Intézménymutató:
Keresztenydemokrata Nemzeti Parasztpart /Partidul National Taranesc Crestin Democrat PNTCD/
1997. január 16.
Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje továbbbra is ellenzi II. János Pál pápa romániai látogatását. A múlt héten Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke vezette küldöttség járt Rómában, hogy tolmácsolja a meghívást a pápának. Hiába várakoztak azonban, mert az ortodox egyház legalább hallgatólagos egyetértése hiányzott. Be kellett érniük azzal, hogy Angelo Sodano bíborossal tárgyaljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
1997. február 20.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) meghívására febr.23-án Bukarestbe érkezett Wim van Velzen az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) elnöke és Surján László, az EUCD alelnöke. Az EUCD az európai keresztény-konzervatív pártokat tömöríti, többek között tagja a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, valamint a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). Az EUCD vezetői bukaresti látogatásukat az RMDSZ székházában kezdték, ahol Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Borbély László államtitkár, Kelemen Kálmán, az RMKDP elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő, az RMKDP alelnöke fogadta őket. A mintegy kétórás megbeszélésen az RMDSZ-politikusok informálták tárgyalópartnereiket a romániai helyzetről, az RMDSZ kormánykoalíciós szerepéről, ismertették az RMDSZ álláspontját a NATO és az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. Szövetségünk képviselői egyhangúan amellett szóltak, hogy a madridi csúcs után Romániával is kezdje meg a tárgyalásokat a NATO. Wim van Velzen nagyra értékelte azt, hogy az RMDSZ a romániai nehéz gazdasági helyzetben vállalta a kormányzás felelősségét, biztosítva a kormánykoalíciónak oly szükséges stabilitást. Van Velzen szerint az RMDSZ hozzáállása arra utal, hogy a romániai magyar közösség aktívan és konstruktívan akar részt venni szülőhazája politikai életében és cselekedeteivel jelzi, hogy alaptalanok voltak a román nacionalisták eddigi vádjai. Az EUCD elnöke szerint a román-magyar kapcsolatok gyors fejlődése példaértékű lehet a térség más országai számára is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./
1997. április 4.
Petre Roman, a szenátus elnöke ápr. 4-én Kolozsváron járt és előadást tartott a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Románia útja a NATO felé címmel. A hallgatók kérdéseire válaszolva leszögezte: a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása a jelen körülmények között nem járna haszonnal. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ Az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, nyilatkozta Kolozsváron Petre Roman. Nyilatkozata arra utalt, hogy nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Tudományegyetem újraindításával. Ez a nyilatkozat nem magánügy, hiszen ő szenátus elnöke, pártja a kormánykoalíció második politikai ereje. Számolni kell azzal, hogy a vezetése alatt álló Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, a Bolyai Egyetem rendezését illetően. Petre Roman volt az, emlékeztet cikkében Szász János, aki 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron vezényelte a Vatra Romaneasca magyarellenes, sovén üvöltőkórusát. Az egykori miniszterelnök több ízben számba vette elkövetett hibáit, azonban a kisebbségi vonatkozásúakat sohasem említette.- Az önálló magyar egyetem ügyének rendezése nem ajándék az RMDSZ-nek, nem kompromisszumos lépés, hanem Románia nemzeti érdekeit szolgáló döntés. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
1997. április 8.
Petre Roman Kolozsváron járt és nyilatkozott a magyar egyetem ügyében. Szerinte a rendezés nem lehet kizárólag politikai, hanem egyben a Babes-Bolyai Tudományegyetem akadémiai döntésének függvénye, hozzáfűzte. "az elszakadás /szeparáció/ káros minden állampolgárra, románokra és magyarokra nézvést." Petre Roman tehát nem ért egyet a második lépcsővel, a Bolyai Egyetem újraindításával. Petre Roman a szenátus elnöke, pártja a koalíció második ereje. Számolni kell tehát azzal, hogy a Demokrata Párt szembeszáll a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal a Bolyai-ügy rendezése kérdésében. Emlékezetes, hogy 1990. dec. 1-jén Gyulafehérváron ő vezényelte a Vatra Romaneasca sovén, magyarellenes szavalókórusát. Petre Roman több ízben számba vette kormányzata idején elkövetett hibáit, de a kisebbségi vonatkozásúakra sohasem tért ki. A magyar egyetem a "hamis, bolsevik gyökérzetű egység felszámolását jelenti, amelynek meghirdetett célja a homogenizálás, valójában a beolvasztás, az asszimiláció volt." - hangsúlyozta Szász János. A Bolyai Egyetemet politikai döntés szüntette meg, visszaállításának kisebbségpolitikai jellege van. A tét a Bolyai visszaállítása, ez nem ajándék, hanem a hosszú távú fejlődésre kiható döntés, a romániai magyarság számára maga a jövő. /Szász János: Együtt és/vagy külön. - Petre Roman és a Bolyai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
1997. április 8.
