Az alkotmánybíróság döntését szept. 8-án nyilvánosságra hozták: Iliescu elnök indulhat az elnökválasztáson. A román törvények szerint ugyanis csak kétszer lehet valaki elnök. Az ellenzék erre hivatkozva tiltakozott az ellen, hogy Iliescu újból induljon az elnökválasztáson. Az alkotmánybírák elutasították a különböző ellenzéki pártok és szervezetek által benyújtott összesen 67 óvást, arra hivatkoztak, hogy 1990-1992 közötti időszakot nem lehet figyelembe venni, mert az alkotmányt csak azután fogadták el. Az ellenzék felháborodottan fogadta a döntést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 10., Magyar Nemzet, szept. 10./
1996. szeptember 10.
A Romania Libera szerint Iliescu amerikai szakértőket hívott kampánya előkészítésére. /Magyar Hírlap, szept. 10./
1996. szeptember 14.
Romániában politikai vízválasztónak bizonyult az alapszerződés, állapította meg Gyarmath János /a Romániai Magyar Szó főszerkesztője/. Iliescu elnök és pártja vállalta, hogy lemond 1990 óta gyakorolt kedvenc politikai fordulatáról, az ún. "magyar veszély" hangoztatásáról, de azzal a feltétellel, hogy szabad kezet kap a magyar-román alapszerződés szövegének ügyében. Ezt meg is kapta, az ellenzék sem élt fenntartással, biztosították a kormányt, hogy megszavazzák a szerződést. Megindult a nacionálkommunista erők elszigetelése, a volt szövetségesek kintrekedtek a kormányzásból. Az RMDSZ nem tudja megértetni a román választókkal, hogy nem törekszik többre, mint a kisebbségi normák meghonosítására. Bukarest a tapasztalatok szerint nem sok szerződést tartott be, az erdélyi magyarok nem ünnepelnek. Történelmi kiegyezésről csak a "történelmi" jelző nélkül beszélnek. "mert ha történt kiegyezés, az föltétlenül a fejünk fölött, akaratunk ellenére történt." - állapította meg a cikkíró. /Gyarmath János. Politikai vízválasztó. = Magyar Nemzet, szept. 14./
1996. szeptember 14.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megjelent szept. 16-án Gyulán, a Kézfogások nevű, harmadik alkalommal szervezett magyar-román baráti találkozó lakossági fórumán. Nem a két nép, hanem a kétarcú, magyarellenes hatalom érdekeit szolgálja az alapszerződés, fejtette ki. Nem lehet barátkozni, miközben magyarjaink ellen fékeveszett propagandahadjárat folyik, s úgy tenni, mintha nem történne semmi. Budapesten 1990-ben jeles magyar-román értelmiségi találkozó zajlott, miközben kirobbantak a marosvásárhelyi események. A gyulai-aradi találkozó idején Mátyás király szobrát akarták eltávolítani Kolozsvár főteréről, ugyanabban az évben Debrecenben magyar-román értelmiségi találkozót szerveztek, miközben Bukarestben megszavazták a kisebbségeket sújtó tanügyi törvényt. Valóság ütközik rendre a hirdetett elvekkel. Sajnálatos, mondta, hogy a magyar kormány elfogadja Iliescu hiteltelen megbékéléséi programját. Azért sem örvendünk az alapszerződésnek, mert nincs bizalmunk abban a hatalomban, amely egyetlen ígéretét sem tartotta be. Az igazságosság és a békesség mentén valósulhat meg a magyar-román megbékélés, fejtette ki a püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1996. szeptember 16.
