|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1658 találat | lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 1651-1658 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Toró T. Tibor 2013. március 9.Székely Szabadság Napja: autonómiát követelnekA román régiósítási elképzelések ellen, a Székelyföld területi autonómiája iránti igény kinyilvánítására szerveznek nagyszabású tüntetést március 10-én Marosvásárhelyen. A Székely Szabadság Napja elnevezésű rendezvény jelentős visszhangot váltott ki. A Székely Szabadság Napjává nyilvánította március 10-ét a Székely Nemzeti Tanács. Január 6-án kelt közleményében Izsák Balázs, az SZNT elnöke a közös megemlékezésen való részvételre szólította fel az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a hazai magyar pártokat és szervezeteket. „Legyenek részesei a szervezésnek, hozzunk közös döntéseket, hogy példaértékű összefogással sorakozhasson fel a székelység, de egész Erdély magyar közössége is a székely autonómia, a nemzeti önrendelkezés zászlaja alá” – áll az SZNT felhívásában. A Székely Szabadság Napját az 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúk emlékének adózva honosítaná meg Erdélyben a kezdeményező SZNT. A Makk-féle összeesküvés tagjaként a három kivégzett vértanú – Török János kollégiumi tanár, Gálfi Mihály ügyvéd és Horváth Károly földbirtokos – az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját próbálta újjáéleszteni a nemzeti önrendelkezés jegyében, amikor az osztrák hatalom lecsapott rájuk. A marosvásárhelyi Postarét emlékoszlopánál meghirdetett megmozdulás március 10-én vasárnap 17 órakor kezdődik. Pax siculica Az elmúlt két hónap során az SZNT mellett bekapcsolódott a szervezésbe az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) is. A Szövetségi Képviselők Tanácsának február végi ülésén az RMDSZ vezetői elutasították mind a Székely Szabadság Napja meghirdetésének gondolatát, mind pedig a tüntetésen való részvételt, azzal az indokkal, hogy az RMDSZ nem lesz az SZNT vagy az EMNP utánfutója. Izsák Balázs az Erdélyi Naplónak elmondta, február elején Kolozsváron találkozott Kelemen Hunorral: akkor az RMDSZ elnöke egyértelműsítette, hogy nem vesz részt a marosvásárhelyi megmozduláson, de egyetértett azzal, hogy a helyi és megyei RMDSZ-szervezetek menjenek el a megmozdulásra. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke „szemforgatónak” tartja, hogy az RMDSZ egyes politikusai az autonómia kérdésében elutasítják a részvételi demokráciát. „Amikor 2009-ben a kormányból ideiglenesen kikerült RMDSZ egyes tisztségviselőinek állását kellett megvédeni, maguk is utcára szólították a közösséget” – emlékeztet a politikus. Biró Zsolt, az MPP elnöke is elítélte az RMDSZ álláspontját: „Miközben választások sorozatát nyerte az RMDSZ az Együtt az autonómiáért szlogennel, ma azt kell megtudnunk, hogy nem vehetnek részt egy olyan megmozduláson, amelynek nem ők az ötletgazdái. Kivel akarják megvalósítani az autonómiát, és főleg hogyan?” – kérdezi az ellenzéki politikus. Az SZNT békítő hangnemben kezeli az RMDSZ csúcsvezetésének álláspontját. Izsák Balázs szerint a Kelemen Hunorral folytatott párbeszéd – amelynek során a régiósításról, a székely autonómiáról, illetve az európai polgári kezdeményezésről is szó esett – folytatást ígér. Abban állapodtak meg, hogy a felvetett témákról a közeljövőben szakértők bevonásával újra tárgyalnak. „Az RMDSZ háromszéki szervezete jelezte, hogy eljönnek Marosvásárhelyre. További pontosításokat várunk Csíkból, ahol a helyi SZNT többnyire RMDSZ-tagokból, helyi tisztségviselőkből áll” – fogalmazott lapunknak Izsák Balázs, aki múlt heti közleményében visszafogottságra szólította fel az erdélyi magyar közélet szereplőit. „Területi autonómiát akarunk. Azt is akarjuk, hogy Székelyföld önálló közigazgatási egységgé váljon, és megkérdezésünk nélkül, akaratunk ellenére ne hozzanak mások döntést a mi jövőnkről. A sikeres és hatékony fellépés érdekében legyen ez a két hét a székelyek békéjének ideje, a pax siculica. Célegyenesben A marosvásárhelyi tüntetésre elsősorban Székelyföldről várnak résztvevőket, de a környező megyékből is számítanak érkezőkre. Izsák Balázs segítőkészséget tapasztalt az egyeztetésen Marosvásárhely polgármesterével, Dorin Floreával. Az SZNT elnöke szerint a beszélgetés túlmutatott a tüntetés előkészítésén, hiszen Florea is azt szeretné, hogy Marosvásárhely legyen a régióközpont. A polgármester nyílt levelet is közzétett, amelyben először tesz érdemi említést a székelyföldi régióról, mint lehetséges megoldásról. Az Izsákkal való nyíltlevél-váltásban érzékelhető a helyi román és a magyar álláspont közötti közeledés. „A Maros Megyei Csendőrség parancsnokával folytatott egyeztetés arról biztosított, hogy a rendfenntartók a helyzet magaslatán állnak majd, nem kell incidensektől tartanunk” – mondta Izsák. Az SZNT Maros megye prefektusával, Cornel Grosuval is találkozott, akit arra kért, hogy továbbítsa a kormány fele a tüntetés résztvevői által várhatóan elfogadandó álláspontot a székelyföldi régióval kapcsolatban. A vasárnap délutáni rendezvényen felszólalnak a szervező pártok és civil szervezetek szónokai, felolvassák Dél-Tirol kormányzójának, Luis Durnwaldernek az üzenetét, de a lehetőség nyitva áll az RMDSZ számára is, ha tisztségviselői szólni szeretnének az egybegyűltekhez. A Facebookon mozgalom indult annak érdekében, hogy az RMDSZ csúcsvezetői, személyesen Kelemen Hunor is vegyen részt. Tüntetések világszerte Az SZNT tagszervezete, a Székelyföldért Társaság március 10-én, magyar idő szerint délután 4 órai kezdettel szervez megmozdulást Románia budapesti nagykövetsége elé Székelyföld területi autonómiájának támogatására. A marosvásárhelyi és a budapesti tüntetéssel egy időben a világ számos országában kerül sor megmozdulásokra a román nagykövetségek előtt. Kanadában a Székely-Magyar Kanadai Egyesület szervez tüntetést Ottawában, de több európai nagyvárosban is a román diplomáciai külképviselet elé vonulnak a megmozdulások résztvevői. A londoni, bécsi vagy a müncheni tüntetések mellett világhálós közösségi oldalakon folyik a szervezkedés több más európai nagyvárosban is. Makkay József Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2013. március 9.Alkotmányos nemzetállam?„Utazás” az alaptörvény módosítása körül Létrejött az alkotmánymódosító bizottság Crin Antonescu, a szenátus elnöke vezetésével, és ezzel hivatalosan is elkezdődött a sokat hangoztatott alkotmánymódosító folyamat, amelynek többek közt a témában kiírt népszavazás is része lesz. A lapunk által a kérdésben megszólított erdélyi magyar szakértők egyetértenek a módosítás szükségességében, a lehetőségek tekintetében azonban megoszlanak a vélemények. Bakk Miklós politológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Intézete Magyar Tagozatának oktatója szerint sem a valóságnak, sem pedig a történelmi tényeknek nem felel meg az a tézis, hogy Románia nemzetállam volna. „Ez 1923 óta tartozik a román alkotmányozók vágyképei közé. Az Európai Unió tagállamai közül csak a román alkotmány tartalmazza az állam definíciós elemeként azt, hogy nemzetállam. Vannak államok, amelyek »egységesként« (Csehország, Lengyelország) vagy »oszthatatlanként« (Franciaország, Finnország) határozzák meg magukat, esetleg mindkét jelző segítségével (Szlovákia, Olaszország). Málta és Olaszország »munkára alapozó« köztársaság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Szlovénia »szociális állam«. Csak Románia határozza meg önmagát – a fentiek mellett – nemzetállamként, aminek legkonkrétabb következménye, hogy a nemzetállam szintagma a gyakorlati politikában a törvényhozás cenzoraként működik. Eszköz minden olyan javaslat felvetésének, napirendre tűzésének a megakadályozásában, amelyet adott pillanatban a »román vágyképpel« ellentétesnek tart a többségi elit” – érvel Bakk Miklós. A fentiek alapján logikus következtetés, hogy igen, meg kell változtatni ezt a cikkelyt, folytatja a gondolatmenetet a politológus. Számot kell azonban vetni azzal, hogy ez nem lehetséges, míg egy többségi meggyőződés nem érik be az első cikkelyben szereplő definíciós elem elvethetőségére. „Addig két dologgal lehet kísérletezni. Az egyik: olyan alkotmányparagrafusok bevezetése, amelyek az első cikkely törlése nélkül teszik lehetővé, hogy az ország »politikai közösségét« másképp értelmezzük. A másik lehetőség: számításba venni, hogy az első cikkely alulról is »bomlasztható«. A régiók megerősödése hosszabb távon amúgy is elvégzi az első cikkely erodálását, bár ez történelmi léptékű folyamat. A megoldás egy teljesen új alkotmány elfogadása, vagy pedig a kétlépcsős alkotmánymódosítás. Vagyis először a 152. cikkelyt, az úgynevezett »örökkévalósági klauzulát« kell törölni, utána pedig sor kerülhet a módosításra nem szánt cikkelyek megváltoztatására is.” Bakk Miklós szerint ez utóbbi megoldás nehézkes, mivel két referendumnak kellene azt megerősítenie, a népszavazás pedig könnyen a politikai vétó eszközévé válhat egyes pártok kezében. A politológus az alkotmányos kisebbségi jogok katalógusának bővítését tartja lehetségesnek, szerinte alapvetően az identitáshoz való jogot kellene módszeresen, minden kulturális vonatkozásában végiggondolni. Minden szó jogforrás Szilágyi Zsolt politológus szerint az alkotmány első cikkelye elsősorban a nemzetállam vonatkozásában tarthatatlan. „Fel kell tenni a kérdést: a nemzetállami jelző cél, vagy a jelenlegi valóságot rögzíti? Ha 18 nemzeti közösség képviseli magát a parlamentben – tehát a román jog is elismeri létezésüket –, hogyan lehet azt mondani, hogy mindenki román? Ha viszont cél, akkor az alkotmány első cikkelye egy jövőre vonatkozó programot rögzít? Mindenki legyen román?” – teszi fel a kérdést az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, aki szerint mindenképpen szükséges e tekintetben a módosítás, mivel az alkotmány minden szava jogforrás. „Az első cikkelyt kezdeményező jogi alapként eddig is nagyon sok törvénykezdeményezésnél használta az előterjesztő. Jogforrás tehát, nem csak szimbolikus megfogalmazás. A néppárt Románia föderális berendezkedését szorgalmazza, a történelmi régiók önkormányzati jogát rögzítő első szakasz szerkezetileg alakítaná át az országot. Németország, Ausztria és Svájc példája azt mutatja: Románia is hatékonyabb, gazdagabb állammá válhatna. A korrupció is főleg a központosított, egységesített államban virágzik” – állapítja meg Szilágyi Zsolt. „Az alkotmánynak biztosítania kell a nemzeti közösségek saját önkormányzati jogát. Ezt a javaslatot Toró T. Tiborral megtettük 1991-ben és 2003-ban. Nem tudom, most akad-e, aki megtegye…” – fogalmaz Szilágyi, aki szerint feltétlenül szükséges, hogy széles körű párbeszéd, majd konszenzus szolgáljon az alkotmánymódosítás elfogadásának alapjául. „A párbeszéd formailag meglesz, a konszenzus viszont nem – véli az EMNP alelnöke. – Olyan többségi elit fogadja majd el ezt az alkotmányt, amely az országban létező nemzeti, vallási vagy nyelvi különbözőség létét nemzetbiztonsági kockázatnak tartja, nem pedig európai értéknek. A székely zászló használatával kapcsolatban kirobbant műbotrány is azt jelzi: akkor lesz nyugtunk, ha önmagunk dönthetünk saját sorsunkról. Ne Bukarest mondja meg, hogy a székelyeknek joguk van-e saját zászlójukhoz. Ezért kell az autonómia” – szól Szilágyi Zsolt összegzése. Anakronisztikus cikkely Varga Attila jogász, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jog szakának oktatója szerint a nemzetállam fogalma elavult, ezért nem kellene szerepelnie az alkotmányban sem. „A nemzetállamok megjelenése adott történelmi helyzetben pozitív folyamat volt, ám a 21. század elején tarthatatlan a nemzetállam, főleg annak olyan esetleges értelmezése, ami nemzeti kizárólagosságot jelent” – állapítja meg az egyetemi docens. Mindeközben – ellentmondásos módon – az alkotmány további cikkelyei között olvashatunk a nemzeti kisebbségek identitásáról is. „Az autonómiatörekvések – mint az erdélyi magyarság jogos igénye – hangoztatásakor a nemzetállami meghatározás hátrányunkra van. Ha már nem volna semmilyen más észérv az autonómia ellen, ez még mindig felhasználható, és azon kívül, hogy ez egyszerűen anakronizmus, nincs is mit mondani rá” – tartja Varga Attila, aki a megoldást – Bakk Miklóshoz hasonlóan – a kétlépcsős alkotmánymódosításban, vagy egy teljesen új alkotmány elfogadásában látja. A jelenlegi alkotmány fő hibája a jogász szerint az, hogy egyes passzusok többféleképpen értelmezhetők. Kisebbségjogi szempontból a jogász átfogó alkotmányreformot szorgalmaz, benne a választási rendszer arányosságának alkotmány által rögzített elvével, illetve a kétkamarás parlament egyértelműbben és hatékonyabban elkülönített hatásköreivel. „Több garanciális elemet kell bevinni az anyanyelvhasználat, intézményalapítás tekintetében: alapjogként jelenjen meg – kollektív, nem pedig egyéni jogként – az autonómiához való jog. A regionalizáció kérdését a politikai elit csak uniós kötelezvényként kezeli, pedig érdemes volna a hosszú távú fejlődési lehetőségeket is figyelembe véve vizsgálni a kérdést. Megszüntetném a rosszul alkalmazott francia gyökerű félelnöki rendszert, és tisztán parlamentit javasolnék. Ennek értelmében az államfőt a parlament választaná, és ezzel automatikusan csökkenne a hatásköre is” – véli Varga Attila. Az egyik legnagyobb hazai problémának azt tartja, hogy Romániában minden intézmény a másik hatáskörét akarja gyakorolni: a kormány kormányrendeletek révén törvényeket hoz, az elnök kormányozni szeretne, ám nincs rá jogköre. Az Erdélyi Napló kérdései Hogyan vélekedik Románia alkotmányának első szakaszában megfogalmazott első cikkelyéről, vagyis arról, hogy „Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam”? Milyen következményekkel jár ez a cikkely? Szükséges-e a cikkely megváltoztatása, ha igen, miért és hogyan? Románia alaptörvénye 152. szakaszának első cikkelye szerint „Nem képezhetik módosítás tárgyát a jelen Alkotmánynak a román állam nemzeti, független, egységes és oszthatatlan jellegére, a köztársasági kormányformára, a terület integritására, az igazságszolgáltatás függetlenségére, a politikai pluralizmusra és a hivatalos nyelvre vonatkozó rendelkezései”. Hogyan vélekedik erről? Kisebbségjogi szempontból milyen módosításokat lát szükségesnek Románia jelenlegi alkotmányában, milyen egyéb változtatásokat javasolna? Alkotmánymódosító bizottság A 23 fős alkotmánymódosító bizottság alelnöke Máté András Levente RMDSZ-es képviselő. A kolozsvári honatya lapunknak leszögezte: mindenképp szeretnék módosítani az alkotmány első cikkelyét, mivel a kisebbségek jelenléte okán Románia nem tekinthető nemzetállamnak. Véleménye egybecseng pártja elnökének kijelentésével is, aki a március 23-i Szövetségi Képviselők Tanácsán kifejtette: az RMDSZ azt javasolja, hogy az új román alkotmány ismerje el államalkotó tényezőkként a kisebbségben élő nemzeti közösségeket. Kelemen Hunor arra is utalt, hogy az alkotmány első cikkelyének megváltoztatását egy másik cikkely tiltja, kiegészítését viszont szerinte nem. Máté András szerint a módosított alkotmányban mindenképpen szerepelnie kell kitételeknek a Románia által ratifikált regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájából is, továbbá a nyelvhasználat és intézmények területén is előrelépésnek kell történnie: „Kulturális, hagyományaink és a jövőnk tekintetében ne kerülhessen hátrányos helyzetbe kisebbség. És nem csak a magyar.” Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint fontos kérdés, hogy a kormány milyen módon adhat ki sürgősségi kormányrendeleteket, ugyanakkor a kétházas parlament további fenntartását szorgalmazza. Oly módon kell tisztázni a kormány és az államelnök kompetenciáit, hogy az ne adhasson politikai vitákra okot – szögezi le Máté András. Eredeti és származtatott alkotmányozó hatalom A francia jogból eredő elmélet szerint létezik eredeti és származtatott alkotmányozó hatalom. Az eredeti alkotmányozó hatalom olyan parlament, amelynek megalakulásától fogva felhatalmazása van új alkotmány elfogadására. Ennek a típusú hatalomnak nem kell figyelembe vennie az előző alkotmányt. Ilyen alkotmányozó hatalom volt az 1990-ben választott parlament is – amelynek mandátuma két évre szólt–, feladata pedig az volt, hogy működése alatt új alkotmányt fogadjon el az 1965-ös helyett. A 2003-as alkotmánymódosítás során viszont származtatott alkotmányozó hatalomként működött a rendes, négyéves ciklusra választott parlament, amely kötve volt az 1991-ben elfogadott alaptörvényhez, vagyis nem léphette túl annak alkotmányos kereteit. A mostani módosításokat is csak származtatott alkotmányozó hatalom hozza majd. „Védhető konstrukció, van benne logika. Francia jogtudósok viszont azzal támadják ezt az elméletet, hogy nem tartható a gyakorlat, miszerint egy valamikori alkotmányozó hatalom – az eredeti – bármit is megtilthat egy jövőbeni alkotmányozó hatalomnak” – tájékoztatott Varga Attila. Egy teljesen új alkotmány elfogadásához az érvényben lévő alkotmány szinte teljes alkalmazhatatlansága kellene, erre vonatkozó érzékelhető társadalmi igénynek kell léteznie, vagy politikai rendszerváltásnak kellene végbemennie. Dénes Ida Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2013. március 10.Izsák Balázs: az autonómiatüntetés nem bal- vagy jobboldaliFontos Székelyföld területi autonómiája, és a Marosvásárhelyen megrendezendő tüntetésnek nincs ideológiai behatárolódása – mondta el az MNO-nak Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Beszélt arról is, Szanyi Tibor tájékozatlan, jobb lenne, ha nem nyilatkozna többet a határon túli magyarokról. – Békés autonómiatüntetést tartanak vasárnap Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére. A cél, hogy az erdélyi–partiumi magyarság Románia vezetésének és a nemzetközi közösségnek egyaránt jelezze igényét az autonómia különböző formáira. A Románia föderalizálását ellenző csoport ellentüntetését a hatóságok nem engedélyezték. Hány embert várnak? – Sokan leszünk, nagy számban el fognak jönni az emberek, hiszen megértik: fontos megmutatnunk a világnak, hogy a közösség igényli Székelyföld területi autonómiáját. Elégedetlenek azzal a közigazgatási átalakítási tervvel, amelyet Victor Ponta kormánya készül kétharmados többség birtokában végrehajtani. – Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint az erdélyi magyar politikai elit egyik nagy hibája, hogy az elmúlt húsz évben leszoktatta a közösséget arról, hogy tömegmegmozdulásokon nyilvánuljon meg és részt vegyen saját sorsának alakításában. – A közvetlen demokrácia – az állampolgárok közvetlen megnyilvánulása – pont annyira fontos, mint a közvetett avagy képviseleti. A jól működő demokrácia kettős pilléren áll. Valóban volt nálunk egy olyan szándék, hogy tudatosítsuk az emberekben, hogy a parlamenti képviselet önmagában és egyedül mindent meg tud oldani. Már látjuk, hogy ez nem így van. Rendkívül fontos és szükséges az emberek véleménynyilvánítása, akaratnyilvánítása, ami nem ellentétes a képviseleti demokráciával, sokkal inkább annak kiegészítője, ha úgy tetszik: segítője. – Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára nemrég egy rádióinterjúban azt mondta, a magyar kormány kötelessége, hogy támogassa az olyan célokat, mint amit a határon túli magyarok kitűztek maguk elé: a területi, kulturális autonómiát. Megfogalmazása szerint jelenleg Romániában 42 megyéből kettő és félben gyakorolhatja a közigazgatási funkciókat a határon túli magyarság. Elegendő ez annak fényében, hogy készülőben a Ponta-féle közigazgatási reform? – Mi Székelyföld területi autonómiáját tűztük ki célul, ez a terület jelenleg három megye között van megosztva. Ebből kettőben viszonylag jó a helyzet, Hargita megyében 85 százalékos, Kovászna megyében 75 százalékos többséget alkotnak a magyarok. Victor Ponta közigazgatási reformnak nevezett kísérlete éppen arra vonatkozik, hogy ezeket a magyar többségű megyéket beolvassza egy-egy román többségű régióba. Fontosnak tartom, hogy az anyaország támogassa a törekvéseinket, és tökéletesen egyetértek Németh Zsolt kijelentésével. Tavaly tartottunk az államtitkárral közös sajtótájékoztatót, ahol a nyilvánosság előtt mondta el, hogy Magyarország kormánya támogatja Székelyföld területi autonómiatörekvését. Emlékeztetnék arra is, hogy az osztrák külügyminiszter tavaly nyáron bejelentette: szükséges Dél-Tirol autonómiájának bővítése. Ezt Európában mindenki természetesnek tartja, hiszen olyan kérdésekről van szó, amelyek nem tekinthetők már valamelyik uniós tagállam belügyének, hanem nemzetközi együttműködés tárgyát képzik. – A marosvásárhelyi Pro Európa Liga történelmi régiók alapján alakítaná át Romániát, szerintük a magyar közösség különleges státusát úgy lehetne garantálni, ha egy Marosvásárhely központú Székelyföld–Felső-Maros régiót hoznának létre. – Székelyföld 13 500 négyzetkilométeren fekszik, ahol 75 százalékos többséget alkot a magyar közösség – ennek történelmileg és hagyományilag is Marosvásárhely a központja. Ha erre gondol Smaranda Enache (A Pro Európa Liga elnöke – a szerk.), akkor azt gondolom, egy dologról beszélünk. – „Készségesen költözünk át az örök nyilatkozatháborúk, a kölcsönös erőfitogtatások színteréről a szóvirágok lagymatag világába, amely nem vonzza a kiszipolyozó szájhősöket” – ezt Martonyi János külügyminiszter bukaresti látogatásával kapcsolatban írta Páva Adorján, az erdélyi Krónika publicistája. A magyar politikus szenzációmentes, ám a közhangulatnak kedvező találkozásról számolt be. Mit éreznek ebből a határon túli magyarok? – Martonyi János megnyilvánulása korrekt, én inkább a Krónika újságírójáról gondolom úgy, hogy szóvirágokat gyárt. A magyar diplomácia kiállása mellettünk fontos és szükséges dolog. Bízom benne, hogy ez meg fog mutatkozni a székelyföldi autonómiatüntetésen is. – A magyar külügyér Titus Corlatean romániai külügyminiszterrel egyetért abban, hogy a szócsaták helyett diplomáciai útra kell terelni az ellentéteket, ugyanakkor Corlatean egy tévéinterjúban ezt kiegészítette azzal: a tüntetések sem jelentenek megoldást. – Nyilvánvaló, hogy a tüntetések nem jelentenek megoldást, a Székely Nemzeti Tanács nem is a tüntetést tekinti a fő tevékenységi területének. Van egy törvénytervezetünk, amely kirajzolt egy világos jövőképet Székelyföld számára, ami Romániának is jó, és demokratikus. Összhangban van továbbá azzal a közigazgatási átalakítástervezettel, amelyet egy szakértői bizottság készített. Szó sincsen tehát arról, hogy mi pusztán tüntetéssel akarnánk megoldani bármit is. A hétvégén megrendezendő esemény annak a koncepciónak a támogatására indult, amelyet Székelyföld autonómia-statútuma kifejez, és amelyet eddig kétszer terjesztettünk be Románia parlamentje elé. Nemcsak az utcai tüntetés az eszközünk, hanem egy pontos, világos jövőkép, amellyel szemben alternatívát máig nem állított senki. – Miután Szanyi Tibor MSZP-s politikus Gyulán lerománozta a határon túli magyarokat, a Facebookon a borsodi cigányokat hozta fel példának a székelyföldi autonómia kapcsán. Úgy látja, Románia helyesen teszi, ha nem ad területi autonómiát egy olyan „lakossági csoportnak”, amelynek tagjai szerinte egyre nagyobb számban más állam polgárai is. – Szanyi úr tájékozatlan, ami a mi helyzetünket, akaratunkat és a nemzetünkhöz való viszonyunkat illeti. Aki nem ismeri, hogy mi hogy élünk, mit akarunk, jobban teszi, ha nem nyilatkozik. A magyar állampolgárság az egyes egyének és Magyarország viszonyára vonatkozik, ami nem érinti az itt élő közösség életét. Az autonómiát pedig azért akarjuk, hogy a székelység mint közösség fenn tudjon maradni szülőföldjén. Nem releváns, hogy a közösség egyes tagjainak milyen a viszonya Magyarországhoz. Ha úgy akarja valaki, hogy Magyarország polgára is legyen – hiszen a magyar nemzet része –, akkor erre legyen lehetősége, joga megtenni, de ennek semmi köze az autonómia igényéhez. A szocialista politikusok jobban tennék, hogy ha nem kavarnák össze az össze nem tartozó dolgokat – erről illene leszokni. Ugyancsak Szanyi Tibortól hallottam azt, hogy szélsőjobboldali tüntetésekre nincsen szükség. Akkor is elmondtam azt, hogy az autonómiatüntetésnek nincs ideológiai behatárolódása, nem jobb- vagy baloldali. Az autonómia annak az intézményi garanciáját jelenti, hogy egy adott területen élő közösség demokráciában élhet, a helyi közigazgatás szerveiben pedig megválaszthatja saját soraiból a vezetőit, akik bármilyen ideológiai kötődésűek lehetnek. Egy autonómiában egy regionális kormányzat lehet baloldali is, jó lenne, ha ezt is megtanulnák a magyar szocialisták. Németh Tamás mno.hu Erdély.ma, 2013. március 12.Átadták a Gábor Áron-díjakatA Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történészt, levéltárost és a csíkszeredai HSC Sportklub jégkorongcsapatát tüntette ki idén Gábor Áron-díjjal a Székely Nemzeti Tanács. Az elismeréseket vasárnap, a Székely Szabadság Napján tartott autonómiatüntetés után, az SZNT ünnepi ülésén, a küldöttek és meghívottak jelenlétében adták át. A 2008-ban alapított Gábor Áron-díj létrehozói kimondják: az autonómia kiharcolásához minden egyén, szervezet, intézmény, csoportosulás hozzájárulhat azzal, hogy segíti népünk önbizalmának, őseinktől ránk hagyott keresztény erkölcsi értékrendünk helyreállítását, erősíti az autonómia megvalósíthatóságába vetett hitet, segíti a közösségi akarat erősödését, annak kinyilvánítását, és cselekvően részt vesz a megvalósítás folyamatában. Ennek a szellemiségnek megfelelően esett idén a választás Pál-Antal Sándor akadémikusra, a székelység történelmének, a székely önkormányzásnak kutatójára, akinek munkásságát Berekméri Árpád Róbert levéltáros méltatta, kiemelve, a huszonegy önálló, illetve társalkotókkal megjelentetett kötet szerzője, tizennégy szakkönyv szerkesztője, több mint kétszáz tanulmány összeállítójának feltárásai ma hiteles forrásként szolgálnak a székelység történelmének kutatói számára A Magyarországon több alkalommal kitüntetett Pál-Antal Sándor a díj átvételekor hangsúlyozta, minden elismerés közül ez az itthoni esik neki a legjobban, és elmondta, a munkát folytatja, nem is tehetne másképp, mert akkor unatkozna. „Csíkszéken az emberek akartak és akarnak élni, és ami még ennél is fontosabb, valamit elérni. Valamit, ami fontos, mert felfigyel rájuk mindenki, és közben önbecsülést, reményt nyújthatnak mindannyiunk számára” – emelte ki a csíkszeredai jégkorongcsapatot méltató laudációjában Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, az SZNT alelnöke. A székely mivoltukat büszkén vállaló, a díj átadásának napján is jégen küzdő tizennégyszeres romániai bajnok, kilencszeres Román Kupa-győztes, idei MOL Liga-döntős csapat tagjai nevében Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere vette át a díjat, aki szerint a csíki hokisok egész Székelyföldet képviselik, a csapat az összetartozás szimbóluma, ezért külön is megérdemlik a támogatást. A díjazottaknak gratulált, és a vasárnapi autonómiatüntetést az önrendelkezésért vívott küzdelem újabb kezdetének nevezte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Izsák Balázs SZNT-elnök pedig az autonómiatüntetés eredményei közül kiemelte a nemzetközi szolidaritást és azt, hogy a jelen lévő több tízezres tömeg megmutatta, Marosvásárhelyen, Európa bármely városához hasonlóan félelem nélkül lehet véleményt nyilvánítani. Az SZNT ünnepi ülésén közreműködött a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Kovács László karnagy vezetésével, a rendezvény a székely himnusz eléneklésével ért véget. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2013. március 15.Március 15. Erdélyben és a PartiumbanErdély és a Partium szinte valamennyi magyarlakta településén megünneplik március 15-én a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napját, az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Az erdélyi magyar politikai alakulatok a legtöbb helyen külön-külön, máshol viszont közösen tisztelegnek a ’48-as magyarországi és erdélyi hősök emléke előtt a forradalom kirobbanásának 165. évfordulóján. – ESEMÉNYBEHARANGOZÓ Arad megye Arad 17 órától hagyományos ünnepi megemlékezést tartanak a Szabadság-szobornál. 19 órától a Ioan Slavici Klasszikus Színházban A kőszívű ember fiai című darabot tekinthetik meg az érdeklődők a Békéscsabai Jókai Színház előadásában. Bihar megye Nagyszalonta Az RMDSZ szervezésében 18 órától ünnepi megemlékezés lesz Kossuth Lajos köztéri szobránál, majd fáklyás felvonulás. 19.30-tól ünnepi gálaműsort tartanak a Zilahy Lajos Művelődési Házban, fellépnek a kolozsvári magyar operaház művészei. Nagyvárad Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ünnepi programja 14 órakor kezdődik Szacsvay Imre szobránál, az Ezredévi emléktéren. A rendezvény keretében beszédet mond Tőkés László EMNT-elnök és Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke. Az RMDSZ szervezte program keretében 17 órától ünnepi műsor veszi kezdetét Szacsvay szobránál, majd huszárok, cserkészek és fúvószenekar által vezetett zászlós, fáklyás felvonulás lesz a Fő utcán a Petőfi-szoborig. 21 órától díszelőadás lesz a Szigligeti Színházban Óh napja márciusnak címmel. Brassó megye Brassó Az EMNP Brassó megyei szervezete az RMDSZ-szel közösen részt vesz a Brassó környéki ünnepségeken. 11 órától Brassó főterén, a Bem-emléktáblánál beszédet mond Sándor Levente, az EMNP Brassó megyei elnöke és Toró Tamás városi tanácsos, az EMNT Brassó megyei elnöke. Csíkszék Csíkszereda 10 órától ünnepi megemlékezés kezdődik a Petőfi Sándor Általános Iskolában. Az önkormányzat szervezte rendezvénysorozat a Gál Sándor szobránál folytatódik 12 órától, majd 18 órakor a hagyományos gálaest keretében a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ünnepi műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Nyerges-tető 14 órától a Nyerges-tetőn szervezett megemlékezésen vesz részt, és mond ünnepi beszédet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A nyerges-tetői ünnepi műsor a huszárok bevonulásával veszi kezdetét, ezt követően felszólal a rendezvény főszónokaként Kelemen Hunor szövetségi elnök, majd Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A rendezvényen Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is részt vesz. Gyergyószék Gyergyószentmiklós 12 órától ünnepi szentmisét tartanak a Szent Miklós-templomban, ezt követően kezdődik a felvonulás a Petőfi- és Kossuth-szoborhoz, ahol 13 órától ünnepi műsor és koszorúzás lesz. 18 órakor nyílik a Megismételt pillanat című kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban. 19 órakor a Figura Stúdiószínház előadására várják az érdeklődőket a művelődési ház színháztermében. Háromszék Kézdivásárhely 11 órától a felvonulók gyülekezője a Gábor Áron téren, 12 órától megemlékező ünnepség a Gábor Áron-szobornál, koszorúzás. Köszöntőbeszédet mond Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. 