Ápr. 8-án Emil Constantinescu államelnök kezdeményezésére tanácskozás zajlott le a Cotroceni Palotában, amelyen részt vettek a koalíciós pártok vezetői, a kormányfő és a kormány tagjai, a szenátus és a képviselőház elnökei, a két ház szakbizottságainak elnökei vagy alelnökei. A tanácskozáson az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök távollétében Takács Csaba ügyvezető elnök, továbbá Verestóy Attila és Varga Attila frakcióvezetők, Kozsokár Gábor és Kónya-Hamar Sándor, a szenátus, illetve a képviselőház Állandó Bürójának titkárai, Hajdú Gábor, Vida Gyula és Asztalos Ferenc szenátusi, illetve képviselőházi szakbizottsági elnökök, illetve alelnökök képviselték. Hasonlóképpen jelen volt a tanácskozáson az RMDSZ két minisztere, Tokay György és Birtalan Ákos, valamint dr. Molnár Géza, az egészségügyi minisztérium államtitkára. - A tanácskozáson a koalíciós együttműködés időszerű kérdéseiről, a kormányzati és parlamenti munkában való részvétel hatékonyságának javításáról, az álláspontok egyeztetésének és a nézetkülönbségek tisztázásának és kiküszöbölésének szükségességéről folyt eszmecsere. Constantinescu bírálta, hogy egyes miniszterek és koalíciós képviselők egyéni nyilatkozataikban eltérnek a koalíció programjától. Hangsúlyozta, hogy javítani kell a kapcsolatot a kormány és a törvényhozás között. A részvevők megerősítették a parlamenti többség pártjainak politikai akaratát az együttműködés javítására, a kormányzati és törvényhozási munka hatékonyságának növelésére, a társadalmi és gazdasági reform megvalósítása érdekében. Az RMDSZ álláspontját a felmerült kérdésekben Takács Csaba, Birtalan Ákos és Vida Gyula fejtették ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz., Szabadság, ápr. 10./ A tanácskozás előtt nyilvános vita robbant ki a kormány ellenőrző hivatala és a Petre Roman által vezetett Demokrata Párt között, miután a hivatal szerint Petre Roman, Traian Basescu közlekedési miniszter és mások jogtalanul használnak protokollvillákat. A Demokrata Párt kiadott nyilatkozat szerint ezzel a párt kiszorítására törekszenek. Radu Vasile, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt főtitkára visszautasította Petre Roman álláspontját. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
1997. április 9.
Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, egyben a képviselőházi külügyi bizottság alelnöke a Jurnalul Nationalnak nyilatkozva kijelentette: "Készek vagyunk lemondani Besszarábia és Bukovina követeléséről, és ezért, úgy gondolom, a román-ukrán alapszerződést hamarosan megkötik." Ratiu szerint Románia és Magyarország között "spiritualizálták" a határokat. /Készek vagyunk lemondani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1997. április 15.