Szept. 16-án Temesváron Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. Az eseményen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Teodor Melescanu külügyminiszter, Adrian Nastase képviselőházi elnök, az RMDSZ nem képviseltette magát legfelsőbb vezetői szinten, Dézsi Zoltánt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét küldte, ezzel is jelezve fenntartásait. A román parlamenti pártok - a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt kivételével - képviseltették magukat. Magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkár. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket.Az aláírási ceremónia alatt Temesváron sokezer román tüntetett az alapszerződés és Iliescu elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Az SZDSZ sem képviseltette magát /miután megszavazta és Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő az alapszerződés mellett hitet tevő cikket írt a másnapi Magyar Hírlapban/. Iliescu elnök beszédében éppen a Magyar Hírlap és a Curierul National felmérésére hivatkozott: mindkét ország közvéleménye támogatta az alapszerződést. Horn és Iliescu elnök megbeszélést tartott. Az aláírás után kezdődött a város római katolikus Milleneumi templomában az RMDSZ Temes megyei szervezte által szervezett Őrzők, vigyázzatok a strázsán című ökumenikus gyülekezés, amelynek vendégeként megjelent Lezsák Sándor, az RMDSZ elnöke is, ott volt az RMDSZ több vezetője, Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Bárány Ferenc parlamenti képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke. A felszólalók között volt Tőkés László, a gyülekezés kezdeményezője, aki hangoztatta: a romániai magyarságnak nem szabad lemondania sem a kollektív jogokról, sem az egyházi javakról, továbbá Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora is. "Befelé folynak a könnyek itt, a temesvári katolikus templomban" , nyilatkozta Udvardy Zoltánnak, az Új Magyarország munkatársának Lezsák Sándor. "Nagy önfegyelmet tapasztalok azon a napon, amikor két szocialista kormány szerződést köt az itt élő magyarok feje fölött". /Az aláírásról szóló tudósítások: Udvardy Zoltán: Szentesítették Trianont. Tőkés László: amiről egy nemzet lemond, azt végleg elveszíti. = Új Magyarország, szept. 17. - Nagy Iván Zsolt: Aláírták a román-magyar alapszerződést. Kedvező nemzetközi visszhang, ellenzéki bírálatok. = Magyar Nemzet, szept. 17. - Gyévai Zoltán: Aláírták az alapszerződést. = Magyar Hírlap, szept. 17. - M. Lengyel László: Aláírás Temesváron, tiltakozás itt és ott. = Népszabadság, szept. 17. -Baracs Dénes: Aláírták az alapszerződést. = Népszava, szept. 17./ Az Őrzők vigyázzatok a strázsán ökumenikus gyülekezést a felszentelésének 100. évfordulóját a közeljövőben ünneplő temesvári Milleniumi templomban tartották. Markó Béla lemondta a részvételt, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az őrállónak ma is az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmet a veszedelemre. "Jogaink tekintetében nem alkuszunk és javainkról nem mondunk le. A közösségi jogok sem képezhetik alku tárgyát." Megdöbbentő, hogy "a magyar kormányzat sem vette figyelembe e jogokra vonatkozó álláspontunkat és véleményünket." Trianon óta már a harmadik szerződést kötötték meg a fejünk felett, miközben "megfosztottak javainktól, egyházi ingatlanainktól, földjeinktől, intézményeinktől, házainktól és jogainktól." "Mi az alapszerződés hívei vagyunk, de jó alapszerződés, de jó alapszerződést szeretnénk!" Dézsi Zoltán, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke Markó Béla üzenetét hozta: "Mi önmagunk felett rendelkezve akarunk bekapcsolódni a teremtett világ rendjébe. Hogy ezt megvalósíthassuk, össznemzeti összefogásra van szükség." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke kifejtette: a mai napig abban a hitben ringattuk magunkat: Magyarország a mi autonóm közösségünk állami szintű képviselője. Azonban Magyarország az aláírással ennek az ellenkezőjét bizonyította. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora biztosított mindenkit arról, hogy a határ túloldalán is aggódnak sorsukért. A helyi RMDSZ nevében felszólalt Balaton Zoltán, dr. Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor, Bodó Barna és dr. Obest László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
1996. szeptember 16.
