Románia öt-hatszáz katonát küld Irakba a nemzetközi stabilizációs erők kötelékében - jelentette a román sajtó. A Legfelsőbb Védelmi Tanács máj. 14-i üléséről kiadott közlemény nem tartalmazott részleteket, azonban a szárazföldi erők vezérkari főnöke a Ziua című napilapnak elmondta: a besztercei 811-es gépesített dandár mintegy hatszáz katonáját küldik Irakba. /Románia több száz katonát küld Irakba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2003. május 27.
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) bátorítja, hogy Tőkés László református püspök vezetésével Magyar Nemzeti Tanács alakuljon - jelentette ki Eugen Nicolaescu, a párt szóvivője. Az NLP szóvivőjének Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletét máj. 26-i számában ismertette a Ziua című napilap. Nicolaescu hangsúlyozta, hogy a liberálisok ugyan nem értenek egyet a Magyar Nemzeti Tanács vezetői által megfogalmazott eszmékkel, de véleményük szerint "a magyaroknak is joguk van arra, hogy legyen politikai választási lehetőségük". Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) kötött parlamenti együttműködéssel hozzájárul az egész nemzet elszegényítéséhez és a politikai parancsra történő korrupcióhoz - fogalmazott. /A liberálisok bátorítják a fórummozgalmakat. Az NLP egyetért a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2003. június 3.
A világ szabadkőművességének több vezéralakja is részt vett a hét végén azon az ünnepségen, melyet az Elfogadott Óskót Rítus (RSAA) romániai újraélesztésének tizedik évfordulója alkalmából tartottak. A vendégeket Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is fogadta. Az esemény legrangosabb vendégének Fred Kleinknecht, a skót rítusú szabadkőművesek Washingtonban székelő szuverén főparancsnoka számított, akit máj. 30-án Ion Iliescu államfő, máj. 31-én pedig Adrian Nastase miniszterelnök is fogadott. A titokban tartott államfői fogadáson Fred Kleinknecht a legmagasabb román állami kitüntetést, Costel Iancu romániai szuverén nagymester, a Legfelsőbb Tanács vezetője pedig az állami kitüntetések egy alsóbb fokozatát vehette át. Az eseményen Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke is részt vett.A Ziua értelmezése szerint a szabadkőműves vezetők és az állami vezetők egyértelműen Costel Iancu mellett tették le a garast abban a legitimitási vitában, melyet Iancu a Franciaországban élő, magyar származású André Szákváryval folytat. Utóbbi a kommunizmus idején külföldön életben tartott hagyományos román szabadkőművesség, Marcel Saphira és Dan Amadeo-Lazarescu vonalát követő Legfelsőbb Tanács vezetőjének tekinti magát. A vita lezárását jelzi az a tény, hogy a tavaly elhunyt Dan Amadeo-Lazarescu halála előtt megvonta a támogatást Szákvárytól, a hét végi bukaresti ünnepségen pedig Costel Iancu a Franciaországban élő Marcel Saphira jobbján jelent meg. A román szabadkőművesek között tovább létező törésvonalakat jelzi, hogy a kétnapos ünnepségnek csak az első napján vett részt Gheorghe Comanescu, a Román Nemzeti Nagypáholy (MLNR) nagymestere. Rosszallását az is kiválthatta, hogy az általa vezetett nagypáholy megalakulásának - néhány hónappal ezelőtti - tizedik évfordulóját lényegesen szerényebb külsőségek közepette ünnepelték. /Gazda Árpád: Kitüntették a szabadkőműveseket ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ A szabadkőművesség megőrizte erejét és befolyását a világ nagy folyamatainak menetére, néha megmutatja magát. A szabadkőművesek befolyásukkal kétségtelenül meghatározó szerepet játszottak és játszanak az új világrend kialakulásában. A szabadkőműves világelit bukaresti rendezvénye, a bukaresti parlamentben megrendezett színpompás évfordulós ünnepség, az egyik legfontosabb rítus szuverén főparancsnokának, tehát világelsőjének részvétele jelzi, elvált, hogy ki az úr a páholyban. Az elfogadott, immár egyedüli és legitim román szabadkőműves vezető Costel Iancu, nem pedig a magyar származású, négy különböző nemzetiségű nagyszülőtől származó, francia állampolgár André Szákváry. A szabadkőműves vezetőket az államelnök és a kormányfő a nyilvánosság teljes kizárásával fogadta. Titkosak voltak a tárgyalások is. /Ágoston Hugó: A titokzatosság ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2003. június 18.
