Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke magyarázatot vár Radu Vasile miniszterelnöktől Andrei Marga oktatási miniszter nyilatkozatával kapcsolatban. A miniszter ugyanis több ízben ellenezte az önálló állami magyar egyetem gondolatát. Markó a Ziua lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy Marga ellentmond saját kormánya álláspontjának. Amennyiben Marga nem vonja vissza nyilatkozatát, az RMDSZ kérni fogja a miniszter tisztségéből való felfüggesztését. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
1998. augusztus 6.
Az RMDSZ nem tud a továbbiakban együttműködni Andrei Marga oktatási miniszterrel, ha a miniszter továbbra is ellenez bármilyen pozitív megoldást, amely a közös kormányprogramon alapul és a felsőoktatás, nevezetesen a magyar egyetem létesítésére irányul. Markó Béla beszélt erről Ion Diaconescu pártelnökkel is. /Marga nélkül! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./
1998. augusztus 6.
Ara-Kovács Attila kirohanást intézett Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Ara-Kovács Attila szerint amióta az RMDSZ kormányra került, az "országot végre magyarok is kezdik némileg magukénak érezni". "Még a leglehetetlenebb magyar népnemzetieknek is be kell mostanság látniuk, hogy azok a próbálkozások, amelyek eltávolítják az erdélyieket zord, de mégis saját realitásaiktól, sehova sem visznek." Orbán Viktor és csapata erdélyi útján hamis illúziókat táplált az erdélyiekben - a cikkíró szerint. A publikum számára "előadtak egy XVIII. századi népszínművet, melyben ismét egymásnak esett a gatyás paraszt és a bocskoros jobbágy." A magyar miniszterelnök látogatása és a Németh Zsolt által megfogalmazott ígéretek a radikális oldalt erősítették. Ara-Kovács Attila ellentétet lát, mondván Martonyi János külügyminiszter nem akarta, Németh Zsolt viszont akarta a látogatást. A cikkíró szerint kormányzati politikává akarnak emelni "olyan konfliktusokat, melyekben eddig csak szélsőjobboldali csoportok voltak érdekelve." Lassan majd rájönnek a határon túliak, hogy statiszták voltak egy olyan politikai játszmában, melynek "tétje nem az autonómia volt, hanem egy avult szellemű pártstruktúra összefércelése". /Ara-Kovács Attila: Orbán Erdélyben. = Magyar Narancs, aug. 6. - A cikk fontosabb részeit szó szerint átvette a bukaresti magyar hetilap: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), szept. 10./ Ara-Kovács Attila állítását cáfolja Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének határozott állásfoglalása: Kepecs Ferenc: Az RMDSZ türelme sem végtelen. Markó Béla a romániai magyarellenes megnyilvánulások hátteréről. = Népszava, aug. 21.
1998. augusztus 7.
Évek óta emlékünnepséget tartanak Sződemeteren, emlékezve a Himnuszra. Idén aug. 7-én, a Himnusz születésnapja alkalmából Sződemeteren rendezett megemlékezésen legalább 1500-an jöttek össze, jelen volt többek között Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke, az MVSZ Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus püspök, Bölcskey Gusztáv debreceni református püspök is. A megjelenteket üdvözölte a Bukarestből érkezett Carol Kőnig művelődési minisztériumi osztályvezető, aki nagyra értékelte Kölcsey Ferencnek, a Himnusz költőjének szerepét a felvilágosodásban. A VET Sződemeteren felhívást fogalmazott meg a vajdasági magyar fiatalok védelmében. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10./
1998. augusztus 7.
Markó Béla Szatmárnémetiben közösségi fórumon találkozott a megye lakosaival. A fórumon ott volt többek között Riedl Rudolf, a megye prefektusa, Varga Attila, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Erdei Líviusz megyei főtanfelügyelő-helyettese, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere. Markó Béla elmondta, hogy a jelenlegi román politikai elit gyermeteg, nem tekinthető minden esetben tárgyalóképes partnernek. Az RMDSZ kormányban való részvételével szólásszabadságát és külföldi mozgáslehetőségét is korlátozta. Nagykároly polgármestere a határátkelők ügyét hozta szóba, kitérve a forgalomtól elzárt Nagykároly-Mátészalka vasútvonalra is. A kettős állampolgárságról felesleges beszélni, mert magyar részről ezt nem kínálták fel. Markó Béla élesen bírálta azokat a pártvezetőket, akikkel egyszer már sikerült egyezségre jutni, de ezek álláspontjukat nem érvényesítik pártjukban. Ezzel a tanügyi megállapodásra utalt, melyet sorra megszegnek a koalíciós társak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1998. augusztus 16.
Kézdivásárhelyen másodszor rendezték meg a Hozz egy szál virágot Petőfiért! nevű emlékezést arra, hogy a költő 1849. július 24-ről 25-re virradóan, halála előtt két nappal Kézdivásárhelyen, a Szarvas Fogadóban szállt meg. Július 23-án a fogadó helyén felépült postaépület falán háromnyelvű emléktáblát lepleztek le, rajta Vetró András helybeli szobrászművész Petőfit ábrázoló domborművével. Az ünnepséget Tamás Sándor parlamenti képviselő nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Németh Zsolt külügyi államtitkár koszorúzta meg az emléktáblát. "Most már nemcsak Gábor Áronnak, hanem Petőfi Sándornak is a városa lett Kézdivásárhely" - mondta Németh Zsolt, megállapítva: "Az igaz szabadság és hazaszeretet személyiségei ők és azt hiszem hogy ... nem lehet Petőfi és Gábor Áron mércéjénél megfelelőbbet és jobbat találni." /(Kisgyörgy) [Kigyörgy Zoltán]: Hozz egy szál virágot Petőfiért! = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./ Ugyanerről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25.
