Máj. 10-én kísérték utolsó útjára, a gyulafehérvári székesegyház kriptájába a Szent István alapította, ma több mint félmilliós lélekszámú római katolikus erdélyi egyházmegye nyugalmazott püspökét, dr. Jakab Antalt. A püspök Kilyénfalván született 1909-ben. Gyulafehérvári, majd római tanulmányai után segédlelkész volt Gyergyóditróban, Gyulafehérváron, majd Kolozsváron. Később az egyházjog tanára lett a Hittudományi Akadémián, Gyulafehérváron. Márton Áron püspök elhurcolása után az egyházmegye életét irányító titkos ordinátus lett, 1951-ben letartóztatták. Tizenhárom évig, 1964-ig volt börtönben, közben ólombányában is dolgoztatták. 1968-ban újra elfoglalhatta teológia katedráját. 1971-ben nevezte ki a pápa utódlási jogot biztosító segédpüspöknek. 1980-tól, Márton Áron püspök halálától ő volt az egyházmegye püspöke, 1990-ben kérte, hogy nyugalomba vonulhasson. Püspöki évei állandó lelkiismereti gyötrődést jelentettek, amelyek nem óhajtott kompromisszumokkal is jártak. /Jakab Gábor: Elhunyt dr. Jakab Antal püspök. = Keresztény Szó (Kolozsvár), jún./ Dr. Jakab Antal /Kilyénfalva, 1909. márc. 13. - Gyulafehérvár, 1993. máj. 5./ 1951. aug. 24-től 1964. ápr. 16-ig börtönben volt.
1990. február 3.
Jan. 24-én Kolozsváron, a főtéri Szent Mihály plébánián rendezték meg a tanácskozást, melynek szervezői Tőkés László lelkész, Sikli László szilágysomlyói plébános és Czirják Árpád kolozsvári főesperes voltak. Tőkés László igehirdetését hallhatták a megjelent magyar történelmi egyházak képviselői, aki kifejtette: vállalnunk kell az ittlétet és meg kell határoznunk hollétünket. A múltban - állapította meg -, nem volt helyünk és nem voltunk a helyünkön. Sikli László előadásában az egyházak szerepéről beszélt. Az egyháznak részt kell vállalnia a társadalmi életben. Többen felszólaltak, így Csép Sándor riporter, Bálint Tibor író, Lászlóffy Aladár költő, dr. Kovács Lajos unitárius püspök, Vetési László református lelkész, Bustya Dezső református lelkész, Jakab Gábor katolikus plébános. A megjelentek megalakították a Romániai Magyar Keresztények Szövetségét. A szervezet az RMDSZ-en belül kíván működni. /Győzhetetlen én kőszálom = Székely Újság (Kézdivásárhely), febr. 3. - 7. sz./
1991. május 20.
P. M. Bacanu, a Romania Libera szerkesztője sajtóértekezleten számolt be a nagymennyiségű, földbetemetett Securitate-ügyirat sorsáról. 1990. június 22-én harminc tonnányi iratot szállított az SRI Berevoiesti falu határába, ahol agyaggal földelték el az iratokat. Bemutatott néhány megtalált ügyiratot, köztük több magyar nemzetiségű személlyel kapcsolatos anyagot. Az utóbbiról a Valóság hetilap közölt több folytatásban ismertetőt. Szerepel többek között Tőkés László, Cseke Éva (Cs. Gyimesi Éva), Domokos Géza, Király Károly, Pusztai János, Tőrös Gábor, Jakab Gábor katolikus pap, Zsuffa Kálmán /akit többször gumibottal vertek/, Kuthy Lajos brassói tanár, aki aláírásokat gyűjtött több magyar osztály létesítéséért, ezért a Securitate emberei 1976-ban őrizetbe vették, bántalmazták, ezt követően agyonlőve találták meg Brassó mellett, az erdőben, Szikszay Jenő brassói tanár, akit 1977-ben tiltakozott a magyar iskolák megszüntetése ellen. Letartóztatták és kegyetlenül ütlegelték, egyik kihallgatása után öngyilkos lett. - Az iratokból az is kiderül, hogy a politikai foglyoknak tilos volt magyarul beszélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23. , Valóság (Bukarest), 21, 22 23. sz./
1992. július 23.
