Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 292 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-292
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozsvari Allami Magyar Opera

2002. február 8.

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány és a New York-i Magyar Kulturális Központ egyedülálló koncertet szervez a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára, amelynek keretén belül négy, nemzetközileg elismert magyar zongorista /Szakcsi-Lakatos Béla, Jávori Ferenc, Darvas Ferenc és Selmeczi György, a Kolozsvári Magyar Opera állandó karmestere/ lép fel febr. 12-én New-Yorkban, a Kate Playhouse-ban. - A Magyar Emberi Jogok Alapítvány bejelentette egy elkülönített, állandó alapnak a létrehozását, amelynek teljes összege az Erdélyi Magyar Tudományegyetem építését és működését szolgálja. /Hot Hungarians Hangverseny a Sapientia javára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/

2002. február 20.

Simon Gábor 1990 óta a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója beszámolt arról, hogy a minisztériumi leiratban első alkalommal hagyták el az opera nevéből az állami szót. A kolozsvári operajátszásnak több mint 200 éves hagyománya van. Itt indult pályája Erkel Ferencnek és itt mutatták be az első magyar zeneszerző, Ruzicska György: Béla futása, című operáját is. Egy idő óta vádaskodások, majd gyalázkodások, szóban és írásban történő feljelengetések történtek az opera és a Tompa Gábor vezette színház társulata között. Simon Gábor leszögezte: örökölték a közös épülethasználatot. Csulak Sándor gazdasági igazgató villámhárítóként is működött a két intézmény között. Csulak Sándor távozása után kezdtek élesedni az ellentétek. Mai napig sincs a két intézetnek gazdasági igazgatója. Tompa igazgató változtatni akart: másképp legyen az iroda beosztása, a fizetési beosztások. Tompa Gábor igazgató sajnos, feszültséget teremt a két szekció közt állandó, ismétlődő feljelentgetéseivel, melyeket a minisztériumig küldözgetett. Simon bármikor hajlandó civilizált körülmények között tárgyalni. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvári Magyar Opera és a cirkusz, ami körülötte kialakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

2002. március 16.

Izraelben megírt, itthon Laskay Adrienne gondozásában megjelent első kötete után most a hazatekintő Szinberger Sándor újabb három könyvvel gazdagította a hazai operairodalmat, a magyart és a románt egyaránt. A három kötet cím szerint: A visszatekintő számadása, Vesszőparipáim, A közönség rászedésének rövid antológiája. Szinberger Sándor visszaemlékezett a kolozsvári színjátszás utolsó hatvan esztendejére, "mint szem- és fültanú, no meg egy kissé mint cselekvő részese az eseményeknek". A nyolcvanadik évét betöltött Szinberger Sándor zeneszerzést tanult a kolozsvári Zeneakadémián és művészettörténetet a Bolyai Tudományegyetemen. 1951-ben lett főrendező a Magyar Operában, 1956-tól pedig ugyanott igazgató és főrendező. 1974-i volt a Magyar Opera igazgatója, utána a kolozsvári román operánál dolgozott még négy évet. Sikerei voltak külföldi rendezésein is, hiszen dolgozott Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, sőt, Egyiptomban is rendezte az Aidát! 1978-ban kivándorolt Izraelbe, ahol újságíróként dolgozott, később pedig egyetemi tanárként és operaszerzőként. Azonban Izraelben is megmaradt jó magyarnak. Bizonyíték rá ez a négy, magyarul megírt és megjelentetett könyv. /Kovács Ferenc: A visszatekintő számadása. Szinberger Sándor gondolatai az operáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2002. március 21.

A Budapesti Tavaszi Fesztiválon a kolozsvári Magyar Opera Kálmán Imre A bajadér című operettjét mutatja be a társulat márc. 22-én, az Operettszínházban. /Laskay Adrienne: A bajadér Budapestre utazik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2002. április 10.

