Márc. 24-én tartotta meg az RMDSZ vezetése szokásos heti találkozóját az RMDSZ bukaresti székházában. A találkozó bevezetőjeként Markó Béla szövetségi elnök tartott politikai helyzetelemzést, amelyben kitért a csíkszeredai SZKT Állásfoglalására, illetve a 22-es kormányrendelet szenátusi szavazása után kialakult helyzetre és ezzel kapcsolatban a koalíciós partnerekkel létrejött legutóbbi tárgyalásokra. Ezt követően a miniszterek és államtitkárok számoltak be a különböző tárcákban folyó kormányzati munka aktuális kérdéseiről, kiemelten az állami költségvetés mielőbbi elfogadásának szükségességéről, az ezzel kapcsolatos gondokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 1234. sz./
1998. március 27.
A miniszterelnök szerintem hibát követett el nyilatkozatával, mi nem ezt vártuk tőle - jelentette ki márc. 27-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó Béla előzőleg megpróbálta meggyőzni Victor Ciorbeát, hogy álljon el szándékától, mert nem ezt várja el tőle a közvélemény. De ő erre nem volt hajlandó - mondotta Markó, aki szerint a kormányfői nyilatkozat végül is "tovább mélyítette a válságot, illetve lehet, hogy végül is felgyorsította a megoldást". Markó Béla szerint a koalíciós pártoknak a jövő héten meg kell kezdeniük a tárgyalásokat, hogy közösen próbáljanak meg létrehozni egy új kormányt. A Demokrata Pártnak vissza kell térnie a koalícióba és a kormányba is, új kormányt kell kialakítani, mert tovább menni így nem lehet. Most már nem arról van szó, hogy az RMDSZ kivel rokonszenvez, vagy kivel nem, és hogy mennyire méltányoljuk a miniszterelnök tevékenységét, mert valóban méltányoljuk. De ezt a kormányt most már nem lehet így tovább vinni - mondotta Markó Béla. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1998. március 28.
Márc. 28-án, Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Jelen voltak Demeter János, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Takács Csaba, Varga Attila és meghívottként Borbély László kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnök. Az Operatív Tanács az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa csíkszeredai ülésén elfogadott Állásfoglalásának megfelelően elemezte a koalícióban azóta kialakult helyzetet, és megállapította: Mivel a jelenlegi kormánynak nem biztosított a parlamenti támogatása, szükségesnek tartjuk a tárgyalások azonnali megkezdését az 1996-os választások nyomán kialakult koalíció helyreállítása végett, az akkor elfogadott közös kormányprogram alapján. Az Operatív Tanácsnak az az álláspontja, hogy a tárgyalások halogatásával nem szabad kockáztatni a költségvetés megszavazását és a közösen vállalt reform végrehajtását. /Az RMDSZ Operatív Tanácsának közleménye. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 30., 1237. sz./
1998. március 30.
Az RMDSZ mindvégig pozitívan értékelte Victor Ciorbea miniszterelnök tevékenységét. Különösen méltányoltuk azt, hogy a nemzeti kérdésben és a kisebbségi kérdés megoldásában mindvégig nagyon nyitottnak mutatkozott és vállalta azoknak az intézkedéseknek az érvényesítését, amelyek a kormányprogramban is szerepeltek, de amelyekkel kapcsolatban nagyon sok ellenkezés volt tapasztalható már a kezdet kezdetén - mondta a lemondott miniszterelnök tevékenységét értékelve Markó Béla. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: az RMDSZ méltányolta a kormányfő tevékenységét és támogatta Victor Ciorbeát. Amikor kitűnt, hogy neki személy szerint és magának a kormánynak sincs többségi támogatottsága a parlamentben, mivel a koalíció nem támogatja a maga egészében a kormányt, nekünk is arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy a legfontosabb a koalíció. Ha ez csak úgy lehetséges, hogy új kormányt kell létrehozni, akkor ezt el kell fogadni - mondta a szövetségi elnök. Az RMDSZ további koalíciós részvételének követelményeire vonatkozó kérdésre válaszolva a szövetségi elnök hangsúlyozta annak szükségességét, hogy érvényesüljön a már kidolgozott eredeti közös kormányprogram, tartsák tiszteletben a koalíciós egyezségeket. Az RMDSZ szombati operatív tanácsülésén is a koalíció helyreállítása mellett szállt síkra, az eddigi együttműködés helyreállítását szorgalmazta, vagyis nem kívánunk új elemeket bevinni a koalíciós programba. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
1998. március 31.
Márc. 31-én került sor a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés szokásos heti találkozójára a szövetség minisztereivel, államtitkáraival és más kormányzati tisztségviselőivel. Bevezetőjében Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a részvevőket az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén elfogadott álláspontról, a legújabb belpolitikai eseményekről és fejleményekről, a kormányfő lemondása nyomán kialakult helyzetről, a kormányválság megoldására irányuló intézkedésekről, illetve a szövetség képviselőinek részvételéről a kormánykoalíció helyreállítását célzó megbeszéléseken mind az államfővel, mind pedig a koalíciós partnerekkel. Az RMDSZ vezetőinek és kormányzati tisztségviselőinek a tanácskozás során elhangzott felszólalásaiból egyértelműen körvonalazódott az az álláspont, hogy az RMDSZ továbbra is vállalja a kormányban való részvételt, szorgalmazza a válság megoldását /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 1., 1239. sz./
1998. április 1.