A román ortodox egyházfők az utóbbi időben több alkalommal megbékélésre szólították föl a görög katolikus egyházat, amellyel régóta ellenséges a viszonyuk. A kezdeményezést üdvözlik a görög katolikusok, de kézzelfogható eredményeket is várnak. Matei Boila, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szenátora felidézte az üldöztetéseket, amelyek a román állam és az ortodox egyház révén érték a görög katolikus egyház híveit és papjait. A görög katolikus papokat elűzték templomaikból, sokukat bebörtönözték vagy megverték, halálra kínozták, mert nem voltak hajlandók áttérni az ortodox hitre. Boila kifejtette, hogy az ökumenia szellemében kell megoldani a vitát, nem ritka az olyan eset, amikor egy vagy több ortodox templom zárva van, miközben a görög katolikusok szabad ég alatt tartanak istentiszteletet. Hiába kérték a görög katolikusok, hogy az ortodox templomokban jelöljenek ki számukra napokat, órákat, amikor ők is csoportosan bevonulhatnak imádkozni. /Új Magyarország, ápr. 15./
1997. április 24.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke ápr. 25-én találkozott Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Virgil Petrescu oktatási miniszterrel, és az oktatási törvény módosításáról tárgyalt velük. A parasztpárt beleegyezett az RMDSZ egyes követeléseibe, nevezetesen a minden szinten történő anyanyelvű oktatás bevezetésébe. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki szintén találkozott a parasztpárti vezetőkkel, ismertette az RMDSZ igényeit. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
1997. május 7.
Pert készül indítani Ion Iliescu volt elnök ellen a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. A párt vezetősége úgy döntött, hogy alapos elemzésnek veti alá ezt a lehetőséget, mivel elégtételre van szükség Corneliu Coposu emlékének meggyalázása miatt. Iliescu ugyanis azt állította, hogy Coposu néhai pártelnök a Securitate besúgója volt. Ezt Virgil Magureanu, a Román Hírszerző szolgálat vezetője is cáfolta. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 7./
1997. június 2.
Jún. 2-án Kolozsváron, az RMDSZ székházában, Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta Orbán Viktort, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt elnökét és Király Andrást, a FIDESZ külügyi titkárát. A megbeszélésen részt vett Székely István ügyvezető alelnök. A találkozóra azt követően került sor, hogy a FIDESZ - MPP küldöttség megbeszéléseket folytatott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kolozsvári szervezetének vezetőségével, Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektussal, valamint Radu Sarbuval, az Állami Vagyonalap igazgatójával. A vendégek tájékoztatták az RMDSZ ügyvezető elnökét a lefolytatott tárgyalásokról. Megállapítást nyert az a tény, hogy a látogatás jó alkalom volt a román ? magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében rejlő lehetőségek felmérésére. Továbbá értékelték a két ország küszöbön álló euroatlanti integrációjának jelentőségét. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a FIDESZ - MPP elnökét az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, kiemelve az önkormányzati és a tanügyi törvény módosításának fontosságát, és a koalíció erre vonatkozó álláspontját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./ Jún. 2-án tartott sajtóértekezletén Radu Sarbu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Kolozs megyei szervezetének elnöke Magyarország jövendő miniszterelnökeként mutatta be Orbán Viktort. /Népszabadság, jún. 3./ Orbán Viktor beszámolt kolozsvári látogatása eredményeiről. A beszélgetés tárgya volt Románia és Magyarország általános politikai helyezte, szó esett a jövő évben esedékes magyarországi parlamenti választások esélyeiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./
1997. június 26.
Jún. 26-án az RMDSZ képviselőházi frakciója Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében megbeszélést folytatott Victor Ciorbea miniszterelnökkel az oktatási törvény helyzetéről. Ugyanaznap külön tárgyalt erről a kérdésről a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakciója, utána pedig a KDNPP, az NLP, az SZDU és az RMDSZ szenátusi frakciói egyeztettek a tanügyi törvény kapcsán a miniszterelnök jelenlétében. Az egyeztetésen jelen volt Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Mircea Ionescu Quintus, az NLP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Köztudott, a koalíción belül éles nézeteltérések vannak az oktatási törvény elfogadásának módját illetően. Mivel ebben a parlamenti ülésszakban már nem lehet elfogadni a törvényt, az RMDSZ véleménye szerint sürgősségi kormányrendeletet kell kiadni. Ezt az álláspontot támogatja az SZDU is és a miniszterelnök is, aki viszont kéri a kormánykoalíciós frakciók támogatását.Minthogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt frakcióin belül továbbra is nézeteltérések vannak, jún. 30-án újabb egyeztetésekre kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 26., 1057. sz./
1997. július 1.
