Intézménymutató:
Konzervativ Part /Partidul Conservator PC/
2006. október 26.
Mégsem tűzi napirendre a parlament a Markó Béla miniszterelnök-helyettes ellen benyújtott egyszerű indítványt, miután a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetősége úgy döntött, hogy nem támogatja a Konzervatív Párt (KP) kezdeményezését. A KP annak ellenére támadta meg Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy az RMDSZ-szel együtt a kormánykoalíció tagja. A kezdeményezők azt kifogásolták, hogy az RMDSZ elnöke Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazta, ami szerintük sérti Románia alkotmányát. Az SZDP vezetői nem adtak nyilvános magyarázatot arra, hogy mi indokolta az RMDSZ-t segítő döntésüket. /B. T.: Nem lesz bizalmatlansági indítvány. Szociáldemokrata segítség az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2006. október 31.
Ioan Oltean, a Demokrata Párt (DP) alelnöke felszólította Dan Voiculescut, a Konzervatív Párt (KP) elnökét, hogy lépjen ki a kormánykoalícióból, és ne várja meg ezzel 2007. január 1-jét. A demokrata párti politikus azután nyilatkozta ezt, hogy megtudta: a KP nem mond le arról a szándékáról, hogy egyszerű bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen Markó Béla miniszterelnök-helyettes ellen. A KP közleménye szerint a koalíción belül orvosolhatták volna a helyzetet úgy, ha az NLP és a DP felszólítja Markó Bélát, vonja vissza az általa tett alkotmányellenes és románokat sértő kijelentéseit. Markó Béla kijelentette: a konzervatívok felelőtlen politikusok, és az ellene kezdeményezett bizalmatlansági indítvánnyal az ország stabilitását veszélyeztették. /Oltean: Halottak Napja alkalmából a konzervatívok lépjenek ki a kormányból! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2006. november 1.
Október 31-én elfogadta a képviselőház az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását előíró törvénytervezetet. A jogszabály a tisztségviselők, hivatalnokok vagyonellenőrzési módját írja elő. A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) állt ki a törvény Monica Macovei igazságügyi miniszter által beterjesztett radikálisabb változata mellett, az RMDSZ, a Konzervatív Párt (KP), valamint a két ellenzéki párt közös összefogásának köszönhetően a jogszabály megszelídült. A Feddhetetlenségi Ügynökség alkalmazottai ezek után nem ellenőrizhetik a képviselők, szenátorok és a hivatalnokok vagyonát, csak vagyonnyilatkozataikat vizsgálhatják meg. Az RMDSZ vezetői szerint a tervezet korábbi formája emberi jogokat sértett. A nem kormányzati szervezetek azzal vádolták meg a bővített hatáskörű ügynökség létrehozását ellenző pártokat, hogy politikusaik rejtegetnivaló vagyonnal rendelkeznek. /B. T.: Egyhangúlag elfogadott Feddhetetlenségi Ügynökség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./
2006. november 3.
Megvonná a román állampolgárságot a Konzervatív Párt – egy demokratikusnak nevezett, a magyar érdekképviseletet is magában foglaló kormánykoalíció tagja – azoktól, akik nem ismerik, vagy nem akarják ismerni a román nyelvet. Aki eddig nem tanult meg, tizenkét hónapi kegyelmi időt kapna rá, elvégre az EU tagországaiban is mindenütt ,,feltétele az államnyelv ismerete az állampolgárság megszerzésének és megtartásának”. Ezért a KP szerint sürgősen szükség van a román állampolgársági törvény módosítására. /Demeter J. Ildikó: Székely állampolgárok lehetünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./
2006. november 15.
