Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 111 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-111
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolcsey Ferenc Egyesulet (Arad)

2004. november 23.

Az aradi és Arad megyei magyar civil szervezetek azzal a felhívással fordulnak tagjaikhoz, szimpatizánsaikhoz, minden magyarhoz, hogy szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. Országos egyesületek Arad megyei szervezetei: EMKE, RMPSZ, RMGE, Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság. Arad megyei egyesületek és szervezetek: Kölcsey Egyesület, Szabadság-szobor Egyesület, Alma Mater Alapítvány, Szülők az Aradi Magyar Oktatásért szervezet, Gyöngyház Alapítvány, kisiratosi PRO-KI-DOR, Pro Majlát Egyesület, kisiratosi IRKATER, pankotai Csiky Gergely Egyesület, pécskai Búzavirág Egyesület. /Arad megyei civil szervezetek felhívása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

2005. január 24.

Január 21-én Aradon a Tulipán könyvesboltban átadták a Kölcsey-díjakat. A Cziszter Kálmán által felajánlott díjakat Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke nyújtotta át Szűcs Sándor grafikusnak, többek közt a Szövétnek és számos fecskés könyv illusztrátorának a regionális magyar irodalmi kiadványokat segítő munkásságáért, és Ujj János történésznek várostörténeti kutatásaiért, amelyekkel Arad számos, eddig ismeretlen oldalát tárta fel olvasói előtt. /Dittrich Dorian: Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2005. május 24.

Aradon május 26-án mutatják be az 1997-ben újraindított Fecskés-könyvek sorozatának tizenkettedik darabját. Ficzay Dénes halálának huszadik évfordulójára kiadták a nagy aradológus, Arad helytörténésze munkáinak egy részét: Válogatott írások /Aradi Kölcsey Egyesület, Arad/ alcíme Séták, rejtélyek, utcanevek és mások. Ficzay Dénes sétáit néhány irodalomtörténeti írás tarkítja Szántó Györgyről, Franyó Zoltánról, Horváth Imréről, Salamon Ernőről, és megemlékezés a nagy akvarellistáról, Pataky Sándorról. A rejtélyek Ficzay Dénes híres, Rejtélyek a történelemből sorozata, ami a hetvenes években a helyi magyar napilapban jelent meg. Kiadatlan, s eddig ismeretlen írás volt Az aradi utcanevek változásai, ami jól dokumentált, a kutatóknak, érdeklődőknek sok hasznos ismeretet nyújtó utcanév-történet. Befejezetlen, de 1975-ig tükrözi a valóságot. Az összeállításba bekerültek Ficzay Dénes nyelvőrködő írásai. Egy levélsorozat fejezi be a kötetet: a híresnek indult aradi író, Török Gyula diákkoráról hű képet nyújtó leveleket a kutató irodalomtörténész Ficzay találta meg. /Újabb Ficzay-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2005. május 24.

Aradon május 26-án mutatják be az 1997-ben újraindított Fecskés-könyvek sorozatának tizenkettedik darabját. Ficzay Dénes halálának huszadik évfordulójára kiadták a nagy aradológus, Arad helytörténésze munkáinak egy részét: Válogatott írások /Aradi Kölcsey Egyesület, Arad/ alcíme Séták, rejtélyek, utcanevek és mások. Ficzay Dénes sétáit néhány irodalomtörténeti írás tarkítja Szántó Györgyről, Franyó Zoltánról, Horváth Imréről, Salamon Ernőről, és megemlékezés a nagy akvarellistáról, Pataky Sándorról. A rejtélyek Ficzay Dénes híres, Rejtélyek a történelemből sorozata, ami a hetvenes években a helyi magyar napilapban jelent meg. Kiadatlan, s eddig ismeretlen írás volt Az aradi utcanevek változásai, ami jól dokumentált, a kutatóknak, érdeklődőknek sok hasznos ismeretet nyújtó utcanév-történet. Befejezetlen, de 1975-ig tükrözi a valóságot. Az összeállításba bekerültek Ficzay Dénes nyelvőrködő írásai. Egy levélsorozat fejezi be a kötetet: a híresnek indult aradi író, Török Gyula diákkoráról hű képet nyújtó leveleket a kutató irodalomtörténész Ficzay találta meg. /Újabb Ficzay-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2005. május 27.