Már hagyománnyá vált, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválra meghívják a kolozsvári Állami Magyar Operát. Idén a kolozsvári intézmény Kálmán Imre A bajadér című operettjével lépett fel. Simon Gábor, az opera igazgatója visszatekintett: első alkalommal 1991-ben kaptak meghívást, ez egybeesett a kolozsvári Magyar Opera legelső budapesti vendégjátékával az intézményünk történetében. /Köllő Katalin: A Magyar Opera és a Tavaszi Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2002. április 12.

Mester József /Welland, Kanada, 1927. aug. 10. ? Vecsés, 2002. ápr. 8./, a kolozsvári Magyar Opera egykori énekese Vecsésen örök búcsút vett a földiektől. Több emlékezetes alakítása volt. A közelmúltban már mint nyugdíjasnak tapsolhatott Kolozsvár közönsége utolsó fellépéséhez, Vajda János: Mário és a varázsló című operájában. /Laskay Adrienne: In Memoriam Mester József (1927?2002) . = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2002. április 19.

A Kolozsvári Állami Magyar Operának eddigi anyagi és egyéb természetű nehézségei, kellemetlenségei mellett egy újabb komoly problémával is szembe kell néznie: az énekkar tagjainak kivándorlása, "átigazolása" magyarországi hasonló intézményekhez olyan méreteket öltött, hogy azt már jelenségként kell kezelni. Ezzel a magyar opera is veszélyeztetett helyzetbe kerül. Simon Gábor, az opera igazgatója beszélt az előzményről: átszervezték a budapesti operaházat, és az új igazgatóság énekkari állásokat hirdetett meg, az itteni keresetnek körülbelül a nyolcszorosáért. Amennyiben a mindenkori magyar kormány a helyben maradást támogatja, egyfajta célirányos támogatási rendszert kellene kidolgozni a magyar intézmény támogatására. /(i): Kivándorlási hullám a magyar operánál. Simon: veszélyben az intézmény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2002. április 29.

Kitartó szervezési munka után került sor ápr. 27-én a Partiumi Magyar Napok első kimagasló eseményére, a Tavaszi Művészbálra, Szatmárnémetiben. A rendezvény ? egyben jótékonysági bál ? meghirdetett célját messze felülmúlta, ugyanis az eladott jegyek árából, valamint az aukció során felajánlott pénzekből jelentős összeg folyt be. Győzött a közösségi szellem, állapíthatta meg Lőrincz Ágnes színművész, társulatigazgató. Színvonalas műsor szórakoztatta a közönséget, jeles művészek fellépésével. A Kolozsvári Állami Magyar Opera művészei és a helyi Harag György Társulat művészei után a Fátyol Rudolf vezette Consonantia kamaraegyüttes aratott nagy sikert. /Sikeres volt a Tavaszi Művészbál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

2002. június 21.

Jánosházy György költő, esszéista, műfordító 1922-ben született Kolozsváron. A kincses városban jogi képesítést szerzett, majd színirendező lett. Egyetemi oktató, majd a kolozsvári magyar opera művészeti titkára. Szerkesztő a Korunknál, majd az Igaz Szónál. Műfordítói munkássága lenyűgöző: a latin, görög, hindu, német, portugál, angol, román stb. költészet és irodalom tolmácsolója. /80 éve született Jánosházy György. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 21./

2002. június 29.

Jelentősebb esemény volt októberben az Erkel-gálaműsor, ezt követte a Bátori Mária kolozsvári bemutatója, a székelyföldi turné, amely anyaországi támogatással valósult meg. Decemberben tartotta szerzői estjét Demény Attila, és ugyanekkor volt két kamaraoperájának — a Parafarmnak és a Bevégezetlen ragozásnak — a bemutatója. Januárban felújították a Marica grófnőt, márciusban újra műsorra tűztük Hary Béla: Hófehérke és a hét törpe című balettjét, összegezte Simon Gábor igazgató a kolozsvári Magyar Opera befejeződő évadát. Nem csak a kolozsvári Magyar Opera van rettenetesen nehéz helyzetben, hanem minden művészeti intézmény szerte az országban. Anyaországi sikeres pályázatok segítik munkájukat. A rendelkezésükre álló költségvetési keret rendkívül csekély. Az anyaországi támogatás egy-egy bemutatóra, valamint magyarországi és erdélyi vendégjátékokra vonatkozik, az intézmény létezésünket nem tudja biztosítani. Újabb kivándorlási tendenciának lehetünk tanúi, jegyezte meg az igazgató. - Kolozsváron nincs szakavatott zenekritikus, aki részletesen és folyamatosan tudósítana. A Magyar Opera 30 évvel ezelőtt 350 tagot számlált, ma hozzávetőlegesen 230-an vannak, nem biztos, hogy jövőre ugyanennyien lesznek. /Hintós Diana: Évadzárás a kolozsvári Magyar Operában. Beszélgetés Simon Gábor igazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. augusztus 10.