A Capital pénzügy hetilap toplistát készített az ország háromszáz leggazdagabb emberéről, a 2005. év adatai alapján. A lap becslése szerint dúsgazdagok javainak összértéke 37 százalékkal nőtt 2004-hez képest. A leggazdagabb üzletemberek vagyonának összértéke két évvel ezelőtt 16 milliárd dollárt ért el, most már 22 milliárd dollár. A 22 milliárd dollár az ország nemzeti össztermékének a 18,3 százalékát teszi ki. A lista élén az idén a 89 éves, Milánóban élő Iosif Constantin Dragan áll, akinek vagyonát 1,3 és 1,6 milliárd dollár közöttire becsülik. Második helyen Ion Tiriac 1,2 és 1,5 milliárd dollár közötti összeggel. Az előző években is ők foglalták el az első két helyet. Harmadik Gigi Becali, közel áll az egymilliárd dolláros vagyonhoz. Sorin Ovidiu Vîntu és a Paunescu család a negyedik és az ötödik helyen végzett, tulajdonukat 830–900 millió dollárra értékelhető. A hatodik helyen a nagyváradi Micula-testvérek (750–770 millió dollár) állnak. /B. T.: Az ingatlanpiac gyarapítja milliárdosaink vagyonát. Capital: továbbra is Dragan és Tiriac vezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Tizenkét magyar büszkélkedhetett tízmillió dollárnál nagyobb vagyonnal a tavalyi évben, most az ők nevük is szerepel Románia háromszáz leggazdagabb emberének lajstromán. A leggazdagabb romániai magyar továbbra is a kábeltévé-, telefon- és internet-szolgáltatásban utazó nagyváradi Teszári Zoltán, aki az országos 16. helyen áll. A második leggazdagabb magyar az Astral telekommunikációs cégben és a Transilvania Bankban érdekelt Urasi Béla, majd a nagyváradi hipermarket-tulajdonos Mudura Sándor után Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor áll. További sorrend: Bába György, a Cosmo üzletlánc tulajdonosa 38-39 millió dollárjával, a háztartási cikkeket forgalmazó Domo üzletlánc alapítói, Szarvadi Lóránd és Zsuzsanna 40 millió dollárjukkal, a kolozsvári Pólus Transilvaniát birtokoló Pászkány Árpád. A Capital idén tízmillió dollárra emelte a bejutási küszöböt, ezért hétmillió dollárra becsült vagyonával lecsúszott a listáról a gyergyószentmiklósi Apicom építkezési vállalat tulajdonosa, Szilágyi Imre. Szerinte a Capital szerkesztői túlbecsülték a vagyonát, nincs hétmillió dollárja. /Mihály László: Dollárderbi a román mágnáslistán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Külön listán sorakoznak a leggazdagabb politikusok. Dan Voiculescu konzervatív pártelnök a legmódosabb, akinek vagyona egyetlen év alatt 150 millió dollárral gyarapodott. Az ugyancsak konzervatív párti George Coposnak majdnem sikerült megkétszereznie vagyonát, 230 millió dollárról 420 millióra nőtt. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor Románia harmadik leggazdagabb politikusa 54 millió dollárral. Dumitru Becsenescu, volt PC-s, jelenleg független képviselő vagyona 35-ről 41 millió dollárra gyarapodott, míg a demokrata párti bukaresti főpolgármester, Adriean Videanu 4 millió dollárról 30 millióra gazdagodott. A konzervatív párti Corneliu Pascu vagyona eléri a 25 millió dollárt, Nicolae Bara demokrata párti képviselő pedig kis híján megháromszorozta a vagyonát: 7 millió dollárról 20 millióra. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő 5 millió dollárral lett gazdagabb, vagyona jelenleg 20 millióra tehető. Idén is Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi származású üzletember vagyona a tavalyi 180-190 millió dollárról 220-230 millióra gyarapodott. Az általa 1992-ben alapított RCS&RDS nevű cég azóta három országban – Románia, Magyarország és Szlovákia – mintegy egymillió előfizető számára biztosítja a mindennapi televíziózást, internetkapcsolatot. A második a 60 millió dollárra rúgó vagyonnal rendelkező kolozsvári Urasi Béla. A 90-es évek elején taxisofőrként dolgozott, majd 5000 dollárral beszállt az éppen induló Astral Telecomba. A harmadik Verestóy Attila székelyudvarhelyi RMDSZ-szenátor, akinek 53-54 millió dolláros vagyonát a faipar, az élelmiszeripar, az értéktőzsde, valamint az ingatlan-beruházások gyarapították. Negyedik Fodor Zsolt és felesége, Silvia, az Euro GSM tulajdonosai, egyetlen év alatt megkétszerezték vagyonukat: a tavalyi 22–23 millió után idén már 45–50 milliójuk van. Kézdivásárhelyről indult Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc. Ötödik Szarvadi és felesége, Zsuzsanna 40 millió dollárral. Bába György kézdivásárhelyi vállalkozó, a Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa a hatodik leggazdagabb hazai magyar, 38-39 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a hetedik, 35-40 millió dollárra rúgó vagyonával. A nyolcadik Hegedűs Ferenc /32 millió/. A kilencedik Kurkó János György idegenforgalmi és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó üzletember 23 millió dolláros vagyonnal. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő szálloda tulajdonosának a tavalyi 12-13 millióról 20-21 millió dollárra gyarapodott a vagyona, míg Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett vagyona 11-12 millió dollárról 19-20 millióra nőtt. A leggazdagabb romániai magyarok (millió dollár): 1. Teszári Zoltán – 220-230; 2. Urasi Béla – 60; 3. Verestóy Attila – 53-54; 4. Fodor Zsolt és Silvia – 45-50; 5. Szarvadi Zsuzsanna és Loránd – 40; 6. Bába György – 38-39; 7. Pászkány Árpád – 35-40; 8. Hegedűs Ferenc – 32; 9. Kurkó János György – 23; 10. László János – 20-21; 11. Kovács Zoltán – 19-20. /Már ketten dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2006. november 18.