A román külügyminisztérium júl. 1-jén közleményt adott ki azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy II. János Pál pápa elhalasztotta tervezett romániai utazását. Ion Diaconescu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette: a pápa látogatására a görög katolikusok és a görögkeletiek közötti viszály megoldása után kerül sor. /Népszabadság, júl. 2./
1997. július 4.
Júl. 4-én újabb békéltető megbeszélésre hívta meg a kormánykoalíció pártjainak vezetőit Emil Constantinescu államelnök, mert a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt között viszály alakult ki. Diaconescu, a KNPP elnökének az előrehozott választásokról szóló nyilatkozatát Petre Roman, a DP elnöke komoly politikai ügynek minősítette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
1997. július 22.
Az utóbbi hetekben harmadszor került komoly ellentétbe a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt. Az utóbbi Gabriel Deju belügyminiszter lemondását kéri, mert Deju kivette a DP által jelölt belügyi államtitkár kezéből a vámőrség irányítását. /Új Magyarország, júl. 22./
1997. augusztus 29.
Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte Ion Diaconescu /sz. Botesti, 1917. aug. 25./, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke. Az elnök a diktatúra idején 1947 és 1964 között börtönben volt. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 29./
1997. augusztus 30.
Markó Béla szövetségi elnök kijelölte azt az öttagú küldöttséget, amely az RMDSZ nevében egyeztető tárgyalásokat folytat a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt delegációjával az anyanyelvű oktatással kapcsolatos nézetkülönbségek tisztázása ügyében. A küldöttség vezetője Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, tagjai Tokay György kisebbségügyi miniszter, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatási bizottságának alelnöke, Béres András, a Nevelésügyi Minisztérium államtitkára és Frunda György szenátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 30., 1024. sz./
1997. szeptember 11.
Amennyiben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt nem talál megoldást arra, hogy Pruteanu szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke a kisebbségi anyanyelvi oktatást illetően a koalíció álláspontjától eltérő nézeteket képvisel, akkor jelenleg ez a vita a koalíció egészének problémájává válik - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-i sajtóértekezletén. Ez a kérdés szerepelt a koalíciós pártok politikai tanácsának ülésén, ahol a koalíciós pártelnökök közölték Pruteanuval, hogy el kell fogadnia a koalíció döntését, ezt maga Ion Diaconescu parasztpárti elnök közölte vele. Markó Béla tehát ígéretet kapott a kérdés megoldására. Ennek ellenére Pruteanu szenátor továbbra is kitart nézetei mellett. Azért javasolta a titkos szavazást, hogy a koalíciós egyezséget ne kelljen betartani. Pruteanu a szenátusban elérte, hogy az oktatási törvénybe bekerüljön: az iskolai okmányokat román nyelven kell kiállítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Király Károlynak a Romániai Magyar Szóban megjelent, az RMDSZ vezetőségét és a kormánykoalícióban részvételt bíráló cikkét Markó Béla ellentmondásnak nevezte, mert 1989 után éppen Király Károly akarta rávenni az RMDSZ-t a kormányba való belépésre, amit akkor az RMDSZ elutasított. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Markó Béla nyilatkozott a koalíciós egyeztető tárgyalásokról: mindenki egyetértett abban, hogy az RMDSZ-nek helye van a koalícióban, nincs más alternatíva. Olyan információk vannak, hogy az RMDSZ kilép a koalícióból, ha a törvényhozás nem szavazza meg a sürgősségi kormányrendeleteket. Erről kérdezte Simon Judit Markó Bélát. Az RMDSZ szövetségi elnöke válaszában kifejtette: nem lenne helye, ha az RMDSZ előzetesen meghozná döntéseit egy esetleges negatív forgatókönyv esetére. Nyilvánvaló, hogy "koalíciós egyezségről, kormányprogramról lévén szó, ha ezek nem teljesülnek, ha a koalíció eltér a kormányprogramtól, akkor mindenki kötelessége megvizsgálni, hogyan haladjon tovább." - A Bolyai Egyetem ügyében nem sikerült előrelépni. Ellenben elérték, hogy Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson egy-egy hároméves főiskola indul, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett intézményeként, mindkettőn magyar tagozat lesz.- A Bolyai Egyetem ügyében újabb tárgyalásokat kezdenek. /Simon Judit: Találgatások szintjén. = Brassói Lapok, szept. 12./
1997. szeptember 12.