A kolozsvári Magyar Opera a helyes és teljes elnevezés, a művelődésügyi minisztériumi átirata nyomán az általa vezetett intézmény teljes és helyes neve: Opera Maghiara din Cluj, azaz Kolozsvári Magyar Opera, tehát nem Állami Magyar Opera. /H. D.: Örökkévalóság, oh...! Állami vagy nem állami a Kolozsvári Magyar Opera? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2002. augusztus 10.

Idén nyáron újra Magyarországon szerepelt a Kolozsvári Magyar Opera társulata: július 11 és 16 között Gyulán mutatták be Erkel Ferenc vígoperáját, a Saroltát, és Rossinitól A sevillai borbélyt, majd július 20-23. között Esztergomban a Bátori Máriát játszották. A vendégszereplés élményeiről Hary Béla karmester és Dehel Gábor rendező számolt be. Rendszeresen visszatérő vendégei a gyulai Várszínház nyári évadjának. Több mint százötven személy - ezenkívül a díszletek, ruhák, hangszerek - utaztatása, elszállásolása nem könnyű feladat. Az egyre fogyatkozó kolozsvári társulat megállta a helyét, kiváló teljesítményt nyújtva. Az énekkar a múlt évadot nagy ember-veszteségekkel zárta. Viszont a Magyarországra átszerződött énekkari kollégák eljöttek az esztergomi Bátori Mária próbáira, és felléptek az előadáson. /Hintós Diana: Júliusban Magyarországon vendégszerepelt a Kolozsvári Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2002. augusztus 14.

Kolozsváron a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 5. szám alatti épület lakót máj. 14-én felszólította az ingatlan tulajdonosa, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség arra, hogy hatvan napon belül ki kell költözniük évtizedek óta bérelt lakásaikból, mivel az érsekség az ingatlant egyetemi székhellyé akaraja alakítani. A lakóknak maguknak kell lakást keresniük, mivel az egyháznak erre nincs lehetősége A hatvan napos határidő lejárt. Az épület egyik bérlője Hercz Péter, a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese leszögezte: nem tud lakást szerezni. Az itthonmaradást választotta, nem hagyta el hazáját. Dr. Jakubinyi György érsekhez fordult, aki válaszban kitért arra, hogy minden magyar emberre "szükségünk van erdélyi létünk és jövőnk szempontjából." "De egyetemi fiatalságunk érdeke is legalább ennyi figyelmet megérdemelne, akik jövőnk és megmaradásunk letéteményesei". A bérlők továbbra is maradtak, az egyháznak nincs lakása, amit felajánlhatna nekik. Közben elkezdték a felújítási munkálatokat. Az érsekségnek létfontosságú, hogy a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül beindított Római katolikus Fakultás diákjai számára megfelelő körülményeket biztosítson. /Köllő Katalin: Egyházhoz méltó megoldás vagy pszichikai háború. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2002. szeptember 11.

95 éves korában elhunyt Kallós József (1907-2002), a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese és Eisikovits Miksát követő második igazgatója. Kallós József először operettszerepekben lépett fel. Később elvégezte a kolozsvári zeneakadémia ének szakát és eljutott a nagy opera és operett tenorszerepekig. A Magyar Opera élén eltöltött évek (1950. ápr. 1. - 1952. jan. 1.) gyümölcsözőek voltak az intézmény számára. 1952-ben lemondott az intézmény vezetéséről, és feleségével, Wilkovits Kató mezzoszopránnal együtt átszerződött a Román Operaházhoz. A Magyar Opera közönsége még sokáig tapsolhatott művészetének mint meghívott vendégnek. /Laskay Adrienne: In memoriam Kallós József (1907-2002). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2002. szeptember 16.