Május 26-án Aradon bemutatták az Aradi Kölcsey Egyesület égisze alatt a Fecskés-könyvek sorozatban megjelent kötetet, Ficzay Dénes Válogatott írások című munkáját. Pávai Gyula, a sorozat szerkesztője elmondta: a hagyatékból – amelyet egy vizes pincéből mentett meg – immár sikerült három könyvet kiadni. Ujj János történész szerint Arad irodalmi múltjával soha senki nem foglalkozott úgy, ahogy Ficzay Dénes tette. /(nagyálmos): A harmadik Ficzay-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2005. május 27.

Május 26-án Aradon bemutatták az Aradi Kölcsey Egyesület égisze alatt a Fecskés-könyvek sorozatban megjelent kötetet, Ficzay Dénes Válogatott írások című munkáját. Pávai Gyula, a sorozat szerkesztője elmondta: a hagyatékból – amelyet egy vizes pincéből mentett meg – immár sikerült három könyvet kiadni. Ujj János történész szerint Arad irodalmi múltjával soha senki nem foglalkozott úgy, ahogy Ficzay Dénes tette. /(nagyálmos): A harmadik Ficzay-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2005. június 21.

Június 23-án mutatják be Aradon, a Tulipán könyvüzletben a Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című új antológiát, mely nemcsak Aradon élő vagy élt, de Arad megyében élő szerzők műveit is bemutatja. Az eltávozott költők között szerepelnek G. Pataky András, Kopacz Levente, Szávics Károly, Kenyeres Pál. Az élő költők közül Karácsonyi Zsolt, Horváth Csaba, Bognár Zoltán, Kenderessy Attila, Almási Szilárd, Gombos Szilárd, Ódry Mária, Regéczi Szabina Perle, Eszteró István versei. A prózai részben az elhunytak közül Szabó Imre, Manga István, Kenyeres Pál, Dísz Péter, az élők közül Brittich Erzsébet, Horváth Csaba, Kató Gizella, Pávai Gyula írásai szerepelnek. A visszaemlékezések, kritikák, és esszék rovatban Spectator, Ficzay Dénes mellett Ujj János, Ruja Ildikó, Brauch Magda, Kövér Gábor írásai, dr. Vajda Sándor, Baracsi Levente Zoltán, Csanádi János és Pávai Gyula megemlékezései, tanulmányai találhatók. A könyv megjelenését az Arad Városi Tanács és a Kölcsey Egyesület támogatta. /Könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2005. június 24.

Június 23-án Aradon a Tulipán könyvüzletben bemutatták a helyi Kölcsey Egyesület Arad és Vidéke című antológiáját, amely nemcsak az Aradon élő vagy élt, hanem az Arad megyei szerzők műveit is tartalmazza. A szép számú közönség jelezte: igény van az aradi irodalmi műhelyre. /K. K.: Igény az aradi irodalmi műhelyre! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

2005. október 3.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a „Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program részeként idén is meghirdette az 1848–49-es magyar szabadságharc hősei tiszteletére rendezett „Arad a magyar Golgota” elnevezésű régiós versmondó versenyt, amely október 2-án zajlott le a Jelen Házban. A verseny sikeréhez hozzájárultak a társszervezők, az aradi Kölcsey Egyesület és a pécskai Kálmány Lajos Egyesület is. /(Kiss): Arad a magyar Golgota – régiós versmondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2005. december 12.

Aradon a hét végén a Kölcsey Egyesület és a belvárosi református egyházközség kétnapos tudományos ülésszakot szervezett Fábián Gábor (1795-1877) író, műfordító, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja születésének 210. évfordulójára emlékezve. Megkoszorúzták Fábián Gábor kriptáját és a református templomban öt éve felavatott emléktábláját. Hét anyaországi és három itteni iskola képviselői közösen koszorúztak Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport hagyományos Csiky-napján. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2006. január 20.

Az Arad Megyei A. D. Xenopol Könyvtárban az olvasók száma stabilan a 7500-8000-es szint körül mozog, tájékoztatott Florin Didilescu igazgató. Az igényelt, kölcsönzött könyvek nyelvi megoszlása: 260 ezer román, közel 11 ezer magyar, 1800 német stb. Idén májusban a könyvtár megemlékezik az aradi közkönyvtári mozgalom dokumentálhatóan több mint 150 éves hagyományáról. Ez alkalommal egy monográfiát is megjelentetnek, amelyben feltüntetik azon egyesületeket /a Kölcsey Egyesülettől a Concordiáig/, amelyek hozzájárultak az Arad megyei közkönyvtári mozgalom megteremtéséhez és megerősítéséhez. /Kiss Károly: Több mint 150 éves az aradi közkönyvtári mozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

2006. február 1.