1998. augusztus 18.
Fehéregyházán a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület minden évben július utolsó vasárnapján emlékezik Petőfire. Idén júl. 26-án tartották meg az ünnepséget, melyen jelen volt Fehéregyháza testvérvárosának, Kiskunfélegyházának küldöttsége, de eljöttek Kecskemét, Barót, Székelyudvarhely, valamint az RMDSZ és az EMKE képviselői is. Gábor Dénes, az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. Petőfi Erdélyt választotta, élete utolsó napján ugyanis feleségének azt írta, hogy Sepsiszentgyörgyöt kinézte lakhelyül. "Minket választott Petőfi", hangzott el Markó beszédében. "Minket, erdélyi magyarokat. Hiszen Petőfi Sándor megfutamodhatott volna, menekülhetett volna, neki nem volt kötelessége abban a csatában jelen lenni, s ezzel a választással utódokat is választott magának: mi vagyunk az őrzői, a legfőbb letéteményesei Petőfi Sándor emlékének és emlékhelyének." Petőfire emlékezett Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke, aki kifejtette, hogy a Németh László-i "minőség forradalmának" végbe kell mennie Erdélyben is, a tehetséggondozásban, hogy felváltsa a trianoni tragédiát követő önpusztítást, amelynek következtében "fogyunk, beolvadunk, szórványosodunk és széledünk". Két kiadvány is köszöntötte az eseményt: megjelent Petőfi Sándor Összes műveinek kétkötetes kiadása a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis Kiadó közös gondozásában, ez egyébként a Romániában kiadott harmadik Petőfi-összes. A Fehéregyházi emlékeztető című füzet pedig előkészíti a jövő esztendei nagy ünnepséget. /Balázsi Ildikó: Fehéregyháza. . "Minket választott Petőfi Sándor!". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 20.
Orbán Viktor miniszterelnök aug. 20-án, a Szent István napi ünnepségek során találkozott a Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila szenátor, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja részéről Bugár Béla elnök, Duray Miklós tiszteletbeli elnök, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokratikus Néppárt elnöke, Szlovéniából Balaskó József, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, valamint Hámos László, az USÁ-ban levő Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ elnöke. A kormányfő felvetette, hogy rendszeressé kellene tenni ezeket a találkozókat. Aug. 20-a az az ünnep, amely minden magyar számára fontos, bárhol is éljen a világban, hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a találkozót követően. Markó szerint Orbán Viktor aláhúzta: a magyar kormány úgy kívánja előkészíteni az ősszel napirendre kerülő magyar-román miniszterelnöki találkozót, hogy addig már a konkrét és lehetséges megoldásokat a két fél asztalára tehesse. Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: a következő egy-két hónapban a megfelelő kormányszerv tárgyalásokat kezd külön-külön a határon túli magyar szervezetekkel. /Magyar Nemzet, aug. 21./
1998. augusztus 21.
Az utóbbi időben mintha megmerevedett volna a román kormánypártok álláspontja az RMDSZ-szel és általában az erdélyi magyarsággal szemben. Mivel magyarázza ezt az ellenséges hangulatot, tette fel a kérdést a Népszava munkatársa a Budapestre látogató Markó Bélának, az RMDSZ elnökének. A román kormánykoalíció vezetői saját választóik nacionalista rétegét akarják megnyerni, felelte Markó Béla. Amióta az RMDSZ együtt kormányoz e pártokkal, "számos álláspontváltozásnak lehettünk tanúi". Ez megbízhatatlanná teszi a koalíciót. Kepecs Ferenc megkérdezte: Orbán Viktor miniszterelnök erdélyi látogatásának lehetett szerepe a román álláspont megmerevedésében. Markó Béla határozottan cáfolta ezt a feltételezést: ennek fordítottja igaz. Mondhatott volna Orbán Viktor bármit, a román sajtó mindenképpen belekötött volna. Orbán Viktor megnyilvánulásai megfontoltak, józanok voltak. Az újságíró a Tőkés László által Alsócsernátonban rendezendő "külön tanácskozásról" kérte ki Markó Béla véleményét. Markó szerint Tőkés László lényegében egy platform megalakítását kezdeményezi és ezt tisztázni kell. /Kepecs Ferenc: Az RMDSZ türelme sem végtelen. Markó Béla a romániai magyarellenes megnyilvánulások hátteréről. = Népszava, aug. 21./
1998. augusztus 23.
