Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 1658 találat lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 1651-1658
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  

Névmutató: Toró T. Tibor

2012. május 24.

Toró: Frunda György paktumot kötött Dorin Floreával
Érthetetlen, ám egyáltalán nem meglepő az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői számára, hogy a polgármesteri székért folytatott harcban négy hónap alatt Frunda György, az RMDSZ jelöltje miért alakult át Smaranda Enache támogatójából vetélytársává.
Toró T. Tibor, az alakulat elnöke szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján utalt arra az interjúra, amit az RMDSZ szenátora a tulajdonában levő Gaga Rádiónak adott az elmúlt év novemberében.
Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke szerint Marosvásárhelynek következetes polgármesterre van szüksége, nem olyanra, aki novemberben egyet mond, és négy hónap múlva, áprilisban mást tesz. „A következetességet Smaranda Enache jelenti, aki több mint húsz éve ugyanazokat az értékeket képviseli” – vélekedett szerdai sajtótájékoztatóján a néppárt megyei vezetője.
Az alakulat országos elnöke, Toró T. Tibor sokkal keményebben fogalmazott. „Aknamunkájával Frunda félreállított egy fiatal jelöltet, aki az összes marosvásárhelyi magyart tudta volna képviselni, és aki egy jó kampánnyal Dorin Florea regnáló polgármester komoly kihívója vagy akár legyőzője lehetett volna. De nincs miért csodálkoznunk Frundán és a következetlenségén, hiszen többször is becsapta választóit” – jelentette ki Toró T. Tibor.
Példaként a 2007-es EP-választásokat említette, amikor a kampányban brüsszeli terveiről beszélt, majd miután listavezetőként bejutott az uniós parlamentbe, visszalépett Winkler Gyula javára. Toró szerint Frunda ezúttal Dorin Floreával kötött paktumot.
Az EMNP vezetői szerdán első ízben beszéltek arról, hogy ők már akkoriban „Smaranda Enachéban gondolkodtak”, amikor Vass Leventét javasolták közös jelöltnek. „Mivel az RMDSZ hallani sem akart Enache asszonyról, az A-tervből B-terv lett, és így került előtérbe a fiatal orvos-politikus Vass Levente” – magyarázta Toró.
Nyirő József újratemetése kapcsán az EMNP elnöke kifejtette, egyetért az író földi maradványainak hazaszállításával, de – mint mondta – nem természetes, hogy ez politikai üggyé váljon, és talán nem kellett volna választási kampány idejére tenni az újratemetés időpontját.
Toró szerint „a szélsőségesség felé mutat” az a törvénytervezet, amely román nyelvvizsgát ír elő a köztisztviselők számára. Hozzátette: reméli, hogy a képviselőház nem szavazza meg a szenátusban hallgatólagosan elfogadott tervezetet.
Az EMNP elnöke úgy véli, az új választási törvény „mélységesen antidemokratikus”, szerinte az etnikai arányosság elvét kellene alkalmazni a jogszabályban.
Toró szerint ugyanakkor szükség van az erdélyi magyar politikai erők és a civil társadalom együttműködésére, hogy közös álláspontot alakítsanak ki válaszképpen a kormány és a parlament „magyarellenes és antidemokratikus” lépéseire. Példaként említette a magyar prefektusok, alprefektusok és intézményvezetők menesztését.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2012. május 24.

Az EMNP bűnügyi feljelentést tesz a rendőrség ellen a megfélemlítések miatt
Bűnügyi feljelentést készül tenni a rendőrség ellen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos vezetősége. Toró T. Tibor elnök tegnap Marosvásárhelyen bejelentette, hogy tagjaik és támogatóik zaklatása és fenyegetése miatt panaszt emelnek a hatóság ellen. Mint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség tizenkét megyében kezdett bűnügyi vizsgálatot a demokrácia-központok munkatársai ellen.
A történet 2011 tavaszára vezethető vissza, amikor még a párt bejegyzés előtt állt. Ekkor Buta Levente marosvásárhelyi polgár azt állította, hogy a helyi demokrácia-központ alkalmazottjai rá akarták venni, aláírásával támogassa az EMNP-t. „Ez a bizonyos személy sem a támogatók listáján, sem a magyar állampolgárságért folyamodók között nem szerepel. Feljelentésében mégis azt írta, hogy amikor betért a Klastrom utcai hivatalba, a demokrácia-központ munkatársai megpróbálták meggyőzni, hogy aláírásával támogassa a néppárt bejegyzését.
Azóta embereinket folytonosan zaklatja a rendőrség” – számolt be a történtekről Toró. Mint elmondta, legutóbb Szatmár, Beszterce-Naszód és Szeben megyében hívatták be a rendőrségre vagy hallgatták ki otthonukban, munkahelyükön a demokrácia-központok alkalmazottjait, illetve a párt tagjait, támogatóit. Az elnök példákkal is szolgált: egy nagyszebeni aláírónak a hatóság embere a tudtára adta, hogy a következő rendőrségi látogatására az ügyvédjét is vigye; a bethleni Kerekes Zoltánt írásban esküdtették meg, hogy a támogató íven szereplő aláírás valóban az övé.
Az EMNP egyik ifjú tagja attól tart, hogyha a rendőrségen vállalja aláírásának hitelességét, az információ eljut a település RMDSZ-es alpolgármesteréhez is, aki bosszúból ejtheti a fiataloknak épült lakások várólistájáról. Toró szerint bosszantó, hogy sok helyen a román nyelvet kevésbé ismerő idős személyekkel íratnak alá különböző nyilatkozatokat.
Tivadar Dénes, az EMNP Szatmár megyei politikusa nemrég arról számolt be, hogy a megye több településén mintegy harminc olyan esetről szereztek tudomást, amikor a párt tavalyi nyilvántartásba vételét aláírásukkal támogató civileket zaklattak a hatóságok. Hozzátette: nem tudja, miként juthattak a támogatói ívek a román rendőrség birtokába, de abban biztos, hogy a hatóság politikai utasításra cselekszik.
Az elmúlt év végén az EMNP Hunyad megyei aktivistáit kérették be a dévai rendőrségre. Szász Péter, az alakulat egyik regionális szervezője, a beidézett aláírásgyűjtők egyike elmondta: az önkéntes fiatalokat abszurd módon aláírás-hamisítással, valamint az aláírásokért cserébe nyújtott pénzösszegek felajánlásával vádolták. Mint kiderült, valamenynyiüket az a bukaresti Adrian Drăghici ügyvéd jelentette fel, akinek a nevéhez fűződik a bejegyzési folyamat első szakaszában benyújtott, a néppárt bejegyzési szándékát támadó másik feljelentés is, melyet a fővárosi törvényszék elvetett.
Drăghici egy évvel ezelőtt közjegyzőnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor volt művelődésügyi miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnökét a néppárt bejegyzését támogató aláírási ívek tanulmányozására és fénymásolására.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

2012. május 24.

Az EMNP rendőrségi zaklatásra panaszkodik
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor szerint rendőrségi zaklatás folyik az EMNP támogatói ellen. Emlékeztetett, hogy a párt bejegyzésekor számtalan támadás érte őket. Többek között egy Buta Levente nevű egyén bűnügyi feljelentést tett, mert a marosvásárhelyi Demokráciaközpontban, állítólag, a honosítási kérelem kitöltését ahhoz kötötték, ha aláírja az EMNP támogató íveit.
A bűnügyi feljelentés következtében az erdélyi demokráciaközpontok munkatársait – szám szerint 23 iroda alkalmazottait – zaklatni kezdte a rendőrség. Ez tavaly augusztusban történt. Később azt hitték, mondta Toró, alaptalannak találva a vádakat, lezárult a folyamat, azonban most, a választási kampány idején, három megyében zajlik rendőrségi zaklatás részben azok ellen a személyek ellen, akik aláírást gyűjtöttek az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez, részben az aláírók ellen. Jelenleg Szatmár, Beszterce-Naszód és Szeben megyében keresik meg az embereket. Konkrétan a Bethlenvárosban jelenleg zajló akciót említette, ahol a rendőrség a támogató aláírások fénymásolatával jár, felkeresi a lakásukon, a munkahelyeiken, megállítja az utcán az embereket, akik rajta vannak, és nyilatkozatok aláírására kényszerítik őket. Egy nyilatkozatot ki is osztott a sajtónak.
Az elnök szerint pszichológiai nyomást gyakorolnak egyszerű emberekre. Egyelőre a közvélemény tudomására hozza a történteket, de ha nem találnak megoldást, feljelentést tesz a rendőrség ellen.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)

2012. május 25.

Hírsaláta
CINKELT KÁRTYÁKKAL JÁTSZIK. Frunda György ellenzi Nyirő József újratemetését, és szerinte párttársának, Bunta Leventének, Székelyudvarhely polgármesterének is ez az álláspontja – derült ki a Románia TV hírtelevízió egyik vitaműsorából, amelyet szerdán az interneten is elérhetővé tettek.
Így esik le az álarc az egyik legfuttatottabb RMDSZ-es szenátor, Frunda György arcáról, akivel kapcsolatban már az a gyanú is felmerült, hogy lepaktált ellenjelöltjével, Dorin Floreával. A gyanú azért fogalmazódhatott meg, mert meglehetősen gátlástalan módszerrel iktatta ki a választási versenyből Vass Leventét, s mert az elmúlt huszonkét év alatt többször is becsapta választóit – vélekedik Toró T. Tibor, az EMNP vezetője. (Krónika)
SZŰKÍTENÉK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG JOGKÖRÉT. Hogy terveit, elképzeléseit mihamarabb megvalósítsa, az új kormány korlátozná az alkotmánybíróság hatáskörét, az erre vonatkozó törvénytervezetet már a hét elején benyújtották. A kormánypárti képviselők javaslata szerint a taláros testület a jövőben csak a törvények és a törvényhozási házszabályok alkotmányosságát ellenőrizhetné, a képviselők és a szenátorok által elfogadott határozatokét nem. A kezdeményezők az előterjesztés indoklásában arra hivatkoznak, hogy a határozatok alkotmányossági vizsgálata túlzottan megterheli az alkotmánybíróságot, ráadásul a taláros testület túlságosan gyakran játssza a döntőbíró szerepét az állam intézményei között. (Gândul) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. május 25.

„Új egységet” akar az EMNP
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az „új egység” jegyében szeretne együttműködni a többi magyar politikai szervezettel, jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor.
A néppárt országos elnöke szerint ez az együttműködés a jelenleg zajló választási kampány utáni békeidőben kell, hogy kicsúcsosodjon. Az „új egység” jegyében nem egy szűk keretbe szeretnék belevinni az embereket, hanem azt szeretnék, hogy a politikai pártok, egyházak és civil szervezetek partnerként működjenek együtt, mondta Toró T. Tibor, aki szerint az EMNP ellenfele nem a más pártok, hanem a probléma, amit meg kell oldani. Hozzátette: a jelenlegi román politikai pártokat és a kormány intézkedéseit figyelve attól tart, hogy ez több, mint a szokásos magyar kártya kijátszása. A néppárt elnöke szerint az RMDSZ hibája, hogy nem sikerült garanciákat kiharcolnia arra, hogy az elnyert jogokat ne lehessen megváltoztatni, az a baj, hogy az eddigi eredmények ingoványos talajra épültek. Toró T. Tibor szerint a választási törvényre a magyar politikai szervezeteknek együtt kell megoldást találniuk. Ezért felkéri az RMDSZ és az MPP vezetőit, hogy az önkormányzati választás után üljenek le, elemezzék a helyzetet és találjanak megoldást.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. május 29.

Beszáll az RMDSZ a MOGYE-perbe
Az RMDSZ is bekapcsolódik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet érintő (MOGYE) perbe – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Kincses Előd, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) jogi képviselője.
Mint mondta, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetője, valamint Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke már korábban jelezte a bírósági eljárásban való részvételi szándékát. Mint ismeretes, a RMOGYKE tavaly novemberben per keretében kérte az felsőoktatási intézmény chartájának érvénytelenítését, és az egyetemi választások hatálytalanítását. Krónika (Kolozsvár)

2012. május 30.

Kampányfélidő: bizakodik az EMNP
Országos és helyi kampányeseményekről is beszámoltak tegnap, Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetői, azaz Toró T. Tibor országos elnök és Gergely Balázs alelnök. – Kolozsvár kiemelt fontosságú az EMNP számára, hiszen ez a város jelenti a Székelyföldet és Partiumot összefogó pillért. Értékelem a néha nehéz körülmények között dolgozó kolozsvári és Kolozs megyei EMNP-csapat tevékenységét. Reménykedjünk, hogy a június 10-i helyhatósági választás után beköszöntenek a „dolgos békeidők”. Az EMNP és az RMDSZ partnerré lép elő, és az erőszakos román érdekkel szemben egységesen képviselik majd a magyarságot – fejtette ki Toró T. Tibor.
Megtudtuk: mind az országos, mind a megyei EMNP által szervezett kampányrendezvényeken előfordult, hogy azokat megzavarták. – Az RMDSZ rossz üzenetet közvetít a választók felé, amikor azt mondja: az összes, nem az RMDSZ-re leadott szavazat elvész. Így csak a rossz érzést, a félelmet és a görcsöket erősíti meg a szavazókban. Az EMNP pozitív üzenetet fogalmaz meg választói felé: merjünk változtatni, hozzuk ki az emberekből a jót, buzdítsuk arra, hogy lépjenek túl a félelmeiken. Minden ránk adott szavazat növeli az esélyt, hogy az ne vesszen el, hanem hasznos szavazattá váljon. Minden esély megvan arra, hogy az új kolozsvári tanács kiegyensúlyozottabb legyen, mint a jelenlegi. A választások után az EMNP hajlandó koalíciót kötni azokkal a román pártokkal, akik írásban vállalják azt, hogy a magyar közösség igényeit figyelembe veszik. A magyar tanácsosok most is a „mérleg nyelve” lehetnek – magyarázta Gergely Balázs polgármesterjelölt.
Ami az EMNP és a magyar sajtóval való kapcsolattartást illeti, a párt vezetői megjegyezték: az RMDSZ-hez közeli sajtó ritkán jön el rendezvényeikre, és a párt által küldött közleményeket sem hozzák le. Példaként emlegették a Paprika rádiót, amelynek kuratóriuma úgy döntött: óránként 30 másodperces ingyenes spotot biztosít mind az RMDSZ, mind az EMNP részére. A párt képviselői szerint lapunknak a kampányban tanúsított hozzáállását kiegyensúlyozottnak nevezték.
N.-H. D. Szabadság (Kolozsvár)

2012. június 6.