Victor Ciorbea miniszterelnök lemondása utáni reakciókról írt Cseke Gábor. Markó Béla kedvezően értékelte Ciorbea tevékenységét, Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke sajnálatát fejezte ki mivel a kormányfő elkötelezte magát a magyar-román viszony javítása mellett. Kovács László külügyminiszter kifejtette: reméli, hogy megmarad a győztes koalíció. Andrei Plesu külügyminiszter megjegyezte, reméli, hogy a válság nem fogja befolyásolni Bukarest euroatlanti terveit, de a realitások alapján nem zárható ki a felkészülés bizonyos mértékű lelassulása sem. A szerkesztő ezzel kapcsolatban figyelmeztet: a költségvetés elfogadása, a reform nem egy elfogadatlan, véglegesítetlen törvénye még mindig megoldatlan. /Cseke Gábor: Utánunk a lemondás, előttünk a költségvetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
1998. április 2.
Ápr. 2-án a Victoria kormánypalotában három bizottságban megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások: az egyik a programról, a másik a kormány összetételéről folytat megbeszéléseket, a harmadik pedig a kormány felépítésének megváltoztatásáról, a minisztériumok számának csökkentéséről tárgyal. Az RMDSZ-t a pártelnökök szintjén Markó Béla szövetségi elnök, a bizottságokban pedig Borbély László területfejlesztési államtitkár, a kormányzati munkáért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1241. sz./
1998. április 4.
A Curentul napilap bukaresti ápr. 4-i számában nyolcoldalas mellékletet szentelt a román-magyar viszonynak, melyet példaértékűnek, de tovább tökéletesíthetőnek értékelt. A lap közölte - többek között - Balázs Ádám magyar kulturális és sajtóattasé esszéjét, a lap munkatársainak cikkeit, méltatásait, továbbá román politikusok nyilatkozatait a román-magyar viszonyról. A megszólaltatott romániai politikusok közül Markó Béla a kétoldalú kapcsolatok további javításának lehetőségeit domborította ki nyilatkozatában, miközben a Román Nemzeti Egységpárt egyik képviselője úgy látta, hogy "nem szabad megbízni Magyarországban", a Nagy-Románia Párt elnöke viszont "a magyar sovinizmussal szemben állandó óvatosságot" ajánlotta. Melescanu volt külügyminiszter is "rendkívül fontosnak" tartotta a Magyarországgal való viszonyt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
1998. április 6.
Ápr. 6-án ismét összeültek az új román kormány összetételéről, illetve programjáról tárgyaló bizottságok. Az RMDSZ-t Borbély László területrendezési államtitkár, a szövetség kormányzati ügyvezető alelnöke, illetve Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök képviseli a megbeszéléseken. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ Ápr. 6-án Radu Vasile kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelölt az RMDSZ bukaresti székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A találkozón jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Kötő József ügyvezető alelnök, Verestóy Attila és Varga Attila, a szenátusi, illetve képviselőházi frakció elnökei és Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 6., 1242. sz./
1998. április 7.
Ápr. 7-én a szövetség bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület meghallgatta az RMDSZ részéről a kormányalakítási tárgyalásokon részt vett tisztségviselők - Takács Csaba, Verestóy Attila, Varga Attila és Borbély László - tájékoztatóit a koalíciós kormány és a közös kormányprogram kialakításáról folyt egyeztetésekről. Az Ügyvezető Elnökség a területi szervezetektől érkezett ajánlásokat figyelembe véve, javaslatokat terjesztett elő az Operatív Tanácsnak az RMDSZ-t a koalíciós egyeztetések alapján megillető miniszteri tárcák betöltésére. Takács Csaba ügyvezető elnök kinevezte Péter Pált az ÜE Gazdasági Főosztályának vezetőjévé, ideiglenes ügyvezető alelnöki tisztségbe. Kinevezését a szövetségi elnök megerősítette. Ápr. 7-én Bukarestben, az RMDSZ Elnöki Hivatalában ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen voltak: Demeter János, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Takács Csaba, Varga Attila és Verestóy Attila. Az Operatív Tanács áttekintette a kormányalakítással és kormányprogrammal kapcsolatos koalíciós tárgyalások eddigi eredményeit. Az Operatív Tanács megvizsgálta az Ügyvezető Elnökség javaslatait a miniszteri tisztségekre, és döntött a kormányfő elé terjesztendő javaslatokat illetően. Az Operatív Tanács dr. Bárányi Ferencet jelölte az egészségügyi tárca élére. A kisebbségvédelmi miniszteri tisztséget továbbra is Tokay György látja el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1243. sz./
1998. április 8.
