Keményen bírálta a tervezett verespataki ciántechnológiás aranykitermelés tervét Adrian Nastase kormányfő – írta a román sajtó. Nastase úgy fogalmazott: nem támogatja a tervet, mert egyszerűen nem hisz benne. „Elviszik az aranyat és itt hagyják a ciánt” – mondta. /Nastase ellenzi a verespataki ciántechnológiás aranykitermelést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2004. október 5.
Az Európai Unió országjelentésében elismeri Románia átalakulását működő piacgazdasággá, de figyelmeztet, hogy az emberi jogok terén az ország még messze van az uniós normáktól. A jelentés végső szövege még nem készült el. A BBC szerint a működő piacgazdaságként való elismerést elsősorban a folyamatos gazdasági növekedés – az utóbbi öt évben évi 1,8–7 százalék között – biztosítja Romániának. A jelentés elítélően fogalmaz a romániai korrupcióról, pontosabban a jelenség elleni küzdelem eredménytelenségéről. Brüsszelnek szintén elmarasztaló a véleménye a romániai szólásszabadságról. Az utóbbi évben megsokasodtak az újságírók, különösen a helyi sajtó munkatársai elleni támadások. Az okt. 4-én Brüsszelbe látogató Adrian Nastase miniszterelnök szerint az országjelentés számtalan pozitívumot tartalmaz majd, de nem hiányoznak belőle az elmarasztalások sem. /Cs. P. T.: Brüsszel szerint Románia továbbra is hadilábon áll a szólásszabadsággal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./
2004. október 6.
Bukarestben tüntetett mindegy tízezer pedagógus. A tiltakozás végén Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke Adrian Nastase kormányfőnek címzett dokumentumot nyújtott át a kormánynak. A dokumentum tartalmazza mindazokat a követeléseket és javaslatokat, amelyek a hazai oktatási rendszer európai szintre emelésével kapcsolatosak. /Szabó Csaba: Pedagógustüntetés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/
2004. október 13.
Gyökeres fordulatot jelent a román politikában, hogy kormányhatározat rögzítette: ezután okt. 9-én emlékeznek meg a Román Holokauszt Napjáról. Hatvanhárom esztendőnek kellett eltelnie a szégyenletes esemény óta, hogy végre legalább egyszer megpróbáljanak szembenézni vele. Okt. 9-e helyett csak 11-én és 12-én került sor megemlékezésekre. Megemlékeznek a romániai holokauszt több mint 400 ezer zsidó áldozatról. Végre kimondják, hogy a transznisztriai események a román történelem szégyenfoltját jelentik. A valódi tényeket már feltárták, papírra vetették, számszerűsítették, adatolták, Matatias Carp könyve, a Holocaust Romániában már a negyvenes évek második felében közkézen forgott, de a román közvélemény, mentegeti és kicsinyíti a menthetetlent. Európában mindegyik ország és nép, mely a zsidók huszadik századi kipusztításában segédkezet adott és részt vett, rátalált a megkövetés és a beismerés valamilyen formájára. Romániának is meg kellett hoznia a döntést. /Cseke Gábor: Mégis holokauszt volt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ Romániában okt. 12-én első ízben emlékeztek meg hivatalosan a második világháború idején lezajlott zsidóüldözésről. Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök koszorút helyezett el a Zsidó Kórustemplom mellett. Iliescu a parlamentben elmondott beszédében emlékeztetett arra, hogy a Hitlerrel szövetséges Ion Antonescu marsall kormányzása idején az akkori Romániában és a román közigazgatás alatt álló területeken mintegy 250 ezer zsidót gyilkoltak meg. /Az első megemlékezés Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./ Marosvásárhelyen az 1942. október 9-én elkezdődött bukovinai deportálásokra, illetve arra a hatmillió európai zsidó polgárra emlékeztek, akik hatvan évvel ezelőtt az antiszemitizmus áldozataivá váltak. Az Izsák Márton alkotta Holokauszt-emlékmű előtt Sauber Bernád, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke mondott imát az Auschwitzban, illetve a többi haláltáborban elpusztultakért. Szatmárnémetiben egész napos megemlékezést tartottak a holokauszt áldozataiért. /Holokausztnap: felhívás önvizsgálatra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./
2004. október 15.
