Márc. 18-án Budakeszin, az ÖTKOSZ (Önkéntes Tartalékos Katonák Országos Szövetsége) és az MNG (Magyar Nemzeti Gárda) Béri Balogh Ádám kuruc brigadérosról elnevezett díjat adományozott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének, a Kárpát-medence régiója képviseletében. A kettős millennium alkalmából első ízben adták ki e díjat - mint a díszoklevelében olvasható: "a kisebbségi sorban élő magyarság erkölcsi, szellemi honvédelmében kifejtett önzetlen szolgálatért". Az anyaországi díjazott Szollár János volt, aki megjárta a II. világháborút, a Don-kanyart, majd a szovjet munkatáborokat. A nyugati régióból vitéz Szabó Ferenc volt a kitüntetett, aki 1956-ban a Jászai Mari téri felkelők parancsnoka volt. Nyugatra kényszerült menekülni. Angliában telepedett le, ahol fáradhatatlan szervezője volt a helyi magyarok kulturális tevékenységének. Patrubány Miklós helyett Borbély Imre, az MVSZ Stratégiai Bizottsága koordinátora vette át a kitüntetést, mert Patrubány jelenleg közszolgálatban, az 1848-49-es honvéd tábornokot, Czetz Jánost is megjelenítő Monumento a Hungaria emlékműről tárgyal Buenos Airesben a metropolis vezetőivel. /Béri Balogh Ádám-díjas Patrubány Miklós. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2000. június 17.
Megjelent az Erdélyi Gyopár /Kolozsvár/ legújabb, idei 2-es száma, melyben bemutatták Szatmár megye, illetve Szatmárnémeti történetét, dióhéjban. Szatmárnémetiben a magyar színjátszás olyan nagyjai is megfordultak, mint Márkus Emília, Jászai Mari, Neményi Lili, Csortos Gyula és Gobbi Hilda. 1953-ban a Kolozsvári Színművészeti Főiskola végzősei Nagybányán alakítottak társulatot, s ez költözött át később Szatmárnémetibe. Az új számban megtalálhatók a megszokott rovatok (barlangászat, egyesületi élet, túrabeszámolók, könyvismertető, cserkészoldal és rejtvény). /Az Erdélyi Gyopár szatmári száma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
2001. március 15.
Rockenbauer Zoltán, a magyar művelődési tárca vezetője március 15-e alkalmából művészeti díjakat adott át Budapesten. A kitüntetettek között az eddiginél jóval nagyobb számú erdélyi magyar művész is található: Terényi Ede zeneszerző-zenetudós, a kolozsvári Konzervatórium tanára (Erkel Ferenc-díj), Csíky András kolozsvári színművész és Czintos József, a szatmárnémeti Északi Színház színművésze (Jászai Mari-díj), Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld főszerkesztője és Fodor Sándor kolozsvári író (József Attila-díj), Demény Attila zongoraművész-karmester, a kolozsvári Magyar Opera főrendezője (Nádasdy Kálmán-díj), Murádin Jenő művészettörténész, kolozsvári képzőművészeti főiskola (Németh Lajos-díj), Almási István népzenekutató, kolozsvári Folklórintézet (Szabolcsi Bence-díj) és Beke György újságíró (Táncsics Mihály-díj). /Művészeti díjak nemzeti ünnepen Az egész nemzet művészetében gondolkodtak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2002. március 15.
A magyar kormány márc. 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság érdemes művésze díjat adományozott Páll Lajos korondi festőművésznek, költőnek, és Tompa Gábor erdélyi magyar rendezőnek, költőnek. - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) március 15-e alkalmából évente adományozott elismerései nem csak az egyéni művészi pályautat jutalmazzák, hanem a magyar művészeti életet is minősítik — köszöntötte Rockenbauer Zoltán, a tárca vezetője a díjazottakat márc. 14-én Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. A miniszter Blattner Géza-díjat adományozott Kovács Ildikó, kolozsvári bábrendezőnek, Erkel Ferenc-díjat adományozott Csíky Boldizsár zeneszerzőnek, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatójának, Jászai Mari-díjat adományozott Balázs Attilának, a temesvári Állami Csiky Gergely Színház színművészének és Bogdán Zsoltnak, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének, József Attila-díjat adományozott Orbán János Dénes költőnek, Liszt Ferenc-díjat adományozott az erdélyi származású Ágoston András hegedűművésznek, Kiss B. Atilla operaénekesnek, Munkácsy Mihály-díjat Ujvárossy Lászlónak, a kolozsvári képzőművészeti tanszék adjunktusának. /Erdélyi művészeket tüntettek ki Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2003. március 17.