Erre a kormányra semmiképpen sem lehet azt mondani, még közvetve sem, hogy ez szakértői jellegű kabinet. Ez egy erős politikai kormány, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a közzétett kormánylistát elemezve. Egyetértett azzal, hogy nagyobb hatáskört, nagyobb döntési kört kell biztosítani a miniszterelnöknek, nem szabad újratermelni azt a helyzetet, amikor a koalíciós pártok szinte naponta ellenőrizték és korlátozták a miniszterelnök cselekvési lehetőségeit. Egyelőre nem alkotjuk újra a korábbi egyeztető tanácsot, mondta, viszont a miniszterelnök konzultálni fog a pártelnökökkel, valahányszor dilemma áll elő politikai kérdésekben. Markó Béla határozottan ellenezte a Magyarok Világszövetségének azt a javaslatát, hogy a határon túli magyaroknak alanyi alapon biztosítsanak kettős állampolgárságot: "Határozott, egyértelmű véleményem az, hogy két millió romániai magyar, egy kétmilliós közösség számára ez nem megoldás. A megoldást itthon kell megkeresni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémák megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot tehát én nem tartom megoldásnak, ez véleményem szerint rossz ötlet". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
1998. április 15.
Április 15-én bizalmat szavaztak a Radu Vasile kormánynak. Előzőleg - ápr. 15-én - a képviselőház és szenátus szakbizottságai külön-külön meghallgatták és támogatásukról biztosították a Vasile-kormány összes miniszterét, köztük a kormányba ismét visszatért hat demokrata párti politikust, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez tartozó két kormánytagot is. Bárányi Ferencnek, az RMDSZ által jelölt egészségügyminiszternek kinevezését 20:1 arányban támogatták a két ház egészségügyi bizottságának tagjai - ellene szavazott a Nagy-Románia Párt egyik tagja. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter 14:2 arányú támogatást kapott a két ház emberjogi bizottságainak összevont ülésén, két szélsőséges nacionalista politikus szavazott ellene, és ők próbálták kétségbe vonni a kormány kisebbségi politikáját is. Ezután ápr. 15-én a parlamentben Radu Vasile miniszterelnök 45 perces programbeszéde után megkezdődött a kormány beiktatási vitája. Radu Vasile kijelölt miniszterelnök beszédében kifejtette, hogy nem Victor Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy komunikáljanak egymással, és felülkerekedjenek egymással szemben táplált előítéleteiken. Az új kormánynak minél hamarabb ki kell jutnia a zsákutcából, amelybe a koalíció került a több hónapos válság nyomán. Nehéz pillanatban veszi át a kormány irányítását, hangsúlyozta. Elismerte, hogy az 1996-ban vállalt programot sok tekintetben nem sikerült teljesíteni. Radu Vasile leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkra szállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a parlament szerepének biztosítása érdekében lehetőleg tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek a módszerétől és kiemelte a jószomszédsági kapcsolatok fontosságát és ezeken belül a Magyarországgal és Lengyelországgal való stratégiai partnerség elmélyítését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16., 17./ A bizalmi vitájában a koalíciós pártok szónokai - köztük az RMDSZ részéről Markó Béla szenátor, szövetségi elnök és Vida Gyula támogatásukról biztosították a kormány hároméves programját és az 1998 évi konkrét, felelősökhöz és határidőkhöz kötött rövid távú intézkedési tervet. Markó Béla RMDSZ-elnök a reformot nevezte a kormányprogram kulcsszavának, de megjegyezte, hogy a szónak sokféle értelmet tulajdonítanak. 1998. április 15-én szerdán, a Parlament együttes ülésén Radu Vasile megbízott kormányfő bemutatta kormányának tagjait, valamint az új kormányprogramot, a kormány rövid távú, 1998-ra szóló prioritásait, illetve középtávra, 2000-ig szóló gazdaságfejlesztési tervét. A kormányprogram vitája során az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szövetségi elnök, szenátor, illetve Vida Gyula képviselő szólalt fel. Markó Béla kifejtette, hogy az új kormányprogram az országot foglalkoztató aktuális és égető kérdésekre próbál választ adni, és a reform útját világítja meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott arra, hogy az RMDSZ számára a reform a román társadalom erkölcsi, társadalmi, politikai és gazdasági felemelését, az ország európai és euroatlanti integrációját, a többség és kisebbség együttműködését, a jogegyenlőséget, korlátozások nélküli anyanyelvű oktatást, mások nyelvének és kultúrájának tiszteletét, országos, regionális és helyi érdekeknek megfelelő országos, regionális és helyi döntések meghozatalát jelenti. Markó Béla felhívta a figyelmet az utóbbi időszakban tapasztalható választási demagógiára és egyes sovén, kisebbség-, értelmiség- és nyugatellenes megnyilatkozásokra, amelyek veszélyeztetik a reformot. E veszély elkerüléséhez, a válságból való kilábaláshoz arra van szükség, hogy az új kormány határozottan ültesse gyakorlatba programját. Az RMDSZ aktívan támogatja a bemutatott kormányt és a Parlament elé terjesztett programot - mondotta befejezésül Markó Béla. Vida Gyula az RMDSZ parlamenti frakcióinak nevében mondott beszédében a reformintézkedések, kiemelten a privatizáció szükségessége mellett érvelt, és a kormányprogram határozott keresztülvitelének támogatását ígérte az RMDSZ részéről. - Mind Markó, mind Vida Gyula, a képviselőház költségvetési és reformbizottságának elnöke közölte, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kabinetnek. Vida hiányolta, hogy 1996-ban nem készült "leltár" - ez kimutatta volna, hogy az előző években a nagy állami