Néhány kolozsvári értelmiségi levélben fordult Iliescu elnökhöz és Theodor Stolojan miniszterelnökhöz azzal kapcsolatban, hogy Funar polgármester kijelentette: Ceausescu jó román volt, ezzel elismerte a diktatúra helyességét. Ezek után Funar nem méltó arra, hogy elnökjelölt legyen. /Octavian Buracu, Jakab Gábor, Lászlóffy Csaba, Adrian Marino, Teodor Marginean, Szőcs Géza: Ion Iliescu úrhoz, Románia elnökéhez és Theodor Stolojan miniszterelnök úrhoz. . = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
1993. május 20.
Ünnepség keretében leleplezte Kolozsváron, a Báthory István Líceum dísztermében Lázár Irén igazgató és Czirják Árpád kanonok Márton Áron nagyméretű gipszszobrát, Kún György alkotását, aki a szobrot az iskolának ajándékozta. Jakab Gábor. A Keresztény Szó /Kolozsvár/ főszerkesztője mondott beszédet. Péterfalvy András, a brüsszeli Nemzetközi Báthory István Alapítvány kuratóriumának tagja jelen volt a szoboravatáson, beszédében három lényeges vonást emelt ki, amely összekapcsolja Venczel Józsefet és Márton Áront: történelmiség, kompetencia és sajátos transzilvanizmusuk. /Horváth Réka: Márton Áron szobra Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
1993. augusztus 31.
Pusztai János író emlékeztetett: 1991. máj. 20-án Berevoiesti község mellett újságírók hatalmas mennyiségű kidobált, elföldelt Securitate-iratra bukkantak. Ezeket a szekus anyagokat titokban el akarták tüntetni. A dossziélból előkerült egy magyar neveket tartalmazó lista is. Domokos Géza, Király Károly, Cs. Gyimesi Éva, Tőkés László, Török László újságíró, Veress Dániel író, Nagy Béla színházi titkár, Tőrös Gábor szobrászművész, Újvári Ferenc ügyvéd, Jakab Gábor római katolikus pap, Bencze Gyula kelmefestő, Bartha Levente lakatos és Kecseti Imre körorvos társaságában az ő neve is szerepelt ezen a listán. Pusztai János megdöbbent, amikor olvasta Nagy Béla kétrészes fejtegetését /Volt egyszer egy Berevoiesti, Romániai Magyar Szó, júl. 28., 29./, abból ugyanis kiderült, hogy a felsorolt emberekkel a román titkosrendőrség 1990 januárjában akart leszámolni. Pusztai Jánosnál először 1965. decemberében tartott házkutatást a szeku. Azután rendszeresen előfordult, hogy kihallgatták, fenyegették. Ez így ment egészen 1989 végéig. Pusztai János úgy érzi, hogy a magyarság fenyegetettsége nem szűnt meg. /Pusztai János: A gödör fenekén. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./
1994. március 7.
Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1994. május folyamán
Febr. 21-én mutatták be a Román Televízió magyar adásában Márton Áron püspökről készült 58 perces dokumentumfilmet Emelt fővel címen. A szövegkönyvet Jakab Gábor és Xantus Gábor forgatókönyve alapján Xantus Gábor készítette. /Keresztény Szó (Kolozsvár), máj./
1994. augusztus 2.
A Keresztény Szót 1990-ben alapítottuk Bajor Andorral, Fodor Sándorral és Czirják Árpáddal, emlékezett a kezdetekre Jakab Gábor főszerkesztő. 1991. októbertől új formátumban jelent meg a lap, 16, 24, majd ez év második felétől 32 oldalon. A Keresztény Szó folyóirat ötezer, a Vasárnap hetilap 17 ezer példányban lát napvilágot,. A két kolozsvári katolikus lap szerkesztői ugyanazok: Bodó Márta, Jakabffy Tamás és Jakab Gábor. /Új Magyarország, aug. 2./
1996. június 21.
