Intézménymutató:
Konzervativ Part /Partidul Conservator PC/
2007. március 15.
Rendkívül éles hangnemben támadta március 14-én Sólyom Lászlót erdélyi körútja miatt Mircea Chelaru tábornok, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke. Nyílt levelében azzal vádolta a magyar államfőt, hogy figyelmen kívül hagyja az ország szuverenitását, mivel „választási ügynöki szerepben tetszeleg”, és hiú reményeket táplál az erdélyi magyarokban. Románia volt vezérkari főnöke szerint Sólyom László kihasználta a bukaresti hatóságok „ideiglenes gyengeségét” oly módon, hogy „legitimizálta egy értékes és becsületes közösség lelkiismeretének enklavizálását. ” Cosmin Covaciu Fehér megyei prefektus figyelmeztetésben részesítette a Sólyom László által előző nap meglátogatott intézményeket – közöttük a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolát – amiatt, hogy nem vonták fel a román nemzeti lobogót. /Kelemen Tamás: Chelaru: nemkívánatos elnöki vizit. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./
2007. március 22.
Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./
2007. március 28.
A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos álláspontjuk megfogalmazására kényszerítenék a parlamenti frakciókat a jogszabályt vitató szakbizottságok. A képviselőház három testülete vitatja a tervezetet, de ezt csak elméletileg teszik, mert gyakorlatilag a pártok bojkottálják az üléseket. A Konzervatív Párt képviselője, Sergiu Andon javasolta: kérjék fel a frakciókat, fogalmazzák meg álláspontjukat. A jogi bizottság képviselőit az aggasztja, hogy sokkal fontosabb törvénytervezeteket kellene megvitatniuk, ehelyett pedig hetek óta a kisebbségi törvénytervezeten „dolgoznak”. /B. T. : Folytatódik a kisebbségi törvény kálváriája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2007. április 2.
Tariceanu miniszterelnök április 1-jén, vasárnap kizárta a kormányból a Demokrata Pártot. Szerinte a belpolitikai válsághelyzet egyedüli megoldása az, hogy a PNL egykori partnere nélkül, egyedül vállalja a kormányzást. Tariceanu élesen bírálta Traian Basescu államfőt, hangsúlyozva, hogy az EU-csatlakozás a D. A. Szövetség és a kormánykoalíció közös erőfeszítésének köszönhető, az ezután jelentkező feszültségeket pedig Basescu okozta. Tariceanu szerint az államfő a liberálisok és a demokraták gyengeségeit kihasználva „robbantotta fel” a D. A. Szövetséget, amely szolid politikai konstrukciónak bizonyult. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ politikusaiból álló kormányt kísérel megalakítani. Az új kormányban az RMDSZ-ből származó információk szerint helyet foglal majd Markó Béla, akinek megtartják a miniszterelnök-helyettesi posztját, emellett Borbély László megkapja a regionális fejlesztési minisztériumot. A korábbi hírekkel ellentétben nem szűnne meg Nagy Zsolt informatikai és hírközlési miniszter tárcája, ráadásul szóba került Korodi Attilának a környezetvédelmi minisztérium élére való kinevezése is. Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke bejelentette, hogy pártja nem támogat a parlamentben olyan kormányt, amelynek az RMDSZ is tagja. A Nagy-Románia Párt ugyanezt az álláspontot képviseli. Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök kifogásolta, hogy az EU-s pénzeket kezelő minisztérium magyar miniszter kezébe kerülhet. /B. T. : Kizárta a kormányból Tariceanu a demokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2007. április 4.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, a politikus lánya, Camelia Voiculescu, George Copos konzervatív párti üzletember, illetve Adrian Cristea, a Román Lottótársaság volt elnöke ellen indított bűnvádi eljárást az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az ügyészek pénzmosással és hamisítással vádolják őket. A PC elnöke kijelentette, hogy a DNA őt és lányát érintő vádjai olyan szakképzetlen személyek aberrációja és hülyesége, akik olyan embereket sároznak be, akik egész életükben dolgoztak. . /Pénzmosással vádolják Voiculescut. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 16.