Magyarország és Románia az EU bevonásával közös szakértői csoportot hoz létre a verespataki bánya ügyének kivizsgálására – mondta Adrian Nastase kormányfő okt. 14-én Budapesten. – Szívesen támogatjuk, hogy munkahelyteremtő magyar befektetések jöjjenek létre a határ túloldalán. Ha kell, ezt külön is kezdeményezzük – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A román kormányfő kiemelte, hogy a jó együttműködésnek megfelelően elküldték a magyar kormánynak a határon túli románokról szóló kedvezménytörvény tervezetét, és Budapestnek "nincs különösebb ellenvetése, örömmel vette azt". Újságírói érdeklődésre Nastase azt mondta: a csíkszeredai magyar főkonzulátus esetleges megnyitása most nem került szóba, "a megfelelő pillanatban, az EU-csatlakozási tárgyalások végső szakaszában, amikor a személyek szabad áramlása lesz napirenden, visszatérünk rá". /Adrian Nastase Budapesten tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2004. október 15.
Magyarország továbbra is támogatja Románia 2007-es csatlakozását az Európai Unióhoz, jelentette ki Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő, miután találkozott Adrian Nastaseval. „Magyarország hosszú ideje szenved a történelem miatt, de előre kívánunk nézni, az európai értékek kontextusában, amelyek segíthetnek nekünk orvosolni a nemzeti sérüléseket. Bölcsen, mértéktartón kell viselkednünk, és támogatnunk kell egymást. Azt szeretnénk, hogy kapcsolataink kölcsönös előnyökre alapuljanak és nem kell engednünk, hogy a múlt árnyai közbeavatkozzanak" – nyilatkozta Gyurcsány Ferenc. Adrian Nastase kormányfő szintén hangsúlyozta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. /Gyurcsány–Nastase találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./
2004. október 20.
Franciaország politikai és technikai segítségéről biztosította okt. 18-án Romániát az Európai Unióhoz való csatlakozásában a hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök, aki megbeszélést folytatott vendéglátójával, Adrian Nastase kormányfővel. Raffarint fogadta Ion Iliescu államfő is, aki magas kitüntetést adományozott a francia miniszterelnöknek. /Raffarin Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2004. november 13.
Nem tartja korszerű megoldásnak a mai Európában a kettős állampolgárság intézményét Eduard Kukan szlovák külügyminiszter, aki szerint a szlovákiai magyarok jogait kellő mértékben és európai színvonalon szavatolják a Szlovák Köztársaság törvényei, ráadásul már ők is uniós polgárok. A román politikusok rendkívül óvatosan foglalkoztak a kettős állampolgárságról folyó magyarországi vitával – derül ki a Népszabadság összeállításából. Adrian Nastase kormánya mindeddig nem fogalmazta meg az erdélyi magyarok tömeges magyar állampolgárrá válásával kapcsolatos álláspontját. Románia csaknem egymillió román etnikumú moldvai állampolgárnak adott román állampolgárságot. Az ügy technikai részét kormányrendelettel szabályozták. Az ukrajnai, azaz észak-bukovinai románoknak nem adott Románia kettős állampolgárságot, mert az ukrán alkotmány ezt tiltja. /Hallgatnak a "szomszédok". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2004. november 15.
Várhatóan a jövő év júniusában térhetnek haza Irakból a román katonák, miután a közép-keleti országban normalizálódik a helyzet, jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. /2005-ben térhetnek haza Irakból a román katonák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2004. november 18.
A kormány sohasem támogatta a verespataki beruházást, az Adevarul Despina Neagoe kormányszóvivőt idézte, aki szerint "Adrian Nastase kormányfő több alkalommal is aggodalmát hangoztatta a projekt esetleges negatív környezeti hatásai miatt". Nov. 16-án a Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistáinak mintegy 20 fős csoportja Bukarestben az egyik kormányzati épület bejárata előtt tiltakozott a bányászati terv ellen. /A kormány nem támogatja a verespataki beruházást. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./
2004. december 1.