monopóliumok, köztük a kőolajtársaság milliárd dolláros nagyságrendű hiányt könyveltek el, összesítve 5 milliárd dolláros veszteséget hagytak az 1996 végén hivatalba lépett kormányzatra. Az ellenzék szónokai katasztrofálisnak nevezték az ország helyzetét, ezért véleményük szerint kizárólag az 1996-ban győztes koalíció a felelős. Így kivétel nélkül azt hangoztatták, hogy - bár értékelik Radu Vasile személyét és készségét a párbeszédre, valamint személyes szándékait -, pusztán a miniszterelnökváltás nem eredményez változást, annál kevésbé, mivel a program lényegében azonos és a kormány tagjainak legnagyobb része is. Az ellenzék szerint csak új választások hozhatnak megoldástá Valamennyien hevesen tiltakoztak az RMDSZ-nek a korményban való részvétele ellen. Az ellenzék soraiban kivételt jelentett Teodor Melescanu volt külügyminiszter vezette Szövetség Romániáért, amely számos fenntartást fogalmazott meg, de közölte, hogy "nemzeti érdekből" ennek ellenére esélyt kíván biztosítani a kabinetnek és ezért támogatja a szavazásnál. Végül a parlament két házának együttes ülése titkos szavazással 317 vokssal 124 ellenében bizalmat szavazott Radu Vasile új román miniszterelnök koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kisebbségvédelmi tárca mellett - ezúttal először - az egészségügyi tárcát vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1246. sz./ A kormányra szavaztak a koaliciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Román Szociáldemokrata Párt és a Románia Alternatíva Pártja, illetve a koalíción kívüli erők közül a nemzeti érdekre hivatkozva, fenntartásainak hangoztatása mellett a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért párthoz tartozó független képviselők (az SZR az ellenzéki SZDRP-ből vált ki és parlamenti tagjai nem iratkozhatnak be más pártba). A kormány ellen voksolt a Ion Iliescu vezette SZDRP, Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, Valeriu Tabara Román Nemzeti Egységpártja és több független státusú ellenzéki politikus. /MTI/
1998. április 19.
A magyar diplomácia azért lobbizik, hogy Románia - Szlovákiához hasonlóan - vízummentességet kapjon az Európai Unióban, de egy tíz évre érvényes és korlátlan belépésre jogosító vízum is megoldást jelentene a román (magyar és nem magyar) állampolgárok számára - jelentette ki Kovács László külügyminiszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának ápr. 18-i adásában. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői - a miniszter mellett szomszédos országok magyar szervezeteinek vezetői, valamint Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke - mérleget vontak az elmúlt négy év külpolitikájáról, a nemzetpolitika szemszögéből. A kettős állampolgárság megadásának felvetése - érzelmileg akármennyire is tetszetős és rokonszenves - nem lehet megoldás kétmilliónyi erdélyi magyar számára - jelezte Markó Béla. Az RMDSZ elnökének nézete szerint az ideális megoldás az lenne, ha Románia és az Európai Unió között nem lenne vízumkényszer, miként Szlovákia esetében sincs. Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke úgy vélte, hogy a schengeni szindrómán egy európai dimenziójú törvénnyel lehet segíteni. Lényegesnek tartotta a Magyarországon kívül élő honfitársak magyarországi státusának a meghatározását, hogy ne idegenként kezeljék a határon túl élő magyart, aki ugyanannak a nemzetnek a része. Kasza Józsefnek, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az az álláspontja, hogy nem szabad elvetni a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. - A kettős állampolgárság mögött meghúzódó szándékkal a Fidesz a maga részéről egyetért - közölte Németh Zsolt. A Fidesz - kormányra kerülése esetén - magas szinten működő intézményes párbeszédes keretet teremtene a határon túliakkal. Az ellenzéki politikus nehezményezte, hogy Budapesten a napokban az integrációról tartott magyar-magyar konzultációra az ellenzék képviselői nem kaptak meghívást. Kovács László a meghívás elmaradását azzal indokolta, hogy a korábbi csúcstalálkozót az ellenzék politikai célokra, a kormány elleni támadásra használta fel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője nehezményezte, hogy az integrációs előkészületekről tartott konzultáción a magyar kormányzat magas rangú tisztségviselői nem voltak jelen, amikor a kisebbségi vezetők előadták gondolataikat. Duray Miklós a következő kormánytól - legyen az bármilyen összetételű - elvárja, hogy a határon túli magyarság ügyét a kormányzati struktúrában magasabb, azaz miniszteri szintre emelje. Olyan határ menti régiók kialakítását szorgalmazta, amelyek jogi státusszal is rendelkeznek, és megtalálhatnák a gazdasági együttműködésnek a legmegfelelőbb szálait az anyaország területein. A felvidéki politikus az alapszerződésről szólva úgy vélte, hogy annak betartásában igazából egyetlen szlovák politikai erő sem érdekelt. Nézete az, hogy a magyar-magyar kapcsolatok valójában a belpolitika részét képezik, noha külpolitikai vonatkozásai is vannak. Kovács László leszögezte: az elmúlt években a magyar külpolitika eredményei a nemzet érdekeit szolgálták, és a magyar kormány nem választja külön az ország, illetve a nemzet érdekeit. Rámutatott: az alapszerződések végrehajtási kényszert jelentenek, hiszen az aláíró kormányok szavahihetősége múlik azon, hogy betartják-e. Ugyanakkor utalt arra, hogy a szlovákiai magyarság helyzetében mindezek ellenére sem történt javulás. A külügyminiszter ezért e téren a szlovákiai magyarság érdekében kifejtett törekvéseket kudarcnak tekinti, ami azonban nem a magyar kormánynak róható fel. /MTI/
1998. április 21.