Az utóbbi időben a liberális képviselők távoznak a kulturális bizottság munkaüléseiről, hogy jelen lehessenek a bizottságok együttes ülésén, amelyen a kisebbségi törvénytervezetet vitatják meg – nyilatkozta Petre Strachinaru képviselő, a Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A képviselő szerint a kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ által javasolt jelenlegi formájában nem fogja megszavazni a parlament, mivel sem a szociáldemokraták, sem a konzervatívok nem támogatják. A tervezet jelenlegi formájában a demokraták támogatását sem élvezi. /PD-s kritika a kisebbségi törvény miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2007. április 18.
Április 19-én szavaz a parlament Traian Basescu államfő mandátumának felfüggesztéséről. Az RMDSZ-es és a liberális honatyák is saját lelkiismeretük szerint voksolnak. Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte: nem a felfüggesztés a legalkalmasabb módja a jelenlegi helyzet orvoslásának. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kitart kezdeményezése, az államfő mandátumának felfüggesztése mellett, ehhez a Konzervatív Párt (PC) Nagy-Románia Párt (PRM) támogatását is élvezi. A Demokrata Párt (PD) nemmel fog szavazni. /G. G. : Holnap szavaz Basescuról a parlament. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2007. április 18.
„Románia államfőjét az alkotmány által meghatározott hatásköre és a közvetlen megválasztásából eredő demokratikus legitimitása arra kötelezi, hogy aktív szerepet töltsön be a politikai életben” – olvasható az Alkotmánybíróság indoklásában. Ahhoz, hogy a parlament a felfüggesztés mellett döntsön, 233 szavazat szükséges. A PSD-nek, a PRM-nek és a PC-nek összesen 227 szavazata van, 6 szavazat kell még ahhoz, hogy a szociáldemokraták kezdeményezését elfogadják. Április 19-én szavaz a parlament arról, hogy kezdeményezik-e Traian Basescu tisztségéből való felfüggesztését vagy sem. Traian Basescu államfő leszögezte: az alkotmánybírósági döntésből egyértelműen kiderül, hogy nem sértette meg az alaptörvényt, ezért visszaélés lenne az ő felfüggesztése. Közölte: ha mégis felfüggesztik tisztségéből, akkor a szavazás eredményének kihirdetésétől számított „öt percen belül lemond”. Basescu újabb éles kirohanást intézett a kormány ellen. /Aktív szerepet szán az alkotmány az államfőnek. Tegnap hozta nyilvánosságra indoklását az Alkotmánybíróság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2007. április 20.
Április 19-én a parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt, 322-en szavaztak az államfő elmozdítása mellett, 108-an ellene, tízen tartózkodtak. A szavazást megelőző parlamenti vitán a pártok szónokainak zöme élesen bírálta Basescut. Mircea Geoana, a Basescu ellen irányuló eljárást kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszédében ismét azzal vádolta az államfőt, hogy megsértette az alkotmányt, szerinte állami intézményeket használt fel az alkotmánybíróság tagjainak megzsarolása érdekében. Az ellenzéki Nagy Románia Párt (PRM) és Konzervatív Párt (PC) vezérszónokai is élesen bírálták az államfőt, és felfüggesztése mellett érveltek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: nem örülnek ugyan, hogy idáig fajult a romániai belpolitikai vita, de Basescu „többször is megsértette a játékszabályokat”. Leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy a parlament szerepét csökkentve, elnöki köztársasággá alakítsák Romániát. A jelentősebb politikai erők közül kivételt képezett a Basescut elnöki székbe juttató Demokrata Párt (PD), amely ellenezte az államfő ellen indított procedúrát. A szavazás után Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök sajtónyilatkozatban arra kérte az államfőt, hogy tartsa be ígéretét, és mondjon le. Korábban Basescu bejelentette: a számára kedvezőtlen kimenetelű parlamenti szavazás után „öt percen belül lemond”. Ezt nem tette meg, úgy tűnik, hogy megvárja, amíg hivatalosan is érvénybe lép a parlament döntése. /Borbély Tamás: Felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt a parlament. Precedens nélküli eljárás a rendszerváltás után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
2007. április 27.