Traian Basescu a köztársasági elnökválasztás első fordulójában elért eredmények megsemmisítését és új választások kiírását követelte. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) által alkotott D.A. Szövetség államfőjelöltje azzal indokolta a követelést, hogy megfigyelőik csalásokat regisztráltak a szavazatszámlálás közben. Azt állította, hogy a választásokat felügyelő hatóságok 160 ezer voksot, azaz a leadott szavazatok 2,5 százalékát "odaajándékozták" – érvénytelen szavazatokat érvényesnek minősítve – Adrian Nastase miniszterelnöknek, a Szociáldemokrata Párt államfőjelöltjének. A választások esetleges meghamisításával kapcsolatban Emil Boc, a Nemzeti Liberális Pártból és a Demokrata Pártból álló D.A. választási szövetség ügyvezető alelnöke kijelentette: a Szociáldemokrata Párt már szinte mindent ellopott ebben az országban, még csak a választások maradtak hátra. A liberális-demokrata ellenzék tiltakozásai mellé csatlakozott a Nagy-Románia Párt (NRP), valamint a Gigi Becali vezette Új Generáció Pártja. Mindkét politikai párt azt követeli, hogy ismételjék meg az általános parlamenti választásokat. /(k. o.): Basescu a választási eredmények megsemmisítését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 2.
Magyarországi kampánytémának nevezte a kettős állampolgársággal kapcsolatos vitát dec. 1-jén Gyulafehérvárott Adrian Nastase miniszterelnök, aki szerint semmiféle nemzetközi jogi és politikai alapja nincs az elképzelésnek. Nastase őrültségnek minősítve az "ötletet", amely szerinte a XIX. század végének, illetve a XX. század elejének szemléletét idézi. Ha a kettős állampolgárság megadásáról szóló elképzelés valóra válna, Nastase értelmezése szerint a romániai magyarok kollektív formában, nem pedig egyénileg jutnának állampolgársághoz. E magyarok ráadásul 2007-ben "hármas állampolgársággal" is rendelkeznének majd, mivel egyben az Európai Unió állampolgárai is lesznek – mondta. Nastase azt állította, hogy a kettős állampolgárságot "Orbán úr és csapata" kezdeményezte, így akarván újból vitát nyitni a kisebbségi kérdésről, hogy kedvező helyzetbe hozza a Fideszt a két év múlva esedékes magyarországi választásokon. Románia keményen fog válaszolni minden olyan kísérletre, amely etnikai alapon próbálja bevezetni a kettős állampolgárságot a romániai magyarok számára – szögezte le Adrian Nastase. Kilátásba helyezte, hogy ez esetben kész az európai intézményekhez fordulni, "szövetségesre" találva az Európa Tanács, a Velencei Bizottság és az unió több képviselőjében. – Az RMDSZ-t is aggodalommal tölti ez el, mert vezetői tudják, hogy ha a romániai magyarok megkapják a kettős állampolgárságot, tömegesen emigrálnak majd Magyarországra. Jelenleg 1,7 milliónyi magyar etnikumú román állampolgár él Romániában, de ha ez a terv valóra válik, jóval kevesebben maradnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ez utóbbi állításra azt felelte: a román kormányfő ezek szerint nem ismeri a magyarok érdekképviseleti szervezetének álláspontját, miszerint igen szavazatra ösztönzi a magyar állampolgárokat a vasárnapi népszavazáson. /Adrian Nastase ellenzi a kettős állampolgárságot. Románia kész ismét a Velencei Bizottsághoz fordulni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
A külföldön leadott szavazatok nélkül, a Központi Választási Iroda közlése alapján a nov. 28-i választáron a következő eredmények születtek: Elnökválasztás. A december 12-i második fordulóban dől el, ki lesz az elkövetkező öt évben Románia államelnöke. Adrian Nastase az első fordulóban a szavazatok 40,94 %-át, Traian Basescu a 33,92 százalékát kapta meg. A parlamenti mandátumok megszerzéséhez szükséges 5%-os küszöböt 4 párt (szövetség) lépte át a következő szavazatarányokban: Szenátus: PSD-PUR 37,13; PNL-PD 31,77; PRM 13,63; RMDSZ 6,23; Képviselőház: PSD-PUR 36,61; PNL-PD 31,33; PRM 12,92; RMDSZ 6,17. Az érvényben levő választási törvény szerint a szenátusban 137, képviselőházban 314 (a nemzeti kisebbségek mandátumain kívül) fő lesz. A mandátumok elosztása a következő lesz: Szenátus: PSD-PUR 57; PNL-PD 49; PRM 21; RMDSZ 10; Képviselőház: PSD-PUR 132; PNL-PD 113; PRM 47; RMDSZ 22. Az RMDSZ mandátumainak száma csökken az előző törvényhozási ciklushoz képest. Ennek legfőbb oka, hogy az újra elosztással kiosztott mandátumok száma 2000-hez viszonyítva a felére csökkent. 2000-ben a küszöb alatti szavazatok száma több mint 20 % volt az össz-szavazatoknak, míg most csak 11-12%. /(Czédly József): A novemberi választások végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