Hajtóvadászat a Néppárt szimpatizánsai ellen
Beszterce-Naszód megyében minden aláírót megkeres a rendőrség
Néhány hete újra több erdélyi megyében is ellenőrzik az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési listáinak hitelességét. Az EMNP tavalyi bejegyzési folyamatával párhuzamosan már ügyészségi eljárás indult a bejegyzéshez szükséges aláírások hitelességének vizsgálatára: előbb Vâlcea megyében nyomoztak, majd tavaly decemberben Hunyad megyében lendült munkába a rendőrség.
, valamint a környékbeli szórványmagyar falvakban zajlanak legnagyobb hévvel a Hunyad, Szeben és Beszterce-Naszód megyei, választás előtt kivizsgálások. Az utóbbi megyében nyilvántartásba vett 714 aláírót felkeresik a rendőrök, győződhettünk meg, amikor Kerekes Zoltán nyugalmazott állatorvos, a Néppárt bejegyzését támogató aláírások Beszterce-Naszód megyei listáinak koordinátora kíséretében bekopogtunk néhány bethleni és magyarberétei családhoz, ahol a napokban fordult meg a rendőrség. Kiderült: minden listán szereplő személyt megkeresnek. Ha valakit nem találnak otthon, a rendőr visszatér – akár többször is –, amíg személyesen találkozik az illetővel.
A rendőrség kiemelt érdeklődését Kerekes annak tulajdonítja, hogy elsőként Beszterce-Naszód megyében végeztek az aláírásgyűjtéssel, ami minden bizonnyal nem csak az RMDSZ-nek, hanem a román államhatalomnak is szemet szúrt. Úgy véli, az aláírók választások előtti zaklatása összefüggésben van a kormányváltással is, hiszen az új román miniszterelnök, Victor Ponta egyértelművé tette: a Néppártot szélsőséges, nemkívánatos pártnak tekinti.
Karhatalmi nyomozás
Zoltán Emese Ildikó nyugalmazott bethleni magyartanárnő nem ijedt meg, ha bekopogott hozzá a rendőr azzal a kérdéssel, hogy ő írta-e alá másfél évvel ezelőtt az inkriminált listát. Elmondja: a nála is házaló fiatal rendőr további negyven aláíróhoz volt hivatalos. Ez azt jelenti, hogy a megyei rendőrség legalább 18 beosztottja napokon át vadászott gyanútlan emberekre, hátha akad olyan, aki azt mondja, nem írta alá a listát. Kerekes szerint ilyenről nemigen tudnak, viszont mindenki felháborítónak tartja a rendőrség módszerét.
Kertész László nyugdíjas azt mondta, idős, beteg emberként bizony megijedt, amikor rányitott a rendőr, és olyan esemény felől érdeklődött, amire ő maga is nehezen emlékezett már. Kertész hosszas gondolkodás után aztán rájött, hogy mit is írhatott alá tavaly tavasszal. A férfi elcsukló hangon mondja: mindig becsületes ember volt, ezért is tartja elképesztőnek az ilyesfajta nyomozást. Veres Sándor nyugalmazott értelmiségiként átlát a szitán. Több magyar lap olvasójaként jól tájékozott a közéletben, sok időt tehát nem kellett eltöltenie vele a rendőrnek. A módszert ő is felháborítónak tartja.
A Bethlentől 14 kilométerre fekvő Magyarberétén az RMDSZ-elnökön kívül mindenki aláírta a listát. Ide is ellátogatott a rendőrség, és sorra vette a zömében gazdálkodó, egyszerű embereket. Egy istentisztelet után terjedt el a hír, hogy a faluban házalnak a rendőrök, és mindenkit kihallgatnak. Sokan megijedtek: van, aki azt mondta, hogy gyakran berendelik őket bethleni rendőrségre. Éder Károly – az aláírásügyben a faluba látogató állatorvos ismerőseként – elkísérte Kerekes Zoltánt az emberekhez. Elmondta, Kerekes mindenkinek elmagyarázta részletesen, milyen listáról van szó, aki akarta, odaadta személyazonosságiját, az aláírásgyűjtő pedig ennek alapján töltötte ki az aláíró adatait a listán. Egy idősebb házaspár kivételével valamennyi aláíró elismerte, hogy az ő kézjegye szerepel a listán.
Csak Lakatos Erzsébet nyilatkozta a rendőröknek, hogy már nem emlékszik, aláírta-e, vagy sem. Erzsébet asszony érdeklődésemre azzal mentegetőzött, ő már nem emlékszik, hogy mi volt másfél évvel ezelőtt. A rendőr úgy jegyezte fel, hogy sem ő, sem pedig férje nem írta alá a listát, holott az íven valamennyi személyes adatuk szerepel az aláírásukkal együtt. A férje agyvérzésen esett át, ő meg nem emlékezett a részletekre. Kerekes Zoltán és Éder Károly viszont egyaránt jól emlékeztek, hogy a házaspár is aláírta azt. Kerekes szerint kizárt, hogy olyan ember került volna a listára, aki nem írt alá, az adatokat az illető a lakosok személyi igazolványa alapján vezette fel. Ha valaki nem akarta aláírni, oda sem adta a személyi igazolványát az aláírásgyűjtőnek.
Ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei elnöke szerint egyértelműen megfélemlítésről van szó. Azzal, hogy otthonaikban és munkahelyükön zaklatják az illetékesek a Néppárt szimpatizánsait, eltántoríthatják őket attól, hogy elmenjenek szavazni.
Az EMNP vezetőit nem tájékoztatták
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor elfogadhatatlannak tartja a rendőrség megfélemlítő akcióját, és tiltakoznak ellene. Az elnök furcsállja, hogy a több megyében elindított eljárásokról sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség nem tájékoztatta a Néppárt vezetőit. Toró szerint azzal is összefüggésbe hozható a mostani sietség, hogy július 1-től változik a büntető törvénykönyv. Az új rendelkezések arra kötelezik a nyomozó szerveket, hogy minden hasonló esetben az érintettek tudomására hozzák, milyen vádak alapján nyomoznak. Valószinüleg ezt akarják most elkerülni a hatóságok, hiszen senkit nem tájékoztatnak az eljárásról. A Néppárt vezetősége azzal szembesül, hogy több megyében is zaklatják szimpatizánsaikat. Toró ügyvédi segítséget ígért a jogtalanul meghurcolt aláírásgyűjtők megsegítésére.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése során amúgy előreláthatónak nevezte, hogy a különböző fellebbezések és feljelentések nem érnek véget a helyben hagyó bírósági döntéssel. A több hónapig elhúzódó bírósági pártbejegyzés idején a román hatalom elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok pénzügyi ellenőrzésére összpontosított. Az ellenőrzéseket akkor nem követte elmarasztalás vagy büntetés, az ellenőrzők mindent rendben találtak, erről jegyzőkönyvek is készültek.
Demokrácia Központok: csatolt áru
Miután pénzügyi szempontból nem találtak támadható felületet, a Demokrácia Központok működésének ellenőrzését átvette az ügyészség. A marosvásárhelyi Demokrácia Központ ellen bűnügyi feljelentés érkezett: Bunta Levente ügyészséghez eljuttatott feljelentése azzal vádolta a központ munkatársait, hogy a magyar állampolgárság igénylésére benyújtott dossziéját csak úgy voltak hajlandók kezelni, ha aláírja a Néppárt támogatólistáját. Az ügyészségi eljárás során Kali István, a Demokrácia Központ vezetője egyértelművé tette: nyilvántartásukban nem szerepel Bunta Levente nevére összeállított állampolgársági dosszié, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt listáit sem írta alá ilyen nevű ember, soha nem találkoztak Bunta Leventével. Kali lapunknak elmondta, hogy a temesvári ügyészségtől kapott értesítést arról, hogy bűntény hiányában a nyomozást leállítják.
„Gyanús” aláírások Hunyad megyében
A párt aláíráslistáinak ellenőrzése már a pártbejegyzés során elkezdődött Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvása, illetve feljelentése nyomán. Elsőként a Kárpátokon túli listákba nézett bele a rendőrség. A Vâlcea megyei, 792 aláírást tartalmazó lista ügyében értesüléseink szerint Zatykó Gyula partiumi és Pap Előd székelyföldi régióelnököket vádolták meg, a rendőrség azonban még egyiküket sem hallgatta ki, a tavaly elkezdett nyomozásnak nincsenek újabb fejleményei. Sándor József, a Néppárt szilágysági elnöke lapunknak elmondta, kiemelten vigyáztak a Kárpátokon túli megyékben gyűjtött aláírások hitelességére, hiszen várható volt, hogy ezek a térségek szolgáltatják majd az első támadási felületet. Sándor József a Suceava megyei aláírásgyűjtést ellenőrizte, és mivel úgy vélte, hogy az összegyűjtött aláírások között hibás is lehet, a teljes listáról lemondtak.
Adrian Drăghici – illetve a mögötte álló ismeretlen személyek – az erdélyi szervezetek közül elsőként a Hunyad megyeit jelentette fel még júniusban. A rendőrség decemberig pihentette a feljelentést, majd kihallgatásra rendelte be a megyében összegyűjtött 813 aláírás hét intézőjét és hitelesítőjét. Szász Péter, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének alelnöke lapunknak elmondta: a dévai kihallgatáson a rendőrök nem tudtak vádat emelni ellenük, ugyanakkor tájékoztatták őket arról is, hogy eljárás indult a listák átvilágítására. Szász szerint a kihallgatáson jelen lévők ezt nehezményezték, és a rendőrök tudomására hozták, hogy alaptalan gyanúsítgatások mentén indítanak eljárást ellenük. A rendőrségről kilépő néppártiak az esetről az intézmény bejáratához összehívott, rögtönzött sajtótájékoztató keretében számoltak be. Szász elmondta: az azóta eltelt több mint hat hónap alatt nem kereste őket a rendőrség, azonban a Néppárt helyi tisztségviselői folyamatosan arról tájékoztatnak, hogy a rendőrség személyesen keresi fel a listát aláíró személyeket, hogy rákérdezzen: tudják-e, mit írtak alá, és valóban ők írták-e alá a listákat? Szász szerint nem véletlen, hogy a rendőrség a szórványmegyék magyarságát próbálja megfélemlíteni és megalázni, ugyanis arra alapoznak, hogy szórványban kiszolgáltatottabb a magyarság, mint a tömbvidékeken.
Az erdélyi Napló által megkérdezett jogi szakértő lapunknak elmondta: mivel a nyomozók nem fogalmaznak meg vádat, az emberek elutasíthatják a rendőrökkel való együttműködést. A rendőrök legtöbbször mézes-mázas szavakkal keresik fel az embereket, azzal pedig, hogy egy közel másfél évvel ezelőtti aláírás hitelessége felől érdeklődnek, megijesztik, zavarba hozzák őket. Ez is a céljuk, hiszen így sokkal könnyebb olyan embereket találniuk, akik azt nyilatkozzák, hogy nem emlékszenek, mihez adták aláírásukat. A nyilatkozatokat később felhasználhatják bűnügyi eljárás keretében az aláírási listákat hitelesítők ellen. Ha sikerül rábizonyítani valakire, hogy aláírást hamisított, két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A jogász szerint azonban az eljárás későbbi fázisaiban a rendőrök kénytelenek elfogadni a védőügyvéd jelenlétét, aki sokat segíthet védence ártatlanságának bizonyításában.
Rabló kiált pandúrt?
A Beszterce-Naszód megyei rendőrség szóvivője, Gorgan Antonela lapunknak elmondta: a megyében folyó nyomozás az Erdélyi Magyar Néppárt támogatólistáinak ügyében egy tavaly július elsejei feljelentés alapján indult. A szóvivő szerint egy bukaresti ügyvédi iroda által tett feljelentés szerint a megyében gyűjtött aláírások között vannak hamisak is, ezért indította el rendőrség a nyomozást. Kérdésemre, hogy a feljelentés nyomán miért egy év múlva kezdtek el nyomozni, a szóvivő azt válaszolta, hogy az eljárást már sokkal hamarabb elkezdték, a több száz aláírás ellenőrzése azonban lassan halad. Elmondta: a teljes lista ellenőrzése után a megyei ügyészség dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény, vagy sem.
Noha a feljelentő kilétéről a szóvivő nem nyilatkozott, vélhetően ugyanaz az Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd áll az ügy mögött, aki már a kezdetektől akadályozta a Néppárt bejegyzését, az aláíráslistákkal kapcsolatban pedig több más feljelentést is tett. A Krónika egyik korábbi cikke szerint Adrian Drăghici jó kapcsolatot ápol több bukaresti RMDSZ-tisztségviselővel: az ő felhatalmazásával Budai Richárd, a szövetség bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor volt kulturális miniszter tanácsosa hozzájuthatott az EMNP valamennyi támogatólistájához.
A bukaresti román sajtó szerint Adrian Drădhici, a „Termoelectrica-dosszié” vádlottja jelenleg szabadlábon védekezik egy 23 millió eurós korrupciós ügyben: a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint a jogász mintegy 3,8 millió eurós összeghez jutott jogtalanul.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2012. június 11.

