Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 11-én kijelentette: "Nekünk egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarországon milyen a politikai berendezkedés, milyen irányban viszik az országot a magyar politikai pártok, a magyar kormány." A szövetségi elnököt meglepte a viszonylag kis részvételi arány. "Ez azt is jelentheti, hogy Magyarországon kialakultak azok a demokratikus keretek, amelyek között nem minden választó tekinti tétnek, hogy ki van kormányon" - vélekedett. Szerinte az első forduló mindamellett elmozdulást jelez Magyarország politikai térképén. Egyfajta csendes átrendeződés történt, és bár talán még korai következtetéseket levonni, "úgy tűnik, hogy a magyar politikai élet a kétpólusúvá válás felé halad". Kiestek olyan pártok, amelyek eddig jelentős szerepet töltöttek be a parlamentben, és bekerült a MIÉP, "amely szélsőjobb álláspontot képviselt. Ez az a párt, amellyel nekünk semmiféle kapcsolatunk nem volt, és amellyel nem is kívánunk kapcsolatot kiépíteni" - jelentette ki Markó. "A parlament bekerült többi pártok mindegyikével volt kapcsolatunk, és úgy gondoljuk, hogy megfelelő közelségben voltunk mindegyikhez: kapcsolatainkat ez az elv határozta meg, és fogja meghatározni a jövőben is". A következő négy évben fontos integrációs lépések történnek; jövőre megvalósul a magyar NATO-tagság, és erre az időre esik az EU-felvétel is. "Ez számunkra fontos, kihathat a romániai magyarság és általában is Románia helyzetére" - mondta. "Akárcsak az eddigi magyar kormányoktól, az ezutánitól is azt várjuk, hogy kellően odafigyeljen a Magyarország határain kívül élő magyar közösségekre, és tekintse ezt elsődleges szempontnak külpolitikájában. A külpolitikában valószínűleg nagyon hamar, talán már az elkövetkező hónapokban meg kell találni a megoldást olyan kérdésekre, mint például a határátlépés lehetőségének további biztosítása, amely most Schengennel kapcsolatban élénken foglalkoztatja közvéleményünket. Előrelépésekre számítunk a határon túli magyarság támogatásában, beleértve a költségvetési támogatást is, de hát ez természetes" - mondta. Hangsúlyozta, hogy 1996 novembere óta - amióta a jelenlegi koalíció kormányon van - teljesen új kapcsolat kiépítése kezdődött meg Magyarországgal. Ezt folytatni kel, fontos, hogy a jövőben a gazdasági együttműködésre is minél nagyobb hangsúlyt helyezzenek. Markó Béla Kolozsvárott részt vett az RMDSZ területi elnökeinek tanácskozásán, elmondta, hogy ott számos kérdés felmerült. Szó volt a kettős állampolgárságról is. Elmondta, hogy munkacsoportot hoz létre, amely ezeknek a kérdéseknek szakmai vetületeit fogja elemezni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
1998. május 13.
Hollanda Dénes professzor /sz. Kézdialbis, 1939. febr. 28./ a marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja, a műszaki tudományok doktora, 12 egyetemi jegyzet és több mint 90 szakdolgozat szerzője. Tanulmányai román, magyar, német és angol nyelven jelentek meg. "Életem céljának tekintem egy önálló magyar nyelvű egyetem felépítését" címmel terjedelmes interjúban számolt be terveiről. Hollanda Dénes felvázolta életútját, majd rátér az egyetemalapításra vonatkozó elgondolásának előzményeire. 1990. januárjában elérte az egyetem szenátusában, hogy a mérnökképzés magyar és román nyelven történjen, azonban a márciusi marosvásárhelyi események után nem engedélyezték, hogy a kétnyelvű oktatás meginduljon. Megalalkult az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Társaság, melynek ő is tagja volt. Azonban Hollanda azt látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, ezért úgy látta, neki kell fogni egy önálló magyar egyetem építéséhez. Azután jött a Marosvásárhelyen megalakítandó Aranka György Egyetem terve, de ebből sem lett semmi. Mindez megerősítette Hollanda Dénest abban, hogy lépni kell. Marosvásárhelyen, minden feltétel adott az egyetem létrehozásához: megvan a tanári kar mind az orvosi, mind a műszaki karra, Bocskai István professzor, a Fogászati Klinika vezetője is pártolja elgondolását, egyedül az anyagi háttér hiányzik, ezért hozta létre az alapítványt. A vásárhelyi egyetemalapítás nem keresztezi a Kolozsváron létrehozó tudományegyetem létrehozására vonatkozó terveket, ezért Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke és Markó Béla is támogatja a tervet. Az professzor elmondja, nem számítanak az állam segítségére, a szükséges pénzalapok megteremtésében viszont igen bíznak a világmagyarság és az erdélyi magyarok adakozó szándékában; "Régebb minden falu képes volt közadakozásból egy, s ha kellett, akár két templomot is építeni. Remélem a XXI. század hajnalán képes lesz a világ magyarsága annyi pénzt összeadni, hogy az egyetemet felépíthessük" - állapította meg Hollanda Dénes. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi beszélgetés Hollanda Dénes professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
1998. május 14.
Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációjáról Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta az Államelnöki Hivatalt, a kormányt, személyesen a kormányfőt, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter pedig kormányülésen vetette fel a kérdést. Az RMDSZ álláspontja a kérdésben az, hogy a prefektusnak és a kormánynak közbe kell lépnie és meg kell akadályoznia Gheorghe Funar törvényszegéseit, durva magyarellenes provokációját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./
1998. május 18.
Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök május 15-i keltezéssel közleményt hoztak nyilvánosságra az RMDSZ vezetése nevében, amelyben elítélik a kolozsvári polgármester interetnikai konfliktusok szítását célzó provokatív kezdeményezését, amellyel meg akarta gyalázni Petőfi Sándor emlékét és ezzel meg akarta sérteni a romániai magyar közösséget. Az elsősorban a román médiának szánt, és ezért román nyelven fogalmazott közlemény szerzői megállapítják, hogy az interetnikai feszültségek keltésével bizonyos, az intézményes és gazdasági reform lassításában érdekelt politikai erők és érdekcsoportok az ország belpolitikai stabilizációjának, Románia külkapcsolatai megszilárdításának folyamatát próbálják feltartóztatni. Hangsúlyozzuk, hogy hagyományos értékeink kölcsönös tisztelete nélkül, az összes állampolgárok alapvető jogainak gyakorlását szavatoló biztosítékok nélkül veszélyeztetve van az egész ország demokratikus fejlődése, csakúgy mint a román-magyar megbékélési folyamat. Az RMDSZ fontosnak tekinti azt a tényt, hogy a kisebbségvédelmi miniszter felvetésére Románia kormánya határozottan állást foglalt ezzel az idegengyűlölő, nacionalista megnyilatkozással szemben, és megtette a szükséges intézkedéseket a provokatív akciók elhárítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 18., 1265. sz./ Az RMDSZ-vezetők meglátásában Funar igazi célja a romániai belpolitikai élet stabilizálódási és az ország külkapcsolatainak megszilárdulási folyamatának meggátlása. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a román kormány határozottan szembeszállt ezzel a "xenofób, nacionalista provokációval". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
1998. május 18.
Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke máj. 18-án kiadott nyilatkozatában bírálta azokat a kijelentéseket, amelyeket Horn Gyula magyar miniszterelnök és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke tett a magyarországi választások első fordulója után. Horn Gyula miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelent Magyarország szomszédsági politikájára nézve, a megbékélés helyett gyűlölködésre vezet, s éppen ezért a határon túli magyarságra nézve káros. A püspök kifejtette, hogy a határon túli erdélyi magyarokat illetően "a magyar kormányfő kijelentése nem állja meg a helyét". Tőkés szerint a jelenlegi budapesti, illetőleg bukaresti kormány "sikerpropagandája által fennen hangoztatott román-magyar történelmi megbékélés csak a békesség látszatát takarja", mert "mindaddig, amíg a romániai és szlovákiai magyarság jogos követeléseit nem teljesítik, alanyi jogon kijáró jogait nem biztosítják, igazi megbékélésről aligha lehet szó". Ugyanakkor Tőkés úgy látja, hogy a jelenlegi "magyarországi demokratikus ellenzék" legalább is az eddigi tapasztalatok szerint "egyértelműen a magyar-román megbékélés mellett kötelezte el magát, tehát a velük szembeni pártpropagandisztikus riogatásnak semmi helye nincsen". Markó Béla elnök a Népszava május 11-i számában azt nyilatkozta, hogy az első fordulóban tapasztalt alacsony választási részvétel "a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt, hogy Magyarországon nincsenek igazán társadalmi traumák". Tőkés László ezt az álláspontot "félrevezetőnek és károsnak" tartja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elhatárolta magát a tiszteletbeli elnök nyilatkozatától: "Nem tartom szerencsésnek, amikor RMDSZ-tisztségviselők olyan jellegű nyilatkozatot tesznek, amelyek a magyarországi belpolitikai életbe való beleszólásként is értelmezhetők. Az ilyesmi - különösen választások idején - egyenértékű a választások kimenetelének, eredményének befolyásolásával, vagy legalábbis így is értelmezhetők. Ez ellenkezik az RMDSZ hivatalos állásfoglalásával, melynek értelmében szövetségünk minden magyarországi demokratikus párttal "egyenlő közelséget" óhajt fenntartani kapcsolataiban. Semmilyen pártot nem kívánunk előzetesen minősíteni, ügyeikbe, helyzetük alakulásába beleszólni. Én legalábbis nem hiszem, hogy szerencsések lennének az ilyen természetű próbálkozások. Végül is a magyarországi választópolgárok felelőssége, hogy kire voksolnak, kit ruháznak fel kormányzati felelősséggel." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1998. május 18.
Máj. 18-án a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ Városi Szervezete, az EMKE Háromszéki Mikes Egyesülete közös szervezésében a Székely Mikó Kollégium Dísztermében, majd a Polgármesteri Hivatal Fogadótermében bensőséges ünnepség keretében köszöntötték 70. születésnapja alkalmából Domokos Géza írót és műfordítót, a Kriterion Könyvkiadó egykori alapító igazgatóját, a Kriterion Alapítvány elnökét, az RMDSZ volt elnökét. Ebből az alkalomból Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta Domokos Gézának a romániai magyar közéletben kifejtett kiemelkedő politikai és kulturális tevékenységéért. A magas kitüntetést a sepsiszentgyörgyi városházán rendezett fogadáson Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete adta át az ünnepeltnek, akit köszöntött Albert Álmos polgármester és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A rendezvényen jelen volt az erdélyi magyar művelődési és közélet számos személyisége, köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, több RMDSZ-szenátor és képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1266. sz./
1998. május 19.
A Magyarországon zajló parlamenti választás utólagos hatását tekintve a határon túli magyarság számára nem közömbös, szögezte le Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatában. A püspök nem értett egyet Horn Gyula miniszterelnök azon kijelentésével, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelentene Magyarország szomszédsági politikájára nézve, mert az a megbékélés helyett gyűlölködésre vezetne, s ez a határon túli magyarságra is káros hatással lenne. A - jelenlegi - magyar és román kormányok által hangoztatott "történelmi megbékélés" csak a békesség látszatát takarja. Az igazi megbékélés mindaddig nem jöhet létre, míg a magyarság jogos követeléseit nem teljesítik. Egyébként is, a megbékélésnek nem elsőrendűen a két ország között, hanem a romániai románság és a magyarság között kell létrejönnie. A püspök szerint a magyarországi demokratikus ellenzék "egyértelműen a magyar-román megbékélés mellett kötelezte el magát". Tőkés László "félrevezetőnek és károsnak" tartja Markó Béla szövetségi elnök azon álláspontját, mely szerint a választásokon tapasztalt alacsony részvétel "a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt hogy Magyarországon nincsenek igazán nagy társadalmi traumák". /Népszava/. A választástól való távolmaradást valamennyi felelős magyarországi politikai erő kedvezőtlennek mondta. A tiszteletbeli elnök szerint a "vészes abszenteizmus valójában a magyar társadalom válságának és a magyar nemzet politikai kiábrándultságának jellegzetes és aggasztó tünete". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
1998. május 21.