A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése előtt a Megyei Képviselők Tanácsa tartott gyűlést. Napirenden szerepelt Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök, illetve a parlamenti képviselők politikai beszámolója, valamint különböző határozattervezetek elfogadása. A megyei elnök beszámolójában többek között a Református Kollégium körül kialakult helyzetről, a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének gondjairól (Aranyosgerend, Bonchida, Aranyosegerbegy) számolt be. Kónya-Hamar Sándor ugyanakkor nehezményezte, hogy az RMDSZ országos csúcsvezetősége bizonyos értelemben pontatlan állításokat fogalmazott meg a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Vekov Károly képviselő a magyar színház és a magyar opera helyzetére tért ki. Szerinte vészjósló jelenség az, hogy a színházbajárás helyett a mai fiatalság inkább tévét néz. Úgy véli, emiatt az intézmény vezetősége is hibás. - Lehet, hogy egyesek jó színházi szakemberek, de biztos, hogy nem jó menedzserek - mondta. Vekov Károly azt is szóvátette, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetését nem érdekli ez a kérdés. Az MKT többek között arról döntött, hogy javaslatot tesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának: a magyar civil társadalom aláírásokkal támogassa az RMDSZ alkotmánymódosító tervezetcsomagját. A határozatot a jelenlévő MKT-tagok látható többséggel elfogadták. Az MKT jelen lévő tagjai ugyanakkor elhatározták: felkérik az SZKT-t, térjen vissza azon döntésére, amellyel a belső választások megszervezését felfüggeszti. /K. O.: Belső választásokat követel az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2002. szeptember 17.

Szept. 16-án tartotta évadnyitó társulati gyűlését a Kolozsvári Magyar Opera. Simon Gábor igazgató utalt az elmúlt 12 év, azaz 13 évad reménykeltő megvalósításaira: a társulat létszáma növekedett, több külföldi - és ezen belül anyaországi - vendégszereplés vált lehetővé. Utalt a gondokra is: köztük a Magyar Színház vezetőségének ellenséges viszonyulására, és a 2001-ben elindult, és még azóta is gyűrűző ellenőrzésekre - amelyek Brudascu szenátor "közreműködése" folytán politikai színezetet is nyertek. Az évadnyitó előadás szept. 19-én: Erkel Ferenc Bátori Máriája. Szép Gyula az RMDSZ részéről támogatásáról biztosította az igazgatót. Horváth Andor egyetemi tanár egy pártoktól független értelmiségi csoport létrehozását javasolta, amely egyrészt közvetíteni tudna az opera és a színház között, másrészt megoldást keresne a többi problémára is. /Hintós Diana: Évadnyitás a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2002. szeptember 21.

A Kolozsvári Magyar Opera megkezdte 211. évadját. Rossz a helyzetben vannak, jelezte Simon Gábor igazgató. A karból elmentek néhányan. Nyomasztó a Nagy-Románia Párt ellenségeskedése, az ellenőrző szervek befolyásolhatósága magánfeljelentések hatására, Magyarország elszívó hatása s végül a közönség közömbössége. Tompa Gábor, a színház igazgatója a közös termeket sorra kisajátítja, pedig az opera tagjainak létszáma a kétszerese a színházénak. A magyarországi sikeres pályázatok révén tudták bemutatni az idén Gyulán a Saroltát, s ebből fedezték a felújított Rigoletto díszleteit, a Hófehérke és a hét törpe című balettelőadás költségeit is ebből állták. Selmeczi György tíz évig elárasztotta ötletekkel a Magyar Operát, ajánlott címeket, énekeseket, vendégszerepléseket és ajánlotta saját magát karmesterként, majd rendezőként is. Aztán jött Selmeczi újságcikke. Azóta nem kezdeményez semmit. Sőt Selmeczi most operát rendez a Magyar Színházban. - Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem irodalom tanszékvezetőjének javaslatára szeretnék a Kolozsváron tanuló magyar egyetemistákkal megismertetni és megszerettetni az operát. /Hintós Diana: Gondokkal terhes évadkezdés a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"

2002. szeptember 27.

