Intézménymutató:
Kolozsvari Helyi Onkormanyzat/Tanacs
2009. január 7.
Ideiglenesen László Attila alpolgármester Kolozsvár polgármestere, mert a Sorin Apostu, a másik alpolgármester szabadságra ment. „Nem most fordul elő először, hogy »magyar« polgármestere van Kolozsvárnak” – jelentette ki kérdésére László Attila, arra reagálva, hogy a január 6-i román nyelvű sajtó meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott az üggyel, részletesen taglalva, miszerint 1944-től első alkalommal van magyar polgármestere a városnak. A városi tanács január 13-án dönti majd el, hogy Boc lemondása nyomán a két alpolgármester – Sorin Apostu (PD-L) és László Attila (RMDSZ) – közül ki veszi majd át ideiglenesen a polgármesteri megbízatást az időközi választásokig. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az RMDSZ-nek lesz-e vagy nem önálló polgármesterjelöltje a közelgő választásokon. /P. A. M. : /Nem először van „magyar” polgármester Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2009. január 20.
Három jóváhagyott építkezési engedély is megszületett László Attila rövid polgármestersége idején. Helyére kerülhet végre Bocskay Vince rég elkészült alkotása, a Márton Áron-szobor, valamint a Szakáts Béla temesvári szobrászművész készítette 56-os emlékmű, és megkezdődhetnek a modern Sapientia-épületegyüttes munkálatai. A Mátyás-szobor restaurálásáról tavaly novemberben megszületett Budapesten a végleges döntés, a felújítást a magyar kulturális kormányzat és Kolozsvár önkormányzata fele-fele arányban állja. /Németh Júlia: Türelemjáték Mátyás-szoborral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2009. február 6.
A városlakók mellett építészeti szakemberek is fenntartással fogadták a kolozsvári felhőkarcoló-építési elképzeléseket: a város – főleg magyar vonatkozású – jellegének megváltoztatásától tartanak. A kolozsvári tanács január végi ülésén jóváhagyták azokat a magánbefektetők által kezdeményezett projekteket, amelyek szerint a város különböző pontjain – így már-már a belvárosban is – tíz emeletet meghaladó magasságú épületek nőnek ki hamarosan a földből. Kolozsvár nagy múltú történeti város. Nem csak az egyedi műemléképületek, hanem ezek együttes jelenléte, és maga a városszerkezet tehát az utcák egymáshoz és az épületekhez viszonyított helyzete is védendő történeti érték. Legmagasabb és városképet uraló elemek mindig a templomok, esetenként a fontos középületek tornyai voltak. Évszázadokon keresztül a város úgy tudott fejlődni, hogy ezt a rendet, az emberi léptéket, betartotta. A felhőkarcolók pontosan ezt az emberi léptéket bontják meg. /N. -H. D. : Papíron már gombamódra szaporodnak a felhőkarcolók Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2009. február 10.
A Mátyás-szoborcsoport restaurálásához szükséges pénzkeret még mindig nem állt össze, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium levelet küldött a kolozsvári önkormányzatnak, mely szerint a szobor talapzatából hiányzó köveket az Esztergom melletti Süttő falu határában levő bányából kellene hozni, hiszen a korábbit is onnan szállították 1902-ben. Ugyanakkor azt is leszögezik: a kulturális minisztérium képviselői a kolozsvári önkormányzattal közösen felügyelnék a kivitelezést. Az OKM még nem folyósította a szobor restaurálásához szükséges összeg felét, ezért várhatóan tovább késnek a helyreállítási munkálatok. /Gyergyai Csaba: Pénz helyett levél – késik a kolozsvári Mátyás-szobor felújítása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./
2009. február 17.
