Ion Iliescu elnök közleményében élesen elítélte az RMDSZ márc. 27-i nyilatkozatát a romániai magyarság helyzetéről és a román prefektusok kinevezéséről, mert szerinte annak hangvétele alaptalan, állításai szándékosan és rosszhiszeműen meghamisítják a romániai magyar kisebbség helyzetének valós képét. Románia törvényei minden jogot biztosítanak a kisebbségnek. Az RMDSZ ellenzékben van, így alaptalan az igénye a prefektusi tisztségre. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentése "szörnyűséges hamissága által iszonyattal töltötte el a román és nemzetközi közvéleményt." Iliescu elnök közleményében felhívta az RMDSZ figyelmét, hogy tartózkodjon mesterséges feszültség keltéstől a Hargita és Kovászna megyei prefektusok kinevezése kapcsán, alkalmazkodjék a jogállam követelményeihez, az európai demokrata értékekhez, és ebben az értelemben vonja vissza márc. 27-i nagyváradi nyilatkozatát. /Tibori Szabó Zoltán: Polgári engedetlenség Székelyföldön. A román elnök elítéli az RMDSZ állásfoglalását. = Népszabadság, ápr. 1./
1993. április 1.
A román televízió Pro patria című katonai műsorában meghamisították Tőkés László püspök clevelandi beszédét. Ott ugyanis azt mondta a püspök, hogy polgárháború nem törhet ki, mert ehhez két fél szükséges, a magyarok kiszolgáltatottak, mert fegyverük sincs. A műsorban ezt úgy tálalták, hogy Tőkés László fegyvert kér a magyaroknak. /Népszabadság, ápr. 2./
1993. április 2.
A román kormány ápr. 2-i nyilatkozatában élesen elítélte a két székely megyében folyó tiltakozásokat és az RMDSZ magatartását. A nyilatkozat megerősíti, hogy a kinevezés a kormány joga, politikai és nem etnikai alapon történik. Chebeleanu elnöki szóvivő az "intolerancia bizonyítékának" nevezte azt, hogy "egyes RMDSZ-vezetők továbbra is visszautasítják a kormány törvényes lépését". /Népszabadság, ápr. 2./
1993. április 2.
Tokay György kifejtette: "Az SZKT-nak kényeges stratégiai kérdésekkel kell foglalkoznia. Azzal, hogy óhajt az erdélyi magyarság politizálni? Szekértáborban, szövetségesek nélkül, egyedül, valamiféle sérelmi politikát folytatva, vagy pedig szövetségesekkel együtt harcolva a demokratizálásért és a nemzetiségi, illetve a magyar jogokért." Az erdélyi magyarságnak "a szövetségi politika az érdeke". Tokay helytelennek tartja az RMDSZ radikális és mérsékelt táborra való osztását. /Tibori Szabó Zoltán: A hatalom provokálja a romániai magyarokat. Tokay György, az RMDSZ frakcióvezetője az újabb feszültségekről. = Népszabadság, ápr. 2./
1993. április 5.
Fenntartja véleményét, hogy Romániában etnikai tisztogatással próbálkoznak, nyilatkozott Tőkés László püspök ápr. 5-én Debrecenben. Romániának ma mi vagyunk a zsidói, mondta. Az elmaradottság jele, hogy az erdélyi magyarság ügyét lelkészeknek kell képviselniük. - Az egyházaknak - a társadalomhoz hasonlóan - szükségük van rendszerváltozásra, szögezte le. . /R. T.J.: Tőkés László egyházi rendszerváltozást sürget. = Népszabadság, ápr. 6./
1993. április 5.
Octavian Buracu, az Interetnikai Társaság elnöke nyilatkozott az MTI-nek: az utóbbi időben Erdélyben, Kolozsváron számos magyarellenes megnyilvánulásra került sor a Vatra Romaneasca és a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt részéről. A kiutat az jelenti, ha tájékoztatják a lakosságot arról, hogy nincs magyar veszély. - Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésének volt igazságmagva. - Ellenzi a román prefektusok kinevezését. /Buracu: Nem létezik magyar veszély. = Népszabadság, ápr. 6./
1993. április 19.