Háromszéken a választók közel 75%-a RMDSZ-re voksolt. A végleges, de még nem hivatalos adatok szerint az RMDSZ szenátorjelöltjei 72 067, a képviselő mandátumra pályázók 71 447 szavazatot kaptak. A második helyen szereplő PSD-jelöltek a képviselőlistán 11 972, a liberális demokrata szövetség 8559 szavazatot kaptak, a Népi Akció színeiben indulók 3276 vokshoz jutottak. Az államjelöltek listáján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke 63 853 szavazatot kapott, második helyen meglepetéssel Traian Basescu szerepel. Az RMDSZ több mint hatezer szavazattal kapott kevesebbet Temes megyei képviselőjelölt listájára, mint a 2000. évi parlamenti választásokon, de úgy tűnik, a 15.685 voks ezúttal is elég lesz Toró T. Tibor képviselői mandátumához. A Temes megyei választásokat Traian Basescu és a DA Szövetség nyerte. Kolozs megyében az államelnöki tisztségre pályázók a következő eredményeket érték el: Traian Basescu 35,15%, Adrian Nastase 31,94%, Markó Béla 12,91%, aki 43 976 Kolozs megyei szavazó bizalmát nyerte el, végül Corneliu Vadim Tudor 11, 69%-ot, kapott. A parlamenti listát Kolozs megyében a D.A. szövetség vezeti. Harmadik helyen az RMDSZ szerepel, amely a 16,85%-ot, azaz 56 622 szavazatot kapott képviselőjelöltjeire és 16,66%-ot, 55 866-ot szenátorjelöltjeire. 67 937 szavazópolgárból 41 999-en járultak urnákhoz a november 28-i parlamenti választásokon a Gyergyói-medencében, ami a szavazatra jogosultak 61,82%-a. Az RMDSZ képviselőlistájára összesen 23 215-en voksoltak a medencében, az RMDSZ szenátori listára pedig 23 485-ön. A medence magyar községeiben mindenütt magasan győzött az RMDSZ, ezres számrendű szavazatokkal, míg a román pártokra leadott voksok 40 alatti kétszámjegyűek. A Népi Akció Pártja Gyergyócsomafalván kapta a legtöbb szavazatot, a képviselőlistán 322-őt, szemben az RMDSZ-re leadott 1273 szavazattal, míg Alfaluban 176-an szavaztak az AP-re, s 2178-an az RMDSZ-re, Gyergyóremetén 174 volt az AP szavazat, és 2628 az RMDSZ, míg Ditróban az AP 90 szavazatot összesített a képviselőlistán, az RMDSZ pedig 2454 szavazatot.. Az államelnökjelöltek közül Markó Béla 21 581 szavazatot összesített a medencében, Adrian Nastase 7027-et, Traian Basescu 5354-et, Vadim Tudor 2246-ot, míg Marian P. Milut 838-at. Gyergyószentmiklóson 6180-an szavaztak Markó Bélára. Szilágy megyében az összvoksok közel negyedrészét az RMDSZ jelöltjeire adták. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 26 305, szenátorjelöltjeire 26 970 érvényes szavazatot összesítettek. Az elnökjelöltekre adott szavazatok nagy többségét a kormánypárt jelöltje, Adrian Nastase (43 097) kapta, Markó Béla (24 599) lett a harmadik. Maros megyében a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 60 százaléka (285.612) járult az urnákhoz. Az érvénytelen szavazatok száma igen magas. A legtöbb szavazatot az RMDSZ kapta. A szenátusi jelöltekre leadott voksok 38, a képviselőházi mandátumok esetében a szavazatok 37,03 százalékát szerezte meg a Szövetség. Ennek megfelelően valószínűleg két szenátori és három képviselőházi hely illeti meg az RMDSZ-t. (Eddig két és négy helye volt a szervezetnek.) Az államfőjelöltek közül Markó Béla vezet 32,78 %-kal, a további sorrend: Adrian Nastase (28,45 %), Traian Basescu (21,34 %) és C. V. Tudor (12,39 %). / Erdélyi körkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ Maros megyében az államfőjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma: Markó Béla (RMDSZ): 93.705 (32,78%), Adrian Nastase (PSD+PUR): 81.311 (28,44%), Traian Basescu (D.A. Szövetség): 61.000 (21,34%), Corneliu Vadim Tudor (PRM): 35.416 (12,31%). Maros megyében a pártokra leadott szavaztok: szenátusi helykért RMDSZ: 106.863 (38,03%), PSD+PUR: 65.640 (23,36%), D.A. Szövetség: 46.861 (16,67%), PRM: 40.855 (14,53%) – Népi Akció Pártja, amelynek listáin a Magyar Polgári Szövetség képviselői is indultak, 1.863 (0,6%). Képviselőház: RMDSZ: 103103 (37,04%), PSD+PUR: 63393 (22,77%), D.A. Szövetség: 44732 (16,06%), PRM: 40164 (14,42%), – Népi Akció Pártja 1.877 (1%-ot sem éri el). /Mózes Edith: Választások 2004. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./
2004. december 2.