Fölényes győzelmet aratott Sorin Apostu a kolozsvári időközi polgármester-választásokon, második fordulóra nem kerül sor. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje a szavazatok 60,48 százalékát szerezte meg. A második helyezett a liberális Marius Nicoara 24,78 százalékkal, majd Teodor Pop Puscas (PSD) 7,39 százalékkal. A Magyar Polgári Párt jelöltjére, Gergely Balázsra a szavazó kolozsváriak 3,53 százaléka voksolt (2872), László Csaba, a Zöld Párt jelöltje 1,12 százalékot kapott (914). A hivatalos adatok szerint a részvétel 30,19 százalék volt, amely lényegesen kevesebb a júniusi helyhatósági választásokon mért 41,39 százaléknál. Az elkövetkező négy évben tehát továbbra is a PD-L „fennhatósága” alatt marad Kolozsvár és Kolozs megye. A demokrata liberálisoké a polgármesteri és a megyei tanácselnöki tisztség, mind a városi, mind a megyei tanácsban PD-L-s többség van. Sorin Apostu /sz. Focsani, 1968/ 2007-től a kolozsvári állatorvosi egyetem tanára. 2004–2008 között igazgatói tisztséget töltött be a kolozsvári polgármesteri hivatalban, 2008-ban alpolgármesterré választották. /Apostu nyerte a kolozsvári polgármester-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2009. március 27.
A kolozsvári tanfelügyelőség és a városi tanács egyik közös gondja a visszaszolgáltatott ingatlanokban működő tanintézetek sorsa. Az egyik legégetőbb probléma a Sigismund Toduta Zenelíceum helyzete, mivel a római katolikus egyház már több éve visszakapta a Ferences rendi kolostor egykori épületét, mi több, az ötéves türelmi idő is letelt. Most megoldást találtak. A David Prodan Általános Iskolát – amelyben a gyereklétszám háromszáz alatti – beolvasztják a közelben levő Unirea Iskolaközponttal, a zenelíceum pedig szeptembertől birtokba veheti az így felszabaduló épületet. Kérdés azonban, mi lesz a sorsa a David Prodan iskolába járó tizenhárom gyereket számláló mostani magyar tannyelvű hetedik osztálynak egy színtiszta román iskolában? /Nagy-Hintós Diana: Új székhelyet kapna a zenelíceum, költözik az Ipar utcai tanintézet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2009. április 8.
Újabb pénzösszegek odaítéléséről döntött Kolozsváron a városi tanács, Molnos Lajos, a kulturális bizottság elnöke a civil szervezeteknek odaítélendő egymillió lejről a szavazás elhalasztását kérte, mert nem értett egyet az utólagos változtatásokkal, például a Kolozsvári Magyar Diákszövetség nem szerepelt a listán. A nyugdíjasok esetében 25 millió lej az idén a helyi költségvetésből az ingyenbérletekre kiutalt összeg. /Jakab Judit: Pénzosztás a városi tanácsban: ezúttal sem volt zökkenőmentes. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./
2009. április 29.
Több mint egymillió lejjel támogatja a helyi tanács a kolozsvári kulturális intézmények és civil szervezetek tevékenységét, miután a tanácsosok megszavazták az erre vonatkozó tervezetet. A korábbi tanácsülésen Molnos Lajos kérésére halasztották el az összeg odaítélését, a kulturális bizottság elnöke ugyanis nem értett egyet egyes, a magyar szervezeteket érintő változásokkal. A megszavazott változatban már a korábbi tervezetből kimaradt magyar szervezetek is szerepelnek, így például a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, amelynek 1500 lejt szavaztak meg tudományos diákkonferencia szervezésére. A magyar szervezetek közül a Magyar Mozgássérültek Egyesületének 20 000 lejt, a Diakóniának 7 000 lejt, a Helikonnak és a Korunknak 13 000–13 000 lejt, a Barabás Miklós Céhnek pedig 3000 lejt szavaztak meg. A Heltai Gáspár Alapítvány a Szent István napok megszervezésére 10 000 lejes támogatásban részesült. Az idei költségvetésből a tanácsosok támogatják még a Kolozsvár Társaságot, a Tranzit Alapítványt, a Szarkaláb, az Ördögtérgye, a Zúrboló néptáncegyütteseket, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, a Sapientia Alapítványt. /Jakab Judit: /Több magyar szervezet kap támogatást a költségvetésből. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2009. május 7.
Átalakítják a kolozsvári Főteret, az erdélyi magyarság szimbolikus terét. Történelmünk jelentős szelete semmisül meg a szemünk láttára. Hol vannak a civil szervezetek, hol vannak a politikusok? Miért nem szerveztek civil tiltakozást, a városi tanács RMDSZ-es tagjai miért fogadták el az átalakítási terveket ebben a formában? Az átalakítást nem a korszerűsítés vezérli, a hátsó szándék az, hogy kitöröljék „ittlétünk még meglévő nyomait” – írta a lap munkatársa. /Köllő Katalin: Miért hagytuk, hogy így legyen? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2009. május 8.