Jún. 21-én utolsó útjára kísérték a Házsongárdi temetőben a jún. 19-én elhunyt Balogh Edgárt. Végakaratának megfelelően Jakab Gábor temette, a római katolikus egyház szertartása szerint. A Magyar Írók Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége nevében Czine Mihály irodalomtörténész, a Korunk és a Romániai Írószövetség nevében Kántor Lajos tartott gyászbeszédet, választott szülőfaluja és falusfelei részéről Ilkei Árpád unitárius lelkész búcsúztatta. Koszorúval rótta le kegyeletét az RMDSZ nevében dr. Kötő József, a magyar nagykövetség nevében Alföldi László, a HTMH és Tabajdi Csaba államtitkár nevében Bálint-Pataki József. A sírnál Dávid Gyula, az EMKE elnöke, valamint Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése búcsúzott az elhunyttól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1996. július 1.
Szabó Piroska, a lap munkatársa nem fogadta el főszerkesztőjének, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elleni "durva támadását", sőt a megszüntetésére irányuló beadványt. "Céltalannak, értelmetlennek találom ezt a nyegle, meggondolatlan vagdalódzást, amely semmi máshoz nem vezet, mint erdélyi magyarságunk kiábrándításához, reménytől való megfosztásához". Nem ért egyet sem Tibori Szabó Zoltánnal, sem Kántor Lajossal, aki az MVSZ-ellenes beadvány aláíróinak támogatója és Jakab Gábor esperes köpenyébe burkolózva ír, saját megállapítása annyi, hogy az MVSZ pártérdekek szószólója. - Ha csak a Duna Tv létrehozása lenne az MVSZ tevékenysége, akkor is hasznos lenne. Az MVSZ ad otthont és finanszírozza az Anyanyelvi Konferenciát, amelynek Kántor Lajos az egyik alelnöke. - Ki róhatná fel, hogy a millecentenárium jegyben tartott világtalálkozó "múltittas" volt? "Lehet talán építkezni alapok nélkül"? "A magyar történelem mellőzése - akár az anyaországban, akár a határokon túl - után, egyáltalán nem elítélendő, ha végre az ezerszáz éves évfordulón megemlékezünk múltunkról..." - Az MVSZ minden bírálaton felül szükséges, "amelyet ha lerombolunk, saját várunkat gyengítjük..." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./ Előzmény: 1053, 1070. sz. jegyzet.
1996. augusztus 18.
Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./
1996. augusztus 18.
Aug. 18-án avatták fel Kiskászonban a Búcsújárók Emlékházát, a búcsújárás kegytárgyait összegyűjtő múzeumot. Az ünnepséget megnyitó szentmisét Jakab Gábor főesperes tartotta, beszédet mondott dr. Kötő József, Csetri Elek történész, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 20., 848. sz./
1996. október 2.