Tőkés László püspök, az RMDSZ és az MVSZ tiszteletbeli elnöke újabb állásfoglalást hozott nyilvánosságra, ebben reagált Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatára. Tőkés László visszautasította az ügyvezető elnök rendreutasító "RMDSZ-cenzori megnyilvánulását". Takács Csaba nyilatkozatában elhatárolta magát Tőkés püspök magyarországi választásokkal kapcsolatos kijelentéseitől, arra figyelmeztetve, hogy az RMDSZ hivatalos állásfoglalása szerint a szövetség egyenlő közelséget kíván fenntartani az összes magyarországi demokratikus párttal. Tőkés László a régi időkre emlékeztető beidegződésnek tartja, hogy "a "hivatalos" RMDSZ-nómenklatúra nevezett vezető képviselője véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tiszteletbeli elnökét". Tőkés László válaszában feltette a kérdést: "Horn Gyula miniszterelnöknek szabad nyilatkoznia a határon túli magyarokról a választások idején Erre válaszolni viszont beavatkozás? Markó Bélának szabad nyilatkozni a választással kapcsolatban, mástól viszont ez beavatkozás". Tőkés László nyilatkozatában hangsúlyozta: "A határon túli magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt." /Szabadság (Kolozsvár), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tőkés László nyilatkozatára reagálva leszögezte, hogy nem kíván személyes polémiát folytatni a szövetség tiszteletbeli elnökével, akinek állásfoglalásait a szövetségen belüli belső pluralizmus megnyilvánulásának tekinti. Érdemben azért nem kíván vitatkozni a tiszteletbeli elnökkel a választások lezárása előtt, mert ez maga is a magyarországi választási kampány befolyásolásának egyik formája lenne és mert nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viták begyűrűznének az RMDSZ-be. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: úgy gondolja, a magyarországi szavazók külső beleszólás nélkül is megfelelő bölcsességgel fognak választani a versengő pártok közül, figyelembe véve azok programjában a határon túli magyar nemzeti közösségekre vonatkozó elemeket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1998. május 21.
Markó Béla RMDSZ-elnök Tőkés László május 18. és 20-i nyilatkozataira reagálva kijelentette: "Nem értem, hogy miközben Magyarországon természetes módon zajlik a választási kampány és vita", "miért kellene nekünk is kampányvitát folytatnunk az RMDSZ-en belül. Markó nem értett egyet azokkal az érvekkel, amelyekkel Tőkés püspök ismételten bírálta a szövetség vezetőségét, hozzátéve, hogy sohasem próbált meg beleszólni a magyar belpolitikai életbe, ugyanakkor egyetértett a Takács Csaba ügyvezető elnök által már hangoztatott elvvel: a magyarországi politikai élettel szembeni egyedüli igazán elfogadható magatartás a magyar demokratikus pártokhoz való egyenlő közelség /Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
1998. május 24.
Marosvásárhelyi otthonából Markó Béla, az RMDSZ elnöke gratulációját küldte a magyarországi választásokon győztes Fidesznek, illetve a választáson jó eredményt elért pártoknak. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 1990-től fogva folyamatosan jó és rendszeres kapcsolatokat alakított ki a romániai magyarsággal és az RMDSZ-szel. Vezetői rendszeresen jelen voltak erdélyi rendezvényeken, társszervezői is voltak ilyen rendezvényeknek. Ezek keretében is nemcsak az RMDSZ-szel és a romániai magyarsággal, hanem román politikusokkal és román pártokkal, személyiségekkel is folyamatos kapcsolatuk volt. Õk tehát jól ismerik a romániai viszonyokat és a romániai magyarság helyzetét - állapította meg Markó Béla. Azok a pártok, amelyek koalícióképesek, amelyek megalakíthatják a jövendő magyar kormányt, eddigi politikájukat olyan elvekre alapozták, amelyek számunkra garanciát jelentenek: támogatják az európai és euroatlanti integrációt, ugyanakkor prioritásként kezelik a határon túli magyarság helyzetének megoldását. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ belső egyensúlyára kihathat-e a magyarországi politikai változás, Markó kifejtette: Nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viszonyok átrendeződése befolyásolná az RMDSZ-en belüli viszonyokat, mivel ez azt jelentené, hogy az RMDSZ nem önálló szervezet, márpedig szövetségünk az elmúlt években kialakította a maga önállóságát. Az RMDSZ kezdettől fogva azt az elvet próbálta követni, hogy egyenlően jó viszonyt alakítson ki a magyarországi pártokkal. Tehát a magyarországi politikai élet átrendeződésének nincs miért megváltoztatnia az RMDSZ belső viszonyait - mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1998. május 25.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke május 25-én, hétfőn levélben gratulált Orbán Viktornak, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt elnökének a fiatal demokraták választási győzelméhez. /MTI/
1998. május 26.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke értékelte a magyarországi választások eredményét.. Bevezetőjében gratulál a magyarországi választásokon győztes Fidesznek, illetve a választásokon jó eredményt elért pártoknak, majd kitért az RMDSZ és Fidesz közötti kapcsolatok történeti áttekintésére, rámutatva, hogy " a Fidesz 1990-től fogva folyamatosan jó és rendszeres kapcsolatokat alakított ki a romániai magyarsággal, és az RMDSZ-szel. Vezetői rendszeresen jelen voltak erdélyi rendezvényeken, társszervezői is voltak ilyen rendezvényeknek. Ezek keretében is nemcsak az RMDSZ-szel, és a romániai magyarsággal, hanem román politikusokkal, és román pártokkal, személyiségekkel is folyamatos kapcsolatuk volt. Õk tehát jól ismerik a romániai viszonyokat és a romániai magyarság helyzetét. Szerintem rendelkeznek olyan tapasztalattal amelyet pozitívan tudnak kamatoztatni és a kapcsolatokat tovább tudják építeni Romániával - mondta az elnök. A lehetséges kormányalkotó pártokra vonatkozóan Markó még kifejtette: "azok a pártok, amelyek koalícióképesek, amelyek megalakíthatják a jövendő magyar kormányt, eddigi politikájukat olyan elvekre alapozták, amelyek számunkra garanciát jelentenek: támogatják az európai és euroatlanti integrációt, ugyanakkor prioritásként kezelik a határon túli magyarság helyzetének megoldását". /"Prioritásként kezelik a határon túli magyarok sorsát a koalícióképes magyar pártok". = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1998. május 26.