Székelyszentistvánon aug. 23-án fölavatták Erdély első Szent István-szobrát /mellszobor/, Sántha Csaba alkotását. Az ünnepségre mintegy ezren jöttek el, megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Bálint-Pataki József, Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ főosztályvezetője, Tabajdi Csaba volt államtitkár. Ünnepi beszédében Markó Béla méltatta Szent István király életművét. Székelyszentistvánon - ez az államalapító király nevét viselő 16 Kárpát-medencei helység egyike - ökumenikus istentiszteletet tartottak dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla, az evangélikus egyház főjegyzője részvételével. A helységben már öt éve tartanak megemlékezést Szent Istvánról. Kutasi Zoltán polgármester és Kiss Dénes, a falu református lelkésze leleplezte a templomkertben álló szobrot. A helységet Hármasfalunak is hívják, amelynek része Székelyszentistván, Atosfalva és Csokfalva. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./
1998. augusztus 24.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aug. 24-én az MTI-nek nyilatkozva élesen bírálta Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a Szabadságban megjelent nyilatkozatát. Markó Béla szerint az alsócsernátoni Székelyföldi Fórum az RMDSZ megújulásáért - amelyre Tőkés László küldte ki a meghívókat - az RMDSZ vezető testületének megkérdőjelezésére irányul. "Tőkés László már jó ideje nem úgy nyilatkozik, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője." - állapította meg Markó Béla. Szerinte köztiszteletben álló személyiségéhez méltatlan, ahogy kisszerű vádaskodásokba bocsátkozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1998. augusztus 25.
A Romániai Magyar Szó átvette Gál Mária cikkét a Népszavából. Gál Mária /a lap kolozsvári tudósítója/ hangsúlyozta, hogy "minden jó szándékú, de meggondolatlanul kimondott szó az érintett kisebbség rovására sülhet el." Gál Mária a Népszavában kiállt az előző koalíció mellett: a nemzeti kérdésekben "érzéketlennek kikiáltott szocialisták és szabad demokraták négy éve alatt fokozatosan halványult Romániában a mindenkori magyar-veszély kényszerképzete, gyengültek a nacionalista támadások is." Gál Mária helytelenítette Orbán Viktor miniszterelnök kiállását a magyar egyetem mellett, mert ebben a média fenyegető felhangokat vélt felfedezni. "Orbán Viktor kiállása a magyar egyetem mielőbbi létrehozása mellett, a magyar kormány támogatása azért volt szerencsétlenül időzítve, mert június végén megalakult és elkezdte működését az a kormánybizottság, amely az egyetemalapítás módozatait és költségeit hivatott értékelni." /Gál Mária: Ahol a jó szándék nem elég. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25. - átvéve a Népszavából/ Markó Béla nem így látta, többször éppen a nacionalista támadások felerősödését állapította meg.
1998. augusztus 25.
Nem hagyhatja szó nélkül Tőkés László meggondolatlan nyilatkozatát, reagált Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjúra /Szabadság, aug. 21./. Markó szerint Tőkés László több fórumon is kifejthette volna kritikáit. Aggasztónak tartja, hogy a tiszteletbeli elnök egy "RMDSZ-en kívüli" kezdeményezésen, Alsócsernátonban fogalmazza meg kritikáját. Ez arra utal, hogy Tőkés László nem bízik az RMDSZ-ben. "Véleményem szerint Tőkés László senkiben sem bízik, aki épp nincs egy véleményen vele!" Markó hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egyetlen pontja sem mond ellen az RMDSZ programjának. "Tőkés László már jó ideje nem úgy nyilatkozik meg, mint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, hanem mint a szövetségen belüli ellenzék egyik képviselője. A csernátoni rendezvény szerintem kísérlet arra, hogy egy kis csoportosulásból platformot kovácsoljon, amihez bárkinek joga van az RMDSZ-ben, de ez a tiszteletbeli elnöki funkcióval semmiképpen sem fér össze" - szögezi le az RMDSZ elnöke. Markó szerint Tőkés László egyedüli célja az RMDSZ vezetőségének lejáratása. /Székely Kriszta: Két tűz között... Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
1998. augusztus 27.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke aug. 26-án kiadott nyilatkozatában reagált arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök támadta az Alsócsernátonban megrendezendő fórumot. Markó Béla szerint ez platformalakítási kísérlet, bizalmatlanság keltése, a közvélemény megtévesztése, veszélyes helyzetet teremt, továbbá intoleranciával vádolta Tőkés Lászlót. A püspök visszautasította a vádakat. Furcsa, állapította meg, hogy az RMDSZ megújítására való törekvésnek a puszta híre ennyire vehemens, személyeskedő reakciót vált ki. A székelyföldi fórum szervezésére a teljes átláthatóság jellemző, melyre Markó Bélával együtt meghívták az RMDSZ valamennyi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, a platformok és az egyházak képviselőit. A fórum nem RMDSZ-en kívüli rendezvény. Tőkés László visszautasítja a gyülekezés jogának megkérdőjelezését. A tiszteletbeli elnök szerint a nyilatkozat azt bizonyította, hogy az RMDSZ "a pártosodás útjára tévedt", a fórum egyik célja pedig az, hogy helyreállítsa a szövetség közképviseleti és érdekvédelmi szerepét /Tőkés László tiszteletbeli elnök nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke még aug. 26-án válaszolt Tőkés László nyilatkozatára, kifejtve, hogy egyesek bizonyára nagy várakozással figyelnek a vitára, sikerül-e megbontani a szervezet egységét. Tőkés László azon megjegyzésére, hogy az alsócsernátoni fórum a romániai magyarság integrálására tesz kísérletet, Markó Béla kérdéssel reagált: "Mi az RMDSZ, ha nem az, amire most állítólag kísérletet akar tenni Tőkés?" Markó arra figyelmeztetett, hogy a Tőkés László által "rovokált nyilvános vádaskodások" nem az RMDSZ-nek használnak, hanem "másoknak". Markó úgy látta, a tiszteletbeli elnök kezdeményezése nem minősülhet "alulról építkező kezdeményezésnek". Ennek ellenére Markó Béla kíváncsian várja, milyen politikai eszközöket ajánl a fórum. "Aki kritikát fogalmaz meg, mutassa meg a másik utat is." /Markó Béla szövetségi elnök válasza. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
1998. augusztus 27.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aug. 27-i bukaresti sajtóértekezletén bírálta a kormánykoalíció működését: "Nemcsak elégedetlen vagyok, hanem kiábrándult". A magyar egyetem ügyéről Kötő József államtitkár elmondta, hogy a jövő héten összeül az egyetem létrehozására alakított vegyes bizottság és okt. 15-ig elkészíti jelentését. Markó Béla élesen bírálta azt, hogy Alexa, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ egyik volt tisztje a Cotidianul című lap hasábjain rágalmakat szórt az RMDSZ-re, és ezt nem követte semmilyen intézkedés vele szemben. Alexa magatartása "mélységesen szekuritátés magatartást tükröz". Alexa az SRI-re vet rossz fényt, amelynek ilyen tisztjei vannak. Az SRI pedig hallgat, nem reagál minderre. - . Markó kifejtette, hogy nem vesz részt a Tőkés László által kezdeményezett csernátoni fórumon. /Markó Béla sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28., Markó Béla elégedetlen és kiábrándult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./
1998. augusztus 28.