A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából Kossuth-díjat adományoztak a következőknek: Bálint András Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek, a Radnóti Miklós Színház igazgatójának; Bodor Ádám Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas írónak; Cságoly Ferenc Ybl Miklós-díjas építésznek; Háger Ritta Munkácsy Mihály-díjas textilművésznek; Janikovszky Éva József Attila-díjas írónak, a Móra Kiadó nyugalmazott főszerkesztőjének; Kalmár Magda Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, kiváló művésznek; Kállai Kis Ernő Liszt Ferenc-díjas klarinét- és tárogatóművésznek; Király Levente Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek; Ligeti György zeneszerzőnek; Marton László Jászai Mari-díjas rendezőnek, kiváló művésznek; Marton László Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek, kiváló művésznek; Maurer Dóra Munkácsy Mihály-díjas grafikusművésznek, festőművésznek; Oravecz Imre költőnek, műfordítónak; Presser Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek; Tarr Béla Balázs Béla-díjas filmrendezőnek és Vajda János Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek. Széchenyi-díjat adományoztak:Bori Imre írónak, irodalomtörténésznek; Csányi Vilmosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Fejtő Ferenc írónak, történésznek, újságírónak; Frank János Munkácsy Mihály-díjas művészettörténésznek, muzeológusnak; Győry Kálmánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Huszár Tibornak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Kemény Istvánnak, a szociológiai tudomány doktorának; Knoll József állami díjas farmakológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Kövesné dr. Gilicze Évának, a közlekedéstudomány doktorának; Dr. Kubinszky Mihálynak, a műszaki tudomány doktorának; Dr. Muszbek Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Niederhauser Emilnek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Pomogáts Bélának, az irodalomtudomány doktorának, József Attila-díjas irodalomtörténésznek; Prohászka Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Seregi Györgynek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docensének; Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Szejtli Józsefnek, a kémiai tudomány doktorának; Dr. Szolcsányi Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Teplán Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának és Dr. Zawadowski Alfrédnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának. Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott: Kertész Imre Nobel-díjas és Kossuth-díjas írónak. /Kitüntetések március 15-e alkalmából. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2004. március 13.
Idén is találhatók Erdélyben élő, illetve Erdélyből elszármazott művészek és írók a márc. 15-e alkalmából kitüntetettek között. A Magyar Köztársasági Érdemrend Aranykeresztjét adja át Banner Zoltán művészettörténésznek, előadóművésznek a határon túli magyar képzőművészet megismertetéséért végzett munkája elismeréseképpen Mádl Ferenc köztársasági elnök márc. 13-án Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Az államfő továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozza Huszár Sándor író, szerkesztő, műfordítónak, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Csiki László József Attila-díjas író, költő számára. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 13-án nyújtja át a következő két díjat: kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kap Barabás Olga rendező, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház művészeti vezetője, és Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész. Bár nem erdélyi származású, de sokat tett az erdélyi magyar színjátszás népszerűsítéséért nagyszerű színházi írásaival, valamint Harag György rendező életművéről összeállított kötetével Nánay István színházkritikus, akit szintén Jászai Mari-díjjal tüntetnek ki. A friss Jászai-díjasok között ott találhatjuk Spolarics Andrea színművésznőt is, aki több éven át a kolozsvári Magyar Színház társulatának is tagja volt. /Március 15. – erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2004. március 15.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át a nemzeti ünnep alkalmából Hiller István kulturális miniszter márc. 13-án Budapesten. A díjazottak közt erdélyi művészek is vannak: kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységért Barabás Olga marosvásárhelyi rendező, művészeti vezető és Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész Jászai Mari-díjat vett át a minisztertől. /Állami díjak március idusán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./
2005. március 12.
