Intézménymutató:
Konzervativ Part /Partidul Conservator PC/
2006. június 21.
Együttműködött a volt politikai rendőrséggel Dan Voiculescu szenátor, a Konzervatív Párt (PC) elnöke – áll a Szekuritáté Archívumát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) határozatában, amelyet június 20-án kapott meg a honatya. A hírt maga Dan Voiculescu jelentette be rendkívüli sajtóértekezleten. „A legsúlyosabb az, hogy a dossziéból hiányoznak a saját kezűleg írt, Felix névvel jegyzett jelentések. A CNSAS-ból kinek fűződött érdeke ahhoz, hogy ezeket kivegye? Ezek a jelentések éppen azt bizonyították, hogy nem működtem együtt a volt politikai rendőrséggel” – mondta Dan Voiculescu. /Gujdár Gabriella: CNSAS-ítélet: Voiculescu együttműködött. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
2006. június 22.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az általa vezetett politikai alakulat támogassa a kormány megbuktatására irányuló szociáldemokrata bizalmatlansági indítványt. A konzervatívok Monica Macovei igazságügyi miniszter menesztését is követelik, és a kormánykoalícióból való kilépéssel fenyegetőznek. /Voiculescu és Geoana megbuktatná a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2006. július 1.
Kolozsváron 1947-ben, a IV. gimnáziumi osztály elvégzése után letették a kisérettségi vizsgát az Unitárius Kollégiumban, emlékezett Dr. Dezső István. Kolozsváron négy magyar fiúgimnázium volt: Piarista Fiú Főgimnázium, Református Kollégium, Unitárius Kollégium és az Állami Magyar Fiú Gimnázium, vagy Gyakorló Gimnázium. A négyből kettőt természetesen csak úgy lehetett összevonni, ha kettőt megszüntetnek. Áldozatul esett a nagy diáklétszámú, rangosabb Piarista Főgimnázium és az Állami Magyar Fiú Gimnázium vagy Gyakorló Gimnázium. 1948-ban megszüntették az egyházi iskolákat. A Kolozsváron megmaradt, két elméleti magyar fiúgimnázium közül az egyik, a volt Unitárius Kollégium az 1. számú Elméleti Magyar Fiú Gimnázium nevet kapta, a második pedig a volt Kolozsvári Református Kollégium, amiből a 2. számú Elméleti Magyar Fiú Gimnázium lett. 1948-ban a kolozsvári Szekuritáté behatolt a Ferenc-rendiek épületébe, az összes szerzetest elvitték, még azt sem engedték meg nekik, hogy szobájukba felmenjenek, és a létfontosságú dolgaikat elhozzák. A rendházban maradt javak egy részét szétosztották a két magyar fiúlíceum konviktusai között. Dr. Dezső István emlékszik arra, hogy ők, az 1. számú Elméleti Magyar Fiúlíceum bentlakói kis kézi szekérrel mentek, hogy a számunkra megítélt javakat elhozzák. Ez elsősorban a ferencesek élelmiszer raktárából kerülhetett ki. Emellett nagy mennyiségű nyomdapapírt, valamint füzeteket, íróeszközöket is kaptak, itt működött addig ugyanis a Szent Bonaventúra Nyomda. Szigorúan megtiltották a diákoknak, hogy az emeletre is felmenjenek, a szerzetesek szobáiba. 1948-tól a rendházban helyezték el a város zene- és képzőművészeti iskoláját, még mindig ott működnek. 2006. június 3-án a fizika előadóteremben gyülekezett az erősen megfogyatkozott és szétszóratott egykori lelkes diákcsapat, az 1951-ben érettségizett tíz ősz hajú veteránja Fazoli Sándor, egyetlen élő tanáruk, osztályfőnökük és egykori igazgatójuk köré. Tudomásuk szerint 24-en élnek még az osztályból, de a találkozónkra csak tízen tudtak eljönni. Mindnyájukat megajándékozták Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyvvel. A tíz hajdani diák életútját mondta el a találkozón. Ajtay Ferenc a Bolyai Tudományegyetemen geológiát végzett, a majd középiskolai tanár lett. Nyugdíjas éveiben könyveket ír, eddig három kötete jelent meg, a következőt az ivóvíz jelentőségéről írja. Ábrahám Ottó a Szovjetunióban végzett bányamérnökit, hazajövetele után a Zsil-völgyi bányák magas vezetőségi posztjait töltötte be. Egyike volt a párt kinyújtott karjának. Nyugdíjasként újra politizálni kezdett, most a román Konzervatív Párt tagja. Fia anyanyelvét elvesztette, ennek ellenére magyarul érez. Dr. Dezső István nyugalmazott sebész főorvos elhagyta szülőföldjét, az anyaországban próbált beilleszkedni, úgy érzi, sikertelenül. Mihálik András látványos pályát futott be, miután Moszkvából hazatért ukrán feleségével. A romániai 1989-es fordulat után tökéletes orosz nyelvtudását kihasználva állandóan utazott, tolmácsolt, Nagyvárad alpolgármestere lett és Nagyváradon az egyetem építészeti karának professzora, a műszaki tudományok doktora, több találmánya van. Botár Ferenc Tordán dolgozott és ott él családjával ma is. Darvas István Izraelbe, aztán Amerikába ment, de meghalni Budapestre jött. Cozma Károly (Kozma) Kijevben végezte a Diplomáciai Főiskolát, külügyi diplomáciai szolgálata folytán bejárta a fél világot, világnyelveket beszél, 20 évnél több időt töltött külügyi szolgálatban. Széll Kálmán szenvedélyes sakkozó, műgyűjtő, de főleg könyvgyűjtő és magánzó agglegény. Veress Endre egyedül lett ügyvéd az osztályból. 1940-ben az Észak-Erdélyből kivonuló román bosszúállók úgy megverték ügyvéd édesapját, hogy később belehalt sérüléseibe. /Dr. Dezső István nyugalmazott sebész főorvos: Provokatív beszámoló a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnáziumban érettségizettek 55 éves érettségi találkozójáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28., folyt.: júl. 1./
2006. július 5.