Az izraeli külügyminisztérium bekérette Románia nagykövetét, mivel a bukaresti kormány olyan nyilatkozatot tett közzé a múlt héten, miszerint 1940 és 1945 között Románia határain belül nem volt holokauszt - közölték a román lapok. A román nagykövetet arról tájékoztatták, hogy "Izrael aggodalommal fogadta a román kormány nyilatkozatát, amely nem felel meg a történelmi valóságnak". Egyben felhívták a diplomata figyelmét arra, hogy a román kormánynak meg kell találnia a megfelelő módot a szerencsétlen nyilatkozat helyesbítésére, hogy a kétoldalú kapcsolatok ismét normális mederbe kerüljenek. A román lapok értesülései szerint az izraeli törvényhozás, a knesszet integrációs bizottsága rendkívüli ülésen vitatja meg a román kormány nyilatkozatát. A román sajtó csak a nemzetközi felháborodást és az izraeli diplomáciai lépést követően foglalkozott érdemben a román határokon belüli holokausztot tagadó nyilatkozattal. A liberális irányzatú központi román lapok részletesen beszámoltak a nemzetközi visszhangról, a nacionalista román sajtó többsége viszont úgy vélte, ez a téma nem érdekli a románokat. A Curentul című lap úgy fogalmazott, hogy bár a román kormány joggal tagadja a romániai holokausztot, emiatt a zsidó és cigány szervezetek haragját vonta magára. A lap külön hangsúlyozta: "A gyalázatos bécsi döntésekkel elrabolták Észak-Erdélyt országunktól, s az ajándékba kapott területen Magyarország brutális zsidó-, cigány- és románellenes közigazgatást épített ki. Ugyanebben az évben a Szovjetunió elorozta Romániától Besszarábiát és Észak-Bukovinát, Bulgáriát pedig megajándékozták Dobrudzsa déli részével. Milyen Nagy-Romániáról és milyen román közigazgatásról lehet tehát beszélni?" A Ziua című lap gyorsfelmérést végzett olvasói körében, s a válaszadók háromnegyede - 74,39 százaléka - úgy vélekedett, hogy Romániában nem volt holokauszt. /Román lapok a holokauszt-botrányról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2003. június 21.
Az akkori román kormány is felelős a zsidóknak a második világháború idején történt üldözéséért - mondta Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jún. 19-én és 20-án, Bécsben tartott konferenciáján. Az európai antiszemitizmus témájában tartott tanácskozáson az EBESZ-tagállamok és civil szervezetek mintegy 400 képviselője vett részt. "Gyalázatos dolog, hogy a holokausztban állampolitikaként éppen azok az intézmények és hatóságok vállaltak szerepet, amelyek az állampolgárok védelmére lettek volna hivatottak. Sajnálatos módon, ez a politika jelentős számú romániai zsidót is érintett" - fejtette ki az államtitkár. Diaconescu hangsúlyozta, minden népnek vállalnia kell történelmét, és elismételte a kormány két nappal ezelőtti közleményében kifejtett álláspontot, miszerint a román állam 1940 és 1944 közötti vezetői háborús és emberiségellenes bűnökért felelősek. A kormány múlt heti nyilatkozata, miszerint 1940 és 1945 között Románia határain belül nem volt holokauszt, heves tiltakozást váltott ki nemzetközi és romániai politikai körökben. Az izraeli külügyminisztérium bekérette Románia nagykövetét. Valeria Mariana Stoica nagykövetet arról tájékoztatták, hogy "Izrael aggodalommal fogadta a román kormány nyilatkozatát, amely nem felel meg a történelmi valóságnak". A nagykövet a Ziua napilapnak adott jún. 19-i interjúban kormánytisztviselői tévedéssel magyarázta a tájékoztatási minisztérium fejlécével ellátott, holokauszttagadó kormányközlemény megjelenését. Az antiszemitizmusról tartott bécsi EBESZ-konferencia megnyitóján George Bush amerikai elnök üzenetét olvasták fel, melyben Bush kifejti, az európai államok kormányainak kötelessége megbizonyosodni arról, hogy a hivatalos tankönyvekben nem szerepelnek antiszemita tételek, illetve teljesen száműzni a hivatalos közleményekből, közszolgálati televíziók és rádiók műsoraiból a zsidóellenességet. /Salamon Márton László: Visszakozás holokausztügyben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./
2003. október 1.
