Maszelka János festőművész legújabb tárlata látható városában, Székelyudvarhelyen. Márc. 16-án, a tárlatnyitón bemutatták a Székelyudvarhelyért Könyvek legújabb kötetét is. A sorozatban azokat az udvarhelyi, köztiszteletben álló személyiségeket mutatják be, akik a közösség számára erkölcsi példát jelentenek. A kötet Maszelka János életét, művészi pályáját mutatja be, a könyvet Komoróczy György szerkesztette. A sorozat első kötete tavaly jelent meg Az udvarhelyi polihisztor címmel, és az akkor 100 éves, ma már néhai Mátéffy Béla életéről nyújt átfogó képet. /Tóth Adél: Könyvbemutató Maszi bácsiról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 17./
2003. március 21.
A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor, valamint az onesti-i általános iskola közötti csereprogramot a Soros Alapítvány támogatja. Király László, a Bethlen Gábor Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy háromnapos találkozókat szerveznek. A legújabb találkozó most kezdődik: a székelyudvarhelyi népművészeti kiállítással rukkoltak elő. Az onesti-i Művelődési Házban székely ruhás babákat és festett bútorokat állítanak ki. /Tóth Adél: Székely ruhák, festett bútor, magyar népdal Moldvában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 21./
2003. május 30.
Máj. 29-én ballagtak a Benedek Elek Tanítóképző /Székelyudvarhely/ főiskolai végzettségű tanítói. Az intézmény 1999 óta biztosít felsőfokú képzést, idén a második évfolyam is elbúcsúzott az iskolapadtól. A csengőhang 176 végzőst búcsúztatott: ebből 36-an végeztek a nappali tagozaton, a többiek pedig távoktatási rendszerben tanultak. A középiskolás tanítóképzés idén zárul le végleg, júniusban ballagnak az utolsó, középiskolát végzett tanító- és óvónők. A végzősök háromnegyede egyetemen vagy főiskolán tanul tovább, közölte Bálint Mihály, a tanítóképző igazgatója. /Tóth Adél: Az idei első ballagóünnepség. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 30./
2003. július 1.
Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepelte a Kipi-Kopi napközi /Székelyudvarhely/. Hasonló ünnepség volt Székelykeresztúron a kisváros legrégebbi, Napsugár nevű óvodájának évzáróján. Az 1954 óta működő tanintézmény igazgatónője, Demeter Ilona óvónő igazi változatos évzáró ünnepséget szervezett kollégáival, a szokásos ünnepség helyett az udvaron játszóházat rendeztek a gyermekeknek. /Tóth Adél: Évzáró, tábor és születésnap. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./
2003. július 4.
Júl. 3-án történelemből vizsgáztak az érettségizők. Elmondásuk szerint ez a vizsga volt a legnehezebb. A diákok és tanáraik elmondása szerint is bonyolultak és résztudást igénylő kérdések voltak, ráadásul a kérdések magyar nyelvű fordítása csapnivaló volt. Még a szakos tanárok is csak nehezen tudták értelmezni a lefordított kérdéseket. Többek között a hadjáratot kampánynak nevezték meg, a hármas egyezséget pedig tripla paktumnak. Az amúgy is lámpalázas diákok nem tudtak boldogulni a számukra ismeretlen kifejezésekkel. A fordítók állítólag arra sem voltak képesek, hogy az adevar és a fals kifejezéseket igazra és hamisra írják át. /Tóth Adél: Érettségi: a tételeket zagyvanyelvre fordították. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./
2003. július 25.
A Kuckó Játszóház idén már a második alkotótábort rendezte meg, ez alkalommal Homoródalmáson. Mindennap valami mást tanulhatnak, mindenkinek megvan a maga kedvenc tevékenysége: bútorfestés, gyöngyfűzés, nemezelés, üvegfestés, gyertyamerítés, bábkészítés, mézeskalácssütés. A Kuckó Kézműveskalákában a négy oktató-felügyelő mellett II-XI. osztályos tanulók töltik hasznosan a vakációt. Bencze Ilona, a Kuckó Játszóház vezetője elmondta: a cél, hogy a gyerekek értelmesen töltsék el szabadidejüket. Lesz még egy tábor augusztusban is. A Kuckó Kézműveskaláka főtámogatója Hargita Megye Tanácsa. /Tóth Adél: Alkotótábor gyerekeknek. Kuckó Kézműveskaláka. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./
2003. július 31.