Dan Voiculescuról, a Konzervatív Párt elnökéről a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) megállapította, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Sergiu Andon konzervatív párti képviselő, védőügyvéd óvást juttatott el a CNSAS-hoz. Szerinte az általa bemutatott dokumentumokból kiderül, hogy Voiculescu ártatlan. Mircea Dinescu, a testület tagja kifejtette: „Andonnak meg kellene húznia magát, nem más, mint egy kommunista ügyész, a Scinteia szerkesztője volt, hiába tetszeleg most a nemzeti hős szerepében.” /I. I. Cs.: Sergiu Andon egyre sejtelmesebb. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2006. július 7.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke július 6-án több, az átvilágító bizottságtól átvett dokumentumot mutatott be, amelyekből az derül ki, hogy nem működött együtt az egykori Szekuritátéval. Korábban az átvilágító testület azt a döntést hozta, hogy a KP elnökének igenis köze volt a kommunista rendszer hírhedt politikai rendőrségéhez. /Voiculescu bemutatta dokumentumait. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2006. július 26.
A Legfelső Védelmi Tanács (LVT) július 24-i ülésén a vonatkozó Ice Dunarea dosszié nyilvánosságra hozását kérte. Másfél évvel ezelőtt maga Dan Voiculescu. A Konzervatív Párt elnöke kérte: tegyék lehetővé a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) illetékeseinek a dossziéhoz való hozzáférést. Az Ice Dunarea dosszié az egykori Szekuritáté külkereskedelmi tevékenységéről tartalmaz adatokat. Voiculescut pedig azzal gyanúsítja a sajtó, hogy a Szekuritáté pénzeit forgató Crescent cég révén gazdagodott volna meg. Voiculescu súlyos vádakat fogalmazott meg a Demokrata Párt (DP) néhány vezetőjével szemben: azzal vádolta a DP Dambovita és Szilágy megyei elnökeit, hogy együttműködtek a Szekuritátéval. Előbbi cáfolta ezt, Viorel Nicolae Stanca viszont elismerte, hogy a kémelhárításban tevékenykedett. Ezért – mint mondta – büszke munkájára, és semmivel nem károsította meg az államot. /Kémelhárító demokrata vezető. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2006. július 27.
Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa szerint az ilosvai árvízkárosultak július 23-i, vasárnapi lázadása a politikai pártok, különböző érdekszervezetek vagy éppen az újságírók bujtogatásának köszönhető. Szilágyi a Konzervatív Párt és Szociáldemokrata Párt vezetőire gondolt, akik arra bíztatták az ilosvai párttagokat, hogy lázadjanak fel a polgármester és a helyi tanács ellen. A prefektus közölte, hogy építőanyagokat küldenek Ilosvára, azoknak a családoknak pedig, akiknek nincs pénzük építkezni, a kormány akár 7 000 új lejes támogatást is kiutalhat. /Szilágyi: bujtogatták az ilosvai árvízkárosultakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
2006. július 28.