Márton Áron 1907 és 1914 között a csíksomlyói, illetve az időközben felépült csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumba járt. Az iskola, a jelenlegi Márton Áron Gimnázium egész hetes rendezvénysorozatot szentelt a nagy püspök emlékének. Bálint Lajos nyugalmazott érdek celebrálta a szentmisét, volt diákvetélkedő, iskolamúzeum avatása, majd tudományos ülésszakon idézték fel a főpásztor emlékét. Jakab Gábor, a Keresztény Szó (Kolozsvár) főszerkesztője Márton Áron emberi és püspöki nagyságát domborította ki, dr. Balázs Lajos helyi tanár, néprajzkutató oral historyn alapuló tanulmányt terjesztett elő a püspök fiatalkori éveiről, Miklós József tanár Márton Áron iskolával, oktatással kapcsolatos nézeteiről szólt, Egyed Albert szociológus, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője nemcsupán az erdélyi, hanem a huszadik századi magyar szellemi-közösségi élet egyik legfontosabb ihletőjének nevezte a püspököt. A jelenlevők megkoszorúzták az iskola folyosóján levő Márton Áron-emléktáblát. Lászlófy Pál, a Márton Áron Gimnázium igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Szakács Lajos esperes, a városban levő Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója kiválóan megszervezte az emlékezést. Ebből az alkalomból Emberkatedrális címmel helyi kiadványt is megjelentettek, mely a pedagógusok könyvészeti munkájának eredménye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1996. október 3.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án tartotta közgyűlését Kolozsváron. A Szabadság (Kolozsvár) napilap nem adott hírt az eseményről. A Romániai Magyar Szó tudósítóját meghívták a közgyűlésre, röviden vázolta a közgyűlés lefolyását. Patrubány Miklós elnöki beszámolója után az alelnökök /Jakab Gábor, Kató Béla, Tor T. Tibor, Vetési László/ tovább árnyalták a VET tevékenységét. Csoóri Sándor költő, az MVSZ elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Hozzászóltak: Borbély Imre, az MVSZ választmányi elnöke, Tőkés László püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök. Megválasztották az új választmányt , majd az MVSZ okt. 25-27-i tisztújító közgyűlésén a VET-et képviselő 58 fős delegátust. A VET program-meghatározásáról beszélt Fülöp G. Dénes, Török Viola, dr. Tamás Sándor és Demény Attila. A munkálatok elemzésére visszatérünk, fejezte be a lap híradását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./ Az ígért elemzésben a napilap csak ellenérzését fejezte ki. - A VET tagja lehet mindenki, aki a magyarság ügyét felvállalja és a társaság tevékenységében aktív szerepet vállal. Tagdíj is van. Az újságíró ilyen ellenséges megállapítást tesz: "Fennáll hát annak a veszélye, hogy a magyarság lelkiismeretéül szolgáló intézmény a hangsúlyozottan értelmiségi-vállalkozói-pénzcsináló réteg elitklubjává szerveződik, amolyan Rotay- vagy Lion's Internationale-szerű búsmagyaros teadélutánokat, partykat rendező, jótékony exkluzív egyletté, melyre egyházi méltóságaink, a Társaságban való részvételük súlyából, arányából megítélve is áldásukat adják." A cikkíró szabadkozik: nem szóvivője az RMDSZ-nek, de felteszi a kérdést: mi a viszony a VET és az RMDSZ között? Szerint a "lélekhalászás" az erők szétforgácsolódásához vezet. Miklós László azt írja, hogy észrevetette: a VET vezetését az RMDSZ-ből valamiképpen kiszoruló, peremre sodródott személyek vették kezükbe. /Miklós László: Sorsban cselekedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ A gyűlésen megjelent és felszólalt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki a Népújság (Marosvásárhely) napilap szerint sejtetni engedte, hogy azért nem lehet a szövetség ügyeit demokratikusan intézni, mert "a Moszadtól a Securitate képviselőjéig mindenki ott van soraiban". /K.L.: "Kémek férkőztek az MVSZ-be - állította Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. = Népszabadság, okt. 16./
1996. október 17.
A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án Kolozsvárott tartott közgyűlésén elhangzottakról két hét múlva egy olvasói levél közléséből értesülhettünk. Patrubány Béla elnöki beszámolója után Kató Béla és Jakab Gábor alelnökök következtek. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke beszédében kitért arra, hogy eddig a magyarság legfontosabb gondolata a szabadság volt, mostantól a megmaradás. Minden kisebbségnek joga van a szuverenitáshoz, tehát az autonómiához is. Ha ez nem így van, akkor vannak magasabb rendű és alacsonyabb rendű nemzetek. Borbély Imre képviselő egy tudásközpontú nemzet és egy országhatárokon átvonuló gazdasági integráció szükségességéről beszélt. Tőkés László püspök Babits Mihályt idézte: "Ne mondj le semmiről, minden lemondás egy kis halál..." Az MVSZ az a szervezet, fejtette ki, amely nem mond le semmiről, mert "előbb megcsonkították a nemzetet, majd megcsonkult a nemzet a mi tudatunkban". Felszólaltak még : Czirják Árpád érseki helynök, Varga László református lelkész, Tempfli József római katolikus püspök, Dávid Gyula és Csávossy György. /Portik Piroska: VET-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1997. március 21.
Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának, a VET-nek az országos tanácsa. A múlt év októberében megválasztott testület most tartotta elnökválasztó, alakuló ülését. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökhelyettesét választották meg a VET elnökének. Alelnöknek újraválasztották Toró T. Tibort. A három leköszönő alelnök, Jakab Gábor, Kató Béla és Vetési László továbbra is az országos tanács tagja marad. Az újonnan megválasztott alelnökök: Ördög-Gyárfás Lajos, a VET háromszéki szervezetének elnöke, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének titkára, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze, a VET nagycsaládos programjának főbiztosa és Böjthe Csaba dévai ferences szerzetes. Az ülésen elfogadták a VET 1997. évi cselekvési tervét. Fokozatosan kiépül a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle terjesztési hálózata. A VET Tőkés László püspök javaslatára állásfoglalást fogadott el az 1990-es márciusi események áldozatainak ügyében és kiadott nyilatkozatában kérte a Bolyai Egyetem mielőbbi beindítását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
1997. április 4.
A magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/ ápr. 4-én, Kolozsváron tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt, a SZET-tel való kapcsolatért felelős ügyvezető alelnök. Napirenden szerepelt: 1. Az RMDSZ V. Kongresszusát előkészítő Alapszabályzat- és Programbizottság SZET-képviselőinek kijelölése (2-2 személy); 2. Tájékoztató az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és szaktestületei tevékenységéről; 3. Hozzászólások, különfélék. - Az első napirendi pont keretében az Alapszabályzatot kidolgozó bizottságba Káli Király Istvánt és Gálfalvi Zsoltot jelölte a SZET, míg a Programbizottságban D. dr. Szabó Árpád unitárius püspök és Balázs Sándor egyetemi tanár fogja képviselni a SZET-et. A ásodik napirendi pont keretében Somai József, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma titkárának jelentése hangzott el. Somai József bemutatta az RMDSZ kezdeményezésére immár egy éve létesült Iskola Alapítványt, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására ösztöndíj-rendszert létesít, a támogatási összeg felét pedig intézményfejlesztésre, ingázó egyetemi tanárok szálláshelyének megteremtésére kívánja fordítani. A jelentés után a kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök, az Alkuratórium elnöke válaszolt. A harmadik napirendi pont keretében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatója hangzott el a koalíciós kormányzást illető időszerű politikai kérdésekről. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitát is érintette: a kormánykoalíció csakis folyamatosan tudja elképzelni a kisebbségi kérdés rendezését. A koalícióban egyetértés van a romániai magyar nemzeti közösségnek a felsőfokú oktatáshoz való jogáról, de a vita tárgya az, hogy ez az önálló magyar egyetem hogyan viszonyuljon a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez. Elmondta, hogy számára is a legfontosabb a magyar egyetem megvalósulása. Markó Béla nem lát ellentmondást az önálló magyar egyetem és a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében tovább élő magyar tagozat, avagy a fenntartással kezelt székelyföldi egyetemi hálózat között. - A testület megerősítette Jakab Gábort a Magyar Rádió Közalapítvány, valamint Vetési Lászlót, Gálfalvi Györgyöt és Benkő Samut a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagságában. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
1997. október 18.