A kormánypártok győztek az önkormányzati választásokon
A kormányzó baloldali Szociálliberális szövetség (USL) fölényes győzelmet aratott a vasárnap rendezett romániai önkormányzati választásokon az urnazárás után közzétett becslések (exit pollok) szerint. A magyar szavazatokért először versengett három romániai magyar párt, amelyek saját választási biztosaik jelentéseire hivatkozva eltérően értékelték az általuk elért eredményeket. Az első hivatalos részeredmények hétfő délelőttre várhatók.
A szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett felmérek szerint Románia legtöbb nagyvárosában, közöttük Bukarest mind a hat kerületében, Temesváron, Jászvásáron (Iasi), Kolozsváron, Nagyváradon is az USL jelöltjei szerezték meg a polgármesteri tisztséget.
Ugyancsak az USL támogatásával nyert magabiztosan, a voksok több mint 60 százalékát megszerezve újabb mandátumot Bukarest független főpolgármestere, Sorin Oprescu.
Az első becslések szerint Marosvásárhely az egyedüli nagyváros, amelyben a jobbközép Demokratikus Liberális Párt, a PDL megőrzi a polgármesteri széket: a GeoPol közvélemény-kutató intézet exit pollja szerint Dorin Florea jelenlegi polgármester több mint 50 százalékos támogatottsággal nyerhet az RMDSZ-es Frunda György előtt.
Victor Ponta miniszterelnök, az USL társelnöke az első becslések közzététele után azt mondta: az általa vezetett kormány a vasárnap lezajlott önkormányzati választásokon kapta meg a választói felhatalmazást az ország vezetésére. A Ponta-kabinet parlamenti bizalmi szavazás nyomán vette át május elején az ország irányítását.
A nagyvárosokra összpontosító exit pollokból nem derült ki, hogyan szerepeltek a választáson az egymással is versengő magyar pártok, amelyek saját választási biztosaikra hivatkozva hétfőre virradó éjjel eltérően értékelték az eredményeket.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) párhuzamos szavazatszámlálására hivatkozva vasárnap éjfél körül bejelentette: a szövetség 123 polgármesteri tisztséget nyert a romániai helyhatósági választásokon.
Az RMDSZ – urnabiztosaira hivatkozva – közölte, hogy Székelyudvarhelyen (Bunta Levente), Sepsiszentgyörgyön (Antal Árpád) és Székelykeresztúron (Rafai Emil) újraválasztották tisztségébe a szövetség polgármesterét. Azt valószínűsítik, hogy Baróton és Kézdivásárhelyen is az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött a Magyar Polgári Párt (MPP) hivatalban lévő polgármesterével szemben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vasárnap este úgy vélekedett: a magyar-magyar verseny nem segített a mozgósításban a romániai helyhatósági választásokon, és ez várhatóan a mandátumokban is mérhető lesz. A politikus a szövetség kolozsvári kampányközpontjában az urnazárás után elmondta: a románok és magyarok által vegyesen lakott, úgynevezett interetnikus környezetben a magyar szavazóknak a választáson való részvétele alacsonyabb volt, mint a román választóké.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke viszont úgy látta: a tavaly alakult új párt munkája is benne van abban, hogy a választók nagyobb arányban vettek részt a választásokon, mint négy évvel ezelőtt, és sikerült mozgósítania azokat, akik az elmúlt években távol maradtak a politikai közösségtől.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) több száz képviselőt juttatott az önkormányzati testületekbe, és ezzel a második legfontosabb romániai magyar politikai erővé lépett elő – állította Toró T. Tibor, az EMNP elnöke.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke eltérően értékelte az erdélyi magyar pártok támogatottságát, szerinte az MPP „rávert" az EMNP-re. Szász szerint az újonnan alakult EMNP megosztotta az RMDSZ-szel szemben álló jobboldalt, amely állítása szerint így együttvéve sem tudott olyan eredményt felmutatni, mint 2008-ban az MPP egymagában.
Szász Jenő a közelgő parlamenti választásokra utalva kijelentette: valamennyi romániai magyar szervezet részvételével nemzeti konszenzust kell felállítani annak érdekében, hogy közösen jelenítsék meg „a magyar érdeket a bukaresti nacionalizmussal" szemben. Az MPP elnöke Székelyudvarhely polgármesteri tisztségére jelöltette magát, a tisztséget 1996 és 2008 között ő töltötte be. Az urnabiztosok gyorsjelentéseiből azonban úgy tűnik, alulmaradt a négy éve hivatalban lévő RMDSZ-es Bunta Leventével szemben.
A vasárnapi önkormányzati választások hivatalos eredményeinek közzétételét a jórészt papíralapú adatfeldolgozás hátráltatja. A szavazás e módja mellett a csalások megelőzésére hivatkozva tartott ki a román választási hatóság. A hatóságok szerint a versengő pártok képviselői a szavazóhelyiségekben még tudnak figyelni egymásra, az általuk nagy körültekintéssel megírt jegyzőkönyvek pedig forrásértékű dokumentumoknak számítanak, amelyeket fegyveresek kísérnek egészen a megyei hatóságig.
Minden egyes választóhelyiségben négy jegyzőkönyv készül, ezeket beszállítják a települési bizottsághoz, onnan pedig – előzetes ellenőrzés után – a dokumentumok a megyei választási irodához kerülnek. Így az adatok hétfő hajnalban jutnak számítógépbe: a statisztikai hivatal emberei előbb beszkennelik a jegyzőkönyveket, és csak azután kezdik az adatokat összesíteni.
A sajtónak a világhálón nincs rálátása a részeredmények alakulására: hivatalos adatokat csak úgy lehet megtudni, hogy a választási irodák négyóránként közleményben összegzik addigi munkájukat.
A részeredményekre vonatkozó első hivatalos jelentést hétfő délelőttre ígérte a román központi választási iroda, a véglegesnek tekinthető, de még mindig nem hivatalos eredmény hétfő estére várható. MTI. Erdély.ma

2012. június 11.

Toró: százezer szavazót mozgósított az EMNP
Az Erdélyi Magyar Néppárt mintegy százezer magyar szavazót késztetett politikai aktivitásra a vasárnapi önkormányzati választásokon, és több mint 225 önkormányzati képviselői és két polgármesteri mandátumot szerzett – jelentette ki a választási eredményeket értékelő sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a párt elnöke.
A hétfő délután tartott kolozsvári sajtótájékoztatón Toró elismerte az RMDSZ fölényes választási győzelmét. Hozzátette, ez nem érte meglepetésként. Csak azt találta különösnek, hogy a szövetségnek sikerült a román koalíciós partnerre hárítani a közös kormányzás teljes kudarcát. Toró elmondta, az EMNP-nek mintegy húsz településen csupán tíz-húsz szavazat hiányzott ahhoz, hogy polgármesteri tisztséget szerezzen, és az eredményt a versenytársaik „kreatív szavazatszámlálási technikái" is befolyásolták.
Sajnálatosnak tartotta, hogy pártjának nem sikerült átlépni az erdélyi nagyvárosok ötszázalékos küszöbét. Úgy vélte, Kolozsváron is, Marosvásárhelyen is és Zilahon is befolyásolta az eredményt a választók félelme, hogy elvész a kis pártra leadott szavazatot. „Marosvásárhelyen mi vagyunk a legkevésbé felelősek a magyar kudarcért. Közös jelöltet akartunk állítani, ám a másik két párt megosztó személyeket jelölt" – magyarázta az elnök.
Az EMNP elnöke százezerre tette azoknak a választóknak a számát, akik korábban nem vettek részt a választásokon, és akiket az EMNP megjelenése hozott az urnákhoz. Kijelentette, közvetett hatása is volt a pártja megjelenésének: ezáltal a versenytársak is rákényszerültek, hogy jobban mozgósítsák híveiket. A Bihar megyei Érmihályfalva és a Beszterce megyei Magyardécse és a Fehér megyei Torockó példáját említette, amelyeken a Néppárt úgy szerzett pozíciókat, hogy az általa előidézett verseny az RMDSZ-t is megerősítette. „Mi minden olyan mandátumnak örvendünk, amelyet magyar párt nyert el, hiszen a képviselet erősítése volt a célunk" – jelentette ki Toró.
Az erdélyi magyar választási eredmények általános értékelésében Toró pozitívumnak tartotta, hogy Erdélyben továbbra sem fenyeget a Híd-Most felvidéki párthoz hasonló román-magyar párt megjelenésének a veszélye.
Toró hozzátette, hétfő hajnalban internetes kapcsolat útján tanácskozott a párt elnöksége, és elhatározták, hogy folytatják a szervezetépítést, képviselőik pedig a korrupciógyanús ügyek átvilágításával kezdik a munkájukat az önkormányzatokban.
Gergely Balázs, a párt alelnöke elmondta, sokat tanult a kampány során Eckstein-Kovács Pétertől, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltjétől. Demeter Szilárd kampányfőnök beszélt arról, hogy nem volt mindenütt olyan felhőtlen az egymással versenyző jelöltek viszonya, mint Kolozsváron. Példaként a Szilágy megyei Kusalyon történteket hozta fel. Itt az EMNP jelöltjét korábban háza felgyújtásával fenyegették meg az RMDSZ helyi politikusai. A választás éjszakáján a mandátumot szerzett EMNP-jelölt felgyújtott csűrjéhez kellett kihívni a tűzoltóságot.
MTI. Erdély.ma

2012. június 11.

Toró: Fontosabb volt a kampánynál a mozgósítás
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: fontosnak tartja, hogy az idén a választók részvételi aránya magasabb volt, mint négy évvel ezelőtt, ebben pedig a Néppárt munkája is benne van.
Az EMNT-elnök kifejtette: örül annak, hogy a kampány során nagyon sok fiatalt mozgósítottak, akik lelkesen vállalták a jelöltséget, vagy önkéntesként vettek részt a kampányban. Már ezért is megérte ezt a kampányt lefolytatni. Nem is annyira a választás fontos, hanem a mozgósítás – vélekedett. Az erdélyi magyar közösség csak nyert azzal, hogy megjelent a Néppárt a politikai palettán, ez ugyanis versenyre késztette a többi magyar pártot, ennek azonban nem csak pozitív, hanem negatív aspektusai is voltak – mondta Toró.
Gergely Balázs úgy nyilatkozott: voksával olyan csapatot kívánt támogatni, akivel az elmúlt években is látványos megvalósításai voltak. Kolozsvár néppárti polgármesterjelöltje bízik benne, hogy a kampány végeztével „lecsillapodik mindenki”, az elkövetkező hónapokat-éveket pedig a pártok közötti „normális, konstruktív” együttműködés fogja jellemezni.
N.-H. D. Szabadság (Kolozsvár)

2012. június 11.

Káros magyar testvérharc
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) jelöltjei taroltak az önkormányzati választásokon
Marosvásárhelyen újabb mandátumot nyert Dorin Florea jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 54 százalékával maga mögé utasította a 30 százalékon álló Frunda György RMDSZ-es jelöltet. Kolozsváron a különböző exit-pollok a hibahatáron belüli eredményt mutatnak Marius Nicoară és Emil Boc volt kormányfő – az USL, illetve a PDL jelöltje – között.
Az országos részvételi arány alatt, de a négy évvel ezelőttinél többen vettek részt a bánsági, közép- és dél-erdélyi, valamint a partiumi megyékben a tegnapi helyhatósági választásokon. A nap folyamán mért adatok végig ezt a tendenciát mutatták, a lapzártánk előtti utolsó, 17 órai adatok szerint országos szinten a választási jegyzékben szereplők 39,01 százaléka adta le szavazatát. A magyarok lakta megyék a sereghajtók közé tartoznak: Temes megyében 32,34 százalékos, Arad megyében 36,30 százalékos, Kolozs megyében 37,52 százalékos, Szatmár megyében 39,72 százalékos, Fehér megyében 40,24 százalékos, Hunyad megyében 40,85 százalékos, Maros megyében 41,11 százalékos, Szilágy megyében 43,09 százalékos, Bihar megyében 43,76 százalékos részvételi arányt mértek.
Markó egységet vár
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint rendkívül fontos, kulcskérdés a magyarság szempontjából az egységes magyar képviselet megteremtése. „Erős önkormányzatokat szeretnék, ez rendkívül fontos a következő időszakban, mert érvényesülnie kell a helyi autonómiának, a szubszidiaritás, a decentralizáció elvének, és ezt erős, hozzáértő önkormányzatok, megyei és helyi tanácsok nélkül nem lehet megvalósítani” – mondta. Markó Béla kifejtette, a két magyar ellenpárt megpróbálta gyengíteni a szövetséget, de meg van győződve, hogy a magyar választók bölcsebbek, mint az a néhány politikus, akik az RMDSZ-en kívül próbáltak pártot alapítani. „Arról is meg vagyok győződve, hogy a mostani eredmény legalább olyan jó lesz, mint 2008-ban, vagy még jobb” – szögezte le Markó Béla.
Frunda eltévedt, aztán „hazatalált”
Délelőtt 10-re érkezett családjával az Unirea gimnáziumban berendezett szavazókörzetbe Frunda György, ahol csak a terembe érve tudta meg, nem oda, hanem egy másik körzethez tartozik. „Kellett volna előre értesíteni az embereket, a sajtóban közzétenni, változott a körzet, hogy már nem ahhoz tartozunk, ahová mindig is tartoztunk. De nem történt tragédia, átmegyünk a másik körzetbe” – mondta Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltje.
A Mihai Eminescu Ifjúsági Házban, ahol fél órával korábban Benedek Imre, az MPP polgármesterjelöltje is leadta szavazatát, már sor volt, mire Frundáék megérkeztek, így a sor végén várakozva beszélgettek az emberekkel, akik közül többen is kifejtették óhajukat, hogy mennyire szeretnék, ha valóban megtörténne a váltás, jóra fordulna a város sorsa. A 95 esztendős Székely Lenke például elmondta, azért szavazott, mert reméli, hogy szavazatával ő is hozzájárul a változáshoz. „Nekem már lehet, hogy mindegy, de a fiatalabb generációknak nem mindegy, ki vezeti a várost” – mondta az idős hölgy.
„Ha megnyerem a polgármesteri széket, hozzáfogok mindazon tervek megvalósításához, amelyeket a kampányban ismertettem, hetente tanácskozom majd a megyei tanácselnökkel és rendszeresen a prefektussal, hogy összehangoljuk a város és a megye dolgait” – fogadkozott Frunda. Hozzátette: nem zárkózik el az együttműködéstől a tanácsba bejutott pártok képviselőivel. „Biztonságos többséget alakítanék ki a városi tanácsban, mert olyan terveim vannak, amelyeknek kivitelezéséhez stabil tanácsi többségre van szükség” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
A szatmáriak folytatnák
Nem mondható, hogy a teljes korrektség jegyében zajlott a választás Szatmár megyében. Az RMDSZ megfigyelői már a kora délelőtti órákban értesítették a megyei választási bizottságot, hogy az USL megbízottai listákról hívogatják az embereket szavazni. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei elnöke feleségével szavazott az 59-es körzetben. Az őt váró újságíróknak elmondta, egy olyan csapatra szavazott, amely sikerrel tudja folytatni az eddigi munkát, biztosítani tudja a megye további fejlődését. Ilyés Gyula feleségével és két felnőtt gyermekével jelent meg a 68-as körzetben. „Korrekt és tisztességes adminisztrációra szavaztam, s arra, hogy maradjon meg a továbbiakban is a város békés, nyugodt hangulata” – mondta az RMDSZ-es polgármesterjelölt.
Ilyés Gyula szatmári polgármester győzelméért még izgulni kell
Cseke mindent megtett
„Új szemléletre szavaztam Biharért és Nagyváradért: ennek alapja azon területek azonosítása és fejlesztése, amelyeken kimagasló teljesítményt érhetünk el” – nyilatkozta Cseke Attila polgármesterjelölt tegnap reggel, miután leadta voksát Nagyváradon a 118-as szavazókörzetben. Cseke Attila elmondta, elégedett pozitív, új elemeket is bemutató kampányával. Példaként említette a 24 órás kampánymaratont, amely alkalmával sok helyen megfordult: piacokon, kórházakban, állomáson, emellett biciklizett és kocogott is. „Minden politikusnak javaslom ezt, mert közvetlenül kaphatnak információt a közösség életéről” – állította Cseke Attila, aki mindenkit arra biztatott: menjen el szavazni.
Kolozsvár belvárosában Eckstein-Kovács győzne
„Megyünk votálni… az is számít, az a votálás” – biztatta egymást két hölgy az egyik kolozsvári szavazóhelyiség előtt, mielőtt leadták volna a voksukat. Abban a körzetben, ahol Eckstein-Kovács Pétert várták a sajtó képviselői, elsősorban idősek, többen magyarok érkeztek, az exit poll felméréseket készítők elmondása szerint sok szavazatot kapott az RMDSZ jelöltje. Eckstein megszokott optimizmusát és harsány nevetését ezúttal sem hagyta otthon, a személyi igazolványát azonban szinte elfelejtette visszakérni. A szavazás után azt nyilatkozta, a kampány során végig a Szép város Kolozsvár című dalt dúdolta, és azt is szeretné, ha az ő polgármestersége alatt egy nagyon szép város lenne Kolozsvárból. Az imént említett optimizmusa azt sugallta, hogy győzni fog. Merre tovább bánsági magyarság?
„A folytonosságra, az építkezésre, a megmaradásra szavaztam ma. Arra adtam voksomat, hogy a Bánság olyan otthona legyen minden kisebbségnek, ahol élhető környezetben lehet felépíteni a közös jövőnket” – nyilatkozta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei tanácselnökjelöltje tegnap délben Temesváron. Halász ugyanakkor kitért a választás jelentőségére is: „Ma saját magunk dönthetünk arról, hogy milyen irányba mozdul el a bánsági magyarok jövője. Erős képviselettel erős közösségeket tudunk építeni, ezért létfontosságú, hogy minél többen járuljunk az urnákhoz”.
Az EMNP megvetné lábát
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNP védnöke tegnap délben adta le a voksát a nagyváradi Kórház utcai vérközpontban. A püspök elmondta: a templomból jött szavazni, számára hitből fakadó erkölcsi kérdés a választás. Kijelentette: pártegység helyett nemzeti egységre van szükség. Az EMNP eredményeire vonatkozó kérdésre Tőkés kifejtette: elsődleges céljuk, hogy megvessék a lábukat. Toró T. Tibor, a Néppárt országos elnöke Temesváron szavazott. A politikus elmondta: az erdélyi magyar politikában új egységre van szükség, ő pedig erre pecsételt, hiszen minden magyar pártra adott szavazat az új egységet erősíti. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. június 11.