Ápr. 21-én került sor a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés szokásos heti találkozójára a szövetség minisztereivel, államtitkáraival és más kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök tartott politikai helyzetelemzést, ismertette az elmúlt időszak legfontosabb belpolitikai történéseit, a miniszterek kinevezésétől az államtitkári tisztségek leosztására vonatkozó, folyamatban lévő koalíciós tárgyalásokig.Ezt követően a kormányzati munka különböző aktuális kérdéseiről folyt tanácskozás és tapasztalatcsere a tárcák jelenlévő tisztségviselőinek beszámolói alapján. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 1250. sz./
1998. április 21.
Ápr. 22-25-e között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök részt fog venni Salzburgban az Európai Demokrata Unió pártvezetőinek 18. konferenciáján. Az EDU - melynek 1993 óta az RMDSZ is a tagja - az európai keresztény-konzervatív, jobbközép pártok egyik legjelentősebb pártszövetsége. A jelenlegi konferencia egyik célja éppen az, hogy eldöntse, részt fog-e venni az EDU az európai keresztény-konzervatív mozgalom egységesítésében. Mint ismeretes, az Európai Néppárt és az Európai Keresztény-demokrata Unió - melyekben az RMDSZ megfigyelői státussal rendelkezik - közel állnak az egyesüléshez. Napirenden szerepel még az EU- és NATO-bővítés, a NATO és a Nyugat-európai Unió (WEU) közötti kapcsolat, a Földközi tenger térségének biztonsága, a kaukázusi és közép-ázsiai politikai fejlemények, az európai gazdasági növekedés stratégiája, valamint a társadalom megvédése a szervezett bűnözéstől. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1249. sz./
1998. április 21.
Jakabffy Attila nyilatkozott az általa szervezett Politikai Alternatívák kerekasztalról. Az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszus idején, amelyre szerinte az erdélyi magyarságnak semmi szüksége nem volt, annál inkább a magyarországi választási kampány résztvevőinek, valamint a romániai hatalomnak, sokukban megfogant a gondolat, hogy át kellene hidalni a szakadékot, ami "az RMDSZ csúcsvezetése és a tagság között tátong." Politikai alternatívákat kereső kerekasztal-beszélgetésekre van szükség, vallja Jakabffy Attila. Iszák Balázzsal vállalta a szervezést. Kezdetben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében hívták össze a résztvevőket, de ebbe Katona Ádám nem egyezett bele. Azt kifogásolta, hogy Toró T. Tibort és társait is meghívták. Az első, 1997. nov. 22-én megtartott megbeszélésükön a meghívott ötven személyből mintegy negyvenen megjelentek. A parlamenti képviselők távol maradtak. Jakabffy Attila szerint ez Markó Béla személyes tiltásának tudható be. A találkozó sikeres volt, melyet idén januárban megismételtek. A szervező bizottság tagjai - rajta kívül - Krizbai Imre, Bardóczy Csaba és Izsák Balázs. Tőkés László püspök megértette, hogy ez nem ellenszerveződés, ezért úgy volt, hogy eljönnek hívei, de azóta ezt nem jelezték. Jakabffy Attila szerint az RMDSZ felső vezetése csak azt figyelte, hogy kik vesznek részt az ő találkozójukon. Az RMDSZ-vezetők azóta is csak pejoratívan beszélnek az ő megbeszéléseikről, holott azokon nem el egyetlen kijelentés sem az RMDSZ ellen, sem a kormányzati szerepvállalás ellen. Kimondták novemberi nyilatkozatukban, hogy az RMDSZ statútuma és a kolozsvári nyilatkozat szellemében akarnak politizálni. Összehívják Vargyasra a következő találkozót, mert meggyőződésük, hogy az erdélyi magyarságnak, az RMDSZ-nek egy olyan középosztályra, amely a receptor szerepét tölti be. /Szentgyörgyvölgyi László: Rosszul értelmezett alternatívák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21./ Az RMDSZ V. kongresszusa: Marosvásárhely, 1997. okt. 3-4.
1998. április 22.
Ápr. 22-én Radu Vasile miniszterelnök és a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok vezetői, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke megbeszélést folytattak az államtitkári tisztségek elosztásáról. A pártvezetők egyetértettek az államtitkári tisztségek számának csökkentésében, de még nem történt meg a pontos elosztás. Az RMDSZ az előző kormányzatban 12 államtitkári, illetve államtitkári rangú hivatalvezetői poszttal rendelkezett, ez ellensúlyozta, hogy kevesebb miniszteri tárcát kapott, mint amennyi parlamenti ereje alapján megilletné. Markó Béla a tárgyalás után úgy nyilatkozott, hogy a szövetség államtitkári tisztségeinek megőrzésére törekszik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
1998. április 27.