Az alapszerződés aláírásakor Horn Gyula miniszterelnök nyilatkozatában a történelmi megbékélésről beszélt. "Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a magyar és román nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben." "Az alapszerződésben a kisebbségi jogok európai normák szerinti rögzítése segít megszüntetni egy fájdalmas, az egész térségre kisugárzó feszültségforrást, lehetővé teszi, hogy folyamatosan és kölcsönösen figyelemmel kísérjük a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését a mindennapok gyakorlatában." Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a szerződés korszerű dokumentum, amely megfelel mindkét ország érdekeinek. A két országban a közvélemény többsége támogatja az alapszerződést. Horn Gyula nyilatkozata, Iliescu nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
1996. szeptember 16.
Szept. 16-án Kolozsváron Funar polgármester gyászszertartást tartott az alapszerződés miatt. Szabályos gyászmenet indult hatalmas transzparenssel: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás!", a koporsón öt tábla volt a következő feliratokkal: Iliescu, Horn, Vacaroiu, Melescanu, És Sokan Mások. A koporsót Funar és Liviu Medrea kísérte, egészen a Házsongárdi temetőig. A legnagyobb forgalom idején tartották ezt a temetést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
1996. szeptember 16.
1990 elején a román vezetés tudatában volt a két nép közötti történelmi alkuhelyzetnek, de úgy ítélte meg, hogy nem érkezett el az engedmények órája, írta Borsi-Kálmán Béla. A vezetés tudtával, netán aktív közreműködésével kirobbantott 1990. március 19-20-ai marosvásárhelyi "események" a két nép közötti megbékélés esélyét egy fél évszázadra meghiúsították. 1990 óta tehát történelmi megbékélésről mint szerfölött kívánatos fejleményről lehet beszélni. Az Országgyűlés alapszerződést megvitató szept. 3-i rendkívüli ülésén a felszólalók nem tértek ki arra, hogy az 1920-as, az 1947-es Párizs környéki "békeműből" alig maradt valami, és ami megmaradt, annak egyetlen kötőanyaga az 1920-as átrendezés legnagyobb vesztese, a magyar nemzet. A délszláv válság a mértéktartó magyar diplomáciai törekvéseket rossz fényben tüntette fel. Ezt a meggyöngült alkupozíciót kísérelte meg a Horn-Kovács kormány szerződésekre váltani. A mai román politikai elit fejlettsége alig éri el az 1962-65 közötti kádári Magyarország színvonalát. - Immár nemcsupán a magyar politikai osztályok érdekérvényesítő, veszélyt érző képessége romlott meg, hanem a románoké is. Ennek az 1989 után tapasztalható kapkodó, bizonytalankodó "diplomáciának" legszembetűnőbb melléfogása ugyanaz, ami a Horn-kabinet eddigi legnagyobb sikere: a magyar-szlovák alapszerződés megkötési esélyeinek eltérő /román szempontból hibás felmérése. A román diplomácia ekkora presztízsveszteséget nem szenvedett el. Mérlegelendő tehát, nem dobott-e mentőövet a temesvári alapszerződéssel a magyar politika a túlélésért küzdő Iliescu-rezsimnek? A Horn-kormány, akarata ellenére a nemzetállamiság mellett voksolt. /Borsi-Kálmán Béla: Megbékélés vagy beletörődés. = Magyar Hírlap, szept. 16./ Borsi-Kálmán Béla történész, egyetemi oktató, 1990 és 1995 között a bukaresti magyar nagykövetség diplomatája volt.
1996. szeptember 16.