Fölöslegesnek tartja Petre Strachinaru demokrata párti képviselő a Konzervatív Párt felhívását, miszerint a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) figyelemmel kellene követnie a székelyföldi magyarság ,,etnikai kritériumokra épülő szecesszionista mozgalmát”, és lépéseket kellene tennie ennek megelőzésére és felszámolására. Strachinaru szerint azért fölösleges a felhívás, mert tudomása van róla, hogy az SRI figyeli a régiót, éves jelentésében kiemelt, külön fejezetben foglalkozik Székelyfölddel. A parlamentben bemutatott 2005-ös hírszolgálati jelentésben körülbelül tíz sor áll, amelyben ,,több destabilizáló, irredenta jellegű akcióról számolnak be” – jelezte a képviselő, aki elmondta, hasonló fejezet szerepelt a 2004-es jelentésben is, és várhatóan ugyanilyen lesz majd a 2005-ösben is. ,,Ezek az akciók közismertek, fölösleges újabb ellenőrzést, vizsgálatot kérni”- vélekedett Strachinaru. /Farkas Réka: Figyelik Székelyföldet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./
2006. november 20.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes tisztségéből való lemondatását szorgalmazza a Konzervatív Párt (PC) amiatt, hogy Markó kizárólag magyar nyelven mondta el beszédét a budapesti román-magyar közös kormányülésen. A legtöbb román napilap a kormányülést követő számában az autonómia kérdését helyezte tudósításának középpontjába, címoldalon azonban csak néhány újság közölte a diplomáciai eseményről szóló anyagokat. /Gujdár Gabriella, Guther M. Ilona: Újra vehemensen támadják Markót a konzervatívok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2006. november 21.
A képviselőház állandó bürója november 20-án felhatalmazta Bogdan Olteanu házelnököt, folytasson tárgyalásokat George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, azt megelőzően, hogy a SRI vezetője beszámolna a plénum előtt az általa vezetett intézmény tevékenységéről az ország azon régióiban, ahol esetleges etnikai konfliktusokra lehet számítani. A képviselőház elnökét azért kellett felhatalmazni, hogy előzetesen tárgyaljon a SRI vezetőjével, mert nagyon sok információ, amellyel a szolgálat rendelkezik, jelenleg nem tárgyalható a plénumban. Nem minden képviselő rendelkezik ugyanis az Állami Titkos Információk Nyilvántartásának Országos Hivatala (ORNISS) által kibocsátott igazolvánnyal. A Konzervatív Párt parlamenti frakciója a múlt héten fordult kéréssel az állandó bizottsághoz: George Maior a plénum előtt számoljon be arról, hogy az általa vezetett intézmény miként védi a román állam érdekeit a lehetséges etnikumközi konfliktusoknak kitett régiókban, nevezetesen Hargita, Kovászna és Maros megyében. A konzervatívok felszólították Maiort: ismertesse, hogy a SRI mit tesz az állam biztonságát, a térség stabilitását, a többség és a kisebbség közti békés együttélést zavaró, etnikai alapon történő elszakadást szorgalmazó megnyilvánulások megelőzése és megakadályozása érdekében. /Újabb Har-Kov-jelentést sürgetnek. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. nov. 21./
2006. november 21.
„A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) aktívan és nagy gonddal figyeli, hogy mi történik a romániai magyar politikában” – így kommentálta Kelemen Hunor, a képviselőház háznagya, hogy a Konzervatív Párt kérte: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője mutasson be „végleges” jelentést arról, hogy miként lép fel a szolgálat „az etnikai alapú szecesszionista akciók megelőzése és elhárítása érdekében”. Az elmúlt hétvégén az egyik legaktívabb székelyföldi román szerveződés tagjai az állam autoritásának visszaállítását követelték. Nicolae Popa konzervatív politikus az ÚMSZ kérdésére azzal magyarázta gesztusát, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az RMDSZ vezetői részéről a Székelyföld autonómiáját követelő nyilatkozatok. „A SRI-nek értelmeznie kell az RMDSZ vezetőinek nyilatkozatait” – mondta. Példával is érzékeltette, mire gondolt: „Markó Béla miniszterelnök-helyettes Agyagfalván kijelentette, hogy »sem Bukarest, sem Brüsszel nem oldja meg a mi problémáinkat, nekünk kell megteremtenünk az autonómiát«. A SRI-nek értelmeznie kell, mit akart ezzel mondani Markó Béla” – nyilatkozta a konzervatív képviselő. Popa úgy vélte, a fent idézetthez hasonló nyilatkozatok a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, ezért a SRI-nek gondoskodnia kell arról, hogy „egyetlen állampolgár se ássa alá az ország területi integritását”. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő szerint egyértelmű, hogy a több román politikus által kifogásolt nyilatkozatok kapcsán nem merülhet fel a nemzetbiztonság kérdése. Kelemen Hunor biztos abban, hogy a Román Hírszerző Szolgálat jelenleg is „aktívan és nagy gonddal” figyeli, hogy mi történik a Székelyföldön és a romániai magyar politikában. „Biztosan van olyan szándék is, hogy megfélemlítsenek – tette hozzá az RMDSZ-képviselő -, de bennünket nem fognak megfélemlíteni és nem fognak meghatni sem.” Az 1991-ben megalkotott, jelenleg is érvényben lévő nemzetbiztonsági törvény a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek közé sorolja a „revizionista vagy szeparatista jellegű akciók kezdeményezését, szervezését vagy végrehajtását, amelyek bármilyen formában veszélyeztetik Románia területi egységét és integritását”. Az idézett előírások messzemenően fedezik a SRI-t, ha „érdeklődnek” az autonómiával kapcsolatos nyilatkozatok kapcsán. Nicolae Popa az ÚMSZ többszöri kérdésére sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miként sérthetné meg valaki az alkotmányt azzal, hogy javaslatot fogalmaz meg. Popa képviselő követeli az RMDSZ-től, hogy határolódjon el a népszavazási kezdeményezésektől. Az RMDSZ vezetői többször felhívták a figyelmet arra, hogy jelenleg a törvény nem teszi lehetővé referendum kiírását sem az autonómia kapcsán, sem egyéb, helyi érdekű kérdésben. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ennek ellenére ragaszkodik a népszavazások megszervezéséhez. „Az akaratnyilvánítás az első lépés az autonómia felé – magyarázta Ferencz Csaba alelnök. Ferencz Csaba szerint az SZNT továbbra is fenntartja, hogy meg kell szervezni a referendumot, még ha nem is hivatalosan. „Ehhez kell mindenki támogatása, ezért kezdeményeztük a konzultációt az RMDSZ-szel” – mondta. /Szőcs Levente: Autonómia elleni bevetésen a hírszerzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2006. nov. 21./
2006. november 23.
Elviekben az autonómia igénylésével kapcsolatos népszavazást támogatja a gidófalvi önkormányzat november 21-én hozott határozatával. A Barót-központú Erdővidéken a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetei jelentették be, hogy december folyamán szerveznek népszavazást. György Ervin prefektus elmondta, hogy jelenleg a törvény nem teszi lehetővé az autonómia tárgyában történő referendumok megszervezését, így az általa vezetett intézmény megtámadja a közigazgatási bíróságon az önkormányzatok ilyen tárgyú döntéseit. A prefektus cáfolta a Konzervatív Párt vádját, miszerint nemzetiségi konfliktus veszélye áll fenn Háromszéken. Kétkedését fejezte ki annak kapcsán, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) külön adatgyűjtést kezdene folytatni a konzervatívok állításainak dokumentálása céljából. /Domokos Péter: Autonómia-népszavazás Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2006. november 27.
Markó Béla honoráriuma, rejtélyes szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében vizsgálódik a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az ügyészek az elmúlt hetekben több erdélyi magyar könyvkiadótól levélben kértek tájékoztatást arról, hogy milyen szerződéseket kötöttek az elmúlt időszakban Markó Bélával, és ezek folyományaként milyen összegeket fizettek ki a miniszterelnök-helyettesnek. „Épp a napokban állítottuk össze a DNA által kért dokumentációt” – nyilatkozta a Krónikának Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. Markó Béla miniszterelnök-helyettes márciusi vagyonbevallásában feltűnően nagy összegű szerzői jogdíjként kapott jövedelemről számolt be. A dokumentumból az derült ki, hogy Markó 2005-ben többet keresett költőként, mint miniszterelnök-helyettesként, szenátorként és RMDSZ-elnökként együttvéve. Államminiszterként ugyanis 43 197 lejt, RMDSZ-elnökként 45 376 lejt, irodalmi művei jogdíjaként viszont 90 000 lejt és 16 000 forintot könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2005-ben egyetlen könyvet sem jelentetett meg, korábban pedig kijelentette: 1990 óta, amikor politikai pályára tért, nem jut már ideje versírásra. A Krónika május 2-án közölt írásában Markó azzal magyarázta a nagy összegű bevételét, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy erdélyi és egy magyarországi kiadónak. Jelezte, hogy nagyon rövid időn belül megjelenik egy gyermekverseskötete. A Markó-sorozat azonban nem jelent meg. – Mi már májusban elküldtük az ügyészség által kért dokumentumokat – nyilatkozta Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A Pallas-Akadémia jelentette meg idén Lábujjhegyre állt ország címen Ágoston Hugó Markóval készített interjúsorozatát. „Ezután azonban csak Ágoston Hugónak járt honorárium.” – mondta Tőzsér József. A Mentor Kiadó a Markónak fizetett osztalékról tudott beszámolni. A miniszterelnök-helyettes ugyanis a kiadó részvényeinek a 22,2 százalékát birtokolja, ennek alapján kilencezer lejt utaltak át Markó bankszámlájára. – Nem hiszem, hogy mi erről akartunk beszélni – vágott vissza ingerülten Markó Béla, amikor több mint két héttel ezelőtt nemcsak a pozsonyi tárgyalásairól kérdezte a Krónika, hanem a június-júliusra ígért gyermekverseskötetét is szóba hozta. Markó kitért a válasz elől, jelezte: nem tartja időszerűnek, hogy könyvkiadási ügyeiről is kérdezze a lap. A Krónika az ezt követő két hétben napi rendszerességgel próbált interjút kérni a miniszterelnök-helyettestől, sajtótitkárának azonban nem sikerült időpontot egyeztetnie. Az RMDSZ képviselői segítségével nyirbálta meg a parlament azt a törvénytervezetet, mely az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozik. A kormány által benyújtott tervezet szerint az ügynökség feladata a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrzése lenne. A törvény vitája során az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Konzervatív Párttal alkotott alkalmi koalíciót, hogy le tudjon faragni az ANI ellenőrzési jogosítványaiból. A szövetség ezzel az EU haragját is kiváltotta. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és Olli Rehn bővítési biztos szeptemberben személyesen Markó Bélának címzett levélben kifogásolta, hogy a szövetség az ANI-törvény ellen fordult. /Gazda Árpád: Ki lehet a honor-donor? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2006. december 4.