19 órától ünnepi műsor veszi kezdetét Kelj, zendülj ismét! címmel, helyszín a Vigadó Művelődési Ház. Kovászna 12 órától a hagyományoktól eltérően ezúttal Csomakőrösön, a helyi református templomban kezdődik a megemlékezés, amit a Csoma Sándor-szobornál történő koszorúzás követ. A fürdővárosban, akárcsak az előző években, idén is 14 órakor az erdészeti hivatal előtt sorakoznak fel a Zabola és Barátos községből érkező lovasok és szekeresek, valamint a helyi iskolák diákjai. Ezt követően ünnepi megemlékezés kezdődik a főtéri színpadon. Ünnepi beszédet mond Thiesz János polgármester. Sepsiszentgyörgy A polgármesteri hivatal szervezésében 16 órától ünnepi emlékműsor lesz a színház előtti színpadon. Beszédet mond Antal Árpád polgármester. 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében a hagyományos ünnepi hangversenyt követően Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes átadja a Magyar Érdemrend középkeresztjét Egyed Ákos történésznek. Kolozs megye Bánffyhunyad Az EMNP és az EMNT, a Magyar Polgári Párt helyi szervezetével közösen tartja központi rendezvénysorozatát, melynek keretében 20 órától ünnepi műsorra várják a helybelieket. Az est folyamán ünnepi köszöntőt mond Vincze János, az MPP bánffyhunyadi szervezetének elnöke, Gergely Balázs, az EMNP alelnöke, Toró T. Tibor, a néppárt elnöke és Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke. Kolozsvár 11 órától ünnepi felvonulás kezdődik a protestáns teológia épületétől a Szent Mihály-templomhoz, ahol 12 órától ökumenikus istentiszteleten vehetnek részt az ünneplők. Ezt követően a Biasini Szállóhoz vonulnak az ünneplők a 14 órakor kezdődő koszorúzási ünnepségre. Maros megye Marosvásárhely A RMDSZ marosvásárhelyi szervezete egész napos ünnepi rendezvénysorozat keretében emlékezik meg a 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról. 11 órától a Bernády téren megkoszorúzzák a Bem-emléktáblát. 16 órától a Postaréten folytatódik az ünnepség. Az EMNT és EMNP 14 órától a Petőfi-szobornál ünnepel, ahol beszédet mond Portik Vilmos, a néppárt megyei szervezetének alelnöke. Szatmár megye Nagykároly Az RMDSZ szervezésében 16 órától lesz az ünnepi rendezvény a Petőfi-szobornál. Szatmárnémeti A Petőfi-szobornál 17 órakor kezdődik az ünnepi műsor, ahol Tilki Attila országgyűlési képviselő, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, Fehérgyarmat polgármestere és Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke mond ünnepi beszédet. Udvarhelyszék Székelyudvarhely Az önkormányzat szervezésében 12 órától kezdődik az ünnepi program a Márton Áron téren, ahol megkoszorúzzák a Vasszékely szobrát. A történelmi egyházak képviselőinek imája és áldása után Bunta Levente polgármester és a meghívottak mondanak ünnepi beszédet, majd 13 órától a Boróka és a Kékiringó néptánccsoport előadását tekinthetik meg az ünneplők. Krónika (Kolozsvár), 2013. március 15.Március 15 – Nyugodt ünneplés fagyos időben ErdélybenErdélyben szinte valamennyi magyar lakta településen nyugodt hangulatban, de mostoha időjárási viszonyok között ünnepeltek a magyar nemzeti ünnepen. Kolozsváron idén is összefogta a román és a magyar politikai erőket a magyar nemzeti ünnep. Az egykori Biasini szálló falán álló Petőfi-emléktábla előtt Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei elnöke és Gergely Balázs, az ellenzéki Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke, valamint a kormánypárti Horia Uioreanu megyei önkormányzati elnök és az ellenzéki Emil Boc polgármester is beszédet mondott. Megannyi rendezvényen felolvasták a szervezők Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök ünnepi üdvözletét. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a román kormányfő idén csak az RMDSZ-en keresztül juttatta el az üzenetét az ünneplések helyszínére, a miniszterelnöki hivatal honlapján nem jelent meg a dokumentum, és a román hírügynökségek sem ismertették annak tartalmát. A magyar nemzeti ünnepen csupán Aradon szervezett ellentüntetést az Új Jobboldal nevű román szélsőséges nacionalista szervezet. A mintegy negyven fős felvonuló csoport az aradihirek.ro portál tudósítása szerint megpróbált elégetni egy papírból készült székely zászlót. A papír azonban a mostoha időjárási viszonyok közepette átnedvesedett, és nem gyulladt meg. Az Arad megyei Pécskán az 1958-as erdélyi Szoboszlay-per tíz kivégzett és 47 bebörtönzött elítéltjének állítottak emléket. Jámbor Ilona, az eseményt szervező In Memoriam 1956 egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: akárcsak az 1848-as forradalom, a Szoboszlay Aladár nevével fémjelzett 1956-os forradalmat követő szervezkedés is a szabadságszeretetről szólt. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a székelyföldi Gelencén mondott beszédet az ünnepségen. Kijelentette, ma az autonómia az a cél, amelyért össze kell fogniuk a magyar szervezeteknek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kalotaszeg fővárosába, Bánffyhunyadra hirdette meg központi rendezvényét. A helyi idő szerint 20 órakor (közép-európai 19 óra) kezdődő rendezvényen Tőkés László EMNT-elnök, és Toró T. Tibor EMNP-elnök is beszédet mond. Toró T. Tibor délután a marosvásárhelyi Petőfi-szobornál tartott rendezvényen is részt vett. Abbéli meggyőződéséről beszélt, hogy Erdélyben is, de szerte a Kárpát-medencében is lehet és érdemes magyar jövőt építeni. Tőkés László a nagyváradi Szacsvay Imre-szobornál kijelentette: „amíg nem vesszük kezünkbe a sorsunkat, amíg a népakarat és az önrendelkezés nem valósul meg, addig csak áltatjuk magunkat azzal, hogy szabadok vagyunk". MTI Erdély.ma, 2013. március 16.Algyógyon állított emlékoszlopot az Erdélyi Magyar Ifjúsági TanácsCölöp a nemzethatár szélén Az algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ kertjében, a múlt tanulságait hordozó és reményeik szerint jövőbe mutató kopjafát állított fel a Magyar Ifjúsági Tanács, március 14-én, a magyar forradalom évfordulójának előestjén. A középkori kövekből 130 évvel ezelőtt újjáépített algyógyi templomban Gáll Sándor, a Hunyadi református egyházmegye esperese hálaadó áhítattal nyitotta meg az ünnepséget. Alapigeként Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írott első levelét választva, rámutatott arra, hogy szabadságunk, megmaradásunk legfőbb záloga egymás tisztelete, elfogadása. Megrázó és tanulságos történelmi visszatekintéssel folytatódott az emlékezés. Hunyad megye szabadságharcbeli szerepét Ősz Sándor Előd egyháztörténet-kutató fiatal lelkipásztor előadásából ismerhették meg a jelenlévők. Az előadás szövegét Batizán Attila, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület elnöke tolmácsolta, hangsúlyozva a szerző és önmaga üzenetét, miszerint a történelem hibáiból tanulni kell! 1848–49-ben véres események színhelye volt Hunyad megye és nevezetesen Algyógy is, ahol a lelkész család többedmagával a felbujtatott pusztítók áldozata lett. – Akkor mindenki kereste a maga igazát, a maga szabadságát, csak az volt a baj, hogy külön utakon tették ezt. A keserű történésekből meg kell tanulnunk, hogy csak együtt, közös célokért dolgozva, békességben tudunk itt jövőt teremteni magunknak – fogalmazott a fiatal lelkipásztor. A Kolozsvárról, Székelyföldről, Magyarországról érkezett résztvevők számára a házigazdák Magyari Hunor sokatmondó kisfilmjét is levetítették, mely a többnyire pusztulóban lévő Hunyad megyei református templomokat mutatta be. Ezután került sor a templom tövében felállított kopjafa leleplezésére. Ez alkalommal, az algyógyi rendezvény kezdeményezői nevében Bozsó Imre Lehel, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket: megválaszolva a sokakban lappangó kérdést, hogy miért pont Algyógy? – Hármas indok vezérelt bennünket a helyszín megválasztásában. Egyrészt a gazdag történelmi töltettel bíró templomkertben működik az erdélyi magyar ifjúság egyik legéletképesebb központja, ahol évente több ezer magyar fiatal fordul meg, töltekezik lelkiekben, szellemiekben és vitatja meg a jövőépítés lehetőségeit. Másrészt emléket kívánunk emelni azoknak, akik a szó szoros értelmében életükkel fizettek magyarságukért. Harmadrészt pedig jóvá szeretnénk tenni azt a tényt, hogy az 1848-as pusztítás emlékére állított városközponti emlékművet a történelem a múlt század derekán ismét elsodorta. Úgy gondoltuk, ennek a kopjafának mindenképp itt a helye – fogalmazott a MIT elnöke. A rendezvény meghívottjaként jelen lévő Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, a megmaradás cölöpének, hídfőállásának nevezte a Magyar Ifjúsági Tanács és társszervezeti (IKE, ODFIE, EMI) által állított kopjafát. –– Ha valaki eljön és megismeri az itt élő közösségeket, jobban fogja becsülni azt, hogy milyen nemzetbe született – fogalmazott Toró T. Tibor. Orbán Viktor, magyar miniszterelnök köszöntő szavait, Szűcs Zoltán kolozsvári magyar konzul tolmácsolta, majd Brendus Rékával, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkárság főosztályvezetőjével közösen leleplezték a kopjafát. Ezután a meghívottak, házigazdák, köztük a maroknyi algyógyi református gyülekezet is, elhelyezték a kegyelet koszorúit a kopjafa talapzatán, bízva abban, hogy ezt most már merésznek nevezhető felirata ellenére sem fogja semmiféle történelmi vihar elsodorni. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad), 2013. március 16.Ellenállni kell a nemzethatár beszűkülésének!Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke március 14-én Algyógyon részt vett a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által a helyi ifjúsági központ udvarán szervezett, Tiszteletadás a szórványnak elnevezésű rendezvényen, amelyen a MIT által tömörített ifjúsági szervezetek kopjafát állítottak az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére. Toró T. Tibor beszédének szerkesztett változata. Tisztelt ünneplő és emlékező gyülekezet! Örömmel és alázatos lélekkel érkeztem Algyógyra, az IKE gyönyörű központjába. Örömmel, mert az egykori márciusi ifjak mai erdélyi utódai, a fiatalok hívtak. Alázattal pedig azért, mert az erdélyi magyar szórványvidék határában gyűltünk össze nemzeti ünnepünk előestéjén, ott, ahol maroknyi elszánt magyar ember jó határőrként őrzi magyarságát és ezzel a nemzethatárt, és alázatos munkájukhoz csak hasonló alázattal szabad viszonyulni. Most, amikor éppen attól telnek meg a közélet vitái, hogy milyen sorsot szánnak a nemzet nagyjai a szórványközösségeknek, talán nem mentes aktualitástól ez a kérdés itt, Algyógyon sem, és ez a kopjafa, amit a Magyar Ifjúsági Tanács keretében társult erdélyi ifjúsági szervezetek állítanak, részükről válasznak és állásfoglalásnak tekinthető ebben a vitában. Az 1849-49-es szabadságharc áldozatainak emlékét őrző algyógyi kopjafa tulajdonképpen egy olyan cölöp, amelyet a fiatalok levernek a nemzethatáron, azért, hogy abba kapaszkodhassunk akkor, amikor a nemzethatár költözni kényszerül. A nemzet ugyanis egy élő organizmus, a határa néha mozog a történelem viharában, hol kitágul, hol zsugorodik. Az elmúlt száz évben, itt a Kárpát-medencében és sajátosan itt, Dél-Erdélyben a nemzethatár sajnálatos módon folyamatosan rövidül és közelebb kerül a tömbhöz. Voltak – és reméljük, még lesznek – történelmünkben olyan korszakok, amikor a nemzethatár kitágul de van úgy is, hogy ideiglenesen beszűkülni kényszerül. Vegyék ezt képletesen, nem szó szerint, hiszen a nemzethatár nem feltétlenül kötődik egy földrajzi helyhez, bár a kezdeményezők most földhöz kötötték ezt a pontot, amikor itt, az Ifjúsági Keresztény Egylet központjában leütötték ezt a cölöpöt. Azért tették ezt, hogy emlékeztessenek arra: nekünk küldetésünk és feladatunk ennek a beszűkülésnek ellenállni. Mert ha a nemzethatár befele költözik, akkor az azt jelenti, hogy a kívül rekedtek elveszítik identitásukat, anyanyelvüket, kultúrájukat, és már nem lesz, ki védje a hídfőállást. Azt a hídfőállást, amit azért kell őrizni, azért kell megerősíteni fizikailag és lelkileg egyaránt, hogy kitartson a jobb időkig, amikor a nemzet ismét emelkedő pályára kerül. Ez az központ itt Algyógyon egy ilyen hídfőállás, itt a dél-erdélyi szórványban. Tisztelet és köszönet azoknak, akik fenntartják. Tisztelet és köszönet azoknak, akik a képzeletbeli puskaport szárazon tartják, várva azokat a bizonyos jobb időket. Ez a kopjafa is ezt idézi. Bár az 1848–49-es szabadságharc ürügyén állítjuk, igazából ez a jövőről szól. Szól egy kicsit persze a múltról is, hiszen ahogyan azt e rövid, de lényeglátó történelemlecke keretében hallottuk, vannak ennek a vidéknek 1848–49-hez köthető dicsőséges pillanatai is, mint amilyen a stratégiai jelentőségű piski csata, de vannak atrocitásoktól sem mentes sötét pillanatai is. Nekünk mindezekre emlékezni kell, már csak azért is, hogy egyrészt erőt merítsünk belőle, másrészt ne engedjük, hogy megismétlődhessenek. Békésebb időket élünk most, a 21. század elején, de azért ezek sem mentesek lelki vagy verbális az atrocitásoktól. Az esperes úr igehirdetése és az IKE elnökének gondolatai egy közkedvelt Zorán-dal sorait juttatta eszembe: „hogy tudd, egy napod mennyit ér, ahhoz látnod kell, hogy az élet hogyan fogy el”. Kiterjesztve ezt a mi közösségi sorsunkra, ez így szólna: hogy megtudd, az anyaországban vagy a tömbvidéken élő magyarként, hogy magyarságod mennyit ér, ahhoz meg kell tapasztalnod azt, hogy ezért a szórványban élő nemzettársaid nap mint nap mennyi áldozatot hoznak. Dicső elődeink és mártírjaink áldozatára emlékezve, nemzeti ünnepünkön hajtsunk tehát fejet a nemzethatárt őrzők jelenkori mindennapos áldozatos munkája előtt is. Végezetül egy Ady Endre-vers sorai által hordozott gondolat a szervező fiataloknak, a márciusi ifjak mai örököseinek. Mi lehetne más, mint A Tűz Márciusa: „Testvéreim, nincs nem igaz szavatok, S százszor többet merhettek, mint amit mertek.” Békésebb, szebb, jobb, vidámabb boldogabb Életre váltott jussa nem volt soha, Mint mai bús magyar ifjú embernek. … Búsabb az ifjú magyarnál nem lehet, Mert él basák s buták közepette, S mert hiába lett acélból itt a szív, Szép ember szívként szikrázni, ha akar, A honi rozsda megfogta, megette. De Tűz és Tűz, én ifjú testvéreim. Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni, Az élet szent okokból élni akar S ha Magyarországra dob ki valakit, Annak százszorta inkább kell akarni.” Hatványozottan érvényes ez Erdélyországra. Kívánom, hogy legyen erőtök és hitetek a tüzet megőrizni és jövőt akarni. Székelyföldön, a Partiumban és itt, Dél-Erdélyben is. Nyugati Jelen (Arad), 2013. március 18.Tőkés: ne engedjünk az uszításnak!Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint nem szabad megengedni, hogy most is egymás ellen fordítsák a románokat és a magyarokat, mint az 1848-as magyar forradalom idején. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az EMNT-nek és az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetével közösen tartott központi rendezvényén mondott ünnepi beszédet a bánffyhunyadi művelődési házban. Tőkés László úgy véli, ma is az „oszd meg és uralkodj” elve alapján próbálják egymás ellen uszítani a románokat és a magyarokat. „Bölcsebbeknek kell lennünk, mint 165 éve. Ne engedjük, hogy egymás ellen felhasználják a románokat és a magyarokat” – tette hozzá. Tőkés arra emlékeztetett, hogy 1989. december 16-án románok énekelték temesvári ablaka alatt azt a dalt, amely azóta Románia himnusza lett. Megjegyezte, hogy a dal sok tekintetben hasonlít Petőfi Nemzeti dalához, abban is szerepel például a „most vagy soha” megfogalmazás. Tőkés László megemlítette, hogy akárcsak 1989-ben, most is igaz, hogy „Istennek kell inkább engedni, mint a hatalomnak”. „Békés küzdelemben kell részt vállalnunk” – tette hozzá az EMNT elnöke, megemlítvén, hogy Marosvásárhelyen többen kérték Székelyföld autonómiáját, mint ahányan 1848. március 15-én Pesten a múzeumkertben meghallgatták a márciusi ifjak szónoklatait. Úgy vélte, ma az a feladat, hogy a közösség vigye el „a 12 pontját” Bukarestbe és Brüsszelbe. A bánffyhunyadi rendezvényen a nemzet pártok fölötti egységének a szükségességéről beszélt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Szerinte voltaképpen 1848-ban is az volt, ma is az a központi kérdés, milyen a közösség viszonya a központi hatalomhoz. „Ma is a kurucok egyet gondolnak, a labancok mást cselekednek” – jelentette ki Toró. A rendezvényen Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete Tőkés Lászlót említette példának arra, hogy a magyar szabadság nem vesz el a románok szabadságából. Mint megjegyezte, Tőkés 1989-ben „úgy harcolt a magyarok szabadságáért, hogy mellékesen kivívta Románia szabadságát is”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2013. március 18.Tőkés László: ne engedjük, hogy egymás ellen fordítsanak!Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint nem szabad megengedni, hogy most is egymás ellen fordítsák a románokat és a magyarokat, mint az 1848-as magyar forradalom idején. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az EMNT-nek és az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetével közösen tartott központi rendezvényén március 15-én mondott ünnepi beszédet a bánffyhunyadi művelődési házban. Tőkés László úgy véli, ma is az „oszd meg és uralkodj” elve alapján próbálják egymás ellen uszítani a románokat és a magyarokat. "Bölcsebbeknek kell lennünk, mint 165 éve. Ne engedjük, hogy egymás ellen felhasználják a románokat és a magyarokat" - tette hozzá. Arra emlékeztetett, hogy 1989. december 16-án románok énekelték temesvári ablaka alatt azt a dalt, amely azóta Románia himnusza lett. Megjegyezte, hogy a dal sok tekintetben hasonlít Petőfi Nemzeti dalához, abban is szerepel például a „most vagy soha” megfogalmazás. Tőkés László megemlítette, hogy akárcsak 1989-ben, most is igaz, hogy „Istennek kell inkább engedni, mint a hatalomnak”. „Békés küzdelemben kell részt vállalnunk” - tette hozzá az EMNT elnöke, megemlítvén, hogy vasárnap Marosvásárhelyen többen kérték Székelyföld autonómiáját, mint ahányan 1848. március 15-én Pesten a múzeumkertben meghallgatták a márciusi ifjak szónoklatait. Úgy vélte, ma az a feladat, hogy a közösség vigye el „a 12 pontját” Bukarestbe és Brüsszelbe. A bánffyhunyadi rendezvényen a nemzet pártok fölötti egységének a szükségességéről beszélt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. Szerinte voltaképpen 1848-ban is az volt, ma is az a központi kérdés, milyen a közösség viszonya a központi hatalomhoz. „Ma is a kurucok egyet gondolnak, a labancok mást cselekednek” - jelentette ki Toró. Az EMNP elnöke egy Kossuth-idézettel példázta, hogy a sasnak a testére és a szárnyára egyaránt szüksége van ahhoz, hogy repüljön, és hogy a verebek és a varjak sasnak lássák. Úgy véli, a vasárnapi marosvásárhelyi autonómiatüntetés a közösség saját elöljáróinak is megüzente: „csak együtt tudunk repülni”. A rendezvényen Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete Tőkés Lászlót említette példának arra, hogy a magyar szabadság nem vesz el a románok szabadságából. Mint megjegyezte, Tőkés 1989-ben „úgy harcolt a magyarok szabadságáért, hogy mellékesen kivívta Románia szabadságát is”. Krónika (Kolozsvár), 2013. március 18.Tőkés: ne engedjünk az uszításnak!Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint nem szabad megengedni, hogy most is egymás ellen fordítsák a románokat és a magyarokat, mint az 1848-as magyar forradalom idején. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az EMNT-nek és az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi szervezetével közösen tartott központi rendezvényén mondott ünnepi beszédet a bánffyhunyadi művelődési házban. Tőkés László úgy véli, ma is az „oszd meg és uralkodj” elve alapján próbálják egymás ellen uszítani a románokat és a magyarokat. „Bölcsebbeknek kell lennünk, mint 165 éve. Ne engedjük, hogy egymás ellen felhasználják a románokat és a magyarokat” – tette hozzá. Tőkés arra emlékeztetett, hogy 1989. december 16-án románok énekelték temesvári ablaka alatt azt a dalt, amely azóta Románia himnusza lett. Megjegyezte, hogy a dal sok tekintetben hasonlít Petőfi Nemzeti dalához, abban is szerepel például a „most vagy soha” megfogalmazás. Tőkés László megemlítette, hogy akárcsak 1989-ben, most is igaz, hogy „Istennek kell inkább engedni, mint a hatalomnak”. „Békés küzdelemben kell részt vállalnunk” – tette hozzá az EMNT elnöke, megemlítvén, hogy Marosvásárhelyen többen kérték Székelyföld autonómiáját, mint ahányan 1848. március 15-én Pesten a múzeumkertben meghallgatták a márciusi ifjak szónoklatait. Úgy vélte, ma az a feladat, hogy a közösség vigye el „a 12 pontját” Bukarestbe és Brüsszelbe. A bánffyhunyadi rendezvényen a nemzet pártok fölötti egységének a szükségességéről beszélt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Szerinte voltaképpen 1848-ban is az volt, ma is az a központi kérdés, milyen a közösség viszonya a központi hatalomhoz. „Ma is a kurucok egyet gondolnak, a labancok mást cselekednek” – jelentette ki Toró. A rendezvényen Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete Tőkés Lászlót említette példának arra, hogy a magyar szabadság nem vesz el a románok szabadságából. Mint megjegyezte, Tőkés 1989-ben „úgy harcolt a magyarok szabadságáért, hogy mellékesen kivívta Románia szabadságát is”. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. március 26.Bemutatta regionalizációs javaslatát a NéppártAz Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Románia regionális átszervezésével kapcsolatos javaslatát ismertette kedden csíkszeredai sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, a párt elnöke. Hangsúlyozta, a javaslat kidolgozásakor elsősorban az ország földrajzi, történelmi adottságait, valamint az emberek régiós identitását vették figyelembe. Papp Előd, az EMNP Székelyföld régióért felelős alelnöke megjegyezte, a régiósítás fontos, a magyarságot is érintő kérdés, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az átalakítás hatalmas költségekkel is jár. A jelenlegi fejlesztési régiók kudarcot vallottak, mert létrehozásukkor számos fontos szempontot nem vettek figyelembe, ezért Románia kullog az európai források felhasználása terén, tehát bebizonyosodott, hogy a rendszer működésképtelen – hangsúlyozta Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke felhívta a figyelmet: Székelyföld vesztese volt az eddigi folyamatnak, most viszont lehetőség lesz a hibák korrigálására. Megtudtuk: a régiósítási javaslat kidolgozására egy munkacsoportot hoztak létre, melynek vezetője Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. A koncepció végleges formáját április 20-án, a párt kolozsvári kongresszusán fogadják majd el. A Néppárt elképzelése szerint a régiósítást az ország földrajzi, történelmi adottságainak figyelembevételével kell megvalósítani, így ennek alapján Romániát tizenkét régióra és három metropolisz-övezetre osztanák. Erdélyben öt régiót – Partium, Bánság, Székelyföld, Észak-Erdély, Dél-Erdély – képzel el a Néppárt, valamint Brassót és közvetlen környékét, mint metropolisz-régiót. Régióközpont lenne Nagyvárad, Temesvár, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben. „Erdély esetében a regionalizmus a legkarakteresebb. Az identitástudat a legerősebb a székelyföldi régióban, ahol a népesség túlnyomó része támogatja a terület fejlesztési régióvá válását a történelmi régióhatár mentén. A regionalizmus alapja a közakarat, ami Székelyföldön egyértelmű, ugyanakkor a napokban megalakult a Partiumi Autonómia Tanács. Partium és Székelyföld sajátos jogállást kapna, ezekre hangsúlyozottan figyelünk” – fejtette ki Toró. Elmondta: a javaslat megvalósítására különböző eszközök állnak a Néppárt rendelkezésére, köztük a közösségi akarat, aminek ékes példája volt a március 10-i marosvásárhelyi sikeres autonómiatüntetés. Toró beszámolt az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) európai polgári kezdeményezéséről, ami az őshonos nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozik. Szilágyi Zsolt, az EMNP alelnöke a napokban benyújtotta az EMNT és a Néppárt közös változatát az Európai Bizottsághoz, így pozitív válasz esetén megkezdődhet a szükséges egymillió aláírás összegyűjtése. Újságírói kérdésre válaszolva Toró elmondta, régióátrajzolási elképzeléseinek megvalósításában a Néppárt számít az RMDSZ támogatására. „Az erdélyi magyar politikai szervezetek régióátalakítási tervei között nincs nagy eltérés, ezért lehetséges egy szakmai egyeztetést követő közös elképzelés kidolgozása” – vélte az elnök. Létai Tibor Székelyhon.ro, 2013. március 27.A létező regionális identitások alapján kell meghúzni a régióhatárokatAz Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a Romániában ma is élő regionális identitások alapján kell meghúzni a régióhatárokat a küszöbönálló közigazgatási átszervezésben. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke egy csíkszeredai sajtótájékoztatón mutatta be pártja elképzeléseit a romániai közigazgatás átszervezésére vonatkozóan. Az EMNP szakértői csoportja által elkészített tervezet Romániát 12 régióra és három "metropoliszrégióra" osztaná. Erdélyben a Székelyföldnek, Bánságnak, Partiumnak biztosítana régiós státust, Kolozsvár központtal észak-erdélyi, Nagyszeben központtal pedig dél-erdélyi régiót hozna létre, Brassó környékét pedig "metropoliszrégióvá" alakítaná. Toró T. Tibor elsődleges szempontnak tartotta, hogy olyan régiók jöjjenek létre, amelyeket a bennük élők elfogadnak, magukénak éreznek. Másodlagos szempontként a régiók működőképességét említette, valamint azt, hogy valamennyi regionális jelentőségű város központi szerephez jusson. Az EMNP elnöke úgy vélte, az aszimmetrikus regionalizmus elve szerint lehetne a régióknak - a helyi sajátosságaik alapján - sajátos jogállást biztosítani. Hozzátette, a partiumi és a székelyföldi régióban kaphatna sajátos jogokat a magyar közösség. Az EMNP megőrizné a megyéket is, de ezek határait felülvizsgálná, sőt, új megyék és megyeszékhelyek kijelölését is szükségesnek tartaná. A régióhatárokon fekvő településeknek pedig felajánlaná, hogy maguk döntsék el népszavazás útján, hogy hová kívánnak tartozni. Toró T. Tibor a sajtótájékoztatón elmondta, az EMNP regionális koncepcióját a Partium közigazgatási földrajzából doktori címet szerzett Szilágyi Ferenc egyetemi adjunktus vezette szakértői csoport dolgozta ki. A koncepció végleges formáját április 20-án, a párt küszöbönálló kongresszusán vitatják meg és fogadják el. Toró T. Tibor újságírói kérdésre elmondta, a régióátalakítás dolgában nincsen jelentős különbség a romániai magyar politikai pártok álláspontja között. Hozzátette, az EMNP elsődleges szövetségesként tekint a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) tervei megvalósításában. MTI Nyugati Jelen (Arad), 2013. március 27.HírsalátaAZ RMDSZ-É MINDEN ROMÁNIAI TÁMOGATÁS. A szövetség 18 millió lejt vesz fel idén a romániai kisebbségeknek szánt alapból, többet, mint amikor kormányon volt. A pénzt működési és személyi költségekre, kulturális események szervezésére, ingó- és ingatlanberuházásra, valamint EU-s pályázatok társtámogatására lehet felhasználni. Hogy miért az RMDSZ kapja a magyaroknak szánt teljes keretet, amikor a legutóbbi választások során az 1,2 millió magyarból csak 380 ezer szavazott rájuk? Hát azért, mert a jogi hátteret ők teremtették meg. Így egyértelmű, hogy idén is – akárcsak eddig – ők veszik fel a 18 millió lejt. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint: egyharmadát pályázatok formájában továbbosztják; kétharmadáról sejteni lehet, hogy az RMDSZ fizetésekre, azaz önmaga fenntartására használja. (Itthon.ma) „KEDVES” BERUHÁZÁSRA SZÁMÍTANAK. A miniszterelnök hétvégén elejtette: az egyik legismertebb német céggel tárgyal a kormány, de pontosabb adatokat csak azután közölhetnek, miután a vállalat meghozza a végső döntését. Ponta csak célzott rá, hogy autógyárról van szó. Azt mondta, olyan ágazatba ruháznak be, amely nagyon kedves az országnak, és ahol már két nagy gyártó is jelen van. Romániában az autógyártás az ipar húzó ágazatai közé tartozik, és jelenleg két nagy gyártó működik az országban, a Renault és a Ford. Öt évvel ezelőtt a kormány a Mercedes gyártójával tárgyalt egy üzem nyitásáról, de a német cég végül Magyarországot választotta a beruházás helyszínéül. Piaci forrásokra hivatkozva a Ziarul financiar azt írja, lehet, hogy nem autómárka, hanem egy alkatrészgyártó érkezhet az országba. Két jelentős autóalkatrész-forgalmazó, a Continental és a Bosch már jelen van a hazai piacon. TAGADÁSSAL ÜNNEPELTEK A HAZAI MAGYARSÁG VEZETŐI. A nem, a kell, a magyar és a szabadság szavak fordultak elő leggyakrabban a vezető romániai magyar politikusok március 15-i beszédeiben. Öt politikus: Kelemen Hunor, Tőkés László, Toró T. Tibor, Kovács Péter és Borbély László beszédeit elemezte a Transindex egy szövegelemző szoftverrel. (Biró Zsolt MPP-elnök beszédére nem sikerült rábukkanniuk.) Az eredmény azt mutatja, a politikusok többsége a tagadásra építi beszédét: az ötből három esetben a nem szó fordult elő a leggyakrabban, miután kiszűrték a legtöbbször előforduló kötőszavakat, névelőket (és, az, azt, mert stb.). MÉGSEM TÉMA AZ ÁLLAMELNÖK FELFÜGGESZTÉSE. A Szociál-Liberális Szövetség egyik tagpártja sem kezdeményezi az államfő felfüggesztését amiatt, hogy Traian Băsescu részt vett a Demokrata Liberális Párt szombati kongresszusán, majd nyilvánosan állást foglalt a párt belügyeivel kapcsolatban. Ezt Crin Antonescu, az SZLSZ társelnöke közölte a kormányzó pártszövetség vezetőségi ülése után. Antonescu nevetségesnek és egyben tragikusnak nevezte Traian Băsescu nyilvános reakcióját a DLP kongresszusán történtekre. „Egy olyan komoly lépést, mint a felfüggesztés, nem lehet egy ilyen nevetséges gesztusért kezdeményezni” – fogalmazott Antonescu. (Ziare.com) Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2013. március 28.Kovács Péter plágiummal vádolja az EMNP régiós „szakértőit”Az EMNP lemásolta az RMDSZ által 2010-ben benyújtott régióátszervezésre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet azóta a Szenátus már el is fogadott – jelentette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. A politikus szerint az EMNP annyira el volt foglalva a területi autonómia kivívásával, hogy nem vette észre: Romániában hónapok óta folyik a közvita a régióátszervezésről, amely a magyar közösség megmaradása és gazdasági fejlődése szempontjából létfontosságú. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke szerdán Csíkszeredában mutatta be pártja elképzeléseit a romániai közigazgatás átszervezéséről. Az EMNP szerint a Romániában ma is élő regionális identitások alapján kell meghúzni a régióhatárokat a küszöbönálló közigazgatási átszervezésben. Az EMNP szakértői csoportja által elkészített tervezet Romániát 12 régióra és három „metropoliszrégióra” osztaná. Erre reagálva Kovács Péter tegnapi nyilatkozatában kiemelte, az EMNP „szakmai anyaga” Erdély, a Bánság és a Partium vonatkozásában egyetlen lényegi pontban tér el az RMDSZ dokumentumától: míg a szövetség tervezetében Szeben és Brassó, illetve Hunyad és Fehér megye külön régiókat, addig az EMNP szerint egy régiót alkotna. „Nincs azzal semmi baj, ha a néppárti politikusok egyetértenek az RMDSZ által előterjesztett törvénytervezettel, de ne tegyenek úgy, mintha feltalálták volna a meleg vizet” – mondta a főtitkár. Emlékeztetett: a tavalyi választási kampányban a néppárt az RMDSZ arculatát, jelszavát és saját tulajdonú fényképeit is minden lelkiismeret-furdalás nélkül eltulajdonította. Kovács Péter megemlítette, az RMDSZ továbbra is szakmai síkra szeretné terelni a regionalizációról folyó vitát. Szilágyi Ferenc, az EMNP Bihar megyei szervezetének alelnöke válaszként kiadott közleményében elutasította a vádat. Többek között kifejtette: az EMNP javaslata egy tudományos munkán alapul, mely öt évvel az RMDSZ törvénytervezete előtt jelent meg. A regionális felosztás folyamatának befolyásolására akkor van esély, ha az erdélyi magyar közösség konszenzusra jut. Az EMNP tárgyalásokat kezdeményez az RMDSZ-szel az egységes magyar tervezet kialakítása érdekében. Mint írja, remélik, az egyeztetést nem az RMDSZ főtitkára által használt arrogáns hangnem határozza majd meg. Szabadság (Kolozsvár), 2013. március 29.Az EMNP az EFA pártjaira számít a tervezett európai aláírásgyűjtésbenAz Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elsősorban az Európai Szabad Szövetségbe (EFA) tömörült regionalista és autonomista pártok segítségére számít abban a tervezett európai aláírásgyűjtésben, amellyel kisebbségvédelmi jogalkotásra szeretné késztetni az Európai Uniót - jelentette ki Toró T. Tibor EMNP-elnök csütörtökön egy kolozsvári sajtótájékoztatón. Toró T. Tibor elmondta, számításaik szerint az őszi hónapokban indíthatják el az aláírásgyűjtést az európai őshonos közösségek és kultúrák védelmében megfogalmazott európai polgári kezdeményezésük támogatására. Hozzátette, a polgári kezdeményezés tárgyában az EMNP nem kíván versenyezni a többi magyar politikai szervezettel, ezért a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) következő ülésén tájékoztatja partnereit arról, hogy miként véleményezte az Európai Bizottság jogi főosztálya a kezdeményezésük szövegét. Toró pontosította, hogy az EMNP és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös tervezetét csupán előzetes véleményezésre nyújtotta be pénteken Szilágyi Zsolt EMNP alelnök az Európai Bizottság jogi főosztályára. Ezt azért tartotta fontosnak, mert a kisebbségi kérdést a tagállamok hatáskörébe sorolja az EU, a polgári kezdeményezés megfogalmazásakor pedig azokat a pontokat kellett megkeresni, amelyekkel a kérdéskört „uniós kompetenciákhoz lehet kapcsolni. Az EMNP elnöke hozzátette, az előzetes véleményezés eredménye a hasonló európai polgári kezdeményezést előkészítő RMDSZ számára is hasznos lehet, hiszen ez teszi nyilvánvalóvá, hogy az Európai Bizottság illetékesnek tekinti-e magát a kisebbségi tárgyú jogalkotásban. Az EMNP elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ nem kíván egyeztetni a polgári kezdeményezés tárgyában. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyar politikai szervezetek három tervezetet készítettek elő, és elvben megegyeztek arról, hogy valamennyien támogatják azokat a polgári kezdeményezéseket, amelyeknél az Európai Bizottság zöld utat enged az aláírásgyűjtésnek. Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy egy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság (EB) jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely jogszabály összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. Krónika (Kolozsvár), 2013. április 18.Letölthető Word dokumentum (DOCX)HOL AZ A GURIGA http://itthon.transindex.ro/?cikk=20082&magyar_allami_vallalatok_adomanyai_segitik_az_emnpprojektet? Magyar állami vállalatok adományai segítik az EMNP-projektet? Közel 1 millió euró támogatást kaptak kampányidoszakban EMNT-sek és EMNP-politikusok által frissen bejegyzett civil szervezetek. fenti interjúrészlet egy Toró T. Tiborral készült beszélgetésbol származik. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnökét az önkormányzati választások után, tavaly augusztusban faggatta a Transindex többek között arról, honnan teremti elo az EMNP a választási kampányhoz szükséges anyagi eroforrásokat. Kiépülofélben levo politikai struktúrák Erdélyben A könnyített honosítás bevezetésével, illetve a szavazati jog megadásával a magyarországi politikai mezo kiterjedt az ország határain túlra. Az utóbbi két évben Erdélyben megkezdodött a kiépítése azon politikai struktúráknak, melyek révén elképzelheto, hogy a magyarországi politikum az eddigieknél is nagyobb hatásfokkal tudja megszólítani, mozgósítani az erdélyi magyarokat. Románia azért lehet kiemelten fontos a Fidesz számára, mert innen kérvényezik a legtöbben a magyar állampolgárságot (legutóbbi adatok szerint: 149 ezer 449. A román állampolgársággal rendelkezo, de nem feltétlenül Romániában élo személyek által leadott igénylések száma ennél jóval több: 283 ezer 866). Erdély az egyedüli olyan terület, ahonnan nagyobb számú szavazatot lehet remélni a 2014-ben esedékes országgyulési választások alkalmával. Egy, a közelmúltban végzett felmérés szerint a biztos erdélyi választók körében magasan vezet a Fidesz. Bár nagy kérdés, hogy hányan szavaznának, illetve a voksolással kapcsolatban egy sor technikai részlet még nincs kidolgozva, világos, hogy a tét nem kicsi. Nem kizárt, hogy az erdélyi szavazatszerzo struktúra magyarországi közpénzekbol épül, és sejteni lehet, hogy a magyar kormány egyik fo partnere ebben az Erdélyi Magyar Néppárt, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Elképzelheto, hogy e szervezetek számára a mindennapi muködéshez szükséges hátteret a (többek között) könnyített honosítás lebonyolításával megbízott Demokrácia Központ-hálózat jelenti. Kreatív pártfinanszírozás? Jelen anyag e projekt anyagi hátterének a feltárását tuzte ki célul, különös tekintettel az EMNP finanszírozására. Ez a téma azért kényes, mert a romániai pártfinanszírozást szabályozó 334/2006-os törvény kimondja: a pártok nem fogadhatnak el adományokat más országok, külföldi szervezetek, külföldi jogi- vagy magánszemélyek részérol. �?gy véljük, e jogszabály miatt valamilyen más megoldást kellett találni az EMNP-projekt számára. Sikerült dokumentálnunk azt a gyakorlatot, melynek során az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve az EMNP politikusai által a közelmúltban alapított, tevékenységgel alig rendelkezo civil szervezeteket a magyar állam tulajdonában levo nagyvállalatok - Szerencsejáték Zrt., Magyar Fejlesztési Bank Zrt., kisebb mértékben a Magyar Villamos Muvek Zrt. - támogatnak nagy pénzösszegekkel. A támogatói listánk persze valószínuleg nem teljes. Legkevesebb 2,8 millió euró támogatás Az említett állami nagyvállalatoktól, illetve a Bethlen Gábor Alaptól ezek a civil szervezetek tavaly és az idén körülbelül 300 millió forint támogatást kaptak. Ez mintegy 1 millió euró. (A továbbiakban a támogatások összegeit euróban tüntetjük fel, számításainkhoz ezt az eszközt használtuk, a 2013. április 14-i HUF-EUR árfolyammal - szerk. megj.). [.] Sipos Zoltán, Transindex.ro 2013. április 18.Bevallásuk szerint a kampány körülbelül 100 ezer euró Az EMNP Országos Választási Hatóság (BEC) honlapján közzétett beszámolójából kiderül, hogy a pártnak a 2012-es parlamenti választások során összesen 557 363 RON (127 ezer euró) jövedelme volt, a kiadásai 501 204 RON-ra (114 ezer euró) rúgtak, tehát sikerült enyhén pluszban zárni. Az EMNP jogi- és magánszemélyektől összesen 9200 RON (2100 euró) adományt kapott. Csak találgatni lehet, mennyire tükrözi a valóságot ez a bevallás. Annyi bizonyos, hogy az EMNP-nek a parlamenti választások során egy jelölt után 3500 RON-t kellett letétbe helyeznie – 77 jelölttel számolva csak ez a letét egy 61 ezer eurós tétel (ezt az összeget csak akkor térítik meg, amennyiben a párt bejut a parlamentbe). Az önkormányzati kampányt is „pluszban” zárták Ami a 2012-es önkormányzati választásokat illeti, a BEC-hez leadott nyilatkozat szerint az EMNP-nek összesen 516 ezer 625 RON (118 ezer euró) jövedelme volt, kiadásai 491 ezer 681 RON-ra (112 ezer euró) rúgtak, tehát közel 25 ezer lej (6 ezer euró) maradt a pártkasszában. Ami az adományokat illeti, ezek összege 16 603 RON (3800 euró). Adatigénylésekkel kerestük meg a támogatókat Feltételezésünk szerint ezek a számok csak részben tükrözik a valóságot, ezért az Atlátszo.hu magyarországi tényfeltáró portál által működtetett Kimittud-rendszeren keresztül egy sor közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a magyar állami szervekhez illetve állami tulajdonú vállalatokhoz, keresve a Néppárt támogatóit. Tényfeltáró munkánk eredményének ismertetése előtt azonban röviden összefoglalnánk, mi az, amit eddig az EMNT, illetve EMNP finanszírozásáról tudtunk. Az EMNT-EMNP szövetség „(Toró Tibor) jelezte, hogy az új alakulat legfőbb szövetségese az EMNT lesz. Utalt arra is, hogy az új pártot Erdélyben Tőkés László nevével hozzák jogosan összefüggésbe, hiszen éppen azokat az elveket vallja majd magáénak, mint amelyek érvényesüléséért az EMNT elnöke, az Európai Parlament alelnöke mindeddig maga is küzdött. (...)” Gergely Balázs, interjúrészlet Ha a Néppárt pénzügyeiről beszélünk, akkor a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács magyarországi támogatásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ez azért fontos, mert minden jel arra mutat, hogy a két szervezet között igen szoros, szimbiózis-szerű viszony áll fenn. Úgy véljük, nem túlzás kijelenteni, hogy bár a két szervezet jogi háttere különbözik, erőforrásaik, céljaik tekintetében egyetlen érdekcsoportról beszélünk. Az EMNT és EMNP viszonyát jól jelzi, hogy a párt bejegyzéséről az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2010. december 4-i, székelyudvarhelyi országos küldöttgyűlése döntött. Nem csak a bejegyzésről szóló elvi döntés mögött áll ott az EMNT: aktivistái a bejegyzéshez szükséges aláírások összegyűjtésében is segédkeztek. Számtalan összefonódás Az EMNP vezetősége kivétel nélkül az EMNT-ből érkezett. Az EMNP elnöke, Toró T. Tibor korábban ügyvezető elnöki tisztséget töltött be az EMNT-ben. Az alelnökök hasonlóképp: Gergely Balázs 2009-2011 között az EMNT közép-erdélyi régióelnöke volt, Papp Előd 2003-2011 között az EMNT alapító tagja volt, majd alelnöke lett. Szilágyi Zsolt is az EMNT alapító tagja majd alelnöke volt évekig, Zatykó Gyula pedig 2008-2011 között volt az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja. A választásokon EMNP-színekben induló jelöltek közül sokan jelen voltak/vannak valamilyen szinten az EMNT-ben. Feltűnő, hogy az EMNT és az EMNP honlapján szembeszökően sok az egymásra hivatkozó hír. És ha mindez nem elég, a Bihar megyei EMNT irodában így jelentkeznek be telefonon: EMNT-EMNP, tessék! Az EMNT Demokrácia Központ-projektje Amikor 2010 novemberében az EMNT aláírta a könnyített honosítás végrehajtásáról szóló szerződést, sokan azzal vádolták a szervezetet, hogy a Demokrácia Központok (DK) erdélyi irodahálózatát gyakorlatilag helyi EMNP-pártközpontokként használják majd. „Mivel Magyarországról is jelentős támogatást kaptok a központok finanszírozására, olyan feltételezéseket is hallani, hogy a Fidesz nemcsak morálisan, hanem anyagiakkal is támogatja az új párt létrejöttét. Ezt hogyan kommentálod? – Én nem látok ilyen összefüggést. Nagyon tisztán és nyomatékosan el szeretném mondani, hogy a Demokrácia Központ hálózat az az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács hálózata, amely konkrét céllal és programmal jött létre, az esetleges pártalakításhoz gyakorlatilag nem kapcsolódik és nem is fog kapcsolódni.” Részlet egy Gergely Balázzsal, a DK-hálózat egykori vezetőjével készült interjúból Itt dolgozik a második vonal A 26 irodából álló hálózat címeit böngészve nyilvánvaló, hogy azok az EMNT területi szervezeteinek irodáiban működnek, vagy fordítva: az EMNT területi szervezeteit „fogadták be” a Demokrácia Központok. A vezetők nyilatkozataiból kiderül, hogy a DK 110 személyt foglalkoztat rész- vagy teljes munkaidőben, fizetésük 870 és 1100 lej között mozog. 