|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1360 találat | lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 1351-1360 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Németh Zsolt 2014. július 11.Németh Zsolt Tusványosról és a nemzeti elkötelezettségrőlTusványosnak, azaz a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek fontos a szerepe abban, hogy mára a külhoni magyarság és a nemzeti elkötelezettség összetartozik, a kettő szinte szinonimává vált – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pénteken Budapesten. A 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemről tartott sajtótájékoztatón Németh Zsolt kiemelte: Tusványos hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz nemzedéke, a rendszerváltó nemzedékek, valamint a külhoni magyar társadalmak és elitek között intenzív kapcsolat jött létre, és a magyarországi politikusoknak alapos az ismeretük a határon túli magyarságról. Hozzátette: Tusványosnak is köszönhető, hogy „Erdély divatba jött”, ma már százezrek járnak Csíksomlyóra, és rengeteg testvérvárosi kapcsolat jött létre magyar és erdélyi városok között. Véleménye szerint az idei rendezvény jelmondata – Történetekből történelem – arra is utal, hogy 25 éves Tusványos, 25 éve történt a rendszerváltozás, és tört ki a romániai forradalom is. Ebben az időszakban különféle kitörési kísérletek jellemezték a térséget a perifériahelyzetből a felzárkózás, az euroatlanti integráció felé. Németh Zsolt szerint a 20. század sok konfliktust hagyott rendezetlenül Közép-Európában. Az elmúlt 25 év megbékélési kísérletei részben eredményesnek bizonyultak, a térségben „az oldódó bizalmatlanság és az erősödő érdekazonosság” jellemző. A tabudöntögetés feladatát nem lehet elvégezetlenül hagyni – mondta, példaként említve a Benes-dekrétumok ügyét. Megjegyezte: a régió országai ugyanakkor alapvetően az érdekharmonizációra törekednek. Arra is kitért, hogy „az egyenjogúsítás rögös útján haladnak külhoni magyar közösségek”. A határokon átívelő nemzetegyesítés programja bontakozott ki az elmúlt 25 évben, az ehhez szükséges politikai kereteket már létrehozták – közölte. Mint mondta, fontos az autonómiakoncepciók megfogalmazása, építése, és a magyar állam nem csekély segítséget nyújt ehhez. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke hangsúlyozta: Tusványos üzenete, hogy Kelet-Közép-Európában helye van a népek közötti szolidaritásnak, közös érdekeket és értékeket kell megfogalmazniuk, mert csak így lehetnek sikeresek Európában. Úgy látja, Tusványos nagyban hozzájárult a nemzeti együttműködés rendszerének, a Kárpát-medencei magyar összetartozásnak a kialakulásához. Emlékeztetett: a szabadegyetem 1990-ben Bálványoson indult, majd 1996-ben költözött át Tusnádfürdőre. E rendezvény „a szabadság intézményesített helyszínévé vált”, mert függetlenül attól, hogy „országainkat milyen színezetű kormányok vezetik”, ez mindig a párbeszéd stabil helye volt – vélekedett. Hozzáfűzte: Tusványos kormányok politikáját, politikusokat tudott befolyásolni, jó irányba terelni. Mint mondta, az esemény idei díszvendégei azok a fiatalok lesznek, akiknek a szüleik 1990-1991-ben ott találkoztak. Az eseményen fellép mások mellett a Tankcsapda, az Edda, a Heaven Street Seven, Rúzsa Magdi, a Kiscsillag, a Quimby és Baricz Gergő. A szabadegyetem „himnusza” az Intim Torna Illegál A számon a szívem című dala. Székelyhon.ro 2014. július 21.Kezdődik a bulisan múltidéző TusványosTöbb mint húsz helyszín, száznál is több program várja idén a hivatalosan szerda reggel megnyíló 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevőit. A Történetekből történelem mottóval zajló tusnádfürdői rendezvény hagyományos helyszínén, az Olt folyó melletti kempingtáborban az elmúlt évekhez hasonlóan idén is telt ház várható: tavaly több mint 40 ezren gazdagodtak Tusványos-élménnyel, s a szervezők szerint a látogatók száma idén akár rekordot is dönthet. A program a hagyományosnak számító séma szerint áll össze – jó hír, hogy első ránézésre minden eddiginél gazdagabbnak tűnik –, a közéleti és politikai előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken kívül kulturális előadásokra, foglalkozásokra és esti koncertekre, hajnalig tartó bulikra lehet számítani. Emlékezés Bálványosfürdőn A szabadegyetem nulladik napján, kedden 12 órakor az első, 1990-ben rendezett szabadegyetem ötletgazdái és alapítói felkeresik az eredeti helyszínt a közeli Bálványosfürdőn, ahol Történelmet írtunk: negyedszázados a bálványosi folyamat címmel pódiumbeszélgetésen értékelik a rendezvény közéleti hatását. A résztvevők megkoszorúzzák a Tusványos 20. évfordulójára állíttatott életfát, megtekintik a Történetekből történelem – Tusványos 25 éve című filmet. Ezt követően a bálványosi Grand Hotel rendezvényteraszán többek között Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke mond beszédet. A rendezvény keretében 15.30-kor elhelyezik a tervezett szabadtéri amfiteátrum alapkövét. Kelemen Hunor nem táborozik Sándor Krisztina, a szabadegyetem politikai programfelelőse portálunk érdeklődésére elmondta, az immár negyed évszázados múltra visszatekintő rendezvény természetesen nem kizárólag múltidézésről és összegzésről fog szólni, mint ahogy azt a mottó sugallhatja. „Az alapgondolat idén sem változott: célunk, hogy leültessük egymás mellé a különböző nézeteket valló erdélyi és magyarországi politikusokat a párbeszéd jegyében, amely Tusványoson mindig bátrabb, szókimondóbb és lazább szokott lenni az egyébként szokványosnál” – fogalmazott. A programfelelőstől megtudtuk, bár mindhárom erdélyi magyar politikai szervezet vezetőjének küldtek meghívót, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök már jelezte, idén sem vesz részt a Tusványoson. Sándor Krisztina elmondta továbbá, a kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat három fő téma köré csoportosították: a választások, a rendszerváltozást követő 25 év elemzése és a nemzetpolitikai kérdések kerülnek terítékre. „Két voksoláson vagyunk túl, idén tavasszal zajlott le a magyarországi parlamenti, illetve az európai parlamenti választás, ugyanakkor Romániában elnökválasztást, Magyarországon pedig helyhatóságit szerveznek. Ez bőven szolgáltat majd témát, mint ahogy a rendszerváltás óta eltelt két és fél évtized kiértékelése is. A nemzetpolitikával kapcsolatos témák is hagyományosan terítékre kerülnek a Tusványoson, mint ahogyan azt megszokhattuk a korábbi években is, hiszen a Kárpát-medencei magyarság együttműködésében vitathatatlan szerepe van a rendezvénynek” – fogalmazott a politikai programfelelős. Kifejtette: szinte valamennyi magyarországi minisztériumot képviseli egy-egy államtitkár. Többek között Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, valamint Schiffer András, a Legyen Más a Politika elnöke is jelezte, biztosan részt vesz a szabadegyetemen. Szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tőkés László európai parlamenti képviselő részvételével rendeznek közéleti fórumot a koncertszínpad előtti sportpályán. Apróbb infrastrukturális fejlesztések A szervezőktől megtudtuk még: a táborban apróbb infrastrukturális fejlesztéseket is eszközöltek, a legjobb hír pedig az, hogy a zuhanyzókat és a mosdókat felújították. A sátortáborozók annak örülhetnek, hogy a napi díj idén 15 lejre csökkent, öt napra pedig 70 lejt kell fizetni fejenként. Előre bejelentkezni nem szükséges, érkezési sorrendben fogynak majd a helyek. A „házigazdák” szerint amiatt sem kell aggódni, hogy elfogynak a sátorhelyek: a bejárathoz közeli hagyományos helyszín mellett a kempingtábor végében is fel lehet verni az ideiglenes lakóhelyet. Ami a szórakozást illeti, 12 nagy koncert és 10 kisszínpados koncert lesz, minden este több sátorban buli, és az idei újdonság, hogy szombat éjjel egy nagypályás bulit is szerveznek, amikor a DJ a színpadról teremt hangulatot, közölte Vass Orsolya, a tábor idei főszervezője. A meteorológiai előrejelzések egyébként nem túl biztatóak, a héten többnyire változékony, csapadéktól sem mentes időjárásra kell számítani a térségben. A tusnádfürdői 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében kedden a közmédiasátorban 17 órától a Heaven Street Seven zenekarral, míg 18 órától a Kiscsillaggal tartanak közönségtalálkozót; műsorvezető: Péczeli Dóra. A Csíki anyák sátorban 15 órától Lázár Márta, a Léleksimogató ötlet- és házigazdája elmélkedik az élet dolgairól, míg 16.30-tól A család fontossága és szerepe a mai társadalomban címmel Dánél Sándor, a Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért elnöke tart előadást. A nagyszínpadon 19 órától a Role, 20 órától a Heaven Street Seven, 22 órától Kiscsillag lép fel. A koncertek után a Kisszínpad–MISZSZ-sátorban a FourPeopleOnePack és a Stereogám, a Csűrben DJ Thomas szórakoztatja a táborlakókat. SZERDÁN 10 órától a Lőrincz Csaba-sátorban kerül sor a szabadegyetem hivatalos megnyitójára, melynek keretében többek közt Potápi Árpád János, a miniszterelnöki hivatal nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere is felszólal. 13 órától Magyarország jobban teljesít? címmel zajlik beszélgetés Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Schiffer András, a Legyen Más a Politika elnöke, valamint Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetőjének a részvételével. A Kós Károly-sátorban 12 órától Minőség vagy létszám – Hol a magyar egyetem? címmel tartanak előadást, felszólal Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese, Vass Levente, a Studium-Prospero Alapítvány elnöke és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetője. Az Infótér-sátorban 14.30-tól a Mit kezdhetünk külhoni magyar állampolgárként az igazolványunkkal? című előadásra várják az érdeklődőket. A beszélgetés keretében többek közt Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja szólal fel. A nagyszínpadon 20 órától Edda-koncert lesz, 22 órától pedig a dunaújvárosi Quimby zenekar játszik a táborlakóknak. A kisszínpadon 23 órától a Loyal Apple’s Club, majd a Transylvania Rock Band mutatkozik be. A Depo-sátorban 23 órakor a kolozsvári Stereotrombon lép fel. Pap Melinda, Székelyhon.ro 2014. július 22.Tusványos 25 – „Bálványos, Tusványos egy győztes történelem”Ma is időszerűek a bálványosi folyamat alapgondolatai – mutatott rá Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az erdélyi szabadegyetem és fesztivál egyik ötletgazdája kedden. Felidézte, 1989 decemberében anyaországi és erdélyi fiatalok intéztek felhívást európai nemzedéktársaikhoz, amelyben az új korszak szellemi műhelyének megteremtését kezdeményezték, olyan ma is időszerű célokra hivatkozva, mint Európa újraegyesítése, a közép-európai népek megbékélése, a kisebbségek kollektív jogai. Tusnádfürdőn a június 22-i, kedd esti koncertprogrammal indul a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor vasárnapig tartó rendezvénysorozata. A jubileumi rendezvény hivatalos megnyitója előtt az ötletgazdák és alapítók felkeresték a szabadegyetem első helyszínét a közeli Bálványosfürdőn, ahol a Történelmet írtunk – 25 éves a bálványosi folyamat című fórumon értékelték a jelenséggé vált rendezvény nemzetpolitikai, közéleti szerepét. Valós igény van a párbeszédre Az Átmenet a diktatúrából a demokráciába című, 1990. július 21–30. között rendezett első bálványosi szabadegyetemmel a magyarországi, erdélyi magyar, illetve román értelmiségiek számára próbált fórumot teremteni a Fidesz és erdélyi partnere, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISSZ). A kezdeményezés életképessége azt bizonyítja, hogy valós igény van az őszinte párbeszédre – mutattak rá a bálványosi találkozó résztvevői. Németh Zsolt szerint az 1989-es kelet-európai változásokban a diákok mindenütt döntő szerepet játszottak, de ahogy elindult az átalakulás, el is tűntek. „Amikor a tábornak a gondolata megfogalmazódott, igazán ez vezetett bennünket, hogy ne hagyjuk, hogy ez a fellángolás, a diákmozgalom aláhulljon és eltűnjön a semmibe, hanem indítsunk el egy magyar–erdélyi magyar–román háromszögű párbeszédet, amely hosszú távon teszi lehetővé azoknak az értékeknek, gondolatoknak az ébren tartását, amelyeket fontosnak érzünk” – magyarázta a fideszes politikus. A BBC újságírójától jött Bálványos ötlete Az alapítók szerint David Campanale brit újságíró adta az ötletet 1989-ben, hogy a rendszerváltó fiatalok társadalomújító terveiket szabadegyetemi keretek között fogalmazzák meg. A BBC munkatársa a bálványosi találkozón kifejtette: a kommunizmus után románok és magyarok egymásra találásának kellett a tolerancia fórumát megteremteni. „Nem elég meghallgatni egymást: a tolerancia az, amikor a másságot nem veszélyként értékeljük, hanem tanulunk egymástól” – mutatott rá Campanale. A bálványosi folyamat elindítói felidézték: a magyar nemzetpolitika még tabunak számító témáit is nyilvánosan boncolgató rendezvény 1997-ben költözött Tusnádfürdőre, a két településnév összevonásából kapta a rendezvény a Tusványos nevet. A politikai fórum Tusnádfürdőn diáktáborral egészült ki, amely számos ifjúsági rendezvénnyel bővítette a programkínálatot, és megalapozta a szervező csapat folyamatos megújulását. „Mi vagyunk a győztesek” Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke felidézte: a MISSZ elnökekeként kapcsolódott be a bálványosi folyamatba. „A történelmet a győztesek írják, ebben a folyamatban pedig mi vagyunk a győztesek, mi írjuk Bálványos, Tusványos történelmét, amely egy győztes történelem” – mondta az EMNP elnöke. Bálványosfürdőn levetítették a Maksay Ágnes és Filep Farkas Tusványos 25 című dokumentumfilmjét és az ötletgazdák és szervezők megkoszorúzták azt az életfát, amellyel a huszadik évfordulón jelölték meg a bálványosi mozgalom születésének helyét. MTI, Erdély.ma 2014. július 24.Megnyílt Tusványos KöztársaságTusványos Köztársaság megnyitotta kapuit, parlamentje ismét összeült. Mindenki tagja, ki az elmúlt 25 évben megfordult itt, magába szívta szellemiségét és megfertőződött vírusa által, kivételt csak azok képeznek, kik nem jó szándékkal, hanem „szolgálatos fülként, dolgozni” érkeztek – fogalmazott Toró T. Tibor, a tábor egyik alapítója a tegnapi hivatalos megnyitón. A negyedszázaddal ezelőtti indulás felidézésével és egyfajta mérlegkészítéssel kezdődött a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a köztudatba beivódott nevén Tusványos huszonötödik kiadása. A gumicsizma ismét elengedhetetlen kellék Tusnádon, a kedden este, éjszaka lezúdult, többrendbeli eső sártengerré változtatta a „koncertteret” és az előadósátrakhoz sem egyszerű eljutni könnyű nyári lábbeliben. A hangulatra azonban nem nyomja rá bélyegét a változó időjárás, szerdán délelőtt már megpezsdült az élet, régi-új barátok, ismerősök találkoztak, s a hivatalos megnyitóra a fősátor is megtelt. Ez a tábor idősebb, mint jó néhány közép-kelet-európai állam, jelenkori történelmünk alakításakor már működött, olyan emberek hozták létre, akik képesek voltak személyes céljaikon túllátni, cselekedni – mondotta felvezetőjében Demeter Szilárd, a Századvég Alapítvány elemzője, aki jó pár évig egyik főszervezője volt a rendezvénynek. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a kezdetek felidézésével indította felszólalását, és felolvasta a „25 éve, egy delíriumos házibuliban megfogalmazódott” felhívás néhány részletét, melyek aktualitásukból mit sem veszítettek, sőt, mint fogalmazott, magának a dokumentumnak sem kopott a jelentősége. A bálványosi folyamat nem töltötte még be hivatását, sok mindent elvégeztek a célul tűzött feladatokból, de nagyon sok még a tennivaló – fejtette ki Németh Zsolt, aki egyik kezdeményezője volt negyedszázada a szabadegyetemnek. Németh Zsolt felidézte az elmúlt rendezvények témáit, hogy foglalkoztak geopolitikával, Európa újraegyesítésével, a periféria felzárkóztatásával, éveken át visszatérő téma volt, hogy milyen Közép-Európát szeretnénk, és voltak magyar–román történetek is. „Közép-Európa nem lehet erős egy erős román–magyar viszony nélkül, fontos, hogy az értékközösség területén is előre tudjunk lépni, és nagyon fontos a kisebbség bevonása is ebbe az építkezésbe” – hangsúlyozta. Beszélt arról is, hogy a magyar–magyar kapcsolatok is állandó témái voltak Tusványosnak, a külhoni magyarság kérdése mindig középpontban szerepelt, akár a státustörvényt, akár a honosítást készítették elő, de nagyon fontos a továbblépés is, hogy az autonómia széles értelemben vett megvalósulása eredményes legyen. „Úgy emlékezzünk az elmúlt 25 évünkre, hogy ez a jövőt szolgálja, bízom abban, hogy váltakozó szereposztásban, de ugyanazt a dalt fogjuk játszani, és ha ezt tusványosi szellemben tesszük, akkor egyre jobban játsszuk majd ugyanazt a darabot” – zárta nyitófelszólalását Németh Zsolt. David Campanale a BBC újságírójaként érkezett ’89 decemberében Kézdivásárhelyre, és ő volt az, aki Németh Zsoltékkal közösen álmodta meg a szabadegyetemet. Most az Európai Unió válságáról szólt, arról, hogy vissza kellene térni a létrehozásakor meghirdetett elvekhez, mert hanem az EU egy Szovjetunióhoz hasonló rendszerré válhat, amely sok mindent ígér, de semmit nem teljesít. Huszonöt éve is felmerültek ezek a kérdések, igaz, más hangfekvésben, s azóta egyre nyilvánvalóbb, hogy a keresztény szellemiséget kell visszahozni Európa életébe. Magyarország alaptörvényébe is beiktatta ezt és üzenetét, és meg kellene hallania Európa többi részének – fejtette ki az angol újságíró. Toró T. Tibor arról szólt, hogy Tusványos Köztársaság alapító oklevelében előrevetítették a térség országainak EU-csatlakozását, megalapozták az elmúlt 25 év történelmét. Tusványos egy kis elitista, virtuális köztársaságnak indult, amely egy hétre minden nyáron leköltözik a földre, összeül parlamentje, melynek mindenki tagja, aki részt vesz „ülésein”. „Ebben a parlamentben születnek meg azok a történetek, amelyekből aztán történelem lesz” – fejtette ki. Tárnok Mária, a főszervező Pro Minoritate Alapítvány elnöke elsősorban technikai részleteket árult el: 25 helyszínen zajlanak a programok, 12 partnerintézménnyel dolgoznak együtt, vannak itt 25 évvel ezelőtti előadók és olyan fiatalok is, akik először jöttek el – mondotta. Sándor Krisztina elsősorban az elmúlt Tusványosok eredményeire tért ki, az itt megfogalmazott, valósággá vált terveket sorjázta. „Talán a legfontosabb eredmény Tusványos gondolkodásformáló ereje, lehet, nagyképűen hangzik, de a jelenlegi magyar kormány nemzetpolitikáról való gondolkodásában ez a rendezvénysorozat meghatározó szerepet játszott” – mondotta. Továbbra is vágyott célunk az autonómia, és amíg ez a térség el nem nyer valamilyen autonómiaformát, addig mindenképpen találkozni fogunk Tusványoson – hangsúlyozta. Potápi Árpád, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára kitért arra, hogy meglátása szerint kiemelt jelentősége van Tusványosnak a magyar nemzet életében és a nemzetpolitikában. Hangsúlyozta, a következő napok lehetőséget teremtenek a számvetésre, de a ránk váró negyedszázad céljainak megfogalmazására is. „Szeretnénk, ha 25 év múlva már a megvalósult autonómiákról tudnánk beszélni, és ha már ezek működéséről kellene vitatkoznunk, és nagyon jó lenne, ha nemcsak a megvalósult székely autonómiáról, hanem a Partiumot, a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai önrendelkezést is ide tudnánk sorolni” – jegyezte meg. „Talán a legfontosabb az lenne, ha a magyarságról 25 év múlva úgy tudnánk beszélni, mint erős, feltörekvő, gyarapodó nemzetről, amely újra szeretné megtölteni a Kárpát-medencét, békében és biztonságban élve” – fogalmazott Potápi Árpád. Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere idén is viccekkel fűszerezte házigazdai köszöntőjét. A magyar (elsősorban az erdélyi) politikát az észak-erdélyi autópálya gyalui letérőjéhez hasonlította: kacskaringós, néha záróvonalon kell át, hágnunk, néha szembemegyünk a forgalommal, de haladunk előre. Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. július 24.et erős Közép- Európa erős magyar-román viszony nélkülA magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint nem lehet erős Közép-Európa erős magyar-román viszony nélkül. Németh Zsolt a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai tusnádfürdői hivatalos megnyitóján örvendetesnek mondta, hogy gazdasági vegyesbizottsági ülés volt az előző héten, de fontosnak tartotta, hogy az értékközösség területén is előrelépés történjen, bizalmi viszonyt teremtsenek Romániával, s az építkezésbe bevonják a kisebbségek legitim képviseletét is. A bizottsági elnök fontosnak nevezte, hogy a legfelsőbb szintű párbeszédet újraindítsák Magyarország és Románia között. Németh Zsolt szerint Közép-Európával kapcsolatban az elmúlt 25 évet "oldódó bizalmatlanság és egyre erősödő érdekközösség" jellemezte. Kiemelte: gyarapodó Közép-Európát szeretnének, amely biztonságos és a nyugati szövetségi rendszerhez szervesen illeszkedik. Demokratikus Közép-Európát szeretnének, ahol az emberi és kisebbségi jogokat egyaránt maximálisan tiszteletben tartják. Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: sok szempontból szimbolikus jelentőségű az idei esztendő és rendezvény. Értékelése szerint a rendezvénysorozatnak a magyar nemzet életében és a nemzetpolitikában kiemelt jelentősége van. Mint mondta, az elkövetkező napokban lehetőség nyílik a számvetésre és arra, hogy azokat a célokat megfogalmazzák, amelyek a következő negyedszázadra vonatkoznak. Hozzátette: 2010 óta számtalan olyan dolog valósult meg, amely korábban elképzelhetetlen volt, és a munkát folytatni kell. Szeretnék, ha 25 év múlva már a megvalósult autonómiákról vitatkozhatnának, és jó lenne, ha a Partiumot, a vajdasági, felvidéki és kárpátaljai önrendelkezést is ide tudnák sorolni – jegyezte meg. Ha a magyarságról mint erős, gyarapodó nemzetről beszélhetnének, amely újra szeretné megtölteni a Kárpát-medencét, s békében és biztonságban él. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kiemelte: alapvetően nem az aktuálpolitika határozza meg "a tusványosi köztársaság" jövőképét, hanem egy olyan jövőbe vetett hit, hogy a Kárpát- medencében a magyarság képes jövőt "kigondolni és teremteni" magának. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány nemzetpolitikáról való gondolkodásában Tusványos meghatározó szerepet játszott. Szerinte jó irányba tudják befolyásolni a magyarországi politikusok gondolkodását. Hozzátette: a jövőben erősíteni kell a román-magyar párbeszédet. Tárnok Mária, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke a szervezők nevében elmondta: a 25. táborban 25 helyszínen, több száz előadó fordul meg a hét folyamán. A köszöntők után a hivatalos megnyitón is levetítették a Történtekből történelem – Tusványos 25 című filmet. Az 1989-es romániai forradalom filmes történeteit elevenítették fel a közmédia sátrában Aki tévézik, ott van, ahol történik valami – mondta Balogh László rendező-operatőr, a Közszolgálati Közalapítvány (KSZKA) Kuratóriumának elnöke a közmédia tusványosi rendezvénysátrában szerdán rendezett filmvetítésen, amelyen az 1989-es romániai forradalom napjaiban Aradon és Temesváron készült felvételeit mutatta be. Balogh László a Magyar Demokrata Fórum (MDF) akkori szegedi elnökségi tagjaként, a regionális stúdió munkatársaként az elsők között volt, akinek sikerült átjutnia a magyar- román határon a Ceausescu-diktatúra elleni felkelés napjaiban: gyógyszerből és vérkészítményekből álló segélyszállítmányt juttattak el a temesvári kórházakba, ahol sebesült kommunistaellenes felkelők tucatjait ápolták. A KSZKA Kuratóriumának elnöke elmondta: a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen először kerültek a nyilvánosság elé a szabadságvágy és a magyar-román szolidaritás megannyi nagyszerű gesztusát megörökítő felvételek, miután a rendszerváltás idején a Magyar Televízió akkori vezetése nem tűzte műsorra azokat. Parázs vita Magyarország gazdasági teljesítményéről Parázs vita alakult ki a diáktábor fősátrában szerdán a Fidesz és az LMP képviselői között Magyarország gazdasági teljesítményével és EU-politikájával kapcsolatban. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy Magyarország jobban teljesít, míg Schiffer András, az LMP frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy az ország leszakadó pályán halad az Európai Unióban. Schiffer András megannyi adatot felsorolva állította, hogy növekszik a magyar gazdaság lemaradása az Európai Unió átlagához képest. Seszták Miklós miniszter szerint a magyar lakosság ezt nem így érzékeli, amit az április 6-án tartott parlamenti választás eredménye is jól mutat. Rogán Antal azzal érvelt, hogy a magyar gazdaságpolitikának nemcsak a makrogazdasági mutatók javítása volt a célja, hanem az is, hogy a háztartásokban is érzékelhető legyen a gazdasági teljesítmény növekedése. Népújság (Marosvásárhely) 2014. július 24.Tusványos: az alapelvek változatlanokKözép-Európa súlya a román–magyar viszony erősségétől függ Változnak az idők, az emberek, a helyszínek, a különböző személyek beosztásai, de az alapelvek és gondolatok változatlanok maradnak – fogalmazott egy résztvevő a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerda reggeli hivatalos megnyitóján arra utalva, hogy Németh Zsolt már nem a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, hanem „csak” az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az anyaország nemzetpolitikáért felelős államtitkára pedig már nem Répás Zsuzsanna, hanem Potápi Árpád János. A megfogalmazott gondolat ugyanakkor arra is vonatkozott, hogy 1997-ben a nyári szabadegyetem a Kovászna megyei Bálványosról a Hargita megyei Tusnádfürdőre költözött. A százötven személy szervezte, jelzésértékűen huszonöt helyszínen zajló, több száz előadót felsorakoztató Tusványos tegnapi hivatalos megnyitóján Németh Zsolt a román–magyar viszonyról beszélt, hangsúlyozva: Közép-Európa súlyát a román–magyar viszony erőssége határozza meg. Örömének adott hangot annak kapcsán, hogy múlt héten ülésezett a két ország gazdasági ügyeinek összehangolásával foglalkozó vegyes bizottság. – Az értékközösség mentén megvalósuló bizalmi hangulat megteremtése a legfontosabb. Az előrelépés érdekében be kell vonnunk a kisebbségek képviselőit is – fogalmazott a politikus. Szerinte kiemelkedően fontos, hogy az elkövetkező időszakban a két ország legfelsőbb szintű képviselői párbeszédet folytassanak, s a dialógus újrainduljon. Németh Zsolt kitért Szerbia uniós integrációjának továbbvitelére az elmúlt években elindított úton. Fontosnak tartotta, hogy a tusványosi rendezvényen is elítéljék a maláj utasszállító gép kelet-ukrajnai lelövését, és részvétet nyilvánítsanak. Ki kell nyilvánítani, hogy Ukrajna esetében sokkal határozottabb és eredményesebb válságkezelésre van szükség – szögezte le Németh Zsolt. Szabadság (Kolozsvár) 2014. július 24.TusványosmentességTusványos hetében egyszerűen nem lehet „tusványosmentesen” tekinteni a világra. Pedig a maláj gép tömeggyilkosságnak is tekinthető katasztrófája, illetve az azt előidéző, amúgy is nyugtalanítóan közel lévő ukrajnai háború bőven indokolná, hogy a Buk-rakétákon kívül momentán semmi más ne férjena látókörünkbe. Vagy az RMDSZ kormányszédelgése, amely immár a szövetségen belül is egyre több jelentős szereplő „morálesztétikai” érzékét bántja. Negyedszázad alatt azonban olyan mértékben belénk ivódott ez a júliusi szűk hét, hogy csak valami egészen izmos világesemény lenne képes megbillenteni a rögzített kameraállást. Amit vélhetően egyikünk sem kíván – még így, látatlanban sem. Pedig néhány illúzióval kétségtelenül leszámolhattunk már. Például azzal, hogy a világ – de legalábbis a mi kis magyar világunk – megváltásának kizárólagos helyszíne az Olt-menti tábor. A magyar–román párbeszéd évek óta magányos megmondóemberek üdvrivalgás övezte felbukkanására korlátozódik. A magyar–magyar diskurzus is monológgá szelídült, a kormány bel- és kültagjának egyszerre számító RMDSZ-t ugyanis többnyire csak olyanok képviselik, akik erre a néhány napra szívesen leveszik zakójuk hajtókájáról a tulipános jelvényt. Mindezek a felismerések és a negyedszázados jubileum fakasztotta ellágyulás látszólag amolyan nosztalgiázósra látszanak hangolni az idei Tusványost. Nem baj, ha így lesz, ilyen is kell. Az eredendő érdemeket ez sem csorbítja, hiszen nem véletlen, hogy a jelenlegi magyar kormány tagjainak már rég nem kell minden alkalommal a kályha sarkától kezdeni az elszakított nemzetrészek magyarsága helyzetének ecsetelését. És talán ez a válasz arra az értetlenkedésre is, amely változatlanul felüti a fejét kevésbé „tusványos” anyaországi ismerőseink körében: mitől ilyen népszerű Erdélyben a Fidesz? És ezek az érdemek állandósulnak, talán még a programoktól, a zenei felhozataltól függetlenül is. Hiszen lassan millióhoz közelít az anyaország határain kívülre szorult magyar állampolgárságú emberek száma, s a korszakos ötlet, a szándék, de talán a technikai részletek is ebben a medvék és borvizek őrizte völgyben körvonalazódtak. És ezt az identitást növelte az április 6-i parlamenti választás is, amikor immár a határon túliak is legitimálták a kurzust, amely Bálványoson is formálódott. Amint a laptestben olvasható visszaemlékezésekben is láthatják majd, az egyik alapító atya, Németh Zsolt már nagypapai tusványozásait vizionálja. Úgy legyen! Ami biztos, hogy ma már gyermekeink is eljárnak Tusványosra, s amikor az előadósátrak alatt is viszontlátjuk őket, titokban talán vállon veregetjük magunkat. Az időtlen idő nekünk dolgozik. Csinta Samu, Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. július 25.„Erős” magyar–román viszonyNem lehet erős Közép-Európa erős magyar–román viszony nélkül – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Tusványoson. A megállapítással csak egyetérteni tudunk, éppen ezért sajnálatos, hogy a magyar–román viszony a kilencvenes évek óta nem volt olyan mélyponton, mint most. Mind Bukarest és Budapest, mind Bukarest és a romániai magyar közösség tekintetében. Az okok nagyjából ismertek: Budapesten 2010-ben olyan kormány került hatalomra – és kapott a kormányzás folytatására idén újabb négyéves felhatalmazást –, amelynek retorikájában erőteljes szerepet kap a magyar nemzet egységes mivolta országhatároktól függetlenül. Ennek részeként bevezette a könnyített honosítás intézményét, és világossá tette: a szomszédos országokkal fennálló viszonyt alapvetően meghatározza magyar szempontból, hogyan bánnak az illető kormányok az országok területén élő magyar közösséggel. Romániában viszont olyan kabinet került 2012-ben kormányra, amely már eleve rosszhiszeműen viszonyult a magyar ügyekhez, hiszen a MOGYE magyar főtanszékeinek létrehozása miatt buktatott kormányt. A székely zászló és egyéb magyar jelképek elleni hatósági hadjárat unalomig ismert, az utóbbi időben viszont a bukaresti külügy valóságos magyarellenes ámokfutásba kezdett: a kisebbségek ellen lépett be egy nemzetközi perbe, üdvözölte a trianoni diktátumot, majd megtagadta két magyar konzuli iroda létrehozását. A bukaresti lépések közvetlen oka továbbra is egyértelmű: a PSD semmilyen érdemi, a polgárok életszínvonalának növekedését és közérzetének javulását szolgáló eredményt nem tud felmutatni, ezért továbbra is a soviniszta, magyarellenes érzelmek gerjesztésében látja a szavazatszerzés leghatékonyabb módját. (Ne feledjük: ősszel államfőválasztás lesz). Ebben még a vele koalícióban kormányzó RMDSZ sem képes megakadályozni, ami jól jelzi a magyar szervezet kormányzati súlyát. Hogy a nemzeti retorika a magyar kormányoldal szempontjából sem mentes a választási megfontolásoktól, az is nyilvánvaló. A nemzetegyesítésre való hivatkozás egyrészt az erre fogékony anyaországi, másrészt az újonnan honosult határon túli polgárok szavazatait biztosíthatja. A konfliktus fő oka ugyanakkor az, hogy a román politikum a nemzetépítési folyamat egyetlen útjának továbbra is a kisebbségektől való megszabadulást tekinti. A kisebbségek „integrálásának” egyetlen módozatát az asszimilációban látja, ezért is tesz meg mindent annak érdekében, hogy a kisebbségi ügy még véletlenül se legyen a mostaninál jobban számon kérhető nemzetközi szinten. Ebben amúgy mindegyik fősodratú román párt egyetért, a most kormányon levő PSD azonban – már csak a gazdasági körülmények miatt is – jobban hajlik a magyarellenes megnyilvánulásokra. A magyar kormány határok fölötti nemzetegyesítő lépéseiben Bukarest továbbra is a trianoni határok megkérdőjelezésének szándékát látja, az akkor, illetve 1947-ben másodszor is megszerzett területek újbóli elvesztésétől fél. A román külügy lépéseivel tehát ezt igyekszik ellensúlyozni, megpróbálja minden lehetséges eszközzel akadályozni a magyar–magyar integrációt. Románia – cinikusan – példaértékű román kisebbségpolitikáról beszél, és az önrendelkezési formák akadályozásának számon kérését azzal üti el, hogy az autonómia és a kollektív jogok biztosítását egyetlen nemzetközi szerződés sem szabja meg kötelezettségként. Közben pedig – például a kisebbségi jogok uniós szintű rögzítését célzó Minority SafePack ellen perbe lépve – épp hogy mindent megtesz az ellen, hogy megszülessen egy ilyen jellegű nemzetközi egyezmény. Sportnyelven szólva: innen lenne szép felállni, és eloszlatni a román bizalmatlanságot. Ami már csak azért sem könnyű, mert a magyarok kipellengérezése és „szívatása” még mindig az egyik leghálásabb szavazatszerzési módszer Romániában. A magyar diplomácia feladata az, hogy – többek között a nemzetközi fórumok és a legitim magyar kisebbségi szervezetek bevonásával – megtalálja a baráti meggyőzést és a nyomásgyakorlást egészséges mértékben ötvöző módszert arra, hogy megértesse Bukaresttel: ha a nagyváradi vagy a csíkszeredai magyar szabadon használhatja minden hivatalban az anyanyelvét, és közben a román mellett magyar állampolgár is, az még nem azt jelenti, hogy Erdély vagy a Partium fölött a magyar fél meg akarja kérdőjelezni Románia szuverenitását. Csakis így lehet valóban „megerősíteni” a román–magyar viszonyt és a közép-európai együttműködést. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy Magyarország nemzetközi pozíciói megerősödjenek. Románia ugyanis világossá tette: jelenleg csakis nemzetközi nyomásra lenne hajlandó az autonómia bármilyen formáját érintően engedni. A szövetségesek megszerzéséhez azonban lényeges, hogy Magyarország tekintélye a jelenleginél jóval nagyobb legyen. Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár) 2014. július 26.KözleményTőkés László a magyar kormányfővel tartott előadást a Tusványoson Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével, a Fidesz elnökével közösen tartott nagy közönség- és médiaérdeklődést kiváltó fórumot Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik július 26-i zárórendezvényeként. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a bálványosi folyamat egyik elindítója volt a protokollmentes fórum moderátora. Elsőként a kormányfő kapott szót, előadását a magyar közmédia élőben közvetítette. Az erdélyi szabadegyetem visszatérő előadójaként Orbán Viktor azzal kezdte, hogy legutóbbi tusványosi beszéde óta a kormányzó polgári keresztény és nemzeti erők megnyerték a választásokat Magyarországon. Hozzátette, a „morális egyensúly” megnyilvánulásának tekinti a kétharmados győzelmet, hiszen 2004 decemberében az államhatárokon kívül élő magyarok visszafogadása ellen szavazó erők „úgy nyerték el méltó büntetésüket”, hogy a határon túli magyarok voksaival jött össze a Fidesz–KDNP kétharmada. Az elmúlt negyedszázadot kiértékelő idei szabadegyetemre 1989-es rendszerváltóként kapott meghívás, ezért rámutatott: azóta felnőtt egy olyan nemzedék, amely – személyes élmények híján – már nem tud referenciapontként tekinteni a rendszerváltásra. Amit ennyi idő után le kellene már zárni, ma ugyanis hasznosabb a világban most zajló változásról gondolkodni, a 2008-ban nyilvánvalóvá vált világgazdasági, világhatalmi átrendeződést tekintve kiindulópontnak – mondta a nemzet miniszterelnöke –, hiszen a polgárok a magyar vezetőktől azt várják el, hogy dolgozzák ki azt az új államszerveződést, amely a liberális államszerveződés korszaka után – a kereszténységet, szabadságot, az emberi jogokat tiszteletben tartva – ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget. „Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei magyar közösségnek, sőt a világon szétszóródott teljes magyar nemzeti közösségnek” – mondta egyebek mellett Orbán Viktor. Tőkés László a maga során egy történeti áttekintéssel és egy aktuálpolitikai körképpel kezdte, melynek során kijelentette: Romániában nem zárult le a rendszerváltás, mert még mindig az „utódkommunisták” vannak hatalmon. „Nem engedünk a 48-ból, 56-ból és 89-ből. Befejezetlen forradalmainkat be kell fejeznünk, a rendszerváltozást be kell fejeznünk” – fogalmazott, majd vitába szállt azzal a tusványosi gondolattal, hogy 25 év múlva már az autonóm Székelyföld lehet a gazdája a szabadegyetemnek. „Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. Most kell cselekedni. Most van itt az ideje az autonómiának” – jelentette ki. Már csak azért is, mert az erdélyi magyar közösség olyan nyomás alatt van ma is, hogy az asszimiláció és kivándorlás kártékony következményei nyilvánvalóak, és folyamatosan zajlik Székelyföld gyarmatosítása. Bebizonyosodott, hogy a ránk kényszerített hagyományos kisebbségpolitika, az európai normák és az egyéni jogokra való hivatkozás a magyarok esetében nem járt eredménnyel. Egyedül az önrendelkezés teljes kivívása hozhat jövőt és felemelkedést. Mint mondta, áttörést kell elérni az autonómia kérdésében nemcsak a magyarok, hanem a kisebbségben élő román közösségek javára is. Úgy vélte, Európa is megérett arra, hogy rendszerváltozást hajtson végre, mert jelenleg elutasítja, hogy az őshonos kisebbségi közösségek ügyeivel foglalkozzék. Szükségesnek nevezte, hogy Európa is szolidárissá váljon a nemzeti kisebbségek törekvéseivel. „Magunktól nem leszünk képesek véghezvinni a kívánt változásokat” – tette hozzá az EP-képviselő. Kijelentette: ahhoz, hogy Európa meghallhassa az autonómiaigényt, a magyar közösségek képviselőinek ugyanazt kell mondaniuk. Európa könnyen lesöpri az asztalról autonómiatörekvésünket, ha a magyar vezetők mást és mást mondanak neki ebben a tárgyban. Ugyanazt kell mondani Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban, Kijevben, Budapesten, Brüsszelben és Strasbourgban – hangoztatta Tőkés László. Lelkipásztori minőségében bibliai példákat is felhozott, igei alapú gondolatokat fogalmazott meg. A „lészen autonómia” kijelentéssel például az ószövetségi „legyen világosságot” ötvözte Gábor Áron 1848-as „lészen ágyú” fogadalmával. Orbán Viktor gondolatait folytatva Tőkés László úgy fogalmazott, a magyarországi választások által megtörtént a teljes mértékű korrekciója annak a trianoni típusú kisiklásnak, aminek tíz évvel ezelőtt, 2004-ben – a már említett népszavazás alkalmával – lehettünk tanúi. Magyarország és a nemzetrészek elszántságával és politikai akaratával felállhatunk poszttrianoni és posztkommunista legyöngült állapotunkból. Romániában és az Európai Unióban is szükség volna olyan – a Magyarországon 2010 és 2014 óta zajló – második rendszerváltásra, ami nem csak ideológiai, de nemzetpolitikai szinten is végbemegy. A rendszerváltáshoz azonban párbeszédre van szükség: a bálványosi folyamathoz hasonló magyar-román és magyar-magyar párbeszédre. Tőkés László szerint Romániában még nem alakult ki a párbeszéd kultúrája, de még az RMDSZ vezetői is elzárkóznak az őket bírálókkal való dialógustól, lám, a meghívás ellenére távol maradtak az idei Tusványostól is. A jövőben senki sem térhet ki a párbeszéd elől – jelentette ki Tőkés László. Az összefogást sürgetve azzal zárta beszédét: ahhoz, hogy komolyan vegyenek bennünket, egységesítenünk kell autonómiapolitikánkat. Egy felvetésre reagálva az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke leszögezte: a romániai magyar politikai összefogás meghiúsulása miatt történhetett meg, hogy ő maga most fideszes képviselőként tagja az Európai Parlamentnek, amiben nem lehet kivetnivalót találni, hiszen a Fidesz–KDNP egy nemzeti listát állított és vitt győzelemre az EP-választásokkor. Ettől ő még továbbra is erdélyi képviselőként szolgálja a magyarság ügyét Brüsszelben és Strasbourgban, illetve ahol kell. Tusnádfürdő, 2014. július 26. Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája 2014. július 27.Orbán Viktor „illiberális” demokráciája TusványosonOrbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a világhatalmi pozíciók elmozdulásának tekintetében a liberális államforma feladásának fontosságát és a rendszerváltás folyamatának lezárását hangsúlyozta, míg Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke utóbbi kijelentéssel vitába szállva úgy vélekedett, még nem tekinthető lezártnak a rendszerváltás. Orbán Viktor: a versenyképes modern állam megteremtéséért el kell szakadni a nyugat-európai dogmáktól és ideológiáktól A magyar nemzet két legmeghatározóbb politikai személyiségét Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati hagyományos zárófórumán Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke üdvözölte. Történetekből történelem: erre a címre fűzte fel a beszélgetést „a nemzet miniszterelnöke” és „a huszonöt éve kirobbant temesvári forradalom szikrája”. Milyen történetek következnek a harmadik Orbán-kormány, illetve az egész Kárpát-medencei magyarság számára? – indította kérdéssel a vitafórumot Németh Zsolt. Köszönet a külhoniaknak „Egy éve azzal kezdtem a beszédem, hogy a Magyarországon esedékes választások előtti utolsó tusnádfürdői találkozón vagyunk – most azt mondhatom, hogy a megnyert választásokat követő elsőn” – szólt a tapsviharral üdvözlő közönséghez Orbán Viktor. A miniszterelnök a legutóbbi parlamenti választások után „méltatlanul kevés figyelmet kapott mozzanatát” idézte fel, miszerint a Magyarországon kormányzó polgári keresztény és nemzeti erők a parlamenti helyek kétharmadát úgy szerezték meg, hogy abban kiemelt szerepe volt az anyaországon kívül szakadt magyaroknak is. Jelentem, létezik a politikában a morális egyensúly. Évekkel ezelőtt arról beszélgettünk, a bosszúnak milyen nemes formája lenne, ha a 2004 decemberében az államhatárokon kívüli magyarok visszafogadása ellen szavazó politikai erők úgy nyernék el büntetésüket, hogy egy választáson éppen a külhoni magyarok voksaival jönne létre a többség vagy a kétharmad. Ebben sok mindenkinek – a gondviselésnek, a szavazóknak, a törvényalkotóknak és azoknak is, akik ellenünk fordultak, lehetőséget adva arra, hogy a jó felülkerekedjék – szerepük volt” – mondott köszönetet. Válság mint kiindulópont Orbán Viktor idei beszédének középpontjában azonban nem a választások, hanem a jövőről való gondolkodás lehetséges módjai álltak. „A mi nemzedékünk számára a '89-es rendszerváltás az az élmény, tapasztalat, amihez mindent mérünk, amiből kiindulhatunk – de ma inkább hátrányunkra van, mint segítségünkre. A fiataloknak már hosszú évek óta nehézséget okoz, hogy a rendszerváltást tekintsék referenciapontnak. Több haszna is lenne annak, ha a rendszerváltást egy lezárt történelmi folyamatnak vennénk, tapasztalatok tárházának, és nem a jövőről való gondolkodás kiindulópontjának” – alapozta meg a miniszterelnök a liberalizmussal való szakításról szóló gondolatmenetét. „Állítom, hogy a rendszerváltáshoz hasonló értékű és súlyú változás zajlik ma a világban, ennek nyilvánvalóvá válását a 2008-as pénzügyi világválságként azonosíthatjuk. Ha alaposan elemezzük mindazt, ami körülöttünk zajlik, ez egy másik világ, mint amiben hat évvel ezelőtt éltünk. Ennek a változásnak az illusztrálására összegyűjtöttem néhány gondolatot a nyugati világból. Ha az ember a 2008 előtti – mondjuk úgy, hogy liberális világszemléletből – nézi ezeket a mondatokat, akkor megdöbben” – figyelmeztette a közönséget, átfogó tájékoztatást is nyújtva például az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi helyzetére is. „Az Államok elnöke többször is beszélt arról, hogy az egész társadalom – élén a kormánnyal – feladata harcot indítani a pénzügyi rendszerből származó cinizmussal szemben. Beszélt arról is, ha egy dolgozó amerikainak választania kell a család és karrier között, akkor le fognak maradni a világgazdaságban. Ugyanakkor nyíltan beszélt a gazdasági patriotizmusról, arról, hogy a külföldieket foglalkoztató nagyvállalatok fizessék meg méltányos részüket az adókból. 2008 előtt ilyet kijelenteni a nemzetközi diskurzusból való kirekesztettséget vonta volna maga után” – mondta Orbán. Kitért egy neves intézet közelmúltban készítette elemzésre is – amely szerint a liberális érték ma a korrupció, a szex és az erőszak megtestesítője –, illetve a Nyílt Társadalom Alapítvány Nyugat-Európát górcső alá vevő tanulmányára. „Olyat ír, hogy Nyugat-Európát annyira lefoglalta a bevándorlók helyzetének megoldása, hogy megfeledkezett a fehér munkásosztályról. Vagy azt mondja a brit miniszerelnök, hogy az Európában bekövetkezett változások következtében sokan ingyenélők lettek a jóléti rendszerek hátán. A fentről lefelé építkező gazdasági modell helyett egy középről növekvő gazdasági modellre lenne szükség” – osztotta meg véleményét a miniszterelnök. Globális versenyképesség működőképes államformával „Manapság meg tudjuk mondani, hogy egy ország vagy gazdasági érdekcsoport mitől versenyképes a nemzetközi gazdaságban. Azonban sokak szerint – én ehhez a csoporthoz tartozom – nem ez a fő cél, hanem a versenyfutás annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ezzel magyarázható, hogy ma slágertéma azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisak, nem liberális demokráciák, talán még nem is demokráciák, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket. Ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben Szingapúr, Kína, India, Oroszország és Törökország. Mi is megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a modern államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket versenyképessé tegye a világban” – részletezte. „A demokrácia nem szükségszerűen liberális” „Bátor kijelentésként” tárta a hallgatóság elé a kormányfő abbeli meggyőződését, hogy egy demokrácia nem feltétlenül liberális – de attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia. „Az államszerveződések három formáját ismerjük: a nemzetállamot, a liberális és a jóléti államot. Kérdés az, hogy most mi kell? A magyar válasz az az, hogy egy munkaalapú állam időszaka következik, amely vállalja, hogy karakterét tekintve nem liberális. A liberális társadalomszervezés kiindulópontja két ember közötti viszony tekintetében arra a gondolatra épül, hogy minden olyat meg szabad cselekednünk, ami a másik szabadságát nem sérti. De nem világos, hogy ki fogja megmondani, mikortól sérti valami az én szabadságomat. Miután senkit nem jelöltünk ki arra, hogy ezt eldöntse, ezért folyamatosan azt tapasztaltuk, hogy az erősebb döntötte el. Aki gyengébb, azt letaposták” – elemezte a liberális államforma hátrányaitVégezetül Orbán Viktor úgy nyilatkozott, „bár kevésnek tűnhet egy magas hivatalt betöltő embertől ilyet hallani, bármi megtörténhet”. „Megtörténhet az, hogy egy szomszédos állam légterében lelőnek egy utasszállító repülőgépet, és több százan meghalnak. Megtörténhet, hogy az Egyesült Államokban a szenátus és a képviselőház együtt beperli az elnököt folyamatos hatáskörtúllépésért, sőt el is ítélik ezért. De az is megtörténhet, hogy a magyarok több száz milliárd forint értékben visszakapnak olyan pénzeket a bankoktól, amit nem szabadott volna tőlük elvenni. Félelem, begubózás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a Kárpát-medencei és a világban élő magyar közösségnek. Könnyen megtörténhet, hogy eljön a mi időnk” – zárta felszólalását. Helyrehozott trianoni típusú kisiklás Idén van a tizedik évfordulója a 2004. december 5-ei népszavazásnak, amellyel kapcsolatban Tőkés László úgy vélekedett, az idei választási győzelem és a mostani nemzetpolitika teljes mértékű korrekcióját jelenti annak a trianoni típusú kisiklásnak, melyre tíz esztendeje került sor. „Tusnádfürdőn idén történetekből összeálló történelemről beszélünk. Egy ilyen történet az áldott emlékű Vaszi Jánoskáé, aki éppen harminc évvel ezelőtt esett áldozatul a Ceaușescu diktatúra provokációjának. A sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobornál elkövetett robbantás folytán megjegyzem, hogy a tettesek kilétére azóta sem derült fény. Egy másik időszerű történet Ioan Selejan, Székelyföldre kirendelt ortodox érsek kitüntetése a román hadsereg legmagasabb érdemrendjével, a román hadsereg imázsépítésének a támogatásaképpen. Emellett elárasztása után mintegy harminc évvel összedőlt Bözödújfalu római katolikus temploma – beszédes mementójaként a Ceaușescu-féle falurombolásnak” – emlékezett az EMNT elnöke a diktatúra legsúlyosabb tetteire. „Lészen autonómia!” Az elhangzott felsorolásban így találkozik emberi történet és nemzeti, erdélyi történelem, és állnak össze történelemmé az évfordulók, eseti történetek – emelte ki. „A napokban valaki azt mondta, hogy a következő huszonöt év elteltével már a sikeresen megvalósult erdélyi autonómiáról számolhatunk be. Sajnos nem sok okunk és alapunk van ilyen mértékű derűlátásra. Amint a tavalyi táborban megfogalmaztuk, a mi időnk most van, most kell cselekedjünk, most van itt az ideje az autonómiának” – emlékeztetett az önrendelkezés kivívásának halaszthatatlanságára. Orbán Viktornak a rendszerváltáson való túllépésről tett kijelentésével Tőkés vitába szállt, mivel szerinte a bálványosi műhely az 1989-ben elkezdődött rendszerváltozás folyamatát testesíti meg, ilyen szempontból pedig még nem tekinthető lezárt múltnak, mivel Romániában az utódkommunisták tértek vissza 2012-ben, „és azóta is nyögjük az uralmukat”. Úgy értékelte, a ránk erőltetett kisebbségpolitika eredménytelennek bizonyult, az európai normák – miként a liberális állam modellje – nem vált be nemzetünk vonatkozásában és jövőnkre nézve. „Mondjuk hittel: lészen autonómia! Ez az a nemes szándék, mely teljes körű nemzeti összefogással kivezethet bennünket elesett állapotunkból, és Magyarország teljes önrendelkezése a mi erdélyi többszintű autonómiánkat, Székelyföld és Partium területi autonómiáját is biztosíthatja” – vélekedett. Szükséges rendszerváltozás az EU-ban is Aktuálpolitikai vizekre evezve Tőkés László hangsúlyozta: be kell fejeznünk a huszonöt évvel ezelőtt elkezdődött forradalmainkat. „Nevezhetjük úgy is, hogy ez a rendszerváltozás folytatása, de úgy is, hogy a második rendszerváltozásra van szükség itt Romániában. Nemcsak ideológiai rendszerváltozásra gondolok, hanem nemzetpolitikairól is beszélnünk kell. Az autonómiaharc a mi szabadságharcunk. A rendszerváltozásnak az Európai Unióban is tovább kell folytatódnia – gondolok itt az európai polgári kezdeményezések sorsára, az RMDSZ ezzel kapcsolatos kormányzati vesszőfutására, a Fidesz-KDNP nemzeti listájára, a választási győzelmére, mely egyesíti a külhoni magyar közösségeket képviselőik által” – fejtette ki Tőkés. Igazolatlan hiányzás az RMDSZ-nek A párbeszéd ügyére térve Tőkés sajnálattal említette meg a nagy hiányzó, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevét, akik Tusnádfürdőre meghívást kaptak, de szervezeti felső szinten távol maradtak. „Külön örvendünk, hogy vannak, akik eljöttek ide az RMDSZ képviselőiként” – utalt a fórumon hallgatóként jelen lévő Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterre, Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei önkormányzati elnökre. „Szomorú dolog, hogy jobban szót ért az RMDSZ Victor Pontával, mint saját magyar atyafiaival. Ez a párbeszédre való alkalmatlanság oda vezetett, hogy nemzeti listán kellett helyet biztosítani egy erdélyi képviselő számára” – utalt az EP-választások meghiúsult közös listájára. Tőkés László arra a „vádra” is reagált, miszerint itt hagyta Erdélyt azzal, hogy a Fidesz európai parlamenti listáján vállalt szerepet. „Erdélyi képviselő vagyok. A jövőben senki nem térhet ki a párbeszéd elől, még maga az RMDSZ sem. Felszólítom tehát ezen a helyen is őket, hogy vállalkozzanak, és legyenek készek a párbeszédre, ha tetszik a nemzeti együttműködés rendszere. Magyarország nagyon jó példát mutat, Orbán Viktor még Szatmárnémetibe is elment találkozni Kelemen Hunorral. Egységesen kell képviseljük a magyar ügyet, az autonómia ügyét Európában” – intézett felhívást az RMDSZ irányába. Melyik erdélyi magyar pártot képviseli Orbán Viktor? A fórum utolsó blokkjában helyet kapott, közönség irányából érkezett észrevételek között felmerült „kit képvisel Orbán Viktor?” kérdésre a miniszerelnök határozott választ adott: az erdélyi magyar politikusokkal ápolt kapcsolatok barátiak is, és ezeket soha nem fogja politikai irányvonal meghatározni. „Kormányzó párt is vagyunk, tehát egyszerre kell figyelembe vennünk, hogy van egy Fidesz-KDNP, és van egy magyar kormány. Nem ugyanazt engedheti meg magának egy politikai párt, mint a kormány, sőt nem is tekintheti ugyanazt a feladatának. A magyar kormány dolga, hogy az egészet nézze. Ha belesodródik a részek közötti vitába, akkor ki fogja nézni az egészet? Nem engedheti meg magának a kormány azt sem, hogy nyakra-főre állást foglal olyan vitákban, amelyek az erdélyi magyar közösség belső vitái. Van véleményem, de ezt nem szabad politikai cselekvéssé átalakítani” – foglalt állást. „Ellenzem a bevándorlást” „Határozottan ellenzem azt az európai politikát, amely elfogadja, sőt támogatja a bevándorlást. Ha azt tapasztaljuk, hogy menekültek közelítenek Európa felé, akkor nem az a dolgunk, hogy befogadjuk őket, hanem az a dolgunk, hogy kidolgozzuk azokat a politikákat, amelyekkel pénzügyi segítséget tudunk nekik nyújtani, hogy a saját országukban úgy átalakíthassák a gazdasági rendszerüket, hogy ne kelljen onnan Európába elmenekülni. A bevándorlók gondjaira sem megoldás a bevándorlás, és a mi gondjainkra sem, sőt minket is bajba fog rántani, ahogy az már látszik is az európai országokban. Én szeretném, ha Magyarország világosan kimondaná: nem támogatunk semmilyen bevándorlást Európában. Tízmillió cigány van munka nélkül Európában. Ha van pénzünk arra, hogy befogadjunk másokat, akkor miért nem fordítjuk arra ezeket a forrásokat, hogy az Európában élő közösségeket oktassuk, neveljük és fogadjuk el besegíteni a munkaerőpiacra?” – válaszolt a bevándorlással kapcsolatos hallgatói kérdésre Orbán Viktor. Pinti Attila, Székelyhon.ro 2014. július 27.Gödöllőn találkoznak a Kárpát-medencei irodalomtanárokMásodik alakalommal rendezi meg a Rákóczi Szövetség a Kárpát-medencei magyar irodalomtanárok találkozóját Gödöllőn. Az egyhetes eseményen 156 tanár vesz részt a Kárpát-medencéből. A július 28-án kezdődő rendezvény célja, hogy a hogy a Kárpát-medencei magyar nyelv és irodalom szakos tanárok a témában színvonalas szakmai továbbképzésben részesüljenek. Mindamellett a találkozó részvevői megismerkednek a magyarországi és szomszédos országok oktatási rendszereivel, továbbá szoros emberi és szakmai kapcsolatokat alakíthatnak ki. A szakmai előadások mellett kulturális programok és ki kirándulások is színesítik az együttlétet. A hétfő délután Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke valamint Gémesi György, Gödöllő polgármestere nyitja meg a rendezvényt. A programadó előadást Takaró Mihály tarja hétfő este. A pedagógusok kedden többek között Takaró Mihály, Vathy Zsuzsanna és Szilágyi Éva szakemberek előadásait hallhatják. Oktatás a nemzetpolitikában címmel Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke is felszólal. Szerdán Balász Géza, Vasas Joachin, illetve Raffay Ernő osztja meg gondolatait a hallgatósággal. Csütörtökön pedig Jókai Anna, Kossuth-díjas írónő látogat el a részvevőkhöz. A pénteki nap programja kirándulás Egerbe. A szakmai fórumok mellett filmvetítésre, komolyzenei koncertre, borkóstolóra is sor került. A szövetség július 21. és 26. között a Kárpát-medencei történelemtanárok részére szervezett hasonló szakmai találkozót Gyöngyösön. Felvidék.ma 2014. július 28.Orbán Viktor: eljöhet a mi időnkHa az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására – jelentette ki az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn. A miniszterelnök a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartotta meg hagyományos előadását a rendezvénysorozat népes közönsége előtt. Tőkés László EP-képviselő és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének társaságában a kormányfő beszélt a magyar–magyar és magyar–román kapcsolatokról, a nemzetpolitika alakulásáról, az anyaország törekvéseiről, ugyanakkor elemezte a nemzetközi helyzetet is. Orbán azzal indította mondandóját, hogy köszönetet mondott a külhoni magyar állampolgároknak a Magyarországon kormányzó polgári keresztény és nemzeti erők április 6-ai kétharmados győzelméhez nyújtott kiemelkedő szerepükért. „Létezik a politikában a morális egyensúly. Évekkel ezelőtt arról beszélgettünk, a bosszúnak milyen nemes formája lenne, ha a 2004 decemberében az államhatárokon kívüli magyarok visszafogadása ellen szavazó politikai erők úgy nyernék el büntetésüket, hogy egy választáson éppen a külhoni magyarok voksaival jönne létre a többség vagy a kétharmad” – jelentette ki a miniszterelnök, akinek szavait a hallgatóság nagy tapssal honorálta. Orbán Viktor már a közönség soraiból érkezett mintegy félszáz kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy sem a magyar nemzet, sem a romániai magyar közösség érdekeit nem szolgálná, ha állást foglalna az erdélyi magyar szervezetek közötti vitában. Közölte, az erdélyi magyar politikusokkal ápolt kapcsolatok barátiak is, és ezeket soha nem fogja politikai irányvonal meghatározni. Orbán Viktor már a közönség soraiból érkezett mintegy félszáz kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy sem a magyar nemzet, sem a romániai magyar közösség érdekeit nem szolgálná, ha állást foglalna az erdélyi magyar szervezetek közötti vitában. Közölte, az erdélyi magyar politikusokkal ápolt kapcsolatok barátiak is, és ezeket soha nem fogja politikai irányvonal meghatározni. „Kormányzó párt is vagyunk, tehát egyszerre kell figyelembe vennünk, hogy van egy Fidesz– KDNP, és van egy magyar kormány. A magyar kormány dolga, hogy az egészet nézze. Ha belesodródik a részek közötti vitába, akkor ki fogja nézni az egészet? Van véleményem, de ezt nem szabad politikai cselekvéssé átalakítani” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve: hasonlóképpen nem kíván szembekerülni az RMDSZ választóival még akkor sem, ha időnként „elszkanderezget” a szövetség vezetőivel. A román–magyar viszonyról kiemelte: az elmúlt másfél-két évben nem hangzott el olyan nyilatkozat a részéről, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek. Szerinte azonban román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. Kulcskérdésnek nevezte a tiszteletet és a nyitottságot, sőt azt ígérte, továbbra is megadja a román népnek és vezetőinek kijáró tiszteletet, és mindig nyitott lesz azon kérdésekre, amelyek megtárgyalása indokolt. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azt firtatta Orbán Viktortól, a székelyföldi önkormányzati vezetőkre nehezedő nyomás közepette mikor épül ki a virtuális magyar rakétapajzs? A miniszterelnök úgy válaszolt: olyan Vaskupolát tud elképzelni, amelynek vastagsága az anyaország gazdasági helyzetének javulásával nőhet, és amelyre ha valaki ránéz, azt látja, ezt nem érdemes lyuggatni. Félelem, begubózás helyett Orbán bátorságot, előretekintő gondolkodást, bátor cselekvést javasolt a Kárpát-medencei és a világban élő magyar közösségnek. „Könnyen megtörténhet, hogy eljön a mi időnk” – állapította meg a miniszterelnök. Tőkés László a „lészen autonómia” kijelentéssel parafrazálta Gábor Áron 1848-as „lészen ágyú” kijelentését. Az EP-képviselő Tusnádfürdőn elmondta, sajnos nincs ok derűlátásra a tekintetben, hogy huszonöt év elteltével már a sikeresen megvalósult erdélyi autonómiáról értekezhetnek a Tusványosként közismert rendezvény előadói. „Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. A mi időnk most van, most kell cselekednünk, most van itt az ideje az autonómiának” – jelentette ki, hozzátéve: áttörést kell elérni az autonómia kérdésében a kisebbségben élő román közösségek javára is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint Magyarországgal ellentétben Romániában nem zárult le a rendszerváltás, mert még mindig az utódkommunisták vannak hatalmon, ugyanakkor Európa is megérett a rendszerváltozásra, hiszen elutasítja, hogy az őshonos kisebbségi közösségek ügyeivel foglalkozzék. Tőkés egyúttal integrált autonómiakoncepció kidolgozását szorgalmazta, amely együtt érvényesíti az egész erdélyi autonómia, a területi és a kulturális önrendelkezés ügyét. „Ugyanazt kell mondani Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban, Kijevben, Budapesten, Brüsszelben és Strasbourgban. Másrészt a nemzetpolitika egyetlen hibája, hogy nem integrálódott eléggé, ezért arra kérjük a kormányt, integrált módon próbálják összefogni a nemzetpolitikát” – hangoztatta Tőkés. A volt püspök egyébként az RMDSZ párbeszédre való alkalmatlanságával magyarázta, hogy a Fidesz nemzeti EP-listáján kellett helyet biztosítani számára. Leszögezte: ennek ellenére továbbra is erdélyi képviselőnek tekinti magát, egyúttal párbeszédre, nemzeti együttműködésre szólította az RMDSZ vezetőit, akik közül csak az általa sztrájktörőknek nevezett székelyföldi önkormányzati vezetők látogattak el a Tusványosra. Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár) 2014. július 28.Gödöllőn találkoznak a Kárpát-medencei irodalomtanárokElső alakalommal rendezi meg a Rákóczi Szövetség a Kárpát-medencei magyar irodalomtanárok találkozóját Gödöllőn. Az egyhetes eseményen 156 tanár vesz részt a Kárpát-medencéből. A július 28-án kezdődő rendezvény célja, hogy a hogy a Kárpát-medencei magyar nyelv és irodalom szakos tanárok a témában színvonalas szakmai továbbképzésben részesüljenek. Mindamellett a találkozó részvevői megismerkednek a magyarországi és szomszédos országok oktatási rendszereivel, továbbá szoros emberi és szakmai kapcsolatokat alakíthatnak ki. A szakmai előadások mellett kulturális programok és ki kirándulások is színesítik az együttlétet. A hétfő délután Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke valamint Gémesi György, Gödöllő polgármestere nyitja meg a rendezvényt. A programadó előadást Takaró Mihály tarja hétfő este. A pedagógusok kedden többek között Takaró Mihály, Vathy Zsuzsanna és Szilágyi Éva szakemberek előadásait hallhatják. Oktatás a nemzetpolitikában címmel Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke is felszólal. Szerdán Balász Géza, Vasas Joachin, illetve Raffay Ernő osztja meg gondolatait a hallgatósággal. Csütörtökön pedig Jókai Anna, Kossuth-díjas írónő látogat el a részvevőkhöz. A pénteki nap programja kirándulás Egerbe. A szakmai fórumok mellett filmvetítésre, komolyzenei koncertre, borkóstolóra is sor került. A szövetség július 21. és 26. között a Kárpát-medencei történelemtanárok részére szervezett hasonló szakmai találkozót Gyöngyösön. Gödöllőn találkoznak a Kárpát-medencei irodalomtanárok Felvidék.ma 2014. július 29.Populista "etetés"Románia rendszerváltás utáni történetében mindig "slágertéma" volt Magyarország, Erdély, Tőkés László és Orbán Viktor, vagy bármelyik magyar politikus, aki belépett az országba, és arról beszélt valahol, hogy támogatja az erdélyi magyarság jogköveteléseit. Kapóra jött választási kampányok idején, de mindig jól jött akkor is, amikor a magyarság jogait csorbító intézkedéseket akartak meghozni. Örökzöld téma volt huszonöt éven át, ám mégis voltak úgymond "csúcsszezonok", amikor még ádázabban lobbant fel a magyargyűlölet. Ilyen például március 15, mostanában március 10, de a "legkitüntetőbb" figyelmet mindig a bálványosi nyári szabadegyetem kapta, ahol néha látványos barátkozásoknak is tanúi lehettünk, de a román sajtó nagyobbik fele mindig ugyanolyan ádáz ellenségességgel reagált az ott elhangzottakra. A magyar miniszterelnök szombati beszéde is elérte a kívánt hatást. A központi sajtó ironikusan ahhoz a feleséghez hasonlította, aki a városban a barátnőinek mondja el a panaszát, mert otthon senki sem figyel rá. Ezért aztán egy évben egyszer, minden dolgát sutba vetve, elmegy Tusnádra, és néhány barátjával, élükön Tőkés Lászlóval és Németh Zsolttal, beleavatkozik Románia belügyeibe. Ilyenkor aztán szabad a szó, lehet szidni, blamálni, ostorozni őket, amit a "szolgálatos kalapácsújságírók" meg is tesznek, és falkában üvöltve küldenek vissza a pusztába mindenkit, aki nem az ő szájízük szerint beszél. Most sem történt másképp. Egyik "politikai elemző" egyenesen Ceausescuhoz hasonlította a magyar kormányfőt. Egy ismert politikus, egyike a percről percre szaporodó államelnökjelölteknek, arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén Románia messzemenően tiszteletben tartja az európai szabványokat, az ország regionális átalakítását pedig nem etnikai, hanem kizárólag gazdasági szempontok alapján hajtják végre. Illetve hogy Magyarország geopolitikai törekvéseitől függetlenül a Moszkva–Budapest-tengely sohasem szeli majd át Románia egyetlen régióját sem. Csak néhány példa, még csak nem is a legvehemensebb reakciókból. Talán jobban tennék azok, akik az állam szuverenitását féltik, ha arra figyelnének, hogy közel húszmillió, adóterhektől megnyomorított, energiaáraktól terrorizált ember nem nacionalista szólamokat vár tőlük, hanem azt, hogy bár egy részét betartsák a választási ígéreteiknek. Ez a pszichológia már nem működik. Az árvíz sújtotta, korgó gyomrú egyszerű román nem lesz boldogabb, tudja, mindez populista "etetés", és nem kerül kenyér attól még az asztalra, ha a politikusok Orbán Viktort szidják. Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely) 2014. július 29.Németh Zsolt: a magyar nemzetpolitikában a legfontosabb ágazat az oktatásAz oktatást nevezte a magyar nemzetpolitika legfontosabb ágazatának Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Kárpát-medencei magyartanárok találkozóján tartott előadásán kedden Gödöllőn. A fideszes politikus hozzátette: a magyarság megmaradása a határon túli pedagógusokon múlik, azon, hogy mennyire tudják a szülőket megszólítani és a gyerekeket motiválni. A Kárpát-medencei magyar nyelv és irodalom szakos tanárok találkozóján a külügyi bizottság elnöke szólt arról, hogy az oktatási ágazatnak - akárcsak a nemzetpolitika egészének - egyszerre kell elhelyeznie magát saját közösségének rendszerében, az állami intézményrendszerben és az anyaországgal való kapcsolat rendszerében. Az első területet illetően Németh Zsolt fontosnak nevezte az autonómia építését az oktatási területen, a magyar egyesületek, magyar szakmai dialóguscsatornák meglétét, valamint azt, hogy minél több közjogi elem épüljön be ebbe az autonómiába. A pedagógustársadalom saját életének megszervezése alapvető célkitűzés – mondta. Szintén lényeges elemként említette az adott állammal való kapcsolatok ápolását, amelyben jelentős feladat jut az oktatási érdekképviseletnek. Emlékeztetett arra: a gazdasági válság a térségben jelentősen sújtotta az ágazatot, de nem érintheti "aránytalan mértékben a nemzetiségi intézményrendszert a gazdasági válság kapcsán hozott intézkedéssorozat". Hozzátette: a Felvidéken most azonnali a veszély, és az érdekképviseletre jelentős szerep hárul. Németh Zsolt fontosnak tartja azt is, hogy minél sűrűbb legyen az anyaországgal való kapcsolatok szövete. A külügyi bizottság elnöke beszélt a szomszéd államokkal fennálló viszonyról is. Az ukrajnai helyzetről szólva kijelentette, hogy a két ország között egyre erősebb kétoldalú kapcsolatrendszert sikerült létrehozni, ugyanakkor - az aktuális eseményekre utalva - azt mondta: a magyar fiatalok kiszállítása az orosz-ukrán frontra "mindenfajta ésszerűséget nélkülöz, és teljes mértékben támogatjuk az ezzel kapcsolatos tiltakozó megnyilvánulásokat és kezdeményezéseket". Fontos eredménynek nevezte, hogy a kárpátaljai vezetőknek sikerült megállapodniuk - még jelöltsége idején - az új államelnökkel, a csomag számos jelentős elemet tartalmaz, az egyházi ingatlanok visszaadásától az önálló oktatási tankerület létrehozásáig. A Rákóczi Szövetség által szervezett konferencián Németh Zsolt kitért arra is, hogy a magyar nemzetpolitikában továbbra is a nemzeti elkötelezettségből fakadó gyakorlatias, elkötelezett, ugyanakkor racionális alapokon nyugvó külpolitikai és nemzetpolitika irányt akarják továbbvinni, amely "nem a dobot veri, hanem megpróbál eredményeket elérni". Gödöllő, 2014. július 29. (MTI) 2014. július 31.Tusványos törékeny egyensúlyaSzakmai beszélgetések, „súlyos” témákat körüljáró előadások és vérbeli fesztivállét kölcsönzött sajátos jellemzőket a 25. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábornak, amelynek törékeny egyensúlyát tartani nem kis kihívás a mindenkori táborszervezők számára. Nemzetpolitikától a zuhanyzókig – minden, ami Tusványos. Ha valaki csupán a médiából tájékozódik, talán némi tisztelettel vegyes tartózkodással tekint Tusványosra, a diáktábor és szabadegyetem köré szerveződő szellemiségre, amelynek alappillérét a politikáról, közéletről, társadalmi folyamatokról szóló viták, előremutató ötletek és nagy gondolatok képezik, és ahol pár méterenként felbukkan egy médiából ismert arc, aki igen gyakran tekintélyes politikus vagy véleményvezér. Aztán ha valaki eljön Tusnádfürdőre, a vasúti átjárónál aláereszkedik a táborba, és tesz néhány sétát a bevett útvonalakon, rögtön érzi, roppant emberi, otthonos és közvetlen helyre érkezett. Csak bele kell például hallgatni a napról-napra ziláltabb táborlakók szabadidős beszélgetéseibe, máris feltűnik: az alaptéma szinte kivétel nélkül az időjárás, a párkapcsolat (és a hozzá kötődő komplex tevékenységi láncolat) és a buli (és persze az a köré szerveződő tennivalók). A szakmai beszélgetések, a súlyos témákat körüljáró előadások valamint a koncertek, a partik és a fesztivállét adta érdekes kettősség igen sajátos jellemzője Tusványosnak, amelynek törékeny egyensúlyát tartani nem kis kihívás a mindenkori táborszervezők számára. Különösen érződött ennek súlya idén, hiszen – vélhetőleg a Félsziget elmaradása is az oka, és talán az is, hogy felfedezték a tábor ingyenes voltát – különösen sok középiskolás diákkal találkozhattunk a rendezvényen, akiket érezhetően (és láthatóan) elsősorban nem a szabadegyetem témafelvetései vonzottak oda. Eső, a kegyetlen Idén nem véletlenül volt központi téma az időjárás: az eső szinte naponta eleredt, és olyan sártengert hagyott maga után, amely sokat megélt szántóvetők számára is kihívást jelentett volna. Így hát a kocsmaasztaloknál szabadegyetemhez illő tudományos alapossággal tekintették át sokan sokfelé rendületlen, hogy milyen lábbeli a legjobb ide – a hosszú szárú profi katonai bakancs vezetett rögtön a gumicsizma előtt, amely ugye, bár vízhatlan, kissé hideg és jól beleizzad a láb. Utóbbit egyébként irigyelték a boldog tulajdonosoktól azok, akiknek nem volt – többen is javasolták, hogy jó lenne jövőre például Tusványos feliratú gumicsizmát, esőkabátot is árulniuk a szervezőknek. A résztvevők egyébként remekül állták a sarat, a koncertek helyszínéül szolgáló sportpályán dagonyázás névvel látták el a bulizást, és például a nulladik napi Kiscsillag koncert végére sokan úgy festettek, mintha inkább iszapbirkózást néztek volna az első sorból. De ugyanez történt a pályaszéli kocsmák látogatásakor is, cuppogva és csúszkálva caplathatott el a sörcsapig az, akinek effélét kívánt a szervezete. Márpedig sok ilyen szervezettel találkozhattunk arrafelé. Elmondhatjuk hát: Tusványoson néhány napig mindenki egyformán sáros volt társadalmi helyzetre, ismertségre és hovatartozásra való tekintet nélkül. És persze ide találna most egy arról szóló hasonlat is, amely a közéletünk sarának hasonlóan nagyszerű közös állására világítana rá, képzelje hát ide saját szája íze szerint a nyájas olvasó. A sarat valamelyest a rászórt fűrészporral sikerült csökkenteni, ám a ki-kisütő forró nap és párás levegő miatt a moszt rothadásnak indult, így szombatra már Orbán Viktort és Tőkés Lászlót a lelkes és vidám tömeg mellett – ezt adták az égiek – hamisítatlan pajtaszag fogadta Negyedszázad hozadékai Aki követte a tusványosi beszámolókat – feltehetőleg sokan lehetnek ilyenek, hisz mintegy 200 újságíró regisztrált a sajtóközpontban – már bizonyára tudja, hogy idén 25 éves születésnapját ünnepelte a rendezvény. Történetekből történelem mottóval a tábor a negyedszázados múlt felelevenítését és nem kevéssé hozadékainak leszűrését, továbbgondolását helyezte a középpontba, így sok olyan rendezvénnyel találkozhattunk, amely az alapítók segítségével erre világított rá. Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke köztársaságnak nevezte a diáktábort, amelyben azok, akik legalább egyszer eljönnek ide, és befogadják az itteni szellemiséget, megkapják az állampolgárságot és egyben a köztársaság parlamentjének is tagjai lesznek. Sántha Attila író-költő úgy véli, Tusványos az a platform, ahol egyszerre mehet végbe az egyéni kifejeződés (az autonómia) és a közösséghez tartozás (a szolidaritás). Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint: aki eljön ebbe a táborba, rossz ember nem lehet – ez az a fórum, amely számtalan személyes szállal tudta a nemzetegyesítést elősegíteni. A szintén alapító Szabó Miklós neonatológus úgy látja, az első bálványosi tábornak is ugyanaz volt a lényege, mint a mostani, huszonnégy évvel későbbinek: az elválasztottság után megismerni egymást. A sztorik felelevenítésekor az első táborok résztvevői közül sokan azt mesélték el, miként találkoztak először a medvével és hogyan ismerkedtek meg Orbán Viktorral. Azt nem tudjuk, idén mennyi esélye volt az egyszerű földi halandónak személyesen szót váltani a kormányfővel, de medvével idén is találkoztak Tusnádfürdőn: a Székelyhon portál munkatársai a benzinkút közelében éjszaka hazafele tartva pillantottak meg egy, az úton áthaladó medvemamát három boccsal. Azt mondják, bár a sztorik alapján hatalmas fenevadaknak gondolták a helyi medvéket, ez az anyamackó ahhoz képest meglehetősen kicsinek tűnt, úgyhogy ezentúl majd tessék alacsony medvékre is gondolni, ha tusnádiakról van szó. A bűvös huszonötös Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy az első rendezvényeken még egyetlen komolyabb előadás volt délelőtt, egy kulturális pedig délután. Az idei Tusványoson huszonöt helyszínen reggeltől éjszakáig várták a rendezvények a résztvevőket, és tényleg a bőség zavarával küszködtek, ha programokat kívántak válogatni aznapra az érdeklődők. Gyakran párhuzamosan zajlottak roppant érdekes beszélgetések, viták, előadások, szinte esélye sincs az újságírónak, hogy képet adjon valamennyiről. A bevezetőben említett kettősséget fejezi ki talán az is, hogy míg Farkas Tibor budapesti szexológus a tábor legnagyobb sátrában tartott előadásán fürtökben lógtak az emberek, és annyi kérdés érkezett a közönségtől, hogy nem is sikerült mindenikre választ adni, addig a Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel ugyanabban az időpontban az ukrán konfliktusról tartott beszélgetésre sem lehetett beférni, és szintén záporoztak a kérdések. Persze a legfajsúlyosabb előadások idén is közéleti-politikai problémákhoz kapcsolódtak, olykor parázs viták is kialakultak a felek közt – például az LMP-s Schiffer András és a Fideszes Rogán Antal, az MPP-elnök Biró Zsolt és a Néppárt-elnök Toró T. Tibor közt – a jelenlévők nem kis örömére. De aki belefáradt a regionalizmus, az autonómia, az önkormányzatiság vagy az ifjúságpolitika kérdéseibe, belekóstolhatott például Borbás Marcsi főztjébe, beszélgethetett az elektronikus zeneszerzés kulisszatitkairól, a gyereknevelésről vagy akár a székely vendéglátásról, de találkozhatott az esti koncertek előadóival is. Vagy egyszerűen csak lézenghetett, hisz e tevékenység hozzátartozik Tusványoshoz, közben rég nem látottak jönnek szembe, új ismeretségek köttetnek. És persze napi kötelesség belemerülni a koncertekkel, bulikkal tarkított éjszakába (12 nagykoncertet, 10 kiskoncertet és több mint 30 bulit tartottak idén), amelybe imitt a rock’n’roll sikít bele, túl a tucc-tucc zene dübörög, amott pedig alternatív együttes új dala ontja ránk sok világfájdalmát. Súly alatt Mindeközben több ezer embert kell ellátni, kiszolgálni – idén 350 előadás, beszélgetés és egyéb rendezvény közül válogathattunk, 400 előadót láttak vendégül, 150 szervező dolgozott, és a legnépesebb estéken 16 ezren voltak a tábor területén. És ez nem könnyű, a helyszín nehezen