Brassó megyében Traian Basescu 134.583, Adrian Nastase 87 478, Corneliu Vadim Tudor 32.797, Markó Béla pedig 16.343 szavazatot kapott. A képviselő házra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetség 120.062, az SZDP-RHP Szövetség 74.170, a NRP 32.981, az RMDSZ pedig 22.042 szavazatot tudhat magáénak. A szenátusra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetségé 119.946, az SZDP-RHP Szövetségé 75.569, a Nagy-Románia Párté 32.643, az RMDSZ-é pedig 22.197 szavazat. /Végleges választási eredmények Brassó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
Hunyad megyében az érvényesen leadott szavazatok összeszámlálását követően a következő a megoszlás. Az államelnökjelölteknél Adrian Nastase vezet, Markó Béla pedig 6.241 szavazatot szerzett. A képviselőház esetében az SZDP+RHP vezet, az RMDSZ 10.194 szavazatot kapott. A szenátus esetében az SZDP+RHP az első, 10.095 szavazatot megszerzett RMDSZ. /(GBR): Országos leosztásra várva. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2004. december 2.
Magyar és román politikai elemzők szerint az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok lelkiismeretére kellene bíznia azt, hogy kire szavazzanak az államelnök-választások második fordulójában. Többen úgy értékelik: az RMDSZ-nek – egyelőre legalábbis – nem kellene elköteleznie magát Adrian Nastase mellett, ezért Markó Béla nyilatkozata, amelyben alátámasztja a szociáldemokratáknak a választások tisztaságára vonatkozó elméletét, nem volt a legszerencsésebb – vélik. Bányai Péter politikai szakértő szerint ameddig nem világos, milyen irányban alakul a helyzet, semmiképpen sem szabad felszólítani a magyarokat arra, hogy szavazzanak Nastaséra. Gabriel Andreescu szerint az lenne a legelőnyösebb, ha az RMDSZ egyetlen jelöltet sem támogatna. Markó Bélának nem kellett volna Nastase segítségére sietnie. Bodó Barna, a BBTE politológia tanszékének előadótanára szerint az RMDSZ abban az előnyös helyzetben van, hogy megkérheti a támogatásnak az árát. Most van itt az alkalom, hogy Székelyföld számára valamiféle külön státust szerezzen az RMDSZ. /Székely Kriszta: Bízzák a magyarok lelkiismeretére a második fordulót – ajánlják az RMDSZ-nek a politikai szakértők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 3.
A 137 tagú szenátusban a mostani kormánypárt, Szociáldemokrata Párt és a Román Humanista Párt szövetsége 57, a D.A. Szövetség 49, a Nagy-Románia Párt 21, az RMDSZ pedig 10 helyet szerzett. A 332 tagú képviselőházban a kormánypárti szövetségnek 132 helye van, az ellenzéknek 112, az RMDSZ-nek 22, a Nagy-Románia Pártnak pedig 48. A képviselőházba 18 képviselőt küldtek a különféle nemzeti kisebbségek. Tekintettel arra, hogy az SZDP elzárkózik a szélsőségesen nacionalista NRP-vel való szövetkezéstől, egyetlen koalíció-képes partnerre számíthat, az RMDSZ-re, amelytől szintén nem idegen a kormányzati szerepvállalás gondolata az SZDP és az RHP oldalán. – Jelenleg az RMDSZ-szel való szövetségre lépés a legelfogadhatóbb megoldás a parlamenti többség létrehozására – jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Frunda György szenátor szerint egy választások utáni egyezség esetében az RMDSZ kizárólag a kormányzati szerepvállalást fogadja el és elutasítja a kormányzati támogatás lehetőségét. Kifejtette ugyanakkor, az RMDSZ csak azzal a feltétellel vállal kormányzati szerepet, ha a kormányt alakító SZDP+RHP vagy NLP–DP elfogadja a szövetség programját, biztosítja a politikai. Adrian Vlad Casunean, az SZDP Kovászna megyei vezetőjének kifejtette: a helyi szervezet soha nem lesz hajlandó elfogadni azt, hogy a megye élére egy magyar tisztségviselőt nevezzenek ki. /SZDP–RMDSZ kormány a láthatáron – a nemzeti kisebbségek támogatásával. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 3.