Bár e pillanatban Románia és Magyarország stratégiai céljai egybeesnek, egy szobor miatt a két ország közötti párbeszéd hőfoka emelkedik - állapította meg a Ziua szept. 30-i számában megjelent cikkében Adrian Severin volt román külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlésének tiszteletbeli elnöke. Magyarország és Románia ma már nem a magyarok, illetve a románok államát jelenti, hanem az adott országok állampolgárainak az államát, függetlenül etnikai hovatartozásuktól. Adrian Severin szerint ezt a szellemet tükrözi a román alkotmányban szereplő "nemzetállam" fogalma is. Szerinte a szobor felállítása jogos igény, de csak addig a határig fogadható el, amíg nem a román-magyar történelem valamely konfliktusos epizódját kívánja feltámasztani, amíg nem irredenta üzenet hordoz. Severin szerint a magyar demokratáknak vissza kellene utasítaniuk a nacionalista-populista jelszavakat a belpolitikai csatározásokban. /Jövőt homályosító múlt, hőfokra emelkedő párbeszéd. Adrian Severin a Szabadság-szoborról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./
2003. október 28.
A másfél tucatnyi bukaresti román napilap közül mindössze négy-öt újság közölt rövid tényhírt vagy tárgyszerű beszámolót a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulásáról. A Ziua első oldalán adott hírt az SZNT vasárnap Sepsiszentgyörgyön lezajlott alakuló küldöttgyűléséről. A Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kovászna megyei szervezetei a román nemzeti integritás elleni támadásnak minősítették az SZNT megalakulását. A két ellenzéki párt sepsiszentgyörgyi vezetői sérelmezték, hogy az SZNT szervezői nem kérték ki előzetesen a helyi román lakosság véleményét, s szomorúnak mondták, hogy a román állami szervek nem foglalnak állást az SZNT ellen. A DP és az NLP Kovászna megye szervezeteinek vezetői ugyanakkor kétszínűséggel vádolták meg az RMDSZ-t, mert az új alkotmánymódosítás megszavazása után a szövetség egyes képviselői támogatták az SZNT létrehozását. /A román sajtó és az ellenzéki pártok az SZNT megalakulásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. november 5.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mindmáig nem szolgáltatta ki a Corneliu Vadim Tudor pártelnök múltjáról szóló iratokat, noha a sajtó konkrét bizonyítékokat tárt fel az ellenzéki politikus hajdani besúgói tevékenységéről. Horia Roman Patapievici, a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) tagja közölte, többszöri kérésük ellenére a SRI mindannyiszor azt közölte a testülettel, hogy a Nagy-Románia Párt elnökének neve a Szekuritáté egyetlen dokumentumában sem szerepel. "Corneliu Vadim Tudor szekuritátés dossziéjának esete beszédes példája a CNSAS és a volt Szekuritáté archívumát napjainkban birtokló intézmény kapcsolatának" - adott hangot elégedetlenségének az átvilágító bizottság tagja. Patapievici hozzátette, a PRM elnökének dossziéját tulajdonképpen más név alatt őrzik, és ebből a dokumentációból már közöltek részleteket a kommunista titkosszolgálat archívumában meglévő iratokat ismertető, A Szekuritáté Fehér Könyve című kiadványban.A Ziua című bukaresti napilap újabb dokumentumokat tárt fel, amelyek bizonyítják, hogy Tudor besúgó volt. A dokumentum egy 1981-es szekuritátés tábornoki jelentés, amelyből kiderül, hogy Vadimot kérésére fogadta Aron Bordea tábornok, és a "költő" egyik képzőművész besúgó kollégájával együtt úgymond rendszerellenes és jobboldali alkotásaik, megnyilvánulásaik miatt feljelentette a Szekuritáténál Andrei Plesu művészetkritikust, valamint Dorin Tudoran és Ion Caraion költőket. /Rostás Szabolcs: Rejtegetik Vadim dossziéját? Az átvilágítók elégedetlenek a SRI-vel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./
2003. november 6.