Funar meghívására és polgármesteri hivatala, továbbá az Avram Iancu Társaság szervezésében szept. 12-én Kolozsváron, az Avram Iancu téren Avram Iancu halálnak 125. évfordulóját ünneplő rendezvényt tartottak, amely valójában magyarellenes népgyűlés volt. A népgyűlést az ortodox katedrálisban ortodox istentisztelet előzte meg, majd megkoszorúzták Avram Iancu szobrát. A koszorúzás után a népgyűlésen a szónokok többsége dühödt magyarellenes és kormányellenes beszédet mondott. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnökének beszéde vehemens magyarellenes támadás volt, hasonló hangnemben beszélt Kolozs megye tanácselnöke és a hadsereg képviselője. Adrian Paunescu veresit olvasta fel, majd kikelt az RMDSZ ellen. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tüntetően otthagyták a rendezvényt. /Magyarellenes népgyűlés az Avram Iancu téren. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az Avram Iancu ünnepség része volt a szimpózium, amelyet ugyanezen a napon, szept. 12-én rendeztek Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban. A szimpózium után este a város főterén nagygyűlést tartottak, magyarellenes beszédet mondott C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke és Adrian Paunescu, a Szocialista Párt alelnöke. Funar az RMDSZ betiltását, az RMDSZ-vezetők elleni bűnvádi eljárás elindítását, a románellenes tevékenységet kifejtő magyarok elbocsátását, illetve nyugdíjuk megvonását, a magyar-román alapszerződés felfüggesztését, a kolozsvári főkonzulátus bezárását, az RMDSZ-es polgármesterek menesztését követelte. A népgyűlésen Tudor nyilvánosan széttépte az RMDSZ egyik szenátora által kidolgozott autonómia-tervezetet. Tudor bejelentette, hogy a megjelent pártokból megalakult a Haza Újjászületésének Nagy Szövetsége, és a román nemzetben hívő pártok és szervezetek csatlakozását várják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./
1997. szeptember 15.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke képviselőházi elnök szept. 15-i sajtótájékoztatóján a kormánykoalíció és pártja neheztelését fejezte ki az RMDSZ címére azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Frunda György szenátor még júliusban az Európa Tanácshoz intézett, támogatást kérve a román kormánykoalíció számára, amelynek kisebbségvédelmi vonzatú sürgősségi kormányrendeletei kivívták a román nacionalisták ellenkezését. Diaconescu szerint a levél a kormánykoalíció bepanaszolásaként értékelhető, továbbá etikátlannak tartja, hogy azokat a jogszabályokat, amelyeket a parlamentben most sokan túlzónak minősítenek, a romániai magyarság képviselői csupán részeredménynek tekintik. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
1997. szeptember 22.
A szenátus szept. 22-i ülésén Corneliu Turianu parasztpárti szenátor élesen támadta az RMDSZ egész politikáját, erre még nem volt példa a koalíciós együttműködés kezdete óta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ezt követően sürgős találkozót kért Ion Diaconescutól, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökétől. - Előzőleg Diaconescu kijelentette, hogy az RMDSZ-nek engednie kell a magyar lakosság nevében előterjesztett egyes követeléseiből. Közben Goerge Pruteanu parasztpárti szenátor, az oktatási bizottság elnöke vezeti a harcot annak érdekében, hogy parlamenti szinten töröljék vagy felhigítsák a kisebbségi nyelvhasználat előírásait. Pruteanu szept. 22-én a televízióban kifejtette a koalíciós megállapodásban rögzített és saját pártja által is elfogadott kormányrendelet elleni érveit. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./ Pruteanu a tévében elmagyarázta: ha a magyarságnak megadatik a jog, hogy az óvodától az egyetemig anyanyelven tanulhasson, a végzősök "egyféle fogyatékos, abnormális, zavarosfejű emberek" lesznek. /Ferencz L. Imre: Veszélyben a koalíció /!?/ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
1997. szeptember 25.