Aradon január 30-án szűknek bizonyult a Tulipán könyvüzlet: a Kölcsey Egyesület ünnepi műsoros összejövetelét tartotta. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke értékelte az elmúlt évet, majd Horváth Andrea, a Csiky Gergely Iskolacsoport magyartanára értekezett Kölcsey Ferencnek unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz intézett Intelmeiről. Ez alkalommal adták át a 2005-ös Kölcsey-díjakat Ruja Ildikó, a Csiky magyartanárai munkaközösségének vezetőjének és Kett-Groza János képzőművésznek. Az esten nem hiányozhattak a szép magyar versek sem, a Kölcsey Stúdió tagjai tolmácsolásában. /(Kiss): Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./

2006. március 9.

Március 6-án ünnepelte Aradon a Kölcsey Színpad és Stúdió tizenöt éves fennállását. Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke, a Kölcsey Színpad és Stúdió vezetője meghatottan tapasztalhatta a közönség szeretetét a fellépő mai és korábbi társulati tagok műsora után. Pávai Gyula bejelentette: visszavonul mind az egyesületi, mind színházi munkától, hadd jöjjenek a fiatalok. /Kiss Károly: Nagy sikerű előadással ünnepelt a Kölcsey. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

2006. március 16.

Március 15-én Aradon a Kölcsey Egyesület kezdeményezésére emléktáblát lepleztek le Damjanich János honvéd tábornok, a legendás vörös sipkások vezére, aradi vértanú tiszteletére az egykori Csernovits-házon. A fekete márványtáblára helyezett bronz dombormű Brittich Erzsébet munkája. A házat Csernovits Emília hozományként vitte a Damjanich Jánossal kötött házasságba. Az avatáson Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke az összefogás fontosságát hangsúlyozta, Bognár Levente aradi alpolgármester pedig a civilszervezetek kezdeményezéseit. Az In memoriam Damjanich feliratú emléktáblát Kádár Pál, az arad-belvárosi római katolikus templom diakónusa szentelte fel. /(Kiss): Damjanich-emléktáblát avattak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2006. április 10.

Gavrucza Tibor székelyhídi református lelkész festményeiből vándorkiállítást állított össze Álmom, az Érmellék címmel. Bihar megyében eddig négy helyszínen mutatták be alkotásait. A debreceni Kölcsey Ferenc Közművelődési Egyesület támogatásával mostanság Magyarországon tekinthetik meg a lelkész-festő munkáit az érdeklődők. /D. Mészáros Elek: Gavrucza Tibor álma Hajdú-Biharban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 10./

2006. április 14.

Április 13-án ötödik alkalommal került sor a Tóth Árpád költeményeiből rendezett szavalóversenyre. A megmérettetést évente felváltva rendezi az aradi Kölcsey Egyesület és a debreceni Kölcsey Ferenc Gimnázium, amelynek szavalói most nem jöttek el Aradra. Eljöttek azonban a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport diákjai. Mindenki kapott részvételi oklevelet és a Fecske-könyvek sorozatban megjelent Ficzay Dénes Válogatott írásai című kötetből egy-egy példányt. /Kiss Károly: Tóth Árpád-szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2006. július 3.

Július 2-án Nagyzerinden az ünnepi istentiszteleten felszentelték a helybeli, valamint a megyei nőszövetség zászlaját. Seres Géza Arad megyei református lelkész elmondta: bár a Temes és az Arad megyei református egyházközség már 1999-ben önállósult, mégis csak most sikerült megalakítani a megyei nőszövetséget, mert a Dénes József tiszteletes és felesége, Erzsébet asszony Nagyzerindre érkezéséig nem volt, aki a megyei elnökségi tisztséget vállalja. Szolgálatuk megkezdése óta nemcsak az egyházi, hanem azon belül a nőszövetségi és az ifjúsági élet is alaposan felpezsdült a Fekete-Körös-parti településen. Az ünnepségen Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke, Csécsi Nagy Erzsébet, a megyei, Fazekas József helybeli történelemtanár Vida Mária, a helyi nőszövetség névadója életéről tartott előadást. A zászlók címerét Siska Szabó Hajnalka tervezte. Az ünnepségen résztvevők ezt követően megtöltötték a helybeli Olosz Lajos Művelődési Ház nagytermét. /Kiss Károly: Felpezsdült a református nőszövetségi élet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2006. november 6.