Szept. 28-án Kossuth Lajost születésének 200. évfordulóján a Kolozsvári Magyar Opera a nevét viselő szimfónián kívül még sok mással köszönti. Nevezetesen a Bánk bán magyar táncával, a Mária főhadnagy ide találó részletével, az István király fináléjában elhangzó intelmekkel, a Tarisznyás Együttes Kossuth-dalaival, végül versekkel. Az RMDSZ, EMKE és a Kolozsvári Magyar Opera szervezi az ünnepi estét. /Kostyák Alpár: Kossuth-ünnepség a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2002. szeptember 30.

Szept. 28-án Kolozsváron, az Állami Magyar Operaházban tartott nagyszabású Kossuth-ünnepséget az RMDSZ. - Az 1848-49-es forradalom olyan kivételes időszaka volt a magyar nemzetnek, amikor leomlottak a belső választófalak és közös házzá lett a haza. A magyarság ezért győztesként került ki a szabadságharcból: legyőzte a széthúzást, a megosztottságot, a nemzeti pesszimizmust, a bizalmatlanságot, a kishitűséget. Felismerte, hogy sokkal több, ami összeköt, mint ami szétválasztja a nemzetet - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombaton A rendezvényen jelen volt az RMDSZ számos vezető tisztségviselője, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja. - Erdélyben ugyanis most is nagy szükségünk van arra, hogy gondolatban, akaratban és cselekedetben együtt legyünk, egységesek legyünk, mert csak így lesz erőnk itt, ezen a földön nekünk való hazát építeni. Aki minket megoszt, az lerombolja a kossuthi örökséget, aki pedig egységben tart minket, az tovább építi ezt a hagyatékot - szögezte le Markó Béla. "Kossuth Lajos egyaránt szimbolizálja a nemzet egységét és a különböző nemzetiségek szabadságért folytatott közös küzdelmét" - mutatott rá Bálint-Pataki József. Vállalni kell a küzdelmet, és ebben az erdélyi magyarok továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására - jelentette ki a HTMH elnöke. /Cs. A.: Kossuth Lajosra emlékeztek Kolozsváron. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2002. október 7.

Okt. 5-én tartotta Kide a falutalálkozóval egybekötött szüreti bált. A nyugalmazás előtt álló kidei református pap, Darai tiszteletes emlékeztetett rá, hogy a falutalálkozót már a tizenkettedik alkalommal szervezték meg. A népviseletbe öltözött fiatalság állított emléket a tizenhárom aradi vértanúnak, Wass Albert-, Lászlóffy Aladár-, Vörösmarty-költeményekkel. A tájháznál Bancsov Károly, a Kolozsvári Magyar Opera művésze Kossuth-nótát adott elő, majd Kovács András Kidéből elszármazott budapesti filmrendező beszélt a leendő múzeumról, amelynek létrehozásában oroszlánrészt vállalt. A ház múzeummá alakításában fontos szerepe van Kallós Zoltánnak, aki használati- és dísztárgyakat bocsátott a leendő múzeum rendelkezésére. Lukács Éva, a múzeum és a falunapok egyik szervezője szerint jövő ilyenkorra már megtekinthető lesz a tájház-falumúzeum. /Jakab-Benke Nándor: Háromfelvonásos faluünnep Kidében. Falutalálkozó szüreti bállal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2002. október 12.