Dec. 2-án Adrian Nastase miniszterelnök Nagyváradon már árnyalta a kettős állampolgársággal kapcsolatos gyulafehérvári nyilatkozatát. Elmondta: nem ért egyet azzal, hogy a romániai magyarok tömegesen kaphassák meg a magyar állampolgárságot. Kifejtette: reméli, hogy Magyarország Romániához hasonlóan egyéni kérelmek alapján fogja megadni a romániai magyaroknak a kettős állampolgárságot, amit például egy román és egy magyar személy házassága indokolna. /Nastase pontosított a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 3.
Az Európai Parlament néppárti politikusai rosszindulatúnak és értelmetlennek minősítették Adrian Nastase miniszterelnök kijelentését, amelyben őrültségnek nevezte a kettős állampolgárság intézményét. Az Európai Unió nem érintett abban, hogy tagországai kinek adják meg az állampolgárságot akár egy másik tagországban, akár azon kívül, ez a tagállamok kizárólagos illetékessége – jelentette ki Brüsszelben Ewa Klamt, az Európai Parlament néppárti csoportjának vezető képviselője a szabadságjogok, valamint a bel- és igazságügyi kérdések területén. A német EP-képviselő azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Schmitt Pál és Szájer József, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-delegációjának vezetői hívtak össze annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék: minden alapot nélkülöznek azok a feltételezések, amelyek szerint az EU-nak bármiféle kompetenciája lenne az állampolgárság megadásával kapcsolatban. A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról döntő népszavazással kapcsolatban mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra a kockázatra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon, más közép-kelet-európai államokhoz hasonlóan, nacionalista, populista világ lehet, mondta Gyurcsány Ferenc azzal kapcsolatban, mi történhet, ha a vasárnapi referendumon a kettős állampolgárságra leadott igen szavazatok lesznek többségben. Úgy fogalmazott: ,,én azt mondom, hogy nemet kell mondani, mert nem akarok Jugoszlávia sorsára jutni”. Mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy miképpen szavaz, senki sem tartozik elszámolni a voksával – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke dec. 2-án, eszéki látogatásán. Németh Miklós volt miniszterelnök elmegy szavazni, és igent mond a kettős állampolgárságra. Eljött a döntés pillanata, amikor választ adhatunk arra, hogy kik is vagyunk mi tulajdonképpen, kik is vagyunk mi, magyarok – mondta Orbán Viktor. ,,Az ami összefoglalja a válaszunkat erre a kérdésre, az nagyjából így hangzik; egymáséi vagyunk, és ennek az egymáshoz tartozásnak az elfogadása tesz minket, tehet minket egy egységes magyar nemzetté” – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. /(MTI – mol): Brüsszelben rosszindulatúnak tartják. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2004. december 3.
Érvényesül egyfelől az összetartás és egység ereje, de körülötte máris ott a megosztottság. Még a kis kárpátaljai magyar közösség két magyar politikai szervezete is két különböző ukrán elnökjelöltet támogat. Markó Bélának, az RMDSZ elnökének felszólalása Budapesten, dec. 1-jén az Országgyűlésben a kettős állampolgárság iránti érvelés hatékony példáját jelentette, állapította meg Balló Áron főszerkesztő. De mi a helyzet a kérdés jelenlegi fogadtatásával Magyarországon? Mi lesz, ha a kettős állampolgárság gondolatát elutasítják? Miért került ennyire lealacsonyító módon az anyagi kérdés szintjére a kettős állampolgárság kérdése? A kettős állampolgárság kérdését régen törvénnyel lehetett volna rendezni az igényeknek megfelelően például úgy, ahogy Románia feltűnéskeltés nélkül évek óta besszarábiaiak százezreinek nyújt román állampolgárságot. Nem számít, hogy a másik ország alaptörvénye ezt megengedi, vagy sem, vagy hogy mit szól Európa. Adrian Nastase miniszterelnök annak a tudatában ítéli el a magyar kettős állampolgárság-nyújtási kísérletet, hogy szemet huny saját országa moldovaiakkal szembeni fenti gyakorlata fölött. /Balló Áron: A nehezebb, de jobb igenért. Mit ér a magyar, ha nem élhet megosztottságban? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 4.