Bozóki András magyar kulturális miniszter kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenysége elismeréseként március 15-e alkalmából Jászai Mari-díjat adományozott Bíró József színművésznek és Dobre-Kóthay Juditnak, pillanatnyilag a marosvásárhelyi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezőjének. Kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréséül József Attila-díjban részesült Láng Zsolt író, a marosvásárhelyi Látó szerkesztője és Lászlóffy Csaba költő. /Március 15: Csupán négy erdélyi kitüntetett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2005. március 17.
Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Mádl Ferenc köztársasági elnök a Parlamentben. A köztársasági elnök – a miniszterelnök előterjesztésére – 19 Kossuth-díjat és 20 Széchenyi-díjat, egyet megosztva adományozott. Sütő Andrásnak, az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulásáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulása, kisebbségi jogainak védelme érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozták. A Kossuth-díjas író, drámaíró betegsége miatt nem tudta átvenni az elismerést, amelyet folyamatos orvosi kezelése miatt később vesz át. Kossuth-díjat kapott, többek között, Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Eörsi István József Attila-díjas költő, drámaíró, publicista, Gálvölgyi János, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész, Kemény Henrik bábművész, Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész és Závada Pál József Attila-díjas író, szociológus. /Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2005. június 13.
Június 12-én volt a Határon Túli Magyar Színházak XVII. Fesztiváljának díjkiosztó ünnepsége Kisvárdán. A Szabadkai Népszínház társulata vitte haza idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fődíját. A szakmai zsűri döntése alapján a vajdasági színház Nyikolaj Koljada Murlin Murlo c. darabjának Hernyák György rendezte előadásáért kapta a másfél millió forintos díjat. Az Illyés Közalapítvány díján a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház osztozott, előbbi Örkény István Tóték című komédiájának Vidnyánszky Attila rendezte előadásáért, a kolozsváriak pedig Georg Büchner Woyzeck című drámájának Mihai Maniutiu által színre vitt produkciójáért kapták a díjat. A zsűri a Temesvári Csiky Gergely Színháznak ítélte Kisvárda város díját, a Kövesdy István által színre vitt Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjáért. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma életműdíjat adományozott Csíky Andrásnak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jászai Mari-díjas színművészének, valamint Hajdú Gézának, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata színművészének. /Köllő Katalin: Életműdíjjal jutalmazták Kisvárdán Csíky Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2005. augusztus 25.
Csíky András Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a közelmúltban életműdíjjal kitüntetett kolozsvári színész 75 éves, akinek emlékezetesek filmszerepei is. A művészt köszöntötte a lap. /G. D.: Híres születésnapok. Csíky András 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2006. március 4.
A színháztörténész Enyedi Sándor legújabb munkája /Az ember tragédiája bemutatói. Az első hatvan év, Budapest, 2005/ a magyar irodalom egyik rangos alkotásának, Az ember tragédiájának több évtizedes színpadi útját követi nyomon. Ezt előzte meg Enyedi Az ember tragédiája bemutatói. Bibliográfia /2002/ című összegzése. Az 1860-ban írott művet a színész-rendező Paulay Ede alkalmazta először színpadra 1883-ban. Ecsedi Kovács Gyulának köszönhetően alig öt hónappal a budapesti ősbemutató után, 1884. február 27-én láthatta a kolozsvári Nemzeti Színház közönsége is a darabot. Nem akármilyen szereposztásban. Éva: Jászai Mari, Ádám: Ecsedi Kovács Gyula, Lucifer: Szentgyörgyi István. A XX. század elején Janovics Jenő, a második világháború után Kolozsváron Rappaport Ottó, Nagyváradon Szabó József, Marosvásárhelyen Harag György rendezésében – sorolta a legjelentősebbeket Kozma Dezső. Az ember tragédiájának színpadi változataiból az első ötven évet a színházelméleti író, Németh Antal vette számba, az ezt követő három és fél évtized (1933–1968) magyar