Toró: a magyarság távolmaradása az RMDSZ megosztó jelöltjeinek köszönhető
Megosztó jelölteknek köszönhető a magyarság távolmaradása egyes városokban – jelentette ki Toró T. Tibor. Az EMNP-elnök kiemelte Frunda Györgyöt, illetve a marosvásárhelyi helyzetet, ahol a magyarság részvétele számottevően alacsonyabb volt az átlagnál.
Toró értékelése szerint Marosvásárhely egyértelműen az RMDSZ csúfos veresége. Hozzátette, a kialakult helyzetben az EMNP-nek is van némi felelőssége, azonban jóval kevesebb. A marosvásárhelyi polgármester-választás elveszett, mielőtt elkezdődött volna – jelentette ki. (hírszerk.) Transindex.ro

2012. június 12.

Toró: az EMNP mozgósító tényezővé vált
A Szociálliberális Szövetség (USL) elsöprő győzelme a választópolgárok büntetése a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu államfő felé – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Toró kifejtette: ahol az RMDSZ közösséget megosztó jelölteket állított, a magyarok egy része román pártok jelöltjeire szavazott. – A marosvásárhelyi polgármesteri tisztség elvesztése az RMDSZ helyi szervezetének csúfos veresége. Ott azért nem lett magyar polgármester, mert nem sikerült közös magyar jelöltet állítani. Szatmárnémetiben az RMDSZ nem volt hajlandó lemondani bukott polgármesteréről, Ilyés Gyuláról, habár az EMNP ott nem indított jelöltet. Nagyváradon sem sikerült megszereznie az RMDSZ-nek a polgármesteri tisztséget – tette hozzá Toró T. Tibor.
– A PDL most megkapta kormányzati büntetését, ám az RMDSZ tisztábban került ki a megszorításos intézkedésekkel tarkított kormányzásból. Az erdélyi helyhatósági választások győztese a magyarság szempontjából az RMDSZ, ám ez nem meglepő eredmény – hangsúlyozta Toró T. Tibor, majd elmondta: kilenc erdélyi megyében, a városi és községi önkormányzatokban legalább 225 néppárti tanácsosuk lesz, amelyhez hozzáadódnak a megyeiek is. (Bihar megyében 20, Szatmár megyében 9, Szilágy megyében 9, Máramaros megyében 8, Kolozs megyében 11, Fehér megyében 2, Maros megyében 21, Brassó megyében 3, Hargita megyében 83, Kovászna megyében pedig 60.)
Toró T. Tibor szerint az EMNP közel 100 ezer szavazópolgárt hozott vissza az urnákhoz, és mozgósító tényezővé vált, amely képes „felkavarni az állóvizeket”. – Abban reménykedünk, hogy a 2016-os helyhatósági választásokon kétszer ennyi tanácsost juttatunk az önkormányzatokba. Fiatal csapataink megtanulták: nem elég hitelesnek lenni, hanem a szavazatszámlálást is meg kell tanulniuk – tette hozzá Toró.
Az EMNP országos vezetősége úgy döntött, hogy a most mandátumot nyert tanácsosok feltérképezik a korrupciós gócokat. Továbbá, nyáron továbbképzést szerveznek nem csak tanácsosaiknak, hanem azoknak a jelöltjeiknek is, akik nem szereztek ugyan tanácsosi mandátumot, ám jól szerepeltek ezen a választáson.
Gergely Balázs, a néppárt kolozsvári polgármesterjelöltje először gratulált az EMNP és az MPP csapatának, illetve az RMDSZ-nek, amely szerinte „nagy veszteségek nélkül került be a Kolozs megyei és a kolozsvári tanácsba”. Gergely Balázs szerint hiba volt az, hogy nem jött létre a hárompárti összefogás Kolozsváron, mert hihetetlenül jó eredményt értek volna el.
Az EMNP a következő Kolozs megyei településeken jutott tanácsosi mandátumhoz: Ördöngösfüzes (1), Detrehemtelep (1), Várfalva (1), Szék (2), Magyarkapus (1), Körösfő (4), Kolozs (1). Szabadság (Kolozsvár)

2012. június 12.

Toró T. Tibor: Százezer szavazót mozgósított az EMNP
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mintegy százezer magyar szavazót késztetett politikai cselekvésre a vasárnapi önkormányzati választásokon, és több mint 225 önkormányzati képviselői és két polgármesteri mandátumot szerzett – jelentette ki a választási eredményeket értékelő tegnapi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a párt elnöke.
Toró elismerte az RMDSZ fölényes választási győzelmét. Hozzátette, ez nem érte meglepetésként. Csak azt találta különösnek, hogy a szövetségnek sikerült a román koalíciós partnerre hárítania a közös kormányzás teljes kudarcát. Toró elmondta, az EMNP-nek mintegy húsz településen csupán tíz-húsz szavazat hiányzott ahhoz, hogy polgármesteri tisztséget szerezzen, és az eredményt a versenytársaik „kreatív szavazatszámlálási technikái” is befolyásolták. Sajnálatosnak tartotta, hogy pártjának nem sikerült átlépnie az erdélyi nagyvárosok ötszázalékos küszöbét. Úgy vélte, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Zilahon is befolyásolta az eredményt a választók félelme, hogy elvész a kis pártra leadott szavazat. „Marosvásárhelyen mi vagyunk a legkevésbé felelősek a magyar kudarcért. Közös jelöltet akartunk állítani, ám a másik két párt megosztó személyeket jelölt” – magyarázta az elnök. Hozzátette, a marosvásárhelyi szereplés az RMDSZ csúfos csődje, de jelöltje révén az MPP is kivette a vereségből a részét. Az EMNP elnöke százezerre tette azoknak a választóknak a számát, akik korábban nem vettek részt a választásokon, és akiket az EMNP megjelenése hozott az urnákhoz. Kijelentette, közvetett hatása is volt pártja megjelenésének: ezáltal a versenytársak is rákényszerültek, hogy jobban mozgósítsák híveiket. „Mi minden olyan mandátumnak örvendünk, amelyet magyar párt nyert el, hiszen a képviselet erősítése volt a célunk” – jelentette ki Toró. Az erdélyi magyar választási eredmények általános értékelésében Toró pozitívumnak tartotta, hogy Erdélyben továbbra sem fenyeget a Híd – Most felvidéki párthoz hasonló román–magyar párt megjelenésének a veszélye. Toró hozzátette, hétfő hajnalban internetes kapcsolat útján tanácskozott a párt elnöksége, és elhatározták, hogy folytatják a szervezetépítést, képviselőik pedig a korrupciógyanús ügyek átvilágításával kezdik munkájukat az önkormányzatokban. Demeter Szilárd kampányfőnök beszélt arról, hogy nem volt mindenütt olyan felhőtlen az egymással versenyző jelöltek viszonya, mint Kolozsváron. Példaként a Szilágy megyei Kusalyon történteket hozta fel. Itt az EMNP jelöltjét korábban háza felgyújtásával fenyegették meg az RMDSZ helyi politikusai. A választás éjszakáján a mandátumot szerzett EMNP-jelölt felgyújtott csűrjéhez kellett kihívni a tűzoltóságot. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. június 16.

Toró szerint magyar egység kell az erdélyi politikában
Nem tartja becsületesnek az egymásra mutogatást a romániai önkormányzati választások eredményei miatt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról is beszélt, pártja készen áll a magyarok közti új egységre.
– Ki a győztese a romániai magyar pártok közül a vasárnap lezajlott önkormányzati választásoknak? – Mi a kampányban végig versenytársakról beszéltünk, és nem ellenfelekről. Azt is jeleztük, hogy amint befejeződik a választás, azok, akik a magyar pártok színeiben az önkormányzatokba bekerültek, szövetségesek kell legyenek, és közösen kell megoldást találniuk az erdélyi magyarság problémáira. Ettől kezdve, remélem, a győztes az erdélyi magyarság, mert leszámítva Marosvásárhelyt, Nagyváradot vagy Szatmárnémetit, ahol bizony „sikerült” szerencsésen elbukni a választást, az önkormányzataink nem gyengültek. Az említett településeken sem a néppárt hozzáállásán vagy jelöltjein múlott mindez, hanem azon, hogy például Marosvásárhely esetében bármennyire is törekedtünk közös jelölt indítására, ez elbukott a másik két párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt felelőtlen és bűnös hozzáállásán, amikor saját, megosztó jelöltjeikhez ragaszkodtak. Így nemcsak hogy nem nyertük el a polgármesteri széket, hanem erős kisebbségbe is kerültünk a városi önkormányzatban, amiért egyáltalán nem felelős az EMNP. Mindenkinek elsődlegesen a saját felelősségét kell megtalálnia. Az említett településeken a felelősség nagy része azoké, akik a jelölteket állították, és nem tartom becsületes dolognak, ha másokra mutogatunk.
– Milyennek ítéli az EMNP választási szereplését?
– Ami a magyar-magyar versenyt illeti, nagy eredménynek tartom, hogy az EMNP kevesebb mint nyolc hónapos működés után a második politikai erővé nőtte ki magát. Az ugyanis nem volt kétséges, hogy hármunk között a választásokat az RMDSZ fogja megnyerni, hiszen az ő beágyazottsága a legerősebb Erdélyben. A tét számunkra igazából az volt, hogy sikerül-e megvetnünk a lábunkat nemcsak a Székelyföldön, hanem Közép-Erdélyben vagy a Partiumban is. Örömmel mondhatom, hogy csaknem kétszázötven képviselőt sikerült bejuttatnunk az önkormányzatokba Erdély-szerte, és erre nyugodtan lehet építeni a továbbiakban. Mert mi nemcsak a választásra készültünk, hanem hosszú távú építkezésbe fogtunk. Olyan fiatalokat sikerült az önkormányzatokba bejuttatni, akik jó eséllyel tudják majd az új egység magját elvetni a testületekben. Hiszen végig azt mondtuk, az új egység nem azt jelenti, hogy egy párt kereteibe kell belekényszeríteni az erdélyi magyarokat, hanem azt, hogy képviselőik képesek-e együttműködni a gondok megoldásában. Az önkormányzatok pedig jó laboratóriumai az új egység kimunkálásának.
– Milyen következtetésekkel fut neki a mostani eredmények alapján az EMNP a parlamenti választásoknak? – Mi arra szeretnénk a többi párt vezetőit rábírni, hogy próbáljunk stratégiai döntésekben legalább egy-két évtizeddel előre gondolkodni, és közös nevezőre jutni. Mivel az új, de hátrányos választási törvényből már eltörölték a bejutási küszöböt, ez látszólag nem kényszeríti együttműködésre a magyar politikai szervezeteket, én mégis azt mondom, elsődlegesen azt kell megfontolni, hogy tudunk-e együttműködni akár a parlamenti választásokon is. Ehhez az kellene, hogy az új egység folyamata az önkormányzatok szintjén előre haladjon, s ez olyan nyomást gyakorolhat a két másik magyar párt vezetőire, hogy ne csak a következő választásokig gondolkodjanak, hanem próbálják azt is tekintetbe venni, hosszú távon mi lenne a jó az erdélyi magyarságnak. Mi készen állunk erre a párbeszédre. – Az MPP azt állítja, hogy az EMNP megosztotta az erdélyi magyar jobboldalt, az RMDSZ szerint pedig a néppárt megjelenésével meggyengült az erdélyi magyarok képviselete. Erre mi a válaszuk? – Az, hogy „jobboldal” nem értelmezhető fogalom az erdélyi magyarság körében. Vannak viszont olyan erők, amelyek szeretnék az RMDSZ monopolhelyzetét megingatni. Ebből a szempontból valóban kerülhetnénk közös platformra az MPP-vel, de ez elakadt Szász Jenő MPP-elnök kizárólagos hozzáállásán, aki mindenképpen Székelyudvarhelyt és a maga személyét szerette volna ráerőltetni az EMNP-re. Ezt mi elfogadhatatlannak tartjuk, és sajnos ennek az oltárán áldozott be az MPP elnöke gyümölcsözőnek ígérkező együttműködéseket a különböző önkormányzatokban. Ami az RMDSZ vádját illeti, mi úgy számoljuk, hogy elérheti a százezret is azok száma, akiket mi mozgattunk meg. Olyanokat hoztunk vissza a közéletbe, akik már rég lemondtak arról, hogy részt vesznek a választásokon. Ráadásul számos erdélyi településen, ahol még nem volt magyar képviselet, most az EMNP mozgósításának köszönhetően választottak meg magyarokat. Vannak konkrét példáink is arra, hogy általunk egyértelműen erősödött a magyar képviselet azzal, hogy csak magyar pártok képviselői jutottak be az önkormányzatba, vagy úgy, hogy növekedett a választási részvétel, vagy pedig ismét magyar polgármester vezeti az adott települést. Kristály Lehel
Magyar Hírlap. Erdély.ma

2012. június 16.

