pénze, egyéb drágább dolgot már nem tud megvásárolni. A Szülőföldön magyarul támogatási programot teljes egészében a magyar állami költségvetésből folyósítják; ez a határon túli támogatások legjelentősebb, több, mint három és félmilliárd forintos tétele. A program keretében 20 ezer forintos nevelési és oktatási támogatás, 2400 forintos tankönyv- és taneszköz-támogatás, illetve 2800 forintos hallgatói támogatás igényelhető. /Gujdár Gabriella: Támogatás a megélhetésben. Az elkövetkező tizenkét évben nem csökken a magyar diákok száma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2006. november 27.
A RMDSZ által 1996-ban létrehozott Iskola Alapítvány jelenleg is kiterjedt oktatási támogatási rendszert működtető intézmény, megalakulását közel százan ünnepelték Kolozsváron. Kelemen Hunor, az alapítvány vezetője, az Iskola Alapítvány eddigi tevékenységét ismertette. Az alapítvány az elmúlt tíz éve során több mint tízezer magyar fiatal számára nyújtott szociális ösztöndíjat, és 130 ezer diáknak folyósított oktatási nevelési támogatást. /Tízéves az Iskola Alapítvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ – Az Iskola Alapítvány az erdélyi magyarság életében fontos pozitív példák egyike, amely azt a felismerést erősíti, hogy a magyar közösség boldogulásához nem elég a politikai küzdelem, nem elég a harc: emellett építkezni, dolgozni kell – jelentette ki Markó Béla november 25-én Kolozsváron, az alapítvány létrehozásának tízéves évfordulója alkalmából tartott rendezvényen. Markó emlékeztetett, az alapítvány megszületése előtt, 1995-ben az RMDSZ rendkívül nehéz helyzetben volt: a szövetség által kidolgozott oktatási törvénytervezet és az ennek támogatására összegyűjtött mintegy 500 ezer aláírás dacára ugyanis a román parlament olyan oktatási törvényt fogadott el, amely elfogadhatatlan tiltásokat tartalmazott a magyar nyelvű oktatásra nézve. /Tízéves az Iskola Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2007. február 13.
Visszaélések tarkítják az EP-részvételhez szükséges gyűjtőakciót. Egymással is meg kell küzdeniük az RMDSZ, illetve a Tőkés László javára aláírásokat gyűjtő csoportoknak. Az európai parlamenti választásokon való induláshoz mindenki csak egyetlen listát vagy jelöltet támogathat, így a két tábor egymással versengve kopogtat be az emberekhez, abban bízva: az elsőként jelentkező listáját írják majd alá. A Magyar Polgári Szövetség székelyudvarhelyi szervezete tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a helyi RMDSZ irodájában a diákoknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatás kérelmezőitől elvárják, hogy aláírásukkal támogassák az RMDSZ EP-jelöltjeinek az indulását. Hasonló jelzések érkeztek Gyergyóditróból is, ahol a kérdőívet igénylőktől elkérik a személyazonossági igazolványt, beírják az adatokat, majd aláíratják a támogatói ívet. „Az emberek többsége azt sem tudja, mit ír alá, ugyanis arra gondolnak, hogy a pályázati ívek átvételét kell igazolniuk kézjegyükkel” – hangoztatta egy magát megnevezni nem kívánó ditrói lakos. Az RMDSZ viszont cáfolja a vádakat, szerintük nem történik visszaélés. Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány kuratóriumának az elnöke megdöbbenve értesült a Ditróban történtekről, és kifejtette, árukapcsolásnak tartja. Az RMDSZ szerint különösen Maros és Brassó megyében halad jól a gyűjtés. – Tőkés László szintén elégedett lehet, nagyváradi kampányirodájába ugyanis folyamatosan érkeznek az aláírni szándékozók. Egyes lelkészek nyíltan kiálltak a püspök mellett, mások az RMDSZ-nek kampányoltak a szószékről. Bihar megyében nagy felháborodást váltott ki Szabó Ödönnek, az RMDSZ megyei ügyvezető alelnökének azon kijelentése, miszerint az ívek publikusak, így bármikor tudják ellenőrizni, hogy ki támogatta az RMDSZ jelöltjeit, és ki Tőkés Lászlót. Szabó Ödön elmondta, nem zsarolásnak tekintik ezt a fellépést, hanem csak „számon kérnek”. Az általános kampány idején még mindig akad, aki a megegyezésben bízik. Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platformjának elnöke felhívással fordult a szövetség országos vezetőségéhez, kérve őket, módosítsák az RMDSZ jelöltlistáját oly módon, hogy a második helyen az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek által közösen jelölt személy szerepeljen. /Aláírást, bármi áron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2007. február 14.
Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke február 13-án Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján hivatalosan is bejelentette indulását a május 13-án sorra kerülő európarlamenti választásokon. „Vállaltam a felkérést, mert úgy éreztem, hogy az erdélyi magyarságnak nagy szüksége van a brüsszeli európai parlamenti képviseletre” – mondta. A református püspök erkölcsi kötelességének tekinti az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek részéről érkezett felkérést. „Nem valamelyik párt politikusa vagyok, hanem az egész erdélyi magyarság, illetve egész Románia érdekeit kívánom képviselni az Európai Parlamentben, hiszen a magyarság része a román társadalomnak” – hangoztatta a püspök. Tőkés László Szilágyi Zsoltot, az RMDSZ volt parlamenti képviselőjét, a Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnökét kérte fel kampánya megszervezésére és lebonyolítására. Tőkés László külön kiemelte az autonómia, az önálló magyar állami felsőoktatás és a felekezeti oktatás fontosságát. Szilágyi felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ a zsarolás eszközével élve próbálja megfélemlíteni az erdélyi magyarságot. Mint mondta, Verestóy Attila szenátor kijelentette, hogy csírájában kell eltiporni a Tőkés László jelöltségét támogató aláírásgyűjtési akciót. Bihar, Hargita és Maros megyéből konkrét eseteket jeleztek, hogy a diákoknak járó 20 ezer forintos magyar állami támogatást kérvényezőktől elvárják: aláírásukkal támogassák az RMDSZ európarlamenti jelöltjeit. Szilágyi szerint mindezt alátámasztja az is, hogy a támogatást folyósító Iskola Alapítvány elnöke Kelemen Hunor, aki egyben az RMDSZ kampányfőnöke is. „Valójában Verestóy Attila az RMDSZ titkos kampányfőnöke, és a diktatúra szellemét tükrözi”, vélekedett a kampányfőnök. /Papp Annamária: Temesvártól Brüsszelig a nemzeti ügyekért. Zsarolással vádolják az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2007. február 14.
Az Iskola Alapítvány pályázati űrlapjának kiadását Nagyajta alpolgármestere, Barabás András az RMDSZ európai parlamenti választásokon való indulását támogató aláírástól tette függőé. Közölte, hogy akik Tőkés Lászlónak aláírtak, az idén elesnek a nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatástól. A postahivatalban dolgozók megerősítették ezt, de nevük elhallgatását kérték. Később Barabás András /az újságíró előtt/ tagadta a vádakat, ha mondott is olyat, viccből tette – állította. Barabás pert helyezett kilátásba a nyilatkozók, valamint a Háromszék ellen, ha jó hírnevét csorbítják. /Hecser László: Feltételhez kötik a pályázati űrlapok kiadását (Incidens Nagyajtán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2007. február 14.
Szeibert István, a Kolozsvári Magyar Opera szólistája elmondta: ellátogatott az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének Fürdő utcai székházába, hogy űrlapot kérjen az Iskola Alapítvány 20 000 forintos nevelési, oktatási támogatására. Mielőtt az okmányt átadták volna, megkérdezték, aláírja-e a szövetség uniós parlamenti jelöltjeit támogatók jegyzékét? A művész arra volt kíváncsi, hogy ez feltétele-e az űrlap kibocsátásának, mire átnyújtották az okmányt, közölve: a támogatást az RMDSZ adja. (Valójában a pénz a magyar államtól származik.)Erről László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezet elnöke kifejtette: a Fürdő utcai székházban dolgozóknak utasításuk van arra, hogy aláírást kérjenek mindenkitől, aki belép az épületbe. Ez azonban semminek nem feltétele, a 20 000 forintos támogatás és az aláírás nem „kapcsolt áru”, fogalmazott a megyei elnök. Kelemen Hunor képviselő, az Iskola Alapítvány elnöke kijelentette: bárki átveheti a nevelési-oktatási támogatást igénylő űrlapot a tájékoztatási irodákból – mindenféle ellenszolgáltatás nélkül! A képviselő szerint nem jelent „főbenjáró bűnt”, ha az iroda alkalmazottai ez alkalommal felajánlják az aláírás lehetőségét. /(ercsey): Nem feltétele az aláírás a támogatásnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2007. február 21.