és külföldi bemutatóiról 1990-ben jelent meg újabb kiadvány. (Szerzője Koltai Tamás) 1999-ben a Madách-dokumentumok szenvedélyes gyűjtője, Fejér László adta közre a Tragédia előadásairól készült összeállítását. Az Erdélyből elszármazó színháztörténész, Enyedi Sándor ilyen előzmények után, ezeknek a munkáknak az eredményeit is felhasználva jelentette meg könyvét az Andor Csaba szerkesztette rangos, a Madách Irodalmi Társaság égisze alatt Budapesten napvilágot látó Madách Könyvtár sorozatban. Enyedi Sándor színháztörténeti közleményei, könyvei /köztük Az erdélyi színjátszás kezdetei 1792-1821 (1972) és Déryné erdélyi színpadokon (1975)/ a Kriterion Könyvkiadónál láttak napvilágot. Későbbi, jórészt Budapesten megjelentetett írásaiban az erdélyi, a vidéki magyar színjátszás múltját térképezte fel. Mindenekelőtt a magyar színjátszásért oly sokat tevő id. Wesselényi Miklós színházi levelezésének közlésével, Aranka György erdélyi társaságainak, majd a kolozsvári Állami Színház kevésbé ismert korszakának bemutatásával, újabban színházművészeti kislexikonával. /Kozma Dezső: Madách – a színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2006. március 6.
Jászai Mari-díjat kapott Szélyes Ferenc színművész, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja. Elmondta: a társulat Csehov Cseresznyéskertjével és Janusz Glowacki Negyedik nővérével turnézott a Vendégségben Budapesten rendezvényen, és útban hazafelé érte utol a hír. Szélyes a rangos magyar állami elismerést március 14-én veszi át a budapesti Iparművészeti Múzeum aulájában tartandó ünnepségen. A társulat vezető színésze az utóbbi évadok valamennyi produkciójában szerepelt. A magyar tagozat következő előadásában, Székely János Caligula helytartója című drámájában Petroniust alakítja /Lokodi Imre: Szélyes Ferenc Jászai-díjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
2006. március 9.
Kiemelkedő művészeti tevékenységéért Jászai Mari-díjat kapott Szabó Tibor színművész. A nagykárolyi származású színművész – korábban a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgatója, jelenleg művészeti vezetője -, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja és egyben igazgatóhelyettese. /Barabás Márti: Szabó Tibor Jászai Mari-díjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2006. március 16.
Bozóki András magyar kulturális miniszter kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységükért Jászai Mari-díjat adományozott Szabó Tibornak, a Figura Stúdió Színház művészeti vezetőjének, illetve Szélyes Ferencnek, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat színművészének. A Magyar Újságírók Országos Szövetségében (MÚOSZ) a nemzeti ünnep alkalmából szakmai kitüntetéseket és sajtódíjakat adtak át március 15-én Budapesten, Aranytoll-díjban idén tizenketten részesültek. Köztük van Csép Sándor televíziós szerkesztő, riporter. /Március 15 – erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2006. szeptember 19.
Budapesten és Sepsiszentgyörgyön folynak Shakespeare Lear király című tragédiájának közös próbái Bocsárdi László sepsiszentgyörgyi rendezővel és a főszerepet párhuzamosan alakító két színésszel – Blaskó Péterrel a Nemzeti Színháztól és Nemes Leventével a Tamási Áron Színháztól. Rendhagyó és merész próbálkozásnak mindkét társulat számára, hogy ugyanazon rendezővel, egy időben mutassák meg magukat egymásnak: három héten át közös műhelymunka keretében próbálva a budapesti Nemzeti Színházban a Shakespeare-tragédiát, melyet aztán – próbáit ugyanazzal a rendezővel, de külön-külön befejezve – különböző időben fognak bemutatni, Erdélyben idén novemberben, Magyarországon jövő év februárjában. A közös start után két különböző előadás fog születni, más összefüggésekben – más helyen, más díszlettel, színészekkel. „Ez egy örömteli vállalkozás – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Blaskó Péter Jászai Mari-díjas, érdemes művész. A két társulat között alapvető különbözőségek is vannak, melyek elsősorban abból adódnak, hogy más-más társadalmi közegben iskolázódtak. Míg az erdélyi inkább képi, érzelmi típusú színházi világ, a magyarországi inkább verbális. /Guther M. Ilona: Lear király egy rendezővel, két társulattal. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2007. február 23.