Aspazia Cojocaru alkotmánybíró nem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet, állapította meg a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS), elfogadva a Cojocaru fellebbezését. A bíró megóvta ugyanis a CNSAS korábbi ítéletét, miszerint együttműködött volna a Szekuritátéval. Korábban egyes politikusok arra figyelmeztettek, hogy Kozsokár Gábor és Aspazia Cojocaru alkotmánybírók a Szekuritáté ügynökei voltak, és megzsarolták volna őket, hogy Traian Basescu ügyében a taláros testület döntését befolyásolják. „Jelenleg elmondhatjuk, hogy az alkotmánybírák közül senki nem működött együtt a Szekuritátéval” – jelentette ki a CNSAS egyik tagja. A Konzervatív Párt (PC) benyújtotta a CNSAS-hoz azokat az iratokat, amelyek a felfüggesztett államfőnek a Szekuritátéval való együttműködését hivatottak bizonyítani. /Cojocaru nem volt ügynök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2007. május 17.
Jobb elnöki alternatíva hiányában Traian Basescu támogatására hívta fel a Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki szervezete a romániai magyar választókat. A gyergyószéki szervezet ezzel társult a szervezet sepsiszéki fiókja által kiadott felhíváshoz. Közleményében a gyergyószékiek elítélik az RMDSZ-t, amiért “a posztkommunista Szociáldemokrata Párt, a volt szekusok vezette Konzervatív Párt, illetve a Nagy-Románia Párt oldalán áll” a május 19-i népszavazáson. A gyergyószéki MPSZ felszólítja a választókat, hogy szavazzanak nemmel Basescu lemondatására. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./
2007. május 24.
A népszavazás eredményét továbbították az Alkotmánybírósághoz érvényesítésre, de nem mindenki hagyta jóvá. A jegyzőkönyvet a Központi Választási Iroda mind a hét bírája és a PD küldöttje aláírta. A PNL, PC és a PRM képviselői visszautasították, hogy aláírásukkal érvényesítsék a jegyzőkönyvet. Az RMDSZ és a PSD küldöttei aláírták ugyan, de egy sor kifogást is megfogalmaztak. /Alkotmánybíróság előtt a népszavazás eredménye. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2007. június 1.
A Demokrata Párt (PD) május 31-én bejegyeztetésre benyújtotta a parlamentben. A Tariceanu kormánynak mennie kell című bizalmatlansági indítványát. Nem sok idő múlva Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke az indítványt visszaküldte a kezdeményezőknek azzal az indoklással, hogy a támogató listán 116 aláírás helyett csak 115 szerepel. Ez annak köszönhető, hogy az aláíráslistán Gheorghe Flutur neve kétszer szerepel. A bizalmatlansági indítványt a PD-n és a PLD-n kívül aláírták még a nemzeti kisebbségek, illetve független képviselők is, de legalább egy konzervatív párti is. – Orvosolni fogják az aláírás-listába becsúszott sajnálatos hibát, és ismét előterjesztik a bizalmatlansági indítványt – közölte sajtótájékoztatón Emil Boc, a DP elnöke. /Visszaküldték a demokraták indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2007. június 9.
Eredménytelenül végződött június 8-án Traian Basescu államfő és a politikai erők közötti konzultáció, mivel sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), sem a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogadta el a Basescu által javasolt új kormánykoalíciót. Basescu javasolta előzőleg, hogy a jelenlegi PNL és RMDSZ alkotta kisebbségi kormányt a PNL, a Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) váltsa fel. A megbeszéléseken részt vett még az RMDSZ, a Konzervatív Párt (PC) és a többi nemzeti kisebbségek frakciója. Basescu államfő szerint az említettek jóindulatukat bizonyították az átlátható parlamenti többség megteremtésére. Az államfő beszédében ismét rendkívül élesen bírálta a kormány tevékenységét. /Borbély Tamás: Eredménytelen Cotroceni-i konzultáció. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Traian Basescu elnök bejelentette, hogy eredménytelenül végződött konzultációja a politikai pártokkal, elismerte, hogy súlyos kommunikációs hiány tapasztalható közte és a kormányfő között. Emil Boc, a demokraták /PD/ elnöke hangsúlyozta, a demokraták nem fognak olyan kormányban részt venni, amelynek a szociádemokraták /PSD/ is tagjai. /Eredménytelen konzultáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./
2007. június 19.