A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi és képviselőcsoportja szept. 24-én Victor Ciorbea miniszterelnök és a parasztpárti miniszterek jelenlétében megvitatta az RMDSZ-szel kialakult konfliktust, és bizottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokra. Egyes jelentések szerint az ülésen "a miniszterelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a /romániai/ magyar helyi hatóságok részéről". A KDNPP szándéka szerint a két párt küldöttsége a tanügyi törvényen kívül a koalíciós együttműködésben felmerült más problémákat is megvitat majd, közölte Victor Ciorbea. Az öttagú parasztpári bizottságot Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter vezeti. A csoportnak nem tagja George Pruteanu szenátor, aki az anyanyelvű oktatást ismét korlátozó döntések kierőszakolásával a viszályt előidézte. - Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára bírálta az RMDSZ "politikai ostobaságát", amellyel ragaszkodik a két vitatott tárgy magyar nyelvű oktatásához. Olyan kompromisszumos megoldást javasolt, hogy a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla kommentálni sem volt hajlandó ezt a változatot, rámutatva, hogy itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. /Nem két tantárgyról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./ Az RMDSZ szept. 25-én sajtóértekezletet tartott a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. A sajtóértekezlet fő ? mondhatni kizárólagos témáját ? a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. A kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély Csalódást okozott talán az egész erdélyi magyarságnak Victor Ciorbea miniszterelnök fenti nyilatkozata, hogy a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta nyilatkozatot a helyi magyar hatóságok részéről. Ebben szerepet játszhat a román nacionalisták nyomása, hiszen Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról nincs szó. /Komoróczy György: Kormánytámadás Székelyudvarhely ellen?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
1997. október 1.
Szept. 28-ról 29-re virradó éjjel ismeretlen személyek kidöntötték Nagyszalonta kétnyelvű helységnévtábláját, melynek magyar feliratát előzőleg festékkel bemázolták. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere felhívást intézett Hava Ioan századoshoz, a város rendőrparancsnokához, kérve az elkövetők kézre kerítését. - A táblákat lefestve hagyjuk, hátha jó példája leszünk annak, hogy így nem lehet Európába jutni. Kiadott nyilatkozatában elítélte a történteket a város négy pártot - RMDSZ, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Nemzeti Liberális Párt, Demokrata Párt - tömörítő Politikai Egyeztető Tanácsa. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
1997. október 14.
Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vegyes bizottsága okt. 14-én ülésezett, az RMDSZ bizottságát Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető, a KNDPP delegációját Ioan Muresan vezette. A vegyes bizottság elhatárolta magát attól a szenátusi bizottsági jelentéstől, amelyet az oktatási törvény módosításáról George Pruteanu parasztpárti szenátor és George Dumitrascu szenátor tett le a szenátus elé. A vegyes bizottság nem fogadta el szenátusi oktatási szakbizottság jelentését, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy az általa kidolgozott ajánlás legyen kötelező érvényű a koalíció parlamenti tagjaira is. A vegyes bizottság egy hét múlva ülésezik újra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1997. október 14.
Okt. 14-én a képviselőház épületében tartották az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ vegyes bizottságának egyeztető megbeszélését a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kapcsán kialakult nézetkülönbségek rendezéséről. Az RMDSZ küldöttségét Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, a KDNPP delegációját Ioan Muresan képviselő, a parasztpárt vezetőtanácsának tagja vezette. Az első kérdés, amit meg kellett vitatni, az volt, hogy a koalíciós egyezség ellenére, a Szenátus szakbizottsága George Pruteanu és Gheorghe Dumitrascu szenátorok aláírásával hivatalosan letett egy olyan jelentést, amely lényegesen módosítja a sürgősségi kormányrendeletet, és annak kisebbségi oktatásra vonatkozó rendelkezéseiben gyakorlatilag visszaállítja a Vacaroiu-kormány diszkriminatív, jogsértő intézkedéseit. A vegyes bizottság megállapodott abban, hogy nem tekinti elfogadottnak a szenátusi szakbizottsági jelentést, és ragaszkodik ahhoz a koalíciós döntéshez, hogy a vegyes bizottság által kidolgozott ajánlás – amennyiben azt a koalíció csúcsvezetése elfogadja – kötelező érvényű lesz a kormánykoalíció parlamenti tagjai számára. A vegyes bizottság kérte a szakbizottsági ülések jegyzőkönyvének a kiadását, továbbá az oktatásügyi minisztériumtól egy átfogó és részletes jelentést a nemzetiségi oktatásról és annak változásairól az elmúlt évtizedekben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 1033. sz./
1997. október 22.