A Román Színházi Szövetség (UNITER) döntése alapján Csíky András kolozsvári színművészt a 2007-es UNITER-Gála keretében életmű-díjjal tüntetik ki. Csíky András 1977-től tagja a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának. Több jelentős díjban és kitüntetésben részesült, köztük: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium (NKÖM) Életműdíja, A Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrendje, Jászai Mari-díj, Szentgyörgyi István-díj, a Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának Életműdíja, Erzsébet-díj. Horányi László, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke Hűségdíjat adott át Sepsiszentgyörgyön László Károlynak, a Tamási Áron Színház művészének. /UNITER-díj Csíkynek, Szentgyörgyi-díj Boérnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2007. március 9.
Néhány hete Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták tevékenységét, március 15-én a Jászai Mari-díjat is átveheti Nemes Levente, a szentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze. Idén két erdélyi színművész kap Jászai Mari-díjat, Nemes Levente mellett B. Fülöp Erzsébet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művésze. Nemes Leventével a Tamási Áron Színháznak immár négy Jászai Mari-díjas tagja lesz, Bocsárdi László 2003-ban, Pálffy Tibor 2004-ben, Szabó Tibor tavaly kapta meg e kitüntetést. /Váry O. Péter: Nemes Levente Jászai Mari-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./
2007. április 25.
Életműdíjjal tüntette ki a Román Színházi Szövetség (UNITER) Csíky András Jászai Mari-díjas színművészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját. A Nagyszebenben megtartott díjátadó gálaesten a neves színművész egészségügyi okok miatt nem lehetett jelen, ezért levélben köszönte meg a rangos díjat. /Csíky András UNITER-életműdíjas. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2007. október 23.
A Janovics Jenő nevével fémjelzett kolozsvári némafilmes korszak jegyében zárult a 7. Filmtettfeszt a kincses városban. Az 1910-es, 1920-as éveket megidéző plakát- és fotókiállítás várta az érdeklődőket. Janovics Jenő a magyar népi, nemzeti motívumokat, témákat felvállaló filmkészítés mellett tört lándzsát, szemben a budapesti filmstúdiók többségének univerzális, nemzetközi sémákat követő irányával. Janovics honosította meg a magyar mozgókép történetében az irodalomra támaszkodó filmes szemléletmódot, így született meg például a Petőfi-dalciklus vagy a Tetemrehívás filmadaptációja. A némafilmes napon vetítették Janovics Jenő A világrém (1920) és Az utolsó éjszaka (1917), valamint Fekete Mihály A vén bakancsos és fia, a huszár (1917) című restaurált filmjeit. Zágoni Balázs, a Filmtett folyóirat főszerkesztője bejelentette: jövő év elejétől a Filmtett nyomtatott formáját felváltja az internetes megjelenés. Janovics Jenő (1872–1945) színházi és filmrendező, színész, színházigazgató. 1896-ban szerződött a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, 1905 és 1930 között vezette a kolozsvári teátrumot. Erdély Romániához csatolását követően felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a magyar színjátszás ügyének bátor vállalásával és az új intézményi keretek kiépítésével. 1936-ban több régi színésztársával megszervezte a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A magyar filmkészítés úttörője volt, 1913-ban ő teremtette meg a kolozsvári filmgyártást. 1913 és 1919 között hetvenkét játékfilmet gyártott. Az 1914-ben alapított Prója – Projectograph Janovics –, később Corvin, majd Transsylvania Filmgyár nevével fémjelzett korszakot a kolozsvári filmgyártás aranykoraként tartják számon. Irányítása alatt kezdte rendezői karrierjét Korda Sándor, nála kapta első, nagyobb szabású feladatait Kertész Mihály. A kor legnagyobb színészegyéniségeivel, többek között Blaha Lujzával, Jászai Marival, Szentgyörgyi Istvánnal dolgozott. 1945 júniusában újra átvette a kolozsvári színház igazgatását, a Bánk bán-bemutató előkészületei közben érte a halál. /Papp Attila Zsolt: A „hőskor” lenyomatai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2008. március 13.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2008-ban Balázs Attila színművésznek, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatójának ítélte oda a Kovács György-díjat. Balázs Attila 2002-ben Jászai Mari-díjat kapott. /Pataky Lehel Zsolt: Kovács György-díj Balázs Attilának. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2008. március 15.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter március 14-én Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban a nemzeti ünnep alkalmából adott át kitüntetéseket. Az erdélyiek közül kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat adományozott Fülöp Zoltánnak, a csíkszeredai Csíki Játékszín színművészének és Győrffy Andrásnak, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművészének, kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréséért pedig Munkácsy Mihály-díjat a sepsiszentgyörgyi Vinczeffy László képzőművésznek. /Kitüntetéseket adott át Hiller István. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./
2008. március 15.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elleni tiltakozása jeléül nem fogadja el a Kossuth-díjat Blaskó Péter Jászai Mari-díjas, érdemes művész. Blaskó Péter Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levelében azt írta, hogy a Kossuth-díjat – amelynek egyébként végtelenül örül, és köszöni azoknak a művésztársainak, akik méltónak találták erre a kitüntetésre – nem fogadja el, mert tiltakozni szeretne a miniszterelnök ellen, aki ,,ezt az országot tönkretette, kiárusította”. /Blaskó Péter nem fogadja el a Kossuth-díjat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./
2008. március 21.
Magas állami díjakat adott át március 20-án Kolozsváron a magyar főkonzulátuson Cseh Áron főkonzul: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta négy személy március 15-e alkalmából. Gergely István szobrászművész, dr. László Ferenc zenetörténész, egyetemi tanár, Csíky András és Bogdán Zsolt Jászai-díjas színművészek különböző művészeti ágak kimagasló és kiváló képviselői, alkotásuk az összmagyar kultúra és művészet számára is maradandó értéket teremt – hangsúlyozta a főkonzul. Gergely István nem érhette meg a kitüntetés átadását. Az oklevélen ez áll: „A Magyar Köztársaság elnöke Gergely István szobrászművésznek, az erdélyi magyar történelem és művelődéstörténet jeles személyiségeinek szobrászati alkotásokban és plakettekben való, magas művészeti színvonalú megjelenítéséért, a magyar történelmi kulturális érték, és a népi művészeti hagyományok ötvözésével sajátos formavilágot teremtő életművéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. László Ferenc oklevelén ez áll: „A Magyar Köztársaság elnöke dr. László Ferenc zenetörténésznek, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia nyugalmazott egyetemi tanárának, a magyar, a román, és az egyetemes zeneművészet és zenetudomány szolgálatában végzett munkássága, művészi és tudományos életműve elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. Csíky András következett: „Csíky András Jászai Mari-díjas színművésznek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjának, a magyar és az egyetemes színházművészetben egyaránt maradandót alkotó, öt évtizedes művészi pályafutása elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. Végül Bogdán Zsolt: „Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas színművésznek, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom. ” /Köllő Katalin: Magyar állami díjakat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2008. április 1.
A Romániai Magyar Üzleti Egyesület és a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Híres Előadók Programja (HEP) néven talk-show szerű sorozatot indít, mely keretében az érdeklődők egy-egy neves művésszel, tudóssal, kutatóval stb. találkozhatnak. A havi rendszerességgel sorra kerülő rendezvények első előadása április 11-én lesz a temesvári színház nagytermében, a meghívott Herendi Gábor magyarországi filmrendező, akinek a Lora című filmjét is levetítik ebből az alkalomból. (A rendező első nagyjátékfilmje, a Valami Amerika.) Az est házigazdája és a műsor moderátora Balázs Attila Jászai Mari-díjas színművész, a színház igazgatója. A jövő hónapban Marosvásárhely lesz a HEP következő állomása, az első félév pedig Temesváron zárul június 27-én az Üzletemberek farmerben címmel. / Pataky Lehel Zsolt: Indul a HEP. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./
2008. május 14.