30 személy irodavezető igazgatói tisztséget tölt be, ők havi 1200 és 2000 lej közötti összeget kitevő bérben részesülnek. A DK irodahálózat legmagasabb funkcióiban hat személy dolgozik, ők 2000 és 2900 lej közötti összeget keresnek (nem világos, hogy ez az összeg nettó vagy bruttó). És bár az irodavezetők listáját nem tették közzé, sajtóbeszámolókból össze lehet rakni a névsorukat, és világos, hogy azok rendszerint a helyi EMNT-szervezetek vezetői. Közülük sokan (Kovács Lehel István, Bákai Magdolna, Szász Péter, Hupka Félix, Nemes Előd, Bordás Sándor, Kali István, Turzai Orsolya, Nagy Pál, Nagy József Barna, Beksy Ida) indultak EMNP-színekben a tavalyi választásokon, illetve pártfunkciókkal is rendelkeznek. >> A Demokrácia Központok irodavezetői és politikai szerepvállalásuk (sajtóbeszámolók alapján) (.xls) >> A Demokrácia Központ-projekt költségvetéséről eddig nem sokat tudtunk – igaz, azt már elismerték, hogy magyar költségvetési támogatást kapnak. Kérdésünkre, mely szerint miért nem számoltak be korábban erről a tényről (ti. a magyarországi támogatásokról – szerk. megj.), Toró elmondta, mindig érzékenyen érinti a román közvéleményt az az információ, mely szerint Magyarországról pénzek érkeznek a romániai magyar közösséghez, így létezett egy «gentleman’s agreement» arra vonatkozóan, hogy nem nyilatkoznak erről. Hozzátette, egyébként teljesen normális az, hogy a magyar állam támogatja a többek között a kedvezményes honosítások lebonyolításában szerepet vállaló Demokrácia Központokat. Hangsúlyozta, ezek a pénzek nem a magyar kisebbségnek szánt pénzeket kezelő Bethlen Gábor Alapból származnak, meghívásos pályázat alapján nyerték el az összeget. Toró T. Tibor interjúrészlet Azonban a Demokrácia Központok honlapján a támogatók menüpont továbbra is üres (támogatásokról szóló információt az EMNT honlapján sem találni). Mennyi lehet a Demokrácia Központok költségvetése? Szász Péter irodaigazgató elmondta, a kolozsvári DK központ finanszírozása kapcsán nem tud konkrét adatokkal szolgálni. Az induló tőkét a magánszférából, pályázati pénzekből és egyéb adományokból biztosították, a továbbiakban is élni fognak a pályázási lehetőségekkel a központ fenntartása érdekében. Egyedüli fogódzó egy Evenimentul Zilei-anyag, mely a román állami szervek ellenőrzése során készült, kiszivárgott dokumentumra hivatkozik. Eszerint az EMNT vagyonkezelője, az önálló jogi személyiséggel rendelkező EMNT Egyesület bankszámláira a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kereteiben működő Irányító Szervezet 2010-ben és 2011-ben összesen 490 ezer eurót utalt a Demokrácia Központok működtetésére. Az EMNT Egyesület támogatására vonatkozó igénylés elutasítva A KIM az EMNT Egyesületnek folyósított magyarországi közpénzekre vonatkozó adatigénylésünkre a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi törvényre hivatkozva megtagadta a választ, mondván, hogy a határon túli magyar szervezetek vagy személyek számára nyújtott támogatások kívül esnek az információszabadságról szóló 2011. évi törvény hatályán. Ezügyben jogorvoslathoz folyamodtunk. Annyit azonban sikerült kideríteni, hogy az EMNT Egyesület 2011-ben sikeresen pályázott a népszámlálási kampánnyal, illetve a Mikó Imre terv népszerűsítésével a Külügyminisztériumnál: összesen mintegy 8 ezer eurót kaptak (a Mikó Imre terv támogatását 2012 novemberéig nem fizették ki). A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ezen kívül 85 ezer euróval támogatta „Tematikus átfogó képzés közösségfejlesztésre 22 erdélyi helyszínen az Egyesület szervezésében (2012 december – 2013 február)” című programjukat. A képzések néppártosoknak szólnak Az EMNT honlapján nem találtunk hírt a pályázat címéhez hasonló nevű képzésről, nem tudni, hogy azt megszervezték-e, és ha igen, milyen formában. A sajtóközleményekből azonban kiderül, februárban elindult egy Erdélyi Közszolgálati Szabadegyetem nevű képzés az EMNT és a Bálványos Intézet szervezésében. A képzésre az EMNP önkormányzati tanácsosait várják (sajtóközlemény itt). Ezen kívül az EMNT és a Pro Partium Egyesület szervezésében március elején Érmihályfalván szintén képzést tartottak Politikai kommunikáció címmel. Ez a képzés is kifejezetten az EMNP Bihar és Szatmár megyei önkormányzati tanácsosainak szólt (sajtóközlemény itt). A Szilágy megyei néppártosok is voltak képzésen a közelmúltban (sajtóközlemény itt). Ismerjük a kedvezményes honosítás összköltségvetését Bár a Demokrácia Központok költségvetéséről nem sokat tudunk, egy másik, kedvezményes honosítással kapcsolatos adatigénylésünkre érdemi válasz érkezett. Kiderült, hogy az 1135/2011 és az 1164/2012 kormányhatározat rendelkezik az állampolgársági eljáráshoz kapcsolódó jogszabályok végrehajtásához szükséges költségvetési forrás biztosításáról. A kormányhatározatokból (a linkekre kattintva letölthetőek a .pdf dokumentumok, melyekben részletesebb bontás is szerepel) kiderül, hogy 2011-ben 11,3 millió euróba, 2012-ben pedig újabb 11 millió euróba került összesen a kedvezményes honosítás. A magyar kormány különféle minisztériumait érintő tételekből azonban nehéz bármilyen következtetést levonni az erdélyi Demokrácia Központok költségvetésére vonatkozóan. A Szerencsejáték Zrt. adományai Az utóbbi években az EMNT-EMNP érdekcsoport egyik legbőkezűbb támogatója a Szerencsejáték Zrt. volt. A látványosan profitábilis nemzeti lottótársaság 100 százalékos tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tartós tulajdonú társaság. Honlapján közzétett ismertető szerint a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján –, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (jelenleg Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter) gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt. ) tulajdonosi joggyakorló szervezet útján látja el. A „Tőkés-sajtótröszt” legfőbb támogatója A Szerencsejáték Zrt. legutóbb akkor került a romániai magyar média figyelmének a középpontjába, amikor két LMP-s politikus, Karácsony Gergely és Dorosz Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy a "Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért" Alapítvány 850 ezer eurós adományban részesült (az adománylevél itt letölthető). Ez az alapítvány vásárolta meg az Udvarhelyi Híradó Kft.-t (Udvarhelyi Hirado SRL), mely többek között az Udvarhelyi Híradó, Csíki Hírlap, Vásárhelyi Hírlap, Gyergyói Hírlap című napilapok, illetve a Székelyhon.ro hírportál kiadója. A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány képviselője Dr. Korda Éva Judit. Korda korábban a HírTV-t működtető Rt. (HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság) vezérigazgatója volt 2005-2007 között, majd igazgatósági tagja 2008 közepéig. A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány székhelye Budapesten, az Üllői út 102-es szám alatt található, (ugyanitt van a Magyar Nemzet és a Class Fm székhelye). Azóta további támogatásokról döntöttek A „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány a 2010 decemberi 850 ezer eurós támogatás óta 2011 decemberében újabb 670 ezer eurós támogatást kapott a Szerencsejáték Zrt.-től. Simicskához köthető vezérigazgató dönt az adományokról Az adománylevél szerint az összeg „a határon túli magyar nyelvű sajtótevékenység ápolására és megsegítésére használható fel.” Egy újabb adatigénylésünkben arra kérdeztünk rá, hogy mi az adományokról döntő testület megnevezése, összetétele, melyek a pályázatok formai követelményei valamint az adományok odaítélésének kritériumai. A válasz: a Szerencsejáték Zrt. „szponzorációs pályázatot nem ír ki, a Társasághoz beérkezett minden támogatást kérő levél egyformán kérelemnek minősül”. Az odaítélés kritériumaira vonatkozóan érdemi választ nem kaptunk. Részlet a válaszból: „a támogatási kérelmek elbírálásában a Szerencsejáték Zrt. részére segítséget nyújtó, javaslattevő külső független szakértőkből álló tanácsadó testület megnevezése: Társadalmi Tanácsadó Testület. Tagjai az egészségügy, sport és kultúra területén végzik tevékenységüket. Javaslatuk alapján a végső döntést a Társaság vezérigazgatója hozza meg.” Rákérdeztünk a Társadalmi Tanácsadó Testület tagjainak kilétére, azonban azt a választ kaptuk, hogy személyes adataik nem nyilvánosak. Közölték, a támogatások odaítéléséről a végső döntést Dr. Szentpétery Kálmán elnök-vezérigazgató hozza meg. Őt 2010-ben nevezték ki. Szentpétery a Szerencsejáték Zrt. mellett a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt egy ideig (erről a tisztségről tavaly nyáron lemondott), valamint az Aranykor nyugdíjpénztár ellenőrző bizottságának tagja. Korábban a Bizományi Áruház Vállalat vezérigazgatója, a Simicska Lajoshoz köthető ún. MFB-BÁV-csoport tagja. (Szentpétery Kálmán a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója. Saját közlése szerint mindig kívül állt a politikán, ehhez képest azonban 1999 óta ott találjuk nem csak a botrányos körülmények között a Simicska-Töröcskei érdekkörbe került BÁV Zrt. vezetésében, de a Főtaxi Zrt., illetve a Metal-Art Zrt., vezetőségében is. Kinevezése óta a Szerencsejáték Zrt. révén milliárdos nagyságrendű megrendelésekhez jutott a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó HungIster Zrt. és Publimont Zrt., valamint a Patonai Péter tulajdonolta I.M.G. Kft. egyaránt. Szentpétery névjegye az Atlatszo.hu-n) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. adományai Véletlen vagy sem, de az EMNT-EMNP érdekcsoport, valamint a „Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért” Alapítvány másik nagy támogatója a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., ahol 2012. június 15.-ig Dr. Szentpétery Kálmán az igazgatóság külső tagja volt. Az MFB feletti tulajdonosi jogokat ugyancsak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (jelenleg Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter) gyakorolja, a társaság elnök-vezérigazgatója pedig Baranyay László (pályakép itt). Neki szintén van kapcsolata Simicska Lajossal. A támogatások odaítélésében több olyan arcot is felfedezhetünk, akiket az Atlatszo.hu A Nemzeti Együttműködés Rendszere: Kik ejtették foglyul a magyar államot? című anyagában az MFB-BÁV-csoporttal azonosít. (Baranyay László 2010 júniusa óta újra az MFB Zrt. vezérigazgatója. Az MFB igazgatóságának – akárcsak az első Orbán-kormány idején – újra tagja Orosz Ferenc, Vér Iván vagy a Vegyépszer körüli cégekben is gyakran felbukkanó Várady György. Az akkori alkalmazottak közül Németh Lászlóné miniszterként formálisan immár Baranyaynak is főnöke. Az akkori MFB-n keresztül több száz milliárd forint közpénz jutott autópálya-építő cégekhez, illetve bizonyos privatizációs manőverekben volt a szervezetnek kiemelkedően fontos szerepe az állami tulajdonú banknak. Ma a magyar állam nevében az MFB gyakorolja a tulajdonosi jogokat az összes nagyobb infrastruktárális beruházással és forráskihelyezéssel kapcsolatos tevékenységet végző állami vállalatnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ig, de az MFB szervezetéhez tartozik a Magyar Turizmus Zrt.-től a Diákhitel Központ Zrt.-ig több tucatnyi különböző egyéb állami vállalat is. Baranyai névjegye az Atlatszo.hu-n) A Magyar Villamos Művek Zrt. Az adományok egy kisebb része a Magyar Villamosművek Zrt.-től származik. A magyarországi áramsz ktor meghatározó, állami tulajdonban lévő szereplője 2012-ben 34 ezer eurót adományozott egy erdélyi civil szervezetnek (erre visszatérünk), illetve 2010-ben 42 ezer eurót kapott a Kalauz SRL, az Erdélyi Napló polgári hetilap márkanevének tulajdonosa (az Erdélyi Naplót azóta az Udvarhelyi Híradó Kft. adja ki). Az erdélyi politikus-civilek A Szerencsejáték Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. valamint a Magyar Villamosművek Zrt. nem csak a Fidesz-barát sajtót támogatja figyelemreméltó összegekkel. Az adománylistáikon hét romániai civil szervezet (plusz az EMNT Egyesület) is megtalálható: számításaink szerint ők összesen körülbelül 1 millió eurót kaptak. Mielőtt részletesen bemutatnánk őket, érdemes megnézni, mi bennük a közös. Mindegyik szervezetet 2011-ben vagy 2012-ben alapították, az alapítók pedig szinte kivétel nélkül EMNT-ben és/vagy EMNP-ben aktiváló politikusok. Tevékenységük jószerével nincs – legalábbis semmi olyasmi, ami ilyen nagy összegű támogatást indokolttá tenne. Figyelemreméltó, hogy az egyesületek sok esetben együtt szerepelnek a támogatási listákon, a támogatások összege pedig a többi megítélt összeghez képest gyakran kirívóan magas. Ami az időzítést illeti, a Szerencsejáték Zrt. a 2012-es önkormányzati választások után alig 10 nappal, június 20.-án adományozott 660 ezer eurót (nem tudni, hogy ez a megítélés, vagy pedig az utalás időpontja), a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. adománylistáján pedig a decemberi parlamenti választások előtt, október vége-november eleje táján szerepelnek a civilek (a közzétett táblázatban nem szerepel dátum, de a válasz november elején érkezett). 2013 februárja előtt újabb támogatásokat ítélt meg a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a szóban forgó civileknek. erdon.ro. 2013. április 18.Az EMNP politikai támadásnak minősíti a Transindex cikkétPolitikai támadásnak minősítette az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a Transindex portál csütörtökön közzétett írását, amely a párthoz köthető civil szervezetek magyarországi támogatásával foglalkozik. Az EMNP csütörtökön kiadott közleményében kijelentette: „a Transindexen közölt írás politikai megrendelésre készült: a portál tulajdonosa, Kelemen Hunor", a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ így próbálja támadni a Néppártot, mivel másképpen nem tud fogást találni rajta és programján. A politikai megrendelést bizonyítja a cikk közzétételének időzítése is: egyértelmű, hogy a két nappal a Néppárt országos küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a Néppárt kongresszusát" – áll az EMNP közleményében. Az EMNP közölte, politikusai jelenleg a szombati küldöttgyűlés sikeres lebonyolítására összpontosítanak, csak a kongresszus után kívánnak „az RMDSZ irányából érkező támadással" foglalkozni. A közleményhez azt a levelet is csatolták, amellyel Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a tényfeltáró írás szerzőjének az interjúkérésére válaszolt. Toró azt javasolta, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen válaszoljanak a pártfinanszírozásra vonatkozó újságírói kérdésekre. A Transindex portál csütörtökön közzétett cikke szerint a 2012-es romániai választási évben közel egymillió euró (300 millió forint) támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonú magyarországi vállalatoktól az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek. A Freedom House Románia alapítvány támogatásával végzett írás rövidített változatát az Adevarul napilap internetes kiadása is közölte csütörtökön. MTI Erdély.ma. 2013. április 19.Politikai megrendelésre készült? (EMNP-RMDSZ vita egy Transindex-cikk miatt)A Transindex portál tegnap közzétett terjedelmes tényfeltáró anyaga szerint a tavalyi választási évben közel egymillió euró támogatást kaptak a magyar költségvetésből és az állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz (EMNT) kötődő civil szervezetek. Az írás máris politikai vitát keltett, az EMNP azt állítja, a cikk politikai megrendelésre készült (lévén, hogy a Transindex portál tulajdonosa Kelemen Hunor), míg az RMDSZ elnöke határozottan visszautasítja a vádat. A Dan Voiculescu alapította Konzervatív Párt viszont máris feljelentést tett az illetékes román hatóságoknál az EMNP vélt magyar finanszírozása miatt. A Magyar állami vállalatok adományai segítik az EMNP-projektet? című, Sipos Zoltán által jegyzett tényfeltáró írás szerint a magyar költségvetésből és az állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól kapott közel egymillió eurós támogatásokat egyfelől a magyar állampolgárság igénylésének folyamatában segédkező – az EMNT által létrehozott – demokrácia-központok, másfelől az EMNT-hez és az EMNP-hez kötődő személyek által bejegyzett civil szervezetek kapták. A támogatások egy része a magyar költségvetésből származik, de jelentős összegeket juttattak e civil szervezeteknek állami tulajdonban levő magyar vállalatok is, mint a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Villamosművek Zrt. A portál közlése szerint a támogatott civil szervezetek – Civil Kurázsi Egyesület, Identitas Egyesület, 16 Patak Egyesület, Kézdiszékért Egyesület, Mikó Imre Egyesület, Pro Partium Egyesület, Reconstructio Egyesület – mindenikét 2011-ben vagy 2012-ben alapították szinte kivétel nélkül az EMNT-ben és/vagy az EMNP-ben aktiváló politikusok, és egyiknek sincs olyan tevékenysége, amely indokolttá tenné a támogatási összegeket. Az írás megállapítja azt is, a demokrácia-központok megannyi EMNP-politikusnak biztosítanak megélhetést, illetve kitér a szerző által EMNT–EMNP közelinek tartott erdélyi magyar sajtó magyarországi támogatására is. Állítása szerint ezek a sajtóorgánumok 1,86 millió eurós támogatást könyvelhettek el ugyanezekből a forrásokból. Utalva arra, hogy a Transindex tulajdonosa az RMDSZ elnöke, a hírportálon tegnap közzétett írást politikai támadásnak minősítette az EMNP, a Néppárt sajtóirodája által kiadott közlemény szerint „a Transindexen közölt írás politikai megrendelésre készült: a portál tulajdonosa Kelemen Hunor”. Az EMNP úgy véli, „az RMDSZ így próbálja támadni a Néppártot, mivel másképpen nem tud kifogást találni rajta és programján. A politikai megrendelést bizonyítja a cikk közzétételének időzítése is: egyértelmű, hogy a két nappal a Néppárt országos küldöttgyűlése előtt publikált írás célja RMDSZ-vezénylettel lejáratni a politikai ellenfelet, és megzavarni a Néppárt kongresszusát.” A közlemény szerint azonban az EMNP politikusai jelenleg a szombati küldöttgyűlés sikeres lebonyolítására összpontosítanak, és csak a kongresszus után kívánnak „az RMDSZ irányából érkező támadással” foglalkozni. A közleményhez azt a levelet is csatolták, amellyel Toró T. Tibor, az EMNP elnöke a tényfeltáró írás szerzőjének az interjúkérésére válaszolt. Toró azt javasolta, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen válaszoljanak a pártfinanszírozásra vonatkozó újságírói kérdésekre. Kelemen Hunor nyilatkozatban reagált a Néppárt vádjára, határozottan visszautasítva az EMNP állítását, hogy politikai megrendelésre készült volna a Transindex tényfeltáró írása. „Hangsúlyozom, hogy a megjelent írás nem az én személyes kérésemre készült, hanem amint azt a honlapon is olvashatják, a tényfeltáró riportot a Freedom House Romania Alapítvány által szervezett Grants for Investigative Journalism program keretein belül írta a szerző, az amerikai külügyminisztérium és Franciaország bukaresti nagykövetségének anyagi támogatásával” – írja az RMDSZ elnöke. Toró T. Tibor azon felvetésére reagálva, hogy közösen nyilatkozzanak pártjaik finanszírozásáról, Kelemen Hunor kijelentette: „bízom abban, hogy az elkövetkezőkben Toró T. Tibor elnök úr anélkül is tud interjút adni, hogy fognám a kezét”. Az írás rövidített változatát az Adevărul napilap internetes kiadása is közölte tegnap. Ennek nyomán a Dan Voiculescu alapította, a kormánykoalícióban részt vevő Konzervatív Párt (KP) a korrupcióellenes ügyészséghez, a választási hatósághoz és a hírszerzéshez fordult az EMNP vélt magyar finanszírozása miatt. A párt közleményében azt írta, hogy a pártfinanszírozási törvény értelmében Romániában tilos a pártok külföldi támogatása. „A Székelyföld autonómiájáért és Románia föderalizálásáért küzdő párt hálózatát tulajdonképpen a magyar állam finanszírozza, közvetett csatornákon juttatva el a pénzeket, megkerülve a törvényt” – áll a KP közleményében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy). 