A Hargita Megyei Tanács hivatalosan átadta a helyi önkormányzatnak az egykori keresztúri árvaház épületét, mely mostantól a Zeyk Domokos Iskolaközpont hatáskörébe tartozik. Bartos László, az iskola igazgatója elmondta, hogy az intézmény 2000-ben alakult, és jelenleg három közgazdaságtan profilú, valamint egy román tannyelvű és négy szakiskolai osztállyal (textil, mezőgazdaság, faipar és mechanika szak) rendelkezik. A következő tanévtől az igények függvényében növelni fogják a szakok számát, s valószínűleg esti tagozatot is indítanak. Az épület segít abban, hogy műhelyeket létesítsenek, ugyanakkor minden osztály saját tantermet kap, a megnagyobbodott bentlakást pedig akár anyagi forrásként is használhatják, ha vakációban kiadják különböző csoportoknak. Bartha Éva, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az árvák részére ingatlanokat vásároltak, és a gyerekeket június végéig sikerült kiköltöztetni az "anyaépületből". A 11 év alattiak nevelőszülőkhöz kerültek, a nagyobbak pedig házakban, illetve tömbházlakásokban maradhatnak 18 éves korukig. Ha nappali tagozaton továbbtanulnak, ez a határidő 26 éves korukig tolódik ki. A gyerekek új lakhelyeként szolgáló ingatlanokat Székelykeresztúron, Boldogfalván, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Miklósfalván és Szentegyházán vásárolták, ahol az árvák továbbra is állandó szakfelügyelet alatt állnak. Legutóbb 32 házat vásároltak, ezekkel 49-re nőtt az ingatlanok száma. /Tóth Adél: A helyiek tulajdonába került az árvaház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./
2003. augusztus 19.
A Kuckó Játszóház idén három alkotótábort is rendezett, az utolsó aug. 18-án este zárult Oklándon. A közel 20 fős csoport a helyi gyerekekkel is bővült. A kicsik mindennap mást és mást tanultak: bútorfestést, gyöngyfűzést, nemezelést, üvegfestést, gyertyamerítést, bábkészítést, mézeskalácssütést, papírmasékészítést és bogozást. A legtöbb feladatot a Kuckó Egyesület vezetői, Bencze Ilona és Leitman Edit vállalták magukra. A Kuckó Egyesület hamarosan a megszokott módon szervezi a Játszóházat Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtár épületében. /Tóth Adél: Kuckó Kézműves Kaláka idén utolsó alkalommal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 19./
2003. augusztus 28.
A kézműves alkotótábor kezdődött Székelyvarságon. A napi foglalkozásokon bútorfestést, csomózást, gyertyaöntést és nemezelést tanítanak az Udvarhelyi Kuckóház szakoktatói, illetve a környékbeli neves népművészek. A tábort a Mocsáry Lajos Alapítvány támogatásával a Varságért Egyesület szervezi a helyi gyerekeknek. /Tóth Adél: Kézműves alkotótábor Székelyvarságon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./
2003. szeptember 1.
A sepsiszengyörgyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet különleges kerékpártúrát szervezett Székelyföldön aug. 21. és 30. között. Célja az volt, hogy összetartó, egymásra odafigyelő közösségi életet alakítsanak ki, így gyakorolják az élő vallásosságot. A honismereti kerékpártúra két székelyföldi megyére korlátozódott. A fiatalak az Unitárius Ifjúsági Konferencián is részt vettek. A túra során történelmi jellegű emlékeket látogattak meg, élő néprajzi sajátosságokat is megismerhettek. /Tóth Adél: Honismereti kerékpártúra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 1./
2005. június 13.