Az elmúlt időszak talán legdurvább sajtótámadása az Evenimentul Zilei okt. 14-i számában jelent meg A forrófejűek műve. Hargita és Kovászna megyében a szélsőségesek félkatonai alakulatokat létesítettek címmel. A cikk szerint a két megyében utcai harcokra szakosodott kiképző táborok vannak, a római katolikus egyház biztosítja elméleti hátterüket, a polgármesterek a Horthy-rendszer jelképeit használják, magyarországi magyarok teszik rá a kezüket a gazdasági életre, a helyi magyarok szétrombolják a román templomokat és temetőket... stb. A cikkben sok magyar név és intézmény szerepel, ez az Erdélytől távolabb élő olvasóban a hitelesség látszatát kelti. A cikk megjelenése után többen felhívták Bukarestből és máshonnan az ott élő román ismerőseiket: bírják-e még a terrort, mert ha nem, jönnek és segítenek. - A Hargita megyei tanács kilátásba helyezte, hogy sajtópert indít a cikkellen, a prefektúra is tiltakozott a valótlan állítások ellen, mindez azonban nem söpri félre a sovinizmus magvait. A cikket ismertető Székedi Ferenc szerint a megoldás nem a sajtóper, hanem a szélesebb nyitás a román sajtó felé. Meg kell hívni a nagy bukaresti lapok tudósítóit a megyébe, javasolta. Hozzátette: Romániát tíz hónapja RMDSZ-részvételű koalíciós kormány vezeti. Hargita megyei vagy ennél alacsonyabb helyi szinteken azonban nyoma sincs ennek a koalíciónak. Jó lenne hallani az ilyen támadások esetében a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt megyei, helyi képviselőit. Természetes lenne az elvárás, hogy kifejtsék véleményüket. /Székedi Ferenc: Ha baj van, jövünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1997. október 27.
A szenátus okt. 27-én 66-55 arányban elvetette három ellenzéki párt /Társadalmi Demokrácia Pártja, Nagy-Románia Párt, Román Nemzeti Egységpárt/ követelését, hogy tűzzék napirendre a sürgősségi kormányrendeletről szóló jelentés vitáját. Előzőleg a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ megállapodott, hogy amíg a két párt vegyes bizottsága nem állapodik meg, nem kezdik meg a szenátusi vitát. A parasztpárti Pruteanu szintén az ellenzéki indítvány mellett kardoskodott, többször is fölszólalva a vitában. Ezúttal azonban érvénysült a koalíciós fegyelem, amelyet a többség betartott. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
1997. november 3.
A román ellenzéki pártok nov. 3-án - ismét George Pruteanu szenátor támogatásával - újra napirendre akarták tűzni a szenátusban az oktatási törvényt módosító kormányrendelet megvitatását. A kormánytöbbség azonban leszavazta ezt az indítványt, így érvényesült az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ megállapodása, hogy addig nem kerül sor a vitára, amíg a két párt vegyes bizottsága meg nem állapodik. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
1997. november 5.