Aradon november 5-én, vasárnap, a Jelen Házban zárult az Arad megyei 1956-os rendezvénysorozat. A szervezők az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója tiszteletére Mert egy nép azt mondta: elég volt! címmel, V–XII. osztályos tanulók számára hirdettek régiós versmondó versenyt. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a “Tiszteld múltadat, s a jelent vele kösd a jövőhöz” közösségépítő program keretében V. alkalommal rendezték a régiós versmondó versenyt. Társszervezők az aradi In Memoriam ’56 Egyesület, a pécskai Kálmány Lajos Egyesület, az aradi Kölcsey Egyesület, az aradi Szabadság-szobor Egyesület, az Arad megyei RMDSZ, az Arad-belvárosi Református Egyházközség és az Aradi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség voltak. A díjazottak oklevelet és ajándékcsomagot kaptak, minden résztvevő emléklapot és Dinyés László Virágh Gedeon 1848–49-es honvédtiszt, az utolsó rab élete című kötetét kapta ajándékul. /Kiss Károly: Mert egy nép azt mondta: elég volt! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2006. november 18.

November 24-én mutatja be Aradon a tizenharmadik Fecskés könyvet a Kölcsey Egyesület a Tulipán könyvesboltban. A XIX. század végén Somogyi Gyula mutatta be Arad utcaneveit, 2005-ben pedig Ficzay Dénes könyvében lehetett találkozni a régi és új utcanevekkel. A tanulmány a szerző halála miatt torzóban maradt. Lehoczky Attila, a Csiky Gergely Iskolacsoport fiatal történelemtanára a két anyagot saját kutatásaival kibővítve, összeállította az utcanév-táblázatot Az aradi utcanevek változásai (történetiségükben) címmel, amely magába foglalja az 1919 előtti és utáni elnevezéseket. A könyvet Ujj János történész lektorálta. Jelenleg Aradon a több mint 700 utcanév között alig 22 viseli magyar személyiség nevét. /Elkészült a 13. Fecskés könyv. Az aradi utcanevek változásai. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

2006. december 30.