Megrovásban részesült a székelyudvarhelyi Digital 3 Televízió. Csupán az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) által küldött megrovás szövege hangzott el a székelyudvarhelyi televízióban, Szász Jenő polgármester továbbra sem élhet a replika jogával a Digital 3 képernyőjén. „A televízió eddig egyetlen felszólítást kapott az audiovizuális tanácstól, pénteken érkezett meg a második, és ez teljes mértékben lezárja a történetet részünkről” – mondta Tóth Adél, a Digital 3 főszerkesztője. A Digital 3 Televízió április 15-ei műsorában elhangzott, hogy Székelyudvarhelyen azért épült kevés út, mert az útépítő vállalkozások számára kiutalt összeg húsz százalékát a polgármesternek kell visszaadni. Szász Jenő replikajogot kért a Digital 3 Televízióban, de nem kapta meg. A CNA megalapozottnak találta a polgármester beadványát, miszerint a műsor rombolta az emberi méltóságot, és nem tartotta be a sajtóetikát. Az első felszólítás szerint három napon belül kellett volna beolvasniuk Szász Jenő írásban eljuttatott replikáját a televízióban, de ez a mai napig nem történt meg. /Farkas Krisztina: Szász Jenő nem élhet a replika jogával. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./
2006. március 7.
Nem jelentek meg a március 6-ra összehívott rendkívüli székelyudvarhelyi tanácsülésen a Népi Akció Párt (AP) színeiben megválasztott tanácsosok, emiatt nem született döntés a helyi költségvetés, illetve az udvarhelyi pedagógusok fizetésének ügyében. A rendkívüli ülést a tanács RMDSZ-es frakciója hívta össze. Mint ismeretes a székelyudvarhelyi városi tanács több mint két hónapja nem hozott semmiféle hivatalos döntést, így 2006-os költségvetése sincs a városnak, a pedagógusok pedig attól tartanak, nem kapják meg időben fizetésüket. Vajna Imre, az AP-frakció vezetője szerint nem volt értelme részt venni ezen az ülésen, mert Szász Jenő polgármester március 8-ra hívta össze a tanács rendes, márciusi ülését. Amennyiben a rendes ülésen sem születik hivatalos döntés, akkor a székelyudvarhelyi tanácsot a prefektúra korábbi figyelmeztetése szerint hivatalból felszámolják. /Tóth Adél: Udvarhelyen nincs döntés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2006. március 10.
„Minden engedélyt megadtak a március 15-i Székely Nagygyűlés megtartásához” – nyilatkozta március 9-én Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense az ÚMSZ-nek. Ezt megelőzően Szász Jenő polgármester a megmozdulás engedélyeztetésében érintett bizottság tagjaival, a csendőrség, rendőrség képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete kifejezte elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogy az SZNT a március 15-én Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva, próbál legitimitást szerezni egy politikai kiáltványnak. „Senkinek nincs joga kihasználni és kalandor módján akadályozni a magyarok ünnepét” – áll a Verestóy Attila szenátor által aláírt közleményben. A szervezet sem választ, sem engedélyt nem kapott a polgármesteri hivataltól a március 15-i koszorúzási ceremónia megtartására vonatkozóan. Ennek ellenére a szervezet kiáll azon határozata mellett, hogy március 15-ről idén is méltóságteljes és nyugodt hangulatban, a székelyudvarhelyi lakosság elvárásainak megfelelően emlékezzenek meg. Komoróczy Zsolt elmondta, Vasile Blaga belügyminiszter személyesen közölte a polgármesteri hivatallal: mindent megtesznek a gyűlés békés hangulatáért. Tamás Sándor képviselő, akinek arcképe megjelent a Sepsiszentgyörgyön szétszórt nagygyűlés ellenes plakátokon, bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke közleményben tiltakozott a megfélemlítési akció ellen. „Névtelen «jóakarók» töltik meg sms-ekkel a jóérzésű magyar emberek telefonjait, elültetve a bogarat a fejekben, hogy a nemzeti jobboldal tagjai árulók (...)” – áll a közleményben. A Ziua napilap március 9-i számának címoldalán rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzs formájú címerrel illusztrált szöveg harangozta be a témához fűződő összeállítást. A lap azt állította: a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynöksége, a Pro Europa Ligához csatlakozva tiltakozó közleményt adott ki, túlkapásnak minősítve a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség akcióját, amely során egy állítólagos autonómia-kiáltvány miatt az Európai Idő című lap utolsó számának összes marosvásárhelyi példányát elkobozták. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szintén közleményben tiltakozott: a sajtószabadság megsértéseként értékelik akció ellen. Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője a médiától kért segítséget az ügyben. /Domokos Péter, Tóth Adél: Engedélyezte Szász Jenő a Székely Nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2006. március 10.