Előzetes kijelentései ellenére július 27-én mégis elment a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke, akiről a tanács megállapította: a kommunizmus idején besúgóként tevékenykedett. Mivel a CNSAS-döntés ellen Voiculescu óvást nyújtott be, az átvilágító testület köteles felülvizsgálni saját döntését, és újra meghallgatni a „vádlottat”. A meghallgatás után a PC-elnök azt nyilatkozta, igyekezett meggyőzni a testületi tagokat. „Nem arra születtem, hogy besúgó legyek” – szögezte le Voiculescu. A PC-elnök kijelentette, teljesítette „a Románia iránti kötelességét”. Cazimir Ionescu, a CNSAS sajtószóvivője azt nyilatkozta, hogy a PC-elnök által benyújtott óvásról legkésőbb augusztus 4-ig döntenek. Traian Basescu elnök kijelentette: nyilvánosságra kell hozni az eddig nemzetvédelmi okok miatt titkosított dossziékat, és át kell világítani az összes politikust, a parlamenti képviselőktől a helyi tanácsosokig. Ez azt is jelentené, hogy okafogyottá válik a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a CNSAS tagjaiból álló vegyes bizottság működése, amely eddig közösen döntött arról, mely titkosított dossziék tehetők kutathatóvá. A CNSAS jelenleg nem rendelkezik akkora személyzettel, amely belátható időn belül képes lenne átvilágítani az összes politikus dossziéját. /Gujdár Gabriella: Dan Voiculescu: nem születtem besúgónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
2006. augusztus 1.
Tariceanu kormányfő bejelentette: ha a minisztereknek nincs bátorságuk véghezvinni a kormányátalakítást, elvégzi azt ő maga, úgy, hogy a koalíción belüli erőviszonyok nem fognak megváltozni. Tariceanu szerint alapos szerkezetváltásra van szükség: elsősorban az államtitkárok és a kormány szintjén működő hivatalok és ügynökségek számát kellene csökkenteni. Tariceanu javaslatának eredményeképpen számos tevékenység a megyei hatóságokhoz kerülne, ami növelné a közigazgatás hatékonyságát, és a csatlakozás utáni időszakban megkönnyítené a különböző uniós pénzalapok felhasználását. Főleg a Demokrata Párt miniszterei, nem értenek egyet a kormányfő szándékával. Monica Macovei igazságügyi miniszter például közölte: továbbra is igényt tart mindhárom államtitkárára. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy véli: az átalakítás előtt feltétlenül tárgyalni kell a miniszterekkel is. A kormánykoalíció vezető politikusai tárgyaltak a kormányátalakításról, és egyetértettek abban, hogy a módosítás nyomán az államtitkárok száma a jelenlegi 82-ről 51-re csökkenjen, a DP-nek 14, a NLP-nek 20, az RMDSZ-nek és a KP-nek pedig 8–8 államtitkára legyen. A DP nem vett részt a megbeszéléseken. /Tariceanu bekeményít kormányátalakítás-ügyben. Egyetlen államtitkárukról sem mondanának le a DP-miniszterek állampolgárságért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2006. augusztus 8.
Két politikus besúgói múltjával kapcsolatban foglalt állást a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke esetében a testület megerősítette korábbi határozatát, miszerint együttműködött a Szekuritátéval, Razvan Theodorescu szociáldemokrata szenátort, volt művelődésügyi minisztert pedig „felmentette” a politikai rendőrségi tevékenység vádja alól. Voiculescu 1989 előtt Felix fedőnéven jelentéseket írt a Szekuritáténak különböző személyekről. Voiculescu korábban szenátorként nyilatkozatot írt alá arról, hogy a múltban nem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet. Ha a CNSAS döntése jogerőssé válik, Voiculescu ellen bűnvádi eljárás indul hamis nyilatkozattétel miatt. /Cs. P. T.: A CNSAS tántoríthatatlan Felix-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2006. augusztus 9.
Komoly fenntartások merültek fel a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsággal (CNSAS) kapcsolatban. 2004-ben tisztára mosta Corneliu Vadim Tudort, a Nagy Románia Párt (NRP) elnökét azzal, hogy megállapította róla: a birtokában levő adatok szerint nem állítható, hogy együttműködött az egykori Szekuritátéval. Dan Voiculescu ügye is vitákat váltott ki, noha a végső vizsgán a Konzervatív Párt (KP) elnöke elbukott. /B. T.: Kételyek merülnek fel az átvilágítási bizottság következetességével kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2006. augusztus 16.