Lehoczky Attila fiatal történelemtanár felvázolta az aradi magyarság sorsát. 1919 után az aradi magyarság jelentős része helyben maradt. Több mint tízezer magyar költözött Magyarországra, ennek ellenére a város nemzetiségi arányszáma tekintetében lényeges változás nem állott be: 1930-ig abszolút, 1948-ig pedig még mindig relatív többséget képezett az Arad városi magyarság. Nem változott a jelentős mértékben a magyar intézményrendszer sem (az iskolarendszer kivételével), a lakosság a fontosabb repatriáló embereket sikeresen pótolta, a helyi problémákat többé-kevésbé megfelelően rendezte. A magyar kulturális élet jobban virágzott, mint valaha, az egyesületek szinte minden igényt kielégítően működtek, a sajtó ekkor élte fénykorát, sőt 1948-ig csak magyar nyelvű színház működött a városban. 1945 után azonban jelentős változás állott be az aradi magyarság életében: kisebbségbe került, nemcsak arányban, hanem számszerűleg is csökkenni kezdett, és ez a folyamat a mai napig tart. 1948-ban 35 326, 2002-ben már csak 22 492 magát magyarnak valló ember lakott a városban, miközben a románság száma 45 819-ről 1992-re 151 438-ra nőtt (2002-re 142 968-ra csökkent). A kommunista érában magyar közéletről és kulturális mozgalomról csak csekély mértékben beszélhetünk. A magyar szervezeteket felszámolták, az iskolák működését ellehetetlenítették. 1989 változása a 24. órában következett be. 1989 után az elvándorlás hihetetlen méreteket öltött, számszerűen kb. 9000 magyarral kevesebb lakik most Aradon, mint 1989-ben, ebből legalább 75% kivándorolt. Mindennek ellenére a magyar intézményrendszer újraépült: megalakult egy önálló középiskola, újjászülettek a nagy hagyományú művelődési szervezetek (Kölcsey Egyesület, EMKE), sőt újak is alakultak. A középiskolának azonban a társbérlő román nyelvű szakközépiskolával, az általános iskoláknak pedig a gazdasági helyzet és a nagymértékű repatriálás miatt fellépő fokozódó gyermekhiánnyal kellett számolnia. A kulturális egyesületek nem tudták 40 éves álmából felrázni a helyi magyarságot. Az 1948-ban bezárt magyar színház nem alakult újjá, a színházi próbálkozások sorra elbuktak, újraindult viszont a magyar nyelvű könyvkiadás: 1995 óta több mint 75 magyar nyelvű kiadvány jelent meg Aradon! A periódus végére szép sikereket könyvelhettek el a Csiky Gergely Iskolacsoport azóta már végzett generációi (tantárgyversenyeken, majd az egyetemen való remek szereplések), a diákszínjátszók közül sokan később elvégezték a színművészeti főiskolát. Az iskola 2001-re végre önálló lett, az egyetlen magyar nyelvű napilap, a Nyugati Jelen kilábalt a pénzügyi hullámvölgyből. A kulturális folyóiratok közül megszűnt a Havi Szemle és a Hang, prosperál azonban a Szövétnek és az immár nemzeti küldetést teljesítő Irodalmi Jelen. A művelődési szervezetek azonban képtelenek a fiatal generáció megszólítására, ennek következményei roppant súlyosak lehetnek a jövőre nézve. Politikai szempontból az 1989 végén létrejött RMDSZ felvállalta a két világháború közötti korszakban tevékenykedő Országos Magyar Párt küldetését. Az aradi szervezet országos viszonylatban is méltó helyet vívott ki magának, hiszen jelen volt a parlamentben. Nehezen oldotta meg a kádercserét és későn fiatalított, ez pedig sok értékes szavazatba került az elmúlt két választáson. Nehézkes a kapcsolattartás a választókkal és fiatalsággal. Jelenleg nem tudják felmérni, hogy a csökkenő magyar népesség mit tartogat a jövőre nézve. Most már kevesebben mennek külföldre. Egyes szociológiai felmérések szerint az erdélyi magyarság 2015-2020 környékén kilábal a demográfiai hullámvölgyből, a halálozási és születési számok kiegyenlíthetik egymást. Problémát jelent viszont a lakosság fokozottabb elöregedése, valamint a felívelő gazdaság helyzet miatt a más vidékekről való munkaerő-bevándorlás. Számolni kell egy nyugati mintájú elnemzettelenedéssel, valamint a szórványvidékekre jellemző elrománosodással. Kérdés az is, hány tanár vállalja fel a nemzetiségi nevelést, hányan tartják ezt fontosnak. Az iskolai nemzeti nevelés elsősorban a történelem- és magyartanárok feladata. A román állam nem mond le nemzetállami utópiáról és az asszimilációról. A határok eltűnésével lehetőség nyílik a magyar nemzet újraegyesítésére. Ehhez azonban politikai akarat, valamint jó helyzetfelismerés kell nemcsak a vezetés, hanem a magyar lakosság körében is. Aradon a magyar gyerekek száma a demográfiai hullám miatt erősen csökkent, viszont tapasztalható bizonyos bizalomnövekedés a magyar iskolák iránt a szülők részéről. A szórványoktatás problémáinak megoldására egy 1–12 osztályos iskola felállítása lenne szükséges, például, Kisjenőn vagy Borosjenőn, amely a Fehér- és Fekete-Körös völgyének magyar gyerekeit gyűjtené össze kollégiumi ellátás révén, ellensúlyozva a Nagyszalonta és a Magyarország felé való diák-exportot és a román iskolák felé való orientálódást. A helyi magyar oktatás megpróbálja az összes elérhető magyar gyereket beiskolázni és középiskolába juttatni. Ez egyrészt érthető, másrészt súlyos csapás a minőségi oktatásra. Aradon a magyar fiatalok helyben végezhetnek egyetemet, de csak román nyelven. Így ezek a fiatalok helyben maradnak, a magyar közösséget erősítik. Az aradi magyar kulturális élet egyik súlyosbodó problémája a vezetésben részt vevő személyek elöregedése. A helyi íróknak és művészeknek nincs hol publikálniuk Jelenleg az egyik legfontosabb egyházi probléma a Csiky Gergely Iskolacsoport versus Római Katolikus Státus. Alapvető fontosságú olyan helyek és megmozdulások kialakítása, ahol a magyar fiatalok egymással találkozhatnak. Jelenleg nincs egyetlen olyan bár vagy klub sem, ahol a magyar fiatalság testületileg összegyűlhet a hét valamely napján. Jelenleg nincs a városban magyar vagy olyan buli, amit főleg a magyar fiataloknak szerveznek. /Lehoczky Attila: Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2007. január 24.

