A Romániai Magyar Kisgazdapártot aggodalommal töltötte el a társadalmi feszültség fokozódása, a Vatra Romanesasca és a Front egyes képviselőinek és szenátorainak soviniszta, kisebbségellenes felszólalásai erősítik az uszító hangulatot. Egyes román lapok, így a Romania Mare, a Zig-zag, a Cuvintul Liber féktelen rágalomhadjáratot indítottak az erdélyi magyarság kiemelkedő személyiségei /Tőkés László, Sütő András, Kincses Előd, Domokos Géza, Király Károly, Szőcs Géza és mások/ ellen. A marosvásárhelyi Cuvintul Liberben Ion Scrieciu tartalékos vezérőrnagy és Ioan Judea ezredes Sütő Andrásra és Kincses Elődre akarják hárítani a felelősséget a marosvásárhelyi eseményekért. A Vatra Romanesasca által szervezett magyarellenes diverziókeltés a kormány tudtával történik, sőt Petre Roman miniszterelnök ösztönzésével, ezt mutatta Gyulafehérváron, ahol vezényelte a magyarellenes tömeg ütemes kiabálását. Felháborító, hogy a parlamentben Vacaru szenátor, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetője bűnvádi eljárást követelt Tőkés László püspök és Sütő András író ellen. Ez azt mutatja, hogy a magyarellenes diverziókeltést állampolitikai rangra akarják emelni, a Romániai Magyar Kisgazdapárt tiltakozik ez ellen. A párt követeli, hozzák nyilvánosságra a teljes igazságot a tragikus marosvásárhelyi eseményekről és a bukaresti jún. 13-15-i eseményekről, s vonják felelősségre az igazi bűnösöket. /A Romániai Magyar Kisgazdapárt Maros megyei vezetőségének tiltakozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
1990. december 27.
A Romániai Magyar Szó fél év után újra felkeresi az RMDSZ szenátorait és képviselőit, ugyanazzal a kérdéssel. Zsigmond László képviselő leszögezte: a parlamenti vizsgálóbizottságok megalakulásának puszta ténye jele az állami intézmények rossz működésének. A határidők állandó eltolása pedig a hatalmi ágak szétválasztásának működésképtelenségére utal. Például: ha igaz, hogy Kovászna és Hargita megyéből elüldöztek volna többszáz románt, akkor az ügyészségnek hivatalból eljárást kellett volna indítania. Akik tehát a vizsgálóbizottságot indítványozták, abból kellett volna kiindulniuk, hogy az igazságszolgáltatás rosszul működik. /AZ RMSZ újra kérdez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
1990. december 27.
Napvilágot látott A romániai magyar főiskolai oktatás, múlt-jelen-jövő /Kolozsvár, 1990/ című kiadvány, a Jelenlét, a kolozsvári kulturális és irodalmi hetilap gondozásában. A kiadványban a magyar egyetem újraindításáért küzdő Bolyai Társaság történelmi dokumentumok segítségével mutatta be az erdélyi magyar felsőoktatás több évszázados múltját. A Bolyai Tudományegyetem erőszakos egyesítéséről elsőször közöltek korabeli dokumentumot. Az erdélyi magyarság a második világháború után önálló felsőoktatási intézményrendszerrel rendelkezett, melyet a diktatúra idején jogtalanul megszüntettek. 1945. júl. 1-jei hatállyal létesült Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem négy karral: Irodalom és Bölcsészt, Jog és Közgazdaság, Természettudomány, Orvostudomány. A Bolyai Tudományegyetem történetéhez hozzátartoznak a letartóztatások, elhurcolások, kizárások. 1952-ben több tanárt, köztük a legkiválóbbakat /Szabó T. Attilát, Jakó Zsigmondot és másokat/ eltávolították az egyetemről, 1956-ban újabb elbocsátások voltak, majd jöttek az 1957-es és 1958-as letartóztatások /a Magyar Tanszékről Dávid Gyulát, Lakó Elemért és Varró Jánost/, hallgatókat is bebörtönöztek. 1959-ben erőszakkal egyesítették a magyar és a román egyetemet, melyet a Bolyai utolsó rektorának kellett bejelentenie. 1959 őszétől a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 137 tárgyat csak románul adtak elő, 43-at magyarul, két karon és több tagozaton nem indult magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyre áthelyezett Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet 1948-ban önálló egyetemmé vált, ahol 1962-ig magyarul folyt az oktatás. Az 1989/90-es tanévben a hallgatók összlétszámának 29,7 százaléka, az ekkor elsőéveseknek mindössze 8 százaléka magyar nyelvű. Magyar nyelvű mérnökképzés az 1946/47-es tanévtől 1953-ig volt a Kolozsvári Almérnöki, majd a Mechanikai Intézetben. A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán 1948-1959 között működött magyar nyelvű tagozat. 1948-tól önálló magyar és román Művészeti Intézet létezett Kolozsváron. Ennek átalakítása nyomán hozták létre a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /1954-76 között magyar, 1976 óta vegyes tannyelvűként működik Marosvásárhelyen/ és a George Dima Zeneművészeti Főiskolát /magyar tagozatát 1950-1989 között fokozatosan sorvasztották el/, továbbá a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Az utóbbin az előadás nyelve magyar és román volt, de az 1989/90-es tanévben már egyetlen elméleti diszciplínát sem oktattak magyarul. A romániai magyar értelmiség hiányának megszüntetését csak az önálló magyar egyetem biztosíthatná. Az 1985/86-oes tanévben minden tízezer román nemzetiségű állampolgárra 85-86 egyetemi, illetve főiskolai hallgató jutott, míg ugyanannyi magyar nemzetiségű állampolgárra 55. /Fleischmidt Margit: Érvek, adatok, dokumentumok a romániai magyar egyetemi oktatásról. = A Hét (Bukarest), dec. 27./
1990. december 30.