A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház bemutatta Luigi Pirandello Nem tudni, hogyan című drámáját, melyet Hargitai Iván, a Pécsi Nemzeti Színház volt főrendezője állította színpadra a Siculus Ifjúsági Házban. A Nézőpont Színház 2006-ban debütált a Csongor és Tünde című előadásával, amelyben három színész tizenkét szerepet alakított. A színházi szakma a kezdetektől érdeklődéssel fogadta a budapesti származású, Marosvásárhelyen végzett színész, Kroó Ádám által létrehozott fiatal társulat munkáját. Az önfenntartó Nézőpont Színház következő előadása a tatabányai Jászai Mari Színházzal közös produkció lesz. /Pengő Zoltán: Hol kezdődik a bűn? = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2008. november 6.
November 9-én mutatják be az Európai Színházi Unió Fesztiválja keretében Köllő Katalin: Csíky András /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét. A kiadó Színész-interjú sorozatának legújabb kötete Csíky Andrásról, a Kolozsvári Állami Magyar Színház kiemelkedő színészegyéniségéről és örökös tagjáról ad képet. Pályafutása során Csíky Andrást a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjével, az UNITER (Román Színházi Szövetség) Életmű-díjával, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Életmű-díjával, a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrendjével, a Jászai Mari-, valamint a Szentgyörgyi István Díjjal tüntettek ki. /Könyvbemutató a kolozsvári színházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2009. március 7.
Gyarapodik a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Jászai Mari-díjas művészeinek sora, Bocsárdi László (2003), Pálffy Tibor (2004), Nemes Levente (2007) után Váta Loránd is kiérdemelte ezt az elismerést. A díjátadásra március 14-én kerül sor. A Budapesten tavaly alapított Kaszás Attila-díjat, mellyel azt a Kárpát-medencei színművészt tüntetik ki, aki az elmúlt év folyamán nyújtott kiemelkedő művészi teljesítménye mellett társulatában fontos közösségépítő szerepet is vállal, idén Nemes Levente, a Tamási Áron Színház Jászai-díjas színművésze, korábbi igazgatója kapta. A díjátadás március 10-én lesz Budapesten a Nemzeti Színházban. /Váry O. Péter: Váta Loránd Jászai-díjas, Nemes Levente Kaszás Attila-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 11.
Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze, korábbi igazgatója vette át a második alkalommal odaítélt Kaszás Attila-díjat március 10-én Budapesten, a Nemzeti Színházban. Nemes Levente 1962-ben kezdte színészi pályafutását. Tíz évig a marosvásárhelyi Székely Színház, majd 1973 óta a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja, utóbbi teátrumot 1992 és 2005 között igazgatta is. Több filmben és tévéjátékban szerepelt. Önálló előadóestjei a hetvenes-nyolcvanas évek emlékezetes művészi eseményeinek számítottak. 2007-ben Jászai Mari-díjat kapott. /Nemes Levente kapta az idei Kaszás Attila-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 16.
Március 15-én Budapesten a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét adományozták a magyar irodalom közösségi elvű hagyományainak folytatásáért, az erdélyi kisebbségi lét mindennapjait az anyanyelv megtartó erejével ábrázoló irodalmi munkássága elismeréseként Kányádi Sándor Kossuth-díjas írónak, költőnek, aki Sólyom László magyar államfő szerint „a legjobb példa a nemzet egységére”. Színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kapott Váta Loránd Mihály, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze. Irodalmi tevékenységért József Attila-díjat kapott Visky András költő, dráma- és esszéíró és Lövétei Lázár László költő. /Legmagasabb állami kitüntetés Kányádinak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Az államfő hangsúlyozta: Kányádi Sándor azért fejezi ki a nemzet egységét, mert ő is itthon van, a magyar nemzetnek a része és annak az örökségnek, amely a nyelvből, a történelemből és a kultúrából áll össze. Úgy vélte, a két helyszín, Erdély és Magyarország is jelképes adalék ahhoz, meddig is terjed a magyar nemzet. Az idén 80. születésnapját ünneplő Kányádi Sándor a díjjal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy azt, akárcsak a műveit majd az utókor ítéli meg. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Jutalom a nemzeti ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