Hozzáláttak Kolozsvár főterének radikális átalakításához. Molnos Lajos városi tanácsos törvénytelennek tartja azt, hogy a Főtér átrendezési munkálataihoz anélkül láttak hozzá, hogy a városi tanács jóváhagyta volna azt. Ezzel szemben kollégája, Csoma Botond megjegyezte: mindenki számára világos volt, hogy a Főtér átrendezési terve a fák kivágásáról és a zöldövezet megszüntetéséről szól. A tervet készítő Planwerk Kft. szakemberei hangsúlyozták, Kolozsvár tanácsa elfogadta a Főtér átrendezésére vonatkozó tervet. Kivágják a fákat, kiássák az élősövényt. László Attila alpolgármester erre csupán annyit mondott: benne volt a Főtér átrendezési tervében. Guttmann Szabolcs építész szerint jelenleg teljesen használhatatlan az a tér, amely a város többféle kulturális eseményének is otthont adhatna. /F. Zs., K. O. : Pusztítás a Főtéren: kivágták a fákat, kiásták az élősövényt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2009. május 13.
Miért nem kerül magyar felirat is a műemléképületekre – kérdezte Kolozsváron a május 12-én tartott tanácsülésen Sorin Apostu polgármestertől Csoma Botond tanácsos napirenden kívül. Az RMDSZ-es képviselő a polgármesternek felolvasott egy részletet a multikulturalizmusról tett nyilatkozatából, amely összeegyeztethetetlen a magyar feliratokkal kapcsolatos álláspontjával. Apostu ugyanazt válaszolta Csoma Botondnak, amit korábban az erről szóló sajtóértekezleten is elmondott: a magyar nyelv nem nemzetközi nyelv. A polgármester kifejtette: magyar nyelvű felirattal nem találkozott máshol, csak Magyarországon, ahol ez az anyanyelve a lakosságnak. Apostu hozzátette: ha a szervezet vagy egyház, amelynek a tulajdonát képezi a magyar műemlék, kifizeti a magyar nyelvű tábla elhelyezési költségeit, akkor a helyi tanácsban megvitatják a kérdést. /Jakab Judit: Feliratok magyarul – csak pénzért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2009. május 22.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom és a Transindex képviselői május 21-én átadták Sorin Apostunak azt a 22 500 aláírást tartalmazó ívet, amelyet a magyar feliratok műemlékeken való elhelyezésének ügyében gyűjtöttek össze. A kolozsvári polgármester átvette a petíciót annak ellenére, hogy előző nap kijelentette: nem áll szándékában ezt megtenni. Amikor Horvát Ádám, a Civil Elkötelezettség Mozgalom elnöke átadta a dokumentumokat, a városvezető azt ígérte, megtárgyalják az ügyet a helyi tanácsban és a kulturális minisztériummal is egyeztet. /J. J. : Átadták Apostunak az aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 25.
Városi tanácsi határozattervezet benyújtása érdekében szervez aláírásgyűjtést az RMDSZ azért, hogy magyar feliratok kerüljenek a kolozsvári műemlékekre, a turistákat tájékoztató táblákra és a város szélén lévő településnév-táblára, jelentette be. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és a Transindex portál által korábban szervezett aláírásgyűjtés mellett azért indítanak újabb, hasonló kezdeményezést, mert ezúttal csak kolozsvári választópolgárok kézjegyére van szükség. A támogatóknak olyan városi tanácsi határozattervezet mellett kell állást foglalniuk, amely a magyar feliratok elhelyezéséről szól. Ha összegyűl 14-15 ezer kolozsvári aláírása – vagyis a törvény értelmében a szavazati joggal rendelkező kolozsváriak 5 százalékának a kézjegye –, akkor a tanácsnak kötelező módon napirendre kell tűznie a kérdést. Kelemen figyelmeztetett: a magyar az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. „Nem szabad megengednünk, hogy visszatérjenek azok az idők, amikor bármilyen nyelven fel lehetett tüntetni városunk nevét, csak magyarul nem. Meggyőződésünk, hogy egy nyelvnek nyilvános feliratokon való használata az azt beszélő közösség identitásának, múltjának, kultúrájának tiszteletben tartását bizonyítja”– hangsúlyozta. /Ö. I. B. : Újabb aláírásgyűjtés a kolozsvári magyar feliratokért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2009. május 26.