A két pártra szakadt székelyudvarhelyi tanács március 9-én sem tudott továbblépni a tanügy költségvetésének kérdésében. Március 6-án a Népi Kezdeményezés Párt (AP) színeiben bejutott városatyák, 9-én pedig az RMDSZ-frakció nem jelent meg a tanácsülésen. Ladányi László RMDSZ-es alpolgármester szerint Szász Jenő polgármester célja a tanácsot feloszlatni, ők pedig ebben nem akarnak partnerek lenni. /Tóth Adél: Tartós a patthelyzet Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2006. március 21.
Március 19-én már nem indították el a Segesvár-Székelyudvarhely közti vasúti járatot, így teljesen elvágták az udvarhelyiek vasúti közlekedését, a kisvárost csak egyetlen vonal köti össze a vasúti hálózattal. Meghatározatlan időre felfüggesztették a Héjjasfalva-Székelyudvarhely között közlekedő szárnyvasút járatait, mivel Bikafalva és Székelyudvarhely között a Nagy-Küküllő vize kilazította egy szakaszon a vasúti sín alatti töltést és életveszélyessé vált a közlekedés. Ezt a hibát meg tudják szüntetni, azonban a tavaszi olvadás miatt a szakértők szerint több ponton is meggyengülhet a töltés, ezért döntöttek a járatot felfüggesztésében. Az udvarhelyiek által csak „székelygőzösnek” becézett vonat már régóta veszteséges, azonban egyelőre nem szüntetik meg véglegesen, mert Székelyudvarhelynek ez az egyetlen vasúti összeköttetése. Ezen a vonalon naponta háromszor, a gyári munkások programjához alkalmazkodva érkezett az udvarhelyi állomásra a vonat, majd a munkásokkal tért vissza Segesvárra. A váratlan szünet a személyszállításon kívül sok udvarhelyi céget, vállalatot is érzékenyen érint. Az 1888. március 15-e óta működő járat ideiglenes felfüggesztése leginkább a munkásoknak okoz gondot. /Tóth Adél: Leállt a „Székelygőzös”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2006. március 22.
Demeter János Kovászna megyei tanácselnök szerint „2000-től a székelyudvarhelyi regionális stúdiónak köszönhetően tapasztalható Háromszék mellőzése a Duna TV-hírekből, ezért szükséges Sepsiszentgyörgyön is egy stúdiót tető alá hozni” Cselényi László tévéelnök kijelentette: „régi igazságtalanság” a kovásznai stúdióhiány. Jakab Endre a székelyudvarhelyi Regionális Stúdió vezetője szerint viszont nem mellőzték a Háromszéket. A Duna Televízió Világunk című műsorában hetente egyszer kapcsolják Székelyudvarhelyt élőben, ilyenkor ők a székelyföldi eseményekről tudósítanak. Cselényi László igazságtalanságnak tartja, hogy éppen Kovászna megyében nincs olyan stúdió, amelyikkel állandó partneri kapcsolatban lennének. /Guther M. Ilona, Tóth Adél: Duna-stúdiók székely pengéi. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2006. március 23.
Zeng a lélek címmel új előadást vitt színpadra a székelyudvarhelyi Néptáncműhely. A március 21-i ősbemutatót telt ház fogadta. A tánc, fényjáték és a zene meséli el Tamási Áron szomorú hangvételű novelláját, a Zeng a magosságot – Ivácsony László meghívott művész rendezésében és koreográfiájával. /Tóth Adél: Élő fotóhistória. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2006. március 31.
Székelyudvarhelyen március 30-án is elmaradt az önkormányzat rendes ülése. Ladányi László alpolgármester, az RMDSZ városi elnöke szerint Szász Jenő polgármester a város működését veszélyezteti. Ladányi László szerint a polgármester politikai tevékenységével veszélyezteti a költségvetési alkalmazottak. Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvivője Szász Jenő nevében kijelentette, hozzájuk még nem jutott el Ladányi „üzenete”, így még nem döntöttek arról, hogy kívánnak-e reagálni rá, vagy sem. /Tóth Adél: Ladányi: Szász Jenő veszélyes. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2006. április 6.
Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa bejelentette, feloszlatta a székelyudvarhelyi tanácsot, mivel az önkormányzat több mint három hónapja nem hozott egyetlen érvényes döntést sem. Az elmúlt időszakban kialakult helyzet miatt a városnak most sincs költségvetése. A Népi Akció Párt színeiben bejutott 9 tanácsos a rendkívüli üléseken nem vett részt, míg az RMDSZ 9 taggal maradt frakciója a rendes üléseken nem jelent meg. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a napokban jóváhagyja a költségvetést, így hamarosan a tanárok is megkapják esedékes bérüket. Ezt követően egy konzultációs tanácsot állít fel, nem kíván egyedül döntéseket hozni. Sófalvi László, az Udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy a prefektus határozatát megfellebbezik. /Tóth Adél: Feloszlatták a székelyudvarhelyi tanácsot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. április 13.
Újra közlekedik a helyiek által „székely gőzösnek” becézett Székelyudvarhely-Segesvár útvonalon közlekedő vonat. A járatokat március 20-án függesztette fel a vasút, mert a Nagy-Küküllő vize kilazította a vasúti sín alatti töltést. A vonatjárat felfüggesztésével elvágták az udvarhelyiek vasúti közlekedését, a kisvárost csak ez a vonal köti össze a vasúti hálózattal. /Tóth Adél: Újra jár a „székely gőzös”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
2006. június 6.
A hagyományos tüzes kerék eregetésével ért véget június 4-én, vasárnap a Homoródszentmártonhoz tartozó Bágyban az elszármazottak tiszteletére szervezett falutalálkozó. A „tüzes kerék” szokás nem újkeletű, minden pünkösdkor a falubeliek felmennek a várhegyre, ahol az öregek elbeszélik a fiataloknak az ősök és a vár igaz történeteit. A XVII. században az ellenség elől a várba menekülők úgy védték meg magukat, hogy szalmával körültekert égő kerekeket gurítottak le a hegyoldalon a támadók felé. Ennek emlékére a fesztivál résztvevői minden évben pünkösdkor égő kerekeket gurítanak le. /Tóth Adél: Bágyi várfesztivál tűzkerékkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2006. június 7.
Hargita megye is felkerült a madárinfluenzával fertőzött megyék listájára, miután június 6-án Székelyudvarhelyen néhány elhullott baromfiban a gyorstesztek kimutatták a vírust. Dr. Ferenczy Ferenc, a Hargita Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a Szentjános utcában két szárnyas hullt el, a jelek szerint madárinfluenza miatt. Az utcát egyelőre a gépjárműforgalom elől zárták le. /Tóth Adél: Madárkór: karantén Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2006. június 20.
Megkönnyítené a székely diákok kisérettségijét az a magyar pedagógusok bevonásával készülő RMDSZ-es törvénymódosító javaslat, amely külön tantervet írna elő a román nyelv oktatására a kisebbségek számára. Június 19-én a román képességvizsga a Diszkriminációellenes Tanács által „esélyegyenlőtlennek” nyilvánított formában zajlott. A kisérettségi tétje nagy: eredményétől függ ugyanis, hogy a következő négy évben melyik középiskolában folytatják a nyolcadikosok. Hargita megyében a legnagyobb kihívást évek óta a román nyelv és irodalom vizsga jelenti: a tavalyi kisérettségin 72,84 százalékos volt az átmenési arány, a közel 4000 diák közül több mint ezren buktak meg románból; a megyében 483 óvást nyújtottak be, ebből 350 a román nyelv és irodalom dolgozatot érintette. A nyelvet nem a gyerekek szintjén tanítják. A legtöbben nem beszélnek jól románul, a felkészülésük abból állt, hogy magoltak, így pedig könnyen tévedhetnek – fejtette ki az egyik apuka. A kisebbségekhez tartozó diákok számára más tantervet és tankönyveket kellett készíteni, mint a román anyanyelvűeknek. Ezt a nézetet osztja az RMDSZ is. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács már hetek óta eljuttatta az Oktatási Minisztériumba azt a hivatalos határozatot, amelyben megállapította: a jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához. A testület elnöke, Asztalos Csaba elmondta, a Bolyai Kezdeményező Bizottság napokban benyújtott óvására reagálva fontolgatja, hogy egy újabb határozatban konkrét határidőt is megszabjon a minisztérium számára. A tárcánál egyébként csupán azután történt némi elmozdulás az ügyben, hogy Varga Attila és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselők a múlt héten parlamenti interpellációban kérték számon a határozat sorsát. Matekovits Mihály, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója a napokban átiratot kapott a minisztérium jogi osztályától, amelyben felkérik, hogy véleményezze a diszkriminációellenes tanács dokumentumát. /Cseke Péter Tamás, Tóth Adél: „Esélyegyenlőtlen” a román kisérettségi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2006. június 27.