Még mindig nem döntött az RMDSZ arról, hogy kit támogat az államelnök-választás második fordulójában. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a szövetség vezetőitől azt kérte, hogy a román pártokkal való tárgyalásokon magyar alprefektus és több magyar vezető kinevezését követeljék a megyei hivatalok igazgatói tisztségeibe, valamint a Kolozsváron magánszemélyek által birtokolt ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítását képviseljék. Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) dec. 3-án Marosvásárhelyen ülésezett. Ugyanott tárgyalt az Operatív Tanács (OT) is, amelyen a szövetség vezetői egyebek között a területi szervezetek által fontosnak tartott célkitűzéseket leltározták. A TEKT-en is megerősítést kapott a megyei elnökök részéről az, hogy az RMDSZ vállalja a kormányzati szerepet. Kónya-Hamar Sándor szabad kezet kért, hogy kizárólag csak az itteniek dönthessenek a D. A. Szövetséggel való együttműködés folytatásáról. A székelyföldi RMDSZ-vezetők azt hangsúlyozták, hogy tisztázni kell, hogy a szervezet programjában szereplő autonómia alatt területi autonómiát értenek-e, és erre vonatkozóan törvénytervezetet is ki kell dolgozni. Dec. 3-án marosvásárhelyi hivatalában Markó fogadta Adrian Nastase kormányfőt, aki erdélyi körútja keretében érkezett a városba. borbély): Magyar alprefektust kér a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2004. december 4.
Adrian Nastase miniszterelnök továbbra is ellenzi a kettős állampolgárság megadását. A magyar külügyminisztérium sajnálattal értesült arról, hogy a román külügyi szaktárcánál nincs feljegyzés a kettős állampolgárság kizárásáról szóló, 1979-ben aláírt egyezmény felmondásáról – tájékoztatott Polgár Viktor, a tárca szóvivője. A magyar fél a román külügyminisztérium álláspontjára reagált, miszerint az egyezmény ma is érvényben van, mert a bukaresti minisztériumban nyoma sincs a felmondásról szóló dokumentumnak. Nastase dec. 3-án Kolozsváron is kifejtette, hogy ellenzi a kettős állampolgárságot, de ez nem jelenti azt, hogy a romániai magyarok nem kérhetik akár most is ezt a státust. Nastase emlékeztetett, hogy a magyar kormány sem támogatja a kérdésben kiírt népszavazást. Az RMDSZ-szel folytatott kormányalakítási tárgyalások kapcsán a SZDP elnöke elmondta: nem hiszi, hogy a két politikai alakulat viszonyában a kettős állampolgárság kérdése gondot okozna. Az autonómiával kapcsolatban Nastase újságírói kérdésre válaszolva elmondta: ő is a közigazgatási decentralizáció híve. Ez azt foglalja magába, hogy bizonyos jogokat a helyi hatóságokra ruháznak át, de semmiféleképpen nem jelent etnikai autonómiát. /Borbély Tamás: Nastase a kettős állampolgárságról és az autonómiáról beszélt Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2004. december 4.
Adrian Nastase miniszterelnök őrültségnek tartja a kettős állampolgárság esetleges megadását a romániai magyaroknak. Mondja ezt az a kormányfő, aki a moldovai románok esetében százezreknek adta meg a kettős állampolgárságot. Mondja ezt annak az országnak a miniszterelnöke, mely ország a Romániában élő horvátok esetében például semmilyen akadályt nem támasztott. Sőt! Az itt élő, kettős állampolgárságú horvátok szavazhatnak is, s a feltételeket a román állam teszi lehetővé. /Bogdán László: Amit szabad Jupiternek... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./
2004. december 6.
Renate Weber, a bukaresti Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke kijelentette: a kettős állampolgárság megadása annak az államnak az előjoga, amely ezt a státust meg kívánja adni külhoni nemzettársai számára, ez nem tartozik arra az országra, ahonnan az érintett személyek származnak. Románia egyébként elismeri a kettős állampolgárság intézményét. Ilyen körülmények között Romániának nincs semmilyen oka felróni a kettős állampolgárságot megadó másik államnak ezt az esetleges szándékát. Adrian Nastase azért kifogásolja a kettős állampolgárságot a romániai magyarok esetében, mert ez utóbbiak szerinte „etnikai elvű" meggondolásból részesülnének ebben. Weber szerint „mi, románok is etnikai alapon adjuk meg ezt a státust a moldovai állampolgároknak". /Renate Weber szerint: Az anyaország előjoga. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2004. december 6.