bírja el önnön terheltségét. Egy délelőtt a frissen felújított mellékhelyiséget veszem igénybe. A zuhanyzók előtt kígyózó sor. Kitűzőmről meglátják, hogy újságíró vagyok, körülvesznek a lányok, és ömlik a panasz: írjam meg feltétlenül, nagyszerűen érzik magukat itt, csodás a szervezés, de kihívás zuhanyozni, vécére menni. A sorban a harmadik lány egy órája várakozik, kinyitja a zuhanyajtót, hogy nézzek be. A látvány elborzaszt: bokáig álló fekete lében állnak a zuhany alatt a lányok, a víz hideg, a padlón fekete iszapszerű képződmény, s a tájba felázott használt tamponok, betétek képe simul. Szemeteskuka sehol, a vécéknél sincs, s bár mindenki igyekszik magával vinni a teste folyamataihoz kapcsolódó végterméket, ha néhányan ottfelejtik, már elég. A lányok megoldást is kínálnak, mutatják a zuhanyzók előtti kihasználatlan, szemetes területet: azt kellene megtisztítani, mobilzuhanyzókkal ellátni – ezekből egyébként idén kettő van a sátortáborban, de nem elegendő sehogysem. Merre tovább Tusványos? A szervezőknél érdeklődve kiderül, üröm az örömben, hogy bár a tábor működtetője felújította a mellékhelyiségeket, a munka felszínesnek bizonyult. Van ugyan zuhanyrózsa, szép a fajansz és újak a vécécsészék, de a vízhálózat, a csatornázás továbbra sem bírja a terhelést. Vass Orsolya erdélyi főszervező mégis optimista, hiszen, mint mondja, ebben az évben elindult egy folyamat, biztatóak a jelek, mindez reménykeltő. A jövőről, a tábort jellemző kényes egyensúly megtartásának kihívásairól azt mondja, Tusványos sajátosságát, hogy nappal kvázi konferenciaként, este fesztiválként működik, a következőkben is megpróbálják megtartani, hiszen erre van igény. „Hogy mit hoz a jövő, egyelőre nem látom, mivel egyre nagyobb a tábor, egyre szűkebb a hely. Néhány év még biztosan hasonló módon fog eltelni, de ha marad az érdeklődés a nappali és esti programjaink iránt egyaránt, és ebben az ütemben növekedik a tábor, nagyon el kell gondolkodni azon, hogy miképpen és merre terjeszkedjen a rendezvény.” Tragédiák fesztiválja Beárnyékolta az idei rendezvényt a hír: a tusványosi tábor közelében eltűnt a 18 éves korondi Tófalvi Csaba. Lapzártánkkor még nem találták meg az utoljára szerdáról csütörtökre virradóra hajnali háromkor a Csukás-tó környékén látott fiút. A keresést a tűzoltóság négy szakértőjének bevonásával, illetve egy keresőcsónak segítségével a Csukás-tavon és a Szent Anna-tavon is folytatták, egy búvár közreműködésével pedig az Olt medrét kutatják át. Megtalálása érdekében országos keresést adtak ki, a hatóságok munkáját pedig számos hozzátartozó, barát és önkéntes egészítette ki, sőt, kutyás keresőcsapatokat is mozgósítottak. Egy 16 éves sepsiszentgyörgyi fiatal viszont minden bizonnyal öngyilkossági szándékkal lépett egy éjszakai vonat elé a tábor közelében, őt halálra gázolta a szerelvény. Botházi Mária, Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2014. augusztus 18.Kultúrák együttéléséről, a magyarságról, az autonómiáról beszéltek a Kolozsvári Magyar Napok nyitógálájánA kulturális értékek továbbéléséről, a különböző kultúrák együttéléséről, a toleranciáról, a magyarság és a művészet viszonyáról, az autonómiáról, a történelem nehéz korszakairól és az új nemzedék felelősségéről beszéltek az ötödik Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi nyitógálájának a szónokai. A rendezvénysorozat Az óperencián innen és túl mottó jegyében kezdődött, Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke éppen e jelmondat jelképes, meseszerű értelmét magyarázta el, amelynek sok olvasata van. Például az "óperencián innenieknek" az új nemzedék tagjait nevezte, akik számára egy ilyen rendezvény természetes, míg a korábbi nehéz korokat is megélt "óperencián túliak" még emlékeznek azokra az időkre, amikor ezt még elképzelni sem lehetett. Balatoni Monika, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára arra emlékeztette a Kolozsvári Magyar Opera termét zsúfolásig megtöltő közönséget, hogy a GDP alakulására évtizedek múltán nem fognak emlékezni, de a kulturális értékek örökre beivódnak a tudatokba. Az államtitkár támogatásáról biztosította Kolozsvárt abban a törekvésében, hogy 2021-ben Európa kulturális fővárosa legyen. Hozzátette, reményei szerint 2014 végéig megnyílhat Kolozsváron a magyar kulturális intézet. Emil Boc polgármester, Románia korábbi miniszterelnöke köszönetet mondott a szervezőknek a rendezvényért, akárcsak azért, hogy a tavalyi zárógála több mint ötvenezer nézőt vonzott Kolozsvár főterére. A normális légkör jelének tartotta, hogy Kolozsváron mindenki otthon érzi magát. Kijelentette: Kolozsvár a multikulturalizmus és a tolerancia mintájává vált. A polgármester szerint magyaroknak és románoknak sok közös tennivalójuk van még a városban. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint "fel kellene találni a kultométert", mert az biztosan magas szinten mérné Kolozsvár kulturális kisugárzását. Hozzátette: a kulturális életképességet a város műszer nélkül is bizonyította. Említést tett azonban egy "negatív sugárzásról", arról, hogy a román hatóságok hadjáratot folytattak a székely jelképek ellen, s hogy az autonómiatörekvéseket a titkosszolgálatok akadályozni próbálják. A románok és magyarok a kulturális tereket vagy a negatív sugárzásokat erősítik? - tette fel a kérdést Németh Zsolt. Szerinte Közép-Európa csak a jó román-magyar kapcsolatok által lehet erős. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként bemutatott Szatmáry Kristóf, a Fidesz frakcióvezető-helyettese megemlítette: a magyarság nehéz 20. századot élt meg. "Amíg nincs autonómia, nem lehet lezárni a 20. századot" - jelentette ki a képviselő. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt hangsúlyozta: az erdélyi magyar politika csak álmodik arról az együttműködésről, amit a Kolozsvári Magyar Napok szervezésének keretében sikerült megteremteni. Figyelemre méltónak tartotta, hogy "a példa ragadós", és immár Marosvásárhelyen, Brassóban és Nagyváradon is van hasonló rendezvény. Az RMDSZ elnöki minőségében megszólaló Kelemen Hunor, kulturális miniszter is arról beszélt, hogy felnőtt egy olyan nemzedék, amelyik immár az európai uniós tagsággal rendelkező Romániában szocializálódott, és nincsen közvetlen élménye a sötét múltból. "Környezetünkben számtalan olyan dolog történik, ami visszafordíthatja a történelem kerekét. (...) Az a felelősségünk, hogy azt a csodát, amit megteremtettünk Kolozsváron, megerősítsük, megőrizzük" - jelentette ki Kelemen Hunor. A nyitógálán nagy sikerrel mutatták be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Székely Dózsa György táncszínházi előadását. Szabadság (Kolozsvár) 2014. augusztus 18.Rácz TímeaKMN 2014 Boszorkányok bűvöletébe estünk a Kolozsvári Magyar Napok megnyitóján A Székely Dózsa György táncjáték valóban látványos, különösen a teljes színpadot betöltő táncjelenetekben. És hivatalosan is elindította a fesztivált. Még sosem kanyargott ekkora rettenetes sor a Kolozsvári Magyar Napok nyitógálája előtt, mint idén vasárnap kezdés előtt egy órával, és még sosem köszöntöttek ennyi meghívottat, mint idén, és arra már őszintén nem emlékszem, hogy máskor megtapsolták volna egyenként a köszöntötteket, de az biztos, hogy ekkora taps sem volt még, mint az idén. Persze a Székely Dózsa György táncjáték előadói kapták a legnagyobbat. A felszólalók között most is első volt Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, aki a fesztivál idei szlogenjét magyarázta: mesébe illő, hogy negyven évi kommunizmus és a funari korszak után a magyar napok csodája ötödjére is megtörténhet, illetve az is mesés, hogy vannak olyan gyerekek, akik már ebbe nőnek bele, az első emlékeik akár az első magyar napokhoz köthetők. Máté András Levente, az RMDSZ kolozsvári elnökének rövid köszöntője után Emil Boc polgármester köszönte meg a magyar napoknak azt, amit Kolozsvárért tesznek. Visszahoztuk a normalitást, azaz azt, hogy mindenki otthon érezheti magát Kolozsváron – mondta. Horváth Anna alpolgármesternek is köszönetet mondott. Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja tulajdonképpen búcsúbeszédet mondott, kiküldetése ugyanis a magyar napok után lejár. Amikor két éve idejött, azt gondolta, Kolozsváron sok mindent lehet és kell tenni, és ehhez igazodva végezte is a munkáját. Balatoni Mónika, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy míg a GDP-adatokat gyorsan elfelejtik, a kulturális történések, értékek évszázadokon át fennmaradnak, és ugyanitt említette meg, hogy a magyar kormány Kolozsváron is kulturális intézet nyitását tervezi, remélhetőleg már az idén. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt az örömet emelte ki, amely a Kolozsvári Magyar Napokat jellemzi. Szatmári Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy történetet mondott el arról, hogy a Kolozsvárt nem ismerők számára a várost tényleg mese és misztérium lengi körül. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a „kultométer” feltalálásának szükségességéről anekdotázott, amely a kulturális kisugárzást méri – ám ezt szerinte nem csak a magyar napok hetében, hanem az év minden napján lehetne mérni. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke megismételte, hogy mindennapi csoda részesei vagyunk, és kiemelte, hogy a magyar napokon olyan együttműködés valósul meg, amelyet a politika egyelőre csak keresgél, és a rendezvénysorozat más erdélyi nagyvárosoknak – Marosvásárhelynek, Nagyváradnak, Brassónak – is például szolgál. Végül Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szólalt fel, aki szerint mintha nem is ötödik éve lennének Kolozsvári Magyar Napok, hanem évtizedek óta, és a természetesnek tűnő állapothoz gyorsan hozzászoktunk. Kiemelte azonban, hogy meg kell érteni, nem volt ez mindig így, és meg kell erősíteni a „csodát”, hogy a helyzet ne lehessen visszafordítható. A táncjáték nem először látható Erdélyben, előadták már a Székely Vágtán és Temesváron is. A Zsuráfszky Zoltán koreografálta előadás története Dózsa (Novák Péter) párviadalával kezdődik, amelyet a szendrei lovas szpáhik vezérével, Alival vívott, és néhány pillanatot villant meg az életéből: a nemesi rangra emelését, a keresztes háborúba indulását, Pálfy Piroska (Fekete Zsuzsanna) iránt érzett szerelmét, a felkelésbe forduló harcokat. Táncelőadásban nehéz karaktereket építeni, nem is ez a fő cél, Dózsa mégis összeáll: a Székely Dózsa György koncepciójában folyton szenved, hol a szerelemtől, hol a küldetéstől, hol a gyilkolástól, hol együtt az elnyomottakkal. Krisztusi figurát faragtak belőle, nagyjából olyant, amilyen kép a közhiedelemben ténylegesen él róla. Maga az előadás egésze valóban látványos, különösen a teljes színpadot betöltő táncjelenetekben, és néhány olyan látványelemben, amelynek történetmesélési szempontból nem volt elengedhetetlen funkciója, ám színpadon nagyon jól mutatott. Ilyen például, amikor ködben csónakáznak (!) be a színpadra, vagy Bakócz Tamás érseket trónon, vállukon hozzák énekelni. Az énekes magánszámok kevésbé megkapóak, nem úgy a zenei kíséret, amelyben a népzenét rock-, pop- és reneszánsz dallamokkal vegyítették, minden jelenetre találóan. Megkockáztatom, hogy az egyik legjobb jelenethez, a keresztes háborúba indulás előtti boszorkánytánchoz már-már mulatósra vették, bár igazából egy népies popdal videoklipje is lehetne ez a passzus. Remek jelenet még a kivégzés is: amíg a tüzes trónt készítik elő, gregoriánra hasonlító kórus Te Deumot énekel, üllőn kalapáccsal ütött "harangozás" közepette. A nézők közül járomban érkező Dózsa pedig - bár tartottam tőle - szerencsére nem énekel még egy számot a tüzes koronával a fején, hanem számára itt tényleg véget ér. Transindex.ro 2014. augusztus 19.Az együttélés, a magyarság és az autonómia kérdése a Kolozsvári Magyar NapokonA kulturális értékek továbbéléséről, a különböző kultúrák együttéléséről, a toleranciáról, a magyarság és a művészet viszonyáról, az autonómiáról, a történelem nehéz korszakairól és az új nemzedék felelősségéről beszéltek az ötödik Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi nyitó gálájának szónokai. A rendezvénysorozat Az óperencián innen és túl mottó jegyében kezdődött, Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke éppen e jelmondat jelképes, meseszerű értelmét magyarázta el, amelynek sok olvasata van. Például az „óperencián innenieknek" az új nemzedék tagjait nevezte, akik számára egy ilyen rendezvény természetes, míg a korábbi nehéz korokat is megélt „óperencián túliak" még emlékeznek azokra az időkre, amikor ezt még elképzelni sem lehetett. Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára arra emlékeztette a Kolozsvári Magyar Opera termét zsúfolásig megtöltő közönséget, hogy a GDP alakulására évtizedek múltán nem fognak emlékezni, de a kulturális értékek örökre beivódnak a tudatba. Az államtitkár támogatásáról biztosította Kolozsvárt abban a törekvésében, hogy 2021-ben Európa kulturális fővárosa legyen. Hozzátette, reményei szerint 2014 végéig megnyílhat Kolozsváron a magyar kulturális intézet. Emil Boc polgármester, Románia korábbi miniszterelnöke köszönetet mondott a szervezőknek a rendezvényért, akárcsak azért, hogy a tavalyi záró gála több mint ötvenezer nézőt vonzott Kolozsvár főterére. A normális légkör jelének tartotta, hogy Kolozsváron mindenki otthon érzi magát. Kijelentette: Kolozsvár a multikulturalizmus és a tolerancia mintájává vált. A polgármester szerint magyaroknak és románoknak sok közös tennivalójuk van még a városban. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint „fel kellene találni a kultométert", mert az biztosan magas szinten mérné Kolozsvár kulturális kisugárzását. Hozzátette: a kulturális életképességet a város műszer nélkül is bizonyította. Említést tett azonban egy „negatív sugárzásról", arról, hogy a román hatóságok hadjáratot folytattak a székely jelképek ellen, s hogy az autonómiatörekvéseket a titkosszolgálatok akadályozni próbálják. A románok és magyarok a kulturális tereket vagy a negatív sugárzásokat erősítik? – tette fel a kérdést Németh Zsolt. Szerinte Közép-Európa csak a jó román-magyar kapcsolatok által lehet erős. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként bemutatott Szatmáry Kristóf, a Fidesz frakcióvezető-helyettese megemlítette: a magyarság nehéz 20. századot élt meg. „Amíg nincs autonómia, nem lehet lezárni a 20. századot" – jelentette ki a képviselő. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt hangsúlyozta: az erdélyi magyar politika csak álmodik arról az együttműködésről, amit a Kolozsvári Magyar Napok szervezésének keretében sikerült megteremteni. Figyelemre méltónak tartotta, hogy „a példa ragadós", és immár Marosvásárhelyen, Brassóban és Nagyváradon is van hasonló rendezvény. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöki minőségében megszólaló Kelemen Hunor, romániai kulturális miniszter is arról beszélt, hogy felnőtt egy olyan nemzedék, amelyik immár az európai uniós tagsággal rendelkező Romániában szocializálódott, és nincsen közvetlen élménye a sötét múltból. „Környezetünkben számos olyan dolog történik, ami visszafordíthatja a történelem kerekét. (...) Az a felelősségünk, hogy azt a csodát, amit megteremtettünk Kolozsváron, megerősítsük, megőrizzük" – jelentette ki Kelemen Hunor. A nyitó gálán nagy sikerrel mutatták be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Székely Dózsa György táncszínházi előadását. MTI, Erdély.ma 2014. augusztus 19.Kultúrák együttéléséről és autonómiáról a nyitógálán (Kolozsvári Magyar Napok)A kulturális értékek továbbéléséről, a különböző kultúrák együttéléséről, a toleranciáról, a magyarság és a művészet viszonyáról, az autonómiáról, a történelem nehéz korszakairól és az új nemzedék felelősségéről beszéltek az ötödik Kolozsvári Magyar Napok vasárnap esti nyitógálájának szónokai. A rendezvénysorozat Az Óperencián innen és túl mottó jegyében kezdődött, Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke éppen e jelmondat jelképes, meseszerű értelmét magyarázta el, amelynek sok olvasata lehet. Például az „Óperencián innenieknek” az új nemzedék tagjait nevezte, akik számára egy ilyen rendezvény természetes, míg a korábbi nehéz korokat is megélt „Óperencián túliak” még emlékeznek azokra az időkre, amikor ez elképzelhetetlen volt. Balatoni Mónika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára arra emlékeztette a Kolozsvári Magyar Opera termét zsúfolásig megtöltő közönséget, hogy a gazdaság alakulására évtizedek múltán nem fognak emlékezni, de a kulturális értékek örökre beivódnak a tudatba. Az államtitkár támogatásáról biztosította Kolozsvárt abban a törekvésében, hogy 2021-ben Európa kulturális fővárosa legyen. Hozzátette, reményei szerint 2014 végéig megnyílhat Kolozsváron a magyar kulturális intézet. Emil Boc polgármester, korábbi miniszterelnök köszönetet mondott a szervezőknek a rendezvényért, akárcsak azért, hogy a tavalyi zárógála több mint ötvenezer nézőt vonzott Kolozsvár főterére. A normális légkör jelének tartotta, hogy Kolozsváron mindenki otthon érzi magát. Kijelentette: Kolozsvár a multikulturalizmus és a tolerancia mintájává vált. A polgármester szerint magyaroknak és románoknak sok közös tennivalójuk van még a városban. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint „fel kellene találni a kultométert”, mert az biztosan magas szinten mérné Kolozsvár kulturális kisugárzását. Hozzátette: a kulturális életképességet a város műszer nélkül is bizonyította. Említést tett azonban egy „negatív sugárzásról”, arról, hogy a román hatóságok hadjáratot folytattak a székely jelképek ellen, s hogy az autonómiatörekvéseket a titkosszolgálatok akadályozni próbálják. A románok és magyarok a kulturális tereket vagy a negatív sugárzásokat erősítik? – tette fel a kérdést Németh Zsolt. Szerinte Közép-Európa csak a jó román–magyar kapcsolatok által lehet erős. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként bemutatott Szatmáry Kristóf, a Fidesz frakcióvezető-helyettese megemlítette: a magyarság nehéz XX. századot élt meg. „Amíg nincs autonómia, nem lehet lezárni a XX. századot” – jelentette ki a képviselő. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hangsúlyozta: az erdélyi magyar politika csak álmodik arról az együttműködésről, amit a Kolozsvári Magyar Napok szervezésekor sikerült megteremteni. Figyelemre méltónak tartotta, hogy „a példa ragadós”, és immár Marosvásárhelyen, Brassóban és Nagyváradon is van hasonló rendezvény. Az RMDSZ elnöki minőségében megszólaló Kelemen Hunor kulturális miniszter is arról beszélt, hogy felnőtt egy olyan nemzedék, amelyik immár az európai uniós tagsággal rendelkező Romániában szocializálódott, és nincsen közvetlen élménye a sötét múltból. „Környezetünkben számtalan olyan dolog történik, ami visszafordíthatja a történelem kerekét. (...) Az a felelősségünk, hogy azt a csodát, amit megteremtettünk Kolozsváron, megerősítsük, megőrizzük” – jelentette ki Kelemen Hunor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. augusztus 19.Kolozsvár, a mesebeli hely – Elkezdődtek a magyar napokA kulturális értékek továbbéléséről, a különböző kultúrák együttéléséről, a toleranciáról, a magyarság és a művészet viszonyáról, az autonómiáról, a történelem nehéz korszakairól és az új nemzedék felelősségéről beszéltek az ötödik Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi nyitógálájának szónokai. A Kolozsvári Magyar Opera termét zsúfolásig megtöltő közönség a rendezvény keretében megtekinthette a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Székely Dózsa György táncszínházi előadását is, melyet percekig tartó vastapssal jutalmazott. „Itt tenni lehet, és tenni is kell” A gálán elsőként Gergely Balázs, a magyar napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke lépett mikrofonhoz, aki a rendezvénysorozat idei jelmondatát – Óperrrencián innen és túl – értelmezte a hallgatóság számára. Mint kifejtette, generációs különbségek rejlenek a mesebeli kifejezés mögött: az új generáció tagjai az óperencián inneniek, akik számára teljesen természetes, hogy Kolozsváron minden évben megrendezik a magyar napokat, míg a korábbi „óperencián túli” nemzedék nehezebb korokat is megélt és emlékszik még azokra az időkre, amikor hasonlót elképzelni sem lehetett. Mint részletezte: a mottóválasztás részben a negyvenévnyi kommunista diktatúrából, és az ezt betetőző tizenkét év ráadásból eredeztethető. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében a szervezők munkáját dicsérte, majd hangsúlyozta: a Kolozsvári Magyar Napoknak a kultúráról, szórakozásról és kikapcsolódásról kell szólnia. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere megragadta az alkalmat, hogy magyarul köszöntse a gála résztvevőit, majd köszönetet mondott a szervezőknek a rendezvényért, akárcsak azért, hogy a tavalyi záróünnepség több mint ötvenezer nézőt vonzott Kolozsvár főterére. Kifejtette: a Kolozsvári Magyar Napok hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt tíz év alatt sikerült visszaállítani a normalitást, így mindenki otthon érezheti magát Kolozsváron, amely „mesebeli hellyé vált.” Magdó János leköszönő kolozsvári főkonzul rövid beszédében eddigi tevékenységét összegezte dióhéjban. „Itt tenni lehet, és tenni is kell” – idézte fel hivatalba lépéskor választott jelmondatát. Elmondta, törekedett arra, hogy a magyarságtudat erősödjön, kaput nyitva a román közösség felé is – örömmel tapasztalta, hogy a román közösség is nyitott az együttműködésre. Balatoni Mónika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára szerint egy közösség megmaradásának záloga a bizalom, a kölcsönös tisztelet és az együttműködés. „A kultúra – amely egy nemzet legnagyobb értéke – híd, amelyen keresztül megismerhetjük egymás identitását, és ezáltal legyőzhető az egymás iránti bizalmatlanság” – fejtette ki az államtitkár. Ugyanakkor elmondta: támogatja Kolozsvár 2021-es Európa kulturális fővárosa pályázatát és azt mondta, reményei szerint 2014 végéig megnyílhat Kolozsváron a magyar kulturális intézet. Németh Zsolt: fel kellene találni a „kultométert” Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy véli, érdemes lenne feltalálni a „kultométert”, amely méri egy városnak, régiónak, országnak, térségnek a kulturális kisugárzását. Mint kifejtette, Kolozsvár kulturális életképességet a műszer nélkül is bizonyította. Említést tett azonban egy „negatív sugárzásról”, arról, hogy a román hatóságok hadjáratot folytattak a székely jelképek ellen, s hogy az autonómiatörekvéseket a titkosszolgálatok akadályozni próbálják. „A románok és magyarok a kulturális tereket vagy a negatív sugárzásokat erősítik?” – tette fel a kérdést Németh Zsolt. Szerinte Közép-Európa csak a jó román–magyar kapcsolatok által lehet erős. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke arról beszélt, hogy az erdélyi magyar politika csak álmodik arról az együttműködésről, amit a Kolozsvári Magyar Napok szervezésének keretében sikerült megteremteni. Figyelemre méltónak tartotta, hogy „a példa ragadós”, és immár Marosvásárhelyen, Brassóban és Nagyváradon is van hasonló rendezvény. Utolsóként Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szólalt fel, aki Gergely Balázshoz hasonlóan arról értekezett, hogy felnőtt egy olyan nemzedék, amelyik immár az európai uniós tagsággal rendelkező Romániában szocializálódott, és nincsen közvetlen élménye a kommunizmus idejéről. „Az a felelősségünk, hogy azt a csodát, amit megteremtettünk Kolozsváron, megerősítsük, megőrizzük” – hangoztatta szövetség elnöke. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2014. szeptember 18.Kiállítás és kiállítótér-avatás (Erdélyi Művészeti Központ)Felezőidő 2 – Erdélyi magyar művészet 1965–1975 között címmel nyitotta meg sorrendben immár hatodik kiállítását az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK), új kiállítóteret is avatva egyúttal, mely azonban csak ideiglenesen székhelye az EMŰK-nek: a városbeli helyszínét illetően több elképzelés is létezik, de az biztos, hogy Sepsiszentgyörgyön egy olyan modern épület készül majd el, mely méltó helye lesz az eddigi és ezutáni erdélyi magyar művészeti értékek felmutatásának. Addig is az EMŰK a volt postaépület legfelső szintjén rendezkedhetett be, illetve a városi adóhivatal melletti földszinti terem is kiállítótérként működik. A tegnapi kiállításmegnyitón és kiállítótér-avatón a nagy számban összegyűlt közönséget, a meghívottakat Antal Árpád a teret rendelkezésre bocsátó város polgármestereként köszöntötte, elmondva: negyed százada még a securitate lehallgatóközpontja működött a posta legfelső emeletén, s hogy most a termeket a művészet foglalta el, az a demokratizálódás folyamataként is értelmezhető. Arról pedig, hogy az EMŰK épp Sepsiszentgyörgyön talált befogadásra, úgy vélekedett, annak jele, hogy a Székelyföld megerősödött annyira, hogy összerdélyi feladatokat tudjon elvállalni. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális miniszter beszédében felemlítette, a szövetség a Kulturális Autonómia Tanács által kidolgozott stratégiai döntéseket próbálja megvalósítani, az EMŰK is e folyamat részeként kezdte el működését. A kiállítás címében is megjelölt időszakról elmondta, azért hívják felezőidőnek a hatvanas évek végét, hetvenes évek elejét átölelő tíz esztendőt, mert bár az egyik – a sztálinista – diktatúrából a másikba – a kommunista rendszerbe – átvezető időszak volt, de akkor sokan azt gondolhatták, valami új kezdődött, és a művészek ezt megpróbálták lereagálni olyképp, hogy felzárkózzanak a kortárs művészeti irányzatokhoz, de a transzszilván örökséget is beépítsék alkotásaikba, és megpróbálják értelmezni is azt a kelet-európai létet, amelybe belecsöppentünk. Kelemen Hunor szerint megvan a megfelelő időtávolság a bemutatott korszak újraértékelésére, ezzel kapcsolatban kifejtette, az EMŰK-nek mint intézménynek nem csupán kiállítások szervezése a feladata, hanem műhelyként is működnie kell, helyére kell tennie a Kárpát-medence magyar kultúrájában az erdélyi magyar képzőművészetet. És azért is fontos az EMŰK – emelte ki –, hogy kultúránknak erős pillére legyen, hiszen ilyen tartóoszlopok nélkül jövőt tervezni nem lehet. Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke felidézte, 2009-ben, a Barabás Miklós Céh nyolcvan esztendejét bemutató kiállításon merült fel az EMŰK létrehozása, azóta nemcsak elindult egy folyamat, hanem részint be is érett. Másodszor avatjuk az EMŰK-öt, mondta, és még fogjuk avatni, hisz ez nem végleges helye, ez csak az EMŰK antréja, remélem, hamarosan pompázatos, világszínvonalú épülete is lesz az intézménynek. Felemlítette a romániai elnökválasztási kampányt is, megjegyezve, ami összeköti a politikát és a kultúrát, az az értékek felmutatásának szükségessége. A kulturális értékeknek ismertté kell válniuk, jelentette ki, csodaként értékelve, hogy huszonöt év után eljutottunk oda, hogy immár nem a kultúra van a politikáért, hanem fordítva. A magyar kulturális diplomáciával összefüggésben kifejtette, ez a magyarság számára egyedülálló feladat, a kulturális erőterek létrehozása, megerősítése pedig kiemelt feladata kell hogy legyen a kulturális diplomáciának, és ez az EMŰK és a hozzá hasonló intézmények létrehozásával lehetséges. Vargha Mihály, az EMŰK kuratóriumának elnöke szintén múltidézéssel kezdte beszédét, felidézve a kilencvenes évek elejét, amikor jó néhányan, háromszéki képzőművészek a Baász Imre megálmodta erdélyi magyar képzőművészeti múzeum megalapításáról álmodoztak. A múzeumalapítás sok ideig csak ábránd maradt, mígnem 2008-ban a város, a megye új vezetői azt mondták, legyenek csak nagy álmaitok, a pénz a legkevesebb, azt majd mi előteremtjük. És azóta sok minden megvalósult, léterejött a Magma, elkezdődött a Gyárfás Jenő Képtár korszerűsítése, a Székely Nemzeti Múzeum szomszédságában a múzeum bővítésére (és akkor még úgy volt, az EMŰK székházának felépítésére is – szerk. megj.) telket vásároltak. És most már az EMŰK álma is tapintható valósággá vált, de az intézmény – és a tegnap megnyitott tárlat – nem jöhetett volna létre, ha nem érezzük a támogatottságot: a művészekét, a döntéshozókét, akik tettekkel bizonyítják, hogy a kultúra szívügyük, és a közönségé – zárta beszédét Vargha Mihály. A kiállítást dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg, Kányádi Sándor versciklusára utalva igazi belső vidék-tárlatnak nevezve a 69 alkotót bemutató kiállítást. Bejelentette, a Szépművészeti Múzeum – mintegy adósságleróvásként is – jövőben az erdélyi magyar művészetnek az 1920–1990-es éveket átfogó kiállítását szervezi. Végszóként Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az EMŰK vezetője elmondta, bár a kiállítás meghívójában katalógus bemutatása is szerepelt, arra másik alkalommal kerül sor. Váry O. Péter, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. szeptember 19.Továbbra is támogatják a Demokrácia Központokat (Németh Zsolt Kézdivásárhelyen)A kézdivásárhelyi EMNP vendége volt Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Zsigmond Barna Pál csíkszeredai magyar főkonzul és Papp Előd, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke társaságában érkezett a céhes városba. Meglátogatták a helyi Demokrácia Központot (DK), a Beke Ernő-féle Gyűjtemények Házát, majd az EMNP székhelyén sajtótájékoztatón ismertették tapasztalataikat. Mindig megdobog a szíve, ha Kézdivásárhelyre érkezik, számára ez a legkedvesebb erdélyi város – vallotta be Németh Zsolt. Hosszasan értékelte a Demokrácia Központ tevékenységét: eredményesen működik, jelentős a hozzájárulásuk a honosítás megvalósításában, köszönet illeti egyedülálló munkájáért. Mint mondta, eddig 600 ezer friss állampolgára van Magyarországnak, folytatják a honosítást, fenntartják az anyagi forrásokat, el szeretnék érni, hogy ez a szám a következő négy évben elérje az egymilliót. Ehhez hatékony munkára van szükség, a Demokrácia Központok munkatársaival közösen kell megtalálniuk az utat a honosítás felpörgetéséhez. Kampányok jönnek, kampányok mennek, ezekben az időkben a politikumnak is ki kell nyilvánítania a konszenzust, az együvé tartozást – hangoztatta. Papp Előd az erdélyi magyarok legközelebbi barátjának nevezte Németh Zsoltot. A honosítás a nemzetegyesítést jelenti, ezentúl több időt kell ennek szentelni, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel – szögezte le. Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltségével kapcsolatban elmondta, jól haladnak az aláírások gyűjtésével, ma-holnap meglesz a kellő számú aláírás, a jelölt dossziéját kedden iktatják a bukaresti választási irodában. Kíváncsian várják az ezt követő eseményeket – fűzte hozzá. Az SZNT elnöke is támogatta aláírásával Szilágyi indulását, összeállt a közösség, mely elláthatja az erdélyi magyarság érdekképviseletét – hangoztatta. Johann Taierling felső-háromszéki EMNP-vezető elmondta, Kézdiszéken eddig hétezer személy kapott magyar állampolgárságot, de van, mit tenni, hiszen a kisrégióban hetvenezren élnek. Szombat estig gyűjtik a Szilágyi Zsolt indulását támogató aláírásokat, akit tudnak, személyesen keresnek fel, mások az EMNP székházában adhatják le kézjegyüket – számolt be. Újságírói kérdésre válaszolva Németh Zsolt elmondta: hamis az Index portál állítása, mely szerint tízezres nagyságrendben történtek volna visszaélések a honosítás kapcsán. Ha lett volna visszaélés, a magyar hatóságok felléptek volna ezek ellen – nyomatékosított. Kinek az érdeke a honosítás elleni támadás? – tette fel a kérdést. A feleletet a választási kampányban kell keresni, korábban a szocialista párt a „23 millió román” veszélyével próbált keresztbe tenni – mondta a politikus. Bokor Gábor, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. szeptember 25.Honosítás: Németh Zsolt cáfolja a visszaéléseketA magyar állam hatékony védelmet tud biztosítani az állampolgársággal való visszaélésekkel szemben, jogszabály-módosításra nincs szükség – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön. A képviselő azután nyilatkozott a sajtónak, hogy részt vett az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága, valamint nemzetbiztonsági bizottsága együttes, zárt ülésén, amelyen az egyszerűsített honosítási eljárás nemzetbiztonsági, rendészeti vonatkozásairól kaptak tájékoztatást a résztvevők. Németh Zsolt kiemelte: teljesen megalapozatlanok azok az – először az Index hasábjain megjelent – híradások, amelyek szerint több tízezren szereztek volna hamis állampolgárságot, oroszok, ukránok, szerbek. Az elmúlt négy évben 660 ezer kérelmet adtak be, és 630 ezer állampolgárságot adtak ki, mintegy 22 ezer kérelmet utasítottak el – ismertette. Ez utóbbi szám alapvetően azt bizonyítja, hogy a magyar állam, a magyar belügyi, külügyi szervek képesek arra, hogy hatékonyan kiszűrjék a visszaélőket – mondta. Ahol pedig valamilyen módon mégis visszaélés történt, feljelentést tettek; az ilyen ügyek száma száz és kétszáz között van, és eddig 22 esetben már vissza is vonták az állampolgárságot – közölte. A külügyi bizottság elnöke elmondta: az érintett szervek komoly szakértői munkát végeznek, az okmányokkal és a nyelvtudással kapcsolatban is komoly vizsgálatot folytatnak le. A Fidesz úgy ítéli meg, hogy nem szükséges a jogszabályok szigorítása, módosítása, hanem folyamatosan biztosítani kell a jogalkalmazás feltételeit, hogy a belügyi, illetve a külügyi szervek képesek legyenek ellátni munkájukat. Németh Zsolt határozottan kijelentette: nincs tízezres nagyságrendben hamis állampolgárság, a probléma az, hogy bizonyos politikai erők a határon túli magyarok ellen próbálják hangolni a közvéleményt. A fideszes politikus kiemelte: folytatni akarják a nemzetegyesítés folyamatát, hogy a külhoni magyaroknak több évtizedes álmuk valósulhasson meg azáltal, hogy magyar állampolgárságra tehetnek szert. A bizottsági ülés után a sajtónak is kiosztottak egy, a Belügyminisztérium tájékoztatóját, amelyben a 2011-ben bevezetett egyszerűsített honosítási eljárás statisztikái, tapasztalatai olvashatók. Az egyszerűsített honosítási kérelmek ügyében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – szoros együttműködésben valamennyi társszervvel – következetes és szigorú ellenőrzést folytat annak érdekében, hogy kiszűrje a visszaéléseket, és az esetek döntő hányadában a jogsértésnek következménye van. A hatóságoknak vannak információi arról, hogy egyes közvetítők és ügyvédek a ügyfeleket megtévesztve, pénzért állampolgárságot ígérnek, azonban ezek a kérelmek el sem jutnak a hatósághoz, mivel azokat csak személyesen lehet benyújtani – olvasható a tájékoztatóban. Kárpátaljára, majd Kolozsvárra látogat Orbán Viktor Orbán Viktor kormányfő pénteken részt vesz a beregszászi magyar főiskola tanévnyitó ünnepségén, és tárgyalást folytat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökségével, a programokon részt vesz Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár csütörtökön az MTI-vel. Elmondta: a magyar kormány segítségével felújított főiskola tanévnyitó ünnepélyét a beregszászi református templomban tartják a kárpátaljai magyar közösség vezetőinek, tagjainak részvételével. A miniszterelnök és helyettese külön megbeszélést is folytat Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével és alelnökeivel. A tárgyaláson a kárpátaljai magyarság helyzetéről lesz szó, valamint arról, Magyarország milyen további segítséget tud nyújtani az Ukrajnában élő magyaroknak – közölte Havasi Bertalan. Orbán Viktor jövő héten Kolozsvárra látogat. A kormányfő csütörtökön érkezik Kolozsvárra, ahol pénteken felavatja a Református Kollégium új épületét, melyben tanévkezdéskor indult el a magyar nyelvű szakoktatás. Orbán Viktor a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet is felkeresi, és magyar politikai szervezetek vezetőivel találkozik 2014. október 4.Kész tervvel építeni házat, autonómiát – Beszélgetés Potápi Árpáddal„Mindenütt meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, hogy a gyermekeink itt helyben, Erdélyben, Magyarországon képzeljék el, építsék a jövőjüket. Mert hiába beszélünk mi nemzetpolitikáról, ha közben kiürül a Kárpát-medence” – beszélgetés Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárral. Feltételezem, államtitkári kinevezéséhez nagyban hozzájárult, hogy országgyűlési képviselőként sokat foglalkozott a külhoni magyarság ügyeivel, ugyanakkor négy éven keresztül vezette a nemzeti összetartozás bizottságát. Milyen mértékben határozta meg érdeklődési körét, pályáját bukovinai székely származása? – Családom valóban bukovinai székely, és mindjárt hadd hívjam fel a figyelmet a székely szóra. Hiszen a székelyföldi székelyek is, de mi aztán különösen érzékenyek vagyunk arra, hogy ne csángózzanak le bennünket. Mindemellett persze nem bántva a csángókat, akiket rendkívül tisztelek és becsülök, de ez számunkra hagyományos kérdés. Nagyszüleimet az egész népcsoporttal együtt 1941-ben telepítették át Magyarországra, ahonnan 1944–45-ben, a határok változásával átmenekültek az anyaország mai területére. Potápi Árpád János 1967. március 28-án született a Tolna megyei Bonyhádon. 1985-ben érettségizett a helyi Petőfi Sándor Gimnáziumban, 1991-ben általános iskolai tanári oklevelet szerzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom–történelem szakán, 1994-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakán diplomázott. 1993-ig tanárként dolgozott, ekkor bekapcsolódott a politikai életbe. 1998 óta országgyűlési képviselő, első mandátumát egyéniben szerezte meg lakóhelyén, tagja volt az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok, valamint emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságainak; 2010-től a parlament nemzetiösszetartozás-bizottságát vezette. Idén júniustól a Miniszterelnökség államtitkára, hatásköre a nemzetpolitikára terjed ki Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter irányítása alatt. 