Frunda György RMDSZ-szenátor megtekintette mind az öt szekusdossziét. Az átvilágító bizottság /CNSAS/ leköszönő szóvivője, Cazimir Ionescu bejelentette: ezentúl titkosan, és csakis igennel vagy nemmel szavazhatnak, de mindaddig nem hoznak döntést a politikusok ügyében, ameddig a két titkosszolgáltat, az RHSZ és a KHSZ nem adja írásban, hogy valamennyi politikus-dossziét átadtak. Frunda, miután szembesítették dossziéi tartalmával, ismételten kijelentette: nem működött együtt a Szekuritátéval. Nem írt alá együttműködési kötelezvényt, nem írt jelentéseket, nincs fedőneve, a róla kiállított megfigyelési dossziékban viszont öt álnevet használtak vele kapcsolatban. – Ebben a helyzetben van a többi RMDSZ-vezető is – vélekedett Frunda, aki szerint ennek a dosszié-cirkusznak a célja – többek közt – a szövetség kompromittálása. Elmondta: ’89 előtt két nyilatkozatot is írt, az egyikben visszautasította az együttműködést, a másikban pedig arról „tett ígéretet”, hogy nem hozza nyilvánosságra a titkosrendőrség behálózási kísérletét. E két nyilatkozat közül csak a második lelhető meg az iratok közt. A szenátornak összesen öt, két hálózati és három megfigyelési dossziét mutattak be. Frunda szerint a hálózati iratcsomók, amelyeket azon személyek számára is kiállítottak, akiket megpróbáltak ugyan behálózni, de nem sikerült, az ő esetében is ilyen sikertelen kísérletről tanúskodnak. – Amikor 2000-ben az államfői tisztségre jelöltek, kértem, mutassák meg a dossziémat, de visszautasítottak azzal az indoklással, hogy olyan tisztek neve szerepel benne, akik még mindig aktívak, és akiknek személyét nem lehet nyilvánosságra hozni. Most viszont, amikor átnéztem az iratcsomók tartalmát, egyetlen ilyen nevet sem találtam, csak azokét a régi szekusokét, akik még Marosvásárhelyen figyeltek – mondotta. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint ez az egész dosszié-hisztériának Traian Basescu az értelmi szerzője. Basescu mindent megpróbált, hogy kiteljesítse hatalmát. A szenátor szerint azzal, hogy Basescu jóváhagyta a parlamenti képviselők eddig titkosított dossziéinak a nyilvánosságra hozatalát, elsősorban nem a szekusmúltat akarja tisztázni, hanem a román törvényhozást akarja lejáratni, a teljes káoszban pedig kiprovokálni az előrehozott választásokat. Az SZDP szóvivője, Cristian Diaconescu bejelentette: pártja megfosztja párttagságától minden olyan tisztségviselőjét, akiről kiderül, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke, akit az átvilágító bizottság korábban elmarasztalt, kijelentette: biztos forrásból tudja, hogy Traian Basescu államfő is együttműködött a Szekuritátéval. Ezt az álláspontot képviseli Emil Constantinescu volt államfő is, aki már tavaly decemberben megkereste a bizottságot azzal a kéréssel, hogy világítsák át Basescu múltját. Claudiu Secasiu, a bizottság elnöke bejelentette: elkezdték a vizsgálatot Constantinescu bejelentése nyomán, eddig azonban csak a Külügyi Hírszerző Szolgálattól /SIE/ kaptak választ, amely szerint egyetlen, Basescu elnök múltjával kapcsolatos dokumentumra sem akadtak az archívumban. Cazimir Ionescu szóvivő cáfolta azokat a sajtóban napvilágot látott információkat, amelyek szerint a következő „csomagban” olyan politikusok dossziéi szerepelnek, mint Theodor Stolojan, Teodor Melescanu, Adrian Severin és Mircea Geoana. Ioan Talpes független szenátor, a SIE volt elnöke azt nyilatkozta, hogy azon politikusok, akiknek megfigyelési dossziéja – akár hiányosan is – a CNSAS-nál van, egytől-egyig besúgók és ügynökök. Ezzel Talpes cáfolta a politikusok azon állítását, miszerint a megfigyelési dosszié léte nem a Szekuritátéval való együttműködést, hanem a megfigyelést jelentette. Ioan Talpes szerint újabb dosszié-hullám várható: az 1990 után keletkezett dossziék is a politikusoknak a Szekuritátéval való együttműködését bizonyítják. Szerinte léteznek olyan politikusok, akik 1990 után is együttműködtek a Szekuritátéval a régi hagyományok szellemében, akiket új, „pozitív, a változásoknak megfelelő” feladatok elvégzésével bíztak meg. /Sz. K.: Szavazási módszert változtatott az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2006. augusztus 18.