Győzött az RMDSZ, önkormányzati tényező a Néppárt
A Szociálliberális Unió (USL) országosan elsöprő győzelmét hozták a június 10-én megtartott önkormányzati választások. Magyarlakta vidékeken – főleg Székelyföldön – az RMDSZ aratott látványos győzelmet, interetnikus környezetben azonban helyenként jelentős veszteségeket könyvelhet el a magyarság. A Magyar Polgári Párt több polgármesteri széket és számos önkormányzati képviselői helyet veszített el, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig első választási megmérettetésén felkerült Erdély önkormányzati térképére.
A helyhatósági választások részlegesen feldolgozott, kedd délutáni eredményei szerint a Szociálliberális Unió (USL) Románia több mint harminc megyéjében és Bukarestben aratott elsöprő győzelmet. A balliberális szövetség szerezte meg a megyék többségének az elnöki székét, és közel 42 százaléknyi szavazatot söpört be a polgármesteri tisztségekért folyó küzdelemben. Jóval mögötte – 20 százalék alatti eredménnyel – szerepel a Demokrata Liberális Párt (PDL), 8 százalék körüli eredményt ért el a Dan Diaconescu-féle populista Néppárt, és ezt követi 5,5 százalék körüli eredményével az RMDSZ. A helyhatósági választások legnagyobb vesztese a volt kormánypárt, a PDL, amely szavazóbázisának több mint felét vesztette el. Románia legfontosabb 10 városából mindössze hármat tudott megtartani, azt is Erdélyben: Kolozsváron, Brassóban és Aradon maradt demokrata-liberális polgármester és jelentősebb önkormányzati képviselet. A kolozsvári polgármesteri székért folyó küzdelem országos eseménnyé vált: a választások napján készült, az USL győzelmét jósló exit-pollos eredmények ellenére Emil Boc kevesebb mint 1500 szavazat előnnyel nyert. Politológusok véleménye szerint a négy évvel ezelőtti szavazási részvételt meghaladó érdeklődés annak tulajdonítható, hogy a választók többsége büntetni akarta az elmúlt évek megszorító intézkedéseiért felelős Demokrata Liberális Pártot. Erre vezethető vissza az USL mindent elsöprő győzelme, ami előrevetíti az ősszel sorra kerülő parlamenti választások kimenetelét is.
A magát „túlnyerő” RMDSZ
A kisebbik kormánypártot, az RMDSZ-t elkerülte a magyar protesztszavazás, és valamivel jobb eredményt ért el, mint négy évvel ezelőtt. 95 százalékos feldolgozottság mellett a 410 ezer szavazatnak országosan 5,50 százalék az értéke: ez 2219 önkormányzati képviselőt, 57 megyei tanácsost és 199 polgármestert, valamint két megyei tanácselnököt jelent. A két székely megyében az RMDSZ többséget szerzett olyan településeken is, ahol négy évvel ezelőtt még az MPP-nek termett babér. A Hargita és Kovászna megyében elkönyvelt elsöprő sikere ellenére a Szövetséget jelentős veszteségek érték vegyes lakosságú településeken: immár nem csak Marosvásárhely polgármesteri széke veszett el harmadszorra, hanem a megyei tanácselnöki tisztség is elúszott. De elveszett Szatmárnémeti polgármesteri és a megye tanácselnöki széke is. Az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt eredményeihez viszonyítva az RMDSZ sikert aratott. Kelemen Hunor pártelnök szerint Székelyföldön az RMDSZ mindenhol javította önkormányzati pozícióit, ugyanakkor a vegyes lakosságú településeken – a magyar–magyar verseny miatt – helyeket is veszített. Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, az EMNP nem mozgósította a választókat, és sok helyen kárt okozott a magyar közösségnek. Kelemen azt tanácsolta a két párt vezetőjének, hogy politizálás helyett keressenek maguknak más munkát.
EMNP és MPP
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor kolozsvári sajtóértekezletén úgy vélte, elért eredményeik – a várható 250 helyi és megyei önkormányzati képviselői hely, valamint a néhány általuk támogatott polgármesteri tisztség – nem értékelhetőek kedvezőtlennek. Toró elismerte, hogy az RMDSZ a helyhatósági választások magyar győztese. Ez az eredmény a PDL büntetése mellett is bejött, az RMDSZ vezetőinek ugyanis sikerült a kormányzás felelősségét áthárítaniuk a koalíciós partnerre, fogalmazott a pártelnök. Toró számottevő megvalósításnak tartja, hogy az MPP-vel szemben a Néppártnak sikerült kitörnie Székelyföldről, és interetnikus környezetben is eredményeket elérnie. Néhány vegyes lakosságú községben – az EMNP kampányának köszönhetően – az eddiginél több magyar önkormányzati képviselő jutott be a helyi képviselő-testületbe. Toró a hiányosságok közt említette, hogy a vegyes lakosságú megyék és nagyvárosok önkormányzatába – Kolozsvár, Nagyvárad, Zilah, Szatmárnémeti és Marosvásárhely – nem sikerült képviselőt bejuttatni, amit az RMDSZ riogató kampánya is jelentősen befolyásolt. Az Erdélyi Napló kérdésére, hogy a Néppárt és az MPP szélesebb körű összefogása nem lett volna-e eredményesebb, Toró azt válaszolta: ez nem a Néppárton múlott. Az EMNP több helyen szorgalmazta az összefogást, ezt azonban Szász Jenő országos protokollumtól tette függővé. E mögött az állt, hogy a Néppárt Szászt támogassa a székelyudvarhelyi polgármesteri megmérettetésben, amit viszont az EMNP nem tudott vállalni. A kedd délutánig összesített adatok szerint az EMNP helyi tanácsosi listájára Erdélyben 36232-en voksoltak, ez 207 helyi önkormányzati képviselőt, négy megyei önkormányzati képviselőt és két polgármestert igazol vissza.
Szász Jenő szerint a Néppárt és az MPP együttvéve nem érik el az MPP 2008-as eredményeit. A pártelnök ezt a jobboldali összefogás elmaradásával magyarázza, amiért a Néppártot tette felelőssé. Szász továbbra is az MPP-t tartja az erdélyi magyar jobboldal vezető pártjának. Újságírói kérdésre úgy fogalmazott: „az EMNP részéről történt megosztás gyakorlatilag meggyilkolta a jobboldalt, megnehezítette a jobboldali szavazók helyzetét”.
A választási eredmények 95 százalékos feldogozottsága mellett az MPP helyi önkormányzati képviselői listájára 31 996 személy szavazott: ez 259 helyi önkormányzati képviselőt, 3 megyei képviselőt valamint 7 polgármesteri széket jelent.
Az MPP lényegesen gyengébb teljesítményt könyvelhet el, mint négy évvel korábban. Több polgármesteri széket veszített, és jelentős vereséget szenvedett számos székelyföldi város és a két tömbmagyar megye önkormányzati testületeiben is.
Az önkormányzati választások második helyét mindkét párt magáénak tulajdonítja, a Néppárt azért, mert Erdély viszonylatában több listát állított, mint az MPP. Tény, hogy a négy évvel ezelőtti, hozzávetőleg 80 ezres MPP-szavazótábor köszönt vissza 2012-ben, immár két pártra leadott voksok formájában.
Székelyföldi körkép
Háromszéken, Csíkban, Udvarhelyszéken, Gyergyóban és a marosszéki falvakban egyértelműen az RMDSZ tarolt. Nagy többséggel nyerte meg Hargita és Kovászna megye elnöki székét – Borboly Csaba és Tamás Sándor megyei tanácselnökök maradtak –, ugyanakkor mindkét megyei önkormányzatban többséget szerzett a Szövetség. A két megyében az MPP és az EMNP is szerzett mandátumokat a megyei közgyűlésben, illetve a székelyföldi városok többségében. Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád az EMNP támogatásának is köszönheti elsöprő győzelmét, a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, baróti és kézdivásárhelyi hármas küzdelemben azonban magabiztosan nyert az RMDSZ jelöltje. Székelyudvarhelyen Bunta Levente a szavazatok 54 százalékát söpörte be, míg Szász Jenő pártelnök 27,6 százalékot. A Néppárt jelöltje, Tankó László ennek valamivel több mint felét érte el. Az MPP mind Udvarhelyen, mind Sepsiszentgyörgyön elveszítette önkormányzati mandátumainak többségét. A polgáriaknak három székelyföldi városa maradt: Gyergyószentmiklós, Tusnádfürdő és Szováta. Mezei János gyergyószentmiklósi polgármestert az EMNP is támogatta, noha az EMNP itt nem jutott be a városi önkormányzati testületbe.
A székelyföldi magyarságot legérzékenyebben Marosvásárhely polgármesteri székének és a megyei önkormányzat elnöki tisztségének az elvesztése érinti. Amint az várható volt, Dorin Florea PDL-s polgármester nyert 50 százalék fölötti eredménnyel, Frunda György – ettől messze elmaradva – 37,26 százalékot szerzett, míg az MPP jelöltjére, Benedek Imrére a szavazatok mindössze 1,68 százaléka jutott. Az EMNP által is támogatott Smaranda Enache 2,63 százaléknyi szavazatot kapott. A Maros megyei magyarság számarányánál kevesebb képviselői mandátumot ért el: 13 helyet a 31 tagú önkormányzatban. Hasonlóan rossz az arány a megyeszékhely városi közgyűlésében is. Az adatok ismeretében egyértelmű: Maros megyében 5 százalék fölötti hozama lett volna egy közös EMNP–MPP-listának. Kedd délelőtt derült ki az is, hogy Lokodi Emőke szintén elveszítette megyei testületi elnöki mandátumát, helyét a liberális Ciprian Dobre veszi át.
Jó kampány, apró veszteségek Közép-Erdélyben
Kolozs, Fehér és Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ megőrizte polgármesteri székeit, a kemény néppárti kampánynak köszönhetően azonban több községben nőtt a magyar önkormányzati képviselők száma. A Néppárt több községben is önkormányzati mandátumhoz jutott. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón hosszú idő óta most van először magyar polgármester, ami egyértelműen a két párt közötti verseny mozgósító hatásának köszönhető. Vegyes lakosságú környezetben Kolozsváron zajlott az egyik legjobban felépített RMDSZ- és EMNP-kampány, Eckstein-Kovács Péter és Gergely Balázs polgármesterjelöltek azonban számottevően nem tudták befolyásolni saját pártjaik önkormányzati listáit sem. Kolozsváron és a megyében a szokásosnál egy-két mandátummal kevesebb lesz, ami megkérdőjelezi a kolozsvári magyar alpolgármester, illetve a megyei magyar tanácselnök-helyettes kilátását is.
Etnikai szavazás a Partiumban
Marosvásárhely mellett Szatmárnémeti és Szatmár megye a magyarság legnagyobb „vérvesztesége”. Itt az RMDSZ elveszítette a megye mindkét vezető tisztségét: megbukott Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, illetve a megyei önkormányzat eddigi magyar elnöke, Csehi Árpád is. Az MPP szatmárnémeti polgármesterjelöltje, Zazula Béla mindössze 467 voksot kapott, ami lényegesen nem befolyásolta az RMDSZ-es polgármester eredményét. A Néppárt szerint a szatmári vereség egyértelműen az RMDSZ-polgármester megosztó személyiségnek tudható be. Amint az várható volt, Nagyváradon fölényesen nyert Ilie Bolojan USL-s polgármester. A magyarság valós részaránya azonban itt sem mutatkozik meg az elnyert 6 önkormányzati mandátumban. A következő négy évben aligha lesz magyar alpolgármestere Nagyváradnak. Az RMDSZ szerint a szokatlanul magas részvétel okolható a gyengébb eredményekért, ugyanis jelöltjeik valamivel több szavazatot kaptak, mint négy évvel ezelőtt. A szilágysági magyarság 14 településen nyerte meg a polgármesteri széket. A három legjelentősebb partiumi megyében – az RMDSZ-dominancia mellett – a községekben főleg a Néppárt, szerzett mandátumokat, a városi, illetve megyei közgyűlések listáin azonban nem tudta átlépni az 5 százalékos küszöböt.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2012. június 18.

EMNP: Szász Jenő személye az összefogás akadálya
A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusai úgy vélik, nincs más lehetőség az erdélyi magyar jobboldal pártjai számára, csak az összefogás, a labda pedig az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) térfelén pattog. Az EMNP vezetői szerint ugyanakkor a két párt értékrendeiket illetően közel áll egymáshoz, az együttműködésre helyi szinten nagy szükség van, ám országos szinten Szász Jenő pártelnök személye miatt ez kivitelezhetetlen. A Krónika annak kapcsán kereste meg a két párt vezetőit, hogy a múlt vasárnapi önkormányzati választások után Bakk Miklós politológus lapunknak úgy nyilatkozott, az eredmények arra utalnak, hogy az MPP-nek és az EMNP-nek csak akkor van lehetősége növelni politikai részesedését, ha komolyan fontolóra veszi a koalíciót, sőt a fúziót.
Feloldhatatlan ellentét? Toró szerint Szász miatt nem tud együttműködni a jobboldal két pártja
EMNP: Szász gátlástalan
A jobb- és baloldali tipológia nem használható sem Erdélyben, sem Magyarországon – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. „Az RMDSZ 15 éven keresztül pragmatikus, hatalomorientált politikát folytatott, ennek alternatívájaként jött létre az értékelvű politizálását zászlójára tűző Magyar Polgári Párt, ám nem váltotta be a hozzá fűzőtt reményeket, és ezért volt szükség a harmadik politikai erőre, az erdélyi magyar fiatalok erősen értékelvű pártjára, a néppártra” – fogalmazta meg a politikus.
A két párt értékrendileg közel áll egymáshoz, elsősorban az önkormányzatokban van szükség az együttműködésre, a két alakulat helyi képviselői egymásra vannak utalva, mondta Toró. Rámutatott: a néppárt az új egység programját hirdette meg, ennek a laboratóriuma az erdélyi önkormányzatokban lesz, ott kell bebizonyítani, hogy a magyar közélet gondjainak megoldásában van létjogosultsága a pártpolitikának.
„Az MPP-nek meg kell oldania legnagyobb problémáját, hiszen amíg Szász Jenő áll az élén, sem rövid, sem hosszú távon nem látjuk az együttműködést. Szász Jenő ebben a kampányban is hozta a formáját, nincs tekintettel semmire, ha a hatalom megszerzéséről és megtartásáról van szó, nem válogat az eszközökben, gátlástalan. Az RMDSZ-nek is vannak ilyen politikusai, ám az ilyen emberekkel a néppárt nem tudja elképzelni az együttműködést” – mondta Toró T. Tibor.
Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke hasonlóképpen vélekedik. Mint a Krónikának elmondta, az EMNP és az MPP egy tőről fakad, helyi szinten szoros együttműködésre lesz szükség az önkormányzati képviselőik között, hogy az autonómia kérdését markánsan tudják megjeleníteni. „Szász Jenő az önkormányzati választások után is úgy nyilatkozott, azért indult, hogy „helyretegye” a néppártot, tehát nem a székely főváros gondjaira keresett megoldásokat, hanem a néppártnak akart keresztbe tenni, ilyen körülmények között a vele való együttműködés a lehetetlen felé közelít” – fogalmazta meg Papp Előd.
Szász: az MPP a vezető erő
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a Krónikának kifejtette, már az önkormányzati választások előtt szorgalmazták az összefogást, és ha a néppárt hallgatott volna rájuk, sokkal jobb eredményt tudtak volna felmutatni. „Az erdélyi magyar jobboldalt az EMNP osztotta meg, ezentúl is nekik kell eldönteniük, hogy a következőkben kivel fognak össze: az RMDSZ-t segítik, mint ahogy ezt már több esetben megtették, vagy elkezdik a polgári párttal a nemzeti alternatíva építését” – nyilatkozta Szász.
Az MPP elnöke szerint egyértelmű, hogy az erdélyi magyarság két pólust bír meg, a jobboldalt tovább megosztani nem lehet. Mint kifejtette, a baloldali RMDSZ alternatívája akart lenni 2008-ban a Magyar Polgári Párt, akkor jó eredményeket tudott elérni, ám 2012-ben az EMNP-vel együtt sem szereztek annyi szavazatot és mandátumot, mint az MPP négy évvel ezelőtt. „Számomra vigasz, bár a keserűségemet teljesen nem enyhíti, hogy a néppárttal a házi versenyt megnyertük, mi vagyunk a jobboldal vezető ereje” – mondta a politikus, aki szerint két lehetőség van: összefognak és megépítik a nemzeti alternatívát, vagy felszámolódik a demokratikus berendezkedés, és az erdélyi magyarság visszatér az egypártrendszerhez.
Nem minden szinten ilyen éles az ellentét a két párt között. Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei elnöke, aki az önkormányzati választásokon az MPP–EMNP közös jelöltjeként mérkőzött meg a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségéért, a Krónikának elmondta, Kolozs megyében megvalósult a koalíció, az együttműködést az RMDSZ-nek is felajánlották, ha pedig elfogadta volna, szerinte jobb eredményeket tudtak volna elérni, és Eckstein-Kovács Péter lehetett volna a polgármester. „Együtt le tudnánk küzdeni a kiábrándultságot, hiszen a választópolgárok nehezen tudják elfogadni, hogy politikusaik képtelenek megegyezni.
A demokráciánk éretlenségére vall, hogy az egyéni ambíciókat, a gőgöt nem tudjuk magunk mögött hagyni. A pártsovinizmus politikai kulturálatlanságra vall” – fogalmazta meg Csép Sándor. Arra a kérdésünkre, mi a véleménye a háromszéki szervezet korábban megfogalmazott javaslatáról, hogy a parlamenti választások előtt, legkésőbb szeptemberben meg kell tartani a párt kongresszusát és meg kell választani a vezetőit, Csép Sándor leszögezte: az MPP-ben jövőre esedékes a tisztújítás.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

2012. június 18.