Nov. 5-én a koalíció tanácsa többórás vita után sem tudott megállapodni az anyanyelvi oktatással kapcsolatos kérdésekben. A koalíciós pártok vezetőiből és Ciorbea miniszterelnökből álló tanács a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ által létrehozott vegyes bizottság munkáját vitatta meg. A bizottságban még mindig nem alakult ki egyetértés az oktatási törvény módosítását illetően. Az éjfélbe nyúló ülést követően a koalíciós vezetők nem nyilatkoztak a vita részleteiről. A koalíciós partnerek szerint az lenne a kompromisszumos megoldás, hogy az RMDSZ mondjon le a történelem és a földrajz anyanyelven való tanításáról. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint a sürgősségi kormányrendelet maga is kompromisszum, ezért nem lát okot arra, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven oktassák. A Rompress szerint Markó Béla nem cáfolta, hogy van egy olyan változat, amely szerint a magyar történelem és a földrajzkönyvek román összefoglaló leckéket tartalmaznának. A Szabadság arról kérdezte Verestóy Attilát, a vegyes bizottság tagját, lát-e esélyt arra, hogy a parasztpártiak elfogadják az RMDSZ javaslatát. Verestóy szenátor szerint a parasztpárt ragaszkodik ahhoz, hogy a két tantárgyat románul oktassák. Elképzelhető, hogy az RMDSZ belemegy abba, hogy a két tantárgyat románul tanulják? - tette fel a kérdést Székely Kriszta. Verestóy kifejtette: jó volna Kolozsváron is tudomásul venni, hogy a választásokat nem az RMDSZ nyerte meg. Verestóy szerint "néhány álértelmiségi"-t kivéve, minden józan ember a dolgok ésszerű mérlegelése mellett foglal állást. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár reagált Verestóy Attila minősítésére. "Ön, szenátor úr, nem írta alá azt az állásfoglalást, amelyben kérjük a romániai magyar egyetem megteremtését Kolozsváron. Lelke rajta. De aláírták a magyar történelmi egyházak nagyra becsült élenjárói, akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatók, a civil szervezetek és számos megyei RMDSZ-szervezet vezetői s annyian mások. Az aláírások most is özönlenek hozzánk. Ez lenne az a »néhány álértelmiségi«...? Ezek szerint az RMDSZ lemond az önálló magyar felsőfokú oktatási intézmények létrehozásáról? - tette fel a kérdést Balázs Sándor. Az RMDSZ legutóbbi kongresszusának elfogadott programjában a kiemelt célok között szerepel a kolozsvári magyar egyetem visszaállítása. / Dr. Balázs Sándor: Ki az álértelmiségi? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
1997. november 13.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége nov. 12-i ülésén ismét úgy határozott, hogy ragaszkodik a román történelem és Románia földrajzának román nyelvű oktatásához a kisebbségi iskolákban is. Nicolae Ionescu-Galben alelnök egyenesen pártja végleges álláspontjának nevezte, hogy a gimnáziumi osztályokban a történelmet és a földrajzot románul kell előadni. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
1997. november 13.
Az RMDSZ nov. 13-án hivatalosan Emil Constantinescu államfőhöz fordult, hogy tegye közzé álláspontját azzal a vitával kapcsolatban, amely a történelem és földrajz kisebbségi oktatásának nyelvéről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a kormánykoalíció vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt között alakult ki. Markó Béla arra szólította fel az államelnököt, hogy alkotmányos felhatalmazásával élve közvetítsen a konfliktusban, miután a koalíciós partner szerdán elutasította az RMDSZ kompromisszumos javaslatát. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa nov. 11-én - elvi fenntartásai ellenére, annak érdekében, hogy megmentse a koalíciós együttműködést, a reformot, amely nélkül Románia európai és euroatlanti integrációja sem valósulhat meg - áthidaló javaslatot tett a Parasztpártnak: jelezte, hogy hajlandó belemenni a két tantárgy egyikének román nyelvű oktatásába, vagy más kompromisszumos megoldásba. A Parasztpárt ezt nov. 12-én elutasította, és az eredeti, eleve kompromisszumot megtestesítő koalíciós megállapodással és már érvényben lévő kormányrendelettel ellentétben továbbra is ragaszkodik mindkét tárgy román nyelvű tanításához. Mi több, a KDNPP zsaroláshoz folyamodott, közölte, hogy amennyiben az RMDSZ nem fogadja el a KDNPP álláspontját, akkor a kisebbségi oktatást szolgáló többi előírást sem szavazza meg a szenátusban. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a koalíciós partner ilyen módon a romániai magyarságot már meglévő, érvényben lévő jogoktól akarja megfosztani, ami felveti a koalíciós együttműködés jövőjének kérdését. Erről, mondta, nem a szövetség vezetői, hanem a Szövetségi Képviselők Tanácsa hivatott dönteni, de erre csak a szenátusi szavazás után kerülhet sor, még ha megfogalmazódott más vélemény is. Emil Constantinescu elnök nov. 13-án reggel, mielőtt elindult volna többnapos ázsiai útjára, már jelezte, hogy ha a nemzet érdekei megkövetelik, kész a közvetítésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
