|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
keresés |
szűkítés | - | |||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1199 találat | lapozás: 1-30 ... 1051-1080 | 1081-1110 | 1111-1140 ... 1171-1199 | ||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Borboly Csaba 2016. szeptember 12.Székelyfölddel ismerkedett az amerikai nagykövetElőször járt Hargita megyében Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok Bukaresti nagykövete. Lenyűgözte a táj és a helyiek, akikkel találkozott. „Az egyik célja Székelyföldi látogatásomnak, hogy beszéljek az itteniekkel a problémákról” – mondta. Hozzátette: árgus szemekkel figyelik a kisebbségi jogok betartását. Hargita megyét látogatta meg hétfőn az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete, Hans Klemm és felesége. Hétfőn előbb Csíkszeredában járt, majd Székelyudvarhelyen az SZKA képviselőivel találkozott. Közel egy éve nevezték ki nagykövetnek a diplomatát, aki szerint az Amerikai Egyesült Államok Romániát most nagyon pozitív helyzetben látja. „Ha a térséget tekintjük, akkor Románia a stabilitás és a fejlődés szigete lett, összehasonlítva a szomszédaival. A nemzetközi biztonság szempontjából pedig nincs jobb partnerünk ebben a térségben” – mondta Hans Klemm. A nagykövet szerint a demokratikus értékek vállalása és a demokratikus intézmények erősítése terén sikereket ért el Románia, dicséretesnek tartja az ország korrupció elleni küzdelmeit. A nagykövet úgy látja, gazdasági szempontból nagyon gyors léptékben fejlődik az ország, így mindent összevetve jó irányban halad jelenleg az ország, és reméli, ez így fog folytatódni. „Románia és az Egyesült Államok is fontos választások előtt állnak, így nagykövetként szeretnék megbizonyosodni arról, hogy a partnerségünk továbbra is szilárd mArad, sőt erősebb lesz az elkövetkezőkben” – beszélt a céljairól. Ez volt az első, hogy Hargita megyébe látogatott, és le is nyűgözte a látvány, illetve a helyiek, akikkel eddig találkozott. „Székelyföld ezen része igencsak sajátos, főként az etnikai összetétele miatt, valamint a Magyarországgal kapcsolatos múltja, és a magyar nyelv révén is” – mondta, hozzátéve, hogy igyekszik minél többet megtudni Hargita megyéről. Az amerikai külügyminisztérium tavalyi emberi jogi országjelentésében kitértek a romániai magyar kisebbséget érő hátrányos megkülönböztetésre, például arra, hogy nem lehet használni a magyar nyelvet különböző intézményekben, a helyhatósági hivatalnokok sok helyen nem beszélik a magyar nyelvet, több város önkormányzata megtagadta a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezését, illetve több esetben megtiltották a székely zászló kitűzését is. Klemm elmondta, hogy a Bukaresti nagykövetség szorosan együttműködött a jelentés kidolgozásán az amerikai külügyminisztériummal, ennek ellenére nem tudta megmondani, ha a következő jelentésben jobb eredmények lesznek e téren, vagy úgy általában. „Az Egyesült Államok számára fontos a kisebbségek értékeit tisztelni, ez számunkra is kihívás, és Romániában is népszerűsítjük ezt, valamint a vallási szabadságot, a sajtó szabadságát, a szólásszabadságot. Az egyik célja Székelyföldi látogatásomnak, hogy beszéljek az itteniekkel ezekről a problémákról” – fejtette ki. Mint elmondta, Csíkszeredai látogatása alatt ismerte meg a Romániában élő magyarok kihívásait és gondjait, a szimbólumok használata mellett az oktatás minősége is felmerült. A diplomatát meglepte, hogy gondot okoz a románnyelv-oktatás minősége is a magyar anyanyelvű kisebbségnek. Megtudta ugyanakkor, hogy a térségnek gondot okoz elérni az uniós forrásokat, ennek hiánya pedig rosszul hat a helyi gazdaságra. Az amerikai nagykövet egyelőre nem hallott a Székelyföldi autonómia-törekvésekről Bukarestben, illetve a mostani látogatása alatt – válaszolta érdeklődésünkre, de hozzátette, igyekszik utánanézni a javaslatoknak. Oroszország generálja a feszültséget és instabilitást Hans Klemm a globális fenyegetettségről, illetve Románia Egyesült Államokkal és Oroszországgal folytatott kapcsolatáról is beszélt. Úgy látja, valóban növekszik a térségben a feszültség, az orosz agresszió miatt. A nagykövet szerint az Egyesült Államok, az Európai Unió és Románia egyaránt Oroszországot okolja a térségben létrejött konfliktusokért és instabilitásért, valamint a nemzetközi határok megszegéséért. Meglátása szerint a Fekete-tengeri térségében a legnagyobb ingatagságot Oroszország generálja, ennek ellenére hangsúlyozta, a Deveselu légi támaszponton telepített rakétaütegek, amelyet az európai NATO-rakétavédelmi rendszerbe is integrálnak, védelmi szerepet nyújtanak, az euro-atlanti térségen kívüli fenyegetésekre, és nem az oroszországiakra vannak irányítva. A szimbólumhasználatról és a diszkriminációról tájékoztatták A nagykövet délelőtt Borboly Csabával, Hargita megye Tanácsának elnökével és Ráduly Róbert Kálmánnal, Csíkszereda polgármesterével is találkozott Csíkszeredában. Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke a találkozón elmondta, hibának tartja a regionalizáció fogalom használatát a román politikában, mert egyfelől alkotmánymódosítás nélkül nincs miről beszélni, másfelől meg fogalmi gumicsont, és arra jó, hogy megakadályozzon minden érdemi szakmai vitát, elemzést, közös gondolkodást a román közigazgatás bajairól – áll a megyei önkormányzat sajtószolgálatának közleményében. A fejlesztési régiók kapcsán Borboly Csaba kifejtette, hogy a jelenlegi felosztás az ország nyolc nagyvárosának, illetve azok harminc kilométeres körzetének biztosít fejlődési lehetőséget, miközben a vidék elszegényedik, nő a vidék és a nagyvárosok közti szakadék. A közlemény szerint a szimbólumhasználat kapcsán Borboly kiemelte, minden megyének van saját zászlaja, de a hazai jogértelmezés lehetőséget biztosít rosszhiszemű feljelentőknek, hogy a székely megyékben megtámadják a közintézményekben való jelképhasználatot, és pert nyerjenek, ami által sérül a helyi autonómia elve, holott Románia elfogadta a vonatkozó nemzetközi chartát. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a gazdasági és az anyanyelvi téren történő diszkriminációról beszélt, amit a város és a térség esetében alkalmaz a román állam, valamint a Városháza felirat és a városzászló meg a székely lobogó miatti pert is ismertette. Kitért az anyanyelvhasználat körüli akadályokra, valamint a régiós felosztást bírálta, mert meglátása szerint a Központi Fejlesztési Régióban csak két város fejlődött gazdaságilag, Brassó és Szeben, statisztikák szerint pedig a vidék és e nagyvárosok közti életszínvonalbeli szakadék ma nagyobb, mint az EU-csatlakozás előtt. A beszélgetés után Hans Klemm elmondta, hogy az amerikai kormány számára fontos a kisebbségek tisztelete, és kijelentette, hogy amerikai befektetőkkel való találkozóján mindenképpen megemlíti nekik Hargita megyét mint lehetőséget. Amerikai sarokkal gazdagodott a Csíkszeredai könyvtár Az Amerikai Egyesült Államok Bukaresti Nagykövetsége klasszikus és kortárs amerikai íróktól származó, angol nyelv tanulásához szükséges, valamint gyermekkönyveket és könyvespolcot ajándékozott a Kájoni János Megyei Könyvtárnak hétfőn. Az ajándékot Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok Bukaresti nagykövete adta át. Elmondta, ez az első alkalom, amikor Hargita megyébe látogat, és örömet okoz számára, hogy értékes ajándékot adhat az ittenieknek. Az ünnepséget követően Hans Klemm kerekasztal-beszélgetésen válaszolt az újságírók kérdéseire. A nagykövet kifejtette, korábban Kovászna megyébe is ellátogatott, így lehetősége volt megtapasztalni, hogy Székelyföld különbözik az ország többi részétől, pozitív benyomása van Hargita megyéről. Véleménye szerint a székely büszke, harcos, védelmező nép. Az aktuális problémákra térve az újságírók a kisebbségi kérdésről is érdeklődtek a nagykövettől, aki elmondta, védeni, tisztelni kell a kisebbséget. Arra a kérdésre, hogy a továbbiakban milyen kapcsolat fog kialakulni a megyével, azt válaszolta, hogy a Kájoni János Megyei Könyvtárral kialakult kapcsolat az alapja lehet annak az együttműködésnek, amely a megye kulturális és oktatási fejlődését szolgálja. Az elöljárókkal való találkozás folytatásaként közös terveket alkothatnak a megye gazdasági fejlődése érdekében. Veres Réka Székelyhon.ro 2016. szeptember 13.Székely panaszáradat az amerikai nagykövetnekAz Egyesült Államok számára nagyon fontos a kisebbségek tiszteletben tartása – jelentette ki hétfőn Csíkszeredában Hans Klemm, az Egyesült Államok Bukaresti nagykövete. A diplomata kétnapos látogatás erejéig érkezett a Székelyföldre, ahol előbb Hargita megyét – Csíkszeredán kívül Székelyudvarhelyet – kereste fel, kedden pedig Sepsiszentgyörgyre utazik. Látogatása során a nagykövet több tucatnyi kötetet tartalmazó ún. Amerikai Könyvespolcot adományozott a Csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárnak, amely szak- és szépirodalmi művekkel, valamint az angol nyelvtanulás tökéletesítéséhez szükséges módszertani munkákkal gazdagodott. A többségében magyarok lakta régióba látogató diplomatát Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke Ráduly Róbert Kálmánnal, a megyeszékhely polgármesterével közösen fogadta a megyeházán. Borboly elmondta, hibának tartja a regionalizáció fogalom használatát a román politikában, mert szerinte egyfelől alkotmánymódosítás nélkül nincs miről beszélni, másrészt úgy vélte, a „fogalmi gumicsont" arra jó csupán, hogy megakadályozzon minden érdemi szakmai vitát, elemzést, közös gondolkodást a hazai közigazgatás bajairól, illetve azok kiküszöbölésének lehetőségeiről. A tanácselnök arra is felhívta a nagykövet figyelmét, miszerint Románia nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy nem fogad el a kisebbségek számára hátrányos területi beosztást. A romániai szimbólumhasználat kapcsán Borboly elmondta, miközben valamennyi megyének van saját zászlaja, a hazai jogértelmezés lehetőséget biztosít „rosszhiszemű feljelentőknek" arra, hogy a székely megyékben megtámadják a közintézmények jelképhasználatát, és pert nyerjenek, ami által sérül a helyi autonómia elve. A románoktatás problémájáról szólva úgy vélekedett, azért nem sikerül a Székelyföldi magyar diákok felének az érettségije, mert még mindig nem tanulhatják idegen nyelvként a románt. amely miatt a diákok több mint fele elbukik az érettségin. Borboly felhívta a figyelmet a dekoncentrált intézmények vezetőségében tapasztalható etnikai arányokra, amelyek fordított arányban vannak a megye lakosságáéval. Ráduly Róbert Kálmán a román állam által a város és a térség esetében alkalmazott gazdasági és anyanyelvi téren történő diszkriminációról beszélt, ismertetve a nagykövet előtt a Városháza felirat és a városzászló, valamint a székely lobogó kifüggesztése ellen indított pert is. Csíkszereda polgármestere kitért az anyanyelvhasználat körüli akadályokra, továbbá bírálta a régióátszervezésre vonatkozó Bukaresti elképzeléseket. Ráduly felhívta a figyelmet, hogy a Székelyföldi régiót is felölelő Központi Fejlesztési Régióban csak Brassó és Szeben fejlődött gazdaságilag, statisztikai adatok szerint pedig a vidék és e két nagyváros közti életszínvonalbeli szakadék ma nagyobb, mint az EU-csatlakozás előtt. Hans Klemm a két önkormányzati vezetővel folytatott megbeszélés után elmondta, mandátuma egyik prioritásának tartja Románia régióinak felkeresését, e téren pedig kiemelkedő szerepet kapnak a nemzeti kisebbségek lakta megyék. „Nagykövetként kiemelt szerepet tulajdonítok annak, hogy elősegítsük az Egyesült Államok és Románia biztonságát, a demokráciát, valamint a szabad és erős kormányzást. Mindemellett a Bukaresti nagykövetség és az Egyesült Államok számára nagyon fontos a kisebbségek tisztelete" – szögezte le a nagykövet, aki a nap folyamán Jean-Adrian Andrei prefektussal is találkozott. A diplomata csalódottságának adott hangot annak kapcsán, hogy Hargita megyében egyetlen amerikai befektető sem telepedett meg, arról biztosította viszont a vendéglátóit, hogy felhívja hazája vállalkozóinak figyelmét a térségre. Hans Klemm egyébként nem először jár a Székelyföldön, idén januárban ugyanis a Háromszéki Árapatakon roma közösségeket látogatott meg egy civil szervezet meghívására. Akkor Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke tájékoztatta a romániai magyar közösség helyzetéről, felkérve a diplomatát, hogy a védnöksége alatt szervezzenek román-magyar kerekasztal-beszélgetést. Krónika (Kolozsvár) 2016. szeptember 15.Borboly szerint a középosztály eltűnését eredményezné a területrendezési törvény elfogadásaA középosztály eltűnését eredményezné a területrendezési törvénytervezet jóváhagyása - nyilatkozta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök az Erdély FM-nek csütörtökön annak kapcsán, hogy múlt hónap közepén a