A Demokrata Párt (PD) félreállítása révén új kormánykoalíciót alakítana a Konzervatív Párt (PC). A PC az összes parlamenti pártot megkereste javaslatával, amely szerint 2007. január 1-jétől Románia élén egy új, PD nélküli kormánynak kellene állnia. A Nagy-Románia Párt kivételével egyelőre egyetlen politikai alakulat sem mutatott érdeklődést az ajánlat iránt. Voiculescu, a konzervatívok elnöke szerint mindez nem azt jelenti, hogy a PC kilép a koalícióból. „Az RMDSZ nem vesz részt egy ilyen kezdeményezésben” – nyilatkozta Kelemen Hunor parlamenti képviselő, háznagy. /Gujdár Gabriella: Száműzné a demokratákat Voiculescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2006. augusztus 31.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke találkozott Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnökével, szó lehet az együttműködésről. Mindkét pártvezetőnek a Demokrata Párttal (DP), illetve az államfővel van baja, s egy esetleges paktum minkét fél számára előnyösnek mutatkozik. /Összefognak a konzervatívok a nagy-romániásokkal? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2006. augusztus 31.
A Nagy-Románia Párt és a Konzervatív Párt /KP/ hirtelen egymás keblére borult. Voiculescu KP-elnök szekus múltja letagadhatatlan, Vadim Tudort pártelnököt egyszer tisztára mosta ugyan az átvilágító bizottság, de most újabb bizonyítékok kerültek elő. Vadim Tudor maga jelentette ki, hogy minden szekust szívesen lát pártjában, mert csak velük együtt lehet rendet teremteni. /Németh Júlia: Vadim, a rendszergazda. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2006. szeptember 7.
Ismét az RMDSZ-t támadja Monica Macovei igazságügyi miniszter, szerinte az RMDSZ a korrupcióellenes harc fékezésével az integrációt veszélyezteti. A Konzervatív Párt (PC) kezdeményezte, s az RMDSZ támogatta a törvénytervezetet, mely szerint az ügyészségek vezetőségét nem az igazságügyi miniszter, hanem a Legfelsőbb Bírói Tanács jelölné ki. A javaslatot elfogadta a szenátus jogi bizottsága. /Újabb RMDSZ-Macovei csörte. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
2006. szeptember 8.
A képviselőház jogi bizottságában az RMDSZ és az ellenzék is támogatta a Konzervatív Párt (PC) kezdeményezését a főügyészek kinevezési és leváltási eljárásának módosítására, , hogy a főügyészeket ne az igazságügyi miniszter, hanem a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács (CSM) javaslatára nevezze ki az államfő. Eckstein-Kovács Péter szenátor nem ért egyet az RMDSZ álláspontjával, amelyet Anca Boagiu integrációs miniszter is hevesen támad. /Fall Sándor: Kereszttűzben az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./
2006. szeptember 11.
A Demokrata Párt (DP) nem fogadja el az ügyészek kinevezésére vonatkozó módosító javaslatot, amelyet a Konzervatív Párt (KP) kezdeményezett, és az RMDSZ támogatott. A DP jelezte, a kisebbségi törvény elfogadását csak a tervezetben szereplő – szerintük – túlzások nélkül támogatnák . /N.-H. D.: Túlzásmentes kisebbségi törvényt támogatna a DP. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2006. szeptember 12.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (KP) elnöke kijelentette, elkezdi az eljárást Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében. „A végsőkig fogok harcolni a románok méltóságának megvédéséért egy felkészületlen államelnök ellen” – mondotta Voiculescu. Ugyanakkor Voiculescu arról is beszámolt, hogy olyan dokumentumokkal rendelkezik, amelyek azt tanúsítják, hogy Monica Macovei igazságügyi miniszter együttműködött az egykori Szekuritátéval.- Két hét maradt még az országjelentésig, és nem akarom azt, hogy az Európai Unió lássa, Romániának egy olyan igazságügyi minisztere van, aki „politikai rendőrséget” folytatott – mondotta Voiculescu. /Dan Voiculescu az államfő felfüggesztését kezdeményezi. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2006. szeptember 20.
Marius Oprea, a miniszterelnök biztonsági ügyekkel foglalkozó tanácsadója az ellenzék és a Konzervatív Párt (KP) szenátorait azzal vádolta, hogy „összeszövetkeztek a Szekuritáté védelmében”, amikor kivonultak a szenátus üléséről, amely a személyes dossziékhoz való hozzáférésre vonatkozó sürgősségi rendeletet vitatta. A Szekuritáté mint politikai rendőrség felfedésére és a személyes dossziékhoz való hozzáférésre vonatkozó 1999/187-es Törvény módosítását célzó sürgősségi rendelet már második hete szerepel a szenátus igazság- és emberjogi bizottságának napirendi pontjai között. /Oprea: Szövetkezés a Szekuritáté védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2006. szeptember 25.