Okt. 11-én Kolozsváron, a Mátyás-házban megkezdődött a Fadrusz-napok ünnepségsorozat. A rendezvény délelőtt tudományos ülésszakkal indult, majd délután bemutatták Murádin Jenő Fadrusz című könyvét. Ezt a Barabás Miklós Céh kiállításának megnyitója követte, amely után megkoszorúzták Zala György Mátyás szülőházának falán található emléktábláját. Örökségünk, Kolozsvár címmel Veress Ferenc és László Miklós fotókiállításával folytatódott az ünnepség a Kolozsvári Magyar Opera előcsarnokában, amit díszhangverseny követett. A tudományos ülésszakon jelen volt többek között Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök, Vekov Károly, a Kolozs megyei RMDSZ képviselője és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kötő József EMKE-elnök kétnyelvű bevezető szövegében kifejtette: a város főterén található köztéri szoborcsoport többrétű üzenetet hordoz, amelyek közül a legfontosabb, hogyan lehet egy várost naggyá tenni. Az 1800-as évek folyamán Kolozsvárra bevezették a vizet és a villanyvilágítást, vasutat létesítettek, kiépítették a klinikák hálózatát, majd kialakították Mátyás király terét, középpontjában Fardrusz János alkotásával. A tudományos ülésszakon rangos hazai és magyarországi művészettörténészek egy gazdag életpálya felvázolására vállalkoztak. Az előadók: Nagy Ildikó, Murádin Jenő, Bajkay Éva, Szűcs György, Gheorghe Vida, Sümegi György, Papp Gábor György (aki Kiss-Szemán Zsófia előadását olvasta fel) és Hadik András beszéltek Fadrusz Jánosról. Műve a háttérül szolgáló templommal együtt alkot szerves egységet. Felmerült a javaslat: a világörökség részévé kell nyilvánítani Kolozsvár belvárosát. A folyamat kezdeményezéseként a résztvevők közül bárki aláírhatta az ebből a célból kibocsátott íveket. Dávid Gyula bemutatta Murádin Jenő Fadrusz - Két szobor száz éve című kötetét, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke ismertette a tárlatot, amely jellegzetesen erdélyi magyar képzőművészeti értékeket mutat be. Megkoszorúzták Zala Györgynek a Mátyás-ház falán található emléktábláját. A megemlékezés koszorúit a következők helyezték el: Kiss Elemér a magyar elnöki hivatalt felügyelő miniszter és Szabó Vilmos államtitkár (a magyar kormány nevében), Bálint-Pataki József (elnök, Határon Túli Magyarok Hivatala), Ijgyártó István bukaresti magyar nagykövet és Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Markó Béla (szövetségi elnök, RMDSZ), Szép Gyula (alelnök, RMDSZ), Szepessy László (igazgató, RMDSZ), Kötő József (elnök, EMKE), Dáné Tibor Kálmán (főtitkár, EMKE), László Bakk Anikó és Orendi István (Amarillys Társaság), Vekov Károly és Bitay Csaba (RMDSZ Reform Tömörülés), Kónya-Hamar Sándor (elnök, Kolozs megyei RMDSZ), Mátis Jenő (elnök, Megyei Küldöttek Tanácsa), Boros János alpolgármester és Molnos Lajos városi tanácsos. Az ünnepségsorozat este a magyar színházban tárlatnyitással és gálaműsorral folyatódott. / Sándor Boglárka Ágnes, Ö. I. B.: Kolozsvár jelképe: Fadrusz Mátyás-szobra. Mátyás királyunk a szívekben él. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2002. október 14.

Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2002. november 1.

A Kolozsvári Állami Magyar Opera és Színház nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Malom (Baritiu) utca sarkán lévő villamosmegállót az intézmény elé akarják átköltöztetni. A munkálatok elkezdődtek. A villamosmegálló áthelyezésével elzárják a díszleteket szállító teherautók útját, jelentősen lecsökkentik a nézőközönség által használt parkoló területét, de tűz esetén még a tűzoltóautók sem tudnak behajtani az udvarba. A jelenleg érvényben lévő előírások szerint a megállónak a bejárat elé helyezése törvénytelen. Mindez Funar polgármester újabb mesterkedésének köszönhető, aki így akar ismét borsot törni a magyarság orra alá. /Balázs Bence: Villamosmegálló a magyar színház és opera előtt. A polgármesteri kísérletnek a prefektus állhatná. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2002. november 16.