Kolozsváron járt a pécsi küldöttség. A küldöttség tagjai részt vettek az önkormányzat által szervezett szociális konferencián is. A látogatás célja az intézmények közötti kapcsolatok bővítése és elmélyítése. Ezek élő kapcsolatok, hiszen a Kolozsvári Magyar Színház ismét részt vesz a Pécsi Országos Színházi Találkozón. A küldöttség néhány tagja részt vett a Lyceum Alapítvány tízéves jubileumi évfordulóján is. – Pécs város 3 millió forinttal támogatta annak a műemlék épületnek a megvásárlását és felújítását, ahol létrehozták a Torockói Ifjúsági Alkotóházat. /K. O. : Pécsi testvérvárosi küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2009. május 29.
Élesen bírálta Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Sorin Apostu kolozsvári polgármestert amiatt, hogy nem hajlandó magyar nyelvű tájékoztató feliratokkal ellátni a műemlékeket. Kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ-es eurohonatya primitív gondolkodásmóddal vádolta az elöljárót, akinek szerinte azt kellene figyelembe vennie, hogy a kincses városba látogató turisták túlnyomó többsége magyar. Sógor elítélte Corina Cretu nyilatkozatát is, amelyben a Szociáldemokrata Párt EP-képviselője szeparatizmussal és nacionalizmussal vádolta erdélyi magyar képviselőtársait amiatt, hogy kizárólag magyarul hajlandók felszólalni Brüsszelben, románul pedig nem. A sajtótájékoztatón Csoma Botond városi tanácsos bejelentette: az RMDSZ benyújtotta az önkormányzathoz a magyar feliratok alkalmazását célzó határozattervezetet, az aláírásgyűjtéshez viszont továbbra sem láthat hozzá a szövetség, mivel a polgármesteri hivatal még mindig nem bocsátotta rendelkezésére a szükséges formanyomtatványokat. /Rostás Szabolcs: Sógor: Sorin Apostu primitív. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2009. június 18.
Vége felé közeledik az aláírásgyűjtési akció, amelyet az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kezdeményezett városi tanácsi határozattervezet benyújtása érdekében a román–magyar–német nyelvű köztéri feliratok kötelezővé tételéről a soknemzetiségű kincses városban. Mint ismeretes, a jogszabály szerint a szavazóképes lakosság 5 százalékának, tehát 14–15 000 kolozsvári felnőtt személynek az aláírása szükséges. /Ö. I. B. : Gyűlnek az aláírások a kolozsvári háromnyelvű feliratokért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2009. június 25.
A városháza tíz éve törvénytelenül használja a Funar-korszakban megalkotott és elfogadott címert – jelentette ki Nicolae Endroiu, a G. Baritiu Történeti Intézet igazgatója. Endroiu arra kérte Sorin Apostu polgármestert, hogy mihamarabb kezdeményezze a régi címer visszaállítását. – Legkésőbb szeptemberben a városi tanács hozzon határozatot arról, hogy a helyhatóság mindenhol az 1369-ben napvilágot látott címert vagy annak enyhén módosított változatát használja – mondta. Szégyenletesnek és megalázónak tartotta azt, hogy a polgármesteri hivatal a Román Akadémia hatáskörébe tartozó helyi heraldikai bizottsággal hosszú évekig pereskedett a címer miatt. – Gheorghe Funar volt polgármester beperelt bennünket, mert nem voltunk hajlandók láttamozni, és elfogadni a városháza akkori vezetősége által egy ötletbörze során nyertesnek nyilvánított pályamunkát – emlékeztetett Endroiu. /Kiss Olivér: Törvénytelen Kolozsvár jelenlegi címere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
2009. július 2.