Visszautasította a képviselőház jogi bizottsága azt a konzervatív párti törvénytervezetet, amelynek célja a román állampolgárság megvonása mindazoktól, akik nem tudnak vagy nem akarnak megtanulni románul. „Azon túl, hogy alkotmányellenes, tisztességtelen is egy ilyen tervezet” – mondta Tamás Sándor háromszéki képviselő. /Röviden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2007. június 25.
Lassan a napilapok leginkább abban különböznek egymástól, hogy melyik titkosszolgálatoktól kapnak anyagokkal, és kik ellen indítanak hadjáratot. Cristian Ghinea, a Dilema lap szerkesztője az Adevarulban elítélő cikket írt Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt vezetőjének nyelvtörvény-kezdeményezéséről, hogy minden romániai magyar legyen köteles románul beszélni. A lapban a hozzászólók magyarbérencséggel, hazafiatlansággal vádolták, a legtöbben egyetértenek a pártvezérrel. /Ágoston Hugó: Lap-top. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2007. június 26.
Az egész lakosságot le kell vizsgáztatni román nyelvből, ha a parlament elfogadja a konzervatívok törvényjavaslatát. Ennek lényege, hogy mindenkinek tudnia és beszélnie kell az ország hivatalos nyelvét. „Ha nem tud románul, meg fog tanulni, mert nincs más választása, ha Romániában akar élni” – jelentette ki Dan Voiculescutól, a Konzervatív Párt (PC) elnöke azt követően, hogy Borbély László régiófejlesztési miniszter szerinte „arcátlan módon” magyarul szólította meg. A PC elnöke már korábban bejelentette: pártja olyan törvény elfogadását kezdeményezi, amelynek alapján megvonható az állampolgárság bárkitől, aki nem ismeri a román nyelvet. Voiculescu kikelt azok ellen a jogi előírások ellen is, amelyek megkövetelik a köztisztviselőktől, hogy a magyar lakossággal magyar nyelven kommunikáljanak azokon a településeken, ahol a törvényben meghatározott számarány ezt indokolttá teszi. A konzervatívok javaslatát még a nyíltan magyarellenes Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke, Corneliu Vadim Tudor is badarságnak nevezte. A román hatóságok nem tárolhatnak adatokat az állampolgárok etnikai hovatartozásáról. Ezt tucatnyi olyan európai szerződés tiltja, amelyeket a csatlakozási folyamatban Románia átemelt saját törvénykezésébe. Sarmiza Fetcu, az országos rendőr-főkapitányság szóvivője nem adott választ arra, hogy tárolhat-e és feldolgozhat-e az etnikumra vonatkozó személyes adatokat a rendőrség. „Ez szigorúan bizalmas információ” – mondta. Ellenben nyilvános az Europol-egyezmény, amelyhez Románia is csatlakozott. Eszerint „tilos feldolgozni azokat a személyi adatokat, amelyek a faji vagy etnikai származásra, politikai nézetekre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, politikai párttagságra, szakszervezeti tagságra vagy az egészségre és nemi életre vonatkoznak. ”A román rendőrség korábban gyűjtött adatokat az etnikumra vonatkozóan, többek között a személyazonossági igazolvány kiállításakor. /Szőcs Levente: Megafelmérő román nyelvből. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2007. június 26.