Kilépett a koalíciós kormányból a csekély támogatottsággal rendelkező Konzervatív Párt (PC). A politikai alakulat szóvivőjének bejelentése szerint a Dan Voiculescu vezette párt miniszterei távoznak a kabinetből. „Felelőtlen” és „kétségbeesett” a Konzervatív Párt (PC) azon döntése, hogy kilép a kormányból, nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Szerinte is a konzervatívok döntése megnöveli az előrehozott választások kiírásának esélyét. /Kilépett a kormánykoalícióból a Konzervatív Párt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ A volt szekus, Dan Voiculescu vezette párt kiválásával kisebbségi kormány lett a Tariceanu-kabinet. /Rostás Szabolcs: Politikai lapjárás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2006. december 6.
– Elsődleges teendő a kormány kiegészítése – jelentette be bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök, értékelve a Konzervatív Párt kilépése nyomán kialakult helyzetet. Közölte, hogy egyelőre nem körvonalazódott, milyen tisztségek illetik meg az RMDSZ-t. /Markó: Az év végéig biztosítani kell a kormányzás stabilitását. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2006. december 7.
Sepsiszentgyörgyön december 7-én megalakul a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. A főügyészségtől kérte a Szövetség a Székelyföldért Egyesület kivizsgálását Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, aki törvényen kívül helyezné a megalakítandó szervezetet. Popa sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem a Román Hírszerző Szolgálat, sem a Legfelsőbb Védelmi Tanács nem foglalt állást a székelyföldi autonómiát előkészítő „nemzetárulás” miatt. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora kifejtette: „Kár, hogy az ügyészség nem lát azonnal hozzá a letartóztatásokhoz. Az igazságszolgáltató szervek bármely jogállamban letartóztatnák a hasonló terroristákat, akiknek Románia darabokra szaggatása a céljuk.” Ezzel szemben a Demokrata Pártnak nincs kifogása a szövetség megalakítása ellen, mindaddig, amíg annak céljai a törvényes és alkotmányos előírásokon belül maradnak. Cezar Preda parlamenti képviselő, a Demokrata Párt alelnöke ugyanakkor leszögezte, hogy a Székelyföld „román föld”, és nem hajlandók alkudozni a Románia egységes voltát kimondó alkotmányos előírásokról. /Kovács Zsolt: Önkormányzati atyák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2006. december 12.
Két államtitkári és két ügynökség alelnöki tisztségét sikerült kialkudnia az RMDSZ-nek a Konzervatív Párt (PC) kormánykoalícióból való kilépése nyomán megüresedett tisztségekből a demokratákkal történt egyeztetésen. Az RMDSZ egy-egy államtitkári tisztséget kapott a Gazdasági és Kereskedelmi, illetve a Hírközlési és Informatikai Minisztériumban, továbbá az RMDSZ-nek jutott az Országos Turisztikai Ügynökség és a Kis- és Középvállalkozásokért Ügynökség alelnöki posztja. /Elosztották a megüresedett államtitkári tisztségeket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2006. december 14.
Mégis megszavazza a Konzervatív Párt (PC) a 2007-es költségvetési törvénytervezetet, miután Tariceanu kormányfő és Sebastian Vladescu pénzügyminiszter biztosította Dan Voiculescu pártelnököt: megoldást keresnek a PC áfás javaslatára. A konzervatívok azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen az alapélelmiszerek áfája, és ne kelljen adózni az újrabefektetett nyereség után. /Tariceanu enged Voiculescunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2006. december 14.