Laza kitörés
30 835 – ennyi szavazatot kaptak az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltjei. A reménykeltő fiatalok, akik Toró T. Tibor elnök szerint százezer embert mozgattak meg. A bűvös számot először a választások éjszakáján mondta ki az EMNP elnöke. Akkor optimista becslésnek tűnt, egy héttel a választások után, a végeredmények ismeretében képtelenségnek.
Legutóbb a Magyar Hírlapban megjelent hétvégi interjúban dicsekedett el Toró azzal, hogy olyanokat hoztak vissza a közéletbe, akik már rég lemondtak arról, hogy részt vesznek a választásokon. Holott ha az EMNP valóban megmozgatott százezer magyart, akkor azok közül 69 165 szükségszerűen másra voksolt. Magyarán: Toróék kampánya kétszer több szavazatot hozott az ellenfeleknek, mint magának az EMNP-nek. Ez több választási vereségnél, ez totális csőd! Amiért a felelősséget senki nem vállalja: sem a pártelnök, sem Tőkés László fővédnök, sem az EMNP létrehozásánál bábáskodó és a kampányban azt segítő Fidesz-vezetők. Inkább megmagyarázzák: „Az a tény, hogy az RMDSZ vasárnap hatalmas fölénnyel utasította maga mögé magyar riválisait, cseppet sem meglepő. Még csak nem is fejlemény – papírforma.” Ki látott már olyat, hogy a papírformáért bárki elvigye a balhét?
Igazán faramucivá akkor válik a helyzet, ha a volt püspök is megszólal: „Romániában nemcsak nyelvi, hanem politikai asszimiláció is végbement: az RMDSZ politikusai magyarul beszélő román politikusok lettek.” Ugyanerről bővebb okfejtést közölt a Magyar Hírlap Román arcok címmel, pontosan a választások elé időzítve. De mi van azokkal, akik az RMDSZ-re adták a voksukat, ők is politikailag asszimilált, magyarul beszélő románok? A háromszékiek és a csíkiak kétharmada is, akik a „román arcokra” tették a pecsétet? (Érdekes lenne megtudni, ki inspirál kit: Tőkés László Bayer Zsoltot, vagy fordítva?)
A bizonyítvány magyarázásánál sokkal fontosabb a jövőtervezés. „Arra szeretnénk a többi párt vezetőit rábírni, hogy próbáljunk stratégiai döntésekben legalább egy-két évtizeddel előre gondolkodni, és közös nevezőre jutni” – mondja Toró. A „konkrét” elképzelést már a fővédnök vázolja. A hétvégi „autonómiakonferencián” Tőkés László javaslatot tett „az állammal nem rendelkező nemzeti közösségek laza európai konföderációjának a kialakítására”. A felvetésben sajnos csak a laza stimmel, minden egyéb hiányzik hozzá. (Konföderáció = szuverén államok laza szövetsége.) Persze szépen hangzik, hogy „a kisebbségi népcsoportokat számbeli kisebbségük miatt mindig le fogják szavazni a különböző fórumokon, ezért szükséges e népcsoportok szövetségének a kialakítása”. Más kérdés, hogy ezek a népcsoportok nem rendelkeznek szavazati joggal olyan fórumokon, ahol közös érdekeiket (?) érvényesíteni tudnák. De kit is érdekel, amikor Tőkés László rámutatott, hogy a romániai magyarság számára az autonómiaigény „nemzetköziesítése” lehet a kitörési pont?! Világos beszéd, kár, hogy ugyanolyan kevés kapaszkodót nyújt a konkrétumokra fogékony embereknek, mint húsz éve.
Szőcs Levente. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. június 23.

Hazatért a Lőrincz Csaba-díj (Kitüntették a Magyar Kisebbséget)
Hazahoztuk a díjat – jelentette ki Répás Zsuzsanna, a magyarországi közigazgatási és igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Lőrincz Csaba-díjat átadó ünnepségen tegnap Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.
A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított díjat – amely tudósok, szakértők, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza – idén a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemlének ítélték. Az egybegyűlteket Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere üdvözölte. Elmondta, nehéz dolga van a folyóiratnak, mert eddig bizonyított ugyan, de a díj kötelez, mégpedig arra, hogy az erdélyi magyar közösségért dolgozzék. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára a sepsiszentgyörgyi születésű Lőrincz Csabára emlékezve felidézte: kellemetlenül őszinte ember volt. Őszinteségére szükségük volt, s van ma is. Elmondta, életcélja a nemzeti integráció volt, s ebből oroszlánrészt vállalt. A magyarok határok fölötti szolidaritásáért, összetartozási tudatának erősítéséért, az erdélyi magyarságnak az önrendelkezés irányába való előrelépéséért munkálkodott. Németh feltette a kérdést: vajon hogyan nézne reánk Lőrincz Csaba ma, a helyhatósági választások után? Vajon nem a nemzeti dezintegrációnak vagyunk tanúi, szereplői? A díjazott folyóiratot Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója laudálta, elmondva többek között, hogy az 1922–1942 között Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József által Lugoson szerkesztett folyóirat új folyama, melyet 1995-ben hívtak életre, tizenhét éven át színvonalasan képviselte a nemzetpolitika ügyét. A díjat Németh Zsolt és Tárnok Mária, a Pro Minoritate Alapítvány elnöke adta át. A Nagy János felvidéki szobrászművész által készített Lőrincz-plakettet Székely István felelős szerkesztő vette át, a szerkesztőség jelen lévő tagjai – Bakk Miklós, Györgyjakab Izabella, Tamás Sándor és Toró T. Tibor – oklevelet kaptak. Nem voltak jelen, de tagjai a szerkesztőségnek: Bárdi Nándor és Borbély Zsolt Attila. Székely István előadásában az új román választási törvényt boncolgatta. Ezt igen rossznak tartja, nemcsak azért, mert a kétpártrendszer irányába vezet, de a magyarság szempontjából is káros, megszünteti a hasznos szavazat elvét, hiszen azokban a választókerületekben, ahol magyar jelöltnek nincs esélye mandátumhoz jutni, elvész a nemzetiségi jellegű szavazat. Identitásunk részét képezte, hogy magyar szervezetre voksoltunk – mondotta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket vázolta fel, s feladatot fogalmazott meg a díjazott folyóiratnak: járja körül az új magyar egység témakörét. Tamás Sándor felelevenítette a folyóirat indítását, majd elmondta, habár a szerkesztők különböző pártokat képviselnek, mégis barátok, egy értékrendet képviselnek. Az eseményen közreműködött az Evilági együttes. A díjátadás előtt megkoszorúzták Lőrincz Csabának a sepsiszentgyörgyi köztemetőben levő sírját. *Lőrincz Csaba (1959–2008) sepsiszentgyörgyi származású politikus. Fiatalon a Limes Körben folytatott ellenzéki tevékenységet, majd 1986-ban kitelepült Magyarországra. A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának helyettes államtitkáraként, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának főtanácsadójaként, a Fidesz szakértőjeként, egyetemi oktatóként és publicistaként hatékonyan hozzájárult Magyarország külkapcsolatainak és nemzetpolitikájának alakításához. Ő dolgozta ki a 2001-ben elfogadott kedvezménytörvényt (státustörvényt).
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. július 3.

Erdélyi magyar pártelnökök a magyarországi pártalapítás gondolatáról
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára nem elsődleges cél a magyarországi pártalapítás - jelentette ki a Krónika erdélyi napilapnak nyilatkozva Kelemen Hunor. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szerint az RMDSZ-nek inkább újra kellene értékelnie partneri viszonyait a magyarországi pártokkal.
Az RMDSZ vezetése nem foglalkozott a magyarországi pártalapítás kérdésével, és a közeljövőben nem is fog ezzel foglalkozni, mert az őszi romániai parlamenti választásokra való felkészülést tekinti a legfontosabb feladatának - hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „Erről a kérdésről nincs döntés, és a közeljövőben nem is lesz, de a gondolat régóta érlelődik" - tette hozzá.
Az RMDSZ-nek "lehetne Magyarországon is intézményes kerete, egy párt, amelynek a kettős állampolgársággal rendelkezők odaadhatják a szavazataikat. Ez nem akkora szentségtörés, mint amekkorának néhányan látják”- jegyezte meg az RMDSZ elnöke.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a Krónikának nyilatkozva úgy vélte, becsületesebb és járhatóbb út lenne, ha az RMDSZ a nyilvánosság előtt vállalná a szégyellt magyarországi politikai kapcsolatait. „Ha az RMDSZ vállalja kapcsolatait a Magyar Szocialista Párttal, befolyását arra használhatja, hogy a magyarországi partner javítson a nemzetpolitikáján" - vélekedett Toró. Hozzátette, a kapcsolat érvényesítésével elkerülhető lett volna például a 2004. december 5-én tartott népszavazás eredménye.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kijelentette: „Magyarországon nem kell az RMDSZ-t bejegyezni, ott már van egy: úgy hívják, hogy MSZP”. Szász szerint a magyar nemzetpolitikának nem érdeke, hogy a bukaresti kötődésű pártokat Magyarország területére exportálják, hanem inkább az, hogy a magyarországi közéletet kiterjesszék az egész Kárpát-medencére. „A magyar nemzetpolitika központja nem Pozsony, Belgrád vagy Bukarest, hanem Budapest kell hogy legyen" - hangoztatta az MPP elnöke. A Kárpát-medencét egységes térként kell megjeleníteni, nemcsak kulturális és gazdasági, hanem politikai értelemben is, "abban a szövetségi rendszerben és abban a nemzetpolitikában, amit a Fidesz képvisel" - szögezte le Szász Jenő.
MTI

2012. július 9.

A miniszterelnök Szász Jenővel tárgyalt
A román belpolitikai helyzetről és a "magyar együttműködés" lehetőségeiről tárgyalt hétfőn Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt kormányfőhelyettes és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A kormányfő a nap folyamán mindhárom romániai magyar párt vezetőivel egyeztetett az Országházban. A Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével és Biró Rozáliával, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével zajló találkozón a tárgyalófelek alapvető fontosságúnak nevezték, hogy az őszi romániai parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen, továbbá egyeztettek "a romániai magyar iskolarendszert fenyegető aggasztó jelenségekkel szemben szükséges lépésekről" is.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőségével - Tőkés Lászlóval, Toró T. Tiborral és Demeter Szilárddal - folytatott megbeszélésen a résztvevők közös magyar érdeknek nevezték a demokratikus értékek megőrzését és a jogállamiság stabilitását Romániában.
MTI
Echotv.hu

2012. július 9.

K Ö Z L E M É N Y
Annak utána, hogy 2012. július 9-én Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke budapesti találkozójukon tájékoztatták Orbán Viktor miniszterelnököt, az Európai Néppárt alelnökét a romániai alkotmányossági válságról – a mai napon ugyanebben a tárgyban intéztek levelet Wilfried Martenshez, az Európai Néppárt elnökéhez.
Rámutatva a helyzet súlyosságára, erdélyi politikusaink külön is kitértek arra a meghasonlásra, mely a két romániai néppárti tagpárt között állott elő azáltal, hogy a Demokrata-Liberális Párttal ellentétben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselői – vélhetően egyöntetűen – megszavazták Traian Băsescu államelnök tisztségéből való felfüggesztését.
„Ebben a kritikus helyzetben az Erdélyi Magyar Néppárt teljes elköteleztetéssel kiáll a – romániai – demokrácia és jogállamiság mellett. Azon túlmenően, hogy számunkra ez egy demokratikus elvi kérdés, a romániai magyar nemzeti közösség jogainak és érdekeinek védelme ugyanerre késztetnek bennünket” – zárják soraikat a levél írói.
Brüsszel, 2012. július 10.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája

2012. július 10.

Magyar–magyar találkozó Budapesten (Erdélyi pártvezetőkkel tárgyalt Orbán Viktor)
Közös magyar érdek a demokratikus értékek megőrzése Romániában Orbán Viktor miniszterelnök és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetősége szerint. Orbán Viktor tegnap a magyar fővárosban találkozott az EMNP képviselőivel, és az RMDSZ küldöttségét is fogadta hivatalában. Szász Jenővel, az MPP elnökével a román belpolitikai helyzetről és a „magyar együttműködés” lehetőségeiről tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt kormányfőhelyettes.
Az EMNP képviselőivel folytatott találkozón részt vevők áttekintették a romániai helyzetet, és megállapították, hogy közös magyar érdek a demokratikus értékek megőrzése és a jogállamiság stabilitása Romániában. A tárgyaláson jelen volt Tőkés László, az EMNP védnöke, Toró T. Tibor, a párt elnöke és Demeter Szilárd, aki az önkormányzati választásokon az EMNP kampányfőnöke volt. Az erdélyi magyarság aktuális kérdéseiről is tárgyalt tegnap Budapesten a magyar kormányfő és Kelemen Hunor, a találkozón részt vett Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Nagy Zoltán, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is. A megbeszélés során áttekintették a romániai helyzetet mind a belpolitika, mind a magyarság vonatkozásában. A tárgyaló felek alapvető fontosságúnak nevezték, hogy az őszi parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen. Egyeztettek a romániai magyar iskolarendszert fenyegető aggasztó jelenségekkel szemben szükséges lépésekről is. „Konstruktív megbeszélés volt a magyar kormány vezető politikusaival, amelynek végén megállapodtunk, konzultáció előzi meg a nemzetpolitikai szempontból fontos ügyeket, és közösen lépünk fel minden olyan esetben, amikor ez indokolt, például a Mikó-ügyben vagy a MOGYE esetében” – összegzett Kelemen Hunor szövetségi elnök a találkozó kapcsán. A magyar kabinetet a kormányfő és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mellett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár képviselte.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. július 10.