Tőkés László református püspök kampánystábja panaszt tesz a magyar kormánynál azzal kapcsolatban, hogy álláspontja szerint az RMDSZ saját érdekeire használja a magyar hatóságok által az erdélyi magyar oktatás támogatására kiutalt összegeket. Szilágyi Zsolt volt RMDSZ-es képviselő, a püspök kampánystábjának elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke február 20-án sajtótájékoztatón kijelentette: “megengedhetetlen az a mód, ahogy az RMDSZ-vezetők használják fel a magyar kormány által biztosított pénzt”, ezért több erdélyi magyar szervezet fel fogja kérni a magyar kormányt, hogy indítson vizsgálatot az ügyben. “A magyarországi hatóságok nagyot tévedtek, amikor a Kelemen Hunor által vezetett Iskola Alapítványra bízták a pénzalapok kezelését, mivel ez az RMDSZ zsebalapítványa” – mondta Szilágyi. A volt képviselő azt állítja, több bizonyíték van a birtokában arról, hogy más célokra használják a magyar gyerekek oktatására szánt pénzt. Szilágyi szerint az RMDSZ csak akkor adja át a magyar kormány által biztosított 20 000 forintos támogatás kérésére a formanyomtatványokat, ha a kérelmezők nem támogatják aláírásukkal vagy különböző akciókban való részvétellel Tőkés László EP-jelölését. Szilágyi több megyéből említett eseteket, amikor “az RMDSZ aktivistái zsarolták és megfélemlítették Tőkés püspök támogatóit”. Szatmár, Kolozs és Bihar megyében “az RMDSZ polgármesterei és alpolgármesterei figyelmeztetik a Tőkést támogatókat, hogy nem kapnak többé fűtéstámogatást”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./ Eddig 55 ezer aláírás gyűlt össze Tőkés Lászlónak, az RMDSZ a 150 ezren is túl van már. „Annak ellenére, hogy a sajtó megírta, és országszerte magánszemélyek is felrótták, az RMDSZ folytatja a megfélemlítés és zsarolás útján történő aláírásgyűjtését – hangoztatta Szilágyi Zsolt. – Felszólítjuk ezért Kelemen Hunort, az RMDSZ kampányfőnökét, számoljon el az oktatási-nevelési támogatásként kapott pénzekkel. Nyilatkozzék arról, hogy a 20 ezer forintos összeg a szövetség aláírásért cserébe osztogatott saját pénze, politikai megvásárlásra szánt fejkvóta, avagy a magyar kormány költségvetéséből származó, a határon túli magyar diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatás. ” Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnökének helyettese ismételten cáfolta az „árukapcsolás” tényét. Állítása szerint sehol nem folyik semmiféle nyomásgyakorlás. Kovács Péter egy esetleges magyar állami ellenőrzéstől sem tart. Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-es kampányfőnök is tagadta a visszaélésekről szóló híreszteléseket. Kovács Péter cáfolta a kolozsvári Szabadság napilapban megjelent állítást is, miszerint Nagy Zsolt, az RMDSZ-lista első helyén álló EP-képviselőjelölt a monostori református templomban gyűjtött aláírásokat a hétvégén. „Nem a templomban, hanem köztéren gyűjtött, a járdán” – emelte ki. Nagy Zsolt internetes naplójában ezzel szemben szó szerint a következő bejegyzés olvasható: „Az istentiszteleten résztvevőkkel beszélgetünk, támogató aláírásokat is gyűjtünk. ” /Gergely Gizella, Lukács János: Feljelentik az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2007. február 22.
„Budapestről nem kívánunk beavatkozni az erdélyi szervezetek egymás közti viszonyába, a politikai szerepvállalásukba pedig még áttételesen sem” – nyilatkozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikájáért felelős államtitkár, válaszolva Tőkés László kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt levelére. Szilágyi arra kérte az államtitkárt, vizsgálja ki azokat az eseteket, amelyekben a magyar állam erdélyi oktatási támogatásának átnyújtását az RMDSZ választási listájának aláírásához kötötték. Gémesi elmondta, figyelemmel kísérik az oktatási-nevelési támogatás felhasználását, és rendszeres tájékoztatást kapnak a támogatás folyósítását végző Iskola Alapítványtól. Gémesi leszögezte: ha azt tapasztalják, hogy nem tartják be a támogatás folyósításáról szóló jogszabályokat, lépni fognak. /Nincs beleszólás az erdélyi politikába. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2007. február 22.
A Szülőföld Alap a Magyar Kormány elkülönített pénzalapja. Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése. Ez a célja a Szülőföldön magyarul pályázatcsomagnak is. A romániai megbízott az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány. Elnöke Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) elnöke. Sokan panaszkodtak, hogy a pályázati adatlapok kivételekor az RMDSZ-iroda alkalmazottai igyekeztek aláíratni az RMDSZ EP-képviselő-jelöltjeinek támogatási listáját. Sokan suttogták: csatolt áru, csatolt áru… Nem jó, hogy politikai mellékzöngét adnak a támogatásnak, az meg semmiképp, hogy zsarolják is az igénylőket. Persze mindezt mutyiban, nehogy kitudódjon. /Ábrahám Imre: Mutyiban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 22. – 8. sz. /
2007. február 23.
Az Iskola Alapítvány nyilatkozatában elutasította az elmúlt napokban a nevelési – oktatási támogatás kapcsán ért vádakat. Ugyanakkor felkérnek minden közéleti szereplőt, hogy politikai csatározásaikba ne keverjék be az alapítványt, és szándékos rágalomhadjáratukkal hagyjanak fel. Az Iskola Alapítvány évek óta bevált forgatókönyv szerint cselekszik, minden év február és áprilisa között hirdeti meg a programot, így az EP választásokkal történő egybeesés teljesen véletlenszerű. Oktatási támogatást kap az a kiskorú, aki alap- és középfokú tanulmányait részben vagy egészben magyar nyelven folytatja romániai oktatási intézményben. Ferdítésnek minősítenek minden olyan jellegű híresztelést, hogy ellenszolgáltatások fejében lehet a pályázati csomagokhoz hozzájutni. /Visszautasítja a vádakat az Iskola Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