Szept. 16-án, az alapszerződés aláírásával egyidőben Frunda György, az RMDSZ elnökjelöltje meglátogatta Marosvásárhelyen Cseresznyés Pált, az 1990-es magyarellenes marosvásárhelyi pogrom még mindig börtönben sínylődő elítéltjét. Frunda György sajtónyilatkozata szerint látogatását jelzés értékűnek szánta, levélben fordult Iliescu elnökhöz, kérve Cseresznyés Pál kegyelmi kérvényének jóváhagyását, ami egyik bizonyítéka lenne az alapszerződésben foglaltak jóhiszemű kezelésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, azóta fogságban van. Azzal vádolják, hogy 1990. márc. 20-án Marosvásárhelyen belerúgott Cofariu Mihaila libánfalvi lakosba. Cseresznyés Pált rettenetesen megverték, így vették rá a beismerő vallomásra. Az akkori események miatt 1992. márciusáig 43 személyt ítéltek el, kizárólag magyarokat és cigányokat. /Magyar kálvária - Marosvásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. márc. 17./ Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./
1996. szeptember 17.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete szept. 17-én ülésezett Kolozsváron, egy nappal az alapszerződés aláírása után. Megdöbbenve állapították meg, hogy az alapszerződés tárgyában sem Románia, sem anyaországa, Magyarország kormánya nem vette figyelembe egyházaik híveinek, a romániai magyar közösséghez tartozó mintegy kétmillió állampolgárnak, sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek véleményét. Érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, "amelyet a két ország kormánya az ügyben leginkább érdekelt kisebbségi magyar nemzeti közösségünk legitim érdekvédelmi és közképviseleti szervezetével, valamint egyházainkkal szemben tanúsított." Elítélik azt, ahogy a szerződő felek az elkobzott egyházi javak tekintetében eljártak. Az erre vonatkozó jogos egyházi követelést alátámasztja a Románia Európa Tanácsba történő felvételekor kibocsátott 1993/176. sz. dokumentum, amely a román kormányt kötelezte az egyházi ingatlanok visszaadására. - Hat évig tartó, eddig hiábavalónak bizonyult erőfeszítésük tudatában kétes értékűnek tartják Melescanu külügyminiszter kötelezettségvállalását. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete Iliescu elnökhöz fordul, hogy a román kormány vállalt kötelezettségének teljesítését haladéktalanul elérje. Hasonló megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz, hogy a szerződő fél jogán a román vállalások életbe lépését elősegítse. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1996. szeptember 18.
Az alapszerződés aláírásáról bő terjedelemben számolt be a román sajtó. Ion Cristoiu, az Evenimentul Zilei főszerkesztője azt emeli ki, hogy az alapszerződés elfogadásához nem mindennapi bátorságra volt szüksége Horn Gyulának, illetve Iliescunak. /Magyar Nemzet, szept. 18./
1996. szeptember 19.
Ion Iliescu elnök elítélte Funar polgármester szept. 16-án, a magyar-román alapszerződés aláírásának idején Kolozsváron rendezett "gyászmenetét", szerinte az önmagáért beszél és teljes mértékben diszkvalifikálja majd Funart a választási hadjáratban. Iliescu kijelentette: ő már 1990 óta harcol a kisebbségek "természetellenes" követelései ellen, tehát nemcsak Funar félti a román nemzet jövőjét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1996. szeptember 25.
Teodor Melescanu külügyminiszter, aki New Yorkban részt vesz az ENSZ közgyűlésének ülésszakán, Ion Iliescu elnök személyes üzenetét viszi Bill Clinton amerikai elnöknek és Jean Chretien kanadai miniszterelnöknek, amely szerint Romániának ott a helye a NATO-ba kerülő államok első csoportjában. Iliescu a napokban hasonló tartalmú üzenetet küld a NATO és az EU országainak vezetőihez. /Magyar Hírlap, szept. 25./
1996. szeptember 27.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezlete szept. 27-én a hírügynökségnek eljuttatott közleményben reagált Teodor Melescanu külügyminiszter válaszlevelére. A magyar keresztény egyházak most először kapnak választ az elmúlt hét évben elküldött számtalan, eddig közel 1200 oldalt kitevő részletesen dokumentált kéréseikre. Az egyházak több alkalommal kifejezésre juttatták, hogy a vagyonvisszaadási ügyet a minden egyházra kiterjedő vallásügyi törvénynek kell rendezni, melyet az összes elismert vallásfelekezettel és a Vallásügyi Államtitkársággal együtt már 1990-ben elkészítettek és előterjesztettek. Ezért az egyházak kitartanak az Európa Tanács 1993/176-os, Romániára kötelező dokumentum 8. szakaszában előírtak mellett, miszerint a kormánynak intézkedni kell az egyházak vagyonvisszaadásáról. A Nemzeti Kisebbségi Tanács törvénytervezete, amelyre a külügyminiszter hivatkozik, nem tartalmazza az egyházi ügyek rendezését. A romániai magyar egyházak elöljárói szept. 23-án kérést intéztek Iliescu államelnökhöz, hogy megbeszélést folytassanak vele erről a kérdésről, olvasható a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
1996. október 7.