Románia és Magyarország tekintetében egyaránt érvényes, hogy az állam határai nem esnek egybe a nemzet határaival - mondotta egy, a Rompres által idézett nyilatkozatában Markó Béla, az RMDSZ elnöke, egyetértve Orbán Viktor kijelentésével, melyet a választások második fordulójának éjjelén tartott sajtótájékoztatóján tett. Markó rámutatott: ebből az következik, hogy Magyarország kormányának figyelmet kell fordítania a határain kívül élő magyarokra, majd hozzáfűzte: A román nemzet határai sem esnek egybe Románia határaival. Helyzetünk ugyanaz, az a kötelességünk, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a szomszéd országokban, Magyarországon, Szerbiában, Bulgáriában vagy Ukrajnában élő románokra. /MTI/
1998. május 28.
Május 28-án az RMDSZ bukaresti székházában tartotta szokásos sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett ezúttal a következők vettek részt a sajtóértekezleten: Varga Attila, képviselőházi frakcióvezető, Borbély László területrendezési államtitkár, ügyvezető alelnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök, Niculescu Antal, európai integrációs államtitkár, Pete István mezőgazdasági államtitkár és Demeter János kormányfőtitkár-helyettes. Markó Béla bemutatta a sajtó képviselőinek az RMDSZ új, vagy új megbízatást kapott államtitkárait: Kötő Józsefet, Pete Istvánt, Demeter Jánost, illetve Niculescu Antalt, akinek új, nagyon fontos munkaköre az európai integrációs tevékenységet fogja át. Ezt követően Markó Béla áttekintette az utóbbi időszak legjelentősebb eseményeit, köztük első helyen említve a magyarországi parlamenti választásokat, a FIDESZ-MPP választási győzelmét, a koalícióban ismét jelentkező súrlódásokat, illetve a helyhatósági törvényt és az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletek helyzetét, különös tekintettel a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntésre, illetve az oktatásra vonatkozó 1997/36-os sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitájára. A magyarországi választások eredményeire vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy az RMDSZ gratulált a FIDESZ-MPP-nek a választásokon elért sikeréhez, majd tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy Orbán Viktor és a FIDESZ más vezetői jól ismerik a romániai magyarság problémáit, általában is a romániai helyzetet, jó kapcsolatokat ápolnak az RMDSZ-szel, de a romániai volt ellenzéki pártok vezetőivel is. Markó Béla értetlenségének adott kifejezést amiatt, ahogyan a hazai sajtóban egyes kommentátorok, politikusok, politikai elemzők már-már valósággal ünneplik a román-magyar viszony - szerintük nagy bizonyossággal bekövetkező - megromlását. Utalva a sajtóban megjelent nyilatkozatokra és félremagyarázó kommentárokra, értékelésekre, a szövetségi elnök rámutatott: "Ez számunkra egészen érthetetlen, mintha nem az lenne Románia elsődleges érdeke, hogy a NATO-ba már bekerült és az EU-ba is valószínűleg Románia előtt integrálódó Magyarországgal jó kapcsolata legyen." Orbán Viktor pártelnöknek egy osztrák lapban megjelent kijelentése és a román-magyar alapszerződés állítólagos felülvizsgálatára vonatkozó romániai spekulációk kapcsán, kérdésekre válaszolva, a szövetségi elnök idézett Németh Zsoltnak, a FIDESZ-MPP alelnökének a Népszabadság május 28-i számában közölt nyilatkozatából, amelyben a magyarországi vezető politikus leszögezi a választásokon győztes párt hivatalos álláspontját, miszerint "a FIDESZ-MPP eltökélt híve a román-magyar viszony további elmélyítésének. A leendő magyar kormány a két ország által aláírt és a parlamentek által ratifikált alapszerződést tiszteletben fogja tartani." "Magyarország érdeke, hogy a NATO és Európai Unió bővülése folytatódjon, így érdekünkben áll szomszédaink - köztük Románia - integrációs folyamatának felgyorsulása. A leendő magyar diplomácia ennek érdekében fog fellépni." Varga Attila a 22-es kormányrendeletre vonatkozó alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban éppen az alkotmány előírásaival támasztotta alá azt az RMDSZ által osztott álláspontot, hogy az Alkotmánybíróság nem törvényhozó testület, nem tartozik hatáskörébe egy törvényes rendelkezés meghozatala vagy törlése, következésképpen a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, és alkalmazni kell. Markó Béla ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az RMDSZ ha nem is a régi elnevezéssel, de szükségesnek tartja a koalíciós pártok vezetőinek rendszeres konzultációját, hogy a mostanihoz hasonló eseteknek elejét lehessen venni - és itt a demokrata párti Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter legújabb intézkedésére utalt. Ami pedig a kisebbségi oktatás helyzetének rendezését illeti, a szövetségi elnök nyomatékosan leszögezte, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja a sürgősségi kormányrendelet szenátusi változatát, és csak a kormány által kiadott eredeti szöveget tartja elfogadhatónak a romániai magyarság számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1273. sz./
1998. május 29.
A több éves hagyományt folytatva, máj. 29-én a marosvásárhelyi Szövetségi Elnöki Hivatalban találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök a romániai magyar sajtó vezetőivel. A tíz-egynéhány résztvevő első kézből kaphatott tájékoztatást az RMDSZ-politizálás időszerű kérdéseiről. Elsősorban a kormánykoalíciós együttműködés dilemmáiról, valamint a magyarországi kormányváltással összefüggő kérdésekről beszélt a szövetség elnöke. A hiteles, érdemi tájékoztatás jelentőségét hangsúlyozta, s az RMDSZ érdekeltségét abban, hogy a sajtó a tények tisztelete jegyében tükrözze a vélemények pluralizmusát. A sajtó képviselői elsősorban az RMDSZ és a sajtó közötti információáramlás nehézségeit vetették fel, egészen addig, hogy kevés és hiányos tájékoztatás jut el a közvéleményhez a szervezet belső életéről, a parlamenti csoportok tényleges munkájáról. Szerteágazó tematikát ölelt fel az eszmecsere, szóba került például a sajtópolémiává vált kettős állampolgárság gondolata is, s ennek kapcsán, hogy ez valójában nem egy érvelő vita, hanem az érzelmi politizálás témájává vált. Részletekbe menve folyt ugyanakkor véleménycsere, kölcsönös tájékoztatás a sajtó helyzetéről, anyagi és más természetű nehézségekről, de sajtóetikával összefüggő kérdésekről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29., 1274. sz./
1998. május 30.