Kizáró jellegűek a június 26-án megkezdődött érettségi szóbeli vizsgái, akik nem felelnek legalább ötösre, azok ősszel próbálkozhatnak ismét. A román irodalom és nyelv-vizsgát a magyar diákok és tanárok egyaránt a legnehezebbnek tartják. Román nyelv és irodalom szóbelivel kezdődött az érettségi. A román nyelvű tételek azért nehezek, mert ugyanazt várják a magyar diákoktól, mint a román nemzetiségű végzősöktől. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a székelyföldi gyerekek számára a román nyelv és irodalom vizsga különösen nehéz. /Benedek István, Tóth Adél: A román nyelv az érettségizők réme. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2006. július 4.
Bemutatkozott a napokban a Székelyudvarhelyen a siófoki cég, amely átvenné a távfűtés- és melegvíz-szolgáltatást. Komoróczy Zsolt városházi szóvivő elmondta, a tervek szerint egy magyar-román vegyes tőkéjű szolgáltató céget hoznak létre, amelynek tulajdonából a lakótársulások 19 százalékkal, a siófoki önkormányzati Thermofok kft. pedig 81 százalékkal részesedik. A cég indulni akar a várható közbeszerzési eljáráson, és azt ígérik, hogy ha az ő kezükbe kerül a város vízellátása és fűtése, akkor jövőtől nem szabadulnak el a fűtésárak. Székelyudvarhelyen több mint egy hete nincs melegvíz-szolgáltatás, mert az Urbana Rt. helyi szolgáltató cég több mint 42 milliárd régi lejjel tartozik a gázvállalatnak. Az adósságot nem a lakók gyűjtötték fel, a hiányzó összeg a melegvíz előállítási költsége, illetve a szavatolt lakossági ár közötti különbségből származik. Szász Jenő polgármester az Urbana Rt. vezetőségét okolja a működésképtelenség miatt. Válaszként a vádakra, Andorkó János, az Urbana Rt. igazgatója benyújtotta felmondását. /Tóth Adél: Magyarok fűtenek Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
2006. július 5.