Az Országgyűlés meghívására ápr. 19-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. A Markó Béla elnök által vezetett 32 fős delegáció találkozott Antall József miniszterelnökkel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Markó Béla cáfolta a román sajtókommentárokat, hogy összmagyar találkozó zajlana Budapesten. Mi egy másik ország törvényhozó testületének vendégei vagyunk, mondta, ugyanakkor egy nemzethez tartozunk. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ saját céljait valósítja meg, céljai elérésében elvárja a magyar kormány és a pártok segítségét. Az RMDSZ-nek egyúttal szüksége van a különböző európai fórumokon való jelenlétre. - Markó Béla a magyar kormány egyik legfontosabb intézkedésének nevezte a Duna Televízió beindítását. /Dési András: Az RMDSZ üdvözli a Duna TV beindítását. = Népszabadság, ápr. 20./ Antall József hangsúlyozta, hogy a kormányzatot alkotmányjogi előírások kötelezik a határon túl élő magyar kisebbségekkel való törődésre. Rámutatott arra, hogy valamennyi fórumon támogatják Románia európai integrálódását, feltételezve az emberi jogok és a kisebbségvédelem nemzetközi normáinak betartását. /RMDSZ-törvényhozók a parlamentben. = Magyar Nemzet, ápr. 20./
1993. április 19.
Kónya Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, hogy Antall József szerint csak abban az esetben kerülhet sor a magyar-román szerződés aláírására, ha ismét megnyílik a kolozsvári magyar konzulátus, tisztázódik a romániai magyarság státusa, és megnyílik a Bolyai Egyetem. Az RMDSZ-képviselő hangsúlyozta a romániai magyarok hídszerepét. /N. I. Zs.: A magyar-román alapszerződés feltételei. = Magyar Hírlap, ápr. 20./ Mircea Geoana román külügyi szóvivő ápr. 21-i sajtótájékoztatóján "a magyar sajtó által Antall Józsefnek tulajdonított kijelentésekre" hivatkozva bírálta, hogy a magyar fél előzetes feltételekhez köti az alapszerződést. /Mag Péter: Bukarest bírálja az "előfeltételeket". = Népszabadság, ápr. 22./ Maga Kónya Hamar Sándor képviselő elismerte: sajnálatos félreértésként jelent meg a Magyar Hírlapban az ő nyilatkozataként, hogy a magyar-román alapszerződés alapfeltétele a kolozsvári magyar konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem. Valójában Antall József miniszterelnök egy esetleges csúcstalálkozón megvitatandó kérdések között említette ezeket. /Bigdán Tibor: A magyar-román kapcsolatok általános rendezéséről volt szó. = Magyar Hírlap, ápr. 22./
1993. április 19.
Több elképzelés létezik az erdélyi autonómiáról, melyek az RMDSZ vezetői - Szőcs Géza, Katona Ádám, Balázs Sándor - nevéhez kötődnek. Legutóbb dr. Csapó József autonómia-tervezete /Memorandum a romániai magyarság belső önrendelkezéséről - közölte: Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./ jelent meg. Király Károly szerint Csapó Józsefé a legjobb a tervezetek közül. Ez a tervezet vitaalap lehet a jövőben. /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi önrendelkezés tervei. = Népszabadság, ápr. 19./
1993. április 21.
Ápr. 21-én erőszakkal akarták kiköltöztetni a Kolozsváron Korunk szerkesztőségét. Liviu Medrea alpolgármester semmisnek nyilvánította az ügyben kimondott bírósági halasztást. Lejárt a munkaidő, a rakodók nem voltak hajlandók túlórázni, ezért elmaradt a kiköltöztetés. /Népszabadság, ápr. 22./
1993. április 22.