2002 nyarán Békés megye önkormányzata Nívó-díjban részesítette Witlinger Margitot, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalomba vonult díszlet- és kosztümtervezőjét, öt Erkel-opera díszleteinek és jelmezeinek magas fokú művészi megtervezéséért. A művésznő a mai napig sem szakadt el a társulattól. Witlinger Margit 1965-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán. A kolozsvári Magyar Operához került, mint kivitelező festő, később lett díszlet- és kosztümtervező. Nyugdíjazása tán két évvel, 2000-ben telepedett át Magyarországra. Visszajár Kolozsvárra, hónapokat tölt itt, ameddig szükség lesz rá boldogan dolgozik. /Hintós Diana: Witlinger Margit kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2002. november 30.

November elején elhunyt Márki Zoltán /Temesvár. 1928. máj. 22. - Debrecen, 2002. nov./ költő, aki szülővárosában akart nyugodni. Megvásároltam a sírhelyemet Temesváron, mondta el barátainak. Több verseskötete jelent meg. Az Utunk, A Hét, majd nyugalomba vonulásáig az Előre munkatársa, közben 1978-1981 között a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója volt. Furcsa szokásait, kirobbanó indulatait egyre nehezebben viselte el a környezete. Emiatt kellett a széplelkű poétát a tébolyult lelkeket ápoló debreceni szanatóriumba vinni. /Pongrácz P. Mária: Márki Zoltán emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

2002. december 2.

Nov. 30-án Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei közgyűlését és a 2002-es esztendő díjainak átadását. Dr. Kötő József elnöki tájékoztatójából kiderült: jelenleg az EMKÉ-nek több mint 1500 bejegyzett egyesülete működik. Átnyújtották az EMKE 2002-es évi díjait. A kitüntetettek a következők: Maksay Ágnes (a tízéves Duna Televízió képernyőjére került erdélyi közművelődési tevékenységéért), László Csaba (az erdélyi magyar néptánckultúra minőségi megőrzésért), Incze László (kézdivásárhelyi múzeumalapító munkásságáért), Csanádi János (Újzerinden tanár intézményteremtő, több évtizedes közművelődési tevékenységéért), Orosz Pál József (zenei anyanyelvünk népszerűsítéséért, zenepedagógiai és székelyudvarhelyi karnagyi munkájáért), Szilágyi Ferenc (kolozsvári operaénekes a magyar operajátszás több évtizedes szolgálatáért), Hatházi András (kolozsvári színészi, drámaírói, művészpedagógiai tevékenységéért), F. Márton Erzsébet (nagyváradi színjátszásért), Danaliszyn József (gyergyói színjátszó az öntevékeny színjátszásért), Károly Sándor post mortem és Károly Zöld Gyöngyi (képzőművészet műveléséért és szervezéséért), Muckenhaupt Erzsébet (könyvtáros a nemzeti kulturális örökség feltárásáért), Ábrahám Zoltán (közművelődési és népfőiskolai szervezésért), Koós Ferenc (szellemi értékek megőrzéséért), Kiss Margit (kultúrapártolásért), Bálint Árpád (kultúrapártolásért), Kincses Emese (művelődési életben kifejtett minőségi tevékenységéért). /Ördög I. Béla: Átadták az idei EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2003. március 8.

Kolozsváron márc. 6-án immár ötödszörre tisztelgett a Magyar Opera nagyszabású hangversennyel Kriza Ágnes operaénekes emléke előtt. A teltházas előadáson az intézmény felvonultatta énekeseinek színe-javát, és a karmesterekben sem volt hiány, a hét karmester szinte egymással versengve törekedett a közönség kegyeinek elnyerésére. Simon Gábor igazgató rövid megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Kriza Ágnes tanárként, művészként és emberként még ma is élő példa a helyben maradásra. /Hintós Diana: Ismét Kriza-gála a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2003. március 17.