2002-től Bonyhád város polgármesteri tisztségét is betöltötte, amelyről idén júliusban államtitkári kinevezése miatt lemondott. Itt először Bácskába kerültek, majd a Dunántúlon, Bonyhád központtal jöttek létre a székely települések. Egyébként az idei év lényeges évfordulónak számít a mi szempontunkból, mert az erőszakos sorozást megtagadó székelyek elleni megtorlásként éppen 250 évvel ezelőtt történt a madéfalvi vérengzés, és kezdődött el ennek a kicsiny népcsoportnak a története, amelynek én is a tagja vagyok. Megjegyezném azt is, hogy a Székelyföld után a mi vidékünkön él egy tömbben a legtöbb, mintegy húszezer székely a világon. Mindez mondhatni predesztinált engem erre a munkára, ebbe nőttem bele, ezeket a dolgokat hallottam otthon, nem is lehetett más a neveltetésem, az sem véletlen, hogy magyar–történelem szakos tanár lettem. Országgyűlési képviselői, továbbá tizenkét éves bonyhádi polgármesteri tevékenységemmel párhuzamosan tizenhárom éven keresztül, 1998 és 2011 között vezettem az 1989-ben létrejött Bukovinai Székelyek Országos Szövetségét. A szervezet nemcsak a Magyarországon élő bukovinai székelységet fogja össze, hanem az Al-Duna mellé, a Vajdaságba, valamint a Dél-Erdélybe, Déva környékére települt közösségeket is, akik szintén hozzánk kapcsolódnak. Többek között ennek a történelmi háttérnek köszönhetően lettem 2010-ben a nemzeti összetartozás bizottságának az elnöke. De nemcsak ez volt meghatározó számomra, hanem például a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hangulata, az ott megfogalmazott célok, vagy éppen Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének politikai szerepvállalása is, amely gondolatiságban is efelé vitt. A Tusványos véleményem szerint az egyik legfontosabb szabadegyetem a nemzetpolitikában, amely nemcsak a kérdéseikkel előrukkoló, észrevételeiket megfogalmazó táborlakóknak hasznos, hanem számunkra is, akik a mai politikát irányíthatjuk Magyarországon. – Nemzetpolitikai téren az Orbán Viktor vezette előző két kormány nevéhez olyan megvalósítások fűződnek, mint például a kedvezménytörvény, a könnyített honosítás, az alaptörvény módosítása vagy a szavazati jog megadása. Melyek lesznek a következő ciklus kihívásai? – Ezek a jogszabályok, intézkedések mind szimbolikus, ugyanakkor kézzelfogható dolgok. De nem árt megjegyezni azt sem, hogy a mostani egy olyan történelmi pillanat, amely lehetőséget teremt arra is, hogy esetleg a következő huszonöt esztendő céljait is megfogalmazzuk. Nehéz lenne megmondani, hogy melyek lehetnek ezek, mert sokszor egy héttel előre is nehéz gondolkodni, de ha az ember ki tudja szakítani magát egy kicsit a mindennapokból, akkor ezeket is le lehet szögezni. Ilyen lehet például, hogy meg kell őrizni a békét, a biztonságot a Kárpát-medencében, Közép-Európában. Ezt a térséget először délről fenyegette háborús konfliktus, most pedig keletről. Ami nem esik olyan távol tőlünk, hiszen ha Amerikából vagy Ázsiából szemléljük az ukrajnai konfliktust, akkor csak gombostűnyi különbség van a földrajzi térségek között. Nagyon kell vigyázni arra, hogy a következő nemzedék is úgy nőjön fel, hogy térségünket nem érte el háborús konfliktus, sőt arról tudjunk beszélni, hogy ezek egész Európában megszűnjenek. Nagyon sokat beszéltünk, beszélünk az autonómiáról az elmúlt 25 évben. Milyen jó lenne, ha negyed évszázad múlva már a több éve létező autonómiák működését tudnánk kritizálni! Hogy miért nem működnek jól a Kárpát-medencei magyar autonómiák a Székelyföldön, Partiumban, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken. Hatalmas előrelépés lenne ahhoz képest, hogy most arról beszélünk, miként kellene megvalósítani. Sokan kérdezik, hogy lesz-e e téren előrelépés. Szerintem lesz, hiszen huszonöt évvel ezelőtt erről beszélni sem lehetett, most pedig a közbeszéd tárgyává, részévé tettük mindenhol, ahol magyarok és más nemzetek élnek együtt. Igaz, hogy a román pártok közül a kommunistáktól kezdve a nemzeti radikálisokig mindenki ellenzi az önrendelkezést, de előrelépés, hogy erről már a bukaresti parlamentben, a kormányban napi szinten lehet beszélni. Megtörténhet, hogy bekövetkezik egy olyan lélektani pillanat, amikor az inga átlendül, és a többségiek belátják, hogy az autonómia semmiféle veszéllyel nem fenyegeti Romániát, sőt előnyt jelent az egész ország számára. Elvégre az ország fennmaradása, jövője szempontjából nagyon fontos, hogy valamennyi lakosa hazájaként tekintsen rá, és büszke legyen arra, hogy önmagát megvalósítva, magyarként, egy magyar autonómiában román állampolgárként is élhet. – Lát-e lehetőséget arra, hogy a következő négy évben Budapest odahasson, hogy valós párbeszéd induljon be a román hatóságokkal, a bukaresti kormánnyal az autonómiatörekvésekről? Ma ugyanis ez a párbeszéd igen egyoldalú: a közösség és politikai-társadalmi szervezetei által megfogalmazott igényre rendszerint az a válasz, hogy nem lehet. – Látok erre lehetőséget. Már csak azért is, mert nem tudjuk, mi lesz az a történelmi pillanat, ami lehetőséget teremt számunkra az autonómia megvalósítására. Valahogy úgy kell készen állnunk minden tervvel, mint amikor házat építünk: van ugyan valamennyi pénzünk, de a befejezésre nem futja, viszont nem tudhatjuk, mikor adódik olyan lehetőség – akár pályázat formájában –, hogy pár hónapon belül elkészülhet a ház. A politika ugyanilyen: nem tudjuk, mikor adódik kézzelfogható lehetőség valósággá alakítani a tervet, de készen kell állni rá. A magyar pártoknak, szervezeteknek pedig egyöntetűen ugyanazt, a magyarságot kell képviselőniük, emellett maguk mögé kell állítaniuk a többségi nemzetet is, és akkor már csak a román politika van hátra. Ne feledjük, a politikai szerencse forgandó, bármikor előállhat olyan helyzet, amikor belátják, hogy az ő érdekük is az autonómia biztosítása. – Most, hogy még inkább rálátása van a nemzetpolitika alakítására, Ön szerint milyen további intézkedések szükségesek e téren közvetlenül a következő négy évet felölelő kormányzati ciklusban? – Úgy gondolom, hogy jól megteremtettük a nemzetpolitika törvényi alapjait, így ezek már a gyakorlatban is kifejtik hatásukat. Szerintem egyre inkább olyan dolgok irányába kell elfordulni, amelyek látszólag kevésbé jelentősek, viszont ugyanannyira fontosak. Egyértelműen a kis szervezetek, az emberek, másrészt pedig a gazdaságpolitika irányába kell mozdulni. Erősíteni kell az erdélyi, Kárpát-medencei magyar gazdasági vállalkozások, cégek között szőtt hálót, olyan pályázási és egyéb jellegű feltételeket teremteni, amelynek köszönhetően pénzügyi lehetőséget is teremteni tudunk a támogatásban. Bár ragyogó nemzetpolitikai megvalósításaink voltak az elmúlt időszakban, be kell látnunk, hogy fiatalok tízezrei vándoroltak el a Kárpát-medence valamennyi vidékéről a jobb boldogulás reményében, és nekünk ezt a folyamatot meg kell állítanunk, sőt a visszályára kell fordítanunk. Mindenütt meg kell teremtenünk annak a lehetőségét, hogy a gyermekeink itt helyben, Erdélyben, Magyarországon képzeljék el, építsék a jövőjüket. Ezt kell minden eszközzel támogatnunk. Mert hiába beszélünk mi nemzetpolitikáról, ha közben kiürül a Kárpát-medence. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2014. október 7.Sipos ZoltánPESTI SRÁCOK Amikor az új Németh Zsolt neve Kövér László Mi volt az oka Németh Zsolt háttérbe szorulásának, és mire kell számítani most, hogy Kövér László felel a magyarságpolitikáért? Hátterünk első része. Hogyan befolyásolja a magyar kormány magyarságpolitikáját a közelmúltban bekövetkezett váltás, melynek során Németh Zsolt helyett Kövér László házelnök került helyzetbe? Mi van a döntés hátterében? Kik azok a magyarországi politikusok, akiknek a véleménye meghatározó ezen a téren? Ők mit gondolnak a határon túli magyarságról, és milyen viszonyban vannak Orbán Viktorral, egyes határon túli vezetőkkel, illetve egymással? Ilyen és hasonló kérdésekre tervezünk választ adni jelen, kétrészes háttéranyagunkban, mely egy sor, határon túli ügyekre jó rálátással bíró személlyel készült beszélgetésen alapul. Forrásaink minden esetben névtelenül nyilatkoztak. Több mozzanatot nem sikerült két, egymástól független forrásból ellenőriznünk, illetve előfordul, hogy egy-egy eseménynek több értelmezése is kering: ezeket egymást kiegészítő verziókként írjuk le. Az első részben a két legfontosabb játékost, Németh Zsoltot és Kövér Lászlót, az ő határon túli magyarsággal kapcsolatos felfogásukat mutatjuk be. A második rész a kisebb játékosokról, valamint a budapesti szereplők és az erdélyi politikai szervezetek viszonyáról szól. Az első rész lényegi állításai, röviden: – A magyarságpolitika önmagában nem akkora fajsúlyú, hogy az Budapesten külön téma legyen. Éppen ezért minden mozgást az általános politikai kontextusba kell helyezni. Különösképpen a „keleti nyitás” új magyar külpolitikai irányvonala és a sokat hivatkozott Fideszen belüli hatalmi átrendeződés, az ún. Orbán-Simicska háború meghatározó. (A HVG sorozata a nagyarányú átrendeződésről itt, itt és itt olvasható). – Jelenleg több kisebb-nagyobb szereplő: Kövér László, Németh Zsolt, Semjén Zsolt, Szász Jenő, Gál András Levente vagy újabban Matolcsy György is kavar a határokon túli ügyekben egymástól függetlenül, vagy épp egymással versengve. Mi a magyarságpolitika? A magyar kormányzatok külhoni magyarokkal kapcsolatos politikája, a magyar-magyar kapcsolatok, a nemzetközi és kétoldalú kisebbségvédelem, támogatáspolitika. – A magyarságpolitikai mezőnyben a meghatározó játékos jelenleg Kövér László. Az ő szemlélete alapvetően abban különbözik Németh Zsoltétól, hogy míg utóbbi egy reálpolitikus, aki elismeri a határon túli magyar közösségek önállóságát, addig Kövér egy idealista, aki szerint Budapestről kell irányítani a határon túli magyarságot. Németh Zsolt háttérbe szorulása Németh Zsolt már 1989 előtt is gyakran járt Erdélyben az ún. „hátizsákos” mozgalom tagjaként, gyógyszert, könyveket csempészett át a határon. Később egyike lett a Fidesz alapítóinak, szakterülete a külpolitika. Az évek során olyan kapcsolatrendszerre tett szert, a határon túli magyarság ügyeinek olyan szintű ismerője lett, akit sokáig nem lehetett megkerülni. Annak ellenére, hogy a kétezres években egyike volt a párt meghatározó arcainak és egész életében külügyminiszternek készült, 2010-ben, a második Orbán-kormány felállásakor egy szerényebb, a reflektorfénytől távolabbra eső funkciót kapott: a Külügyminisztérium második embereként, parlamenti államtitkárként dolgozott Martonyi János mellett. Úgy tudjuk, határon túli magyarokat érintő ügyekben már ebben az időszakban is csökkenőben volt a befolyása. A közte, illetve Kövér László között zajló versengésnek az lett az eredménye, hogy egy meglepetésember, Semjén Zsolt került pozícióba. Németh volt személyes titkárát, Répás Zsuzsannát ugyan kinevezték a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkári posztba, de Répás állítólag többször is panaszkodott, hogy szinte semmit nem tud átvinni az apparátuson, illetve felettesén, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesen. Németh súlya 2014-től tovább csökkent. A harmadik Orbán-kormányban már semmilyen funkciót nem kapott, jelenleg az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke. „Különutas” politikája lehetett a veszte? Forrásaink szerint nem egyértelmű, mi vezetett ide. Németh „különutas” politikája, a Fideszben feltörő fiatal, nagy ambíciókat dédelgető generáció és az Orbán Viktorral való személyes jó viszony megromlása egyaránt szerepet játszhatott a térvesztésben. Fontos látni azt is, hogy az Orbán által az előző ciklusban megfogalmazott „keleti nyitás” külpolitikája – tehát azon törekvés, hogy amennyire lehetséges, Magyarországot függetleníteni kell a nyugati szövetségesektől – teljesen idegen a meggyőződéses atlantista Németh számára. Az egyik történet szerint 2002-ben következett be az első törés Németh és Orbán között. Ekkor Orbán a Fidesz-frakcióval egy, az iraki bevonulást elítélő határozatot szeretett volna elfogadtatni, Németh azonban ezt megfúrta – mesélte az egyik forrásunk. Egy másik interjúalanyunk is megismételte ezt a történetet, annyit téve hozzá, hogy utólag kiderült, Némethnek igaza volt, ez pedig óriási fekete pontot jelent. Orbán azt még lenyeli, ha egy-egy „őrült” néha szembemegy vele, azt azonban már sosem bocsátja meg, ha bebizonyosodik: a lázadónak igaza volt – így a forrásunk. Nem hozta az elvárást? Egy további szakértő úgy látja, Németh azért szorult ki a kormányból, mert az előző kormány idején nem teljesített megfelelőképpen. 2010-ben ugyanis azt a feladatot kapta Németh, hogy tisztítsa meg a „kommunistáktól” a külügyet. Eddig a külügy ugyanis dinasztikus alapon működött, jellemzően régi diplomaták gyermekei kerültek be a rendszerbe, akiknek sikerült kidolgozni egyfajta kölcsönös védelmi mechanizmust. Minden fideszesnek megvolt a maga „kommunistája”, és minden „kommunistának” a maga fideszese, akik kormányváltásokkor kölcsönösen védték egymás pozícióit. Orbántól azt a feladatot kapta Németh, hogy ezt a rendszert szüntesse meg, és vigyen be a diplomáciai karba egy új, fiatal csapatot, akiket kézivezérléssel lehet irányítani. Ehelyett azonban Németh egy saját, 50-60 fős klientúrát próbált bevinni a rendszerbe. Látványosabb átalakításokra végül az EU-elnökség miatt nem került sor: a kiemelt nemzetközi figyelem és megnövekedett munkamennyiség miatt szükség volt a régi, profikból álló diplomáciai karra. Ebben az értelmezésben nagyrészt a kudarcos átalakítási kísérletének, illetve klientúraépítési próbálkozásának köszönhető az, hogy a miniszterelnök Navracsics távozása után a külügyi tárca élére a hűséges, de külpolitikában tapasztalatlan szóvivőjét, Szijjártó Pétert javasolta. Ő az Origo két évvel ezelőtt megjelent portréja szerint a Fidesz „mindenevő robotosa” aki a „kínosabb feladatokra sem mondott nemet soha”. Egyszerűen „megették” a fiatalok? Egy másik forrásunk szerint Németh munkatempójának és személyes habitusának is köszönheti, hogy háttérbe szorult. Eszerint az olvasat szerint Németh különutas politikájával nem igazán tudott eredményt felmutatni, mi több, a politikus „nem dolgozott rendesen” és „lusta” volt, így nem csoda, hogy „megették” a feltörekvő fiatalok. Ráadásul, mint már korábban is említettük, az új „keleti nyitás” politikája nem igazán kedvezett a nyugatbarát, atlantista fideszes politikusoknak, köztük Németh Zsoltnak vagy akár Martonyi Jánosnak. Egy másik olvasat szerint azonban épp ellenkezőleg: a veterán politikus Németh „tudja, mikor kell ütni, és mikor jobb elhajolni”, önként vonult vissza egy nyugodt funkcióba, így kerülve el az újonc külügyminiszter, Szíjjártó leépítéseit a tárcánál. Mit gondol a határon túli magyarokról Németh? Németh Zsolt ugyan egységes politikai nemzetben gondolkodik, azonban felfogásában nagy szerepet játszik a szerződéses nemzet fogalma, vagyis az, hogy a Magyarország határain túl élő magyar közösségi eliteknek önálló törekvéseik vannak, melyeket Budapestről figyelembe kell venni. A magyar kormányon belül megpróbálta megértetni, hogy a határon túliakra mint hét, különböző helyzetű magyar közösségre tekintsenek. Miközben Németh elismeri a határon túli elitek létjogosultságát, ezeken az eliteken belül a saját korcsoportját támogatja –, Erdélyben például az RMDSZ egykori Reform Tömörülésének, majd az EMNT-EMNP-nek a politikusaival, többek között Toró T. Tiborral ápol jó viszonyt. Kövér László a párt lelkiismerete Forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a magyarságpolitika immár hivatalosan is a Fidesz másik nagy öregjéhez, Kövér Lászlóhoz került. Ez azonban nem volt zökkenőmentes: úgy tudjuk, az elmúlt ciklusban hatalmas viták zajlottak a párt elnökségén belül Kövér és Orbán között a határon túli magyarsággal kapcsolatban. És ezek nem egyszerű összezördülések voltak, információink szerint Schmitt Pál államelnöki jelölése mellett ez a téma volt az egyik állandó ütközési pont a két politikus között. Kövér egyrészt azt hányta Orbán szemére, hogy elengedte a védence, Szász Jenő kezét, hogy Toró T. Tibor és az EMNP felépítését segítse. Majd miután Kelemen Hunor lett az RMDSZ elnöke, folyamatosan kritizálta a miniszterelnököt az RMDSZ-hez való, számára megmagyarázhatatlan közeledés miatt. További feszültségeket eredményezett Kövér és Orbán között az is, hogy megfenyegették az EMNP-t: ne állítsanak saját jelöltet az őszi elnökválasztásokon. Belső vitáik ellenére a házelnök a párt alapítói közül az utolsó, aki még mindig élvezi Orbán bizalmát, Kövér pedig végtelenül lojális a miniszterelnökhöz. Miközben az elmúlt években durva támadásokat intézett a magyarországi liberálisok ellen, ismerői „19. századi liberálisként” írják le. A hvg.hu szerint „ő az, aki fontosnak tartja a hatalmi ágak szétválasztását, az írott szabályok, vagy az íratlan politikai játékszabályok tiszteletben tartását – és állítólag, ahogy öregszik, úgy tulajdonít ezeknek egyre nagyobb jelentőséget”. Ismerői Kövért a „Fidesz lelkiismereteként” emlegetik, olyan politikusként, aki abszolút feddhetetlen, és aki emiatt a múltban néhányszor jelezte is, hogy túl nagy az elrugaszkodás a párt alapértékeitől, a szervezet belső szabályai pedig Orbánra is vonatkoznak. Kövér – bár sok elvi vitája van Orbánnal –, ha egy belső szavazáson alulmarad, akkor kifele mindig a többségi álláspontot képviselői. Egy forrásunk szerint nem véletlen, hogy Orbán továbbra is egyik legfontosabb szövetségeseként tekint Kövérre: választmányi elnökként ő a „párt vasökle”, aki Orbán utasítására bárkit szívesen „kicsinál”. Egy ilyen emberre márpedig szükség van a politikai és gazdasági érdekcsoportok közti harc, illetve a közelgő önkormányzati választások miatt. Nem tudni, mi volt a deal Nem világos, mi volt az a megállapodás Kövér és Orbán között, melynek folyományaként Németh nem kapott újabb felkérést, a magyarságpolitika pedig átkerült a házelnökhöz. Az egyik értelmezés szerint Orbán számára most nem égetően fontos ez a kérdés, úgy érzi, van idő kísérletezni, így „felengedte a pályára a másik csapatot”. Egy másik forrásunk szerint a miniszterelnök ezzel a húzással állította maga mellé a pártbeli erős emberét, ugyanakkor pedig meg is akadályozta, hogy a belügyhöz és a titkosszolgálatokhoz közel kerüljön – itt ugyanis a házelnök elvi alapokon nyugvó politizálása nagyon nagy károkat okozhatott volna. Csakhogy nem tudni, Kövér pontosan mit is kapott meg. A határon túli magyarságnak folyósítandó támogatások ugyanis a Miniszterelnökséghez, Lázár János fennhatósága alá kerültek. (A Lázár által vezetett „gigaminisztérium” egyébként túlterhelt és hatalmas pénzösszegek fölött rendelkezik, ezen a szinten a határon túli magyaroknak folyósított évi 13 milliárd forint lobbiszempontból nem tétel). Más jelekből is úgy látszik, hogy Orbán a szimbolikus ügyeken túl igyekszik kontroll alatt tartani Kövér konkrét döntéseit. Úgy tudjuk, hogy azért lett nemzetpolitikáért felelős államtitkár Potápi Árpád valamint nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Wetzel Tamás, mert a két súlytalan személyt Lázár János „könnyedén ellenőrzi”, illetve ezzel is csökken Kövérnek és korábbi kedveltjének, Szász Jenőnek a befolyása a nemzetpolitikára. Úgy tudjuk, Szász Jenő bejelentkezett a nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztra, azonban Orbán megvétózta a kinevezését. Mit gondol Kövér a határon túli magyarokról? Németh Zsolttal ellentétben a házelnök egy egységes, budapesti erőcentrumból irányított magyar nemzetben gondolkodik. Nem támogatja azt, hogy a határon túliak többségi nemzethez fűződő másik identitást is kialakítsanak, mivel az szerinte a beolvadás első lépcsőfoka. Felfogásában a határon túli elitek csakis Budapest irányításával tevékenykedhetnek, mindenki más – és különösképpen a „balliberális elit” – a „nemzet ellensége”, akiket le kell győzni. Egyik interjúalanyunk szerint Kövérrel az a legnagyobb probléma, hogy nem reálpolitikus: az elveit közvetlenül lefordítja politikai cselekvésre, ez pedig gyakran katasztrófális eredményekhez vezet. Ami az erdélyi politikát illeti, köztudott, hogy Kövér az RMDSZ-ben – vagy legalábbis annak a „régi” generációiban – újabb ellenfelet lát, ugyanakkor úgy tűnik, hogy újabban korábbi támogatottjáról, a Magyar Polgári Pártról sincsen túlságosan jó véleménnyel (Kövér egyébként az MPP-nek a tiszteletbeli elnöke). Komoly ellentét van közte és Tőkés László között is – ahol tehetik, beszólnak egymásnak. Nincs tudomásunk arról, hogy az elvieken túl a házelnöknek lenne valamilyen konkrét elképzelése vagy projektje a magyarságpolitikával kapcsolatosan. Világszemléletét mindenesetre jól tükrözi a „Mi lesz belőlünk, magyarokból?” című cikk, melyet irodavezetőjével, az erdélyi születésű Veress Lászlóval közösen jegyzett, és mely lényegében egy történelmi példázatokon alapuló eszmefuttatás, mely figyelmen kívül hagyja a határon túli közösségekben zajló társadalmi folyamatokat. Nemcsak a cikk miatt gondoljuk úgy, hogy az Illyés Közalapítvány volt igazgatójának nagy szerepe van Kövér idilli Erdély-képének a kialakításában. Veressnek Székelyudvarhely mellett, Tibódban, egy festői szépségű domboldalon van egy hétvégi háza – úgy tudjuk, hogy itt gyakori vendég Kövér László. Transindex.ro 2014. október 30.Németh: Magyarország nem mondja meg a magyaroknak, kire szavazzanakMagyarország nem fogja megmondani az erdélyi magyaroknak, hogy kire szavazzanak a hét végén tartandó elnökválasztáson – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke tegnap Kolozsváron. A Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével közösen tartott sajtóértekezleten a magyarországi politikus kifejtette: ha bárki azt a látszatot próbálja kelteni, hogy Magyarország egyik vagy másik jelölt mellett elkötelezett, az nem felel meg a valóságnak. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy az RMDSZ olyan politikai reklámot jelentetett meg az erdélyi magyar újságokban, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök sok sikert kívánt Kelemen Hunornak, az RMDSZ államfőjelöltjének a választási versenyben. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 30.Erdélyi magyar vita a román közvetítő miattA politikai és gazdasági korrupció árnyéka vetül a román–magyar párbeszédet célzó kísérletre Tőkés László EP-képviselő szerint, miután kiderült, hogy a számos bűncselekménnyel gyanúsított Viorel Hrebenciuc holdudvara húzódik a közvetítésre bejelentkezett Asociaţia Friends of The Project on Ethnic Relations (FPER) mögött. Közben az egyre nagyobb port kavart botrány közepette az RMDSZ háromszéki vezetői közölték, nem áll módjukban leellenőrizni, ki áll a tárgyalások hátterében. Kölcsönös vádaskodást robbantott ki az erdélyi magyar politikusok körében a Krónika szerdai számában közölt információ, miszerint pénzmosással és szervezett bűnözői csoport létrehozásával gyanúsított politikusok, ügyvédek állnak a román–magyar párbeszédet szorgalmazó szervezet hátterében. Mint megírtuk, az előzetes letartóztatásba helyezett Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata politikushoz és fiához közel álló személyek alapították idén májusban az Asociaţia Friends of The Project on Ethnic Relations (FPER) egyesületet, amelynek égisze alatt az RMDSZ politikusai kétszer is tárgyaltak idén a román pártok képviselőivel. Az FPER alapítói ellen nemrég pénzmosás gyanújával indult bűnvádi eljárás annak a nyomozásnak a keretében, amelyben Hrebenciucékat több százmillió euró értékű erdőterületek illegális visszaszolgáltatása kapcsán gyanúsítanak befolyással üzérkedéssel, szervezett bűnözői csoport létrehozásával és pénzmosással. A szervezet kilétének nyilvánosságra kerülése nyomán a Kovászna megyei Civil Felelősség 2014 társadalmi csoport azzal vádolja az RMDSZ-nek az eddigi tárgyalásokon résztvevő politikusait, hogy kompromittálták az autonómia ügyét és megtévesztették a közösséget a „hazugságaikkal”, emiatt az érintettek felelősségre vonását követelik. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke – aki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt részt vett a Brassópojánán rendezett román–magyar megbeszéléseken – szerdán sajtótájékoztatót hívott össze a bírálatok hatására. Közölte, számunkra az a legfontosabb, hogy minden fórumon az autonómiát képviselőjék, ennek érdekében bárkivel hajlandóak tárgyalni, és a témában ugyanazt kívánják elmondani Kézdikőváron, Bukarestben és Brüsszelben is. Az RMDSZ háromszéki szervezetének vezetője kifejtette, az elmúlt egy év alatt több külföldi diplomata és mérvadó külföldi sajtókiadványok képviselői keresték meg őket, a székelyföldi autonómiatörekvések iránt érdeklődve, ebbe a sorba illeszkedett Allen H. Kassof, a Project on Ethnic Relations (PER) szervezet volt elnökének megkeresése is. „Savanyú a szőlő! Akik az amerikaiak által kezdeményezett magyar–román párbeszéd kapcsán most„hazaárulást” és „bűnszövetkezetet” kiáltanak, első alkalommal azt nehezményezték, hogy ők nem vehettek részt ezeken a tárgyalásokon” – jelentette ki Tamás Sándor, hozzátéve, nem a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és elnöke, Izsák Balázs kizárólagos joga az autonómiáról és a székely zászlóról tárgyalni, hanem jót tesz az ügynek, ha minél többen teszik ezt. A politikus azzal vádolta Izsákot, hogy „a pártsemleges oldalról átlépett a pártpolitikába”, sőt azt is felrótta a szervezetnek, hogy „mivel nem az ő szájuk íze szerint képviselőte az autonómiát, kizárták az SZNT-ből” Biró Zsolt MPP-elnököt. Tamás leszögezte, Háromszéken ezentúl a nemzetpolitikát tartják szem előtt, és pártállástól függetlenül mindenki mellé oda állnak, ha előremozdítja Székelyföld ügyét. „Nekünk nem áll módunkban leellenőrizni, hogy az amerikai titkosszolgálatok vagy a washingtoni külügy áll a tárgyalások hátterében, minket Allen H. Kassof hívott meg, hogy közvetíteni szeretne a románok és a magyarok között. Nem tudjuk, ki állt a háttérben, de képesek voltak egymás mellé leültetni a román politikai elit képviselőit, a bukaresti sajtó befolyásos véleményformálóit és a székelyföldi politikusokat” – magyarázta Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta, tőle nem kérheti számon senki az 1993-as neptuni találkozót, mert akkor még iskolába járt, ám tíz éve politizál, és azóta ilyen szintű megbeszélésen nem vett részt. „Most az a kérdés, hogy elmenjünk-e a februári találkozóra. Ha árulónak bélyegeznek meg emiatt, nem megyünk el, de akkor a románok és az amerikaiak fogják eldönteni a romániai magyarság jövőjét” – szögezte le Antal. A politikus szintén azzal vádolta Izsákot, hogy elkötelezte magát egy politikai szervezet mellett, emiatt szerinte az államfőválasztás után az SZNT-nek újra kell gondolnia a szerepét. Eközben élesen bírálta az RMDSZ-t Tőkés László európai parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Szerdai kolozsvári sajtótájékoztatójukon Tőkés közölte, miközben Tamás Sándorék utólag tárják a nyilvánosság elé a brassópojánai tárgyalásokon elhangzottakat, mégis a korrupcióellenes ügyészség nyomozása biztosít teljes átláthatóságot arról, kik állnak a szerinte eleve hiteltelen román–magyar párbeszédkísérlet mögött. „A politikai és gazdasági korrupció, továbbá a kampánycélzatú demagógia árnyéka vetül az egyeztetésekre, kompromittálva az etnikai paktumra irányuló kísérletet. Szembeötlő, hogy miközben magyar vonalon az RMDSZ kizárólagosságra törekszik, a román pártok közül valamennyi ott volt a FPER által szervezett találkozókon” – jelentette ki az EMNT elnöke. Tőkés a kétoldalú tárgyalások előfeltételének nevezte, hogy az erdélyi magyar pártok, szervezetek vezetői egyezzenek meg a tekintetben, miről folytassanak tárgyalást a román féllel. Szerinte nincs értelme román–magyar párbeszédről beszélni mindaddig, amíg a magyarok nem tudnak közös nevezőre jutni. Toró T. Tibor az FPER alapítói ismeretében átverésnek nevezte a kezdeményezést. Az EMNP elnöke úgy vélekedett, két magyarázat lehet arra, hogy miért bízták „bűnszervezetre” a román–magyar párbeszéd ügyét: vagy gyengén teljesít az amerikai külügyminisztérium, vagy semmi köze az egész folyamathoz. „A párbeszéd az autonómiáról kell szóljon, nem másról, hiszen ez a megoldás. Tény, hogy eredmény csak párbeszéd útján lesz, és valószínűleg akkor lesz sikeres, ha a nagyhatalmak is segítenek, de elsősorban belső nyomásra van szükség a közösség részéről” – jelentette ki a politikus. Toró hozzátette, a hiteles román–magyar egyeztetésekhez az erdélyi magyar politikai vezetők egységes fellépésére is szükség van, ezért jónak tartaná egy magyar–magyar kerekasztal megrendezését. A téma kapcsán Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, az erdélyi magyarság számára lehetőséget jelent, hogy az Egyesült Államok fokozott érdeklődést mutat Közép-Kelet-Európa, ezen belül a magyar–román viszony iránt. A Fideszes politikus szerint a közösségnek élnie kell ezzel az „exponáltsággal”. Németh Zsolt közölte, Magyarország figyelemmel követi az eseményeket, és a román–magyar dialógus tekintetében Budapest számára az erdélyi magyarok véleménye az irányadó. Bíró Blanka, Rostás Szabolcs Szabadság (Kolozsvár) 2014. október 30.Nem áll ki „stratégiai szövetségese” mellett a FideszKorábbi ígéreteik ellenére nem vesznek részt a pécsi Fidesz vezető politikusai az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltjének választási kampányában, Szilágyi Zsoltot nyíltan még az EMNP vezetőinek jó barátja, Németh Zsolt sem támogatja, Orbán Viktor pedig az RMDSZ jelöltjének kívánt sok sikert. A korábbi romániai választási kampányoktól eltérően a vasárnapi államelnök-választás előtt már nem nyúlt „erdélyi stratégiai partnere” alá Fidesz. Az elmúlt hetekben történtek alátámasztják azt a korábbi értesülésünket, miszerint Orbán Viktor pártelnök-kormányfő nem nézte jó szemmel, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltet állítson a novemberi romániai megmérettetésre. Erre már akár az is bizonyíték lehetne, hogy Orbán az államfőválasztást megelőzően fogadta az RMDSZ szövetségi elnökét és államfőjelöltjét, az EMNP jelöltjét azonban már nem, sőt a kampányhajrában Kelemen Hunornak kívánt sikert. Szilágyi Zsoltot azonban még a Néppárt vezető politikusainak jó barátjaként ismert Németh Zsolt volt külügyi államtitkár sem biztosította nyíltan támogatásáról szerdai kolozsvári látogatásakor, amikor Toró T. Tibor pártelnökkel és Tőkés László EP-képviselővel tartott közös sajtótájékoztatót. Pedig néhány héttel ezelőtt állítólag még az a konkrét ígéret is elhangzott egy Fidesz-vezető részéről, hogy politikusaik erdélyi jelenlétükkel is támogatni kívánják Szilágyi Zsolt kampányát. Legalábbis az EMNP ezt állította abban a közleményében, amelyben gratulált Orbánéknak az önkormányzati választásokon elért eredményekhez. E szerint Hoppál Péter kulturális államtitkár, a pécsi szervezet elnöke és a szervezet többi vezetője helyezte kilátásba azt, hogy „a romániai államelnök-választás kampányában jelenlétükkel is segíteni fogják a Néppárt munkáját”. Átverte az EMNP-t a pécsi Fidesz? A maszol.ro az ígéret publikussá tétele után meg is kereste a Fidesz budapesti sajtóirodáját azzal a kérdéssel, hogy számíthat-e az EMNP a segítségükre a romániai elnökválasztási kampányban. Akkor egy semmitmondó, kitérő választ kaptunk, amely szerint a Fidesz, „ahogy eddig, úgy ezentúl is támogatni fogja a határon túl élő magyarokat és érdekeiknek érvényesülését”. Ez a válasz valóban nem tekinthető az EMNP mellett történő kiállásnak. Lapunk ezután Hoppál Pétert is megkereste a sajtóirodáján keresztül, ám a telefonos ígéretek ellenére kérdésünkre azóta sem kaptunk választ. Így a pécsi Fidesz-frakciónál érdeklődtük meg, hogy kik lesznek azok a politikusaik, aki a kampányhajrában Erdélybe jönnek Szilágyi munkáját segíteni. Kérdésünkre ezúttal választ is kaptunk. E szerint fideszes vezető politikusok nem, legfennebb fiatal aktivisták támogatására számíthat az EMNP jelöltje. „A Fidesz-frakció a kolozsvári és pécsi fiatalok közötti (Pécs és Kolozsvár testvérvárosi viszonyából adódó) folyamatosan ápolt, jó kapcsolatnak köszönhetően az EMNP tagjai önkéntes munkát vállaltak Pécsett a 2014 őszi önkormányzati választási kampány utolsó napjaiban. A viszonosság és önkéntesség elvét szem előtt tartva, minden bizonnyal lesznek olyan pécsi fiatal aktivisták, akik támogatják az EMNP kampányát” – üzente a Fidesz frakció. Válaszukban megemlítik: személy szerint Hoppál Péter azzal fejezte ki támogatását, hogy hivatalos erdélyi programja keretében látogatást tett Szilágyi Zsolt elnökjelöltnél. Ezt a magyarországi politikus nagyon diszkréten tehette meg, mert erről sem az EMNP, sem a jelöltje nem számolt be eddig a kampány ideje alatt. Arról egyébként, hogy fiatal fideszes aktivisták (a Fidelitas tagjai) érkeznek Erdélybe segíteni Szilágyi kampányát, beszámolt szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor is. Ezt az EMNP elnöke szintén a kölcsönösség elvével magyarázta. Megemlítette, hogy a Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta kiváló kapcsolatokat ápol a Fidelitasszal. "Nem mi mondjuk meg, kire szavazzatok" Németh Zsolt ugyanakkor a szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján egyértelműsítette: Magyarország nem fogja megmondani az erdélyi magyaroknak, hogy kire szavazzanak a hét végén tartandó romániai elnökválasztáson. "Ha bárki azt a látszatot próbálja kelteni, hogy Magyarország egyik vagy másik jelölt mellett elkötelezett, az nem felel meg a valóságnak" – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. A maszol.ro-nak arra a kérdésére, hogy nem lát-e ellenmondást a fenti állítása és Hoppál Péternek az EMNP támogatására tett ígéretei között, Németh Zsolt kijelentette: „A politikában vannak egyéni, baráti kapcsolatok is, ez is a politika része, de én azt képviselőem, hogy a döntést a választásokon az erdélyi magyarokra kell bízni”. A fideszes politikus ugyanezt a választ ismételte meg arra a kérdésre is, miként kommentálja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sok sikert kívánt a választási versenyben Kelemen Hunornak. „A politika összetett társasjáték. Attól, hogy most itt vagyok a barátaimmal, Toró T. Tiborral és Tőkés Lászlóval, fenntartom, hogy nem Magyarországnak kell megmondania, kire szavazzanak az erdélyi magyarok” – fogalmazott Németh Zsolt. Cs. P. T. maszol.ro 2014. október 31.Hajba kaptak Orbán Viktor jókívánságánHazug kampánnyal vádolja az RMDSZ-t és államfőjelöltjét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amely szerint nem igaz, hogy Orbán Viktor kormányfő Kelemen Hunort támogatná az elnökválasztási kampányban, mint ahogy azt a szövetség állítja. Az EMNP-nél az alakulat által az elmúlt napokban a közösségi médiában, az írott és elektronikus sajtóban, valamint a választópolgárok postaládáiban terjesztett kampányhirdetés verte ki a biztosítékot, melyen szerepel egy Kelemennel és a magyar miniszterelnökkel készült közös fotó is. A reklám Orbán-idézetet is tartalmaz, amelyben a kormányfő sok sikert kíván Kelemennek a romániai államfőválasztáson való részvételéhez. Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei elnöke csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján közölte: az a minimum, ha az RMDSZ bocsánatot kér a választóktól, amiért szándékosan megtévesztette őket a „hazug kampánnyal”. A politikus emlékeztetett Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága Fideszes elnökének szerdán Kolozsvárt elhangzott nyilatkozatára, miszerint ha bárki azt a látszatot próbálja kelteni, hogy Magyarország egyik vagy másik magyar államfőjelölt mellett elkötelezett, az nem felel meg a valóságnak. „A kampányhajrában bizonyossá vált a mondás igaza, miszerint Kelemen Hunor Victor Pontával hál, de Orbán Viktorral takarózna. Az RMDSZ államfőjelöltje a román kormányfővel, a szociáldemokraták elnökjelöltjével közösen iskolabuszokat vitt a Székelyföldre, és Nyergestetőn is együtt kampányoltak. Mindez jól mutatja: aki Kelemen Hunorra szavaz, az Victor Pontát támogatja” – jelentette ki Csomortányi a Zatykó Gyulával, az EMNP országos alelnökével rendezett sajtótájékoztatón. A váradi politikus azt is felrótta az RMDSZ-nek, hogy azt a látszatot akarja kelteni, mintha a Fidesz már nem stratégiai szövetségese a néppártnak. Ennek ellenkezőjét bizonygatva emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az EMNP közel százezer erdélyi magyar állampolgár regisztrációját segítette, ugyanakkor Tőkés László – miután Erdélyben nem sikerült közös nevezőre jutni az RMDSZ-szel – a Fidesz listáján jutott be az Európai Parlamentbe. Kelemen Hunor szerint viszont rossz úton jár, aki azt gondolja, hogy ne lenne valós támogatás az Orbán Viktortól származó buzdítást hirdető kampányszórólapok mögött, vagy hogy ezek terjesztése a miniszterelnök beleegyezése nélkül történne. „Akinek van füle, az hallja, akinek van szeme, az látja. Ha valaki nem hiszi, fel lehet hívni Orbán Viktort. Az pedig engem nem mozgat meg különösebben, hogy Németh Zsolt mit mond egy baráti találkozón, teadélutánon” – utalt csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke arra, hogy a fideszes politikus egy nappal korábban Tőkés László EP-képviselő és Toró T. Tibor EMNP-elnök társaságában fejtette ki véleményét a romániai államfőválasztásról. Különben az RMDSZ először hivatalos Facebook-oldalán közölte a hét elején, hogy Orbán sok sikert kívánt Kelemennek a választáson, azt a látszatot keltve, mintha a kormányfői buzdítás most, a kampányhajrában hangzott volna el. Ezzel szemben az igazság az, hogy a miniszterelnök jókívánsága két és fél hónappal ezelőttről származik, amikor is a budapesti Országházban fogadta a szövetségi elnököt. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a Krónikának megerősítette: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke sok sikert kívánt Kelemen Hunornak a romániai elnökválasztáson való részvételéhez kettejük augusztus 14-ei budapesti egyeztetésén. Kelemen spekulációt emleget FPER-ügyben Kelemen Hunor spekulációnak tartja, hogy pénzmosással és szervezett bűnözői csoport létrehozásával gyanúsított személyek állnak a román–magyar párbeszédet szorgalmazó Friends of The Project on Ethnic Relations (FPER) hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre fontosnak nevezte, hogy a brassópojánai tárgyalásokon a szövetség képviselői kifejthették álláspontjukat, amely ezáltal az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének képviselőin keresztül a washingtoni adminisztrációhoz is eljut. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy hamarosan a pártelnökök szintjén is tárgyalási forduló következik. „A többi spekuláció, amiben én nem vagyok jó, ebben önök sokkal jobbak” – tette hozzá Kelemen Hunor. Rostás Szabolcs | Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