Csak akkor lehet hatékony a magyar nyelvű feliratok kihelyezését célzó kezdeményezés, amennyiben sikerül felmutatni, hogy komoly erő, a kolozsváriak nagy része támogatja az akciót! – figyelmeztetnek a szervezők. Az RMDSZ kezdeményezte aláírásgyűjtés eddig sikeresnek bizonyult. Ahhoz, hogy a tanács napirendre tűzze a határozattervezetet, 15 ezer aláírás szükséges. /Folytatódik a magyar feliratokért indított aláírásgyűjtés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2009. július 21.
Közigazgatási bíróságon támadja meg Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos a kolozsvári képviselő-testület minap hozott határozatát, amellyel Pablo Picassóra keresztelték át a 2004 óta Dsida Jenőről elnevezett utcát. A lakosok arra hivatkoztak: nem tudják kiejteni a magyar költő nevét, amely ráadásul az AIDS román megfelelőjére is hasonlít, Molnos szerint a névváltoztatás veszélyes precedenst teremthet. Asztalos Lajos helytörténész úgy véli: nemcsak magyar személyiségekről kellene utcákat elkeresztelni, hanem vissza kellene adni Kolozsvár évszázados múltú „beszélő” neveit is. Molnos Lajos önkormányzati képviselő abszurdnak és veszélyes precedensnek tartja a névváltoztatást, amely mögött Sorin Apostu polgármester rosszindulatát sejti. Molnos szerint a 310 ezer lakosú Kolozsvár mintegy 900 utcája közül csupán 60-70-nek van magyar neve (ebből 37-et az elmúlt években az ő kezdeményezésére kereszteltek el), holott arányszámát tekintve a lakosság 19 százalékát alkotó magyar közösség legalább 150-et megérdemelne. Asztalos Lajos helytörténész úgy tudja, a 909 kolozsvári közterületnévből – utca, út, sétány, tér – 35 viseli magyar személyiség nevét, ami – 3,85 százalékos arányt jelent –, a belvárosban például mindössze három (Bolyai, Arany János, Kovács Dezső). A Kovács Dezső utcában történetesen egyetlen ház áll, de azon sincs ilyen nevű házszám. A kolozsvári helynevek magyartalanítása 1945-től folyamatosan tart. „Ez a folyamat az 1989-es rendszerváltás után sem torpant meg. Húsz évvel ezelőtt a város akkori román polgármestere azzal az indokkal változtatta meg a Petőfi utca nevét, hogy a költő szerinte románellenes verseket írt, Rákóczi Ferenc esetében pedig elegendőnek bizonyult, hogy sohasem hallott a fejedelemről” – idézi fel a Kolozsvár ezeréves történetét, helynév- és településtörténeti adattárát hiánypótló kötetben feldolgozó Asztalos Lajos. /Rostás Szabolcs: Bíróság elé kerül a kolozsvári Dsida Jenő utca megváltoztatásának ügye. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./
2009. augusztus 20.
Már 2007-ben, több szabálytalanság és kihágás észlelésének következtében felmerült annak szükségessége, hogy törvény szabályozza a dadák tevékenységét. A Boc-kormány törvénytervezetének megvitatása szeptemberre várható. Eszerint a három év alatti gyermekekre felügyelő dadák szakképzésben részesülnének, megfelelő egészségügyi állapotukat orvosi és pszichológiai igazolvány bizonyítaná. Az új törvény továbbra sem hoz megoldást a magyar bölcsődére áhítozók számára. Az állami magyar bölcsődék létrehozásának igénye tavaly a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület keretében fogalmazódott meg. Kovács Andrea elmondta: tavaly májusban Tonk Gabriella, az Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság akkori államtitkár-helyettese megígérte, hogy a kidolgozás alatt álló törvénytervezetbe a bölcsődék ügyét is beiktatják. Eddig 1238 aláírás gyűlt össze, a petíciót az Életfa Családsegítő Egyesület székhelyén, Kolozsvár még alá lehet írni. Ősszel a tanács elé terjesztik a kérést. /Év végéig el kell fogadnia a parlamentnek a dada-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2009. augusztus 26.