Okt. 15-én kezdődött el a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom tanulmányi hétvégéje Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A négynapos találkozó címe: A Biblia és mi. A mozgalom hatodik tanácskozását tartotta, és három Illyefalván, valamint Jegenyén tartott összejövetel után már a másodikat Csíksomlyón. Jakab Gábor, a mozgalom lelkésze a nyelvben meghonosodott kifejezések sorával bizonyította, hogy a biblikus hangvétel és szóhasználat az idők során a hétköznapi életbe és szóhasználatba illeszkedett. A meghívott előadók - köztük Jakubinyi György érsek, Benyik György egyetemi tanár és mások - szóltak a történeti Jézus-kutatásról és a különböző ószövetségi értelmezésekről. A csoportos megbeszéléseken a papok és világiak együttműködésének szorosabbra fűzéséről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18-19./
1997. november 11.
Jakab Gábor kolozsvári plébános emlékezett az általa szerkesztett katolikus lap, a Keresztény Szó indulására. 1990. febr. 12-én jelent meg a hetilap első száma, akkor két jeles író, Bajor Andor alapító főszerkesztő és Fodor Sándor szerkesztette. Bajor Andor halála után Fodor Sándor kilépett a szerkesztőségből. Menet közben kiderült, hogy a Keresztény Szó egyes rétegeknek túlontúl igényes. Egyszerűbb, közérthetőbb lapra mutatkozott igény. Így született meg a Vasárnap hetilap, a Keresztény Szó pedig katolikus kulturális hetilap maradt. A szerkesztők évente részt vesznek a Pax Romana értelmiségi mozgalom magyarországi rendezvényein és a szegedi teológiai továbbképzőn is, az ott elhangzottakat hazahozzák. /Új Magyarország, nov. 11./
1998. január 23.
Az Aranyosgyéresi Népfőiskola programja olvasható a Szabadságban. A programban szerepel - többek között - Egyed Ákos történész előadása az 1848-as szabadságharcról, Márton Áronról Jakab Gábor plébános fog beszélni, jan. 30-án pedig RMDSZ-parlamenti képviselőket hívnak meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
1998. február 8.
Aranyosgyéresen a helyi népfőiskolán jan. 27-én Márton Áron emlékezete címmel Jakab Gábor plébános tartott előadást. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 8./
1998. október 11.
A felvidéki katolikusok lapja, a Remény bemutatta az erdélyi testvérlapot. A Keresztény Szó (Kolozsvár) 1990-ben indult, hosszú évtizedek után az első katolikus magyar nyelvű lap. Lassan kialakult a 25 ezer körüli példányszám. Az első főszerkesztő Bajor Andor volt, aki meghalt, Fodor Sándor író is volt szerkesztő, majd Jakabffy Tamás állt a szerkesztőség élén. Később kettévált a szerkesztőség, az értelmiséghez szóló kulturális folyóirat lett a Keresztény Szó /főszerkesztője Jakabffy Tamás/, 3000 példányban és a néplapszerű hetilap pedig a Vasárnap, 12 000 példányban. Ez utóbbi főszerkesztője Jakab Gábor kolozsvári plébános, felelős szerkesztője Bodó Márta. /Jakubecz Mária: Egy testvérlap útja. Beszélgetés Bodó Mártával, az Erdélyben megjelenő Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztőjével. = Remény (Dunahidas- Most pri Bratislave), okt. 11./ A Keresztény Szó 1990. február 11-e, a Vasárnap 1991. október 6-a óta jelenik meg.
1998. december 13.
Debreczeni József A miniszterelnök /Osiris, Budapest, 1998/ című könyvében Antall Józsefnek állított emléket. A többre törekvő hívő ember nemcsak a szentek, hanem a közösség szolgálatában elkötelezett és hiteles életvitelű személyiségek, politikusok /ezúttal a magyar miniszterelnök/ életéből is levonhat önmaga számára bizonyos tanulságokat, állapította meg Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője. /Jakab Gábor: Írás egy emberről. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 13., átvette: Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
1999. július 16.