Melescanu külügyminiszter okt. 5-én tért vissza amerikai útjáról. Átadta Iliescu államfő Clinton amerikai elnöknek címzett, a NATO első körébe való besorolást sürgető levelét Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadónak, másik hasonló üzenetét pedig Jean Chrétien kanadai kormányfőnek. /Új Magyarország, okt. 7./
1996. október 8.
Az államfő szóvivője, Traian Chebeleu Görögországba utazott, hogy átadja Iliescu elnök üzenetét Ez része a román diplomáciai offenzívának, amelyet a NATO-tagságért folytatnak. /Magyar Hírlap, okt. 8./
1996. október 10.
Iliescu államelnök okt. 10-én aláírta a magyar-román, egyúttal a román-jugoszláv alapszerződést. A magyar-román alapszerződést Iliescu szept. 16-án látta el kézjegyével Temesváron, majd a dokumentumot a szenátus szept. 26-án, a képviselőház okt. 3-án ratifikálta. /Népszava, okt. 11./
1996. október 11.
Románia folytatja diplomáciai offenzíváját annak érdekében, hogy bejusson a NATO-bővítés első körébe. Melescanu külügyminiszter okt. 5-én tért vissza amerikai útjáról. Átadta Iliescu államfő Clinton amerikai elnöknek címzett, a NATO első körébe való besorolást sürgető levelét Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadónak, másik hasonló üzenetét pedig Jean Chrétien kanadai kormányfőnek. Sorin Ducaru külügyi szóvivő arról adott tájékoztatást, hogy Melescanu az államfő üzenetét okt. 11-én kézbesíti Javier Solana NATO-főtitkárnak, Brüsszelben, okt. 14-én pedig a John Major miniszterelnöknek címzett levelet Malcolm Rifkind külügyminiszternek nyújtja át Londonban. Traian Chebeleu elnöki szóvivő ugyanezen célból utazott okt. 7-én Athénba. - Ducaru tájékoztatást adott arról is, hogy okt. 10-én Brüsszelben tartják Románia és az Európai Unió társulási bizottságának második ülését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
1996. október 14.
Okt. 10-én a bukaresti Nemzeti Színházban ünnepelte alapításának 5. évfordulóját a kétnyelvű Együtt-Impreuna folyóirat, amelyet a Kulturális Minisztérium támogatásával adnak ki Bukarestben és jobbára propaganda-kiadványként terjesztenek. Az ünnepi esten Hajdu Győző olvasta fel Iliescu elnök üdvözletét, majd Gál Ferenc Oszkár, az "etnikailag vegyes családok", a vegyes házasságok támogatására létrehozott, a hatóságok által erőteljesen támogatott Armonia Alapítvány kezdeményezője beszámolt arról, hogy már 20 megyében vannak szervezetei, több tízezer vegyes család részvételével. Budapestről érkezett Baranyi Ferenc költő, aki verseit olvasta fel. Az ünnepi est sok román résztvevője között megjelent Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt elnöke is. /Együtt-Impreuna est Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ Hajdu Győző főszerkesztő a diktatúra hűséges kiszolgálója volt.
1996. október 17.
Folytatódik Bukarest diplomáciai offenzívája a NATO-tagságért. Okt. 16-án Gheorghe Tinca védelmi miniszter Oslóban Gro Harlem Brundtland miniszterelnök asszonynak adta át Iliescu elnök levelét, okt. 18-án Bonnban fogja átadni Volker Rühe védelmi miniszternek és Kohl kancellárnak címzett üzenetét, okt. 21-én pedig Dániában fogja kézbesíteni az üzenetet, Iliescu levelét. Akárcsak a korábban az amerikai, kanadai, brit, francia, görög és török állam- és kormányfőknek címzett üzenet, ezek a levelek is amellett érvelnek, hogy Romániának a NATO-bővítés első körében van a helye. /Népszava, okt. 17./
1996. október 21.