A BBC brit közszolgálati rádió nov. 5-én ismertette az egyik befolyásos elemző, Larry Watts jelentését, amely megdicséri az államfőhöz közel álló Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), és elmarasztalja a kormánynak alárendelt egyetlen titkosügynökséget. Az alsóház védelmi bizottságának vezetője, Razvan Ionescu ugyanakkor "nagytakarítást" javasolt a titkosszolgálatok háza táján. Ion Iliescu tanácsadója, Larry Watts jelentést készített a romániai titkosszolgálatokról, amelynek legnagyobb része a SRI-vel, illetve az UM 0962 néven ismert - a Közigazgatási és Belügyminisztérium alárendeltségében működő - titkosszolgálattal foglalkozik. A jelentésben a Hírszerző Szolgálat úgy jelenik meg, mint csaknem teljesen megreformált intézmény, amelynek kötelékében mindössze 15 százalékot tesz ki a volt szekusok száma. A jelentés a szerint az SRI politikailag független, és kiválóan együttműködik az ellenőrzésére létrehozott parlamenti bizottsággal. Ezzel ellentétben a belügyi titkosszolgálatot a volt szekusok uralják, a szaktárcavezetőnek, közvetve pedig a miniszterelnöknek van alárendelve, következésképp politikai befolyás alatt áll. Watts szerint nem tisztázott, milyen feladatokat lát el a belügyi szolgálat. - A Ziua nov. 3-i száma adatokat közölt C. V. Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökének szekusdossziéjából, amelyről a SRI korábban azt állította, hogy nem létezik. Nov. 4-én lemondott az Igazságügyi Minisztérium hírszerzését /Védelmi és Korrupcióellenes Független Szolgálat - SIPA/ irányító volt szekustiszt, Marian Ureche, akit a sajtó azzal vádolt, hogy hatáskörét túllépve bírákról és ügyészekről gyűjtött adatokat. Nov. 5-én a képviselőház védelmi bizottsága meghallgatta a lemondott tábornok helyettesét, akinek nyilatkozatából egyértelműen az derült ki, hogy a SIPA nem rendelkezik az adatgyűjtéshez szükséges eszközökkel, ezért a SRI és a belbiztonsági szolgálat struktúráit veszi igénybe. Razvan Ionescu, a szakbizottság elnöke hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a SIPA nem tudja ellátni feladatát, egyúttal pedig felmerül a szolgálat által közölt adatok hitelességének kérdése is. Ezért - Ionescu szerint - mihamarabb módosítani kell a titkosszolgálatokra vonatkozó törvényeket, már csak azért is, mert jelenleg nem lehet tudni, hogy ki milyen kompetenciákkal és feladatkörrel rendelkezik. /Sz. L.: Kinek jó a Watts-jelentés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2003. november 10.
Adrian Casunean leszögezte, hogy Romániában nem léteznek székelyek, olvasható a Ziua című lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10.
2003. november 11.
Eugen Ovidiu Chirovici lett a román szabadkőműves páholy nagymestere, adta hírül a Ziua napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
2003. november 26.
A mai globalizálódó világban az irredentizmus fokozatosan talaját veszti, s az aradi szabadság- emlékmű bizonyosan állni fog - fejtette ki a Ziua hasábjain nov. 25-én megjelent cikkében Adrian Severin volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének tiszteletbeli elnöke. Severin szerint ma már nehezen lehet megindokolni, miért is kell megakadályozni egy olyan emlékmű felállítását, amely egyesek számára a szabadságvágyat fejezi ki. /Severin szerint a Szabadság-szobor állni fog. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./
2003. december 5.
Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke kijelentette: a Nagy-Románia Párt (PRM) az egyetlen alakulat, amellyel a Szociáldemokrata Párt (PSD) semmilyen szín alatt nem hajlandó együttműködni a választások után. "Bár akadnak értékes emberek a PRM-ben, a pártnak rendkívül kedvezőtlen a megítélése Európában, amit nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni" - magyarázta Vacaroiu. Hozzátette, ha az RMDSZ-szel együtt nem tudnak majd parlamenti többséghez jutni, akkor a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), vagy más alakulattal lépnek szövetségre. Vacaroiu azt követően nyilatkozott, hogy a sajtóban spekulációk jelentek megy egy "titkos PSD-PRM egyezségről". Corneliu Vadim Tudor PRM-pártelnök - a Ziua lap szerint - titokban találkozott a PSD vezetőivel, akiknek megígérte, kész együttműködni velük. A kormánypárt cserében azt kérte, hogy a nagy-romániás pártlista első húsz helyére saját embereit állíthassa. Így, ha nem is hivatalosan, de a PRM a parlamentben támogatja majd a kormánypártot. /Vacaroiu cáfol. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2003. december 19.