Ápr. 27-én Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Klaus Franckét, a Bundestag német-román barátsági csoportjának elnökét. A találkozón a németországi képviselő arról kért és kapott tájékoztatást, hogy miképpen ítéli meg az RMDSZ a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetet, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek helyzetének alakulására. A vendég érdeklődött a romániai etnikai közösségek közötti együttműködésről is. Markó Béla belpolitikai kérdésekről szólva elmondta, hogy az RMDSZ mint a kormánykoalíció tagja nem támasztott új követelményeket az új kormány elé a kisebbségi kérdések rendezését illetően, de ragaszkodik a korábbi koalíciós megállapodásokban és kormányprogramban foglaltak valóra váltásához. Ami a kisebbségek közötti együttműködést illeti, a szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ kifejezetten jó kapcsolatokat tart fenn a Német Demokrata Fórummal, államtitkári funkcióra is javasolt egy, a német kisebbséghez tartozó személyiséget, akivel jó a kisebbségvédelmi miniszter együttműködése. Szövetségünk az ország nagy veszteségének tartja, hogy az évek során sok német nemzetiségű román állampolgár vándorolt ki, és örömmel üdvözli a visszatelepedni szándékozókat. Klaus Francke ennek kapcsán kifejtette, hogy ehhez a román kormánynak számos törvényes intézkedést kell hoznia a visszatelepülők tulajdonjogainak rendezése érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 27., 1253. sz./
1998. április 27.
Kolozsváron a Megyei Küldöttek Tanácsának /MKT/ ülésén a részt vevők a Bolyai Egyetem Kolozsváron való létrehozásának fontosságát hangoztatták. A Bolyai Egyetem ügyében benyújtott interpelláció sorsáról folytatott vita után az MKT arról döntött, hogy az ügy megtárgyalására rendkívüli MKT-ülést hívnak össze, melyre Markó Béla szövetségi elnököt is meghívják. Az utóbbi időben kisebb sajtóvitát kiváltott kettős állampolgárság kérdésének megvitatását követően - melyen részt vett Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök is - az MKT kiadott egy nyilatkozatot, melyben arra kérte a szövetség vezetését, "egy ideig ne nyilatkozzék" a kettős állampolgárságról, és a kérdésben kérje ki a területi szervezetek véleményét. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 27., 78. sz./
1998. április 28.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva jogosnak nevezte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tanácskozásán elhangzott igényt, hogy a szövetség vezetősége konzultáljon a területi szervezetekkel a kettős állampolgárság kérdéséről. Ugyanakkor fenntartotta azt a véleményét, hogy kollektív megoldásként ez nem képezhet kiutat a kétmilliós romániai magyarság számára. A bukaresti rádióban azért kérdezték meg a témáról Markót, aki a kolozsvári tanácskozás idején külföldön tartózkodott, mert az ápr. 27-i, hétfői román lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a kérdéssel és több esetben olyan értelmezésben ismertették a témáról a Kolozsváron lezajlott vitát, mintha az ottani szervezet állást is foglalt volna amellett: a "schengeni határ" majdani bevezetésével várható vízumproblémák elkerülésére a kettős állampolgárság bevezetését kellene szorgalmaznia az RMDSZ-nek. A kolozsvári Szabadság ápr. 27-i beszámolója szerint a kolozsvári határozat-tervezet arra kérte a felső vezetést, hogy ne foglaljon állást a kettős állampolgárságról, az eddigi nyilatkozatokat nyilvánítsa magánjellegűnek és kérje ki a területi szervezetek véleményét. Markó szerint az RMDSZ ügyvezető elnöksége és ő maga is konzultálni szándékozik a témáról, nincs szó RMDSZ-en belüli konfliktusról. A kérdés felvetődése mögött, mutatott rá, az a jogos aggodalom húzódik meg, hogy a körülmények nehezebbé válhatnak a schengeni határ létrejöttével, mind a határátlépés tekintetében, mind más kérdésekben. Ezt nem szabad megengedni, mondta, és ezzel kapcsolatban vetették fel egyesek azt, hogy a kettős állampolgárság megoldást jelenthetne. Azt a beállítást azonban félrevezetőnek nevezte a szövetség elnöke, mintha létezne valamilyen hivatalos javaslat a két millió romániai magyarnak szóló kettős állampolgárság megadására, és csak az RMDSZ-en múlna, hogy ezt elfogadja vagy visszautasítsa. Ilyen javaslat a magyar kormány, a magyar politikusok részéről nem volt, a Magyarok Világszövetsége részéről történt ilyen felvetés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
1998. április 28.
Markó Béla szövetségi elnök április 28-án, kedden az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Niels-Gunnar Reveliust, Svédország új bukaresti nagykövetét. A bemutatkozó jellegű találkozón a svéd diplomata az RMDSZ aktuális törekvéseiről, kormányzati szerepéről, valamint általános politikai helyzetértékeléséről kért és kapott tájékoztatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./
1998. április 29.
Ápr. 28-án Markó Béla elnökletével került sor az RMDSZ-vezetés szokásos heti tanácskozására a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, a parlamenti frakciók vezetőségei, több szenátor és képviselő. Markó Béla rövid politikai helyzetelemzése után a részvevők a kormányzati munkában felmerülő problémákról cseréltek információt, különös tekintettel a kormányzati struktúra folyamatban lévő átszervezésére, hatásköri változásokra és ennek a folyamatnak a mindennapi munkában észlelhető kihatásaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1255. sz./
1998. május 7.