Az RMDSZ okt. 18-án bejelentette, hogy a bírósághoz fordul a törvénytelenül megtagadott támogatás ügyében. Markó Béla és Takács Csaba közleményben emlékeztettek arra, hogy szept. 10-e óta több beadvánnyal fordultak a kormányhoz, a miniszterelnökhöz, végül Iliescu elnökhöz, de válasz nem érkezett. A kormány, amely az elmúlt években megkülönböztető intézkedéseivel számos alkalommal hátrányos helyzetbe hozta a magyarságot és annak érdekképviseleti szervét, az RMDSZ-t, ismételten igazolta eddigi eljárását, amikor megtagadta a parlamenti képviselettel rendelkező politikai alakulatoknak járó támogatás folyósítását az RMDSZ számára. A hivatalos közlönyben felsorolt minden párt megkapta a támogatást, kivéve az RMDSZ-t. Ezzel a kormány a kétmilliós magyar nemzeti közösséget akarja megfosztani az esélyegyenlőségtől, ez etnikai diszkriminációt jelent. Az RMDSZ feljelentést tesz a bukaresti táblabíróságon a kormány ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
1996. október 23.
Sorin Ducaru külügyi szóvivő okt. 23-án hangsúlyozta, hogy Iliescu elnök, amit a NATO-országok vezetőihez írt leveleiben leszögezte, arra számít, hogy Románia az első országok között szerepel a bővítésben. Iliescu elnök levelét okt. 23-án vitte Lazar Comanescu külügyi államtitkár Luxemburgba, Mircea Pascu a hasonló tartalmú leveleket a jövő héten nyújtja át Spanyolországban és Portugáliában. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
1996. október 25.
Okt. 25-én Kolozsváron, a Soros Könyvtárban Michael Shafir politológus, aki jelenleg egy prágai kutatóintézetben dolgozik, előzőleg a Szabad Európa Rádió munkatársa volt, készülő könyvét ismertette, melynek témája: az antiszemitizmus az 1989 decembere utáni Romániában. Szerinte az antiszemita megnyilvánulások két nagy csoportba különíthetők el. Az egyik a radikális kontinuitás híveié, ez főleg Ceausescu uralma alatt fejlődött ki. A másik a két világháború közötti időben keresi gyökereit. Shafir kitért az Antonescu Marsall Ligára. A nagyközönség nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, ezért a szemükben Antonescu antikommunista hős. A másik szervezet a Pro Antonescu Marshall Liga, veteránok alkotják a tagságát. Az Antonescu azonnali rehabilitálását követelők között van Iliescu elnök, aki azt sugallja, hogy Antonescu az ősellenségnek kikiáltott Mihály király áldozata. A másik csoport számára Antonescu alakja modell értékű, a kezdetleges román demokrácia elleni harc alátámasztásában. Ennek a mozgalomnak a vezetője, az Antonescu Marsall Liga elnöke, egyben a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke a hírhedt Iosif Constantin Dragan, aki régóta Olaszországban él, nevéhez rengeteg törvénytelen ügy fűződik. Dragan a Securitate informátora lett, akinek feladata a román legionárius emigráció figyelése volt. Később Ceausescu kiszolgálója lett, többször találkozott a diktátorral. 1989 után Dragan alapította a szélsőséges Europa és Romania Mare lapokat. Az utóbbi lapot Corneliu Vadim Tudor hozta létre, ezt a szélsőséges lapot az akkori kormányfő, Petre Roman is támogatta, aki azóta a lap célpontja. A másik szélsőséges lapot /Europa/ a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ segítette. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./
1996. november 2.
Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó a választási küzdelemben az ellenzék vezető ereje, a Demokratikus Konvenció /DK/ végez az első helyen. A 15 ellenzéki pártból álló DK magja a monarchista beállítottságú Kereszténydemokara Nemzeti Parasztpárt. A szellemi vezér, Corneliu Coposu tavalyi halála óta Emil Constantinescu elnök egyre nehezebben tudja összetartani a DK-t, amely időközben megvált a liberális pártoktól és kizárta az RMDSZ-t. A DK első számú koalíciós partnere a Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió, bár a parasztpártiak nem tudták megbocsátani Petre Romannak, a "pulóveres forradalmárnak", hogy miniszterelnöksége alatt a Bukarestbe bevonult bányászok feldúlták a parasztpárti székházat. - 1992-höz képest sokkal nagyobb az érdeklődés az elnöki poszt megszerzése iránt, az akkori hat helyett most 16-an gyűjtötték össze az induláshoz szükséges 100 ezer aláírást. A jelöltek között egy nő is akad, Nutu Angelina, s a profi politikusok mellett indult többek között Constantin Mudava bioenergetikus, George Munteanu, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke, valamint Constantin Niculescu, az Autósok Nemzeti Pártjának elnöke. Három százaléknál többre azonban mindössze hatan esélyesek. Ion Iliescu /66 éves/, ígéretet tett a gazdaság korszerűsítésére és 2000-ig 1,5 millió új munkahely létesítésére. Emil Constantinescu /57 éves/ a DK elnöke, geológus, bukaresti egyetemi tanár. Az ellenzék széthúzását az ő hiúságának számlájára írják. Petre Roman /50 éves/, a Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt választási koalíciójának, a Szociáldemokrata Uniónak az elnöke, 1989 decemberétől 1992 szeptemberéig ő volt a miniszterelnök. Frunda György /56 éves/ az RMDSZ jelöltje. Gheorghe Funar /46 éves/ a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Kolozsvár "magyarfaló" polgármestere negatív kampányt folytatott, útszéli módon támadta az RMDSZ-t és Erdély elvesztésével riogatta választóit. Corneliu Vadim Tudor /53 éves/ a Nagy-Románia Párt elnöke szintén negatív kampányt folytatott. /Irházi János /Arad/: Romániai választások. = Heti Világgazdaság, nov. 2./
1996. november 4.
Jeszenszky Géza a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében emlékeztetett Moses és Brinken amerikai nagykövetek levelére, amelyben súlyos történelmi tévedésekkel dicsérték a magyar-román alapszerződést. Jeszenszky azonnal írt egy válaszcikket, amelyet nagyobbik részét végre közölte az International Herald Tribune okt. 16-i száma. Ebben Jeszenszky a szerződés fő hiányosságának nevezte, hogy az RMDSZ és a magyar egyházak kérése ellenére nem rendezték az egyházaktól és a magyar intézményektől elkobzott vagyon ügyét, továbbá a bezáratott magyar egyetem, illetve a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását. Felvetette továbbá a jogi kibúvók lehetőségét, s azt, hogy a szerződés nem tartalmaz garanciákat és ellenőrzési mechanizmusokat. Az amerikai lap nem közölte Jeszenszky levelének azt a részét, ahol cáfolta, hogy az egyezmény "ezer éve tartó konfliktusnak" vet véget, azt, hogy Románia e században kétszer is elfoglalta Budapestet. Nem lehet Budapest elfoglalásának nevezni azt, hogy Románia a szovjet csapatok oldalán részt vett a budapesti hadműveletekben. "A valódi szolidaritás és megbékélés minden rossz emlékét elsöprő hangulatát Iliescu, Románia elnöke fojtott el, sikerrel. Most az érdemel dicséretet, aki olajat öntött a háborgó vízre, miközben ő a vihar egyik előidézője?" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A két nagykövet levele: International Herald Tribune szept. 19. /szept. 20-i jegyzet/
1996. november 6.