Mindinkább úgy fest, hogy nehéz választás elé akarják vonszolni az erdélyi magyarságot: Markó vagy Tőkés? - kezdte cikkét Makkai. Markó Bélának lehetetlen áthágnia szervezete szabályait, s joggal gondolja, hogy az RMDSZ megújulásáról beszélni a választott testületeken belül lehet, fűzte hozzá. "Tőkés László, tiszteletbeli elnökként természetesen megengedheti magának, hogy különvéleménye legyen." Makkainak fenntartása van az Alsócsernátonban rendezendő összejövetellel kapcsolatban: a népgyűlés formája nem alkalmas a sorskérdésekről való eszmecserére és arra sem, hogy a résztvevőkön kívül bárkinek a nevében nyilvánuljon meg. Makkai számára "Markó vagy Tőkés nem dilemma, pontosabban, hamis dilemma.". /Makkai János: Markó vagy Tőkés? = Népújság, 1998. aug. 28./
1998. augusztus 31.
Radu Vasile miniszterelnök nem bizonyult kellően határozottnak, megtorpant, a nyári hónapokban többször is meghátrált, hol a vasutasok, hol a bányászok, hol meg egy-egy mamutcég kényszerítő akciója láttán. Emiatt kormánypogramja papíron maradt, állapította meg vezércikkében Gyarmath János. Így érthető Markó Béla elkeseredése, kiábrándultsága, aki naivan azt hitte, hogy a koalíció egységes egész, vállalja az eredményeket és a balfogásokat is. A nagy kérdés az, ha a koalíció ennyire elégedetlen a történtekkel, akkor hogyan tovább. /Gyarmath János: Teljes "egyetértés". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1998. augusztus 31.
A hét végén Hargitafürdőn tartotta meg gazdasági tanácskozását az RMDSZ vezetősége. Elemezték a kormányzat eddigi gazdaságpolitikáját, valamint további gazdaságélénkítő célzatú javaslatokat vitattak meg. A résztvevők Csíkszeredában tartottak sajtótájékoztatót. A kétnapos rendezvényen elhangzottakról Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Péter Pál gazdasági ügyekkel megbízott ügyvezető alelnök, valamint Borbély László államtitkár, a szövetség kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke tájékoztatott. Beszámolójában Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: a tanácskozásra mindenekelőtt azért került sor, mert az RMDSZ megítélése szerint meg kell vizsgálni a kormány gazdasági és társadalmi téren végzett tevékenységét, a reform helyzetét. Hangsúlyozta: a kormány tevékenysége nem szakítható el a koalíció tevékenységétől, a törvényhozói munkától. Az RMDSZ szakemberei ugyanakkor kritikákkal illették a kormány eddigi gazdasági tevékenységét - mondotta Markó. Véleménye szerint a koalíció hatalomra jutásakor minden feltétel adott volt ahhoz, hogy a reform megvalósuljon. A sikertelenség, avagy a félsikerek személyi ambíciókon, a szűkös pártérdekeken múltak. A tanácskozás résztvevői megvitatták a kormány szerkezet-átalakításának kérdését is, leszögezve annak prioritásait, hangsúlyozva, hogy a szerkezetátalakítást a jövő évi költségvetési törvény elfogadása előtt kell végrehajtani. Takács Csaba elmondta, hogy a tanácskozás résztvevői - kormányzati tisztségviselők, a törvényhozó testületek tagjai, a szövetség gazdasági szakemberei - külön elemezték az RMDSZ gazdasági programja és a kormányprogram alapján a makrogazdaság, a gazdaság szerkezetátalakítása, a magánosítás, a munkaerőpiac, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének helyzetét, a kormányzati tevékenységet, a munka felelősségét. A következtetéseket a koalíciós partnerekkel kívánják megvitatni és gyakorlatba ültetni. Ennek kapcsán elmondták, hogy az utóbbi időszak sikertelenségei a partnerek közötti kommunikáció hiányának számlájára írhatók, ezért e kommunikációt élénkíteni kell. Újságírói kérdésekre válaszolva az előadók hangsúlyozták: az RMDSZ a kormányzati szerepvállalással a kormányzati felelősséget is vállalta. A felelősség nem algoritmus kérdése - hangsúlyozta Markó Béla, a szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
1998. szeptember 1.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke aug. 31-én munkaebéden látta vendégül Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. A vendég hivatalos, romániai látogatása alkalmából szervezett találkozón jelen volt John Packe, a főbiztos jogtanácsosa és Niculescu Antal, a kormány európai integrációs főosztályának államtitkára. Az RMDSZ elnöke a romániai kisebbségi kérdésekről, valamint az általános romániai politikai helyzetről tájékoztatta van der Stoel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./ Szept. 1-jén az RMDSZ vezetősége fogadta a főbiztost. Max van der Stoel kifejtette: nagyon reméli, hogy a 36-os sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában fogadják el. Az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélések központi témájaként az anyanyelvű oktatás, illetve az önálló magyar egyetem kérdésköre szerepelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1998. szeptember 3.