Tiltakozik a Magyarok Világszövetsége a Konzervatív Párt (PC) elnöke, Dan Voiculescu által javasolt törvénytervezet ellen, melynek értelmében minden olyan Romániában élő személytől megvonható lenne a román állampolgárság, aki nem beszéli az állam hivatalos nyelvét, illetve két éven belül nem hajlandó megtanulni azt. Az MVSZ tiltakozó dokumentumában felhívta a román állam figyelmét, hogy ez a törvénykezdeményezés nemcsak alkotmányellenes, de ellentmond a Románia által EU-s csatlakozásával vállalt minden olyan kötelezettségnek is, amelyek a nemzeti közösségek jogaira vonatkoznak. Az MVSZ felszólította az Európai Unió tagállamait, “kiemelten Magyarországot, amely 2005. szeptember 26-án feltétel nélkül megszavazta Románia EU-s tagságát”, kérje számon Romániától a csatlakozás előtt vállalt kötelezettségeit s zárja ki a parlamentből a “náci korszakokat idéző erőket. ” /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./
2007. június 29.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége feljelentést tett az Országos Diszkrimináció Ellenes Tanácsnál a Konzervatív Párt (PC) elnökének, Dan Voiculescunak azon kijelentéseit illetően, hogy a romániai magyarok kötelesek megtanulni a román nyelvet. /Az MPSZ feljelentette Voiculescut. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
2007. július 2.
A választók 47 százaléka a Demokrata Pártra (PD) szavazna, amennyiben jövő vasárnap előrehozott választások lennének, és a lakosság több mint fele (54 százalék) nagyon elégedett, illetve elégedett az államfő, Traian Basescu tevékenységével, derült ki a felméréséből. A demokratákat a Szociáldemokrata Párt (PSD) követi 18, majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13, a Becali féle Új Generáció Pártja (PNG) és a Nagy Románia Párt (PRM) 6 százalékkal. A felmérés szerint az RMDSZ, a konzervatívok és a liberális-demokraták nem érik el a bejutási küszöböt. Basescu után Theodor Stolojanban bíznak a legtöbben (28 százalék), majd Gigi Becaliban (27 százalék). /INSOMAR: Vezetnek a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
2007. július 10.
A konzervatívok (PC) Arad megyei vezetője, Lia Ardelean kijelentette, támogatják a PC azon javaslatát, mely szerint az Alkotmányt úgy módosítsák, hogy a román nyelv kötelező legyen az ország minden polgára számára. Javaslatunkkal azokon a gyerekeken szeretnénk segíteni, akiknek felelőtlen szülei helyettük döntenek, elhatárolva őket a többi világtól. /Sólya R. Emília: Nem tartják nacionalizmusnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./
2007. augusztus 10.
Nagy vihart kavart Traian Basescu székelyföldi kijelentése: az államfő hirtelen belátta, hogy a magyar gyerekeknek valóban idegen nyelvként kellene oktatni a románt. A PNL, a PRM és a PC veszélyesnek, államfőhöz méltatlannak minősítette Basescu nyilatkozatát. Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő szerint kettős játékot űz az államfő. Egyrészt babérokra tör kisebbségi kérdésekben, amelyekben különben ő is és pártja is rendszerint elutasító magatartást tanúsított, másrészt sejti, hogy ha tőle származik az ötlet, a parlament nagy része már csak ezért sem fog mellette szavazni, a dologból tehát úgysem lesz semmi. Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője úgy vélte: visszatetsző, hogy Romániában a román nyelvet idegen nyelvként kezeljék. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint az államfő elhúzódó kovásznai és hargitai látogatása azt sugallja, hogy a magyar kisebbség valóban diszkrimináció áldozata, és hogy a Magyar Polgári Szövetségnek nyomós oka van arra, hogy párttá alakuljon. Nem tartotta helyénvalónak Basescu kijelentését Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke sem. Asztalos Ferenc képviselő, a parlament oktatási bizottságának tagja emlékeztetett: az RMDSZ évek óta foglalkozik a román nyelv oktatásának kérdéskörével. Megnyerték a bukaresti és a brassói egyetem román tanszékének ez irányú szakmai támogatottságát, akik írásban ismerték el azt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek románnyelv-oktatásán változtatni kell. A kisebbségi törvény elfogadását a Demokrata Párt (PD) akadályozta. Egyetértett az államfő kijelentésével Emil Boc kolozsvári polgármester, a PD elnöke. Nem várható el, hogy egy magyar környezetben felnőtt gyerek ugyanolyan szinten ismerje a román nyelvet, mint egy olyan, aki otthon hét évig románul beszélt – fogalmazott a politikus. /Nagy-Hintós Diana: Retorikaváltás nyelvoktatás-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
2007. augusztus 16.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatásával vádolta meg a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, aki szerint a titkosszolgálat Traian Basescu államfő tudomásával és beleegyezésével segít a Szász Jenő által vezetett szervezetnek. Voiculescu szerint a SRI Hargita és a Kovászna megyei kirendeltségei azért támogatják az MPSZ-t, hogy tönkretegyék az RMDSZ-t. A PC elnöke közölte, hogy szeptemberben törvénytervezetet nyújtnak be a parlamentben, amely a Hargita és Kovászna megyei diákokat arra kötelezi majd, hogy megtanuljanak románul. Voiculescu éles támadást intézett Basescu ellen. /A titkosszolgálat segíti az MPSZ-t? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2007. augusztus 18.