Tizennégy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön és nyomtatásban is megjelenhessen a szekus tisztek korántsem teljes névsora. Az Academia Catavencu immár második hete közli azoknak a felsorolásával, akik szerepelnek a lakosság által áttanulmányozott szekus-dossziékban. 1989-ben tizenegyezer aktív szekus tiszt volt. Nyilvánosságra hozott dokumentumként viszont a lista - eddig A-tól F-ig jutottak közlésével, 171 valódi szekus nevét tartalmazza. Például Ion Bodunescu volt szekus ezredes pillanatnyilag a herkulesfürdői Dacia Egyetem Jogi Karának dékánja. Ennek az egyetemecskének még 2001-ben bevonták a működési engedélyét. Ennek ellenére folytatja tovább tevékenységét, ugyanis egy Ureche nevezetű még híresebb szekus támogatását élvezi, aki ez év nyaráig az Igazságügyi Minisztérium információs osztályát vezette. Ott újságírói közbenjárásra kegyvesztetté vált ugyan, herkulesfürdői részvényei birtokában azonban jól érzi magát. Mindez nem zavarja például a nagy-romániás vezér, Corneliu Vadim Tudort abban, hogy megpályázza az államelnöki széket. Sőt, attól sem riad vissza, hogy célja elérésére éppen azzal az izraeli céggel, nevezetesen az Arad Communication-nel kössön szerződést, amely 2001-ben magának az elnöknek, Ariel Sharonnak a kampányát irányította. A zsidóellenes kirohanásairól, hírhedt antiszemita megnyilvánulásairól ismert politikus a Ziua című fővárosi lap értesülései szerint előszerződés formájában megállapodást kötött az izraeli cég bukaresti képviselőjével, Nati Meir-rel, akit ki is nevezett pártja külpolitikai tanácsadójának. A folyamatban levő megállapodás zsidó körökben szerte a világon heves tiltakozást váltott ki. Nati Meir már imázsjavító munkába lendült, és a Ziua riportereit arról igyekezett meggyőzni, hogy Vadim Tudort igazságtalanul támadja a sajtó. Fennen bizonygatta: protezsáltja megváltozott, mindenkivel békében szeretne élni. /Németh Júlia: Szekus névsorolvasás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2004. január 20.
Akik februárban a román parlament elé kívánják terjeszteni a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet, nem reménykedhetnek abban, hogy azt bármikor is elfogadja a törvényhozó testület – írta január 19-i számában az Adevarul. A bukaresti lap emlékeztetett, hogy az autonómia szorgalmazóit még az RMDSZ sem támogatja. A Ziua lap szerint a román titkosszolgálatnak, az SRI-nek nyomozati és tájékoztatási kötelezettsége van minden olyan esetben, amikor az állam egysége és biztonsága forog veszélyben. Külön osztály foglalkozik a szervezeten belül az "alkotmány védelmével", amelynek hatáskörébe ez a mostani eset is tartozik. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője, Bogdan Niculescu Duvaz e lapban kifejtette: nem merül fel az állami hatóságok beavatkozásának a lehetősége, mivel a székely autonómiára tett javaslat nem tartalmaz egyértelműen nemzetellenes kitételeket. A szélsőséges hangvételű Cronica Romana címlapján hatalmas betűkkel olvasható: "A magyar szélsőségesek dacolnak a román törvényekkel és az alkotmánnyal". /Román lapok az SZNT–ről, a székely autonómiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2004. január 21.
A romániai magyar kisebbség parlamenti képviseletének megfelelő szintű szavatolása önmagában nem oldja meg a kisebbségi problémákat, mivel a román politikai elit egész szemléletén kellene változtatni – írta a Ziua bukaresti lap január 20-i számában Adrian Severin volt külügyminiszter. Utalt arra: az RMDSZ ellenzi, hogy a jelenlegi arányos választási rendszerről áttérjenek az egyéni választókörzeti rendszerre, attól tartva, hogy a romániai magyar közösség a jövőben valódi súlyánál kisebb arányú parlamenti képviseletet tud csak elérni. Severin jogosnak tartja e félelmeket. A politikus ezért is tekinti veszélyesnek az RMDSZ kebelén belüli versengéseket. Severin szerint a román pártok kizárólag az "etnikai pártokra" hagyják a kisebbségek gondjainak kezelését, ezekkel a politikai alakulatokkal "alkudoznak" a kisebbségi jogokról. A román pártok ugyanis nem rendelkeznek meggyőző kisebbségi programokkal, mert a kisebbségieket "megtűrt idegenekként" kezelik – írta Severin. /A politikai elit egész szemléletén kellene változtatni. Adrian Severin a hazai kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. február 27.