Választási eredmények: Gyergyószentmiklóson 12 778 érvényes szavazatból 10 364 Frunda Györgyre, 828 Constantinescura, a szenátorlistán 12 584 érvényes szavazatból 10.822 az RMDSZ-re, a képviselőlistán 12 608 érvényes szavazatból 10 110 az RMDSZ-re, 469 Borbély Imre független képviselőre. - Szilágy megyében a szenátor- és képviselőlistákon az első az RMDSZ, a szenátorlistán 23,7 %-kal /35 433 szavazattal/, majd a Demokrata Konvenció jön 23,07 %-kal, a képviselőlistán az RMDSZ 23,46 %-kal /34 977 szavazattal/ vezet, második a DK 22,11 %. Az elnökjelöltek sorrendje Szilágy megyében: Emil Constantinescu 40 611 szavazat, 26,3 %, Iliescu 21,26 %, Frunda György 20,9 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./
1996. november 6.
Okt. 25-én a bukaresti első kerületi bíróság hatósági személy mgsértéséért Sorin Rosca Stanescut, a Ziua napilap igazgatóját tizenkét, Tana Ardeleanut, a Ziua riporterét tizennégy hónapi börtönre ítélte. 1995 májusában a Ziua cikksorozatban "leplezte le" Ion Iliescu elnök állítólagos diákkori kapcsolatait a KGB-vel, a szovjet titkosszolgálattal. Az elnök rágalmazásért feljelentette a lapot, így indult meg az eljárás. Az ítélethirdetésben a legelgondolkodtatóbb a választásokra való időzítése. Tana Ardeleanu éppen Amerikában tartózkodik és ott nyilatkozik az ügyéről. - A civil társadalom megmozdult érdekükben. /Vajnovszki Kázmér: Miről is van szó? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./
1996. november 7.
Nov. 7-én Emil Constantinescu és Petre Roman aláírta a Demokrata Konvenció és a Szociáldemokrata Unió közötti együttműködési egyezményt. A közös kormányzati program szerint az a cél, hogy véglegesen eltávolítsák az ország politikai, gazdasági, társadalmi életéből "az Iliescu-rezsimet és következményeit", hiteles, demokratikus állami struktúrát hozzanak létre. Az elkövetkező hat hónapra a közös célok: a helyi közigazgatás decentralizálása, a pénzügyi reform megkezdése, a juttatások növelése a gyermekeknek, a nyugdíjak növelése, új munkahelyek teremtése, az állami költségvetés egyensúlyának helyreállítása, a privatizálás fellendítése és a szociális támogatási rendszer létrehozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./
1996. november 8.
Hargita megyében 217 702-en mentek el szavazni, ez 87,01 %-os részvételi arányt jelent. Az elnökjelöltek közül Frunda György 171 907 szavazatot kapott /80,48 %/, a második Iliescu /11 587/, harmadik Constantinescu /11 288/. A képviselőházi listán az RMDSZ 171 758 szavazatot kapott /81.4 %/, a kormánypárt 8 374-et. A független Borbély Imre mindössze 2 356 voksot nyert el, a Székely Ifjak Fóruma 860-at, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt 405-öt, a két cigányszövetség 1500-at. - Az RMDSZ szenátorlistája 177 113 szavazatot kapott, a kormánypárté 7 732-t, a Demokratikus Konvenció 6 984-et. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1996. november 8.
Maros megye 465 735 választópolgárából 381 310 szavazott /81,87 %/, a leadott szavazatok 96,62 %-a érvényes az elnökjelöltek listáin, az első Frunda György 133 526 szavazat /36,24 %/, Constantinescu 16,57 %, Iliescu 15,87 %. A szenátusi listákon a szavazatok 94,63 %-a volt érvényes, az RMDSZ 142 779 szavazatot kapott /39,57 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 20,11 %, Demokratikus Konvenció /DK/ 13,15 %. A képviselőházi listákon a szavazatok 94,41 %-a volt érvényes, az RMDSZ 138 562 voksot kapott /38,49 %/, RNEP 19,26 %, DK 13,67 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