Január 23-án Aradon, az evangélikus-lutheránus egyház imatermében tartotta ünnepi közgyűlését az aradi Kölcsey Egyesület. Január 23-a az egyesület 1990-es újraalakulásának dátuma – hangsúlyozta bevezetőjében Pávai Gyula tanár, az egyesület elnöke. Az ünnepi összejövetelen Nagy Anikó tavaly végzett magyartanár Kölcsey Ferenc hazafias lírájáról tartott előadást, majd a kör elnöke adta át a tavalyi esztendő Kölcsey-díjait. Az immár harmadszorra kiosztott díjat, Dinyés László szobrászművész plakettjét Cziszter Kálmán szponzorálásának köszönhetően ezúttal két hölgy, dr. Egyed Emese, a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem magyar tanszékének professzora és az aradi dr. Brauch Magda vehette át. /Hölgyek az idei Kölcsey-díjasok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2007. február 15.

Február 14-én Aradon bemutatták a tizenötödik Fecskés Könyvet, az evangélikus imateremben. A tágas termet szinte teljes egészében betöltő érdeklődő közönségnek Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke és Ruja Ildikó magyartanár mutatta be Tóth Zoltán Csaba Egyperces megváltás című kötetét, a Kölcsey Stúdió tagjai az abban megjelent költeményekből szavaltak. Tóth Zoltán Csaba evangélikus segédlelkész tavaly őszig Aradon szolgált, jelenleg a Beszterce melletti Zselyk evangélikus megbízott lelkésze. A verseskötet szerzője 1999-ben érettségizett Aradon, a Csikyben. /(Kiss): Egyperces megváltás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

2007. március 1.

Február 27-én az evangélikus-lutheránus templom imatermében tartotta tisztújító közgyűlését az aradi Kölcsey Egyesület. A leköszönő Pávai Gyula elnök tulajdonképpen az 1990-es januári újraalakulástól egész a mai napig foglalta össze a végzett tevékenységet – nem feledve a Havi Szemlét, a Fecskés Könyveket, a könyvtárat, a népfőiskolává nemesedett Kölcsey-csütörtököket, a színjátszó mozgalmat, amely 15 színművészt “termelt ki”, az emléktáblákat, valamint a sok-sok nehézséget, amelyet hol saját erőből, hol hathatós közösségi támogatással győztek le. Bognár Levente aradi alpolgármester az évek során folytonosan segítette a Kölcsey Egyesület különböző akcióit, most felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi törvénykezés a kulturális tevékenységek pénzelését a sikeres pályázatoktól teszi függővé, s ehhez a Kölcseynek is alkalmazkodnia kell. Pávai Gyula kifejtette, hogy az utóbbi időben magára maradt az egyesület irányításában. Ezért most a tisztségviselők választásakor többen is vállaltak feladatkört. Az újraválasztott Pávai Gyula elnök mellé Lehoczky Attila ügyvezető elnökként, Berecz Gábor titkárként, Ruja Ildikó irodalmi szakosztályi vezetőként került. /(Kiss): Újraválasztották Pávai Gyulát. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2007. május 22.

Kevesen olvasnak manapság, Aradon a megyei könyvtár a nemzeti örökséghez tartozó részlegének kiállításai nem túl népszerűek. Pedig sohasem látott szellemi értékek kerülnek közszemlére. Legutóbb például a 16. századbeli nyomtatott ritkaságokat mutatták be, a hivatalból meghívott könyvtári alkalmazottakon kívül ketten volta a megnyitón. Az aradi tékában nagyon sok Gyulai, Réthy, Reismann és Lovrov nyomdában készült könyvet őriznek. Ezek java magyar nyelvű. A megyei könyvtár Xenopol nevét viseli, holott a jeles történész és filozófus kb. 2000 kötetet számláló adományánál jóval nagyobb és értékesebb az Atzél, az Orczy-Vásárhelyi hagyaték. Nem is szólva arról, hogy első aradi városi közkönyvtárat 1913-ban a Kölcsey Könyvtár készlete alapozta meg. És akkor még nem volt szó Kerpel Izsó százezer kötetet meghaladó magánkönyvtáráról, majd a Méra Paula-féle könyvkereskedésből is sok minden átkerült államosításkor a közkönyvtárba. Tavaly év végén volt a Kölcsey Egyesület megalakulásának 125. évfordulója. Ez lett volna a legjobb alkalom, hogy a megyei közkönyvtár felvegye a Xenopol mellé a Kölcsey nevet is. A méltányosság ezt kívánta volna. Ehhez megvolt a civil kezdeményezés, az elfogadtatáshoz szükséges kulturális és politikai lobbi azonban elmaradt. /Gutenberg-galaxis. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

2007. május 31.