Megrázó riportot készített a kolozsvári pataréti romatelepről a BBC forgatócsoportja, amelyet internetes kiadásban tettek közzé. A közel százfőnyi roma közösség nyomorúságos életéről készült dokumentumfilm a város széli telepen több mint két nemzedék óta tengődő szerencsétlen sorsú családok mindennapjait tárja fel. Az itt élők számára Kolozsvár szemétdombja nem csak otthon, hanem „jövedelmük” fő forrása is: az itt összegyűjtött fém- és műanyaghulladék értékesítéséből tesznek szert valamennyi pénzre, de ugyancsak innen származik a napi betevő falat kicsiknek, nagyoknak. A kolozsvári önkormányzat teljes közömbösséggel kezeli a kérdést. Mivel az ott élők többségének nincs személyazonossági igazolványa, esélyük sincs arra, hogy bármiféle szociális segélyben, orvosi ellátásban részesüljenek. Az egyedüli segítség egy holland alapítványtól származik. /BBC-film a pataréti romák helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2009. szeptember 3.
Továbbra is eltér a kolozsvári önkormányzat és a tervező, a kolozsvári Utilitas Kft. szakembereinek az elképzelése arról, hogyan kellene restaurálni a Mátyás-szoborcsoportot. A hírek szerint saját szakember hiányában, a Concefa Kft. Kolozsi Tibor szobrászművészt bízta meg a bronz rész restaurálásával. – Megkerestek, egyeztettünk, de szerződés még nem született – nyilatkozta Kolozsi Tibor. /Kiss Olivér: Kolozsi Tibor restaurálja a Mátyás-szobrot? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
2009. szeptember 24.
A katolikus egyház és a városháza közötti – a Főtér 15. szám alatti ingatlan belső udvarának használatára vonatkozó – ügyben Sorin Apostu polgármester „salamoni döntést” hozott: a jelzett területet felosztották, s ennek értelmében egyharmad része megmarad a római katolikus egyháznak parkolás céljaira, kétharmad részét pedig a Bob Iskola tanulói rendelkezésére bocsátja. Kovács Sándor római katolikus főesperes elégedetlen a polgármester határozatával kapcsolatban, közölte, hogy az ügy még nem tekinthető lezártnak, mihamarabbi tárgyalásokra van szükség. Boros János volt alpolgármester elmondta: a telekkönyv szerint a jelzett terület mindig is a katolikus egyház tulajdona volt. A megoldás az lenne, ha a Főtér 15. szám alatti ingatlanban működő Bob Iskola osztályai kiköltöznének, a városi tanács pedig elrendelné az udvar kivételét a közvagyon leltárból. A Bob Iskola az 1948-as államosítás után került oda minden jogalap nélkül. Az egyházzal nem kötöttek bérleti szerződést, több mint hat évtizede jogtalanul használják az ingatlant és az udvart. /Nagy-Hintós Diana: „Salamoni” döntés: felosztotta a plébánia udvarát a polgármester. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
2009. szeptember 30.
Büntető feljelentést tett az ügyészségen „a Kolozsvári Városi Tanács törvényes képviselői”, illetve a „Kolozsvári Városi Tanácsot a május 4-i liciten képviselő László Attila ellen” a budapesti Bencsik Alkotóközösség Kft. A feljelentés szerint a licitet nem megfelelő körülmények között szervezték meg, kifogásolták, hogy az útépítéssel foglalkozó és a hatóságoktól a szükséges engedélyekkel nem rendelkező Concefa Rt. nyerte meg a licitet. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke elmondta, a Bencsik cégnek 11 irata hiányzott. Amennyiben egy pályázónál több mint 4 hiányzik, akkor a céget automatikusan ki kell zárni a licitből. Érdekes, hogy annak idején nem fellebbeztek. „Edzett vagyok, ugyanis földügyekben sajnos gyakori a hasonló, alaptalan feljelentés”– nyilatkozta László Attila. /Kiss Olivér: Feljelentés a Mátyás-szobor ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2009. október 30.