1997. szeptember 21-én a sovén-nacionalista szélsőséges pártok vezérei: Corneliu Vadom Tudor, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu (ez utóbbi akkor még a Szocialista Munkapárt képviseletében) összegyűltek Marosvásárhelyen, hogy a város ortodox papjaival együtt megemlékezzenek közös eszményképükről, Avram Iancuról. A Tudor-negyedben épülő ortodox templom előterét nemzeti zászlók és magyarellenes jelszavak díszítették. A hazafias szónoklatok és szentbeszédek nyomán a felhevült tömeg kórusban üvöltözte, hogy megvédi Erdélyt. Az utóbbi tizennégy évben végzett összes közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a román társadalom számára az ortodox egyház a legnagyobb tiszteletnek, örvendő intézmény. Dan Petrescu a National, Paul Goma a Cotidianul hasábjain fedte fel Anania érsek vasgárdista és Securitate-kollaboráns múltját, sugallva, hogy most is ilyesfajta politizálást szán egyházának. Az Evenimentul Zilei 1998. ápr. 14-i vezércikkében Cornel Nistorescu természetesnek tartotta, hogy Anania érsek és Corneliu Vadim Tudor pártvezér véleménye tökéletesen megegyezik, majd emlékeztetett az ortodox egyház egykori szerepvállalására a Vasgárdában és a kommunista diktatúrában. Adrian Severin a Ziua április 18-i vezércikkében megdöbbentőnek mondta Anania véleményét. A sajtó felháborodása olyan méreteket öltött, hogy Anania érsek egy hónap múlva kénytelen volt visszatáncolni. A Jurnalul National máj. 14-i számában azzal mentette magát, hogy a Szent Szinódusnak nem tett javaslatot, tehát csak egyéni véleményének adott hangot, majd szó szerint kijelentette: „Az egyház nem politizál, nem fog politizálni, de megengedheti magának, hogy évenként, a választások alkalmával segítsen, hogy az ország politikáját a legjobbak műveljék. Ha egy híve megkérdezi papját, kire szavazzon, nem vonogathatja a vállát és válaszolja, hogy az egyház nem politizál." /Barabás István: Kiűzetés a templomból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2004. március 2.
Kolumnás összeállítást szentelt az ügynek a Ziua című ellenzéki politikai napilap. Utalt arra, hogy Bayer Zsolt korábban bírálta az RMDSZ-t, és kedvezően kommentálta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) létrehozását. Az ellene foganatosított belépési tilalmat a román Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után a román hírszerző szolgálat ajánlásai alapján rendelték el – írta a lap, emlékeztetve, hogy Adrian Nastase kormányfő annak idején kijelentette: azokat a külföldieket, akik etnikai elvű autonómiáról beszélnek, nem kívánatos személynek minősíthetik. A lap szerint a román hatóságok intézkedése a sajtószabadság korlátozásaként fogható fel. /A román sajtó Bayer Zsolt kitiltásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 2./
2004. március 4.
A Ziua nagy példányszámú román napilap – neve elhallgatását kérő forrásra hivatkozva – közölte, hogy Bayer Zsolt magyar újságíró kiutasításról a Legfelsőbb Védelmi Tanács jan. 21-i ülésén döntött. A testületben az állam- és a kormányfő, a külügyi, a belügyi és a védelmi tárca irányítói mellett ott ül a 10-12 titkosszolgálat vezetője is. A Ziua információi szerint a Magyar Nemzet munkatársának kitiltását az egyik hírszerző szolgálat javasolta. /Belföldi krónika rovat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./
2004. március 22.
A húsvéti ünnepek előtt a román kormány ismét védővámokat vezet be a magyar sertéshúsra, ami miatt a román piacon az árak felszöknek, tudósított a Ziua című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2004. április 22.