Máj. 30-án Kolozsváron tanácskozott a Kolozs megyei RMDSZ Képviselői Tanácsa. Az MKT-ülésen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, Eckstein Kovács Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők, egyetemi tanárok, egyházfők, vezető értelmiségiek. Napirenden az állami önálló magyar egyetem újraindításának kérdése szerepelt. A jelenlévők többórás hozzászólás-sorozatban vitatták meg a kérdést, és határozat született arról, hogy felkérik az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy folyó év június 15-ig nyújtsák be a kolozsvári székhelyű egyetem alapításáról szóló törvényt. Az ülést követő sajtóértekezleten, újságírók kérdéseire válaszolva Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a parlament nem emeli törvényerőre a 22-es és 36-os sürgősségi kormányrendeleteket, az RMDSZ nem tudja elképzelni a koalíciós együttműködést olyan pártokkal, amelyek ellenzik alapvető kisebbségi jogok megadását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 1., 1275. sz./ Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke vitaindítójában alapos helyzetelemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az új kormány megalakulásával, egy új oktatásügyi államtitkár kinevezésével némileg változás állt be az oktatás kérdésében, a multikulturalitás eszméjének állampolitikává emelése, továbbá az egyre nehezedő anyagi helyzet igen nehézzé teszi az előrelépést, de ugyancsak súlyosbító tényezőként látja a román közvéleményben, valamint az RMDSZ és a civil szervezetek viszonyában tapasztalható válságot is. Kötő József államtitkár helyzetértékelése szerint a fokozatos eredmények elérése is lehet az eredményesség fokmérője, amelyek között megemlítette a teljes körű kisebbségi oktatáspolitika kidolgozását, a hat főiskolai intézmény tagozatosításának tervét, a minisztériumi határozatot, amelynek értelmében magyar tankönyvek beszerezhetők fordításból, eredeti alkotásból, vagy importból. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a kormányban való részvétel módjával kapcsolatban 1996 november óta ellentétes álláspontja volt a csúcsvezetéssel. "Ilyen homályos elképzelésekkel nem is lehet eredményt elérni" - mondotta a püspök, aki szerint "a nem eredményes politika fényezése önámítás". Tőkés köszönetet mondott a kolozsváriaknak azért, hogy felhívták a figyelmet az egyetem ügyére. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese ismertette a magyar oktatás helyzetét a kolozsvári egyetemen, arra a következtetésre jutva, hogy a "koszovói kivonulási modell" nem lehet megoldás a magyar felsőoktatást illetően, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség pedig állásfoglalásában az egyetemalapítás csökkenő esélyeire figyelmeztetett. Az ülés további felszólalói a magyar felsőfokú oktatás, a magyar oktatáspolitika, valamint ezeket érvényre juttató politikai eszközök hatékonyságát, lehetséges alternatíváit elemezték Tonk Sándor egyetemi tanár leszögezte: a problémamegoldás immár nem a szakembereken, hanem a politikusokon múlik, továbbá szükségesnek látszik egy, a magyar egyetem létrehozására vonatkozó törvény kidolgozása. Markó Béla a maga részéről bevallotta: 1996 őszén esélyt látott a kormányzásban, és ha másfél év után kiderül, hogy az RMDSZ tévedett, történelmi vétket követett el, akkor le kell vonni a személyi konzekvenciákat. Ugyanakkor az elnök elmondja, megdöbbentette az a keserűség, reménytelenség amely meglátása szerint terjedőben van, ezért figyelni kell a jelenségre. Az elnök továbbá kifejtette, a csúcsvezetőség is aggodalommal követi a tanügyi, valamint a helyhatósági kormányrendelet sorsát, viszont ezek esetleges kudarca esetén határozott lépésre lesz szükség az RMDSZ részéről: amennyiben a 22-es, illetve a 36-os kormányrendelet elesik, az RMDSZ nem tekintheti magát a kormánykoalíciós partnerek szövetségesének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1., /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./ A Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az RMDSZ társult tagja a vita alkalmából közzétett állásfoglalásában a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az "RMDSZ politikai tehetetlenségét" is okolta a Bolyai egyetem újraindításának elakadása miatt és "politikai eszközváltást" sürgetett. Nevezetesen azt, hogy az RMDSZ Petre Roman Demokrata Pártjához hasonlóan (a kormányból való kilépéssel, a parlamenti támogatás feltételekhez kötésével) küzdjön célkitűzéseiért, ehhez hozzátette az "önálló külpolitika" gondolatát is. A KMDSZ azt sürgette, hogy "az RMDSZ kormányzati szereplésével valótlanul ne javítsa Románia nemzetközi megítélését, inkább vállalja az erdélyi magyarság jogtiprásainak nemzetközi propagálását" és javasolta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa június végére tervezett ülésén tűzze napirendre az RMDSZ rövid- és középtávú stratégiájának elemzését, valamint a Bolyai egyetem kérdését. /A KMDSZ Diáktanácsának és Bolyai Csoportjának közös állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
1998. június 1.
A kolozsvári székhelyű magyar egyetem létrehozását szorgalmazó RMDSZ-kezdeményezést szinte egyöntetűen elutasították a kormánykoalíció politikusai. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén meglepetésének adott hangot a javaslat miatt. A pártelnök szerint a legutóbbi koalíciós tárgyalásokon az RMDSZ lemondott erről a gondolatról. Diaconescu kompromisszumos megoldást javasolt: Brassóban legyen magyar-német egyetem. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke cáfolta a parasztpárti politikus ama értelmezését, hogy az RMDSZ lemondott a kolozsvári magyar egyetem gondolatáról. Markó emlékeztetett arra, hogy maga Emil Constantinescu államfő is egyetértett az önálló magyar egyetem létrehozásával. A Demokrata Párt ellenzi az önálló magyar egyetemet, a multikulturális egyetemet javasolja. Pruteanu szintén a multikulturális egyetem mellett szállt síkra. /Koalíciós "NEM" az RMDSZ-javaslatra? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1998. június 2.