A kolozsvári RMDSZ Polgári Fórumot szervezett. Balázs Sándor szerint az összejövetel csupán "főpróbája" volt annak a találkozónak, amelyen részt vesz majd Markó Béla szövetségi elnök is. A vita során, a fórum résztvevői érintették az anyanyelvű oktatás, ezen belül pedig az önálló magyar egyetem kérdéskörét, majd a Magyarok Világszövetsége által felvetett kettős állampolgárság problémájának különböző vetületeit vitatták meg. A vitaindítót Neményi Ágnes tartotta, ebben a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékein folyó oktatás aggasztó minőségét ismertette. Az utóbbi években az anyanyelvű oktatás színvonala lényegesen csökkent, a tanárok zöme nem tartja meg rendszeresen előadásait, a társadalomkutatás megrekedt a felméréseknél. Mindez alátámasztja az önálló magyar egyetem létrehozásának szükségességét. Molnos Lajos sürgette, hogy az RMDSZ saját oktatási törvénytervezetét tűzte újra napirendre a parlament. Nagy Ernő szerint Cs. Gyimesi Éva éppen az önálló magyar egyetem létrehozásától féltette az oktatás színvonalát. - A vitán felvetették: össze kell hívni egy értekezletet Erdély magyar egyetemi tanárai és hallgatói számára. Ilyen szerveződés nyomására az RMDSZ-nek lépnie kellene. - A kettős állampolgárság felvetésével az MVSZ össznemzeti vitával próbált megoldást keresni. /Nits Árpád: Markóra várva. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
1998. május 7.
Folyik a vita az önálló magyar egyetem helyéről. Hollanda Dénes professzor, a Marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja annak a híve, hogy Marosvásárhelyen legyen az egyetem. Szerinte már eldöntött dolog, hogy ebben a városban lesz a magyar egyetem, amelyben megkezdődik majd az orvosi és a műszaki oktatás. A professzor szerint a tanári gárda is megvan mind a két szakon, a szükséges pénzalapok összegyűjtésével pedig már 2000-ben meg is indulhat az oktatás. Hollanda szerint 5 millió dollárt kell összegyűjteni. Már bejegyezték az alapítványt és a kuratóriumot. Hollanda maga fizette be az alapítvány létrehozásához szükséges 10 millió lejt. A kuratórium tagjai:Dávid László előadótanár, Sánta Tibor jogász és Kiss Elemér professzor. /Önálló magyar egyetem Marosvásárhelyen? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ A egyetem helyéről vita van, ezt mutatja az ugyanezen lapszámban közölt, a Kolozs megyei RMDSZ-képviselők Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levele, amelyben a képviselők aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az újraindítandó állami magyar tannyelvű egyetem központja Kolozsváron kívül más erdélyi városban is lehetséges lenne. Ezen kérdések megvitatására, tisztázására a kolozsváriak egy rendkívüli ülést megtartását szorgalmazzák, amelyre meghívják majd Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Kötő József oktatásügyi alelnököt, Horváth Andort, a Bolyai Társaság elnökét, Szilágyi Pál prorektort, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárait is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
1998. május 7.
A Markó Béla által vezetett RMDSZ-küldöttség és Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke Pozsonyban sajtótájékoztatót tartott. Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy minden ország, s ebből adódóan minden kisebbség helyzete is sajátos, de a kisebbségi problémák egy közös európai elv szerint igenis rendezhetők. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mostani látogatása abban egyedülálló, hogy a szövetség kormányzati tényezőként folytat tapasztalatcserét a szlovákiai magyar és a szlovák ellenzéki erőkkel. Hogy az RMDSZ küldöttsége kormánypártként miért nem találkozott szlovák kormányzati tényezőkkel, azt Duray Miklós azzal indokolta, hogy az RMDSZ vezetőivel úgy egyeztek meg, hogy azokkal a szlovák pártokkal találkoznak, amelyekkel az Együttélés is együtt tud működni. Markó Béla elmondta, "tudomásunk és vendéglátóink szerint a szlovákiai törvények diszkriminálják a kisebbségeket. Ez e pillanatban még Romániában is úgy van, de a többségi akarattal született kormányprogram szerint ezt a közeljövőben megváltoztatjuk". Elmondta, valóban úgy tűnik, hogy Romániában a hatalmon lévő erők velünk együtt egészen új úton indultak el.. Tapasztalataink szerint a szlovákiai magyar pártok ezt a modellt követendőnek látják, és mindenképpen szeretnének olyan együttműködést kialakítani a szlovák demokratikus erőkkel, mint amilyen nekünk sikerült a románokkal". /Szabadság (Kolozsvár), /
1998. május 8.
Máj. 8-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök találkozott a bukaresti magyar nyelvű sajtó képviselőivel. Az immár rendszeressé vált és az RMDSZ-t foglalkoztató legaktuálisabb kérdések megvitatására alkalmat adó találkozón, amelyen az RMDSZ és a sajtó közti kapcsolat különböző vetületeiről, a sajtó gyorsabb és jobb tájékoztatásáról, másfelől a sajtó közvélemény formáló szerepéről folyt kötetlen beszélgetés, jelen volt ezúttal Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint Kötő József, Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8., 1259. sz./
1998. május 8.