A Ziua c. napilap főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu, akit magyarpártisággal vádoltak, most azt írta, hogy a Szabadság szobor felállításánál nagyobb arculcsapás aligha érheti a román népet, mai hivatalosságai asszisztálnak az 1848-as „népirtás" 13 véreskezű gyilkosának rehabilitálásánál. Mérhetetlen pofátlanságnak titulálta az RMDSZ-nek tett gesztust az ún. megbékélési szoborparkkal. A főszerkesztő arra buzdította a honpolgárokat, Arad és Temesvár népét, hogy élő láncot álljanak a szobor körül, az aradi szörnyűség megakadályozására. A lapszám belsejében egészen mást olvashat az ember: Dan Berindei akadémikus, dr. Adrian Niculescu professzor, dr. Dinu Giurescu egyetemi tanár és Dinu Zamfirescu – szinte egybehangzóan leszögezték: a szobor visszaállítása teljesen normális dolog. /Cseke Gábor: Szobrok és gyilkosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2004. április 27.
Felemás módon tükrözték az ápr. 26-i romániai napilapok a román–magyar megbékélési park megnyitását, a Szabadság-emlékmű újbóli köztérre állítását Aradon. A bukaresti román lapok egy része elhallgatta, vagy inkább negatív tálalásban foglalkozott az eseménnyel. A legjelentősebbnek tartott román politikai napilap, az Adevarul például csak egy eldugott hírügynökségi jelentést közölt az aradi eseményről. Viszont kiemelte, hogy "a megbékélési park felavatásán részt vett meghívottakat lehurrogták". A Ziua című napilap rövid tudósításában idézőjelbe tette az Aradon megnyitott park nevében a megbékélés szót, a Szabadság-emlékművet pedig "a szégyen szobrának" nevezve megismételte a 13 aradi vértanúval kapcsolatos román történelmi hazugságokat. A Romania Libera, a Cronica Romana, a Libertatea, a National és más román lapok teljesen elhallgatták a Szabadság-emlékmű felavatását. /Felemás a Szabadság-emlékmű újbóli felállításának sajtóvisszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. április 29.
A Ziua bukaresti lap szó szerint újraközli Adrian Nastase kormányfő – akkor ellenzéki vezér – 1999. okt. 5-én a Dimineatában megjelent cikkét, melyben a Szabadság-szoborról akkor ilyen címen írt: A magyar irredentizmus álma: A Magyar Szabadság emlékművének újrafelállítása Aradon. A cikk szerint a magyar revizionizmus és irredentizmus szeretné visszaállítani a szoborcsoportot. Nastase ebben az írásában leszögezte: a magyarok, ha fel akarják állítani a szobrot, ám tegyék, de saját területükön és saját költségen. A Ziua megkérdezte: mikor volt őszinte Nastase, akkor, amikor az aradi szoborcsoport ellen hadakozott, vagy most, amikor európai zakót öltött? A román lap emlékeztetett: Nastase 1999. júl. 13-án Kolozsváron hangoztatta, hogy biztos értesülései vannak: az erdélyi magyarok, az RMDSZ a koszovói zavargások mintájára ősszel nagyszabású feszültségeket készülnek gerjeszteni az országban, hogy Erdély önállóságát, majd a Nagy-Magyarország visszaállítását elérjék. /Cseke Gábor: A szeg, amely kibújt a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
2004. június 11.
Oroszország felkínálja Besszarábiát Romániának, ha Bukarest hajlandó elismerni a Dnyeszteren túli terület (Transnistria) függetlenségét – írta a jún. 10-i bukaresti sajtó. A napilapok a Ziua című újság és egy román-orosz alapítvány által szervezett és világpolitikai stratégiákat taglaló bukaresti tanácskozásról számoltak be. A nemzetközi eszmecserén több ismert politikus és elemző, valamint Bukarestben dolgozó amerikai, orosz, kínai és EU-diplomata mellett – részt vett Sztaniszlav Bjelkovszkij, az orosz nemzeti stratégiai intézet igazgatója, egy-egy moldovai és Dnyeszteren túli politikatudományi intézet vezetője is. Bjelkovszkij kifejtette, hogy Oroszország a térségbeli sorozatos geopolitikai- stratégiai válságok gócaként ismert Dnyeszteren túli „köztársaság" függetlenségének elismeréséért cserében felajánlaná Romániának, hogy egyesüljön Besszarábiával. A román sajtó szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió belegyezése nélkül szó sem lehet a terv kivitelezéséről. /Román-orosz vita a Dnyeszteren túli válság megoldásáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./
2004. június 16.