Jún. 2-án a Szövetség bukaresti székházában tartotta meg az RMDSZ-vezetés szokásos heti tanácskozását az RMDSZ minisztereivel, államtitkáraival és más kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson jelen volt a szövetségi elnök, a két parlamenti frakció vezetői és vezetőségének tagjai, szenátorok és képviselők. Markó Béla a tanácskozás bevezetőjében helyzetelemző tájékoztatót tartott az elmúlt hét fontosabb politikai történéseiről, a koalíciós egyeztetésekről, kitért a koalícióban tapasztalható újabb feszültségekre, a nagy állami monopóliumok átszervezésével kapcsolatos fejleményekre, és beszámolt a Kolozs megyei RMDSZ Képviselői Tanácsa bővített üléséről, amelyen civiltársadalmi szervezetek képviselői, egyházi elöljárók és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség képviselői is részt vettek. Ezzel összefüggésben Markó Béla ismertette a koalíciós pártok vezetőinek reagálását az RMDSZ parlamenti csoportja által beterjesztendő, az önálló magyar egyetem létrehozására vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban. A beszámolót követő vita során megfogalmazódott az az igény, hogy sokkal hatékonyabban, érvekkel alátámasztva meg kell magyarázni koalíciós partnereinknek, a román közvéleménynek, a sajtónak, miért igényli a romániai magyarság az önálló magyar egyetemet. A vitában ugyancsak központi helyet kapott az RMDSZ koalíciós szerepének taglalása, különös tekintettel a két sürgősségi kormányrendelet helyzetére, a koalíciós kormányprogram kisebbségi vonatkozású tételeinek valóra váltásában tapasztalható halasztgatásra, bizonytalanságra. Ugyanakkor többen szóvá tették az ország gazdasági helyzetének romlását, aminek okát a reformintézkedések körüli határozatlanságban, a privatizáció lassú ütemében, a bürokratikus ügyintézésben állapították meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3. - 1277. sz./
1998. június 3.
Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a koalíciós partnerek nemcsak szóban értettek egyet az önálló magyar egyetem létrahozásában, hanem ez a kitétel írásban is megfogalmazódott: "az 1996-os kormányprogram ugyanis világosan rendelkezik az anyanyelvi oktatás korlátainak felszámolásáról, az új kormányprogram pedig tételesen is kimondja egyrészt a multikulturális egyetemek támogatását, másrészt pedig az önálló anyanyelvű egyetemi intézmények létrehozását" .Ezzel reagál Markó Béla a kormánypárti politikusok elmúlt napokbeli, a kolozsvári magyar egyetem létrehozásáról készülő törvénytervezettel kapcsolatos kijelentéseire. Markó figyelmeztetett, hogy azok, "akik megkérdőjelezik az önálló magyar egyetem létét, nem az RMDSZ-szel fordulnak szembe, hanem a közös kormányprogram erre vonatkozó kitételeit vitatják". Arra a kérdésre, hogy újabb koalíciós válság van-e kibontakozóban, megjegyezte: "a koalíció valóban nem működik túlságosan jól", de nem az RMDSZ követelései miatt, hanem azért, mert "továbbra sem valósult meg az igazi egyeztetés a koalíción belül." /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1998. június 4.
Június 4-én, csütörtökön újabb sajtóértekezletet tartott az RMDSZ-vezetés a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Borbély László területrendezési államtitkár, az RMDSZ kormányzati tevékenységének koordinálásával megbízott ügyvezető alelnök és Székely Ervin képviselő. Bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ-t, a romániai magyarságot leginkább foglalkoztató tanügyi kérdéssel, pontosabban a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatban a sajtóban közölt véleményekre és sajtókommentárokra utalva elmondta, hogy a kérdés megoldatlansága miatt az RMDSZ választói körében, a területi szervezetek szintjén igen nagy mérvű az elégedetlenség, s ez kifejezésre jutott nemrég a szervezet kolozsvári MKT-ülésén. Elfogadhatatlan az, hogy bár az RMDSZ immár másfél éve részese a kormányzásnak, a magyar kisebbséget érintő legfontosabb kérdések törvényes rendezése semmit sem mozdult előre. Markó Béla utalt a két sürgősségi kormányrendeletre, amelyek helyzete veszélyezteti az elvben elfogadott kisebbségi jogokat, és megerősítette korábban már nyilvánosságra hozott álláspontját, miszerint ha a szóban forgó rendeleteket a Parlament nem emeli törvényerőre, az RMDSZ nem tudja vállalni a további koalíciós együttműködést. A kisebbségi jogok rendezésére vonatkozó politikai akaratról szóló számtalan nyilatkozat ellenére veszélyben vannak azok a jogok, amelyekről elvben nagyon sok szó esett már, de jogi rendszerbe foglalásuk mindmáig elmaradt. Ez az állapot továbbra már tarthatatlan ? hangoztatta a szövetség elnöke. Kérdésre válaszolva Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ álláspontjának megerősítését nem lehet zsarolásnak minősíteni, hiszen nem az RMDSZ újabb, eddig nem ismert követeléseiről van szó, hanem a koalíció közösen kidolgozott kormányprogramjában foglaltak valóra váltásáról, azaz helyesebben: valóra nem váltásáról. Itt az ideje a számvetésnek, nézzük meg, mit teljesített a koalíció a programjából - mondotta Markó Béla, és hozzátette, nem az RMDSZ szabott határidőt e kérdések rendezésére, hanem a közös kormányprogram, jelesen az újabb kormányprogram. Petre Roman állítását cáfolva, miszerint a kisebbségek jogait széleskörűen rendezték Romániában, a szövetségi elnök leszögezte: ezek a törvényerőre nem emelt jogok egyetlen tollvonással törölhetők, mint ahogyan a gyakorlatban a politikai pártok - beleértve egyes koalíciós pártok politikusait is - vitatják és ellenzik is őket, a koalíciós partnerek pedig nem védték meg saját törvénykezdeményezésüket. Nyilatkozatokból, ígérgetésekből immár elég van, semmire sem mehetünk velük, csak a megoldás halogatását szolgálják, amit tovább már nem tudunk elfogadni. Határidőt nem jelöl meg az RMDSZ, de ítélje meg a sajtó, elfogadható-e ez a halogatás ? mondotta Markó Béla, és idézte az ország elnökének 1997. december 10-én kiadott közleményét, amely tételesen említi a magyarság jogát egy önálló felsőoktatási intézmény létesítésére. Itt nem is csak a kisebbségi kérdésekhez való viszonyulásról van szó, hanem általában a gazdasági kérdésekhez, a privatizációhoz, a reformintézkedésekhez való viszonyulásról is - fogalmazott a szövetségi elnök. - Vagy tiszteletben tartjuk a közösen elhatározott döntéseket, vagy nem megyünk semmire. A koalíciós együttműködés összehangolása, felügyelete igenis elengedhetetlenné teszi a pártvezetők állandó konzultációját - vélekedett a szövetség elnöke, és bejelentette, hogy a tanügyi kérdésben a jövő hét folyamán csúcsszintű megbeszélésre kerül sor az RMDSZ kezdeményezésére. A koalíciós együttműködés folytatására vagy a koalícióból való kiválásra vonatkozóan nem a szövetségi elnök dönt, hanem az SZKT - szögezte le kérdésre válaszolva Markó Béla. A sajtóértekezleten Borbély László a RMDSZ-miniszterek és -államtitkárok jelentős kormányzati munkáját méltatta, és külön szólt a területrendezési minisztérium által kidolgozott, a lakásépítkezést szabályozó törvényről, amely új lehetőségeket teremt a súlyos lakásgondok megoldására, Székely Ervin pedig az állami köztulajdonról szóló törvény kidolgozásáról nyújtott tájékoztatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 4. - 1278. sz./
1998. június 5.