Két magyar alprefektust – Dézsi Zoltánt (Hargita) és Burkhárdt Árpádot (Maros) – mentett fel tisztségéből december 13-án a kormány. Dézsi helyét ideiglenesen Ladányi László, Székelyudvarhely korábbi alpolgármestere tölti be a versenyvizsga kiírásáig. Dézsi Zoltánnak más, fontosabb beosztást szán az RMDSZ, a leköszönő alprefektus várhatóan a Kis- és Középválalkozások Ügynökségének alelnöki tisztségét tölti majd be, amelyet a Konzervatív Párt (PC) kormányból való kilépése következtében kapott meg a Szövetség. Burkhárdt Árpád nyugdíjba vonul, helyettese Bárczi Győző István, Marosvásárhely jelenlegi alpolgármestere lesz, a versenyvizsga kiírásáig. /Menesztettek két magyar alprefektust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A kormány december 13-i ülésén elfogadta Ladányi László Zsolt alprefektusi kinevezését, aki Dézsi Zoltán visszalépése után tölti be ezt a tisztséget. Dézsi Zoltán nyugdíjba vonul. A 36 éves Ladányi László 2004-től Székelyudvarhely alpolgármestere. A Romániai Magyar Jogászok Egyesületének elnöke, illetve 2000-től az udvarhelyi RMDSZ elnöke. /Máthé László Ferenc: Ladányi László Zsolt alispán lett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./
2006. december 22.
Új tisztségviselőkkel bővült az RMDSZ kormányzati jelenléte. Az RMDSZ jelöltjeit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök december 21-én nevezte ki. Krámer Alpár lett a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. Krámer Alpár a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakán szerzett egyetemi diplomát 1976-ban. Legutóbb a Romgaz Rt. Országos Földgáz Társaságnál igazgatója volt. A tárcánál korábban már dolgozott egy RMDSZ-es államtitkár (Bogos Zsolt), akinek azonban a kormány átszervezése után távoznia kellett tisztségéből. A Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnökének Csáka Józsefet nevezték ki. Csáka József 1985-ben szerzett elektrotechnikai és automatizálási mérnöki diplomát Brassóban, 2006-ban pedig közigazgatási diplomát Bukarestben, 2004-től Székelykeresztúr alpolgármesteri tisztségét töltött be. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségébe Tonk Gabriellát nevezte ki a kormányfő. Tonk Gabriella 1998-ban végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakát, eddig az Artemis Alapítvány alelnöke, ügyvezető igazgatója volt. Csutak Nagy Lászlót az Országos Állategészségügyi Hatóság alelnöki tisztségébe nevezte ki a miniszterelnök. Csutak Nagy László 1984-ben szerzett állatorvosi diplomát Kolozsváron, eddig a Szilágy megyei állategészségügyi igazgatóság osztályvezetője volt. A frissen kinevezett RMDSZ-es tisztségviselők a koalícióból távozó Konzervatív Párt kilépésével megüresedett posztokon osztoztak a Demokrata Párttal folytatott egyeztetések nyomán. Az RMDSZ-nek még a Távközlési Minisztériumban is jár egy államtitkári szék. E tisztségre az elkövetkezendőkben teszik meg a javaslatot. /Új magyar tisztségviselők a kormányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2006. december 28.
Dézsi József Zoltánt (RMDSZ), Hargita megye volt prefektusát nevezték ki december 27-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök döntése alapján az Állami Tartalékok Országos Gondnoksága (ANRS) elnökének Sorin Vicol helyett, aki a Konzervatív Párt (PC) kormányból való kivonulásával benyújtotta lemondását. /Dézsi Zoltán az Állami Tartalékok Országos Gondnokságának vezetője. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./
2007. január 19.
Most már totális háború folyik Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu kormányfő között azt követően, hogy az államfő bemutatta azt a „cédulát”, amelyben a miniszterelnök arra kérte az államfőt, hogy járjon közbe a legfőbb ügyésznél Dinu Patriciu liberális üzletember-politikus érdekében. Tariceanu hazugságnak minősítette Basescu állításait. Egyes elemzők szerint a „cédulaügy” legnagyobb nyertese a Szociáldemokrata Párt (PSD), amelynek vezetője, Mircea Geoana bejelentette, hogy kezdeményezni fogják az államfő felfüggesztését, és Calin Popescu-Tariceanu lemondását követelték. Ugyanakkor január 18-án újabb leleplezésekkel duzzadt a levélbotrány: Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke is előszedett egy irományt, amely ezúttal Traian Basescut inkriminálja. /Tovább gyűrűzik Tariceanu és Basescu kölcsönös vádaskodása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./ Calin Popescu-Tariceanu sejtetni engedte, hogy mindezek hátterében a volt elnöki tanácsos, Elena Udrea és annak férje Dorin Cocos üzletember áll. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke egy másik átirattal rukkolt elő, amely szerinte bizonyítja: Traian Basescu befolyással üzérkedett. Markó Béla RMDSZ-elnök az európai parlamenti választások hátráltatásától tart leginkább. Markó emlékeztetett, az országban politikai krízis eddig is volt és az államelnök és a kormányfő közötti ellentét sem mai keletű. /Súlyos politikai válság Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
2007. január 20.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke felkereste Mircea Geoana szociáldemokrata elnököt, hogy egyeztessenek Traian Basescu elnök tisztségéből való felfüggesztéséről. Az alkotmány szerint az államfő csak akkor függeszthető fel tisztségéből, ha ezt a parlament többségi szavazattal jóváhagyja, majd a lakosság referendum során érvényesíti. /Basescu ellen szavaz a PC és a PRM is. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2007. január 29.