Márc. 15-én Kolozsváron a Magyar Opera szombat az ilyenkor már hagyományszámba menő Mária főhadnagy című operettet adta elő a társulat. Az előadás kezdete előtt Simon Gábor igazgató rövid beköszöntője után Alföldi László, a kolozsvári magyar főkonzul Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetét tolmácsolta, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke Adrian Nastase román miniszterelnök üzenetét adta át, aki Románia jelenlegi kormánya nevében üdvözölte az ünneplő magyarságot, és kifejezte abbéli véleményét, hogy ez az ünnep nemcsak a múlt felidézésére jó alkalom, hanem arra is, hogy bizalmat szavaznak a jelennek és a jövőnek. Nastase hangsúlyozta, hogy az Iliescu-kormány közeledése a magyar közösséghez annak is tulajdonítható, hogy az RMDSZ-ben pragmatikus és komoly szövetségesre talált, akivel a kölcsönös bizalom és megértés jegyében tudott együttdolgozni. Beszédében kitért arra is, hogy Románia kormánya tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségekkel szembeni kötelezettségvállalását. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ-elnök felszólalásában kifejtette: 2003 tavaszán méltón hisszük, hogy az 1848-as forradalomra való emlékezés a nemzet hitének, akaratának megőrzését jelenti. Huszka Jenő: Mária főhadnagy című operettjének története az 1848-as forradalom időszakát eleveníti fel. /Hintós Diana: A márciusi ifjak üzenete a Kolozsvári Magyar Opera színpadán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

2003. június 14.

A román-magyar Együttműködési és Partnerségi Kormányközi Vegyesbizottság jún. 12-i ülésén a Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottság a román fél részére a következő ajánlatokat tette: a román kormány támogassa a továbbiakban is a magyar nyelvű oktatás megőrzését és fejlesztését minden szinten, folytassa tevékenységét annak érdekében, hogy egységesen alkalmazzák a közigazgatási törvényt, valamint az ingatlanok és más javak visszaszolgáltatásáról szóló törvényeket a tényleges tulajdonba adás céljából, vizsgálja meg a kolozsvári Magyar Operaház körül kialakult helyzetet annak megoldása érdekében; lehetőségein belül támogassa a magyarországi román anyanyelvi oktatás színvonalának emelését, segédanyagok, tankönyvek, szépirodalmi művek és a román nyelvű oktatás sajátosságainak megfelelő szakeszközökkel; lehetőségei szerint támogassa a magyarországi román anyanyelvi oktatás szakmai színvonalának emelését pedagógusok egyetemi képzésével, továbbképzésével Romániában. Igény szerint küldjön vendégtanárokat; intézkedései révén segítse elő a nagyváradi Vocea Evangheliei Rádió műsorszórási teljesítményének növelését, vételminőségének biztosítását a magyarországi román közösség számára; támogassa, hogy a Felnőttképzési Tanácsnak legyen magyar tagja is; továbbra is kísérje figyelemmel a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár és a nagyváradi római katolikus püspöki palota helyzetével kapcsolatos kérdések megoldását; anyagi lehetőségei függvényében fordítson figyelmet azon ingatlanok restaurálására, amelyek a romániai magyar egyházak tulajdonát képezték. /A román-magyar vegyes bizottság javaslatai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2003. június 21.

Három fiatal magyar énekes végez a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, akiknek a Kolozsvári Magyar Opera biztosít teret és helyet első komoly szárnypróbálgatásukhoz: Borsos Edith Bizet Carmenjének címszerepével államvizsgázott, Vigh Ibolya az Éj királynőjét, Haraszti Zsombor pedig Taminó szerepét énekli Mozart: A varázsfuvola című operájából. Vigh Ibolya kolozsvári, zongora-szakra vették fel, később döntött úgy, hogy inkább énekesnő lesz. A kolozsvári Magyar Opera tagjaként ősszel magiszteri tagozaton folytatja tanulmányait. Haraszti Zsombor /Marosvásárhely/ Haraszti: a marosvásárhelyi zeneiskolában kezdett. Tanulmányi évei alatt tagja volt a helyi filharmónia énekkarának. Borsos Edith szintén a filharmónia énekkarában énekelt. Jó lenne, ha a Magyar Opera továbbra is foglalkoztatná őket, írta Hintós Diana. /Hintós Diana: Pályakezdő énekesek debütje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 271-292




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998