kormány közvitára bocsátotta az erre vonatkozó jogszabálytervezetet. A tervezetet az RMDSZ ellenzi, Borboly Csaba pedig a szövetség Országos Önkormányzati Tanácsa nevében nemrég állásfoglalást tett közzé, amelyben összegzi a szövetségnek a törvénytervezet ellen megfogalmazott kifogásait. Borboly az Erdély FM-nek hangsúlyozta, hogy a tervezet jóváhagyása ilyen formában azzal járna, hogy a nagyvárosok és vonzáskörzetük fejlődne, míg a vidéki térségek lemAradnának. Továbbá azt is eredményezné, hogy a társadalom gazdagokból és szegényekből állna, eltűnne a középosztály. „Előbb-utóbb nagyon komoly társadalmi feszültségekhez fog vezetni, hogy a középosztályt szüntetik meg szabályosan ebben az országban. Középosztály nélkül pedig nagyon szegényekre és nagyon gazdagokra fog szakadni a társadalom, és a nagyon szegényekké vált emberek kínjukban fognak olyat tenni, ami nem lesz jó senkinek" - mondta Borboly. Kijelentette, nem területrendezésre van szükség, hanem valós közigazgatási reformra. „Azzal, hogy ide-oda térképeket rajzolgatunk, mindenféle kaptafára ráhúzott elképzelés mentén próbálja egynéhány politikus elméleti szinten meggyártani a valóságban lehetetlent, az ennek az országnak a fejlődését nem szolgálja. Igazából modernizációra lenne szükség, le kellene bontani ezt a túlzott bürokráciát” - idézi a rádió honlapja a megyei tanácselnököt. Borboly azt is elmondta, a területrendezés alternatívája a járások létrehozása lehetne. Úgy véli, a területrendezésről szóló törvénytervezet elfogadása mindenképpen a decemberben megalakuló új kormányra hárul majd. (erdély fm) Transindex.ro 2016. szeptember 21.Az atyhai templom újraépítéséről egyeztettekAz egyházi épület tíz évvel korábban is leégett, így 2007-ben kapta azt a formáját, ami még néhány nappal korábban látható volt. Atyhára a leégett templom helyszínére látogatott Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke, Biró Barna Botond alelnök, valamint Kolumbán Dávid, Derzsi Zoltán, Berde László megyei tanácsos, Katona Mihály, Korond polgármestere, Mátyás Károly főesperes, hogy megbeszéljék Albert Márton tervezővel és a helyiekkel, hogyan tudnának segíteni a templom újraépítésében. – Ez a templom, ami néhány nappal korábban még ragyogott, most romokban áll, de az élet nem áll meg Atyhán, a közösség számíthat a megyei tanács segítségére, kötelességünk melléjük állni. Adományokat fognak gyűjteni, pénzügyi forrásainkat újra csoportosítjuk, hogy részben támogatni tudjuk az újjáépítés folyamatát a lehetőségeink függvényében. Az esetről Kelemen Hunor szövetségi elnököt is értesítettük, aki felajánlotta segítségét, hogy minél hamarabb újraépülhessen a templom. Ez egy hosszabb folyamat, de a megyei tanács segít a lépésekben – fogalmazott a megyeelnök. A helyszínen elhangzott, hogy az egyházi épület tíz évvel korábban is leégett, így 2007-ben kapta azt a formáját, ami még néhány nappal korábban látható volt. A tervező elmondta a legelső lépés, amit meg kell tegyenek, hogy felmérjék a megmAradt épületrészek állapotát, lehetséges, hogy lesz olyan rész is, amit le kell bontsanak. Szükség lesz fára, betonra, vasra és cserépre, szakemberekre és önkéntesekre, akik kalákában segítenek majd. Csíkszereda, 2016. szeptember 20. erdon.ro 2016. szeptember 21.Összefogással újjáépítik a leégett atyhai templomotA szakemberekkel és a helyiekkel karöltve a helyszínen mérte fel a Hargita megyei és a helyi önkormányzat, hogyan tudna segíteni a leégett atyhai templom újjáépítésében – számolt be szerdán Hargita Megye Tanácsának sajtóirodája. Az önkormányzatok képviselői, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Biró Barna Botond alelnök, valamint Kolumbán Dávid, Derzsi Zoltán, Berde László megyei tanácsos, Katona Mihály, Korond polgármestere, Mátyás Károly főesperes a helyszínen egyeztetett Albert Márton tervezővel és a helyiekkel. „Ez a templom, amely néhány nappal korábban még ragyogott, most romokban áll, de az élet nem áll meg Atyhán, a közösség számíthat a megyei tanács segítségére, kötelességünk melléjük állni. Adományokat fognak gyűjteni, pénzügyi forrásainkat újracsoportosítjuk, hogy részben támogatni tudjuk az újjáépítés folyamatát a lehetőségeink függvényében. Az esetről Kelemen Hunor szövetségi elnököt is értesítettük, aki felajánlotta segítségét, hogy minél hamarabb újraépülhessen a templom” – fogalmazott a megyeelnök. A helyszínen elhangzott, hogy az egyházi épület tíz évvel korábban is leégett, így 2007-ben kapta azt a formáját, amely még néhány nappal korábban látható volt. A tervező elmondta: a legelső lépésként fel kell mérni a megmAradt épületrészek állapotát, lehetséges, hogy lesz olyan rész is, amelyet le kell bontani. Szükség lesz fára, betonra, vasra és cserépre, szakemberekre és önkéntesekre, akik kalákában segítenek majd - hangzott el. Mint arról már korábban beszámoltunk, vasárnap este villámcsapás érte és leégett az atyhai templom. A tűzesetről hétfőn hajnalban számolt be az Élő Székelyföld munkacsoport. Tájékoztatásuk szerint a Korondhoz tartozó falu néhány évvel ezelőtt teljesen felújított temploma rendelkezett ugyan villámhárítóval, de olyan rendkívüli erősségű volt a légköri elektromos kisülés, hogy a szentély fölött a tetőszerkezet azonnal lángra kapott. A plébános és a harangozó, akik a helyszínen tartózkodtak ezekben a pillanatokban, hiszen szokás szerint harangoztak az égiháború ellen, az értékeket - a szentségtartó és néhány miseruha kivételével - már nem tudták kimenteni. A helyi és a szomszédos településeken működő önkéntes tűzoltóegyesületek igyekeztek megfékezni a lángokat. Végül a tűzoltóknak hétfő hajnalban sikerült megfékezniük a lángokat. Alina Ciobotariu hadnagy, a katasztrófavédelem Hargita megyei egységének szóvivője elmondta, a tetőszerkezet és a mennyezet égő gerendái beestek a templomtérbe, és a tűz átterjedt az oltárra, a bútorzatra és az orgonára is. A tűzoltóknak csupán a torony egy részét sikerült megmenteniük. Első becslése szerint a tűzvész 380 ezer lejes kárt okozott. maszol.ro 2016. szeptember 21.Borboly is szavazásra buzdítAz október 2-ai kvótareferendumról szóló népszavazáson való részvételre buzdítja a csíki térség magyar állampolgársággal rendelkező lakosait az RMDSZ Csíki Területi Szervezete – jelentette ki Borboly Csaba területi elnök szerdán. „Részt kell vennünk a népszavazáson, hiszen nagyon fontos, hogy a magyar állampolgárok itt is kifejtsék véleményüket abban a kérdésben, amely hosszú távon meghatározza a mi sorsunkat is” – fogalmazott Borboly. Hozzátette, ez történelmi jelentőségű esemény, hiszen nemcsak az anyaország, hanem egész közép-kelet Európa sorsát befolyásolhatja. „Ajánljuk a kettős állampolgároknak, hogy vegyenek részt és szavazzanak nemmel az október 2-i népszavazáson” – fogalmazott a területi elnök. Az elöljáró egyúttal élt is a szavazati jogával, az RMDSZ Csíkszeredai székházában felállított urnába dobta a levélszavazatát. Az ott összegyűjtött levélszavazatokat az RMDSZ majd továbbítja Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusára. A csíki területi szervezet székházában egyébként segítséget és eligazítást kaphatnak a népszavazás kapcsán a választópolgárok. Molnár Rajmond | maszol.ro 2016. szeptember 22.Péter Ferenc: a szálak összevarrása a prioritásMaros megyet Székelyföld szerves részeként kell kezelni és megjeleníteni, hisz ez semmiképp nem lehet sértő a románság számára – állítja Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat új elnöke. Szerinte mielőbb össze kell varrni azokat az infrastrukturális szálakat, amelyek a térséget a szomszédos megyékkel – elsősorban Hargitával – összekötik. A nyáron megválasztott megyevezető elsődleges célként kezeli az elődjei által elkezdett projekteket. – Amikor három hónappal ezelőtt tisztségbe került, nem kezdett panaszkodni az elődjére, ami meglehetősen szokatlan a hazai politikai életben. Annyira elégedett volt a megyei önkormányzatnál talált helyzettel, vagy tényleg nem esett ki egyetlen csontváz sem a szekrényből? – Soha nem foglalkoztatott az, hogy ki mit tett, vagy éppenséggel nem tett előttem, mindig az érdekel, mit tudok én megvalósítani. Nem írom le elődöm terveit, ellenkezőleg, megpróbálom azokat befejezni. A politikusoknak nem az ujjal való mutogatás volna a feladatuk, mint ahogy az sem, hogy elődjeiket szapulják. Arra kell törekednünk, hogy a ránk hagyott teendőket felleltározzuk, és minél előbb és jobban vigyük véghez. Tudom, hogy nem ez a trend, hisz főként kormány-, de talán alsóbb szinteken is divattá vált az elődökre hárítani mindent. Ez nem az én stílusom. – Megoldásra váró gondokat mégiscsak örökölt. Melyek a legfontosabbak ezek közül? – A legnagyobb kihívást a két nagy uniós pályázat lezárása jelenti: gondolok a kerelőszentpáli hulladékgazdálkodási rendszer működésbe helyezésére, valamint a csergedi motorpark építésének befejezésére. Ezek azért is számítanak prioritásnak, mert ha nem sikerül időben befejeznünk, nagyon sokat veszíthetünk. Magyarán: a lehívott támogatást vissza kell fizetnünk. – Értsem úgy, hogy a motorparkba való további pénzek injektálásával leginkább azt nyerhetjük, hogy nem veszítünk? – Ezt nem így fogalmaznám meg. Inkább azt mondanám, hogy amennyiben befejezzük, elköltünk egy bizonyos összeget. Ha leállunk az építkezéssel, veszítünk egy bizonyos, az előbbivel körülbelül azonos összeget. De akkor elveszítjük magát a beruházást is, és egy építőteleppel mAradunk. Amennyiben ezt a versenypályát sikerül jól, gazdaságosan és ötletesen működtetni, kimondottan nyerünk, hisz még egy ilyen sehol nincs sem Erdélyben, sem Romániában. Azt se feledjük, hogy az autópálya egy csomópontja is a motorpark közelében lesz, ami komoly turisztikai potenciállal ruházza fel. – Melyek azok a területek, melyek radikális szemléletváltást kívánnak a megyei önkormányzatban, illetve az alárendeltségébe tartozó intézményeknél? – Ahhoz, hogy egy közel ötezer személyt foglalkoztató intézményt átlássál nem elég egy-két hónap, de talán három sem. Nem hinném, hogy a térségben lenne még egy olyan cég vagy intézmény, amely ennyi alkalmazottal rendelkezne. A saját apparátusunkról tudom, hogy nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küszködik, mint az ország más helyi vagy megyei önkormányzatai. A műszaki igazgatóságunknál csaknem öt megüresedett mérnöki állás van, viszont semmi garanciánk nincs arra, hogy a megadott bérezési lehetőségeinkkel sikerül rövid időn belül betöltenünk őket. Pedig a hozzánk tartozó úthálózat korszerűsítése és karbantartása a megye egyik legfontosabb prioritása. Sajnos nem ez az egyetlen igazgatóság, amely szakemberhiánnyal küszködik. Hasonló meg másfajta gondok vannak a repülőtérnél, a kórházaknál is… De, hogy ne csak panaszkodjak: a beruházási, fejlesztési osztályra sikerült néhány pályázatíró munkatársat alkalmazni, akiknek már most rengeteg munkája van, hisz uniós alapokból szeretnénk folytatni a Kultúrpalota restaurálását és a természettudományi múzeum felújítását. – Apropó, repülőtér: végre sikerült kinevezni Peti Andrást az intézmény élére. Melyek az elvárások? – Röviden fogalmazva az, hogy juttassa vissza a vidrátszegi légikikötőt oda, ahol néhány évvel ezelőtt volt, ahol lényegében a helye van. Az utóbbi időben – főleg az utasforgalmat, a célállomásokat és a légitársaságokat illetően – nagyot zuhant a Transilvania Nemzetközi Repülőtér, ezt a mélyrepülést kell valahogy megállítani. Elfogadhatatlan, hogy fele annyi járat van, mint öt-hat évvel ezelőtt, míg Kolozsvárról a Tarom mellett már a Blue Air és a WizzAir naponta több járatot indít Bukarestbe, nálunk az a heti kettő sem mAradt meg, arról nem is beszélve, hogy a légi operatőröket illetően a Transilvania egy lábon áll, mindössze a WizzAir-re támaszkodik. És akkor még nem beszéltem a felújításra szoruló kifutópálya állapotáról. Nem lesz könnyű az új igazgatónak, hisz a verseny óriási; körülöttünk olyan repterek nőtték ki magukat, mint a Kolozsvári meg a nagyszebeni, de akár a Temesvárit és a jászvásárit is említhetném. A közeljövőben tárgyalásokat kezdeményezünk az EUrópai Uniónál minket feljelentő Kolozs megyei önkormányzattal, hisz mindkét félnek meg kell értenie, hogy nem egymás ellen kell harcolnia, hanem egymást kiegészítve megtalálnia a kölcsönösen előnyös megoldásokat. Abban a pillanatban, amikor elkészül az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely–Torda szakasza, már csak egy szűk óra fogja elválasztani a két repülőteret. Én ebben inkább lehetőséget látok, mintsem fejetlen versengésre való okot. – Az utóbbi négy évben nem csak országos, de megyei szinten is mintha zárójelbe tevődött a magyarság – mind vidékfejlesztési, mind közösségépítési szinten. Hogy érzi, akad helyretenni való ebben a kérdésben? – Nem csak a magyarlakta vidékek tevődtek zárójelbe. Az elmúlt négy