Kelemennel, Tőkéssel és Szásszal tárgyalt Orbán
Alapvető fontosságúnak tartja Orbán Viktor miniszterelnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az őszi romániai parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen. A magyar kormányfő hétfőn Budapesten találkozott Kelemen Hunorral és Biró Rozáliával, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével.
A tárgyalásról beszámoló Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a megbeszélésen – amelyen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár is – áttekintették a romániai helyzetet mind a belpolitika, mind pedig a magyarság szempontjából. A tárgyalófelek alapvető fontosságúnak nevezték, hogy az őszi romániai parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen, továbbá egyeztettek „a romániai magyar iskolarendszert fenyegető aggasztó jelenségekkel szemben szükséges lépésekről” is – tudatta a sajtófőnök.
Orbán Viktor az RMDSZ-es politikusok előtt egyeztetett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőségével is: a megbeszélésen részt vevők közös magyar érdeknek nevezték a demokratikus értékek megőrzését Romániában. A tárgyaláson jelen volt Tőkés László, az EMNP védnöke, Toró T. Tibor, a párt elnöke és Demeter Szilárd, aki a legutóbbi romániai választáson az EMNP kampányfőnöke volt. A nap folyamán Orbán Viktor tárgyalt Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével is. Szabadság (Kolozsvár)

2012. július 10.

Ünnepi unitárius zsinat Kolozsváron
Az erdélyi és a magyarországi unitáriusok Kolozsváron találkoztak június 28-án, a belvárosi unitárius templomban, ünnepi zsinaton. Ennek a fő célja a magyarországi és erdélyi unitárius egyházak egyesítése volt, mely hosszú és összehangolt folyamat eredményeként jött létre. Az egyesülés egyházjogi megvalósítása érdekében az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata a Magyarországi Egyházkerület által kijelölt zsinati képviselőkkel kiegészülve a Magyar Unitárius Egyház Zsinatává alakul. Miután a történelmi események révén a maradék unitárius egyházszervezet is feldarabolódott, a 89-es változások kedvező feltételeket biztosítottak egyházunk újraegyesülésére. Június 28- án, a két zsinat képviselőinek jelenlétében ez meg is történt. A Magyar Unitárius Egyház az egyetlen magyar indíttatású egyház és a legfiatalabb történelmi magyar egyház Erdélyben.
Az ünnepi zsinaton bevezető beszédet mondott Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyzője, majd a jelen levő zsinati tagokat köszöntötte dr. Máthé Dénes főgondnok, ugyanakkor megállapítva, hogy a zsinat határozatképes, majd felszólalt Bálint Benczédi Ferenc püspök. A munkálatoknak három napirendi pontja volt: A két egyházrész egyesítése, az új alapszabályzat elfogadása valamint különböző átmeneti rendelkezések és hatályba lépési határozatok. Az Erdélyi Unitárius Egyház vezető testülete – Bálint Benczédi Ferenc püspök, Nagy László főjegyző, Kovács István közügyi igazgató, Máthé Dénes főgondnok – kiegészül a Magyarországi Egyházkerület vezetőségével: Balázsi László megbízott püspök-főjegyzővel, Elekes Botond főgondnokkal és Barabási Sándor főgondnok- helyettessel. A magyarországi unitárius lelkészeket Kászoni József budapesti lelkész képviselte. Az újraegyesült unitárius egyház neve: Magyar Unitárius Egyház. A határozatot a vezetőségi tagok aláírásukkal szentesítették a délutáni ünnepi istentiszteleten és bemutatták az új zászlót is.
Az egyesülési határozatot Szabó László lelkész olvasta fel, az új alapszabályzatot pedig Gyerő Dávid előadó- tanácsos, melynek előkészítésében részt vett Máthé Sándor és dr. Kovács Sándor is. Az új alapszabályzat kiegészült a módosító javaslatokkal és az ünnepi zsinat megszavazta. Az ülés végén, harmadik napirendi pontként megszavaztak pár átmeneti rendelkezést, a működési szabályzatot és a választási szabályzatot.
A délutáni ünnepi istentiszteleten kihirdették a Magyar Unitárius Egyház újraalakulását és az alaptörvény elfogadását, és ezeket hitelesítették. Főtisztelendő püspök úr hangsúlyozta az esemény fontosságát. Köszöntőt mondott Máthé Dénes főgondnok (Kolozsvár), Elekes Botond főgondnok (Budapest), a testvéregyházak képviseletében Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. Részt vett ugyanakkor államtitkári szinten Vámos Tibor a román és Szászfalvy László, a magyar kormány képviselője is és nem utolsósorban Mr. Larry Coburn az amerikai Weston helységből, Massachusetts államból, az amerikai testvérgyülekezet megbízottja. Az unitáriusok számára – és nem csak – rangos rendezvényt megtisztelte jelenlétével Toró T. Tibor és Tőkés László is. Az ünnepi egyházi beszédet Kovács István közügyi igazgató, sepsiszentgyörgyi lelkész tartotta, az úrvacsorai beszédet Balázsi László megbízott püspök, füzesgyarmati lelkész. Az ünnepi zsinat a záróimával, az áldáskérés és a magyar himnusz közös eléneklésével és szeretetvendégséggel zárult a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium épületében. Sajnálatos, hogy a Maros megyét képviselő zsinati tagok szinte fele nem tartotta lényegesnek részt venni az ünnepségen, mely egyébként a zsinati tagok számára kötelező.
Demeter Judit ny. könyvtáros
Népújság (Marosvásárhely)

2012. július 10.

Konstruktívnak értékelték az erdélyi magyar pártok vezetői az Orbán Viktorral folytatott megbeszéléseket
Mindhárom romániai magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke konstruktívnak értékelte kedden az Orbán Viktor miniszterelnökkel előző nap Budapesten folytatott megbeszéléseket.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: azt tapasztalta, hogy Orbán Viktor nyitott az RMDSZ és a Fidesz partneri viszonyának a megerősítésére. "Nyilván a bizalmat is meg kell erősíteni" - jelentette ki az RMDSZ elnöke, majd hozzátette: "mi ezen vagyunk."
Kelemen Hunor megemlítette: úgy értékelte, hogy Magyarország miniszterelnökét érdekli a romániai belpolitikai és gazdasági helyzet, foglalkoztatják a magyar közösség előtt álló kihívások. E kihívások között, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium bírósági visszaállamosításának, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellehetetlenített magyar tagozatának az ügyét említette. Azt is hozzátette, a miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította valamennyi olyan kérdésben, amely a magyar oktatáshoz és a kisebbségi jogokhoz kapcsolódik.
Az MTI kérdésére, hogy érintették-e az erdélyi magyar pártok egymáshoz való viszonyát az őszi parlamenti választások vonatkozásában, Kelemen Hunor elmondta: azt érzékelte, hogy Orbán Viktor fontosnak tartja a magyar egységet. "Azt is éreztem azonban, nem kívánja Budapestről megmondani, hogy mi legyen Erdélyben. Nem adott tanácsot az őszi parlamenti választásokkal kapcsolatban" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szerint Orbán Viktor pontosan ismeri az önkormányzati választások eredményei által kirajzolt erdélyi erőviszonyokat, és egyetértett azzal, hogy az erdélyi magyarságnak erős parlamenti frakcióra lesz szüksége az elkövetkező időszakban, mert nehéz idő vár a közösségre.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke az MTI-nek elmondta, fontos részét képezte a megbeszélésnek a romániai belpolitikai helyzet értékelése. A felek egyetértettek abban, hogy az, ami jelenleg Bukarestben történik, több mint a romániai jobboldali és baloldali erők közötti hatalmi harc, ezért nem lehet a román politikai elit belügyeként tekinteni.
Toró T. Tibor elmondta, a romániai magyar pártok együttműködésén alapuló "új egységről" vallott nézetei nagy mértékben megegyeztek a miniszterelnök nézeteivel. "Orbán Viktor elvi alapon közelített a kérdéshez, elmondta, igazából akkor tud hatékony lenni az erdélyi magyar érdekképviselet, ha a fontos kérdésekben egységesen tud fellépni" - idézte az EMNP elnöke. Hozzátette, a találkozón megerősödött az a meggyőződésük, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (a magyar pártok és politikai szervezetek egyeztető fóruma) összehívása elodázhatatlan.
Toró megjegyezte, az EMNP elsődlegesen az MPP-vel való együttműködés gazdagításáért kész erőfeszítéseket tenni, de ez az együttműködés fontos magyar kérdésekben az RMDSZ-re is kiterjeszthető. "Még ha az RMDSZ álláspontjával sok esetben nem is értünk egyet, érdemes a fontos ügyekben megtalálnunk az együttműködés keretét. Orbán Viktor is erre kért" - jelentette ki az EMNP elnöke.
Szász Jenő, az MPP elnöke az MTI-nek elmondta, azzal a meggyőződéssel tért vissza Budapestről, hogy az erdélyi magyarság és az MPP egyaránt számíthat Magyarország miniszterelnökére. "Az elmúlt esztendőkben kifejtett munkánk megbecsülése a miniszterelnök részéről megtörtént" - állapította meg a pártelnök. Hozzátette, az erdélyi magyar helyzet értékelése során úgy látták, hogy az RMDSZ-hez a romániai magyarság "domináns pártjaként" kell viszonyulni. "Ehhez kellő bölcsességre van szükség, és ehhez kaptunk biztatást és támogatást a miniszterelnöktől" - összegezte következtetéseit Szász Jenő, az MPP elnöke.
Gazda Árpád
MTI

2012. július 19.

RMDSZ-demokrácia: csak a nevek cserélődnek
Kevés politikai fogalommal éltek annyiszor és oly mértékben vissza, mint a demokráciáéval. Ugyanakkor kevés politikai értékkategória tekintetében fogalmazódott meg annyi illúzió, mint a demokrácia kapcsán. Negyedszázaddal ezelőtt úgy véltük, az intézményesített demokrácia, a pártok versenye automatikusan biztosítja a népakarat leképződését, a társadalmi problémák politikai színtéren való megjelenését, az igazságos újraelosztást, általában véve a közjólétet. Ha le is számolunk minden illúzióval, és csupán a kérdés gyakorlati vetületeit nézzük, leszögezhetjük: az erdélyi magyarságnak érdeke, hogy a romániai demokrácia és a román jogállam rendeltetésszerűen működjön. Nem mindegy hát, hogy közösségünk legerősebb, magát érdek-képviseletinek tekintő szervezete – az RMDSZ – miként viszonyul a jelenlegi, úthengerszerű, mélyen antidemokratikus, posztkommunista nyomuláshoz, amely még az Európai Unió ingerküszöbét is elérte. Hogy miként viszonyul az RMDSZ saját belső demokráciájához, az már ismeretes. A Szövetség ismételten áthágta saját alapszabályzatát: a nemzeti önkormányzat és belső önrendelkezés elvén alapuló háromszintű autonómia programját szorgalmazókat szívós kitartással szervezeten kívülre kényszerítette, a programot pedig tulajdonképpen feladta, miközben saját önkormányzati struktúráját pártelvűre szabta át. Azt is tudjuk, miként viszonyul az RMDSZ az erdélyi magyar közösség demokráciájához, az erdélyi magyar pluralizmushoz. A szervezet vezetői nem kevesebbet állítottak a legutóbbi választások után, mint hogy az RMDSZ önfeladó politikájával szemben alternatívát kínáló autonomista pártokra – az MPP-re és az EMNP-re – nincs szükség. Nem vagyok az elhamarkodott címkézések híve, de ha ez nem tipikus bolsevik gondolkodás, akkor mégis micsoda? Az elmúlt hetekben pedig megtudhattuk, hogy mennyire fontos az RMDSZ-nek az ország demokráciája. Szó sincs arról, hogy Traian Bãsescu pozícióban maradását a demokrácia zálogaként aposztrofálnám. A Ponta-kabinet azonban – a hatalomátvételt követően – egy pillanatig sem habozott kinyilvánítani „magyarbarát” voltát, egyik hatalmi pozíciót szerezte meg a másik után. Ehhez képest Bãsescu elnök mégiscsak egyfajta hatalmi egyensúly képviselőjeként működhetett volna. Nem sok büszkeségre ad okot, hogy az RMDSZ képviselőjén múlott, hogy az alkotmánybíróság zöld utat adott az elnök felfüggesztéséhez, mint ahogy az sem, hogy a képviselőház és a szenátus elnökének puccsszerű leváltásakor is az RMDSZ képviselőinek jelenléte biztosította a határozatképességet. A Szövetség cinkossága a posztkommunista, mélyen antidemokratikus és magyarellenes hatalommal egyszerűen tagadhatatlan, ami különösen az RMDSZ Európai Néppárti tagsága miatt fonák helyzet. Tőkés László és Toró T. Tibor tájékoztatták a kialakult helyzetről Wilfried Martenst, az Európai Néppárt elnökét, kiemelve, hogy az „RMDSZ parlamenti képviselői – vélhetően egyöntetűen – megszavazták Traian Bãsescu államelnök tisztségéből való felfüggesztését”. Kelemen Hunor levélben fordult a Néppárt vezetőihez – magyarázva a magyarázhatatlant –, azt azonban maga sem tudta letagadni, hogy a néppárti RMDSZ képviselői nem álltak ki a néppárti államelnök mellett. Sajnos ilyen az RMDSZ hivatalos propagandája 1999 óta, amikor retorikájuk véglegesen levált a politikai gyakorlatról. Az akkor elfogadott tanügyi törvényt, amely megannyi diszkriminatív passzust tartalmazott a magyarság, valamint az egyházi oktatás vonatkozásában – többek között állami tulajdonként telekkönyveztetett több mint ezer, az egyháztól 1945 után eltulajdonított iskolaépületet –, az akkori, Markó-féle vezetés jelentős előrelépésként értékelte, a törvényt a tények fényében elemző Tőkés Lászlót pedig pellengérre állította. Azóta mintha ismételné magát a történelem, legfeljebb az RMDSZ elnökét hívják másképp.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2012. július 20.