A Magyar Közszolgálati Televízió (MTV) műsorrácsának erdélyi tudósításokat érintő, őszi átalakulása felbolygatta az erdélyi régiókból tudósító stúdiókat. Az eddigi Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben műsorokat megszüntetik, de az össz-adásidő megközelítőleg azonos marad. „Stúdióvezetőként engem nem értesített senki a műsorrács változtatásáról” – nyilatkozta Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes Stúdió vezetője. Székelyudvarhelyen aggódnak a magyar televízió tudósítói, szerintük a beígért változások alacsonyabb nézettséget, kevesebb rendelést és így kevesebb pénzt jelentenek. Szabó Attila, az MTV állandó helyi tudósítója leginkább attól tart, hogy a tévécsatorna végképp fel akarja számolni a határon túliakról szóló műsorait. Szabó Attila a Héthatár című műsorba készített tavalyi riportjaiért elnyerte az MTV Magyar Ház díját. Berszán-Árus György, a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió vezetője jelezte, eddig folyamatosan munkát biztosítottak. 2004-ben a lakiteleki fesztivál három díját hozták el Az áldozat című filmükkel, tavaly pedig szintén három díjat nyertek a Kinda Lázár és a csíki traktor cíművel. Most meg az egészet összemossák, egy olyan kora reggeli időpontban, amit senki sem fog nézni. A lehetőségek szűkítése nagyon érzékenyen fogja érinteni a határon túli tudósítók mindegyikét, kivétel nélkül – fogalmazott a gyergyói Zsigmond Attila. „Évek óta minden szinten továbbképzéseken vettünk részt, kialakult egy tudósítói csapat. Sokan közülünk ebből élünk, ezt csináljuk. A tudósítók jó része saját pénzéből szerelte fel önmagát többmillió forintos befektetéssel, és ezt a technika folyamatosan felújításra is szorul.” – nyilatkozta Simon József, az MTV háromszéki tudósítóinak egyike. A Palackposta, Határátkelő és egyéb műsorok korábbi 330-360 perces időtartama helyett most a határon túliak egy blokkban kapják meg a politikai, kulturális, társadalmi információkat napi 25 percbe sűrítve. Az erdélyi tudósítók felvetéseire reagálva Dobos Menyhért, az MTV közéleti igazgatója elmondta: az MTV maga készíti el a műsorterveit, nem konzultált a tudósítói hálózattal. Szerinte a kora reggeli sugárzási idő „nem rossz sáv”. Kiemelte, román idő szerint 12-kor ismétlik e műsorokat az m2-esen. /Barabás Márti, Bögözi Attila, Debreczeni Hajnal, Domokos Péter, Gergely Edit, Tóth Adél: A magyar televízió újratárgyalja őszig szerződéseit az erdélyi tudósítókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2006. július 6.
Július 5-én feloldották a madárinfluenza-vírus miatti vesztegzárat Székelyudvarhelyen. Június elején a kisvárosban madárinfluenzában elhullt szárnyasokat találtak, így a fertőzött területet, a Szentjános utcát lezárták és karantén alá helyezték, a város fő kijáratainál pedig állandó fertőtlenítő pontok üzemeltek. Érvényben marad az, hogy a székelyudvarhelyi piacokon továbbra is tilos élő baromfit és sertést árulni. /Tóth Adél: Feloldották a karantént Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2006. július 13.
Hatodszor rendezték meg Homoródalmáson a napokban zárult hagyomány- és értékmegőrző tábort. A kéthetes program alatt a környékbeli mesteremberek és tanárok osztották meg tudásukat a gyerekekkel. Közel száz gyerek vett részt a Rika Kistérség Egyesület, a Merke Ifjúsági és Kulturális Egyesület, valamint a helyi általános iskola szervezte táborban. /Tóth Adél: Homoród menti hagyományőrzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
2006. július 25.
Székelyudvarhelyen több, mint egy hónapja négyezer család maradt melegvíz nélkül. A Distrigaz helyi közüzemek tartozása miatt szüntette meg a földgázellátást. A múlt héten a helyi Urbana Rt. közleményben értesítette a lakástulajdonosi társulásokat, ha sikerül összegyűjteni az adósság egy részét, 150 ezer új lejt, akkor talán ezen a héten ismét lesz melegvíz. /Tóth Adél: Az ismerősöknél fürdenek a székelyudvarhelyiek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./
2006. augusztus 2.
„Jó volt biciklizni” – hangzott el augusztus 1-jén Székelyudvarhelyen, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) sajtótájékoztatóján, miután hivatalosan is lezárult a „Tekerj rá” elnevezésű akció, az a biciklitúra, amelyet Székelyföldön az autonómiáért néven kezdeményezett a MIT. Sándor Krisztina elnök szerint az elsődleges cél megvalósult, vagyis sikerült mozgósítani a székelyföldi társadalmat. A 25 fős csapat több mint 620 kilométert kerékpározott Székelyföld területén, hogy az akcióval felhívják a lakosság figyelmét a területi autonómia fontosságára A kezdeményezést sikerült politikamentesen véghez vinni úgy, hogy minden politikai fórum hozzátett az akcióhoz, miközben nem sajátították ki azt. A csapat tagjai nyolcvanegy települést látogattak meg. /Tóth Adél: 620 kilométer autonómiáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