Júl. 14-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban Jakab Gábor katolikus plébános Mindannyiunk hitvallása /Gloria Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét mutatta be Hoch Sándor, a kiadó igazgatója. Ezután Fodor Sándor szólt a könyvbe foglalt eszmékről. Az esemény méltó befejezése a Demény Attila Csontváry és Kafka találkozása című, Szőcs Géza szövege nyomán írt szerzeményének bemutatója volt. /Forrai Szerénke: Mindannyiunk hitvallása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
1999. október 27.
A Frankfurti Könyvvásáron részt vett a kolozsvári Gloria Kiadó is. A kiadó igazgatója, Hoch Sándor elmondta, hogy kiállították Jakab Gábor Mindannyiunk hitvallása, Czirják Árpád Erdélyi magyar breviárium című munkáit, Sas Péter két könyvét, A kolozsvári Szent Mihály-templom és A kolozsvári Piarista-templom címűeket, továbbá Botár Edit 101 kolozsvári akvarelljét bemutató albumát. /Ördög I. Béla: Gloria az 51. Frankfurti Könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
1999. december 20.
Dec. 20-án Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében bemutatták Balogh Edgár: Számadásom /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/ című, könyvbe gyűjtött emlékiratait. A műről Kántor Lajos, Balogh Edgár könyvének szerkesztője és a bevezető írója beszélt. A mű szubjektív értékelés az 1956-1993-as időszakról. A könyvbemutatót követő kötetlen beszélgetésen Gáll Ernő, Balogh Ferenc és Jakab Gábor plébános szólalt fel. - Az esten Horváth Andor ismertette a Korunk 11. számát. A szám tematikája a nyolcvanas évek, amelyet az újjászületett Korunk 10. évfordulója inspirált. /Lukács Éva: Könyvbemutató a Korunk Ariadné Klubjában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2000. február 3.
Jan. 27-28-án Egyház és magyarság címmel kétnapos szaktanácskozás színhelye volt Esztergom. Az egyház és magyarság kapcsolatát tárgyaló konferencián ezúttal nemcsak Kárpát-medencei magyar egyházi közösségek vezetői, de úgyszólván az egész földkerekséget behálózó magyar diaszpórák képviselői is részt vettek, akiket különös megbecsüléssel és szeretettel köszöntött házigazdaként Paskai László, Magyarország bíboros-érseke, majd őt követően Szabó Tibor, a HTMH elnöke. A tanácskozáson különféle tematikájú előadások hangzottak el, amelyeket egy-egy témakör lezárásával mindig a hozzászólások sokasága követett. A közös munka eredményessége szempontjából egészen újszerűnek és időmegtakarításnak bizonyult az a megoldás, hogy a szervezők az egyes témakörökben előadni vagy valamit hozzáfűzni szándékozóktól a közlendő anyagot írásban előre bekérték, és azt a résztvevők már megérkezésük pillanatában kinyomtatva kezükbe is vehették. A viták alapján megerősödött az a felismerés, hogy az egyház nélkül továbbra sincs - sem az anyahazában, sem a Kárpát-medence országaiban, sem a nagyvilági szétszórtságban - életerős magyarság! Diplomáciai elfoglaltsága és külföldi távolléte miatt Orbán Viktor miniszterelnök levélben köszöntötte a konferenciát: "Mindenki a maga eszközeivel küzd, de biztos vagyok benne, hogy céljaink megegyeznek. Én Portugáliában és Davosban azért tárgyalok, hogy az Európai Unió bővítése ne jelentsen hátrányt az anyaországon kívüli magyar közösségeknek. Önök pedig azért tanácskoznak Esztergomban, hogy a hitbeli közösségben rejlő erő a magyarság megmaradása és erősödése érdekében kamatozhasson." Jakab Gábor meghívott egyházi résztvevőként arra a meggyőződésre jutott, hogy ebben az állam és egyház által egyaránt fölvállalt nemes és közös "küzdelemben" az egyház elsődleges feladata továbbra is az evangelizáció, annak nyomán pedig a tettekkel igazolt hiteles konfesszió, aminek egyetlen szóval történő összefoglalása - náció. Egyébként a konferencia alcíme is ez volt: confessio et natio. /Jakab Gábor: Egyház és magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2000. február 19.