Maros megyében három párt is igényt tart az elhunyt Victor Suciu tanácsosi helyére. Az RMDSZ a választási törvényre hivatkozik, a Konzervatív Párt (PC) a PUNR tavalyelőtti bekebelezésére, míg a Szociáldemokrata Párt (PSD) arra, hogy az egységpárt marosvásárhelyi tagjainak nagy része az ő csoportosulásokhoz csatlakozott. A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke szerint a megüresedett hely a választási törvény értelmében csakis az RMDSZ-t illetheti meg. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy időközben feloszlatott politikai alakulat listájáról bekerült tisztségviselő helye ürül meg, azt a legtöbb szavazatot szerző párt kapja meg. Az RMDSZ listáján a soron következő jelölt az ákosfalvi iskola igazgatója, Antal András. A 35 létszámos önkormányzatban az RMDSZ jelenleg 15 tanácsossal rendelkezik, így a gyarapodás minimális előnnyel járna. /Szucher Ervin: Ki ülhet a bársonyszékbe? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./
2007. január 30.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke azt kérte a szenátus külpolitikai bizottságától, kéresse be Terényi János bukaresti magyar nagykövetet, hogy hivatalos magyarázatot adjon a román–magyar határátkelőkön tapasztaltakról. „A magyar vámosok semmibe veszik a román turistákat, nem létező törvényeket hoznak fel, és véletlenszerűen tiltják meg nekik, hogy Magyarország területére lépjenek... ” – áll a PC politikai irodája által kiadott közleményben. /Belpolitikai hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2007. január 31.
A magyar vámosok és pénzügyőrök nem vesznek el húsárut a román állampolgároktól, csak a jövedéki termékeket ellenőrizhetik – közölte a magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője. Előzőleg Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke a bukaresti magyar nagykövet meghallgatását kezdeményezte a román-magyar határon kialakult helyzet tisztázása céljából. A Romania Libera honlapján öt videofelvételt közölt, a bukaresti napilap ezzel próbálta bizonyítani a cikkében írtakat, vagyis azt, hogy a román-magyar határátkelőhelyeken a magyar vámosok „méltatlan” ellenőrzéseknek vetik alá a román állampolgárokat. /Folytatódik vámügyben a nyilatkozatháború. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./
2007. február 8.
Berendelték a szenátus külügyi bizottságához Terényi János bukaresti magyar nagykövetet. A felsőházi szaktestület „a magyar vámosok visszaéléseit“ kérné számon a diplomatán. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke felszólításának tesz eleget, a diplomata behívatásával pedig a külügyi bizottság is egyetért. A konzervatív pártvezér szerint a román–magyar határátkelőhelyeken egyes magyar vámosok zaklatják a román turistákat. „Nem szokás, hogy a nagykövetet csak úgy berángassák a parlamentbe. Ha a román államnak kifogásai vannak a határátkelőknél történtekkel kapcsolatban, akkor a diplomáciai úzus szerint előbb a budapesti román nagykövetnek kell érdeklődnie az illetékes magyar hatóságoknál” – fogalmazott a magyar nagykövetség egyik magas rangú tisztségviselője, aki közölte: a diplomáciai képviselethez „meghívó” sem érkezett a szenátusból. A Romania Libera már január 8-i számában arról írt, hogy Nagylaknál a magyar vámosok kiürítik a román állampolgárok gépkocsijainak csomagtartóit. A magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) mindezt cáfolta. /Cseke Péter Tamás: Berendelték a magyar nagykövetet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2007. február 12.
A román parlament óriási felzúdulással vette tudomásul az államfő kijelentését, miszerint a politikusok a bűnözőknek gyártanak törvényeket. Mintegy ötven román értelmiségi nyílt levélben szólította fel a politikusokat: álljanak el az államfő menesztésére irányuló kísérletüktől. Erre válaszolt Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke, kétségbe vonta az értelmiségiek reprezentatív voltát, majd sértő hangon felszólította őket: üljön mindenki a munkahelyén! /Ercsey-Ravasz Ferenc: Vissza a „munkahelyre”! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2007. február 13.