Népszavazás: menni vagy otthon maradni?
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő. Eközben nem minden RMDSZ-es politikus ért egyet a szövetség vezetésének álláspontjával, miszerint a Szociálliberális Unió (USL) és Traian Băsescu felfüggesztett államfő közötti konfliktusban nem foglalnak hivatalosan állást egyik fél mellett sem. Összeállításunkban RMDSZ-es politikusokat kérdeztünk a referendumról.
Szombaton Csíkszeredában találkozik Hargita, Kovászna és Maros megye vezetőivel, polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő – jelentette be csütörtökön a megyeszékhelyen Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Mint mondta, a három székely megyéért felelős kormánytagként fontosnak tartotta, hogy az ország vezetői a helyszínen értesüljenek a közösség problémáiról, a találkozó helyszíneként, mint Hargita megyei lakos, Csíkszeredát javasolta. A miniszter a július 29-i referendum előkészítését is ellenőrizte, mint mondta, mindent rendben talált. Sajtótájékoztatóján úgy értékelte, különleges politikai helyzetben van az ország, Traian Băsescu államelnök tisztségéből történő felfüggesztése alkotmányos módon történt.
„Kampány van, sértések is elhangzanak. Én bízom benne, hogy 29-én a szavazópolgárok nagy számban lesznek jelen a referendumon, és nagy számban fognak szavazni. Mindenkit arra kérek, hogy vegyen részt a népszavazáson, és belátása szerint szavazzon” – mondta Mircea Duşa parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter.
Borboly: otthon kell maradni!
Ennek az ellenkezőjét vallja viszont Borboly Csaba, a Csík területi RMDSZ-szervezet és a Hargita Megyei Tanács elnöke. „Az erdélyi magyaroknak otthon kellene maradniuk a július 29-ei referendumon” – vallja Borboly Csaba, akit többszöri megkeresésünkre sem sikerült elérnünk. A politikus viszont korábban a Maszol.ro portálnak úgy nyilatkozott, a nemzeti liberálisok, illetve a szociáldemokraták „padlóra kerültek”, „szétverték magukat” az államfő felfüggesztésével, illetve azzal, hogy Brüsszel nyomására meghátrálni kényszerültek a referendumtörvény ügyében.
Borboly szerint az USL-nek nem lesz 70 százalékos parlamenti többsége az őszi választások után, s akkor az RMDSZ újra a mérleg nyelve lehet. Mint leszögezte, Erdélyben az USL az RMDSZ politikai ellenfele, hiszen ők foglalták el azokat az önkormányzati tisztségeket, melyeket korábban az RMDSZ töltött be. Borboly szerint ugyanakkor az RMDSZ-nek nem kell részt vennie a „Dâmboviţa-parti bokszmeccsben”, nem kell bírói szerepet játszania.
A székely politikus továbbá arról is beszélt, hogy nem tud kiállni olyan politikusok mellett, mint Crin Antonescu, aki megbuktatta a marosvásárhelyi magyar orvosképzés ügyét, aki hatalomra kerülése után hetente kisebbségellenes és demokráciaellenes döntéseket hozott. „Ha most Traian Băsescu leváltása mellett kampányolnék, akkor azt a Crin Antonescut támogatnám, akit nem tudok támogatni” – összegzett Borboly Csaba
Eckstein újfent Băsescu mellett
Eközben a korábban az államfő tanácsosaként tevékenykedő Eckstein-Kovács Péter egyértelműen leszögezte lapunk megkeresésére, hogy ő Traian Băsescu felfüggesztése ellen fog szavazni. „Alapvetően helyesnek tartom az RMDSZ lelkiismereti szavazást javasló döntését, hiszen a magyar közösségen belül is a megosztottság uralkodik, kár lett volna a 2007-es hibát megismételni, amikor a szövetség egyértelműen az államfő leváltása mellett foglalt állást, ugyanakkor most Băsescu felfüggesztése során is súlyosan megsértették a jogállami gyakorlatot” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus.
Hozzáfűzte: egy nemzeti kisebbség számára az a legfontosabb, hogy a törvényesség és a jogállamiság ne sérüljön. Mint részletezte: nem kívánja tagadni, hogy az államfő követett el hibákat, de meglátásţban nem történt olyan súlyos alkotmánysértés, amely indokolná a felfüggesztését. Eckstein-Kovács szerint ugyanakkor a szavazástól távolmaradás nem követendő út, hiszen az ember akkor teljes jogú állampolgár, ha elmegy szavazni. Mint ismeretes, Eckstein-Kovács Péter korábban lelkiismereti okokból mondott le államtanácsosi tisztségéről, mert nem értett egyet Băsescu verespataki bányaberuházást támogató politikájával.
Antal Árpád kimaradna ebből a játszmából
Az államelnök leváltására kiírt referendumon „dupla vagy semmi” játszmát kezdett a két román politikai pólus, egyik oldalon a Szociálliberális Unió (USL), a másik oldalon pedig a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és Traian Băsescu – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ városi elnöke hangsúlyozta, az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy ebben a játszmában részt vegyen, egyik vagy a másik oldalon elkötelezve magát, hiszen ha a „semmi” változat jön be, akkor képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság.
„Az egyetlen helyes döntés, az egyetlen járható út, ha a magyarok lelkiismeretére bízzuk, hogy elmennek vagy sem szavazni a referendumon, mint ahogy azt is, hogy az államfő menesztése ellen vagy mellette foglalnak állást. Az államfő menesztéséről szóló parlamenti szavazás kapcsán is úgy gondoltam, nem szabad egyértelműen állást foglalnunk sem Traian Băsescu felfüggesztése ellen, sem mellette” – szögezte le Antal Árpád.
Szavazás, lelkiismeret szerint
Hasonlóképpen amellett foglalt állást, hogy el kell menni szavazni Frunda György Maros megyei RMDSZ-es szenátor is, igaz, ő nem árulta el hogyan szavaz, s az erdélyi magyarságnak is azt tanácsolja – akárcsak a szövetség által kiadott hivatalos állásfoglalás –, hogy voksoljanak lelkiismeretük szerint. Mint kérdésünkre leszögezte, csak annak erkölcsi alapja, hogy felelősségre vonja a politikust, aki elmegy szavazni, így szerinte az nem lehet megoldás, hogy érvénytelenítjük a referendumot, azzal, hogy nem lesz elég résztvevő.
„Az RMDSZ-re nagy nyomás nehezedett, és nem volt elég idő, hogy kialakulhasson a konszenzus ebben a kérdésben. A különböző tisztségviselők, a különböző régiók képviselői másként látják a kérdést: van, aki azt mondja, Băsescu államelnököt mindenképpen le kell váltani, hiszen az elmúlt években alkotmányellenes volt a magatartása, mások viszont azt nézik, ki kerülne a helyére, hiszen Crin Antonescunak több magyarellenes megnyilvánulása volt. És valójában ez az erdélyi átlag magyar dilemmája is” – fogalmazta meg Frunda György.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke sem látja másképp a helyzetet. Megkeresésünkre leszögezte, minden felelős erdélyi magyar politikus csak arra buzdíthatja az erdélyi magyarságot, hogy minden választáson legyen ott, hiszen „nem tehetünk úgy, mintha nem Romániában élnénk, mintha az itt meghozott döntések bennünket nem érintenének”. Szabó szerint arról, hogy az emberek miként szavazzanak, a közéleti szereplők csak a személyes véleményüket közölhetik, nem a szervezeti állásfoglalást.
„Nehéz meggyőzni a köztisztviselőket vagy a pedagógusokat, akik megélték a drasztikus fizetéscsökkentést, hogy támogassák az államfőt, ám a demokratákkal is nehéz elfogadtatni a jelenlegi állapotokat. Éppen ezért mindenkinek saját szubjektív véleményét és értékrendjét kell előtérbe helyeznie a döntéskor” – vallja Szabó Ödön, aki szerint az a legjobb döntés, ami a jelenlegi politikai válságot minél gyorsabban lezárja. „Az államelnök és a miniszterelnök egyértelművé tették, hogy nem tudnak együtt dolgozni, így a legjobb, ha véget vetünk a krízisnek. Az elmúlt három hétben elszabadult az euró, a dollár árfolyama, drágult az üzemanyag, ez senkinek, az erdélyi magyarságnak sem jó, ennek az állapotnak kell véget vetni” – szögezte le Szabó Ödön.
A Szatmár megyei RMDSZ a választókra bízza, hogy az elnök menesztése mellett vagy az ellen szavaznak. „Mind a központi, mind helyi szinten sokszor és sokan elemeztük a politikai helyzetet az RMDSZ-en belül – részletezte érdeklődésünkre Őri-Pákay Franciska, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. – Mindig vannak pró és kontra érvek, amelyek súlyától függ, hogy a mérleg melyik oldalra billen majd el a döntéshozatalnál. Mindig arra biztatjuk – személy szerint én is – a választókat, hogy éljenek jogaikkal, menjenek el szavazni, hiszen ez a legalapvetőbb módja a vélemény kinyilvánításának. Megszokhatták eddig, hogy kidolgozott stratégia melletti voksra biztattuk a magyar választókat. Most azonban – hangsúlyozom, hogy az aktuális helyzetet figyelembe véve – úgy gondoljuk, hogy az a leghelyesebb, ha a Szatmár megyei magyar választópolgároknak azt javasoljuk, hogy július 29-én a szavazófülke magányában döntsenek belátásuk és lelkiismeretük szerint”.
Băsescu mellett az EMNP és az MPP
Az RMDSZ állásfoglalásától eltérően a másik két romániai magyar politikai alakulat – mint arról beszámoltunk – Traian Băsescu államfő felfüggesztése ellen foglal állást. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyar közösséget megosztja Traian Băsescu személye, a felfüggesztett államfőnek hívei is, ellenségei is vannak a közösségben, s mindenkinek nagyon pontosan kialakított véleménye van a leváltásról. „Úgy gondoljuk, hogy az erdélyi magyar emberek képesek racionálisan dönteni ebben a kérdésben, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a lelkiismerete szerint szavazzon a népszavazáson. Mi nem fogunk senki mellett és senki ellen kampányolni” – összegezte az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke eközben úgy véli, nem a román pártok belügye, hanem valamennyi romániai polgár ügye, hogy mi történik az országban.
Szerinte becsületes ember csakis a balliberális hatalom jogállamiság elleni támadássorozatával szemben foglalhat állást. „Nem valamely politikai erő ellen vagy mellett kell kiállni, hanem a megengedhetetlen praktikákat kell elutasítani” – jelentette ki az EMNP elnöke. Toró szerint a június 29-i népszavazás arról fog szólni, engedi-e a nép, hogy „a szociálliberális boszorkánykonyhákban kifőzött praktikák intézményesüljenek”. Ha igen, Toró szerint „posztkommunista restauráció” alakul ki, és hosszú időre elszigetelődik Románia. Az említett restauráció lényegét úgy fogalmazta meg, hogy „az ügyeskedőknek áll a zászló, és a törvénytisztelő ember rosszul jár”.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is az államfő tervezett leváltásának a módszerét kifogásolta. Szerinte a leváltás irányába tett lépések „a jogállamiság megkérdőjelezését és a demokratikus berendezkedés megingását” jelentik. „Féltem az erdélyi magyar nemzeti közösséget, ha egy ilyen Romániában kell megélnünk a hétköznapjainkat” – jelentette ki Szász Jenő.
Az MPP elnöke azt is hozzátette, hogy Traian Băsescunak a megszorító intézkedésekben vállalt aktív szerepe negatív üzenetet is hordozott, és ez az államfő népszerűségvesztésével járt. Szerinte azokra az emberekre is gondolni kell a kérdés megítélésekor, akik számára rossz fordulatot hozott az utóbbi négy év. Szász szerint a nemzeti közösség törekvései szempontjából ideális államfő nincs, és úgy látszik, hogy „rosszabb jön, mint aki elmegy”. Így hát a „kisebbik rossz elve” is arra inti őket, hogy ne támogassák az államfő leváltását.
Krónika (Kolozsvár)

2012. július 20.

Nem lesz „magyar válogatott”
Nem veszik komolyan Szász Jenő MPP-elnöknek az erdélyi magyar választási szövetség létrehozására vonatkozó javaslatait a többi magyar párt vezetői, ám foglalkoztatja őket az együttműködés valamilyen formája – nyilatkozták a Krónika által megkeresett politikusok. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a pártfúziót sem tartja kizártnak pártja és a Magyar Polgári Párt (MPP) között, míg Kovács Péter RMDSZ-főtitkár csak a szövetség ernyője alatt tartja lehetségesnek az együttműködést.
Mint arról beszámoltunk, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke magyar választási szövetség megalapítását javasolja a magyar pártoknak. A Magyarok Szövetsége néven bejegyzendő szervezet egyfajta nemzeti „válogatottként” indulhatna a parlamenti választásokon. Az MPP elnöke úgy látja, a válogatott tíz játékosa közül nyolcat adna az RMDSZ, és egyet-egyet az MPP, valamint az EMNP, a helyhatósági választási eredményekből kiindulva, amikor szerinte az RMDSZ 81 százalékos, az MPP 10 százalékos, míg az EMNP 9 százalékos támogatottságot szerzett az erdélyi magyarság körében.
Toró: EMNP–MPP-pártfúzió sem kizárt
„Szász Jenő kósza ötleteit nem szeretném kommentálni, viszont az erdélyi magyar pártok együttműködése a hosszú távú céljaink szempontjából is fontos, ezért foglalkoztat bennünket” – nyilatkozta a Krónikának Toró T. Tibor. A néppárt elnöke emlékeztetett, hogy már a helyhatósági választások előtt megfogalmazták az új egység elvét, amely szerint minden erdélyi magyar megtalálhatja az értékrendjének megfelelő politikai szervezetet, amelyek együttműködnek, amikor közös fellépésre van szükség.
A parlamenti választások előtt nem konfrontációra, hanem együttműködésre van szükség, hangsúlyozta Toró, és úgy vélte, ez több szakaszban valósulhat meg, első lépésben az EMNP és az MPP között fűznék szorosabbra a szálakat, hiszen a két párt között nincsenek értékrendi különbségek. „Az EMNP a pártfúzióra is készen áll, a labda jelenleg az MPP térfelén pattog, bízunk benne, hogy a polgáriak az őszi kongresszuson meghozzák azokat a döntéseket, amelyek elhárítják az akadályt az együttműködés elől” – mondta Toró T. Tibor, aki korábban ugyancsak lapunknak úgy fogalmazott, hogy az EMNP és az MPP közötti együttműködés egyetlen akadálya Szász Jenő személye.
Toró szerint a júniusi kampányban sok tehetséges közéleti ember mutatkozott meg az MPP színeiben, ezeknek és a mértékadó vezetőknek a reakcióját várják. Az RMDSZ-szel való együttműködésről a néppárt elnöke kifejtette, azt a legtöbb szavazatot begyűjtött erdélyi magyar pártnak kell kezdeményeznie. A párbeszédre megvan az intézmény, a 2009-ben alakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot érdemes lenne újragondolni, tartalommal feltölteni. A jövő heti Bálványosi Nyári Szabadegyetemen lehetőség lenne a háttérbeszélgetésekre, de azután is kerülne alkalom arra, hogy a párbeszédet kimozdítsák a holtpontról, vélte Toró T. Tibor.
Kovács: összefogás csak RMDSZ-ernyő alatt
Szász Jenő javaslatait több okból sem lehet komolyan venni – fejtette ki a Krónika megkeresésére Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára elmondta: Szász jól tudja, hogy a romániai párttörvény szerint a főügyész bármikor kezdeményezheti az MPP felszámolását, hiszen a polgári párt a két utolsó választáson nem szerezte meg az 50 ezer támogató szavazatot. „Szász keresi a kiutat, hogy a politikai életben maradhasson” – vélte Kovács Péter, aki jó ötletnek tartja, hogy az erdélyi magyarság válogatottal szerepeljen a politikai harcban, de megfogalmazása szerint „egyetlen válogatottba sem hívnak játékosokat a harmadik ligából”.
Kifejtette: a két frissen bejegyzett erdélyi magyar párt kudarcot vallott a helyhatósági választásokon, semmi nem utal arra, hogy erre a helyzetre egy harmadik párt, választási szövetség megalakítása lenne a megoldás. „Az összefogás az RMDSZ ernyője alatt valósulhat meg, ez az ernyő lehet, hogy kopott, helyenként becsöpög a víz, de az erdélyi magyarság 90 százalékának a támogatottságát élvezi” – jelentette ki Kovács Péter.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 1651-1658




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998