Máj. 8-án ülésezett Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László, Kötő József, Székely István, Péter Pál és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Bara Gyula munkaügyi államtitkár. Az RMDSZ területi és megyei szervezeteinek elnökeit tömörítő testületet Markó Béla tájékoztatta az elmúlt hetek fontosabb politikai eseményeiről, elsősorban az Operatív Tanácsnak a napokban hozott, az államtitkári tisztségek betöltésére vonatkozó döntéseiről. Rámutatott arra, hogy e tisztségek betöltésével az RMDSZ-nek megnövekednek a lehetőségei hozzájárulni, a sajátos kisebbségi kérdések rendezésén túl, az ország általános társadalmi és gazdasági kérdéseinek kezeléséhez és megoldásához. A szövetségi elnök tájékoztatóját a területi elnökök beszámolói követték, amelyekből világosan kirajzolódott, hogy a megyék egyik közös és legsürgetőbb problémája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén hogy a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó előírásait nem mindig és nem mindenütt alkalmazzák. A tanácskozáson Bara Gyula munkaügyi kérdésekben adott felvilágosítást, Borbély László területrendezési államtitkár - kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöki minőségében - a területi szervezetekkel való kapcsolattartás megkönnyítése és javítása tárgyában tett javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 11., 1260. sz./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának máj. 8-án, Kolozsváron megtartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök beszámolót tartott az elmúlt hetek politikai eseményeiről, kitérve az Operatív Tanács, az államtitkári tisztségek betöltésével kapcsolatos döntésére. Az elnöki tájékoztatást a területi elnökök beszámolója követte. Ezek központi témáját az anyanyelvű oktatás terén felmerülő problémák képezték. A területi elnökök ugyanis beszámoltak arról, hogy számos helyen még mindig nem alkalmazták az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó rendelet előírásait. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
1998. május 9.
Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nevében nyílt levéllel fordult Markó Bélához és Takács Csabához és Béres Andráshoz, kifejtve, hogy hiányolják: az RMDSZ nem állt ki egyértelműen a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem újraindítása mellett. Elvárják, hogy Béres András államtitkár határozottan mondjon véleményt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
1998. május 9.
Birtalan Ákos a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által rendezett bukaresti sajtótalálkozón megerősítette korábbi Sepsiszentgyörgyön elhangzott kijelentését, miszerint, amennyiben a parlament nyári vakációja előtt nem kerül sor az oktatási törvénynek a kormányprogramban előírtak szerinti módosítására, lemond miniszteri tisztségéről. Hangsúlyozta, hogy már most, két hónappal a tavaszi parlamenti ülésszak lezárása előtt jelzi elhatározását, ne mondhassák, hogy lépése "derült égből villámcsapás". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ Markó Béla már Birtalan Ákos kijelentése előtt leszögezte, hogy az oktatási törvény megfelelő módosítása feltételét képezi az RMDSZ kormányzati részvételének. A lap ismertette Béres András tanügyi államtitkár, Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár véleményét az RMDSZ-es idegenforgalmi miniszter kijelentésével kapcsolatban. Mindhárman megerősítették, hogy vállalják a szolidaritást Birtalan Ákossal, de kifejezik meggyőződésüket, hogy a nyári parlamenti vakációig biztosan napirendre tűzik az oktatási törvény módosítását. Tokay György hozzáteszi, nem csak azt tartja fontosnak, hogy a módosítási tervezetek határidőre a parlamentbe kerüljenek, hanem azt is, hogy határidőre megszűnjenek a kisebbségi oktatás korlátozásai. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
1998. május 10.
Máj. 3-10. között immár hetedik alkalommal rendezte meg Nagyvárad magyarsága a Varadinum '98 ünnepségsorozatot. A nagyváradi történelmi egyházak, illetve az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete által patronált nyolcnapos rendezvénysorozatból kiemelkedett az elsõ napon, május 3-án lezajlott román-magyar értelmiségi találkozó a Lorántffy Zsuzsánna Református Központban, amelyen megnyitó beszédet mondott Tõkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Vasile Sabau nagyváradi ortodox lelkész; továbbá a máj. 6-án este a Tibor Ernõ Galériában tartott könyvbemutató. Máj. 9-én, a Varadinum '98 utolsó elõtti napján Nagyvárad vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezetõ elnök. Az RMDSZ országos vezetõi a nagyváradi RMDSZ-vezetõkkel és -tanácsosokkal a helyi TVS-2 kábeltévé által sugárzott kétórás egyenes adásban ismertették a szövetséget foglalkoztató legfontosabb kérdéseket. Az "Otthon a hazában! Otthont Európában!" címmel sugárzott adásban a szövetségi, illetve ügyvezetõ elnökön kívül részt vett Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök, valamint Dudás Károly a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökségi tagja, illetve Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége képviseletében. A Varadinum máj. 10-én, vasárnap a hagyományos Szent László körmenettel, majd este a Kármán József-Szabó Magda szerzõpáros "Fanny hagyományai" címû színdarabjának bemutatójával zárult, a Szigligeti Társulat mûvészeinek elõadásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1261. sz./