Hoch Sándor a Gloria Nyomda és Kiadóvállalat /Kolozsvár/ igazgatója nehezen tudta felsorolni az 1999. évben megjelent huszonöt könyvkiadványa közül a legsikeresebbeket. Végül összeáll a lista: Sas Péter: Piarista templom; dr. Jakubinyi György: Szent József tisztelete; Isten népének kis zsolozsmáskönyve III.; Jakab Gábor: Mindannyiunk hitvallása; Botár Edit albuma 101 kolozsvári képpel; dr. Marton József, Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai; Vasárnap évkönyv 2000; dr. Jakubinyi György: Jubileumi Katolikus Imakönyv; Sas Péter: A kolozsvári ferences templom; Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek (I-II. kötet); Oláh Dénes: Erdélyi karácsony; Vencser László: Egy a Ti Atyátok. A Gloria kiadó és egyben jól felszerelt nyomda is. A gyulafehérvári római katolikus érsekség teljes kiadói szabadságot biztosít a Gloriának. /Ördög I. Béla: Gloria = könyvkiadói szabadság és dicsőség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2000. június 18.
Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője közismert politikusoknak tette fel ugyanazt a kérdést: Milyen messzire van a politika zajától Csíksomlyó csendje? Dávid Ibolya igazságügyi miniszter válasza: "Csíksomlyó, a zarándoklat meg az én keresztény katolikus vallásom teljesen független attól, milyen zajok vannak pillanatnyilag a politikában. Jó lenne persze, ha azok csitításában a keresztény hit és a keresztény értékrend, valamint az egymás iránti felelősség és a társadalmi szolidaritás is nagyobb szerepet játszhatna. S az is jó lenne, ha a keresztényi alázat, amely mindannyiunkra jellemző kellene hogy legyen, megjelenne végre már a politikában is, illetve a közéletben." Németh Zsolt államtitkár: "A politika zajától hálistennek messze van Csíksomlyó. Azért jövünk ide, mert a fáradt ember rászorul arra, hogy évente legalább egyszer felüdítse a lelkét, még akkor is, ha református." Torgyán József mezőgazdasági miniszter: "Nézőpont kérdése, mert kérem én úgy gondolom, hogy a csíksomlyói búcsú mára már az egész magyarság zarándoklatává nőtte ki magát. Lassan-lassan olyan lesz, mint a mekkai zarándoklat. Minden magyarnak legalább egyszer el kell zarándokolnia ide. Mint 'zarándoklat' távol van ugyan a politika zajától, de hitem szerint mégsem jelenne meg ezen a zarándoklaton sok száz ezer magyar, ha nem húzódna meg mögötte egy olyan fájdalmas politikai helyzet, amelynek Trianon a neve. Mindenképpen megható látni ennyi ember közös hitét, amely hegyeket képes elmozdítani." Semjén Zsolt államtitkár: "Bizonyos értelemben messze, bizonyos értelemben közel van a politika zajától Csíksomlyó csendje. A napi pártpolitika zűrzavarától mindenképpen mesze, de a nemzetpolitikához nagyon is közel. Mert azt gondolom, Csíksomlyó a nemzet sorskérdésének is a szimbóluma. Itt ugyanis soha nem arról van szó, hogy az anyaországi magyarság támogatja-e s mennyiben az elszakított területeken élő magyarságot, hanem éppen ennek a fordítottjáról, vagyis arról, hogy az elszakított területeken élő magyarság példásan és hatékonyan erősíti nemzettudatában és atyái örökségében az anyaországi magyarságot! Mi sokkal többet kapunk itt, mint amennyit tudunk adni." /Jakab Gábor: Csíksomlyó. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 18./