A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium, illetve az unitárius egyház képviselői egyezségre jutottak a Brassai-líceum sorsáról: „egyesült erővel lépnek fel azért, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceum múltjához és rangjához méltó, központi épülethez jusson, és ezáltal megőrizhesse önálló jogi személyiségét úgy, ahogyan azt a törvény előírja”. A Brassai-líceumnak az unitárius egyházzal megkötött bérleti szerződése 2011-ben lejár. Az ügyben a két tanintézet az önkormányzat, a tanfelügyelőség és a magyar érdekvédelmi szervezet hatékony támogatását kéri. /N. -H. D. : Egyezségre jutottak a Brassai ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, Kolozs megyei RMDSZ-elnök kifejtette: „az önkormányzatnak nem áll lehetőségében épületet biztosítani, mivel ilyen ingatlan jelenleg nincs a birtokunkban. Ezért is javasoltuk a két iskolának, hogy a két tanintézmény közösen próbáljon megoldásokat keresni a kialakult problémákra. ” /Sipos M. Zoltán: Brassai-líceum: mindenki mossa kezeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2009. október 31.
Még nem gyűlt össze a szükséges 15 ezer aláírás a magyar és német nyelvű feliratok kolozsvári műemlékeken való elhelyezését szorgalmazó határozattervezet benyújtásához. Az RMDSZ által kezdeményezett aláírásgyűjtés májusban indult, s amennyiben a tervezetet a város lakosságának 5 százaléka aláírja – jelen esetben 15 ezer személy – a tanács köteles azt napirendre tűzni. Jelenleg körülbelül 12 500 aláírásnál tartanak, közölte Horváth Anna, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke. /J. J. : Még aláírhatók a támogató ívek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2009. október 31.
Aggodalommal figyeljük, hogy az utóbbi hónapok nem hoztak érdemi előrelépést a Dsida Jenő utcanév visszaállításának ügyében – olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének közleményében. Ezért az EMNT megyei elnöksége Kolozsvár polgármesteréhez, a városi önkormányzathoz, valamint a képviselőtestületben működő frakciókhoz fordul, s a döntés felülvizsgálatát és semmissé tételét kéri a helyi önkormányzattól, továbbá az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elé terjeszti az ügyet kivizsgálás végett. A Dsida Jenő költőről elnevezett kolozsvári utca nevét az önkormányzat képviselőtestülete megváltoztatta. /P. A. M. : EMNT: Jogorvoslatot követelnek Dsida-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2009. november 3.
November 2-án ismét találkoztak a Mátyás-szobor restaurálásával foglalkozó magyar és romániai köztisztviselők, a kolozsvári önkormányzat képviselői, a tervező, illetve a fémrestauráló és kőrestaurátor. A tervező jelezte, november 16-ig elkészíti a szobor megemeléséhez és a „szarkofág” megvalósításához szükséges terveket. /Kiss Olivér: Szarkofágot” építenek télire a Mátyás-szobor köré. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2009. november 4.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a leghatározottabban tiltakozik Sorin Apostu polgármester újabb, a kolozsvári magyarság múltját és jelenét semmibe vevő megnyilvánulása, nevezetesen Kolozsvár közpénzén – így a kolozsvári magyar adófizetők pénzén is – felújított Főter átadására szervezett program összeállítása ellen, amelyből a városi tanács RMDSZ frakciójának teljes mellőzése eredményeként, kiiktattak mindennemű multikulturális, illetve a Főtér magyar jellegére vonatkozó utalást. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
2009. november 4.
A kolozsvári önkormányzat kezdeményezésére november 24-én hivatalosan átadják a kincses város részben átalakított Főterét. Az átalakítással sokan nem értettek egyet, mások pedig a modernizációs szükségre való hivatkozással támogatták a helyhatóság döntését. A kolozsvári magyar fiatalok civil tiltakozást szerveznek a magyar jellegű rendezvénypontok hiánya miatt. A megmozdulás kezdeményezője, Czika Tihamér, aki a blogján jelentette meg a Tiltakozzunk együtt a Főtér átadásán! című felhívást. Gergely Balázs is csatlakozott, együtt szervezik az akciót. Czikának nem a Főtér átalakításával kapcsolatban van kifogása, hanem a magyar jellegű rendezvények hiánya miatt. Párt- és kampányrendezvényről van szó – nyilatkozta László Attila RMDSZ-es alpolgármester. Nincsenek kétnyelvű plakátok, ez mutatja, hogyan a jelenlegi román városvezetés kezeli a kétnyelvűséget, a multikulturalitást. /Kiss Olivér: Magyar vonatkozású rendezvény nélkül adják át ma a Főteret. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