Össztűz alá vették a román politikusok Markó Béla RMDSZ-elnököt a Csíkszeredában szeptember 23-án tartott Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján tett kijelentéseiért, illetve a Székelyföldi Önkormányzatok Társulása megalakításának szorgalmazása miatt. A társulás célja az RMDSZ programjába foglalt autonómia-formák, köztük a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása. Miniszterelnök-helyettesi tisztségéből való lemondásra szólította fel Markó Bélát a Székelyföld területi autonómiája kapcsán tett nyilatkozatai miatt Mircea Chelaru, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke. A Székelyföldi Polgármesterek Találkozóján az RMDSZ közel háromszáz helyi és megyei önkormányzati képviselője, számos vezető tisztségviselője vitatta meg a három székely megye, Hargita, Kovászna és Maros magyar önkormányzatai közti együttműködés kérdéseit. „Székelyföld területi autonómiája az RMDSZ programjának része” – hangsúlyozta Markó Béla, aki maga jelentette be a társulás létrehozását. Közölte azt is, az RMDSZ-en belül megteremtik a Székelyföldi Egyeztető Fórumot. Markó Béla úgy értékelte, bár a területi autonómia megteremtéséhez mindenekelőtt módosítani kell az alkotmányt, valamint számos törvényt és európai irányelvet, jelenleg az RMDSZ rendelkezik azokkal a politikai eszközökkel, amelyek – megfelelő közösségi, önkormányzati összefogással – addig is lehetővé teszik a területi autonómia megvalósítását célzó gyakorlati munkát. Markó hangsúlyozta: újra és újra fel kell tenni a kérdést, hogy miért Bukarestben dől el, melyik térség, melyik közintézmény hová kerül a kormány támogatási listáján. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor fontos célkitűzésnek nevezte azt is, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként használhassák a magyar nyelvet. Borbély László miniszter területfejlesztésről, regionális együttműködésről, valamint az autonóm régiók próbatételéről tartott beszédet. Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter korszerű önkormányzatok és versenyképes közösségek létrehozásának szükségességéről beszélt, valamint a város és a vidék közti jelenlegi „digitális” szakadás megszüntetéséről. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke Markó Béla csíkszeredai nyilatkozataira reagálva azt mondta, az általa vezetett párt soha nem fogja támogatni az etnikai kritériumokra alapuló autonómiaformát. A szintén Kolozs megyei demokrata parlamenti képviselő, Daniel Buda úgy értékelte: Markó Béla székelyföldi területi autonómiára vonatkozó kijelentései, valamint azon nyilatkozata, hogy a magyarok által lakott területeken hivatalos nyelvként kell használni a magyart, kizárják az RMDSZ-elnököt a mérsékelt politikusok soraiból. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szintén úgy látja, hogy jelenleg „már nem beszélhetünk, mert egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról”. Csapó József a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke szintén üdvözölte a Szövetség a Székelyföldért Társulás megalakítására vonatkozó elhatározást. /Horváth István, Gujdár Gabriella: Újabb össztűz az RMDSZ-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2006. szeptember 26.
– Az RMDSZ programja kezdettől fogva tartalmazta az autonómia-célkitűzéseket: megalakulásától fogva hangsúlyozta, hogy a kisebbségek érdeke az autonómia különböző formáinak, így a kulturális autonómia, valamint a területi autonómia megvalósítása. Meggyőződésünk, hogy a decentralizáció és a szubszidiaritás elveinek megfelelően egy olyan társadalmat kell felépítenünk, amelyben a döntéseket az érintett közösségekhez minél közelebb kell meghozni – hangsúlyozta szeptember 25-én tartott bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes. Elmondta: nem örvend az RMDSZ és a személye ellen irányuló támadásoknak, de fontosnak tartja, hogy közvita kezd kialakulni az autonómia, az etnikumközi kapcsolatok mentén. A román pártok részéről folytatódtak a vádaskodások: a konzervatívok továbbra is Markó Béla lemondását követelik, a szociáldemokraták pedig Calin Popescu Tariceanuét, amennyiben a miniszterelnök nem határolódik el. Gheorghe Funar a Nagy-Románia Párt színeiben pedig azzal fenyegetőzik, pert indít a csíkszeredai találkozó valamennyi résztvevője ellen. Markó Béla szerint természetes, hogy a kisebbségi közösségek az állam intézményeivel együtt részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában. A területi autonómiával kapcsolatban leszögezte: meggyőződése, hogy nagyon sok döntésnek nem Bukarestben kell megszületnie, ezeket az egyes közösségeknek kell meghozniuk. „Ezek a közösségek, akik ugyanúgy adóznak, joguk van arra, hogy pénzük egy része helyben maradjon, és maguk döntsenek arról, hogy mi történjen ezekkel az összegekkel. Ez lenne az autonómia alapgondolata.” Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célját kizárólag parlamenti eszközökkel, a törvényhozás módosítása révén kívánja elérni. A jelenlegi jogi keretek között is megvannak a helyi közigazgatási autonómia kiszélesítéséhez szükséges eszközök. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ kész arra, hogy a területi autonómia kapcsán nyilvános vitán részt vegyen. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését. Ezt tette Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke is, aki szerint a területi autonómia megvalósítása érdekében még Románia EU-csatlakozása előtt sürgős lépéseket kell tenni. Emil Boc polgármester, a Demokrata Párt (DP) elnöke kijelentette: nem lesz itt semmiféle területi autonómia! Hozzátéve, hogy az RMDSZ elnökének szavai csupán a romániai magyarságnak címzett politikai üzenetet képviseltek. Ioan Rus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke, úgy véli, hogy Markó Béla csíkszeredai nyilatkozatai által az RMDSZ veszélyes „mutációról” tesz bizonyságot a diskurzusokban. – A szegregációs SZNT és az MPSZ felé való eltolódással Markó kétségbeesett kísérletet tesz arra, hogy összefogja az RMDSZ-t, amelyet az a veszély fenyeget, hogy nem jut be még egyszer a parlamentbe. Az RMDSZ lépése azért is veszélyes, mert vezetője nem más, mint Románia miniszterelnök-helyettese, akinek feladata az európai integrációs tevékenységek koordinálása – áll Rus sajtónyilatkozatában. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője szerint „egész Európában nem beszélnek már etnikai alapú területi autonómiáról”. Mircea Chelaru, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke a nemzeti érdek elleni támadásként értékelte az RMDSZ-elnök csíkszeredai beszédét, és egyenesen a miniszterelnök-helyettesi tisztségéről való lemondásra szólította fel a politikust. /Közvita helyett egyelőre perpatvar. Boc: Nem lesz itt semmiféle területi autonómia! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2006. szeptember 27.
Basescu nem folytatott olyan politikai jellegű tevékenységet 1989 előtt, amely elítélendőnek minősülne – állapította meg a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság. Ismeretes, hogy tavaly Emil Constantinescu volt államfő az átvilágító bizottság rendelkezésére bocsátott több olyan dokumentumot, amely – állította – alátámasztja a vádakat, melyek szerint Basescu együttműködött volna. A bizottság hasonló döntést hozott további három politikus ügyében. Míg a megfigyelői dossziéval rendelkező Puiu Hasotti (NLP) és Toró T.Tibor (RMDSZ) esetében nem merült fel az együttműködés gyanúja, a hálózati dossziéval rendelkező Radu Terinte (KP) ügye tisztázásra várt. /Basescu nem működött együtt – döntött az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2006. október 7.
Radu Berceanu, a Demokrata Párt alelnöke kijelentette, amennyiben a liberálisokat nem vakítaná el a demokratákkal és Traian Basescu államfővel szembeni gyűlölet, és elfogadnák, hogy előzetes választásokat tartsanak, akkor ebben az esetben a D.A. Szövetség megszerezhetné a parlamenti többséget, és megszabadulhatnának az RMDSZ-től és a Konzervatív Párttól. /Berceanu: előzetes választásokkal kizárhatnák az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 7.
– Túlreagálták a székely polgármesterek együttműködési nyilatkozatát a politikusok – vélekedett sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ célkitűzései között természetesen szerepel az autonómia. A szenátor nem ért egyet a Konzervatív Párt (KP) által Monica Macovei igazságügyminiszter ellen folytatott lejárató hadjárattal. Azokkal az értelmiségiekkel szimpatizál, akik a Ziua napilapban közzétett nyílt levélben kérték Tariceanu miniszterelnököt, határolódjon el Dan Voiculescu Macovei ellenes nyilatkozataitól. A szenátor aggodalmát fejezte George Maior újdonsült titkosszolgálati vezető miatt, akinek közismertek kapcsolatai az olyan személyiségekkel, mint Larry Watts és Ion Talpes. Maior nem szimpatizál a magyar kisebbséggel. /kb: Eckstein kifogásolja az RMDSZ Macovei-ellenes magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 12.
A kormánykoalíciót alkotó pártok megegyeztek a jövő évi költségvetés tervezetéről. Az RMDSZ és a Konzervatív Párt támogató szavazatukért cserében a nyugdíjak minimálbérhez igazítását kérte. Módosítaná a nyugdíjátszámításra vonatkozó kormányrendeletet az RMDSZ. Kerekes Károly képviselő és Puskás Bálint szenátor már benyújtották a törvénykezdeményezést. A 6,4 százalékos gazdasági fejlődéssel, 2,8 százalékos költségvetési hiánnyal és 4,5 százalékos inflációval számoló jövő évi büdzsé nyertese egyébként az oktatás és az egészségügy, ugyanis utóbbi esetében a költségvetési támogatás 1990 óta először haladja meg a hazai össztermék 4 százalékát, az oktatás pedig 5,2 százaléknak örülhet. /Egyezség született a jövő évi költségvetés kapcsán. A nyugdíjak kiigazítását kérte az RMDSZ és a KP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2006. október 17.