Nem véletlen a képviselőház oktatási szakbizottságában történtek: a tegnapi szavazás az elmúlt hónapokban, hetekben a román közéletben, a sajtóban gerjesztett hangulat egyenes következménye - nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a képviselőház oktatási szakbizottságának döntését értékelve. "Természetesen ezzel a szavazással még nem vált törvénnyé a rendelet, de ez a szakbizottsági véleményezés, sajnos, ez előrevetíti azt, ami majd a plénumban is történni fog. Rendkívül súlyos a helyzet: a koalíció ismételten megszegte az egyezségeket. A román politikai élet tragikomikumának tartom azt, ahogy az elmúlt napokban a román politikusok hitegették a kisebbségek helyzetéről tájékozódó Max van der Stoelt, és íme, alig egy nap múltán milyen szószegésre képesek" - mondotta a szövetségi elnök. Markó bejelentette, hogy a pénteki koalíciós csúcson központi téma lesz az egyetem kérdése, "hangsúlyosan meg kell tárgyalnunk az RMDSZ és a koalíció viszonyát". /Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
1998. szeptember 4.
Szeptember 4-én a Cotroceni-palotában koalíciós csúcstalálkozó volt, amelyen részt vett Emil Constantinescu államelnök, Radu Vasile kormányfő, Ion Diaconescu KDNPP-, Petre Roman DP-, Mircea Ionescu-Quintus NLP-, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Bár az elemzők egyöntetű véleménye szerint a találkozónak célja a koalícióban kialakuló belső feszültségek feloldása, valamint a vitás kérdések megbeszélése volt. A megbeszélés eredményességét tekintve korántsem alakult ki egységes álláspont. A Romániai Magyar Szó értékelése szerint az RMDSZ szempontjából sem volt gyümölcsöző a találkozó; az önálló magyar egyetem kérdésének megvitatását a pártvezetők ugyanis szept. 8-ra, a következő csúcsértekezletre halasztották. A lapok említést tettek arról, hogy Constantinescu államfő a koalíciós megbeszéléseket megszakítva a nemzeti tévéadók által élőben közvetített nyilatkozatában közölte: tekintettel arra, hogy nemcsak Románia, hanem a környező országok is súlyos gazdasági és szociális problémákkal küzdenek, elengedhetetlen, hogy a koalíciós pártok minél hamarabb véget vessenek a köztük dúló viszálynak. Az államfő ugyanakkor felszólította a pártvezéreket: tegyenek tanúbizonyságot politikai felelősségtudatról, és keressék a megegyezés, a kompromisszumok útját. A találkozót követően kiadott nyilatkozatban a pártelnökök egy miniszteri tárcákra lebontott feladatlistában sorolták fel a még megvalósításra váró reformintézkedéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ A koalíciós csúcstalálkozóról kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékony működésének biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: a nyilatkozatot nem tudta elfogadni, mert megoldatlan maradt a magyar egyetem kérdése. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./
1998. szeptember 4.
A képviselőház oktatási bizottságának a magyar egyetem létesítési jogát megtagadó szeptember 2-i döntése kapcsán Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szept. 3-i bukaresti sajtótájékoztatón bejelentette: az RMDSZ érvénytelennek tekinti koalíciós kötelezettségeit mindaddig, amíg a kormánykoalíció csúcsvezetői az államfő által összehívott péntek esti találkozójukon felül nem vizsgálják a reformmal és a kisebbségpolitikával kapcsolatos eddigi álláspontjukat, és nem erősítik meg újból az eddigi koalíciós megegyezéseket. Markó szerint a jelenlegi kormánykoalíció letért az európai útról, és hűtlenné vált a román gazdaság és társadalom alapvető megreformálását és azon belül az etnikumközi megbékélést meghirdető eredeti kormányprogramjának célkitűzéseihez és a korábbi koalíciós megállapodásokhoz. A szövetség miniszterei a kormányban nem szavazzák meg jelenlegi formájában a költségvetés kiigazításával kapcsolatos jogszabálytervezetet, mivel a koalícióban nem kérték ki az RMDSZ véleményét, és az RMDSZ nem érthet egyet az egészségügyben előirányzott költséglefaragással. A szövetség parlamenti csoportjai pedig egyedül az RMDSZ programjának megfelelően fejtik ki törvényhozási tevékenységüket, fejtette ki Markó Béla. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
1998. szeptember 4.