A román külügyi szóvivő sértésnek vette Antall József miniszterelnöknek a Magyar Hírlapban közölt álláspontját /annak ellenére, hogy azt a másnapi Népszabadság cáfolta/. Ugyanis Antall nem az alapszerződésről szólt, hanem a legközelebbi magyar-román találkozó egyik feltételéről. A román lapok elutasítóan reagáltak az RMDSZ budapesti látogatására, az autonómián a területi autonómiát értik és azt elvetik. Stelian Tanase, a Polgári Szövetség képviselője szintén teljességgel kizárta a területi autonómia lehetőségét. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A külügyi szóvivő is reagált. = Magyar Nemzet, ápr. 22./
1993. április 27.
Erdélyi értelmiségiek riadtan nézik azt, hogy a magyarországi sajtó egy része támadta a Duna Tv-t. Péntek János kolozsvári egyetemi tanára Duna Televízió fontosságát elsősorban nyelvi szempontból értékelte. A nyelvi elszigeteltség feloldásában van nagy szerepe a Duna Tv-nek. Murádin László akadémiai kutató hozzátette: "A mi erdélyi beszédünk visszaszorulóban" van, mert egyre kevesebb az alkalom, hogy magyarul megszólaljanak. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a Duna Tv sokat tehet a magyarságszemléket fejlesztése érdekében. Kötő József, az RMDSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a kultúraépítő munkában vár segítséget a tévétől. Egyetemes magyarságban gondolkodó műsorokra van szükség. /Csáky Zoltán: Erdélyiek a Duna TV-ről. = Népszabadság, ápr. 27./
1993. április 28.
A román biztonsági szervek operatív parancsnokságot hoztak létre, tekintettel az áremelések miatt máj. 5-re meghirdetett általános sztrájkra és tüntetésre. Az SRI a legérzékenyebb pontok közé sorolta a székelyföldi városokat is, holott ott nem terveztek tüntetést. /Rendőri készültség a román sztrájkok előtt. = Népszabadság, ápr. 28./
1993. április 30.
Funar elérte Kolozsvár városi tanácsának ápr. 30-i ülésén, hogy népszavazást tartanak a városban a Bolyai Egyetem és a magyar konzulátus újraindítása ügyében. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakozásul nem vettek részt a szavazáson. Az RMDSZ a döntés ellen fellebbezni foga prefektúrán. /A kolozsvári tanács a népszavazásra voksolt. = Népszabadság, máj. 4./
1993. május 1.
Május elsejétől hat-tízszeresére emelkedtek az élelmiszerek és szolgáltatások árai. Ezzel együtt a fizetések is emelkedtek, a de a szakszervezetek elégedetlenek a kompenzálással. /Hat-tízszeresére emelték az élelmiszerek árát Romániában. = Népszabadság, máj. 3./
1993. május 3.
A sztrájkot a román metrósok kezdték meg máj. 3-án, hajnaltól délután négyig leállt a bukaresti metró, dolgozói bejelentették, hogy folytatják a napi tizenkét órás sztrájkot. /Mag Péter: Metrósok kezdték a román sztrájkot. = Népszabadság, máj. 4./
1993. május 4.
Máj. 4-én Teodor Melescanu külügyminiszter egynapos hivatalos látogatást tett Pozsonyban, tárgyalt szlovák kollégájával, Vladimír Meciar miniszterelnökkel és Michal Kovác elnökkel. A két külügyminiszter parafálta a szlovák-román barátsági szerződést. /Parafálták a román-szlovák alapszerződést. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Meciar leszögezte, hogy Magyarországgal vannak problémáik, elsősorban Bős miatt. /Meciar és Melescanu Magyarországról. = Népszabadság, máj. 5./
1993. május 4.