A nemrégiben újjáalakult bánffyhunyadi Kós Károly Művelődési Kör színjátszói ismét fellépnek jan. 6-án Kolozsváron, az Állami Magyar Színház termében. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
1990. december folyamán
Megjelent a Tulipán Füzetek (Székelyföldi ismeretterjesztő folyóirat, Sepsiszentgyörgy), dec. első száma.
1991. január 1.
1991. január elsején Románia lakossága 20.000-rel volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A csökkenés oka a kivándorlás. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
1991. január 4.
James A. Baker Tőkés László püspöknek írt levelében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok határozottan kiáll az emberi jogok tisztelete mellett, beleértve a nemzeti kisebbségek tagjainak megvédelmezését is. "Szoros figyelemmel kísérjük a romániai eseményeket, beleértve az etnikai és vallási kisebbségekkel való bánásmódot." Értékelné, írja Baker, ha tudomásukra jutna bármely romániai kisebbség elleni üldöztetés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1991. január 4.
1990. dec. 14-én nyílt meg Budapesten, a Történelmi Múzeumban a romániai magyar képzőművészek kiállítása, ahol ötven művész alkotásai láthatók. Az Erdély Művészetéért Alapítvány szintén kiállításra készül, pályázatot hirdetett erdélyi képzőművészek részére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1991. január 4.
Meghurcolt, börtönviselt erdélyi magyar papok névsorát közli Hetényi Varga Károly azzal, hogy a névsor nem teljes, az olvasók segítségét kéri, hogy az üldözöttek emléke megmaradjon. A hosszú listán szereplők közül kivégezték Ábrahám Árpád torjai plébánost /1958-ban/, börtönben haltak meg: Ambrus György, Boga Lajos /kínzások következtében/, Sándor Imre /belehalt a kínzásokba/, Sántha Áron, Schell István. /Hetényi Varga Károly: Csak az igazságot akarták. Meghurcolt, börtönviselt papok az erdélyi egyházmegyében (1918-1988). = Igen (Budapest), jan. 14./
1991. január 5.
Az RMDSZ nem lép koalícióra román ellenzéki pártokkal, nyilatkozott Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ főtitkára /Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./
1991. január 5.
Az RMDSZ Kolozs megyei vezetősége Ilie Caliannak, az Adevarul de Cluj főszerkesztőjének írt nyílt levelében felteszi a kérdést, hogy a lapban három folytatásban megjelent, Radu Ceontea szenátorral készült interjú, ez a faji gyűlöletre uszító, a magyar nemzetiséget fenyegető szöveg hogyan szolgálja a nemzeti megbékélés ügyét. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
1991. január 5.
A Rompres az óév utolsó napján közölte, Andrei Plesu művelődési miniszter bejelentette lemondását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5-6./
1991. január 6.
Tízezres tömeg emlékezett Madéfalván a Siculicidium évfordulójára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1991. január 7.
Ülésezett a Védelmi Tanács Iliescu elnökletével. Az ország védelmi rendszerének modernizálásáról döntöttek. /MTI/
1991. január 7.
Tőkés László Temesvár ostroma 1989 című könyvét a román vámhatóságok ismételten nem engedték be Romániába. Közölték, hogy 1991. jan. 1-vel életbe lépett a kormány intézkedése, mely szerint könyvsegélyszállítmányokat csak akkor lehet behozni, ha előzőleg a Vallásügyi Államtitkárság engedélyezi. /Magyar Hírlap (Budapest), jan. 7., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1991. január 7.