Az RMDSZ nem szavaz Macovei igazságügyi miniszter ellen. A liberálisok, élükön Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel szintén szavaznak az egyszerű bizalmatlansági indítványra. „Mindaddig, amíg kormányon vagyunk, nem szavazunk meg semmiféle ellenzéki indítványt, bárhogyan is vélekedünk Monica Macoveiről” – szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A bizalmatlansági indítványt a Konzervatív Párt nyújtotta be a szenátusba. /Az RMDSZ nem szavaz Macovei ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2007. február 13.
Hatalmon és ellenzékben lévő román pártok egyaránt élesen bírálták a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazást, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezett. A nem hivatalos, jogi érvénnyel nem rendelkező referendum eredménye szerint a megkérdezettek 99 százaléka támogatja, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a szóban forgó települések ehhez tartozzanak. Korábban a román ellenzéki erők – közöttük a Szociáldemokrata Párt, a Konzervatív Párt és a Nagy-Románia Párt – többször bírálták a népszavazást. Felszólították Traian Basescu államfőt és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, hogy lépjenek fel határozottan az alkotmányellenes népakarat-nyilvánítás szervezői ellen. Most a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is határozottan elítélte a kezdeményezést. Emil Boc, a PD elnöke felszólította az SZNT vezetőit, függesszék fel a népszavazást. Boc szerint a referendum a „területi szeparatizmusra való felbujtás színét kezdi magára ölteni”, mi több „büntetőjogi” kérdéssé vált. A PNL vezető testülete is határozatot fogadott el, eszerint a népszavazás alkotmányellenes, illetve törvénytelen, és felszólították a Belügyminisztériumot, hogy indítson hivatalból vizsgálatot. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a népszavazás „veszélyes provokációvá” kezd válni. Tariceanu leszögezte: nem érthetnek egyet az etnikai alapú területi önrendelkezéssel. Az RMDSZ nem támogatja az SZNT által szervezett népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével. Február 12-ig a tizenhét település közül már tízben lebonyolították a népszavazást. Ferencz Csaba SZNT-alelnök közölte, hogy az 5753 szavazati joggal rendelkező állampolgár 81,67 százaléka adott le érvényes szavazatot, 98,99 százalékuk a területi autonómia mellett voksolt. /B. T. : Éles bírálatok a népszavazás kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./
2007. március 1.
Február 28-án a parlament jóváhagyta a Traian Basescu államfő tisztségéből való felfüggesztését kivizsgáló bizottság létrehozását, ennek elnöke Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke lett. A bizottság létrehozása mellett 258-an szavaztak, 76-an ellene voksoltak, és 21-en tartózkodtak. A bizottságnak március 21-ig el kell készítenie a jelentését. A demokraták úgy vélték, hogy a Basescu felfüggesztésére összehívott parlamenti ülés alkotmányellenes. Emil Boc, a PD elnöke figyelmeztette „partnereit”, hogyha támogatják Basescu felfüggesztését, kilépnek a D. A. Szövetségből. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora kijelentette, hogy az RMDSZ tiszteletben tartja a parlament szavazatát, és kinevezte emberét a bizottságba, bár az RMDSZ nem értett egyet ezzel a parlamenti eljárással. /Voiculescu vezetésével megalakult az államfő felfüggesztését kivizsgáló bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2007. március 13.
Sólyom László köztársasági elnök március 12-én négynapos magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel, majd gépkocsival továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Március 13-án az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, melyet a rendőrség eltávolított. Sólyom László megérkezett látogatása első helyszínére, Bözödújfalura. A küldöttség délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében. A magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. A Gardianul című lap az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt. Sólyom László erdélyi látogatásával a március 12-i román lapok zöme nem foglalkozott. A Mediafax hírügynökség ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok „passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója Tőkés László püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Markó hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, szerinte továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson. Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén. /Erdélyi körúton Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Marosvásárhelyen Sólyom László fogadásán jelen volt Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese. Bözödújfalu úttalan útjára hirtelen vadonatúj kövezés került. A néhány szavas településismertetőt Tar András Erdőszentgyörgy polgármestere mondta el Sólyom Lászlónak és feleségének, akik meghatottan hallgatták a vízbe fullasztott falu történetét. „Kimondhatatlan volt a fájdalom, torokszorító a kiszolgáltatottság érzése” – mesélte fájdalmas emlékeit a köztársasági elnöknek Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, aki gyerekként élte meg a szörnyű tragédiát. Elmondta: minden évben, augusztus első szombatján, akik még élnek, és akik megtehetik, eljönnek a gyűjtőtó közelében felállított „panaszfalhoz”, hogy emlékezzenek. A szomszédos Kőrispatakról érkezett Szűcs Lajos, a világhírű szalmakalap-múzeum alapítója, ajándékba adott egy szalmakalapot Sólyom Lászlónak. /Bögözi Attila: Erdélyben a „civil” Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