évben azok az önkormányzatok tudtak hatékonyan dolgozni, amelyek pályázati tartalékokkal rendelkeztek. Ugyanis az elmúlt négy évben kormányszinten jóformán egyetlen beruházási program sem volt tetten érhető, az európai uniós pályázatok pedig kifutóban voltak. Ennek tulajdonítható, hogy hiányoztak a beruházások, főként az infrastrukturális fejlesztések. A kis települések a LEADER-programon keresztül próbáltak apróbb-cseprőbb dolgokat megvalósítani, de ezeket nem sorolhatjuk a jelentős megvalósítások közé. Persze mindemellett jócskán érzékelhető volt, hogy sem az ország-, sem a megyevezetés számára nem a magyarság jelentette az egyes számú prioritást. Maros megye elöljárói is inkább oda igyekeztek irányítani a pénzeket, ahonnan a szavazók érkeztek. Nem igaz, hogy a román vidékeken nincs jó helyen a pénz, de azért valóban érezhető volt, hogy lényegesen több jutott oda, mint felénk. Ettől függetlenül tanácsosainknak sikerült kimozdítaniuk a holtpontról a bözödújfalui tó felé vezető út helyzetét. A nyáron elkezdődött a munkálat, jövő tavaszra aszfalt kerül a mintegy nyolc kilométeres szakaszra, utána a hátramAradt három kilométernek is nekilátunk úgy, hogy lehetőleg 2017-re tudjuk összekötni Erdőszentgyörgyöt Székelykeresztúrral, vagyis Maros megyet Hargitával. Ez az aszfaltos út nem csak távolságokat rövidítene le, de jelentőset lendítene a térségen. – Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök az utóbbi években többször is nehezményezte, hogy Maros megye jóformán semmit nem tesz annak érdekében, hogy több és jobb infrastrukturális szál kösse össze Hargita megyével. Az említett szakaszon kívül még volna egy pár jobb sorsra érdemes köves, poros út… – Ezt már fel is térképeztük, és a múlt héten közösen körbejártuk, felmértük ezeket az utakat. Egy hozzávetőleges számítást is fogunk végezni, lássuk, mit jelentene ezeket a szálakat összevarrni. Példaként említem meg, hogy a tavaly megépült Nyárádmagyaróst Sóváraddal összekötő út folytatása Siklód és Küsmöd irányába még felújításra vár. Ha nem is tudjuk leaszfaltozni, de legalább le kellene köveznünk úgy, hogy a kisautók számára is járhatóvá tegyük. Ugyanez lenne az elképzelés a Bözöd és Gagy irányába vezető úttal is. De számunkra nem csak a Hargita megyei szálak fontosak; van még tennivaló a Beszterce-Naszód, Fehér és Szeben megye felé vezető utakon is. Számomra elfogadhatatlan, hogy 2016-ban még mindig vannak olyan megyei utak, amelyekre nemhogy aszfalt, de még kő sem jutott! Olyan utak, ahol nem csak a személygépkocsik, de a terepjárók is nehézkesen tudnak végigmenni. Már csak azért is tartom fontosnak ezen másodrangú utak felújítását, mert az országutak oly zsúfolttá váltak, hogy – főként nyári időszakban – szinte lehetetlen azokon normális körülmények között közlekedni. Sajnos az útépítést illetően az elkövetkezendő években sincs kilátás túl jelentős uniós támogatásra. Egyelőre a Nyárádtő–Dicsőszentmárton és a Segesvár–Szentágota útszakasz felújítására sikerült pénzt szereznünk. Ez mindössze egy pár százalék a megye közel nyolcszáz kilométeres úthálózatából. Ha nem kapunk kormánytámogatást, önerőből soha nem fogjuk tudni ezeket rendbe tenni. – Szintén az elmúlt ciklus liberális uralma alatt úgy festett, mintha Maros megye nem is lenne Székelyföld része. A közös rendezvényeken – akár itthon, akár Magyarországon vagy Nyugaton – csak Hargita és Kovászna tartotta a frontot. Mondja, hogy ebben nem folytatja Ciprian Dobre politikáját! – Ebben eddig sem osztottam a volt elnök véleményét, és amikor tehettem, Szováta polgármestereként csatlakoztam Hargita és Kovászna megye kezdeményezéseihez, már csak azért is, hogy Marosszék se mAradjon le ezekből. Természetesen mostanra változott a helyzet, Maros megye ismét hathatósan szeretné képviseltetni magát minden olyan akcióban, amely Székelyföld népszerűsítéséről szól. Sőt kötelességemnek tartom az efféle rendezvények szervezését vagy támogatását. Úgy vélem, semmiképp nem lehet sértő egyetlen román lakos számára sem, ha például egy Székelyföldi grafikai biennálén Maros megye is képviselteti magát, és a megnyitón szót kap az önkormányzat elnöke is. – Milyen az együttműködés azzal a Szociáldemokrata Párttal, amelynek megyei elnöke egy évvel ezelőtt azért kardoskodott, hogy bárki, csak ne magyar ember kerüljön prefektusi tisztségbe? – Pillanatnyilag nagyon jó, s remélem, így is mArad. Már a beiktatási ülésen is lehetett látni, működik az egyezség: még véletlenül sem voltak mellészavazások. A két PSD-s alelnökkel jól együtt tudok működni, aminek szerintem meg is lesz az eredménye. – Az utóbbi időben a megyemenedzseri tisztség létrehozása és annak állítólagos várományosának a személye borzolta, főként a közösségi oldalakon, a kedélyeket. Valóban Kelemen Márton a kiszemelt? – Személyekről nem beszéltünk, csak hát valaki, valakik elkezdték ezt terjeszteni, mások meg ragozták. Tudni kell, hogy a megyemenedzsert nem az elnök nevezi ki. Ez egy pályázat alapján elnyerhető tisztség. Egyelőre nem sietjük el, keressük a megoldást. Az első hónapokban nem ez az elsődleges célunk, hanem a teljes intézményrendszer átvilágítása. Kelemen Márton – aki tanácsadóként valóban tagja a csapatomnak – nagyon jól ismeri a rendszert, hisz több mint egy éven keresztül alelnökként tevékenykedett, tapasztalt, de egy fél szóval sem jelezte, hogy ilyenszerű igényei vagy álmai lennének. Ha érdekli az állás, jelentkezik majd a versenyvizsgán. Szucher Ervin Székelyhon.ro 2016. szeptember 23.Felhagy a megyei tanács elleni pereskedéssel az udvarhelyi városvezetésNem kívánja folytatni a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal azt a peres eljárást, amelyet még az előző városvezetés indított a megyei önkormányzat ellen – tájékoztat közleményben Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata. A megyei önkormányzatot szeptember 23-án értesítette erről az udvarhelyi városvezetés, a Hargita megyei törvényszéket pedig már napokkal korábban – térnek ki a közleményben. Borboly Csaba megyeitanács-elnök üdvözli a döntést, remélve, hogy ezzel folytathatják a két hivatal között az előző városvezetés idején megromlott viszony helyreállítását. Ezek után gyakorlatilag elhárult az akadály a közeljövőre tervezett együttműködési megállapodás aláírása elől is – teszik hozzá. A történet előzménye, hogy Bunta Levente korábbi udvarhelyi polgármester jogi úton kérte Hargita Megye Tanácsa 2016/46-os számú határozatának megsemmisítését, amellyel a megyei tanács 44 ezer lejt utalt ki Székelyudvarhelynek, hogy a Bányai János Szakközépiskolában alakítsanak ki egy műhelyt, ahol ősztől elindulhat a CNC-marógépes szakosztály. Székelyhon.ro 2016. szeptember 24.Fórum, konferencia és gazdanap a térségi mezőgazdálkodóknakokszínű és tartalmas programokkal várták az érdeklődő gazdákat az első alkalommal megszervezett Csíkszéki Gazdanapok szervezői csütörtöktől szombatig. Az érdeklődők nemcsak szórakozhattak, hanem tanulhattak, sőt megmérettethették állataikat, termékeiket is. A háromnapos rendezvény szombaton zárult a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központ területén tartott gazdanappal. A tervezetthez képest mintegy órás késéssel nyitották meg az eseményt a magyar és székely himnusszal, amelyek után Ferencz Ervin ferences atya elmondta, hogy őt kérték fel a házigazda, Böjte Csaba ferences szerzetes helyett beszélni. Majd részleteiben is kitért arra, hogy miért nevezik a kenyeret a természet csodájának, az ember kalácsának, illetve az Isten palástjának. Az új kenyér megáldását követően pedig közösen imádkozták el a Miatyánkot az összegyűltek. Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsának elnöke köszöntőjében a bizalom, az adott szó fontosságáról beszélt, arról, hogy vissza kellene térjenek azok az idők, amikor még elég volt egy kézfogás az ígéretek betartásához. Emellett bátorította a gazdákat arra, hogy higgyék el, együtt többre képesek. Meglátása szerint, „ha lesz kellő bizalom, összefogás a gazdák részéről a mezőgazdaságban, az értékesítésben, a közös fellépésben, akkor ez a három nap nem volt hiába”. Jakab István, a magyar országgyűlés alelnöke rámutatott, három napig dolgoztak, egyeztettek, programot alkottak, amely révén megerősítették az együttműködést az országhatár két oldalán élő magyarok közt. Jó szórakozást kívánt az összegyűlteknek, arra kérve őket, hogy higgyék el, azon dolgoznak az anyaországban, hogy minden magyar igazán otthonra találjon a Kárpát-medenceében. Tánczos Barna, RMDSZ-es szenátor megköszönte a magyarországi szakembereknek, hogy jóvoltukból a barátság mellett, rendszerint tudást és anyagi támogatást is kapnak a Székelyföldiek. Hangsúlyozta, hogy a hétvégi eseményhez hasonló rendezvények elsősorban a gazdák tudásának gyarapítása miatt fontosak – ilyenkor ugyanis nemcsak ünnepelni, hanem tanulni is van lehetőségük a környékbelieknek. Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere megköszönte mindenkinek a háromnapos program létrejöttéhez nyújtott segítséget, ugyanakkor kifejtette, bízik a folytatásban. Kiemelte továbbá, hogy az elmúlt években nem volt olyan rendezvény a településen, amely a gazdáknak, a gazdákról szólt volna, most azonban itt a felkínált lehetőség számukra. Magyarok kenyere A gazdanap része volt a Magyarok Kenyere Program is, amelynek keretében Balog Eszter, a Szent István Egyetem munkatársa felolvasta Korinek László professzor, a Magyarok Kenyere mozgalom elindítójának köszöntőjét, majd Nagy István parlamenti államtitkár és Darabos Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója is rámutatott az egyre nagyobb méreteket öltő program jelentőségére. A helyszínen előállított Magyarok Kenyere cipók értékesítéséből befolyt adományokat a simoni gyermekvédelmi központ számára ajánlották fel. Állatkiállítás, fajtabemutató Közben egyre többen gyűltek össze a gazdanap helyszínén: kik a kézműves vásárt keresték fel, kik pedig a sajtkészítők sátrában ízlelték, vagy éppen vásárolták az ízletes, illatos termékeket, de olyanok is voltak, akik a tanácsadó sátrat vagy épp az állatkiállítások helyszínét keresték fel. Ami a szarvasmarha-kiállítást illeti, 16 állatot – elsősorban pirostarka és Holstein fajtájút – értékelt a szakmai zsűri, miközben Sólyom Gizella, a Hargita Megyei Állatnemesítő Hivatal volt vezetője beszélt a fajták, és felvonultatott állatok jellemzőiről. Mint a szervezőkről megtudtuk, mintegy negyven egyedre számítottak, de több gazda is váratlanul visszamondta a részvételt. A lovas programpontok iránt is sokan érdeklődtek: fajtabemutató révén volt lehetőség megismerni a különböző lovakat, de volt szekeres ügyességi-, és rönkhúzató verseny is. A juhkiállítás elmAradt, mivel a gazdák többsége még a legelőn tartja állatait. Tanácsokat is adtak Közben a tanácsadók sátrában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatokat lebonyolító intézmények és szervezetek egész nap ingyenes tanácsadással segítették az érdeklődő gazdákat. A Kovászna megyei LAM Alapítvány munkatársa elmondta, habár az emberek is érdeklődtek, de a jelenlevő szervezetek között – Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés, Csík LEADER Egyesület – is elindult egyfajta kommunikáció, ami számukra is pozitív hozadéka az eseménynek. A Caritas munkatársa arról számolt be, hogy beszélgetésünkig tőlük elsősorban a gyógynövénytermesztésről érdeklődtek, miközben formális (akkreditált) és non-formális – amely nem akkreditált, hanem tapasztalati ismeretszerzést jelent – képzéseiket próbálták népszerűsíteni az eseményen. A jó hangulatot a nap folyamán a helyi ifjúsági fúvószenekar, a csíkszentsimoni néptáncegyüttes, valamint a Heveder és Role zenekarok biztosították, a legkisebbek pedig a gyermekudvarban vehettek részt a számukra összeállított foglalkozásokon. Fórumot és konferenciát is szerveztek Csütörtökön szakmai fórummal kezdődött a rendezvény, pénteken pedig konferencián vehettek részt az érdeklődő gazdák a Csíkszéki Gazdanapok keretében. A két szekcióban zajló előadások során szó volt a helyi termékekről, védjegyekről, a minőségbiztosításról, a tejtermelésről és feldolgozásról, továbbá körbejárták a vadkárok, a vadkárbecslés, vadgazdálkodás, illetve a gazdaképzések, szaktanácsadások témakörét is a szakemberek. Mindezek mellett az új agrártörvényekről, a határon átnyúló együttműködésekről és az agrártámogatások alakulásáról is informálták a jelenlevőket. Kömény Kamilla maszol.ro 2016. szeptember 26.Borboly Csabát hallgatták ki elsőkéntMaratoni, több mint nyolc órás tárgyalás volt hétfőn a Hargita megyei törvényszéken a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen folyamatban levő büntetőperben. A délben kezdődött tárgyalás első része az ügyvédek kifogásainak felsorolásaival és az ezeket követő vitákkal telt. A tárgyalást vezető Vlad Neagoe bíró nemcsak a halasztási kérelmet, hanem a Borboly Csaba ügyvédje által kért, a hivatali visszaélés büntető törvénykönyv általi meghatározásával kapcsolatos alkotmánybírósági döntésnek a perre vonatkozó alkalmazását is elutasította. Úgyszintén nem talált meghallgatásra az a kérés sem, hogy az alkotmánybírósági döntés figyelembe vételével, új jogi besorolással fogalmazzák újra a vádiratot. A lehallgatási jegyzőkönyvek kizárását is kérték a bizonyítékok közül, mivel az ügyvédek szerint nem egyértelmű, hogy kik végezték a lehallgatást, és az mennyire volt törvényes – erről következő alkalommal döntenek. Borboly Csabát hallgatta ki elsőként a bíró a vádlottak közül. Ő elmondta, 2008-ban, amikor a megyei tanács elnöke lett, úgy látta, nagy az igény a megyei utak aszfaltozására, ehhez igyekezett pénzt szerezni, de mivel nem szakember, az útfelújításokkal kapcsolatos feladatköröket átruházta Sófalvi László alelnökre. Borboly kifejtette, négy év alatt azért sikerült 150 kilométer megyei utat leaszfaltozni, mert a korábbi, szükségtelenül nagy értékű útfelújítások helyett a kisebb kategóriába sorolt utakon kisebb költséggel, hatékonyabban tudtak dolgozni, és a legkisebb árat fogadták el a versenytárgyalásokon. A kifizetéseknél belső szabályokat, előzetes pénzügyi ellenőrzést vezettek be, és a döntéshozatalnál ő a szakemberek javaslataira támaszkodott. A kihallgatás a vádiratban szereplő eseteket érintő kérdésekkel egy későbbi időpontban folytatódik. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály ( DNA) 2013-ban azért emelt vádat Borboly és társai ellen, mert álláspontja szerint a Hargita megyei önkormányzat elnöke indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket két cégnek. Ezzel a vádhatóság szerint ő és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak. Kovács Attila | Székelyhon.ro 2016. szeptember 28.Kelemen Hunor is felébredt – szuverenitáspárti és szavazásra buzdítKelemen Hunor szerint az erdélyi magyaroknak a romániai és a magyarországi választásokon és népszavazásokon egyaránt élniük kell a szavazati joggal. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI kérdésére szerdán fejtette ki álláspontját a vasárnapi kvótanépszavazással kapcsolatban. „Az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy élni kell a szavazati joggal függetlenül attól, hogy melyik állampolgársághoz kötődik, és részt kell venni a magyarországi népszavazáson is, és a decemberi romániai parlamenti választásokon is" - jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, nem lehet hitelesen fenntartani azt, hogy az egyik alkalommal kell szavazni, a másikkal viszont nem. Arra a kérdésre, hogy a szövetség igen vagy nem szavazatra biztatja a híveit, Kelemen Hunor azt felelte, hogy nem kell szájba rágni, hogy miként szavazzanak az emberek. Hozzátette, ő maga szuverenitáspárti, és úgy tapasztalta, hogy az erdélyi magyarok többsége is az. „Hogy kiket fogad be egy állam, az saját döntése kell hogy legyen. Ezt nem lehet kívülről diktálni. Románia az alkotmányában tiltja az idegen népesség betelepítését. Ez a helyes álláspont. Az erdélyi magyar emberek nagy többsége ugyanezt képviseli" - fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette, nincs tudomása arról, hogy felmérés készült volna az erdélyi magyarok népszavazási opcióiról, de érzékeli a közvélekedést. Arra a kérdésre, hogy miért nem adott ki az RMDSZ is a többi erdélyi magyar politikai szervezethez hasonlóan állásfoglalást a népszavazással kapcsolatban, Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy a szövetség vezető politikusainak az ez ügyben tett nyilatkozatai erősebbek, mint egy állásfoglalás. Hozzátette: a magyar közszolgálati médiában maga is többször kifejtette már a véleményét a népszavazás kérdéséről. Korábban Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke részvételre és nem szavazatra, Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke részvételre buzdította az erdélyi magyar szavazókat, Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke viszont azt a magánvéleményét hangoztatta, hogy nem helyes olyan kérdésekben véleményt nyilvánítani, amelyeknek az erdélyi magyarság nem érzi a következményeit. [MTI] itthon.ma//erdelyorszag 2016. szeptember 29.Kelemen Hunor ellenzi az idegen népesség betelepítésétKelemen Hunor szerint az erdélyi magyaroknak a romániai és a magyarországi választásokon és népszavazásokon egyaránt élniük kell a szavazati joggal. Az RMDSZ elnöke az MTI kérdésére szerdán fejtette ki álláspontját a vasárnapi kvótanépszavazással kapcsolatban. „Az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy élni kell a szavazati joggal függetlenül attól, hogy melyik állampolgársághoz kötődik, és részt kell venni a magyarországi népszavazáson is, és a decemberi romániai parlamenti választásokon is" – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, nem lehet hitelesen fenntartani azt, hogy az egyik alkalommal kell szavazni, a másikkal viszont nem. Arra a kérdésre, hogy a szövetség igen vagy nem szavazatra biztatja a híveit, Kelemen Hunor azt felelte, hogy nem kell szájba rágni, miként szavazzanak az emberek. Hozzátette, ő maga szuverenitáspárti, és úgy tapasztalta, hogy az erdélyi magyarok többsége is az. „Hogy kiket fogad be egy állam, az saját döntése kell hogy legyen. Ezt nem lehet kívülről diktálni. Románia az alkotmányában tiltja az idegen népesség betelepítését. Ez a helyes álláspont. Az erdélyi magyar emberek nagy többsége ugyanezt képviseli" – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette, nincs tudomása arról, hogy felmérés készült volna az erdélyi magyarok népszavazási opcióiról, de érzékeli a közvélekedést. Arra a kérdésre, hogy miért nem adott ki az RMDSZ is a többi erdélyi magyar politikai szervezethez hasonlóan állásfoglalást a népszavazással kapcsolatban, Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy a szövetség vezető politikusainak az ez ügyben tett nyilatkozatai erősebbek, mint egy állásfoglalás. Hozzátette: a magyar közszolgálati médiában maga is többször kifejtette már a véleményét a népszavazás kérdéséről. Korábban Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke részvételre és nem szavazatra, Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke részvételre buzdította az erdélyi magyar szavazókat. Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke viszont azt a magánvéleményét hangoztatta, hogy nem helyes olyan kérdésekben véleményt nyilvánítani, amelyeknek az erdélyi magyarság nem érzi a következményeit. Krónika (Kolozsvár) 2016. október 2.Megérte, hogy kitüntessékEmléktárgyat adományozott a tusnádi Domokos Dénes második világháborús veterán katonának Simicskó István magyar honvédelmi miniszter a Magyar Honvédelem Napja (május 21.) alkalmából. Az átadó ünnepséget vasárnap tartották, a Tusnádon megrendezett búcsúval egybekötött községi napon. Tusnádon az Assisi Szent Ferenc tiszteletére tartott ünnepi szentmise előtt a hősi emlékműnél magyar állami elismerésben részesült a helybéli 92 éves Domokos Dénes. Amint azt Berencsi Attila, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Országos Szövetségének alelnöke beszédében elmondta, céljuk felkeresni azokat az embereket, akik szolgáltak, harcoltak a hazáért, és még életben vannak. Az átadó ünnepséget a Pro Musica Egyesület fúvószenekara nyitotta meg a székely himnusz eljátszásával, majd Molnár József, a helyi önkormányzat munkatársa köszöntötte az ünneplőket. „Amikor kitüntetést adunk és kapunk, akkor az arra kötelez bennünket, hogy hozzámérjük magunkat ahhoz a tetthez, életpályához, amit jelen esetben Dénes bácsi megélt. Ez a mérce nagyon magas, de ha alatta maradunk is, mégis megkérdem, szabad-e kevesebbet akarni ebben az országban, ezért a nemzetért, mint amit Domokos Dénes tusnádi polgár megtett?” – vetette fel a kérdést Molnár. A továbbiakban György József, Tusnád község polgármestere szólt a jelenlévőkhöz. „Az ünnep fénypontja Dénes bácsi, úgy gondolom, megérdemli, hogy főhajtással tisztelegjünk előtte. Örvendünk, hogy egy ilyen ember él még ma is közöttünk”. A helytállás fontosságát hangsúlyozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. „Ez a globalizálódó világ egyre kevésbe szól a bizalomról, a hitről és az egymásért vállalt kötelességről. Azt gondolom, hogy a mai nap kitüntetettje pont az ellenkezőjét tette az életben. A helytállás azt jelenti, hogy vállaljuk a távlatos céljainkat akkor is, ha azok nehezen megvalósíthatók, hogy felelősséget vállalunk egymásért, és nem azt keressük, ami elválaszt, ami sért, ami bánt, hanem próbáljuk megtalálni azt a morzsát, ami összeköt. Ez a kitüntetés mindannyiunk számára nagy elismerés, arra biztatok mindenkit, hogy a fiataljainkat neveljük a helytállásra” – hívta fel a figyelmet Borboly. Csont Ede tusnádi plébános beszédének elején a világháborús kor hangulatának felelevenítése céljából a Domus Historiából idézett. „A hazának a szeretete, az áldozatkészség él Dénes bácsi szívében” – tette hozzá a plébános. A közös imát követően Magyarország Bukaresti Nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, Kóka Zoltán alezredes adta át az emléktárgyat. „Ebben az évben a kitüntetéssel járó megtiszteltetés Domokos Dénes urat illeti, aki 1943 októberétől 1945 szeptemberéig volt katona, és Gyimesen teljesített szolgálatot. 1945-ben hadifogságba esett, ahol hat hónapig volt, majd Szegedre került, és onnan visszatért lakhelyére, Tusnádra. Domokos Dénes úrnak a honvédelem ügye iránti elkötelezettségének, tevékenységének elismeréseként a Magyar Honvédelem Napja alkalmából emléktárgyat adományoz Dr. Simicskó István, Magyarország honvédelmi minisztere” – ismertette Kóka. Domokos Dénes könnyekkel küszködve vette át az elismerést, amely szerinte „a szeretet jelképe”. Az ünnepélyes átadót koszorúzással és a magyar himnusz eléneklésével zárták. Községi napot tartottak A templombúcsú mellett vasárnap községi napot is szerveztek Tusnádon, ahol enni- és innivaló, valamint vásár várta az érdeklődőket. A délelőtti órákban főzőversenyt tartottak, amelyre hét csapat nevezett be. A kitüntetés és szentmise után a délutáni órákban fogathajtóversenyt és lovasíjász-bemutatót tartottak, az esti órákban pedig néptánccsoportok előadását tekinthették meg a résztvevők. A községi nap bállal zárult. Iszlai Katalin Székelyhon.ro 2016. október 3.RMDSZ-politikus: Romániának is előnye származik a magyarországi népszavazásbólRomániának és a többi kelet-közép-európai országnak is csak előnye származik a magyarországi népszavazásból - állította a kvótareferendum eredményét értékelő hétfői közleményében Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökségi tagja szerint a magyar kormány egyértelmű megerősítést kapott arra, hogy folytassa a betelepítési kvóta ügyében követett politikáját, és kifejezte meggyőződését, hogy olyan jogalkotási lépésekre kerül sor a magyar Országgyűlésben, amelyek mintaként szolgálhatnak más országokban, így akár Romániában is. A népakarat minden megnyilvánulásának következménye van, különösen ha egyértelmű az eredmény. Most egyértelmű eredmény született, a magyar állampolgárok elutasították a betelepítési kvóták terén követett európai uniós politikát - állapította meg a politikus, köszönetet mondva azon Hargita megyei kettős állampolgároknak, akik leadták voksukat. Borboly szerint a migráció okozta európai problémák orvoslásához vezető út egy fontos állomása a október 2-i népszavazás. A szavazóurnához járulók nagy többsége támogatta Magyarország kormányát, így az megkapta a politikai felhatalmazást, hogy érdemben cselekedjen a Magyarországot érintő brüsszeli elképzelés, a kötelező betelepítési kvóta ügyében - hangoztatta az RMDSZ politikusa. Az RMDSZ a kvótareferendumon való részvételre bíztatta a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyarokat. MTI, Bukarest 2016. október 4.Véget vetnének a medveuralomnak SzékelyföldönVéget vetnének a medveuralomnak a Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei tanácselnökök. Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatót Tamás Sándor háromszéki- és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, akik bejelentették, hogy Péter Ferenc, Maros megyei- és Adrian Veştea, Brassó megyei tanácselnökökkel közösen levelet írtak Cristiana Paşca-Palmer környezetvédelmi miniszternek, amelyben bemutatják a térség medvékkel kapcsolatos problémáit, illetve javaslatokat is megfogalmaznak a kérdés orvoslására. Tamás Sándor szerint azért fontos a megyei tanácselnökök álláspontja, mert szerintük az állatvédők eltorzítják a medvékkel kapcsolatos tényeket. Meglátása szerint a probléma rendezéséhez egyensúlyban kellene tartani az állatok, az emberek és a javak védelmét, mivel az év első felében kétszer több vadkárt jegyeztek mint az elmúlt év hasonló időszakában, de évről évre nő a medvetámadások áldozatainak száma is. Kovászna megyében papíron 650-700 medvét tartanak nyilván, de vadászok 1300-ra becsülik a háromszéki medvepopulációt, mondta Tamás Sándor, aki szerint Kovászna megyében évente 40-50 medvére adtak kilövési engedélyt, de évente 60-70 kilövésre lenne szükség. Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba szerint megdöbbenve értesült, hogy Brüsszelben nem is tudják, hogy az emberek életét is veszélyeztetik a barnamedvék, mivel Románia egyáltalán nem jelenti ezeket az eseteket. A vadkárokon túl ugyanis az a baj, hogy sok Hargita megyei településen, 18 óra után nem merik utcára engedni a gyerekeket, vagy nem merik megművelni a földeket, nem mernek kirándulni, mondta Borboly Csaba, aki szerint kérik a környezetvédelmi minisztert, hogy a törvénybe kerüljön bele az emberi élet védelme is mert jelenleg csak az anyagi károkat jegyzik. Kovács Zsolt Marosvásárhelyi Rádió Erdély.ma 2016. október 11.Százötven rendezvényKezdődnek a Székelyföld Napok Láthatóvá tenni Székelyföldet! – fogalmazta meg az idei Székelyföld Napok rendezvénysorozatának célját Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. Az október 12–23. között zajló kultúrateremtő eseményeket Hargita, Kovászna és Maros megye összefogásával szervezik meg. Az idei Székelyföld Napok gazdag kínálatát tegnap sajtótájékoztatón ismertette Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, valamint a megyei önkormányzatok alárendeltségében működő kulturális intézmények képviselői. "Célunk láthatóvá tenni Székelyföldet, megismertetni e régió sajátos értékeit" – mondta Péter Ferenc, hangsúlyozva, Maros megye ezúttal is gazdag eseménykínálattal – mintegy húsz programmal – várja az érdeklődőket. A három megye nemcsak a Székelyföld Napokon működik együtt, a hétköznapokban is sok közös projektben partner – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. "A kulturális programok lehetőséget nyújtanak arra, hogy megmutassuk értékeinket, hagyományainkat, szorosabbra fűzzük a civil szervezeteink, a kulturális és művészeti intézményeink közötti kapcsolatokat" – tette hozzá a tanácselnök. Grüman Róbert jelzésértékűnek nevezte, hogy Maros megyét "visszakapcsolták" Székelyföld vérkeringésébe, mint mondta, "egységes Székelyföldben gondolkodunk". A Székelyföld Napok több alkotóműhelynek ad keretet. Negyvenegy ország részvételével megtartják a 4. Székelyföldi Grafikai Biennálét, amely már a kezdetektől a grafika integráló szerepének megfogalmazását vállalta. Idén 504 képzőművész 1238 alkotásából 312 művet válogatott be kiállításra a szakmai zsűri, a tárlat megnyitójára október 12- én kerül sor Sepsiszentgyörgyön. A III. Székelyföldi Dokumentumfilm-szemle székelyföldi témájú dokumentumfilmek vetítésével az alkotók és a közönség között teremt kapcsolatot, a vetítések több településen zajlanak. A három megyében sorra kerülő főbb programokat Mágori István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársa, Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója és Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója ismertették. Elhangzott, hogy Kovászna megyében több mint 50 rendezvény lesz 24 településen, idén a kisebb helységekben is szerveznek programokat (bábelőadásokat, filmvetítést, népi mesterségek napját, könyvbemutatót, néptáncelőadásokat). "Hargita megye büszke kulturális örökségére, de emellett meg szeretné mutatni természeti kincseit, agrárnapokat szervez" – hangsúlyozta Ferencz Angéla. Barabási Attila elmondta, a 60 évvel ezelőtt megalakult Maros Művészegyüttes népdalokkal, néptáncokkal lesz jelen, az idei rendezvénysorozat részeként első alkalommal szerveznek népviselet- bemutatót. Ez előzi meg a VII. Székelyföld Napok Maros megyei ünnepélyes megnyitóját, amire október 12-én 18 órakor kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. A megnyitón fellép a Maros Művészegyüttes, a Bekecs néptáncegyüttes, valamint a Napsugár ifjúsági néptáncegyüttes. Antalfi Imola Népújság (Marosvásárhely) 2016. október 12.Több település részese a Székelyföld Napoknak idén, mint a korábbi évekbenÖsszesen közel 150 programmal várja az érdeklődőket Hargita, Kovászna és Maros megyében a VII. Székelyföld Napok, amelyet október 12–23. között szerveznek meg. A 130 szervezőt és partnert felsorakoztató rendezvénysorozat részleteiről október 10-i, marosvásárhelyi közös sajtótájékoztatójukon tájékoztattak a három megye vezetői és fő programkoordinátorai, és bemutatták a két nyelven, magyarul és románul megjelent műsorfüzetet. A Kultúrpalota tükörtermében elhangzott, hogy az idén több település kapcsolódott be, mint a korábbi években, ami azt jelzi, hogy erősödnek a három megye települései közti kapcsolatok. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke házigazdaként elmondta, külön örömére szolgál, hogy idén Marosvásárhelyt választották a Székelyföld Napok sajtótájékoztatójának helyszínéül, és annak is, hogy a rendezvénysorozat közös szervezése által jó együttműködés alakult ki a szervezők, Maros, Hargita és Kovászna megye kulturális intézményei között. „A Székelyföld Napok célja megismertetni Székelyföld sajátos kulturális és természeti értékeit, és ezáltal mások számára is vonzóvá tenni térségünket. Igyekeztünk színvonalas és változatos eseményekkel bekapcsolódni a rendezvénysorozatba, a Maros megyei programban szerepelnek többek között néptánc- és kortárs tánc előadások, festészeti- és fotókiállítások, komolyzenei koncert, hagyományos- és mezőgazdasági termékek vására, illetve ebben az időszakban kerül sor a Székelyföldi Vadásznapokra is. A rendezvények szervezésében 16 intézmény és civil szervezet a partnerünk, többek között olyan nagy múltú intézmények, mint a Maros Művészegyüttes, a Maros Megyei Múzeum, a Marosvásárhelyi Filharmónia, a Teleki Téka, a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja” – emelte ki a Maros megyei elnök. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a három megye együttműködése nem csak erre a másfél hétre, azaz a rendezvénysorozat időszakára korlátozódik, ugyanis a hétköznapokban is nagyon sok projektet, témakört visznek együtt. „Azt gondolom, kulturális téren autonómiánk van, kulturális intézményeink vannak, helyi és megyei erőforrásaink, sok értékes civilszervezetünk. Ezek tevékenységét senki és semmi nem korlátozhatja, tehát bátran felléphetünk közösen. Örvendek, hogy 70 település kapcsolódott be 150 programmal, nagyon széles partneri körrel. Igazi kalákás Székelyföld Napok lesznek. Hiszek a kalákában, abban, hogy ha mindenki odafigyel, és a legszebb dolgokat megosztjuk egymással, az erőt ad, bátorít és újabb célok megfogalmazásához vezethet” – jelentette ki a Hargita megyei tanácselnök. Hozzátette: hiszi, hogy a három megye vendéglátásában érződni fog a rendezvénysorozat hatása, hiszen várják a szebeniek, bukarestiek, brassóiak, kolozsiak, magyarországiak jelenlétét. Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke rámutatott: lassan tíz éve, hogy Székelyföldet a megyei és helyi önkormányzatok összehangolt munkával építik. „Hosszú ez a periódus, ugyanakkor azt is ki kell mondani, hogy elsősorban Maros megyében volt nehézkes a helyzet. Hosszú ideig csupán Szováta város volt stratégiai partner a közös építkezésben. Hangsúlyozni szeretném, hogy Székelyföldet mi – hiszen ebben a tekintetben is közös elképzeléseket táplálunk, kulturálisan és más tekintetben is – jellegében egyéni, de mindenképp befogadó helynek képzeljük el. Ebben a régióban helye van a többség művészeinek, alkotóinak, embereinek, és van helye a külföldieknek is. Jó példa erre egy másik közös programunk, a Székelyföldi Grafikai Szemle, amely egyike az ország dinamikusan fejlődő rendezvényeinek, a Székelyföldi Filmszemle vagy a 2017-ben sorra kerülő Székelyföldi Fotóbiennálé” – mondta el. A Maros megyei kulturális intézmények minden évben aktívan részt vesznek a Székelyföld Napokon, köztük a Maros Művészegyüttes is, amely idén is a rendezvénysorozat nyitó eseményének szervezője, erről beszélt Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója. „Az idei megnyitó különlegessége, hogy szerda délután 5 órától szerveztünk egy előadást, amelyre minden Maros megyei magyar településről meghívtunk egy-egy népviseletbe öltözött párt, akik így személyesen fogják bemutatni a településük sajátos viseletét. A népviseleteket dr. Asztalos Enikő néprajzkutató fogja méltatni. Ezt követően este 7 órától kerül sor a nyitógálára, amelyen szintén láthatja a közönség a párokat, majd a Maros Művészegyüttes, a Bekecs Néptáncegyüttes és a Napsugár Ifjúsági Néptáncegyüttes ünnepi műsorát” – sorolta az igazgató. Ferencz Angéla, a rendezvénysorozatot koordináló Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője elmondta, évről évre jobb az együttműködés a három megye intézményei és az emberek meg a civilszervezetek között, ami a Székelyföld Napok egyik hozadéka. „Hargita megyéből több mint negyven település kapcsolódott be, nagyon nagy az érdeklődés, de amit igazán kiemelnék, hogy a Székelyföld téma és a Székelyföld lépték egyre inkább megvalósul ebben a rendezvénysorozatban, és egyre inkább érzik azok is, akik bekapcsolódnak, milyen fontos ezt megfogalmazni és láthatóvá tenni Székelyföldet. Ahogy itt elhangzott, ez olyan térség, amelyben a kulturális gazdagság mellett szeretnénk megmutatni a természeti gazdagságot is. Ugyanakkor ősz van, és ilyenkor takarítjuk be javainkat, úgyhogy ez ünnep minden közösség számára” – jelentette ki figyelmünkbe ajánlva azokat a vásárokat és vigasságokat, amelyek a termény és annak gazdagsága köré csoportosulnak. Példaként említette a szépvízi és a szárhegyi káposztavásárt, amely már háromnapossá gazdagodott és terebélyesedett. „Rendezvényeinkre, amelyek helyi jellegűek is, de van néhány olyan kiemelkedő, amelyben mind a három megye egyformán benne van, egyformán küldtek be anyagokat, filmeket, képzőművészeti kiállításra anyagot, és valóban a szálak összefüggenek, egyre erősebbek, és közösen tudunk így ünnepelni” – tette hozzá az igazgató. Kovászna megye 24 települése kapcsolódik be idén a Székelyföld Napokba, több mint ötven eseményre kerül sor – tudtuk meg a Kovászna Megyei Művelődési Központ munkatársától, Mágori Istvántól. Hozzátette, hogy most már hagyományosan a Székelyföld Napok része a Székelyföldi Biennále hivatalos megnyitója és díjátadó gálája (október 12., Sepsiszentgyörgy), idén a negyedik grafikai szemlére kerül sor: összesen 1238 alkotást küldött be 507 képzőművész 41 országból, ebből 312 művet válogatott be kiállításra a héttagú nemzetközi összetételű szakmai zsűri. A biennále számos kísérőrendezvénnyel is kiegészül. Érdemes megemlíteni a 3. Székelyföldi Dokumentumfilm Szemlét is, hiszen 15 filmet neveztek be idén: portrétól a mesterség bemutatókig, riportfilmekig széles a skála. Az Orbán Balázs-díj átadási ünnepségére is Háromszéken kerül sor, október 17-én. A székelyföldi megyék által létrehozott Orbán Balázs-díj az elmúlt öt évben joggal vált a régió legjelentősebb kitüntetésévé, hisz olyan személyek, szervezetek kapták, akiknek szellemisége, munkája élő örökség, követendő példa, mely révén elismerést és érdemet szereznek Székelyföldnek. A Kovászna megyei megyeszékhely ezenkívül idén házigazdája az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozójának is, október 13–16. között. A Székelyföld Napok részletes programja elérhető a https://szekelyfoldnapok.ro honlapon. Erdély.ma 2017. január 12.Erdélyi magyar tanácselnökök NagyváradonAz észak-erdélyi autópálya és a decentralizáció – ezek azok a szavak, melyek a legtöbbször hangzottak el csütörtök délután azon a sajtótájékoztatón, melyet az RMDSZ váradi székházában tartott az egy önkormányzati tanácskozáson résztvevő öt magyar tanácselnök. Cseke Attila, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke történelminek nevezte, hogy Nagyváradon ilyen felállásban tanácskozik az erdélyi öt magyar tanácselnök, melyhez természetesen az a kedvező politikai kontextus is kellett, hogy hosszú idő elteltével ismét öt megye RMDSZ-es vezetésű. Megjegyezte: ez az összeállítású csapat tulajdonképpen a harmadik legerősebb Romániában, hiszen csak a PSD-nek és a PNL-nek van több tanácselnöke. Sok minden közös az öt megye esetében, és természetesen vannak sajátos kihívások is, de a lényeg, hogy lehet egymástól tanulni, illetve megosztani a tapasztalatokat. Vannak olyan projektek, melyek a Székelyföldön kezdődtek, de érdemes ezeket a Partiumban is gyakorlatba ültetni, és ez fordítva is igaz – tette hozzá. „Recentralizáció” Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke megjegyezte, hogy tulajdonképpen hazajött Váradra, hiszen másfél évig, 1995–96-ban itt dolgozott. Ettől kezdve datálódik a barátsága Pásztor Sándorral, akivel már akkor közösen gondolkodtak politikai kérdésekben, és a sors most úgy hozta, hogy mindketten fontos döntéshozó pozícióba kerültek. Hangsúlyozta: a decentralizáció valóban autonómiát kellene jelentsen, de naponta azt kell tapasztalja, hogy hatékonyabban és jobban is tudna dolgozni, ha nem tenne keresztbe az állam központosító törekvése. Úgy fogalmazott: néhány éve „recentralizáció” folyik, és csak remélni tudja, hogy az új kontextusban a parlamenti többség visszatér a decentralizáció elvéhez, mely utoljára akkor valósult meg, amikor még Cseke Attila volt az egészségügyi miniszter. Ennek látszik is a hozadéka, hiszen a gazdasági és strukturális problémákat sokkal jobban és hatékonyabban lehet orvosolni, kezelni, ha a döntéshozatal helyi szintű. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke diákvezetőként került kapcsolatba Váraddal. Véleménye szerint az ifjúsági területen kifejtett tevékenység jó lehetőséget biztosít a folyamatos megújulásra az RMDSZ-ben, ezt bizonyítja, hogy kinőtt egy olyan generáció, mely nem csupán a pálya széléről kiabál be. Hangsúlyozta: ki kell használni azt a szerencsés konstellációt, hogy egy időben öt erdélyi megye élén is RMDSZ-es politikus áll, és összefogással odafigyelni jobban olyan fajsúlyos problémák megoldására, mint például a vidékfejlesztés, a fiatalok itthon marasztalása vagy hazahívása, a vállalkozások támogatása, olyan perspektívák kínálása az ifjaknak, hogy a szülőföldjükön képzeljék el a boldogulásukat. Arról is beszélt: Pásztor Sándortól valószínűleg átveszi a korszerű távolsági tömegközlekedéssel kapcsolatos ötletet, a maga részéről pedig a vidékfejlesztéssel kapcsolatos hasznos információkkal szolgálhat. Összefogás Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke felelevenítette, hogy az RMDSZ már 2009-ben benyújtott egy törvénytervezetet a régiók átszervezésével kapcsolatosan, mely figyelembe veszi a megyék kulturális, történelmi és gazdasági sajátosságait, hagyományait. Kijelentette: össze kell fogni, közösen kell fellépni azért, hogy az utóbbi évek területfejlesztési koncepcióját gondolja át a kormány úgy, hogy a kisebb vagy magyarok lakta megyék ne kerüljenek hátrányba. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke zsákmegyének nevezte Szatmárt, még az a szerencse, mondta, hogy részt vehet uniós, határ menti projektekben, vélte. Arra hívta fel a figyelmet: az Érmellék közös alkotórésze Szatmár és Bihar megyének, és ki kell használni az ebben rejlő lehetőséget. Ő is sürgette az észak-erdélyi autópálya megépítését, és „dekoncentrációnak” nevezte azt, ami jelenleg zajlik Romániában. Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke kifejtette: csatlakozik hozzájuk Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Szatmárnémeti, Sárpatak és Erdőszentgyörgy polgármestere is. Ma a szalárdi, a hegyközszentimrei és a bihardiószegi önkormányzatokat látogatják meg, holnap pedig a Szatmár-Szabolcs-Bereg megyei Napkor településen tanácskoznak. Ő is azt nyomatékosította: ki kell használni, hogy olyan magyar emberek vezetnek öt erdélyi megyét, akik régóta ismerik egymást, és ugyanazon korosztályhoz tartoznak azzal a céllal, hogy minél több projektet generáljanak és valósítsanak, eljusson a hangjuk Bukarest és Budapest irányába is. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2017. január 16.Magyar megyei tanácselnökök találkoztak VáradonÖt megyei tanács RMDSZ-es elnöke találkozott az elmúlt héten Nagyváradon: Péter Ferenc (Maros megye), Borboly Csaba (Hargita), Tamás Sándor (Kovászna), Pásztor Sándor (Bihar) és Pataki Csaba (Szatmár). A közös csütörtök délutáni sajtótájékoztatón Cseke Attila, a Bihar megyei RMDSZ elnöke volt a házigazda. Történelmi lépésnek nevezte Cseke Attila, hogy ilyen felállásban öt megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke tart sajtótájékoztatót, továbbá hangsúlyozta, hogy a politikai színpadon Romániában az RMDSZ a harmadik legerősebb csapat, hiszen a szociáldemokrata és a liberális párt után az RMDSZ-nek van a legtöbb megyei tanácselnöke. Hozzátette, hogy háromnapos találkozójuk alkalmával kiszállásaik lesznek a megyében. A cél a tapasztalatcsere. „Sok minden van, ami közös, hiszen ugyanolyan megyei önkormányzati struktúránk van, de azért vannak sajátos kihívások is, és vannak olyan pályázatok, amelyekben mi úgy gondoljuk, hogy jó egymás tapasztalatait megosztani, sőt vannak olyan projektek is, amelyek más megyében kezdődtek, és itt Biharban folytatódtak, illetve fordítva” – tette hozzá Cseke. A sajtótájékoztatón minden megyei elnök szót kapott. Egy-két olyan témát vezettek fel, amely megyéjük sajátossága, de azért „összerdélyi”, magyar közösségi téma, és amelyekből mindannyiuknak van tanulnivalójuk. Tamás Sándor, aki a ’90-es években másfél évig Nagyváradon is élt, elmondta, hogy végre politikai döntéshozóként Erdélyt egészében látva tehetnek az erdélyiekért, és ez alatt nem csak a magyarságot értette. Kiemelte a decentralizációt, hangsúlyozta, hogy Romániában jelenleg nem decentralizáció, hanem recentralizáció zajlik, melyet az új kormány folytat. „Azt remélem, reméljük, hogy vissza fog térni a decentralizáció” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egyetlen pozitív példája volt ennek, amikor Cseke Attila egészségügyi miniszterként elérte, amit egy miniszter és egy kormány sem tett meg, hogy több mint 370 kórház decentralizációját valósította meg. „Jobb gazdái vagyunk a megyei és városi kórházaknak gazdasági és döntéshozási téren, mint valamikor az állam volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy 2010 óta jobban működnek a kórházak. „Naponta látjuk, mit és hogyan lehetne jobban csinálni, de a lehetőségeink be vannak határolva, mert azokat Bukarestben korlátozzák” – figyelmeztetett. Borboly Csaba kifejtette, hogy akkor tudunk fiataljaink számára alternatívát nyújtani, ha egy jó közigazgatási rendszer mentén, akár a kisebb ajánlatok megpályázása révén segíteni tudjuk a vidékieket, lehetőséget teremtve fiataljaink számára a kisgazdaságok fejlesztésével, a gazdasági élet serkentésével, továbbá a vidékfejlesztéshez szükséges a korszerű tömegközlekedés fejlesztése is. „Ha öt megyének van egy közös érdeke, akkor több lehetőség van céljaink elérésére” – fogalmazott. Péter Ferenc az autópálya-építés fontosságát hangsúlyozta, továbbá kifejtette, mit jelent, ha egy megye – jelen esetben Maros – körbe van véve gazdaságilag erős megyékkel, amelyek a gyengébbet „megfojtják”. Éppen ezért úgy véli, fontos a régiók átszervezése, hogy Erdélyben minden megye lehetőséget kapjon a fejlődésre. „Tudunk közösen hatni a területfejlesztési koncepciók átszervezésére” – vélte. Pataki Csaba Szatmár megyét az ország nyugati „zsákmegyéjének” nevezte. Több határon átnyúló programban is benne vannak (Magyarországgal, az ukránokkal és a szlovákokkal). Biharral az Érmellék is közös. Arra is kitért, hogy Magyarország, amennyiben elkészül az észak-erdélyi autópálya, csatlakozni fognak hozzá. Jelenleg viszont csak a magyar oldalon, Szatmár megye határáig van kész a sztráda. Azt is elmondta, hogy sok Szatmár megyei költözött át Magyarországra, és ingázik haza dolgozni. Úgy véli továbbá, hogy a decentralizáció gazdasági fejlődést hozna, a központosítást pedig ellenzi, mert ez az ügyintézést – pénzügyek, építkezési engedélyek stb. – ellehetetleníti. Pásztor Sándor azt hangsúlyozta, hogy az elkövetkező négy évben az ország észak-nyugati régiójának fejlesztését tervezik. Olyan projekteket szeretnének elnyerni, amelyek érintik Bihar és Szatmár megyét is. Hozzátette, hogy e három nap alatt a tapasztalatcserén túl megvitatják terveiket, problémáikat, továbbá találkoznak polgármesterekkel, magyarországi miniszterekkel, hidat építve ahhoz, hogy a hangjuk eljusson Budapesttől Bukarestig. Sükösd T. Krisztina Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. január 22.Csíkszékért-díjban részesült Zsigmond Barna Pál főkonzulÉvindító küldöttgyűlést tartott pénteken az RMDSZ Csíki Területi Szervezete, amelynek keretében leköszönése alkalmából kitüntették Zsigmond Barna Pált, Magyarország csíkszeredai főkonzulját – közölte szerkesztőségünkkel a szervezet közleménye. A laudációban elhangzott, hogy Dr. Zsigmond Barna Pál kovászember. Státusából és habitusából fakadóan jó kapcsolatokat épített ki politikai életünk, közéletünk valamennyi szereplőjével, hozzájárulva ahhoz, hogy újból normális mederbe terelődjenek az itteni magyar közképviselet és a magyar kormányzat közötti kapcsolatok, illetve ahhoz, hogy létrejöjjön a hazai magyar–magyar összefogás. Ugyanakkor teljes mellszélességgel kiállt a legutóbbi parlamenti választásokat megelőző kampányban a magyar összefogás jelöltjei mellett. Magatartásával megmutatta, hogy milyen egy igazi diplomata: úgy képviselte Magyarországot a Székelyföldön, ezen belül Csíkszéken, hogy közben Csíkszék az egész Székelyföld érdekeinek megjelenítője lett. A küldöttgyűlésen részt vett Kelemen Hunor szövetségi elnök, Borboly Csaba, a csíkszéki RMDSZ-szervezet elnöke, Tánczos Barna szenátor, Korodi Attila parlamenti képviselő és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő. Erdély.ma 2017. január 25.Elvesztette Hargita megye prefektusa a román-magyar együttélési kódex kidolgozását támadó pertA Hargita megyei törvényszék elutasította Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus keresetét, amelyben a kormány székelyföldi képviselőjeként megtámadta a megyei önkormányzatnak a román-magyar együttélés jó normáit rögzítő kódex kidolgozásáról szóló határozatát. Az első fokon hozott ítélet kivonatát a bíróságok portálján közölték szerdán. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta, bízik abban, hogy a prefektus mérlegelni fogja, hogy "a jó szándékú, példa értékűnek is tekinthető program csak jót hozhat mind a magyarok, mind pedig a románok számára", és lesz olyan bölcs, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. (mti) Transindex.ro 2017. január 26.HírsalátaTESSÉK SZAVAZNI. Sajátos megoldást talált Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a pénz és a humán erőforrás szűkössége okozta gondokra: a Facebookon szavaztatja a lakosságot azzal kapcsolatban, hogy a megye különböző térségeiben mely utakat újítsák fel a legsürgősebben. „Útjaink felújítása pénz és humánerőforrás-kapacitás függvénye, kevés az ezzel foglalkozó munkatársunk, de lehetőségeink szerint igyekszünk” – írja Borboly, aki ebből a célból létrehozott egy nyitott csoportot is a legnagyobb közösségi portálon Konzultáció Borboly Csabával címen. Az udvarhelyszékiek, gyergyóiak, csíkiak külön szavazógépen fejthetik ki véleményüket, és állíthatják fel a prioritási sorrendet a felsorolt útszakaszok között. (Főtér) MÉG EGY SZÉP EREDMÉNY. Túlzsúfoltak, nagy a fertőzésveszély és kevés a szakorvos a romániai kórházakban – állítják európai egészségügyi szakemberek, akik a fertőtlenítőszerek kapcsán kirobbant botrány után vizsgáltak meg három romániai kórházat: a piteşti-i gyermekgyógyászatot, a Bukaresti Egyetemi Kórházat és az Elias Kórházat. Megállapították, hogy a legnagyobb gond a fertőzések elhallgatása, hiszen ezeknek csak 2,8 százalékát jelentik, míg Európában ez az arány 5,7 százalékos. Mindhárom intézetben gondot okoz a szakorvosok hiánya és a nagy beteglétszám. Az európai egészségügyi szakértők szerint Romániának nagyobb figyelmet kell szentelnie a kórházi fertőzéses eseteknek és ezek követésének. (ErdélyFm) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. január 26.Borboly-per: a számvevőszéki ellenőrzés részletei kerültek terítékreTöbb órán át tartott hétfőn a Számvevőszék két, tanúként megidézett munkatársának meghallgatása a Hargita megyei törvényszéken, a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen zajló büntetőperben. Ők voltak az első tanúk, akiknek a tárgyalást vezető bíró, illetve az ügyész és az ügyvédek is kérdéseket tettek fel. Bár sok részletre nem emlékezett, az első tanú közölte, fenntartja a 2011-ben történt számvevőszéki ellenőrzés nyomán készült jelentésében foglaltakat, illetve későbbi nyilatkozatait, amelyek szerint a 131-es számú, Felsőboldogfalváról Oklándra, majd Erdővidékre vezető megyei út felújítása kapcsán eltéréseket állapítottak meg a tervben szereplő és a felhasznált anyagmennyiség között. Emiatt a kifizetéseket is kifogásolták az áttanulmányozott dokumentumok alapján, megállapítva, hogy károkozás történt, mert az útépítéshez szükséges anyagokat nem használták fel, csak megőrzés céljából történt átadásukról készült szerződés. Több kérdés is elhangzott az ügyvédek részéről arra vonatkozóan, hogy milyen szabályozás létezik az építőanyagok átadásával kapcsolatban, mi történik a megállapított kárral, miután az anyagokat felhasználták, illetve mi az eljárás akkor, ha az időjárás nem teszi lehetővé azonnal az anyagok felhasználását – mint a válaszokból kiderült, ezekre nincs egyértelmű szabályozás. A másik tanú közölte, az ellenőrzés során tanulmányozott dokumentumok szerint az úton elkészített aszfaltréteg vastagsága a kiviteli terv előírásaival ellentétben nem 16, hanem átlagosan 4,8 centiméteres volt, ezt mérések adatai igazolják. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy a dokumentumok között volt a munkálat műszaki ellenőrétől származó átirat is, amely szerint nem lehet kifizetést eszközölni, mert a tervben előírt összes munkálatot nem végezték el. A következő tárgyalási időpontot február 27-ére tűzték ki, akkor újabb három tanú kihallgatása szerepel a napirenden. A tárgyalás után Sergiu Bogdan, Borboly Csaba ügyvédje a sajtónak úgy nyilatkozott, a védence elleni per nem a számvevőszéki jelentés nyomán indult, az ellenőrzést végző intézmény adminisztratív rendellenességeket talált, amelyek kihágásnak számítanak. „Más okból indult ez az eljárás, a bűnügyi dosszié a Számvevőszék által jelzett hiányosságokra van alapozva, de nem ezek jelzése nyomán állították össze. A Számvevőszéknek, ha törvénytelenséget észlel, értesítenie kell az ügyészséget, de nem tette meg, mert nem észlelt ilyesmit, csak bürokratikus kérdésekről volt szó, hogy milyen iratok hiányoznak” – értékelt a védőügyvéd. Kovács Attila kronika.ro Erdély.ma 2017. február 1.Elvi határozatban áll ki az Igazi Csíki Sör mellett Hargita megye tanácsaElvi határozatot hozott Hargita Megye Tanácsa a január 30-i rendkívüli ülésén arról, hogy kiáll az Igazi Csíki Sör mellett - közölte a megyei tanács. "Az Igazi Csíki Sör ügyében született ítélet kapcsán Hargita Megye Tanácsa mint a helyi közösség képviselője és mint a Székely termék védjegy tulajdonosa – amellyel az említett termék rendelkezik – azzal a kéréssel fordul a felperes Heineken Romania Rt.-hez, hogy a helyi termelőt ne sújtsa további perekkel, és próbálja meg békés úton rendezni a jogi vitát. A mezőgazdasági szakbizottság álláspontja szerint az Igazi Csíki Sör megnevezés, illetve arculat a helyi közösség identitására épül, nem megtévesztő, a fogyasztók meg tudják különböztetni a két vállalat termékét" - áll a határozatban. A határozat szerint ugyanakkor Hargita Megye Tanácsa közvetítő szerepet vállal a felek között az ügy rendezésében, és kész arra, hogy képviselőket küldjön a Heineken nemzetközi vezetőségéhez. Borboly Csaba megyei tanácselnök az ülésen elmondta, az Igazi Csíki Sör is rendelkezik a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Székely termék védjeggyel, ezáltal pedig a megyei tanácsnak szerződése van a termelővel. Szerinte a térség identitását jeleníti meg a termék, erre pedig már turizmus is épül. Borboly arról is beszélt, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzőseinek lehetséges életpályát, valamint a térségben sok munkahelyet is jelent ez a vállalkozás. Az ülésen Lénárd András, az Igazi Csíki Sört előállító cég tulajdonosa is felszólalt, aki elmondta, hogy igazságtalannak tartja a döntést, mert az általa használt márkanevet előtte senki nem védte le sem itthon, sem külföldön, ugyanakkor az általuk levédett formában az európai uniós márkahivatal elfogadta. A vállalkozó kilátástalannak tartotta a kialakult helyzetet, mivel a bírósági döntés értelmében harminc napon belül vissza kell vonnia a csíki sörös címkével ellátott termékeket a mintegy ötezer értékesítési pontról. Lénárd szerint Csíkszentsimonban kisebb vállalkozói központ kezdett létrejönni a sörgyár révén, és a brandre számos más tevékenységet épített. A tulajdonos értékelte a megyei tanácsi testület segítő szándékát, de úgy vélte, egy több mint kétszáz országban jelen lévő vállalkozással szemben egy elvi határozat nem tud segíteni. Hajdu Gábor, a vállalkozás jogi képviselője szerint minden segítség jól fog, így a testületé is, amelynek tagjaira összesen több mint százezren szavaztak a tavalyi helyhatósági választásokon, ezért a megye több mint háromszázezres közössége nevében véleményt nyilváníthat. A megyei tanács felkérésével azt tudja elérni a nagy céggel szemben, hogy az talán eláll a szándékától - idézi a jogászt a megyei tanács közleménye. (hírszerk.) Transindex.ro 2017. február 21.Szerte a világon több mint harmincezren olvastak fel Szabó Magda műveibőlKilencedik alkalommal szervezte meg a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár meg a nemzetközi felolvasómaratont. Az idén Szabó Magda műveiből olvastak fel. A maratoni felolvasás központi helyszínén, a könyvtár előadótermében délelőtt tíz órakor kezdődött el a megnyitóünnepség, Szabó Magda műveiből készült könyvkiállítás fogadta a felolvasásra érkezőket. A felolvasás megkezdése előtt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, dr. Farkas Balázs konzul és Török Edit könyvtáros szóltak az egybegyűltekhez. Az idén a maraton ötletgazdája, a székelyudvarhelyi László Judit indította a felolvasást, akinek oroszlánrésze van abban, hogy mára ilyen méreteket öltött a rendezvény. A felolvasást a konzulátus munkaközössége folytatta. A nap folyamán délelőtt 10 órától érkeztek a könyvtár előadótermébe a felolvasók, a korábbi évekhez hasonlóan a helyi iskolák, kulturális intézmények, civil szervezetek, egyesületek csoportjai. Az iskolák közül elsőként a Nagy Imre Általános Iskola VI-VII-es diákjai, majd felváltva a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai olvastak fel, illetve a Petőfi Sándor Iskola hatodikos diákjai. De nem csupán csoportok olvastak, magánszemélyek, családok is érkeztek felolvasni a délután folyamán. Idén is a megyei könyvtárban olvastak fel a Németh Géza Kulturális Egyesület tagjai. Kora délután a Hargita Népe szerkesztőségéből érkeztek felolvasni, délután egy csíkszeredai első osztályos Waldorf-csoport szülőkkel közösen érkezett a felolvasásra. A könyvtárban működő mindkét olvasókör tagjai felolvastak a délután folyamán. Kedd reggelig összesen 32 ezer személy jelezte, hogy csatlakozna a maratoni felolvasáshoz. Romániából közel 28 ezren, ebből Hargita megye 60 településén 17 ezren. Külföldről tíz országból mintegy 3500-an jelentkeztek, közülük 2700-an Magyarországról. Első alkalommal vettek részt a nemzetközi felolvasómaratonon a Magyar Olvasástársaság és a Marosvásárhelyi Rádió munkatársai is. Belgiumból a Brüsszeli Magyar Ház csatalkozott a felolvasókhoz, Írország (Dublin), Egyesült Királyság (Szóló Szőlő – Chester, magyar tanoda), Németországból és Svédországból pedig magánszemélyek. Idén a legtávolabbi felolvasók az óceán túlpartjáról jelentkeztek be, az Amerikai Egyesült Államokban, Cleveland- ben a Bocskai Rádió munkatársai Csibi Loránd szervezésében olvastak fel, Los Angelesben pedig a Magyar Kulturális Intézet tagjai. Az előzetes bejelentkezésekből ítélve több mint harmincezren olvastak fel kedden Szabó Magda műveiből. Forrás: konyvtar.hargitamegye.ro Erdély.ma 2017. február 23.Eldugult átereszek, hordalékkal telt árkok miatt hömpölyög a víz az utakon, udvarokonAz utóbbi napokban tapasztalt felmelegedés és hóolvadás több csíki településen is problémákat okozott: a víz befolyt az udvarokra, a pincékbe, sőt, helyenként a lakóházakba is. Csíkszentléleken három szomszédos család is az áradás okozta gondokkal küszködik. György Mária, a károsult helyiek egyike elmondta, a szerdai olvadás következtében jelentős mennyiségű víz tódult az udvarukba, mivel a felfagyott sánc az eldugult hidak miatt nem tudta elvezetni azt. Arra is kitért, hogy esetükben a pince telt fel vízzel, a teljes kert víz alatt áll, sőt a kerítést is megrongálta az áradás. A szomszédjuk udvarán patakban folyt a víz, meglátása szerint ott még a lakásba is beszivároghatott. A hölgy továbbá azt is elpanaszolta, hogy hiába fordultak a helyi, illetve megyei önkormányzathoz, mindenhol süket fülekre találtak. Szentlélek Csíkszereda felőli bejárata közelében egy másik nő a tűzoltóság segítségét kérte, mert a domboldalról levonuló ár nem tudott átfolyni a kapubejáró előtti átereszen, így az udvarra és a garázsba ömlött a víz. A csíkszeredai tűzoltóság egy egységet küldött a helyszínre. A csapat sáncot ásott, amely ideig-óráig megoldja a helyzetet, a folyamatosan behordott törmelék azonban újra torlaszt okozhat. Komoly problémát okozott a hömpölygő víz a mindszenti Templomtízesben is. A lakók – mivel elmondásuk szerint segítséget mástól nem remélhetnek – lapátot, ásót és csákányt ragadtak, hogy utat törjenek a víznek az elfagyott és -dugult átereszeknél. A megyei úton lévő átfolyás előtt egy fényvisszaverő háromszöget tettek ki az útra, hogy lassításra kényszerítsék az autósokat, sok sofőr ugyanis „átvágtatott” járművével a szenny- és hólé keverékén, a víz pedig felfröccsent az út menti házak oldalára. Azonban nem csak a gyorshajtó autósok jelentenek gondot – derült ki a helyszínen. A Templomtízesnél egy sáncba torkoll négy vízelvezető csatorna, majd magánterületeken tör utat magának a víz. Az út menti telek tulajdonosa felháborodva mesélte, saját területén kipucolta és -szélesítette az árkot, hogy a víz le tudjon vonulni, szomszédja azonban nem, sőt azt sem engedi, hogy sáncszélesítés miatt bárki is területére lépjen. A víz így jelentős méretű területeket árasztott el. A helyi és megyei önkormányzat képviselői elmondásuk szerint próbálnak segítséget nyújtani. Keresztes Balázs, Szentlélek polgármestere megkeresésünkre azt mondta, a polgármesteri hivatal munkatársai szerdán is segítettek, illetve csütörtökön is az áradás helyszínén dolgozott két személy egy munkagéppel. „A híd alja elfagyott, ezen dolgoznak az emberek. Mi küldtünk oda embereket és gépet is, de olyan sok víz folyik, hogy a sánc sem tudja elvinni, a híd pedig elfagyott, így ott sem tud átfolyni. Egyméteres átmérőjű betongyűrűk vannak, amelyek teljesen befagytak, egy csepp vizet sem engednek át. Ezeket kivenni sem lehet, mert nagyon közel vannak az aszfalthoz. Így vagy ezt kellene feltörni, vagy a hidat kellene összetörni, de azt sem lehet, mert a helybéliek építették” – magyarázta a polgármester. A Hargita megyei önkormányzat útügyi diszpécserszolgálatának tájékoztatása szerint ez a probléma nem tartozik a hatáskörükbe, ennek ellenére megpróbálnak segíteni. Amint Zólya Zsombor diszpécser közölte, az a gond, hogy olvad a hó, és mivel a kapubejáratok fel vannak fagyva, vagy el vannak dugulva, mivel nem takarították ki a lakosok, így a víz nem tud átfolyni rajtuk. „Kifolyik az útra, az úton átfolyik, és ahol helyet kap magának, befolyik az udvarra és a pincébe. Van egy utcakijárat a rendőrség közelében, amit fel kell számolni, át kell ásni, hogy a víz tudjon elfolyni. Egy kollégám ott volt a helyszínen egy munkagéppel, és mese nincs, ásni kell ahhoz, hogy a víz tudjon tovább folyni” – hangsúlyozta Zólya. Ahol a falak is repedeznek A csatószegi Endes Erzsébet elkeseredetten jelezte szerkesztőségünknek, hogy a hóolvadás következtében összegyűlt víz befolyt az udvarára, illetve a házba is: már a falak is repedeznek, a pince pedig tele van vízzel. Elmondása szerint többször is jelezték a problémát a helyi önkormányzatnak, azonban segítséget nem kaptak. „Azt mondták, hogy tavaszig tartsunk ki. Tavaly is volt hasonló gondunk, és akkor sem voltak túl segítőkészek. Még a Hargita megyei önkormányzat elnökének, Borboly Csabának is írtam levelet, azonban ő sem válaszolt” – mondta a kétségbeesett nő. Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere érdeklődésünkre elmondta, az érintett utcában már 30 évre tekint vissza ez a probléma, és körülbelül 15–20 családot érint. „Múlt ősszel keresett meg engem Endes Erzsébet csatószegi lakos, és több egyeztetés után november végén tartottunk egy utcagyűlést. Akkor az a döntés született, hogy december elején munkagépek segítségével kitakarítjuk a sáncokat, és a lakosok abban segítenek, hogy mindenki a saját kapuja előtt felveszi a hidat, és az általunk meghatározott mélységbe teszi vissza, hogy a víz tudjon szabadon elfolyni. Mi ezt a munkát el is végeztük. A jelenlegi probléma abból adódik, hogy az emberek a szennyvizet és minden egyebet kiengednek a sáncba. Erzsébet múlt pénteken is megkeresett, és elmondta, hogy a pincéje tele van vízzel. Mondtam neki, abban tudunk segíteni, hogy az önkéntes tűzoltókkal együttműködve kiszívassuk a vizet, azonban ezt nem igényelte, mivel elmondása szerint ez nem megoldás. Sajnos mindenki a tanácstól várja el, hogy a problémáit megoldja ebben a kérdésben. Az utcagyűlésen mindenki megígért mindent: én álltam a szavam, kitakarítottuk a sáncokat, de az emberek sajnos másképp álltak hozzá. Tavasszal, amikor elolvad a hó, ismét ki fogjuk ásni a sáncokat” – biztosított a polgármester. Előkerültek a homokzsákok Csíkszentmihályon 30 lakóház pincéje telt meg vízzel. Izsák-Székely Lóránt polgármester elmondta, az áradás főként a Gödrös utat, Csigafalvát, Tőkeszeget és Csoroszát érintette. „Ajnádon a felületesen elvégzett csatornahálózat-kiépítés okozott problémát, ugyanis egyik helyen befolyt a víz a szennyvízcsatornába, Alszegen pedig feltört. Az a baj, hogy az árkok le vannak fagyva, és mivel felmelegedett az idő, most a jég tetején folyik a víz, a sáncokban nem tud rendesen elfolyni. Homokzsákokat raktunk ki, és reményeink szerint pénteken az önkéntes tűzoltók kiszivattyúzzák a vizet a pincékből” – mondta a polgármester. Iszlai Katalin Székelyhon.ro 2017. február 24.Péter Ferenc az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnökePéter Ferencet választották a Maros megyei RMDSZ elnökévé a szervezet pénteki tisztújító küldöttgyűlésén. A Maros megyei önkormányzat vezetője programjában a repülőtérért való lobbizást, a szórványközösségek támogatását, a más magyarlakta vidékekkel való kulturális- gazdasági kapcsolatok keresését és erősítését ígérte. Azt hangsúlyozta, hogy a választásokra időben kell elkezdeni a felkészülést, hatékonyabbá kell tenni a szervezet tevékenységét, fórumokat kell kialakítani a szakmai találkozásoknak, megbeszéléseknek, fel kell újítani a székházat, és olyanná tenni, ahová szívesen ellátogatnak a tagok, ahol jól érzik magukat az emberek. A marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében tartott megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlésén jelen volt Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla volt szövetségi elnök, Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, Farkas Balázs konzul, parlamenti képviselők, szenátorok, helyi és megyei önkormányzati képviselők, vidéki polgármesterek és tanácsosok, a helyi szervezetek képviselői. Péter Ferenc házigazgaként köszöntötte a jelenlevőket. Mint fogalmazott, nem csak arra jó alkalom ez a nap, hogy új elnököt válasszanak, de arra is nagyszerű lehetőség, hogy találkozzanak, beszélgessenek. A szervezet új elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik a rendszerváltás után a nagy közösségi ügyért, az erdélyi magyarok jogaiért, javaiért küzdöttek. Oklevelet adott át Markó Bélának, Kelemen Atillának, Kerekes Károlynak, Frunda Györgynek, Borbély Lászlónak, Makkai Gergelynek és Német Jánosnak, valamint a néhai Kakassy Sándornak és Elek Barnának is. Markó Béla a „régieknek” köszönte meg tevékenységüket, azoknak, akikkel 1989-ben együtt lehetett, Sütő Andrásnak, Domokos Gézának, Fülöp G. Dénes lelkésznek, Csiha Kálmánnak – hozzátéve, hogy nem teljes a lista. Bár 2016-ban sem sikerült visszaszerezni Marosvásárhelyt, a tavalyi választásokon jól szerepelt a Maros megyei szervezet, sikerült jó eredményeket elérni – mondta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök némi dorgálásban is részesítette a marosvásárhelyi szervezetet, amely „időnként kívülről nézve azt a látszatot kelti, hogy egymással vannak elfoglalva inkább, nem a tagsággal”. Kitért arra is, hogy Románia nem jogállam, hiszen egy jogállamban a törvények mindenkire vonatkoznak – és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetét említette. Tamás Sándor, majd Borboly Csaba osztotta meg gondolatait, majd Péter Ferenc ismertette a programját. Végül a jelenlevők 306 szavazatot adtak le, amelyből 301 volt érvényes. Ezek közül 291 igen és 10 ellenszavazatot kapott Péter Ferenc. Antal Erika maszol.ro 2017. február 24.Borboly Csaba az RMDSZ újraalakult Országos Önkormányzati Tanácsának elnökeAz Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) legfőbb feladata a parlamenti képviseleti munkát úgy kiegészíteni, hogy az RMDSZ két frakciója olyan törvényeket kezdeményezhessen, amelyek valós segítséget jelentenek az önkormányzatok működésében, a helyi közösségek jólétének biztosításában – hangzott el a testület pénteki újraalakuló ülésén, amelyen Borboly Csabát választották elnökké. Az újrázó elnök kifejtette: a jogszabályalkotásba való beleszólás, a szakmai egyeztetések, fórumok szervezése képezte az elmúlt mandátum munkájának nagy részét, az OÖT által elkészített szakanyagok pedig nagyban hozzájárultak az RMDSZ törekvésihez. Mint kiemelte: az elmúlt időszak egyik nagy sikere, hogy a regionalizációval kapcsolatos szövetségi álláspont mögé 13 másik, román többségű megye is felsorakozott. „Akkor lesz operatívabb a döntéshozatal, ha a következő időszakban többször találkozunk, szervezettebbé tesszük a munkát. A következő időszak prioritása közé tartozik az is, hogy a parlamenti frakciókat még inkább bevonjuk terveinkbe, ha intézményesíteni is tudnánk ezt az együttműködést” – fogalmazott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Kelemen Hunor szövetségi elnök az ülésen kifejtette: az erős parlamenti képviselet következő kihívása a nyelvi jogok bővítése, ennek folyamatába pedig az Országos Önkormányzati Tanács javaslatainak mindenképpen be kell kerülni: ezért is fontos, hogy hangsúlyosan jelen legyen az útkeresésben. Politikai tájékoztatójában a szövetségi elnök rámutatott arra is: jelenleg Románia könnyen autoriter állammá válhat, olyan országgá, ahol már nem a választott képviselők hozzák meg a döntéseket. Úgy véli: mindennek könnyen az lehet a következménye, hogy leépül a demokrácia, sérülnek az alapjogok és alapelvek, a szabadság-, ember- és kisebbségi jogok pedig zárójelbe kerülnek. „Az RMDSZ-nek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy helyreálljon az egyensúly az országban – ezért is kell hangsúlyosan beszélnünk a jogállamiságról: nekünk nem szabad ideológiai alapon állást foglalnunk egyik vagy másik kérdésben, mindig a demokrácia, a jogállam mellett kell kiállnunk” – nyomatékosított Kelemen Hunor. „Szakmaiságot, több egyeztetést, és közös tervezést kell bevinnünk az Országos Önkormányzati Tanács munkájába. Az Ügyvezető Elnökség a híd szerepét látja el a bukaresti és erdélyi érdekképviseleti munka között, biztosítja a tájékoztatást, a döntés-előkészítést” – mondta el az ülésen Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Javaslata szerint olyan átfogó képzési programokat kell elindítani, amelyek szakmai tudást, tapasztalatcserét és a folyamatos fejlődés lehetőségét biztosítják az önkormányzati képviselőknek, vezetőknek. Az Országos Önkormányzati Tanács alakuló ülésén a három regionális önkormányzati tanács képviselői vettek részt. maszol.ro 2017. február 27.Nem hallgatták ki a tanúkat, de kérdéseket fogalmaztak meg Borbolyék tárgyalásánNem haladt az elképzelések szerint hétfőn a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen zajló büntetőper a Hargita Megyei Törvényszéken. A további tanúk kihallgatását el kellett halasztani, de a tárgyalást vezető bíró több kérdést is megfogalmazott, amelyekre a Hargita megyei tanácstól várnak válaszokat. Két védőügyvéd is hiányzott a per tegnapi tárgyalásáról, mindketten egészségügyi okokra hivatkozva nyújtottak be halasztási kérelmet. Emiatt nem folytatódhatott a további három megidézett tanú kihallgatása sem, akik közül ketten jelentek meg – őket a következő tárgyalási időpontra is hívni fogják. A halasztással a többi ügyvéd is egyetértett, akárcsak az ügyész, így április 10-re tűztek ki újabb időpontot. A hétfői tárgyalás ezzel nem ért véget, két ügyvéd is indítványozta a bírónak, hogy átiratban kérje a Hargita megyei tanács álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a 131-es számú, Felsőboldogfalváról Erdővidékre vezető megyei út felújításával megbízott cég a neki megőrzés céljából a megyei tanács által 2010-ben kifizetett építkezési anyagok felhasználásával elvégezheti-e az említett út egy szakaszának felújítását. Szerintük ez egy lehetőség a kár rendezésére, az anyagok leltárban és könyvelésben is szerepelnek, de nincs előrelépés, mert a folyamatban levő per miatt a megyei önkormányzat nem hoz ezzel kapcsolatos határozatot. A megyei tanács ügyvédje szerint nem bizonyított sem az anyagok megléte, sem a minősége, ugyanakkor a 2010-ben kötött szerződést a határidő túllépése miatt felbontották, és csak új közbeszerzési eljárás után lehetne ott folytatni a munkát. Az átirat elküldését az ügyész sem támogatta, de a bíró úgy döntött, információkérés érdekében az átiratot elküldik. Ugyanakkor több kérést is megfogalmazott a megyei önkormányzat felé, többek között arra vonatkozóan, hogy a kérdéses időszakban a testület elnöke átadta-e az infrastruktúrafejlesztésre vonatkozó hatásköröket az alelnöknek, hogy milyen módon kezelték a belső dokumentumokat, milyen szerződéseket kötöttek útfelújításokra 2008-2012 között az érintett céggel, és volt-e más esetben is alkalmazva az építkezési anyagok megőrzésre történő átadása. „Az ügyiratban szereplő három vádpont a megyei tanács jogászai által adott tanácsokra van alapozva – az ügyfelemet azok miatt az álláspontok miatt vádolták meg, amelyeket a jogászok tanácsára továbbított a hatóságoknak, ellenőrző szerveknek. Ugyanezek a jogászok most megpróbálnak megakadályozni egy természetes megoldást. A cég el akarja végezni a munkát, a lakosságnak szüksége van az útra, de a jogászok nem egyeznek bele a per miatt. Nincs összefüggés a kettő között, a bíróság eldönti, ki hibázott, de az utat meg kell javítani, ez mindenki érdeke. Furcsa, hogy az ügyész sem ért egyet azzal, hogy a kárt meg kell téríteni” – részletezte a tárgyalás végén Sergiu Bogdan, Borboly ügyvédje. Vádemelés közel négy éve Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es út felújítása kapcsán több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik. Új bíróra lesz szükség A tárgyalást vezető Vlad Mihai Neagoe bíró időközben áthelyezési kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírói Tanácshoz (CSM), amely ezt elfogadta, a közzétett határozat szerint Neagoe áprilistól a Brassói Ítélőtáblánál fog dolgozni. Ezért más bírót kell kinevezni a per további tárgyalásának vezetésére, immár a harmadikat. A per első szakaszában, amikor három vádlott esetében elmarasztaló ítélet született, Elena Poiană vezette a tárgyalást, ő 2016 elején Sepsiszentgyörgyre távozott. Később őrizetbe vették, és azzal vádolták meg, hogy csúszópénzt kért rablással gyanúsított személyektől, hogy az előzetes letartóztatást esetükben hatósági felügyeletre módosítsa. Kovács Attila | Székelyhon.ro 2017. március 3.Fiatal pályakezdőkkel találkozott Borboly Csaba KolozsváronVersenyképes fizetés, jó munkaközösség, valódi szakmai tapasztalat – ezeket biztosítja a fiatal pályakezdők számára Hargita Megye Tanácsa, tudtuk meg péntek délután Borboly Csabától Kolozsváron. A kötetlen beszélgetésen a tanácselnök az intézmény önkéntességi lehetőségeiről, gyakornoki és ösztöndíjprogramjairól is beszélt. Borboly Csaba mindenek előtt a fiatalokkal való folyamatos kapcsolattartást tartja fontosnak, hiszen ez alapozhatja meg a jövőbeni jó, hatékony együttműködést. Úgy véli, „teher alatt nő a pálma”, tehát fénymásolás és kávéfőzés helyett felelősségteljes feladatokat bíznak a fiatal jelentkezőkre. Arra is odafigyelnek, hogy a pályázónak lehetősége legyen az érdeklődési területe szerint feladatot vállalni, a rendezvényszervezéstől, a pályázatíráson át a diplomáciai feladatokig minden ötletre nyitottak. Mindezzel pedig céljuk, hogy a fiataloknak esélyt adjanak a tapasztalatszerzésre, hogy platformot biztosítsanak terveik és kezdeményezéseik megvalósításához. Legkevesebb két hétig foglalkoztatják a gyakornokokat, de ha az illető személy ért a munkájához és hajlandó is dolgozni, szívesen fogadják hosszú távú munkatársként is, tette hozzá a tanácselnök. Az önkénteseknek pedig a Székelyföld Napok szervezésétől a Régizene Fesztiválig mindenre lehetőségük van, mondta. A munkaközösség átlagéletkora 30 év körül mozog, a 22 alintézményével együtt a megyei tanács összesen 2700 személyt foglalkoztat, derült ki a tanácselnök tájékoztatójából. „Nem hiszek a klasszikus közigazgatási versenyvizsgában” – fogalmazott Borboly Csaba, arra utalva, hogy a törvény által előírt követelményrendszer mellett felvételi esetén a jelentkező kompetenciáira, motivációjára is kíváncsiak. A találkozón jelen volt Szőcs István vezérigazgató is, aki többek között ismertette a versenyvizsga szakaszait: a jelentkezéshez szükséges papírok benyújtását követően írásbeli és szóbeli megmérettetésre kerül sor, amelyen szakmai tudást is mérhetnek, de egy-egy szakkönyv, törvény összegzésére, véleményezésére is rákérdezhetnek. A jelentkezéseket egy 3–5 fős bizottság bírálja el. Borboly továbbá arról is tájékoztatott, hogy Hargita Megye Tanácsánál részmunkaidőben is el lehet helyezkedni, heti tíz órás állást is ajánlanak az egyetemisták számára. A leendő önkéntesek és gyakornokok jelentkezését azinfo@borbolycsaba.ro e-mail címre várják, a munkalehetőségeket és ösztöndíjprogramokat pedig itt (www.hargitamegye.ro) lehet vadászni. Tasi Annabella maszol.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