Május 29-én Aradon bemutatták a Ficzay Dénesre emlékező Emlékkönyvet. Ficzayt sokan “aradológusnak” nevezték, felidézték városi sétáit, amelyeken szinte mindent hallhattak Arad történelmi, de legfőképpen irodalmi, művészeti múltjáról, épületeiről, egykor élt kiválóságairól. “Ficus” – sokan így nevezték – kifogyhatatlan tárháza volt az Aradról szóló ismereteknek. Az aradi Kölcsey Egyesület – amely Ficzay Dénes halála (1985), pontosabban az egyesület 1989 utáni újraalakulása óta mindenekelőtt elnöke, Pávai Gyula révén hű ápolója Ficzay emlékének. A most kiadott Emlékkönyvnek Pávai Gyula a szerkesztője, aki most a városból távozni készül. Bevallotta: 22 év alatt, amíg a Ficzay-örökséggel foglalkozott, megszerette Aradot (hozzátette, “Arad nem szeretett engem”). Ujj János tanár hiányolja a könyvből az aradiak visszaemlékezését a jól ismert tanárra, irodalomtörténészre. /Jámbor Gyula: Ficzay-emlékkönyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2007. október 2.

Az Aradi Magyar Napok keretében Perecsényi Nagy Lászlóra (1768-1827) emlékezett a Kölcsey Egyesület és a Szabadság-szobor Egyesület. Borosjenőben megkoszorúzták a református templomban lévő Perecsényi-emléktáblát (szolgabíróként Borosjenőben szolgált, az Arad megyei Háromalmásról költözött oda), majd szeptember 30-án, vasárnap Aradon – Pávai Gyula tanár, a Kölcsey Egyesület elnöke és Király András parlamenti képviselő, a Szabadság-szobor Egyesület elnökének nyitó szavai után –megtartották a Perecsényi emlékülést. A Perecsényi-évforduló (180 esztendő telt el halála óta) alkalmat szolgáltatott arra, hogy az emlékülésen a magyar felvilágosodás és reformkor néhány kiemelkedő képviselőjének (Baróti Szabó Dávid, Verseghy Ferenc, Szacsvay Imre) munkásságával is megismertessék a hallgatóságot. Előadást tartott dr. Hubert Ildikó (Budapest, ELTE), dr. Egyed Emese (Kolozsvár, Babes–Bolyai), dr. Fleisz János (Nagyvárad, Sapientia) és Pávai Gyula. Perecsényi elkezdte a helynevek gyűjtését, Szabó T. Attila az első helynévkutatónak nevezte, foglalkozott nyelvújítással (neki köszönhető a körlevél, elnapolás, érdemjel, okmány, küldöttség, szórend, viszály, estély stb. szavunk!), és elsőként készítette el Arad történeti monográfiáját. Az alkalomra jelent meg az előadásokat tartalmazó könyv a két szervező együttes kiadásában, Lehoczky Attila szerkesztésében. /-r –a: Perecsényi Nagy Lászlóra emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2008. január 23.

Január 22-én a magyar kultúra napja alkalmából az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus gyülekezet imatermében tartotta ünnepi közgyűlését az aradi Kölcsey Egyesület. Pávai Gyula elnök méltatta a magyar kultúra napját. A Kölcsey-díj idei kitüntetettjei: dr. Hubert Ildikó és Sándor Tivadar arad-gáji plébános. Dr. Hubert Ildikó budapesti egyetemi tanár az aradi magyar kultúráért kifejtett több mint egy évtizedes odaadó munkájáért nyerte el a díjat, Sándor Tivadar katolikus plébános a Szabadság-, illetve a Szentháromság-szobor elemeinek megőrzéséért, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásának a felújításáért, az anyanyelvű oktatás támogatásáért kapta a díjat. A Kölcsey Egyesület ügyvezető elnöke, Lehoczky Attila az újraindított Havi Szemle első számát mutatta be. /(balta): Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2008. április 8.