Románia Európa Tanácsba történő felvételét szigorú feltételekhez kell kötni, jó lenn ezt a szervezet októberi közgyűléséig elnapolni - jelentette ki Tőkés László püspök Párizsban, sajtóértekezletén. A püspök nyugat-európai körútja során igyekszik reális képet kialakítani a mindenáron az Európa Tanácsba belépni kívánó Romániáról. Tőkés László szerint három feltételhez kellene kötni a csatlakozást: az egyházak ügyeinek rendezése, az anyanyelvi oktatás megoldása és a nemzeti kisebbség elleni diszkrimináció megszüntetése. /Tőkés Lászó a román ET-tagságról. = Népszabadság, máj. 4./
1993. május 5.
Entz Géza államtitkár Washingtonba érkezett, ahol a külügyminisztérium politikatervező és emberjogi vezetőivel fog találkozni, részt vesz a Carnegie Alapítvány nemzetközi kisebbségügyi szemináriumán, majd előadókörutat tesz az Egyesült Államokban. Az államtitkár a sajtótájékoztatón a kisebbségi problematikáról összefoglalta a magyar álláspontot, kiemelve, hogy nem a határok megváltozatása, hanem az önrendelkezési törekvések érvényesítésének államhatárokon belüli megvalósítása a cél. /Önrendelkezést az államokon belül. = Népszabadság, máj. 5./
1993. május 17.
Iliescu elnök máj. 17-én Zágrábba érkezett. Mit keres a román államfő a "délszláv darázsfészekben"? - találgatja a román sajtó. Az Evenimentul Zilei szerint a látogatás csak ürügy arra, hogy Iliescu nem hivatalosan találkozhasson Edgar Bronfmannal, a Zsidó Világkongresszus elnökével. /Mag Péter, Bukarest: Bukarest közvetíteni akar? = Népszabadság, máj. 18./
1993. május 25.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője szerint az RMDSZ-ben elmélyült az erkölcsi, politikai válság. Az RMDSZ tagságának többsége Tőkés László irányvonalát, a hatékony kisebbségi önrendelkezést, autonómiát helyesli, a vezetők nagy része azonban alapvetően engedékeny a legfontosabb kérdésekben. Katona Ádám szerint Markó Béla nyilvánvalóan Tőkés László ellen lép fel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, tagadhatatlan, hogy az RMDSZ-ben belső viták folytak. A brassói kongresszus azonban egyértelműen az autonómia mellett kötelezte el az RMDSZ-t. A román hatalom többször megkísérelte Tőkés Lászlót leválasztani az RMDSZ-ről. Közte és Tőkés László között nincs ellentét, erősítette meg Markó Béla. /Népszabadság, máj. 25./
1993. május 26.
A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./
1993. május 28.
A L`Osservatore Romano interjút közölt Jakubinyi Györggyel, Gyulafehérvár segédpüspökével, a romániai püspöki konferencia titkárával. A Vatikán ígéretet tett arra, hogy a pasztorális átszervezés következő lépéseként Gyulafehérvár és a többségében magyarok alkotta három erdélyi püspökség együtt formálna önálló egyházmegyét. A kétmilliós erdélyi magyarság fele katolikus. A Kárpátokon túl kétszázezer római katolikus él, ők a moldvai csángók. A görög katolikusokat a román nemzet árulóinak kiáltják ki az ortodoxok. "A nyugati típusú kereszténység az ortodoxok szemében kimondottan magyar jelenség, a mostani időkben együttműködni a katolikusokkal, ráadásul ha magyarok is, mindinkább veszélyes." Sem a római, sem a görög katolikus egyház nem kapta vissza épületeit, iskoláit. A két világháború között létezett Katolikus Státus 183 elemit és 32 középiskolát működtetett. /L`Osservatore Romano (Róma), máj. 28., ismertette: Népszabadság, jún. 10./
1993. június 1.