Teodor Gavrilas, a kormánykoalícióban résztvevő Demokrata Párt Szatmár megyei képviselője szept. 4-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a DP sohasem ígért egyetemet a magyaroknak és nem is támogatta ezt az elképzelést. Gavrilas túlzásnak nevezte a magyar egyetem követelését, hozzátette, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv, minden más idegen nyelv használata megengedhetetlen. "Markó Béla hasztalan áll elő mindenféle európai példával. Nekünk nem Európára kell tekintenünk, hanem a specifikus történelmi helyzet szerint kell politizálnunk." /Fodor István: Hogy ne feledjük, kikkel is vagyunk egy koalícióban! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 5./
1998. szeptember 6.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ szept. 5-6-án tartotta ülését Kolozsváron. Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában elemezte a kialakult helyzetet. 1996 novemberében az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem volt hibás döntés, hiszen ez a koalíció akkor egyértelműen az európai utat választotta. Az utóbbi időszak történései viszont azt bizonyítják, hogy a partnerek letértek erről az útról. Ez mind a kisebbségi kérdés kezelésében, mind pedig a gazdasági reform halogatásában egyértelműen kimutatható. Amennyiben ez a koalíció nem képes a szükséges korrekciókat végrehajtani, az RMDSZ nem tudja követni szövetségeseit. Megállapította, hogy a képviselőház oktatási szakbizottságának döntése része az utóbbi hetekben felerősödött kisebbségellenes, magyarellenes támadássorozatnak, és ez érthetetlen módon épp akkor történt, amikor a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az RMDSZ egy olyan alternatívát igyekezett kidolgozni, amely kivezet a válságból. Markó Béla beszámolt a Cotroceni-palotában szeptember 4-re összehívott koalíciós csúcsról: tekintettel arra, hogy nem született megnyugtató döntés a magyar egyetem ügyében, az RMDSZ nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek. "Addig, amíg ebben a kormányban olyan miniszterek vannak, mint Andrei Marga, aki fő akadályozója volt a magyar egyetem ügyének, ebben a kormányban nem lehet bizalmunk" - szögezte le. A szövetségi elnök szerint a koalíciós pártvezérek a találkozó során elismerték azt, hogy egyetértettek az önálló magyar egyetem létrehozásában. Egyetértettek abban is, hogy képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, de a multikulturális intézményeknél, egy esetleges magyar-német egyetem gondolatánál tovább nem lehetett jutni, Kolozsvár székhelyről pedig hallani sem akartak - jegyezte meg az elnök. Mint mondotta: a koalíciós vezetők újabb ülést terveznek keddre, amelynek egyetlen témája lesz: a magyar felsőoktatás sorsa. A meghívást el kell fogadni - vélte az elnök, aki viszont nem sok esélyt lát a továbblépésre. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke vitára bocsátotta az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból tervezett kilépésről szóló határozattervezetét, amelyet az SZKT bizonyos módosításokkal elfogadott. A Szabadságnak nyilatkozva Takács megerősítette: az SZKT lényegében az ügyvezető elnökség határozattervezetét fogadta el, azzal a kiegészítéssel, hogy a döntés érvénybelépésének időpontjául szeptember 30-át jelölte meg. Mindez nem befolyásolja a kilépés eldöntött tényét, az SZKT határozat lényegét, csupán "technikailag" lehetővé teszi a kilépéssel felmerülő gyakorlati problémák időbeni megoldását. "Tudjuk, hogy nehéz döntést javasoltunk az SZKT-nak, és felmértük azt is, hogy e döntést követően nagyon sok olyan intézkedésre is sor kerül, amely negatívan érinti közösségünket" - mondta az ügyvezető elnök. "Koalíciós partnereink egyértelműen bebizonyították, hogy nem hajlandók támogatni egy olyan fontos kérdésben, mint az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása. Itt nem csupán egyetemről, hanem sokkal súlyosabb kérdésről van szó: egy kétmilliós közösség nemzeti identitása megőrzését szavatoló teljes oktatási rendszer kiépítéséhez való alapvető jogának a megtagadásáról - mutatott rá Takács Csaba. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője beszámolójában kifejtette: a koalíciónak nem sikerült még a minimális konszenzust sem kialakítani a kisebbségi kérdésben. Véleménye szerint a koalíciós partnerek gyakorlatilag kitaszították az RMDSZ-t a koalícióból. A szövetségnek a kormányból való kiválása elsősorban a román partnerek döntése - hangsúlyozta. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke szerint a szeptember 30-i határidő megalapozott, körülbelül ennyi időre lenne szükség ahhoz, hogy a képviselőház olyan formában módosítsa a tanügyi törvényt, hogy ez összeegyezethető legyen a koalíció programjában leszögezettekkel, ez csakis a koalíciós partnerek akaratán múlik - szögezte le a szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: nem szabad elkövetni ugyanazt a hibát, mint 1996 novemberében, amikor "egy szóra beléptünk". Haladékot kért a kilépésre. Szerinte két hetet kell adni a kormánynak és megszabni azokat a feltételeket, amelyek az RMDSZ-t a koalícióban tarthatják. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./ Az SZKT az ülésről kiadott határozata szerint RMDSZ szeptember 30-i határidővel kilép a kormányból, amennyiben eddig az időpontig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában. Az elfogadott határozat értelmében szeptember 7-től kezdődően az RMDSZ nem tekinti a maga számára kötelezőnek a koalíciós egyezségeket, következésképp szenátorai, képviselői, valamint vezetői parlamenti, illetve politikai döntésekben az RMDSZ programját tartják önmaguk számára mérvadónak. A határozat kimondja: az RMDSZ a továbbiakban is aktív partnerséget vállal, saját törvénytervezeteket, módosító indítványokat fog előterjeszteni, illetve támogatni fogja a kormányzati többség minden olyan javaslatát, amely megegyezik a szövetség programjával. Az RMDSZ ugyanakkor továbbra is nyitott marad egy olyan koalíciós együttműködés előtt, amely pontosan kidolgozott új koalíciós megállapodáson alapul - áll az SZKT határozatában. /Határozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tokay György kisebbségvédelmi miniszter elmondta, ő volt az első, "akit a tiszteletbeli elnök úr gazembernek vagy baleknek nevezett", mert vállalta a kormányszereplést. Emlékeztetett rá, hogy az általa vezetett hivatal nemcsak a magyarság, hanem Románia 17 kisebbségének sorosával foglalkozik. A koalíciós partnerek rendszeresen megszegték az eredeti kormányprogramban rögzítetteket. Az SZKT ülésén megkérdezték azt, hogy az RMDSZ miért "cserélte el" az idegenforgalmi tárcát az egészségügyire. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter megjegyezte, a lényeget úgyis csak az emlékirataiban közli, ha valaha is megírja azokat. Az 1996-os kormánykoalícióban egyedül az RMDSZ vette komolyan a közös programot. A kabinet átszervezésekor Birtalan azt javasolta Markó Bélának, hogy az RMDSZ a gazdasági minisztériumot vegye át, nem az egészségügyit javasolta. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./ A lapok újabb "zsarolásként" (Transivania Jurnal), "ultimátumként" (Adevarul, Ziarul de Cluj, "példátlan radikalizálódásként" értékelik az RMDSZ lépését, figyelemre méltó viszont az, hogy a "kész helyzet" elé állított sajtó ez esetben a kilépés következményeire, a kormánykoalíció további sorsára is utal elemzéseiben. A Szabadság két teljes oldalon elemezte a helyzetet, közölte az RMDSZ-vezetők felszólalásait. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1998. szeptember 8.
Szept. 8-án újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben. A kormánypártok vezetőinek az önálló magyar egyetem ügyében kellett volna dönteni, azonban nem született konkrét megállapodás, az érdemi döntést egy újabb, szept. 14-re, hétfőre kitűzött találkozóra halasztották. "Mi a közös kormányprogram, az abban megfogalmazott elvek tiszteletben tartását kérjük" - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ Ion Diaconescu KDNPP-elnök ezennel merevebb álláspontot képviselve úgy nyilatkozott, hogy "a megoldás csakis a multikulturális egyetem, ebben a tekintetben kell kompromisszumra jutnunk az RMDSZ-szel" - jelentette ki /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 8./
1998. szeptember 8.
Gál Mária mérlegelte az RMDSZ koalícióból való kilépését. Eleve elfogultan írt, az állítva, hogy a kormányba lépést ellenzők "egyedül járható útnak továbbra is az ellenzékiséget, a sérelmi politizálást látták." Gál Mária a multikulturális egyetem híve, amikor ezt Markó Béla sem fogadja el. Szerinte az RMDSZ egyes politikusai is "gerjesztették az egyetemhisztériát". Nem igaz, hogy Tőkés László tábora szűk. Tőkés László körül feltűnően nagy az ifjak száma. A kormányzási szerepvállalás idején az értelmiségiek is "arra a következtetésre jutottak, hogy igenis Tőkésnek van igaza." Gál Mária nagyon finoman fogalmazott, azt mondva, hogy a román koalíció ellentmondásossága is hozzájárult a helyzet kialakulásához, azonban hozzátette, hogy a magyar kényszerképzet volt a másik ok, hogy azonnal legyen magyar egyetem. Megdöbbentő Gál Mária megállapítása: sem a magyar, sem a román közösség számára nem létkérdés az önálló magyar egyetem létrehozása. Szerinte az érveket legyőzték az érzelmek. /Gál Mária: Érvek és érzelmek. = Népszava, szept. 8./ Hosszan lehetne idézni román politikusok magyarellenes nyilatkozatait. Az erdélyi magyarság jövője szempontjából létkérdés a magyar egyetem.
1998. szeptember 9.