A Krónikának nyilatkozó Adrian Nastase szerint nem lesz akadályozó tényező a PSD és az RMDSZ között folytatandó koalíciós tárgyalásokon az a tény, hogy a magyar érdekvédelmi szövetség kiállt a határon túli magyaroknak adandó kettős állampolgárság mellett. Mint mondotta, a magyar státustörvény azon kitételeit, amelyeket a román kormány is racionálisnak talált, Bukarest végül elfogadta. Nastase, a kormánypárt, a PSD államfőjelöltje kijelentette, hogy a romániai magyarok kettős állampolgársága méltánytalanul megkülönböztetné őket Románia többi állampolgárától. /Cs. P. T.: Adrian Nastase: nem akadály, hogy az RMDSZ pártolja a kettős állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./
2004. december 7.
Az egymás lejáratására irányuló negatív kampány mélyre süllyedt az államelnök-választás előtt egy héttel. Basescu védelmébe véve a homoszexuálisokat. Erre a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elárasztotta az internetet olyan hamis plakátokkal, amelyek Basescut egy férfival csókolózva ábrázolták. A liberális-demokrata ellenzéki sajtó visszavágott, újból előkerítette a már 1992-ben felkapott, de azóta se bizonyított témát, Adrian Nastase férfiak iránti vonzalmát. Ezután Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy semmilyen szexuális botránytól nem tart, és kész "kipróbálni" a nyíltan ellenzéki Evenimentul Zilei munkatársainak feleségeit /!/. A magyar kérdés is kampánytéma. A nacionalista húrokat – a többszöri kettős állampolgárság elleni állásfoglalásával – először Nastase pengette meg. Erre a másik államfőjelölt, Traian Basescu azzal vádolta meg a kormányfőt, hogy Markó Béla RMDSZ-elnökkel Marosvásárhelyen a szövetség támogatásáért cserében Székelyföld területi autonómiájával üzletelt. /Borbély Tamás: Lejárató kampányplakátok. Homokosokkal, rablókkal, kommunistákkal asszociálnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 8.
Dec. 7-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT), amelynek napirendjén a Szociáldemokrata Párt, a Román Humanista Párt és az RMDSZ szakértői által folytatott kormányprogram-harmonizálás szerepelt. Az RMDSZ szakértőinek dec. 7-i megbeszélésén Adrian Nastase miniszterelnök is részt vett. Az RMDSZ-t Borbély László, Winkler Gyula és Kelemen Hunor képviselték. Takács Csaba elmondta, nagy hangsúlyt fektetnek a kisebbségi törvénytervezethez tartozó autonómiaformákra is. Takács szerint az államelnök-választás második fordulójában azért kell Adrian Nastaséra szavazniuk a magyaroknak, mert értesüléseik vannak arról, hogy Traian Basescu tárgyalásokat folytatott a Nagy-Románia Párttal (NRP). Az OT tagjai elvi döntést hoznak a kormánykoalícióban való részvétel kérdéséről. /B. T.: A nagy-romániásokkal szövetkezne a D. A. Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2004. december 8.
Az RMDSZ és a kormánypárt vezetői Bukarestben találkoztak. Az SZDP+RHP pártszövetség képviseletében a találkozón részt vett többek között Adrian Nastase miniszterelnök, Viorel Hrebenciuc, Mircea Geoana és Gabriel Oprea. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, ahhoz hogy az integráció folyamata sikeres legyen, politikai stabilitásra és erős parlamenti többségre van szükség. /Elsősorban a romániai magyarság sajátos problémáinak megoldására összpontosítanak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./
2004. december 10.
Az RMDSZ azt ajánlja a romániai magyaroknak, hogy Adrian Nastaséra adják szavazataikat az elnökválasztás második fordulójában. Romániában a nacionalista Nagy-Románia Párt nélkül csak úgy lehet kormánytöbbséget alkotni, ha az Adrian Nastase által vezetett, a Szociáldemokrata Pártból és a Román Humanista Pártból álló szövetség koalícióra lép a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, és a képviselőházban megszerzi a nemzeti kisebbségek tizennyolc képviselőjének támogatását is. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./