A magyar alapszerződés egyelőre csak távlati dokumentum, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Szerinte ennek egyik oka a határok sérthetetlenségének elve, amelyet Budapest károsnak tart. /Mag Péter: Chebeleu: Távolban az alapszerződés. = Népszabadság, jún. 1./
1993. június 5.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. A levelet közölte a Romániai Magyar Szó jún. 5-i száma. A levélben az egyházi vezetők leszögezték, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. A levél aláírói között van Bálint Lajos érsek, Reizer Pál, Tempfli József, Krauter Sebestyén, Csiha Kálmán, Tőkés László, Mózes Árpás és Kovács Lajos püspök. /Papok a Duna TV-ért. = Népszabadság, jún. 6./
1993. június 12.
Pozsonyban találkoztak a határon túli magyar nyelvű rádióadások képviselői. Kollégák érkeztek Kolozsvárról, Marosvásárhelytől, Temesvárról, Újvidékről, Szabadkáról, sőt Szlovéniából is. Több alkalommal is szerveztek ilyen találkozót Budapesten és most első ízben egy szomszédos országban. /Határon túli magyar rádiósok találkozója. = Népszabadság, jún. 12./
1993. június 16.
Teodor Melescanu külügyminiszter a Cronica Romana napilap jún. 16-i számában helyesbített, mert a sajtó nem adta vissza pontosan szavait. Budapesten Jeszenszky Géza külügyminiszterrel tárgyalva azt hangsúlyozta, hogy a kölcsönös bizalom szempontjából fontos lenne az, hogy Magyarország nagyon határozottan támogassa Románia felvételét az Európa Tanácsba. /Bukarest gesztust vár. = Népszabadság, jún. 17./
1993. június 24.
Iliescu elnök méltánytalannak minősítette az RMDSZ álláspontját a nemzetiségi jogsérelmek ügyében. Szerinte csak egyedi, elszigetelt jelenségek vannak. - Meciar szlovák miniszterelnök Bukarestben kijelentette: a "magyar nemzeti kisebbség közös gondja Romániának és Szlovákiának". /Iliescu és az RMDSZ vitája. = Népszabadság, jún. 25./ Iliescu elnök jún. 24-i sajtóértekezletén megismételte tételét: az első világháború után 200 ezer román élt Magyarországon, mára alig tízezren maradtak, a magyar állam asszimilációs politikája miatt. /Magyar Nemzet, jún. 25./
1993. június 25.
Fey László visszatért az etnikai tisztogatás kérdéséhez, mondván, ez hibás szóhasználat, Romániában erről nem beszélhetünk, inkább hátrányos megkülönböztetésről, negatív diszkriminációról, jogtiprásról, elnyomásról, gyűlöletkeltésről, uszításról. Ez a konok túlzás még a demokratikusan gondolkodó románokban is ellenérzést kelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Fey László korábban is írt Tőkés László ellen, a brassói kongresszus előtt azt bizonygatta, hogy a püspök nem alkalmas az RMDSZ vezető posztjára /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ Fey ítéletét cáfolja, hogy dr. Octavian Buracu, az Interetnikai Társaság elnöke több írásában kifejtette, hogy etnikai tisztogatásról beszélhetünk, így a magyarországi /Népszabadság, ápr. 6., Pesti Hírlap, ápr. 21./, a romániai magyar /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ és a román nyelvű sajtóban /Evenimentul Zilei, az itt megjelent cikke ellenséges fogadtatásáról: Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./.
1993. június 28.
A Romániai Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke, Emil Constantinescu aláírásával kormányzati alternatívát kínáló politikai állásfoglalást tett közzé. Annak ellenére, hogy felszólították a kormányzó pártot, hogy határolják el magukat a kommunista restauráció és az idegengyűlölő, nacionalista szélsőségesektől, sem a párt, sem az államfő nem mondott le arról, hogy ezekkel a reformot ellenző erőkkel folytassák politikájukat. Az RDK szerint csak a reformot támogató erők kormányra kerülése vethet véget a válságnak. /Átrendeződik a román pártpaletta. = Népszabadság, jún. 28./