Az idősebb aradiak emlékeznek a Rozsnyay névre, elsősorban a patika kapcsán, amelyet, bár időközben sokszor változott a neve, sokan ma is így emlegetnek. A múlt héten Magyarországon, Szabadszálláson megrendezett Rozsnyay-ünnepség egy nagyszabású megemlékezés-sorozat nyitó rendezvénye volt. Rozsnyay Mátyás Szabadszálláson született 1833. május 14-én, ahol ápolják emlékét: néhány éve a városközpontban mellszobrot állítottak tiszteletére. A rendezvényen jelen voltak a négy helységre (Szabadszállás, Zomba, Szekszárd, Arad) terjedő megemlékezések szervezésében, támogatásában részt vállalók (Aradról az EMKE, RMDSZ, Levelezési sakkozók, Kölcsey Egyesület, Alma Mater és Pro Presens Alapítvány, Nyugati Jelen). A szabadszállásiak felelevenítették a gyógyszerész, sakk-szakíró, fotográfus, közéleti ember életét és munkásságát. Rozsnyay Mátyás a dunántúli Zombán nyitott gyógyszertárat 1861-ben, ott dolgozott Aradra költözéséig, 1874-ig. A kiváló felkészültségű gyógyszerész Zombán kezdett foglalkozni a kininnel, találmánya (Chininum tannicum insipidum Rozsnyay) híressé tette szakmai körökben, ugyanis a készítménye 1920-ig a malária egyetlen ellenszere volt. Rozsnyay az orvosságokon kívül gyógyborokat is készített. Nevéhez fűződik az első magyar sakk-könyv. Az akkoriban még újdonságnak számító fotográfiával Rozsnyay nem csak elméleti szinten foglalkozott, ő alapozta meg elméletileg a fotográfia nyomdai sokszorosításának lehetőségeit az addigi acél-, réz- vagy fametszet felváltására. A megemlékező rendezvények májusban Aradon fejeződnek be, ahol Rozsnyay 1895. aug. 25-én meghalt, ott helyezték örök nyugalomra. /Jámbor Gyula: Szabadszállástól Aradig. Emlékezés Rozsnyay Mátyásra. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./

2008. május 8.

Rendhagyó könyvbemutatóra volt május 7-én Aradon az evangélikus-lutheránus templom imatermében. Pávai Gyula legújabb kötetét, a Mesélő aradi házak címűt eredetileg Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság adta ki, azonban a szerzőnek nemigen tetszett a cím- és a hátlap, valamint az illusztrációk elhelyezése, ezért az Aradi Evengélikus-lutheránus Egyházközség támogatásával kihozott egy aradi változatot is. Ez utóbbi cím- és hátlapján a kötetet illusztráló Szűcs Sándor grafikái láthatók. Az aradi változat címoldalán méltán és jogosan szerepel a „Ficzay Dénes emlékére” ajánlás, az esemény végül Szűcs Sándor képzőművész életművének a méltatása is volt, aki éppen a bemutató napján halt meg. Szűcs Sándor /Arad, 1934. jan. 10. – Arad, 2008. máj. 7./ az aradi Kölcsey Egyesület házi grafikusának is tekinthető, hiszen valamennyi kiadványát illusztrálta. /Kiss Károly: In memoriam Szűcs Sándor. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2008. május 26.

Május 25-én az aradi magyarság régi vágya teljesült: ismét köztéri szobrot kapott, felállították Fábián Gábor szobrát. Fábián Gábor (1795–1877), az arad-belvárosi református egyházközség templomépítő főgondnoka, író, műfordító, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Egyházi énekek és szavalatok hangzottak el, valamint röviden ismertették Fábián Gábor rendkívül gazdag életútját és -művét, amely az egyházin kívül értékes közéleti, irodalmi és tudományos munkásságot is tartalmazott. A mostani szoborállítás igazi erkölcsi jóvátétel, hangsúlyozta Baracsi Levente, ugyanis az aradi Kölcsey Egyesület 1885-ben emléktáblát, 1912-ben pedig mellszobrot állított Fábián Gábornak, azonban az impériumváltáskor mindkettőt eltávolították. A Fábián-kultusz 1990 után folytatódhatott, ekkor azonban még megakadályozták emléktábla elhelyezését egykori lakóházán, majd születésének 200. évfordulóján ez megtörtént a református templom előcsarnokában. Az aradi Kocsis Rudolf szobrászművész készítette el a mellszobrot. A talapzat Dóczi András csíkszeredai kőfaragó munkája. /Kiss Károly: Felavatták Fábián Gábor mellszobrát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-111




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998