A Szabadság Markó Béla szövetségi elnök, a kolozsvári SZKT-n kifejtett véleményének beigazolódását látja a halasztásban: Markó Béla a koalíciós egyeztetésre utalva ugyanis kijelentette: az RMDSZ részt vesz az újabb találkozón, de a "közhangulatot" ismerve nem táplál illúziókat, ami a partnerek jobb belátásra térítését illeti. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
1998. szeptember 10.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem fogadta el Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének véleményét, miszerint az Alsócsernátonban rendezendő fórum az RMDSZ szakadásához vezethet. Nem a szakadást akarják, hanem az RMDSZ megújulását, hangsúlyozta Tőkés László, hiszen meghívták az RMDSZ vezetőit is. A Magyar Fórum munkatársa idézte Németh Zsolt államtitkárt: a magyar kormány mindig az egész RMDSZ vezetőségének álláspontját tartja követendőnek. "Ez a kijelentés kétélű, hiszen megtörténhetik, mint a délvidéki magyarság esetben, hogy két- vagy hatfelé szakad a magyar politikai képviselet, és akkor melyik álláspontját tartja majd elfogadhatónak a magyar kormány?" Arra a kérdésre, hogy miért most hívják össze a fórumot, a püspök elmondta: "Annyira zárt volt a politikai mozgástér még egy fél évvel ezelőtt az RMDSZ számára a Bukarest-Budapest-Washington háromszögében, hogy lehetetlennek tűnt minden kimozdulás." Most ennek a mozgástérnek a korlátai kinyíltak. /Bágyi Bencze Jakab: Megújul az RMDSZ. = Magyar Fórum, szept. 10./
1998. szeptember 10.
Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ kisebbségügyekkel foglalkozó főbiztosa szept. 10-én, Hágában nyilatkozatot tett közzé a romániai állami egyetemeken a kisebbségek anyanyelvén való oktatásról. "Értesültem azokról a sajtóbeszámolókról, amelyek azt állítják, hogy a kisebbségügyi főbiztos szerint a kisebbségi nyelveken történő felső fokú oktatást kizárólag a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem jellegének a fejlesztése révén kellene megoldani. Ez nem tükrözi híven az álláspontomat. Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. Pontosabban, 1998. március 3-i levelemben azt ajánlottam Románia kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy értékelte az EBESZ-főbiztos nyilatkozatát, hogy az "nyilvánvalóan erősíti az RMDSZ tárgyalási pozícióit" a hétfőn sorra kerülő újabb koalíciós tárgyalásokon. Markó szerint Max van der Stoel nyilatkozata "egyértelműen egy olyan törvényszöveg mellett teszi le a voksot, amely az RMDSZ igénye is", vagyis a koalíciós vita tárgyát képező tanügyi törvénycikkelynek lehetővé kell tennie a különböző típusú kisebbségi felsőoktatási intézményeket is, beleértve az önálló anyanyelvű állami egyetemet is. /Max van der Stoel a kisebbségi állami egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Max van der Stoel az RMDSZ vezetőségének címzett levelében tiltakozott a múlt heti látogatását követő román sajtóhírek tartalma ellen. A főbiztos levelében kifejtette: megdöbbenve értesült arról, ahogyan a román lapok értelmezték az anyanyelvű oktatással kapcsolatos kijelentését. /Tiltakozik az EBESZ-főbiztos. Max van der Stoel szavait félreértelmezte a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
1998. szeptember 11.
Markó Béla RMDSZ-elnök, a bukaresti rádiónak nyilatkozva kijelentette: Andrei Marga tanügyminiszternek egy "dunamenti", magyar-német tannyelvű, Romániában és Magyarországon létesítendő egyetemre vonatkozó javaslata megkerüli a lényeget, ugyanis a törvényről van szó, nem az esetleges intézmény formájáról. Zsehránszky István kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a hét eleji koalíciós találkozón továbbra sem jutottak eredményre, egyedüli eredménynek azt említve meg, hogy a képviselőház oktatási bizottságában a kisebbségek oktatására vonatkozó cikkelyek vitáját leállították, "addig, amíg a koalícióban nem születik megállapodás velük kapcsolatban. Ez olyan értelemben eredmény, hogy nem haladunk tovább rossz irányban..." A koalíciós pártelnökök elismerték, hogy a bizottság által jóváhagyott változat nem fogadható el, és valamiképpen ki szeretnék javítani az "elrontott" cikkelyt, viszont bizonytalanok "azt illetően, hogy pártjaikon belül, tehát a parlamenti csoportokban el tudnak-e fogadtatni valamilyen jó változatot". Markó megállapította: "Egyébként azért, hogy ilyen helyzet állt elő, véleményem szerint egyértelműen ők a felelősök, mert hagyták, sőt, bizonyos nyilatkozatokkal támogatták is azt, hogy ilyen hangulat alakuljon ki... Számunkra a dolog egyszerű. Vissza kellene térni a különböző protokollumokban szereplő szöveghez, illetve a sürgősségi kormányrendeletben lévő szöveghez, vagy akár azokhoz a szövegekhez, amelyek a kormányprogramban találhatók. Viszont elég sok a kétség bennem azzal kapcsolatosan, hogy ez sikerül." Markó felhívta a figyelmet a román sajtó szerepére is, mely szerinte "manipulálja a politikusokat és kényszerhelyzetbe hozza őket". A román sajtóban "egyértelműen megfigyelhető", hogy az szándékosan eltorzítja a konfliktus lényegét, azt a látszatot keltve, mintha arról lenne szó, hogy holnap lesz-e magyar egyetem, vagy nem lesz: "Holott a konfliktus arról szól, hogy holnap - ezt a holnapot jelképes értelemben használom - a tanügyi törvény lehetővé teszi-e az egyetem létrehozását, avagy nem teszi lehetővé". /Zsehránszky István: Keringő a magyar egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., folyt. szept. 12./