A legfőbb ügyészséghez fordult a Belügyminisztérium a Székelyföld határát jelző tábla ügyében. A szaktárca bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el. Az ügyészeknek azt kell megvizsgálniuk, hogy a Kovászna és Brassó megye határában elhelyezett, Székelyföld nevét román, magyar és angol nyelven feltüntető, illetve egy székelykaput és két székely népviseletbe öltözött fiatalt ábrázoló tábla veszélyezteti-e az alkotmányos rendet. Demeter János, a tábla elhelyezését kezdeményező Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint minden engedélyt beszereztek, hozzájárult valamennyi illetékes hatóság, még a rendőrség is. Demeter szerint az önkormányzat semmilyen törvényt nem sértett meg. A hatósági ellenőrzések során mégis találtak egy apró szabálytalanságot, ugyanis megállapították, hogy a tábla túl közel van az országúthoz. A szabályok szerint legkevesebb hét méterre lehet csak reklámtáblát elhelyezni a DN jelzésű országutak mentén. A Székelyföld reklámtábla csak 4,90 méterre van az úttól. Az útügyi hatóságok ezért arra kérik majd hivatalos átiratban a megyei önkormányzatot, hogy a szabályos távolságra helyezzék el a táblát. A Konzervatív Párt bejelentette, hogy a Kovászna megyei tanács által elhelyezett tábla mellé egy sajátot is elhelyeznek, amin az olvasható: „Isten hozta a román földnek számító Hargita és Kovászna megyébe!”. /B. T. : A legfőbb ügyészséghez került a székelyföldi tábla-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2007. szeptember 5.
Támogatni fogja az RMDSZ a Konzervatív Párt (PC) két törvénytervezetét, a visszaforgatott profit adómentességéről, illetve az államosított ingatlanok bérlőinek támogatásáról szólót – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 4-én, a Dan Voiculescu PC-elnökkel való találkozó után. Bogdan Ciuca, a PC szóvivője a sajtónak úgy nyilatkozott: „Nem volt szó zsarolásról vagy nyomásgyakorlásról. Meg akartuk nyerni az RMDSZ támogatását is, de ezért cserébe nem ajánlottuk fel azt, hogy mi is támogatjuk majd a kisebbségi törvénytervezetet. ” /Önzetlen RMDSZ-támogatást vár a PC. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 6.