Megkezdte a Hargita és Kovászna megyei munkahelye és lakhelye elhagyására "kényszerült" személyek meghallgatását az e célra alakult parlamenti bizottság. /Dimineata, jan. 10./ Román képviselők ugyanis azt állították, hogy a magyarok elüldözték ezekből a megyékből a románokat.
1991. január 7.
A jan. 7-i kormányülésen Andrei Plesu ismertette művelődési miniszteri tisztségéből történt lemondásának okait. Szerinte a volt királynak vissza kell kapnia román állampolgárságát, hogy hazalátogathasson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Végül Plesu visszavonta lemondását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
1991. január 8.
Minden magyar kötelet hord a zsebében, amivel azután megfojtja a románokat - nyilatkozta Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke a Baricada (Bukarest) hetilapnak. "Az elején féltünk az RMDSZ-től. Ezt a mozgalmat már nem tekintjük ellenfélnek, mert a végét rúgja." "A Vatra Romaneasca támogatja a katonai kormányzás gondolatát." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8., II. rész: jan. 12-13./
1991. január 8.
Az áremelés miatt 22-24 ezerről 14700-ra csökkent a Szatmári Friss Újság példányszáma.
1991. január 8.
Az RMDSZ Elnöksége jan. 8-án munkaülést tartott a képviselőcsoport, a megyei vezetők és a Főtitkárság bevonásával. Támogatásukról biztosították Temesvár sztrájkoló munkásait. Elhatározták, hogy szorosabb kapcsolatot kezdeményeznek a nyugat-európai politikai tömörülésekkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
1991. január 8.
A kolozsvári Báthory István Líceum Kotta Nélkül, című folyóiratának eddig három száma jelent meg. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1991. január 9.
1990-ben 13.210 magyar nemzetiségűnek hagyták jóvá a külföldön letelepedési kérvényét, közülük 12.028-an akartak Magyarországra menni. - A Belügyminisztérium közleménye nem tartja számon az útlevéllel távozókat és a határon átszökőket. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
1991. január 9.
Szőcs Géza szenátor jan. 9-én interpellált Doru-Viorel Ursu belügyminiszterhez: tiltakozott Tőkés László Temesvár ostroma című könyve behozatalának megtiltása ellen, továbbá a jan. 1-jétől életbe lépett rendelet ellen, melynek értelmében Magyarországról könyvet csak a Vallásügyi Vezérigazgatóság engedélyezésével lehet behozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1991. január 9.
Tőkés Elek, akinek Kolozs megyei tanfelügyelői tisztéből való 1990. szeptemberi menesztése széleskörű tiltakozást váltott ki, januártól ismét tanfelügyelő. Régi állását versenyvizsga eredményeképpen tölti be. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
1991. január 9.
Ilie Calian válaszolt az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének. Lapja nem tartozik egyik párthoz sem, minden álláspontot közöl, Ceontea nézeteit a parlamentben is hasonlóképpen fejtette ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
1991. január 9.
Kialakulóban van a Moszkva-Peking-Bukarest tengely, írta a Dreptatea jan. 9-i száma.
1991. január 9.
Az anyanyelvi oktatás kérdései a szórványmagyarság körében címmel tartottak kétnapos tanácskozást Gyergyószárhegyen. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1991. január 9.
1990 késő őszén volt Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság alakuló ülése, felvették a városban 1876-tól 1948-ig működött előd nevét, azzal a különbséggel, hogy az irodalomcentrikus volt, Marosvásárhelyen viszont sok művész él, itt a színház, a színifőiskola, az orvosi egyetem, ezért sokrétűbb tevékenységet terveznek, nyilatkozta a társaság elnöke, Oláh Zsigmond. Az alelnök Tonk Sándor, a titkár Fülöp Géza. /N. M. K. : Beszélgetés Oláh Tiborral, Kemény Zsigmond Társaság elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./
1991. január 10.
Adrian Nastase külügyminiszter két-két napos látogatást tett Szíriában /jan. 8-9./ és Jordániában /jan. 10-11./, szíriai, illetve jordániai kollégája meghívására. A kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10., MTI/ Nastasét fogadta Asszad szíriai elnök is, akinek átadta Iliescu üzenetét. /Röviden rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ A román külügyminisztert Jordániában fogadta Husszein király is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12-13./
1991. január 11.
1991 a magyar terrorizmus elleni harc éve - ezzel a címmel indított cikksorozatot a Romania Mare.