Jún. 5-én ülésezett Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa, melyen meghívottként részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. A találkozón résztvevő képviselők támogatásukról biztosították az önálló kolozsvári magyar egyetem létrehozására vonatkozó törekvéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./
1998. június 5.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi Népújság jún. 4-i számában a kialakult magyarellenes, önálló egyetem-ellenes hangulat várható fejleményeiről kijelentette: "ha ki kell lépnünk a kormányból, az nem az RMDSZ, hanem valóban a román demokrácia kudarca lesz". Feltette a kérdést: "ha nem velük, akkor majd még kivel tudunk mi szövetségre lépni a román politikai életben?" Markó szerint ha nem sikerül, "akkor sem kell majd úgy tennünk, mintha minden összeomlott volna". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1998. június 6.
Jún. 6-án Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és Székely István ügyvezető alelnök részt vett Budapesten a Fidesz ? Magyar Polgári Párt X. kongresszusán. Miután gratulált a Fidesz választási győzelméért, Markó Béla emlékeztetett arra, hogy "a Fidesz kezdettől fogva következetesen odafigyelt arra, hogy miképpen élnek (...) a kárpát-medencei magyar közösségek, következetesen építette kapcsolatait az ottani magyar érdekképviseleti szervezetekkel, és ami nagyon fontos, nem csupán velük, hanem a többségi népek demokratikusan gondolkodó politikusaival is". Az RMDSZ elnöke szerint "döntő fontosságú, hogy Románia ne szakadjon le Európától, és mi ne szakadjunk el Önöktől, ebben számítunk a Fidesz támogatására." A kongresszuson felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökeként is üdvözölte a Fideszt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./
1998. június 6.
Az RMDSZ helyi szervezetei számon kérik az RMDSZ vezetésétől, mit tett az egyetem ügyében, ez a lényege Markó Béla legutóbbi sajtóértekezletének. A romániai magyar választó szemében hitelét vesztette a román kormánypolitika, mert eltelt másfél év és gyakorlatilag semmit sem valósított meg ígéreteiből. A két híres sürgősségi kormányrendelet arra volt jó, hogy leszerelje a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat követelő romániai magyarságot. Mindkét kormányrendeletet vitatja az ellenzék és megkérdőjelezik a kormánypártok is. A kormányprogramban határidő is szerepelt: a 36-os rendeletet a törvényhozásnak el kell fogadnia máj. 10-ig, ugyanott tételesen szerepel az "anyanyelven működő főiskolák létesítése" a nemzeti kisebbségek számára. Az 1997. dec. 10-i elnöki nyilatkozat még azt is kimondta: "beleértve egy magyar nyelvű egyetem létesítését". /Zsehránszky István: Becsaptak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./
1998. június 7.
Jún. 7-én, vasárnap Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Zilahon találkozott a megyei RMDSZ vezetőségével, az RMDSZ Szilágy megyei polgármestereivel és közigazgatási tisztségviselőivel. A szövetség elnöke helyzetelemző tájékoztatót tartott az elmúlt időszak politikai történéseiről, a koalíciós egyeztetésekről és feszültségekről, és, természetesen, az önálló magyar felsőfokú oktatás lehetőségeiről és esélyeiről. Az RMDSZ helyi tisztségviselői ismertették a koalíció megyei szintű működését, a helyi magyar közösség illetve Szilágy megye gondjait és eredményeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./
1998. június 8.
Sajtókampány indult a bukaresti lapokban az RMDSZ ellen: "Az RMDSZ Budapestre figyelve hadat üzen a többségi koalíciónak", "Budapest és Bukarest kapcsolataihoz szükség van az RMDSZ beleegyezésére", "A Fidesz győzelme váltotta ki az RMDSZ radikalizálódását" - ilyen és ehhez hasonló címek jelzik ezt. A Romania Libera és a Curentul egészében véve tárgyilagosnak mondható összefoglalókban és nyilatkozatokban vázolta fel az önálló romániai magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos belpolitikai fejleményeket, a Cotidianul - csakúgy mint korábban az Adevarul - magyarellenes elfogultsággal taglalta a témát. A Cotidianul szerint az RMDSZ számonkérő és sürgető fellépése a koalíciós megállapodások, köztük a kisebbségi jogok gyakorlati biztosítását törvényerőre emelő jogszabályok és intézkedések meghozataláért kizárólag a Fidesz választási győzelmével magyarázhatók. Indulófélben Budapestre, a Fidesz kongresszusára, Markó Béla, az RMDSZ vezetője hadat üzent a kormánykoalíciónak. Felszólította a koalíciós partnereket, a kormányprogramnak megfelelően teljesítsék az RDMSZ-nek két sürgősségi kormányrendelet kodifikációjára és a magyar egyetem létrehozására vonatkozó követeléseit, ellenkező esetben az RMDSZ kilép a hatalmon lévő koalícióból és ellenzékbe vonul - írta a Cotidianul, amely szerint egy ilyen helyzet minden bizonnyal a politikai bizonytalanság árnyékát vetítené Romániára, amely érdemeket szerzett magának annak idején a Nyugat szemében azzal, hogy az RMDSZ-t bevonta a kormányzásba. A lap azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a májusi választások nyomán létrejövő új budapesti kormánynak "székelyudvarhelyi születésű honvédelmi minisztere lesz" a kisgazdapárti Lányi Zsolt személyében. A lap Orbán Viktor mosolygó portréját közli, a képaláírás pedig így hangzik: "Egy mosoly, amely elszomorít bennünket". /Kibontakozó sajtókampány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
1998. június 8.