Zsarolással vádolja a Konzervatív Párt (PC) az RMDSZ-t. Az RMDSZ azt kéri: vonják vissza tervezetüket, miszerint a román nyelvet egyazon tankönyv szerint oktassák minden diáknak, a más etnikumhoz tartozó gyerekeknek pedig tartsanak az első osztály előtt felkészítő évet. „Javaslatunk kiváltotta az RMDSZ elégedetlenségét, felszólítottak, hogy mondjunk le kezdeményezésükről, ha azt akarjuk, hogy a szövetség támogassa a törvénytervezeteiket” – áll a PC közleményében. Markó Béla felháborodásának adott hangot: miután szeptember 4-én megegyeztek a PC-vel különböző kezdeményezéseik támogatásában, másnap a PC magyarellenes törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe. /Vége a „barátságnak”? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2007. szeptember 7.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szeptember 6-án bejelentette: lemond szenátusi tisztségéről. Döntését azzal indokolta, hogy nem sikerült támogatást szerezni azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyeket pártja kezdeményezett. A PC-elnök hangsúlyozta, az elkövetkező időszakban teljes egészében a Konzervatív Pártnak szenteli magát. Raluca Turcan PLD-s képviselő megjegyezte: reméli, hogy Voiculescu döntése nem áll összefüggésben a Szekuritáté Irattárát Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) ítéletével, miszerint a pártelnök politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Voiculescu kitartott a PC-nek a román oktatásra vonatkozó törvénytervezete mellett, amely szerint egységes tankönyvekből kell a román nyelvet tanítani mindenki számára. Azt állította, hogy ez nem magyarellenes kezdeményezés. /Voiculescu kilépett a szenátusból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2007. szeptember 11.
Nehéz a Konzervatív Párt (PC), illetve a pártelnök Dan Voiculescu besorolása. A párt humanistaként indult, azután konzervatívként határozta meg önmagát, közben pedig kétszer is egy másik párt hátán jutott be a parlamentbe. A PC megalakítása óta egyetlen célt szolgált: hogy politikai hátszelet biztosítson Voiculescu üzleti vállalkozásainak. A PC-nél a gazdasági és szociális populizmus mellé néhány éve fölzárkózott a legprimitívebb nacionalista retorika is. Ezen újabb állomása a teátrális műfelháborodás, amely Sógor Csaba közlése nyomán született, miszerint a magyar nyelv hivatalossá tétele mellett kíván lobbizni Brüsszelben. Valójában még Európában sem precedens nélküli, hogy egy országban több hivatalos nyelv létezzen egymás mellett. /Balogh Levente: Populisták. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2007. szeptember 11.
Politikai és sajtótámadások kereszttüzébe került az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára másodiknak felkerült Sógor Csaba szenátor hétvégi kijelentése miatt, amely szerint amennyiben bejut a brüsszeli testületbe, azért lobbizik majd, hogy a magyar nyelvet nyilvánítsák Románia második hivatalos nyelvévé, legalábbis ott, ahol a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot a helyi közösségben. A bukaresti Gandul napilap „az ördög öregapjának” nevezve Sógort, politikai oldalról pedig Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke nyílt levélben intézett kemény támadást az RMDSZ politikusa ellen. A napilap Tőkés László püspökhöz hasonlítja Sógort, emlékeztetve a román közvéleményt, hogy a lelkész-politikus többek között azzal tűnt ki az elmúlt években, hogy a román nemzeti ünnepen fekete karszalaggal jelent meg a nyilvánosság előtt. Dan Voiculescu Markó Bélának címzett nyílt levelében arra kérte az RMDSZ vezetőjét, hogy csillapítsa az embereit. A konzervatív pártvezér szerint Sógor Csaba kijelentései a román nép ellen való nyílt támadásként értékelhetők. Voiculescu levelében felszólította Sógor Csabát, költözzön abba az országba, ahol a magyar hivatalos államnyelv, ha nagyon hiányzik neki ez a közeg. „De ez az ország nem Románia” – szögezte le Voiculescu. /Nagy B. István: A PC és a sajtó is támadja Sógort. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./
2007. szeptember 19.
A szociáldemokraták, nagy-romániások, demokraták és liberális-demokraták ellenszavazatával a szenátus nem fogadta el a kormány azon rendeletét, amelyben a kabinet tavaszi átalakításáról rendelkezik. A rendelet mellett a PNL, az RMDSZ és a konzervatívok szavaztak. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint az ellenzék erőfitogtatásáról van szó. A sürgősségi kormányrendelet csökkenti a miniszterek számát, az adminisztrációt, olyan átalakításokról szól, amelyeket régen kért az EU. /Visszautasította a szenátus a kormányátalakításról szóló rendeletet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