Kereszténydemokrata néppárttá akarják átfesteni a korábban szélsőségesen nacionalista, egyre mérséklődni látszó Nagy-Románia Pártot (PRM) – írta a román sajtó. A Ziua szerint a PRM-t be akarják csempészni az európai néppártiak közé, különös tekintettel arra, hogy a strasbourgi parlamentben ennek a politikai áramlatnak van a legerősebb frakciója. Adrian Severin kormánypárti ideológus szerint "a román társadalom ortodox közegében egy kereszténydemokrata néppárt nem jöhet létre sem spontánul, sem a történelmi pártok metamorfózisa, sem pedig a demokratikus baloldalról történő elvándorlás révén". /Kereszténydemokrata néppárttá festik át a Nagy–Románia Pártot? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./
2004. június 22.
Az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálatának Rodica Stanoiu minisztersége idején kinevezett vezetőjéről, Marian Urecheről kiderült, hogy a szeku munkatársa volt, tudósított a Ziua című bukaresti lap. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./
2004. június 24.
Orosz titkosszolgálati adatokra, illetve a CIA által nyilvánosságra hozott jelentésre hivatkozva azt írta a Ziua bukaresti lap, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat első igazgatója, aki az első három évben tagadta, hogy a szekuritátéhoz köze lett volna, beiktatása után titokban találkozott Jevgenyij Primakovval, a KGB vezetőjével, anélkül, hogy a kormány és az elnöki hivatal erről 2003-ig bármit is tudott volna. Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens azt állította, hogy Moszkva Ion Iliescu és társai segítségével a volt szovjet blokkon belüli legnagyobb és legerősebb KGB-csoportot hozta létre. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2004. június 25.
Kolozsváron Kónya Hamar Sándornak és Vekov Károlynak le kellene mondania az RMDSZ megyei szervezetének vezető tisztségéről – állította Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, mert tévútra vezették választóikat, de már arról is beszélnek, hogy Hamar és Vekov helyett a visszaléptetett polgármesterjelöltet, Máté Leventét és Mátis Jenőt javasolják parlamenti képviselőnek, írta a Ziua bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./
2004. június 28.
Kizárta soraiból az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete Szántó Árpád megyei önkormányzati képviselőt. Szántó ugyanis az RMDSZ alelnöki tisztségre javasolt jelöltje helyett a Román Humanista Párt (RHP) emberére szavazott. Ezzel a Nagy-Románia Párttal szövetséget kötő kormánypárt jelöltjét támogatta. A Ziua című ellenzéki napilap szerint Szántó azért támogatta a kormánypárt jelöltjét, hogy a hatóságok engedjék szabadon az előzetes letartóztatásban lévő sógorát, Reman Domocost, a csúszópénz elfogadásával vádolt egykori igazgatót. /Borbély Tamás: Kizárták az RMDSZ-ből Szántó Árpádot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Nehéz elhinni Szántónak Árpádnak, hogy nem kapott semmit a kormánypárttól azért a szavazatért, amelynek köszönhetően ma PSD-s elnöke és PRM-s alelnöke van a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak. Lassan mindenki árulónak nevezi az RMDSZ-t. A magyar szavazókkal is kötött egy paktumot az RMDSZ, még a választások előtt. És ha egyszer ők is árulást kiáltanak? /Lukács János: Paktumok és árulások. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./
2004. július 27.
Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök autonómiát követel a romániai magyarok számára, arra buzdítva őket, hogy harcoljanak ügyükért – tudósítottak a jún. 26-i román napilapok. A legfontosabb politikai napilapnak tekintett Adevarul, az ugyancsak mértékadó Ziua, akárcsak a Jurnalul National politikai bulvárlap címében kiemelte: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint most van a legalkalmasabb pillanat az erdélyi magyarság autonómiájának. A Curentul a címlapon nagy betűkkel írta: Orbán Viktor arra bujtogatja a magyarokat, hogy harcoljanak autonómiájukért. A cikkíró szerint a magyar radikálisok azt találták a legjobb választási reklámfogásnak, hogy a romániai magyarok autonómiájának ügyét helyezik középpontba, mintegy zsarolva ezzel Romániát. A Curierul National tudósításának címe: Orbán Viktor azt képzeli, hogy az EU-t a magyarok ügyéért találták ki. A nacionalista hangvételű Cronica Romana szerint Emil Constantinescu volt államfő (aki Tusnádfürdőn ott volt Orbán Viktorral) "a román nemzetállam ellenségeivel találkozott". E lap szerint Orbán Viktor Budapest arcátlan revizionizmusának újabb példáját mutatta be a székelyföldi összejövetelen. /"Autonómiát követel a romániai magyaroknak Orbán". A Fidesz-elnök tusványosi beszédének román visszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