Minden bizonnyal az 1989 utáni romániai politikai élet egyik kuriózumaként vonul be a politikatörténetbe, ha a Konzervatív Párt (PC) valóban benyújtja a parlamentben a Markó Béla RMDSZ-elnök leváltását szorgalmazó egyszerű indítványát. Minősíti a kormánykoalíció működőképességét, ha az egyik koalíciós fél a kormányzó partnere ellen fordul a parlamentben. Az RMDSZ-elnök újabban a székelyföldi autonómiát szorgalmazó kijelentéseket tett, valamennyi parlamenti párt rosszallását kiváltva. Ha a magyar képviselők jól felkészülnek, elérhetik, hogy első ízben folyjék a bukaresti törvényhozásban nyilvános vita Székelyföld autonómiájáról. Az RMDSZ-nek csupán azon kell eltűnődnie: miért a vádlott pozíciójából szembesíti a román politikát a székelyföldi igénnyel. /Gazda Árpád: Megkésett szembesítés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2006. október 18.
A várakozásokkal ellentétben nem nyújtotta be egyszerű indítványát a Konzervatív Párt (KP) Markó Béla miniszterelnök-helyettes ellen, aki durvának és előzmény nélküli szándéknak nevezte, hogy éppen az egyik koalíciós partner készül e lépésre. A KP vezető testülete október 15-én úgy döntött: aláírásokat gyűjt a honatyák körében egy egyszerű indítvány benyújtásához, hogy elérje Markó Béla lemondását miniszterelnök-helyettesi posztjáról, mert a politikus az utóbbi időben többször is szorgalmazta Székelyföld területi autonómiáját. Markó emlékeztetett, hogy miniszterelnöki posztjáról való lemondását korábban már a Nagy-Románia Párt (NRP) is kezdeményezte. Csakhogy ezúttal egy koalíciós partner teszi ugyanezt – fűzte hozzá. Gheorghe Funar NRP-s szenátor, volt kolozsvári polgármester nyílt levélben kérte, hogy szenátus állandó bizottsága tárgyaljon Markó Béla román- és Európa-ellenes nyilatkozatairól. Az NRP szenátusi frakciója pedig a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külügyi Hírszerző Szolgálatot /SIE/ felügyelő parlamenti szakbizottságoktól azt kérte, hogy hallgassák ki a két titkosszolgálat vezetőit „az RMDSZ fegyverekkel és robbanóanyagokkal felfegyverkezett székelyföldi félkatonai alakulatainak előkészületeiről”. /B. T.: Előzmény nélküli egyszerű indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2006. október 24.
Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök nem ért egyet az etnikai alapú területi autonómiával, ugyanakkor furcsállja, hogy a koalíció tagjaként a Konzervatív Párt (PC) egyszerű bizalmatlansági indítványt terjesztene be Markó Béla RMDSZ-es kormányfő-helyettes ellen. „Semmi haszna nincs a nacionalista ízű kezdeményezéseknek 2007 Európájában. Szerintem túlhaladottak az etnikai alapú autonómia-elképzelések” – fejtette ki. A kormányfő szerint az RMDSZ azért sürgeti a területi autonómiát, mert „identitászavarral küzd” a Magyar Polgári Szövetség által teremtett „versenyhelyzet” miatt. /Cs. P. T.: Tariceanu: túlhaladott az etnikai autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2006. október 25.
Bogdan Olteanu házelnök visszaküldte a képviselőház jogi bizottságához a feddhetetlenségi ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvény legfontosabb cikkelyeit. A házelnök azért döntött így, mert a múlt héten a szaktestület gyakorlatilag a lényegétől fosztotta meg a jogszabályt. A jogi bizottság konzervatív (PC), szociáldemokrata (PSD), nagy-romániás (PRM) és RMDSZ-es tagjai ugyanis leszavazták azt, hogy az ANI a köztisztségviselők és közjogi méltóságok vagyonát és esetleges összeférhetetlenségeit ellenőrizze. Az RMDSZ, a PC és a PRM képviselői háborogva fogadták Olteanu döntését, a liberálisok (PNL) és a demokraták (PD) pedig üdvözölték a házelnök eljárását. Monica Macovei igazságügyi miniszter ismét azzal érvelt, hogy az ANI létrehozását az Európai Bizottság is kérte a legutóbbi jelentésében. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök azzal a felhívással fordult a képviselőkhöz, hogy a kormány által előterjesztett változatban fogadják el a törvényt. /Cs. P. T.: „Újabb kört fut” az ANI-törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