Kolozsváron máj. 30-án az erdélyi magyar civil fórumok és az egyházak vezetői előtt Markó Béla elnök és Takács Csaba elismerte, hogy az ígérgetések ideje lejárt, ezért a kolozsvári választmányi értekezlet azt a határozatot hozta, hogy az RMDSZ parlamenti képviseletének június közepéig be kell nyújtania a parlamentnek a kolozsvári székhelyű magyar egyetem visszaállításának törvénytervezetét. Az elmúlt napokban további RMDSZ megyei szervezetek foglaltak állást az egyetem és a kisebbségi jogokért vívott harc módszereinek megváltoztatása érdekében. A kolozsváriak jún. 6-án nyílt levelet tettek közzé /a kolozsvári elégedetlenkedők kesztyűt dobtak az RMDSZ-vezetés arcába, jellemzi őket Cseke Gábor vezércikkében/. A nyílt levélben választ várnak az RMDSZ elnökétől és az RMDSZ parlamenti frakciójától. arra, hogy 1. az RMDSZ vezetősége miért nem kezdeményezte azt, hogy a tanügyi sürgősségi kormányrendelet tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyek az 500 ezer aláírással ellátott tanügyi törvénytervezetben benne van, 2. a koalíciós tárgyalásokon feltételül szabta-e az RMDSZ a kolozsvári magyar egyetem újraindítását, 3 miután két koalíciós pár elnöke /Diaconescu és Quintus/ azt állította, hogy a koalíciós tárgyalások során Markó Béla nem Kolozsvárt jelölte meg a magyar nyelvű egyetem székhelyéül, Markó Béla viszont kijelentette, hogy az egyetemnek Kolozsváron kell lennie, tudni szeretnék, mi az igazság, 4. az RMDSZ lemondott a történelem és a földrajz magyar nyelvű oktatásáról, holott erre nem volt felhatalmazása, 5. az utóbbi másfél évben az RMDSZ vezetősége miért nem fejtett ki széles körű propagandát az egyetem érdekében? A kolozsváriak kezdeményezéséhez csatlakoztak a Maros megyeiek, majd a Temes megyeiek. /Cseke Gábor: Kétfelé tekinteni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ A kolozsváriak nyílt levele: Válaszra várva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
1998. június 10.
Jún. 10-én az RMDSZ kezdeményezésére, Radu Vasile miniszterelnök jelenlétében egyeztető tárgyalásokra került sor a parlament épületében a koalíciós kormánypártok vezetőinek, valamint az oktatásügyi miniszternek a részvételével. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök vett részt a megbeszélésen. Jelen voltak: Ion Diaconescu /KDNPP/, Petre Roman /DP/, Mircea Ionescu Quintus /NLP/, Sergiu Cunescu /RSZDP/, Varujan Vosganian /RAP/. A megbeszélésről kiadott Közlemény szerint a kormányon lévő politikai alakulatok elnökei a miniszterelnökkel együtt a következőkben állapodtak meg: 1. Június 25-ig a kormányprogrammal és a fennálló megállapodásokkal összhangban véglegesítik a tanügyi törvényt módosító 36. számú sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó jelentést. 2. A kormány még ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül létesítendő magyar nyelv, irodalom és néprajz fakultás, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia keretén belül létrehozandó magyar tannyelvű zenei pedagógusképző tagozat létesítéséhez szükségesek. 3. A kormány ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek egy állami magyar egyetem létesítésének módozatait felmérő bizottság megalakításához szükségesek. 4. A kormány ebben a hónapban elfogadja az egykor a magyar egyházak és közösségek tulajdonát képező több épület visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10. - 1282. sz./
1998. június 10.
A Szilágy megyei RMDSZ jún. 7-én tájékoztató fórumot tartott, melyen Markó Béla is részt vett. Markó elmondta, hogy jelen volt a Fidesz kongresszusán, melyre a határon túli magyar szervezetek vezetőit is meghívták. Az RMDSZ leltárra kényszerül, mert a másfél másfél esztendőben eredmények is felmutathatók, de ez az időszak tele van be nem tartott ígéretekkel. A sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült elfogadtatni. Az RMDSZ jó kormányprogram összeállításához járult hozzá, de most a kérdés az: a partnerek hajlandóak-e halogatás nélkül együttműködni. Többen felvetették az önálló magyar egyetem ügyét /Fejér László: Leltárra kényszerül az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó, jún. 10./
1998. június 11.
A politikai alakulatok elnökei és a miniszterelnök megállapodtak abban, hogy június 25-ig véglegesítik a jelentést az oktatási törvény módosítására vonatkozó 36-os sürgősségi kormányrendeletről; a Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémián magyar tannyelvű zenepedagógia részleg létesül, még ebben a hónapban; a kormány létrehoz egy bizottságot, mely "felbecsüli egy állami magyar egyetem létrehozásának a módozatait"; és a kormány még júniusban elfogadja "a magyar egyházi és közösségi tulajdonba tartozott egyes ingatlanok visszaadásához szükséges jogszabályt". A lapkommentárok igencsak ellentmondásos képet festenek a tegnapi megegyezés lényegéről és annak esetleges hatásairól. A kolozsvári magyar napilap címe szerint "Nem derült ki: van-e politikai akarat az egyetem létrehozására". Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalíciós pártok vezetői közül egyik sem kérdőjelezte meg az önálló magyar egyetemhez való jogot. /Szabadság (Kolozsvár), jún.11./