2013. április 19.Békeidők harcaiTöbbnyire katartikus eseményként élik meg a pártok első kongresszusukat. Az ünnepélyes környezet, a magasztos tervek, a fokozott médiafigyelem ilyenkor jelentősen túldimenzionálja az önmagában is fontos pillanatot, elnyomja az alapító atyákban és küldöttekben esetleg megbújó aggódást, csupa ünnep és bizakodás az élet. A második kongresszus az esetek többségében már egészen más. Vagy azért, mert az új párt élete sikertörténet, csupa pompa, csillogás – ez lenne a kirívóan ritka eset –, vagy pedig azért, mert túl az első éleslövészeten bőven van, amit elemezni. Az Erdélyi Magyar Néppárt szombati kolozsvári összejövetele bőven az utóbbi kategóriába sorolandó. Az egy évvel ezelőtti indulás óta eltelt időben kampányból kampányba lépett a Toró T. Tibor által vezényelt alakulat, embereinek legfeljebb inget cserélni jutott idejük hazaugrani a civil hétköznapokba. A szakirodalom szerint persze teher alatt nő a pálma, és pártépítésre nincs is annál alkalmasabb politikai élethelyzet, mint a kampány, amikor lobog a harci tűz és szól a lelkesedést magasan tartó harsona. Való igaz, egy-egy sikeres választási kampány alaposan felgyorsíthatja az építkezési folyamatot, de sikertelenség esetén arra is alkalmas, hogy szétverje a még nem túl edzett csapatokat. Ennek az állagfelmérésnek a pillanata érkezett most el a néppárt számára. S talán egy kicsit a stratégiákhoz rendelt taktikák és eszközök mustrája is. Mert nem csak a célközönség, a szavazói bázis – romániai magyarság – adott, de e korlátozott létszámú közeg által kitermelt, értékes perspektívákat felvillantó közéleti emberek száma is. Az elmúlt év dupla megméretése rávilágíthatott arra, kik keveredtek el a konjunkturálisan a csillag alá sereglettekkel, illetve kik azok, akik nem bírják az elismerést csak ritkán hozó politikusi gyűrődést. Az ilyen csapatmustrák óhatatlanul okoznak fájdalmakat, a talpon maradók azonban hitükben megerősödve, elkötelezettségükben visszaigazolva léphetnek tovább. A néppárt ugyanis a jövőben a józanság mérlegnyelvét jelentheti, úgy, hogy közben töretlenül képviseli a nemzet egységét, illetve egységének megteremtését célzó elveket. Olyan periódusban, amikor az autonomista célok minden korábbinál erőteljesebb értelmet nyernek és tömegtámogatást tudhatnak maguk mögött. Nem feledkezve meg közben a frontvonal mögött tevékenykedő önkormányzati képviselőkről, akik ugyancsak menet közben, erőteljes ellenszélben kénytelenek elsajátítani ezt a specifikus tudást. A békeidők harcai következnek. Statáriumok nélkül, emberi törvények keretei között. Sokszor az sem könnyebb, mint magasan tartani a zászlót. Csinta Samu. Erdélyi Napló (Kolozsvár). 2013. április 19.Megalakult a Minta, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezeteA Minta I. Országos Alakuló Küldöttgyűlése Tőke Ervint, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszeredai önkormányzati képviselőjét választotta a szervezet elnökévé április 19-én, Kolozsváron. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kijelentette: 23 évvel ezelőtti önmagát látja a mintásokban, továbbá a párt szövetségesének és barátjának nevezte az új ifjúsági-politikai szervezetet. A Néppárt ifjúsági partnerszervezeteként megalapított Minta küldöttgyűlésén 11 helyi tagszervezet 61 küldöttje vett részt. Tőke Ervin 60 érvényes leadott szavazat mellett 59 igennel és 1 tartózkodással szerzett bizalmat. Tőke Ervin 29 éves, erdőmérnöki oklevéllel rendelkezik. A Néppárt csíkszeredai szervezetének ügyvezető alelnöke, 2012 óta helyi önkormányzati képviselő, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) alapító tagja. Töke Ervin kijelentette, a Minta „jó ügyet és jó politikai közösséget" támogat, a tagok pedig az elmúlt választási év politikai kampányai során is bebizonyították, hogy „erős ellenszélben" is képesek dolgozni. Fontosnak nevezte, hogy a Minta megoldást találjon a fiatalok kivándorlása ellen, mert az „hasonló módon tizedeli a közösséget, mint egy háború".Úgy fogalmazott, „túlélésünkhöz és reménybeli megerősödésünkhöz egy út vezet, a Székelyföld és az Érmellék területi autonómiája." A küldöttgyűlés alelnöknek Kolcza Istvánt, Sándor Esztert, Tőkés Lehelt és Vass Tamást választotta. Toró T. Tibor üdvözölte, hogy 23 évvel a rendszerváltás után a Minta az első politikai célokat is felvállaló ifjúsági szervezet, amelyik nyílt módon egy párt mellé társul. „Manapság nagy bátorság kell vállalni azt a politikai identitást vállalni, ami nem a mainstreamhez tartozik Erdélyben" – mondta a Néppárt elnöke. Toró a Mintát a Néppárt szövetségesének és barátjának nevezte, azt mondta, az ifjúsági szervezet tagjai rövid idő alatt „a párt meghatározó arcai lehetnek mert az „elkötelezettséget, a munkabírást és a hozzáértést a Néppártban gyorsan díjazzák". Toró T. Tibor a Mintát létrehozó politikai nemzedék legfontosabb céljának az erdélyi autonómiaharcban való áttörést nevezte. Úgy fogalmazott, reméli, hogy a Minta vezetői már „nem lesznek nyugdíjasok", amire az erdélyi magyar közösség autonómiaformáit sikerül létrehozni. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke arra buzdította a Minta küldötteit, hogy együttműködésre törekedjenek az erdélyi, a magyarországi és a kárpát-medencei nemzeti-keresztény elkötelezettségű, fiatalokat tömörítő szervezetekkel. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke rámutatott: Európában nincs ütőképes politikai párt hatékony ifjúsági szervezet nélkül. „A politikai véleménynyilvánításhoz életkortól függetlenül mindenkinek joga van: vitatkozzatok egymás között és vitatkozzatok velünk, ne fogadjátok el senkinek az abszolút véleményét" – mondta Szilágyi. Az alelnök a Néppárt és a Minta közös céljának nevezte, hogy az erdélyi magyarokat Romániában ne „nemzetbiztonsági kockázatként" kezeljék, hanem önkormányzatiságot gyakorló, autonóm polgárok lehessenek. Bozsó Imre Lehel, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke örvendetesnek nevezte, hogy a Minta tagjai megalakulásuk révén felvállalják politikai álláspontjukat, valamint üdvözölte, hogy a Néppárt vezetői bátorítják véleménynyilvánításukat és nem „felülről diktálják azt". Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke úgy vélekedett, a Néppárthoz való társulás a Minta számára egyrészt „eszközöket és lehetőségeket" jelent, de hozzátette: azok „rengeteg munkával és felelősséggel" is járnak. Sorbán örvendetesnek nevezte, hogy a Minta alapítói között számos korábbi EMI-tag található, majd a két szervezet közös értékrendjére hívta fel a figyelmet. Samu Tamás Gergő, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának alelnöke kijelentette: a Mintának egy olyan Erdély létrehozásán kell dolgoznia, amit a nemzetben gondolkodó magyarok mindannyian elképzelnek: egy autonóm terület Románián belül, ahol a magyarság gyarapodik. A közgyűlés megvitatta a Minta alapszabályzatát, továbbá megbízta az elnökséget a szakbizottságok megalapításával is. A Minta 27 küldöttet delegál az Erdélyi Magyar Néppárt szombati, kolozsvári Országos Küldöttgyűlésére. Erdély.ma. 2013. április 20.Toró T. Tibor maradt az Erdélyi Magyar Néppárt elnökeToró T. Tibort választották az Erdélyi Magyar Néppárt elnökévé szombaton, a II. Országos Küldöttgyűlésen. A 392 érvényes szavazatból 374 volt az igenek száma, 10 küldött nemmel voksolt. Toró ezzel újabb pártelnöki megbízást kapott a kongresszusi küldöttektől, mandátuma két évre szól. Toró T. Tibor egyedüli jelölt volt az elnöki posztra. Elnökjelölti programbeszédében Toró T. Tibor a prioritások között említette az EMNP szervezeti építésének a folytatását, a romániai magyar társadalom gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását. Kijelentette, a román nemzetállami törekvésekkel szemben csakis egységesen fellépve lehet sikeres a közösség. A legfontosabb törésvonalat a bukaresti hatalomhoz való viszonyban, és az ezzel kapcsolatos jövőképben látta. „Van egy tábor, amelyik a bukaresti kijárásos politika híve. Mi Erdélyben akarunk jövőt építeni" – vélekedett az elnök. Úgy látta, törekedni kell a jövőképek összehangolására, de nem kell bármi áron összehangolni ezeket. A nemzeti autonomista táboron belüli rendteremtést, majd e tábor megerősödését szintén feladatnak tartotta. „Ki kell egyensúlyoznunk az erdélyi magyar politikai viszonyokat. Ha ez megvan, gyerekjáték lesz akcióegységet teremteni" – mondta. A jövő évi választásokról szólva fontosnak tartotta, hogy valamennyi erdélyi magyar megszerezze a magyar állampolgárságot, és részt vegyen a magyarországi választásokon. Úgy vélte, azt a lehetőséget sem szabad kihagyni, amelyet a 2014-es romániai elnökválasztás kampánya nyújt az erdélyi magyarságnak a román közgondolkozás alakítására. „A világ legtermészetesebb dolgának" találta az EMNP törekvését arra, hogy Tőkés László folytassa munkáját az Európai Parlamentben. Kijelentette, a párt kész összegyűjteni az indulásához szükséges aláírásokat. Toró T. Tibor elmondta, a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen a közösség újra felfedezte erejét. Úgy vélekedett, a néppártnak a gyakorlatban is a nép pártjává kell válnia. Nem lévén jelen a parlamentben, a közösség erején keresztül kell befolyást gyakorolnia a romániai politikára. Megválasztása utáni sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor az MTI kérdésére elmondta, ha Románia közigazgatási régióinak a kialakításakor a magyar közösség számára elfogadhatatlan döntés születik, az EMNP lesz az első, amelyik utcára szólítja híveit. MTI Erdély.ma. 2013. április 20.Kolozsváron zajlik a Néppárt II. Országos KüldöttgyűléseAz Erdélyi Magyar Néppárt II. Országos Küldöttgyűlése április 20-án, szombaton 13 órakor kezdődött a kolozsvári Grand Hotel Napoca konferencia-központjában. Gergely Balázs, a Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke, országos alelnök házigazdaként köszöntötte a megjelenteket. Tőkés László, a Néppárt védnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntő beszédét az elmúlt napokban a Néppárt ellen irányuló összehangolt sajtóhadjárat felelevenítésével kezdte, amelyet a pártbejegyzést követő médiaoffenizívához hasonlított. A támadások véleménye szerint annak tudhatóak be, hogy mind az egyeduralomra törekvő RMDSZ, mind a román posztkommunista hatalom számára kényelmetlen Néppárt Románia egyetlen autonomista és föderalista pártja. Előbbi számára azért, mert vetélytársa akadt, utóbbi számára pedig azért, mert „bennünket nem lehet megvásárolni” – hangsúlyozta Tőkés László. Hozzátette: a román hatalom mindenkor talált magának „komprádorokat”, olyan magyarokat, akiknek fontosabb az önérdek, mint a köz boldogulása, olyanokat, akiket meg lehet vásárolni azért, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, ne legyenek ott a Szenátusban, amikor Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják, vagy annak, hogy itthon elmagyarázzák, miért nem aktuális az önrendelkezés ügye. Az Erdélyi Magyar Néppárt megtalálta a helyes utat és világosan látja a célt: a magyarság nemzeti autonómiáját – fogalmazott a szervezet védnöke. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kifejtette: bár csak két éve alakult az Erdélyi Magyar Néppárt, de Tőkés László személye miatt eszmei gyökerei 1989-re és Temesvárra mutatnak. A kárpátaljai elöljáró hangsúlyozta: egyedül az autonómia a megoldás nemcsak az erdélyi, hanem a kárpát-medencei magyar közösség számára is. Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt külügyi kabinetvezetője magyarul köszöntötte a küldötteket: „Egészséget, autonómiát!” Angol nyelvre váltva kifejtette: a Néppárt olyan ügyet képvisel, melyet már évtizedek óta nem vesznek figyelembe Európában. Mindannyian békeszerető nép vagyunk, a demokratikus erők nem valakik ellen vannak, hanem azért, hogy mindenkinek biztosítsuk az alapvető jogokat – hangsúlyozta. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Fidesz „jó testvérpártjának” nevezte az Erdélyi Magyar Néppártot. „Ti magatok vagytok a kiáltó szó Erdélyben, és erre a kiáltó szóra nagyobb szükség van, mint bármikor korábban” – mondta a néppárti küldöttgyűlésnek Németh Zsolt. A magyar-román államközi kapcsolatokról kijelentette: bár az elmúlt évek „mézeshetei” után az elmúlt időszakban számos „kihívás” jelentkezett, sikertelen bizonyos román körök azon igyekezete, hogy a kilencvenes évek magyarellenes légkörét felélesszék. Ez a Románia már nem az a Románia, a mézeshetek hatása nem múlt el nyomtalanul – mutatott rá az államtitkár. A román emberek tudják, hogy mi magyarok megbecsüljük őket, és partnerként tekintünk rájuk, hogy egy közös Közép-Európában élhessük a jövőnket – jelentette ki Németh Zsolt. A politikus arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon vegyenek részt az „anyaország kormányzási irányának meghatározásában”. Az elmúlt egy év bizonyította, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt végérvényesen megvetette lábát az erdélyi magyar politikai életben – jelentette ki Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Répás Zsuzsanna szerint 23 éve kevesen gondolták volna, hogy 2013-ban az erdélyi magyarságnak nem lesz állami egyetemi, önálló orvosi fakultása vagy nemzeti autonómiája, holott azok nélkül az magyar közösségnek nincsen jövője. „Nem fogadhatjuk el, hogy egyesek kétségbe vonják jogainkat, hiszen Európában széles körben elfogadott emberi jogokról van szó” – mondta Répás Zsuzsanna. Az erdélyi autonómiaformák eléréséhez nem csak a többségi nemzet vagy az európai döntéshozók akaratára, hanem a teljes erdélyi magyarság együttműködése és az öntudatos polgárok tömegeinek bevonására van szükség – mutatott rá Répás. A helyettes államtitkár a 2003-ban a szatmárnémeti Láncos-templomban indított, Tőkés László fémjelezte autonómia-mozgalmat méltatta, úgy fogalmazott, végig kell menni a kijelölt úton, még akkor is, ha „sziklába vájt út” az. Egy olyan időszakban kell felépítenünk az erdélyi magyar Néppártot, amikor a politikában és a politikusokban megbízó emberek száma fogy, az állami hatóságok pedig a Néppárt munkáját akadályozták, stabilitási tényező helyett veszélyforrásként tekintettek rá – mondta elnöki beszámolójában Toró T. Tibor. A politikus közölte, az elmúlt másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak. Létrejött továbbá az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az Országos Választmány, az Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület – sorolta Toró. „Megvetettük a lábunkat az erdélyi önkormányzatokba” – utalt a Néppárt önkormányzati képviselőire a pártelnök. Toró T. Tibor megköszönte a Fidesz politikusainak a Néppártnak nyújtott erkölcsi és szakmai támogatást. „Az emberi és baráti kapcsolatokon túlmenően a mi partnerségünk egy értékelvű-stratégiai partnerség” – jelentette ki Toró. Gergely Balázs, közép-erdélyi régióért felelős alelnök bejelentette: a következő két éves ciklusra nem vállal alelnöki jelöltséget. Közölte: sikerrel működött együtt az elnökség tagjaival, majd megköszönte a közös munkát. Az alelnök elmondta, második gyermeke születése miatt, „felelős apaként” több időt kíván családja mellett tölteni, továbbá a Kolozs megyei néppárti tevékenységére is nagyobb figyelmet akar fordítani. Gergely Balázs üdvözölte Király Melinda, a Néppárt Fehér megyei elnökének országos alelnöki jelöltségét. Gergely örvendetesnek nevezte, hogy bár a közép-erdélyi magyarok jobbára szórványtelepüléseken élnek, a néppárti választási eredmények nem maradtak el a székelyföldiektől. Mi több, a Máramaros megyei eredmények arányukat számítva az erdélyi magyar-magyar politikai verseny legjobb néppárti teljesítményeit jelentik. Szilágyi Zsolt: másfél év alatt többet dolgoztunk, mint mások évek alatt. A kampányok tanulsága véleménye szerint: hét nap alatt hét évet kell dolgoznunk. A külügyi alelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet: aktív erdélyi magyar külpolitika nélkül nem létezhet eredményes belpolitika. Papp Előd Székelyföldért felelős alelnök név szerint is megköszönte a székelyföldi képviselők munkáját. Az alelnök több üzenetet is tolmácsolt, többek között a székelyföldi magyaroknak és románoknak: Székelyföld ereje a ti erőtök! Zatykó Gyula Partiumért felelős alelnök beszámolójában az elmúlt két év eredményeit ismertette, és a jövőbeli tervek között megemlítette: a partiumi Néppárt saját irodahálózat kialakításán, továbbá egy szórvány-központ felépítésén, illetve saját újsághálózat létrehozásán fáradozik. Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája Erdély.ma. 2013. április 21.Kelemen Hunor helytelennek tartja Toró T. Tibor erdélyi magyar diagnózisátKelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnapi dévai sajtótájékoztatóján helytelennek nevezte Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szombaton újraválasztott elnökének azt a diagnózisát, amely szerint az erdélyi magyarságot a különböző jövőképek osztják meg. „Nem értek egyet azzal, hogy létezne a bukaresti kijáró politizálás jövőképe és az Erdély központú autonomista jövőkép. Egyetlen jövőkép van: a szülőföldön való boldogulásé" – válaszolta az MTI kérdésére az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor szerint az RMDSZ is Székelyföldön a területi autonómiát, máshol a kulturális autonómiát tartja jó megoldásnak. Miközben azonban e célokért tesz, Bukarestben is intézi a közösség ügyeit. „Amíg a célokat elérjük, élni kell, Bukarestben ki kell járni dolgokat" – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az RMDSZ 23 éves bukaresti politikájának számos eredménye van, azt is ezek közé sorolta, hogy be lehetett jegyezni az EMNP-t. Kelemen Hunor szerint a tavalyi választási eredmények is bizonyították, hogy az erdélyi magyarságnak nincsenek elkülönülő jövőképei. Utalt arra, hogy az RMDSZ által felvázolt jövőképet támogatta a magyarok elsöprő többsége. Toró T. Tibor az EMNP szombati kongresszusán tartott programbeszédében a bukaresti hatalomhoz való viszonyulásban, és az ezzel kapcsolatos jövőképben látta az erdélyi magyarságot megosztó legfontosabb törésvonalat. „Van egy tábor, amelyik a bukaresti kijárásos politika híve. Mi Erdélyben akarunk jövőt építeni" – mondta az EMNP elnöke. Úgy látta, törekedni kell a jövőképek összehangolására, de nem kell bármi áron összehangolni ezeket. MTI Erdély.ma 2013. április 22.Az EMNP Tőkés Lászlót küldené az Európai Parlamentbe, de ő nem menneAz Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Tőkés Lászlót küldené további öt évre az Európai Parlamentbe (EP), a volt püspök azonban kijelentette, hogy fáradtnak érzi magát, és nem menne. A párt szombati kongresszusáról szóló beszámolójában több erdélyi magyar lap is beszámolt hétfői számában arról, hogy Tőkés László, az EMNP védnöke, EP-képviselő a kongresszus szünetében tartott sajtótájékoztatón kijelentette, fáradtnak érzi magát, és nem vállalna újabb EP-mandátumot. A Krónika című újság meglepetésként tálalta Tőkés László bejelentését. Hozzátette, a volt püspök szerint az EMNP immár önállóan is képes képviselőt juttatni az Európai Parlamentbe. A lap idézte Toró T. Tibor újraválasztott EMNP-elnök ezzel kapcsolatos álláspontját. Toró szerint ha egy közösségnek van egy olyan történelmi személyisége, mint a magyarság érdekeiért 25 éve következetesen kiálló Tőkés László, akkor mindent meg kell tenni, hogy folytathassa brüsszeli munkáját. Az elnök elmondta: a párt még nem döntött Tőkés László esetleges indulása mikéntjéről, de ha kell, százezer aláírást gyűjt támogatása érdekében. MTI Erdély.ma 2013. április 22.Toró: akik a bukaresti üzleti világban érzik jól magukat, nem akarnak autonómiátToró T. Tibort választották az Erdélyi Magyar Néppárt elnökévé a II. Országos Küldöttgyűlésen. Toró T. Tibor egyedüli jelölt volt az elnöki posztra. Toró T. Tiborral a Duna Tv kolozsvári stúdiójában Maksay Ágnes beszélgetett. Az erdélyi magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának eszköze az autonómia, de azok, aki Bukarestbe járnak, és az ottani üzleti világban érzik jól magukat, azok már nem is akarnak autonómiát, hanem mindig csak a saját mandátumuk meghosszabbítását, jelentette ki Toró. Aki még hozzáfűzte: de ez nem a Néppárt világa, ők Erdélyben látjuk a jövőt, azt szeretnék, ha Bukarestbe csak ezért kellene elmenjenek, hogy az autonómia közjogi kereteit megteremtsék. Toró szerint Kelemen Hunor valószínűleg félreértette az ő jövőképekre vonatkozó kijelentését, és nem ért abban egyet az RMDSZ elnökével, hogy elvtelen paktumokat kell kötni, és elódázni a megoldást. Toró T. Tibor a prioritásaik között említette az EMNP szervezeti építésének a folytatását, valamint a romániai magyar társadalom gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását. Az elnök úgy véli jó úton indultak el, szerinte ki kell egyensúlyozni az erdélyi magyar politikát, ehhez pedig nekik meg kell erősödniük, és akkor ez majd nemzetstratégiai együttműködéshez fog vezetni. Az EMNP elnöke a Transindex tényfeltáró riportjával kapcsolatosan elmondta: ízléstelen diverzióról van szó, a portál felfedezte, hogy Magyarország támogatja a külhoni magyar szervezeteket, amely amúgy az anyaországnak alkotmányos kötelezettsége. Duna Tv Erdély.ma 2013. április 22.A remény hal meg utoljáraFegyelem, figyelem, nyilvánosság és kreativitás eszközeivel építkezne tovább az Erdélyi Magyar Néppárt – jelentette be Kolozsváron tartott második küldöttülésén a párt újraválasztott vezetője, Toró T. Tibor. Igen nagy gondot fordítanának az elkövetkezőkben a szakmaiságra, összefogásra, szolidaritásra és természetesen a pártépítésre, hisz a csak másfél éve bejegyzett politikai alakulatnak valójában tizennégy megyében mindössze 179 helyi szervezte van, s bár némi eredményt fel tudtak mutatni a helyhatósági választásokon, mintegy 200 képviselőt juttatva az önkormányzatokba, a parlamentit már csúnyán elbukták. Félig-meddig elismerték, hogy őszi kampányuk erőtlen volt, de túl sok szót nem vesztegettek erre, inkább a jövőről beszéltek: a pártépítésről, szakpolitikák kidolgozásáról, partnerkeresésről a gazdasági élet szereplői körében a Mikó Imre gazdaságfejlesztési stratégiájukhoz, s elfogadták a párt koncepcióját Románia közigazgatási régióinak kialakításáról, a román alkotmány tervezett módosításáról. Nyíltan kiálltak az autonómiatörekevések mellett, hisz enélkül az erdélyi szórvány, de a tömbmagyarság is lassú halálra van ítélve. Bár megalakulásukkor a magyar politikai erők összefogását tűzték ki célul, eddig e tervük nem járt sikerrel, s ezért is hangsúlyozta Toró T. Tibor, hogy a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen a közösség újra felfedezte erejét, s nekik ezen erőre támaszkodva kell befolyást gyakorolniuk a romániai politikára. Az RMDSZ pont a kongresszus előtti hétre időzítette a Transindexben, Kelemen Hunor internetes portálján, valamint a román Adevărulban közzétett, leleplezőnek nevezett riportot, mely egymillió eurós, Magyarországról Erdélybe irányított pénzt kér számon az EMNP-n, megfeledkezve arról, hogy annak idején, amikor olyan magyar kormány vezette az anyaországot, mellyel ők ápoltak kifogástalan kapcsolatot, bővizű patakként folyt át a határon a nekik szánt forint vagy euró. Például a Medgyessy-kormány Erdély Televízió-alapításra szánt több mint 300 millió forintos adománya többszörösen megtérült, hisz az RMDSZ szócsöveként fittyet hányva a román audiovizuális törvényre, az ellenvéleményt teljesen kizárva csak gazdái dicséretét zengi. Az mindenesetre keserű tény, hogy a magyar szervezetek közti ellenségeskedés olyan fokra jutott, hogy a szövetség elnöke, Kelemen Hunor jelenlétével inkább a szocdemek kongresszusát tisztelte meg, s felszólalásában a magyarellenességéről elhíresült Crin Antonescut kérte fel az RMDSZ „újraértékelésére”, mint hogy elment volna az EMNP második kongresszusára. Toró T. Tibor, az örök optimista, a néppárt régi-új elnöke mindezek dacára – megeshet, talmi reménnyel – bízik abban, hogy „ki lehet egyensúlyozni az erdélyi magyar politikai viszonyokat, s ha ez megvan, gyermekjáték lesz akcióegységet teremteni”. Bár a próféta szólna belőle. Simó Erzsébet Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2013. április 22.Toró: Kamarillapolitika helyett átlátható, kiszámítható politikátMásodik küldöttgyűlését tartotta Kolozsváron az EMNP Újraválasztották Toró T. Tibort az Erdélyi Magyar Néppárt elnöki tisztségébe a szombati küldöttgyűlésen. A héttagúra bővült elnökségben a visszavonulását személyes okokkal magyarázó Gergely Balázs helyett a torockói Király Melindát választották a közép-erdélyi régióért felelős alelnöknek. Az országos testület további tagjai: Szilágyi Zsolt alelnök (külügy), Papp Előd alelnök (Székelyföld), Zatykó Gyula alelnök (Partium), dr. Zakariás Zoltán, az Országos Választmány elnöke és Benedek Erika, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. A küldöttgyűlésen többek közt elfogadták a néppártnak az alkotmánymódosításra és a regionalizációra vonatkozó programadó dokumentumát, gazdasági és vidékfejlesztési koncepcióját, az államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó elképzeléseit. Egyetértettek azzal, hogy a romániai magyarság gondjait csakis az autonómia oldhatja meg. NAGY-HINTÓS DIANASZÉKELY KRISZTA Szabadság (Kolozsvár) 2013. április 22.EMNP kongresszus Kolozsváron: párttal az autonómiánakAlaposan ráérzett a közhangulatra Marc Gafarot, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetősége, amikor magyar nyelven, „Egészséget, autonómiát!” felkiáltással köszöntötte az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2. országos küldöttgyűlésének részvevőit. Persze nem tudhatjuk, miként szolgál a több mint 400 küldött egészsége, az viszont tény, hogy a Kolozsvárt szombaton rendezett kongresszuson elhangzott felszólalások alfája és omegája az önrendelkezés igénye, annak kivívási lehetősége volt. Fővédnöki beszédében Tőkés László azzal adta meg az alaphangot: területért jogokat, Trianonért cserébe autonómiát követel mindenütt a Kárpát-medencei magyarság, és ez az eszme egységes nemzetpolitikai, határon túli stratégiai szemléletté formálódik. Az EP-képviselő leszögezte, az erdélyi magyarság sem akar néprajzi kiállítás tárgyává lenni, számára pedig nem felel meg a rezervátumi idegenvezető szerepe. „Még néhány évig mutogatni fognak bennünket fesztiválokon, aztán beolvadunk, eltűnünk. Nem akarunk muzeális, multikulturális értékké degradálódni az egyesült Európában” – állapította meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az EMNP anyaországi testvérpártja, a Fidesz üdvözletét is tolmácsolva Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szerbia és a 2008-ban függetlenedett Koszovó viszonyának normalizálásáról az egy nappal korábban született megállapodás szerves része az észak-koszovói szerbek autonómiája. A fideszes politikus szerint a brüsszeli megegyezés a magyarság számára is inspirációként hathat. (A küldöttgyűlés egyébként határozatban kérte Románia kormányát, ismerje el Koszovó államiságát). Németh közölte, Magyarország teljes eszköztárával támogatja az erdélyi magyarságot a régióátszervezéssel kapcsolatban, szerinte a közösség által egységesen védelmezett régióhatárok nehezen lesznek figyelmen kívül hagyhatók. Miközben sem az RMDSZ, sem az MPP nem képviseltette magát a néppárti kongresszuson, a magyarországi, valamint a kárpátaljai, felvidéki, ausztriai magyar szervezetek vezetői az EMNP által kitűzött célokat méltatták, és sok sikert kívántak ezek, illetve – Szili Katalin, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómiaalbizottságának, a Szociális Unió párt elnökének szavaival élve – a „piros-fehér-zöld mezős beruházásként” indult pártépítés megvalósításához. Hármas össztűzben Zöldmezős beruházásként emlékezett vissza az EMNP 2011-es megalapítására Toró T. Tibor is, aki szerint az alakulatnak a politikából kiábrándultak számának gyarapodása, a 2012-es választási kampányok közepette kellett beépülnie a két rivális magyar párt közé. „Hármas össztűzben kellett helytállni, hiszen az RMDSZ a képviselet, a fenyős párt az alternatíva monopóliumát védte, a román hatóságok pedig a nemzetállamot, veszélyforrásként tekintve ránk” – hangzott el az elnöki beszámolóban. Másfél évnyi pártépítés során 14 megyei szervezetet és 179 helyi szervezetet alapítottak, létrejött az önkormányzati képviselők munkáját összehangoló helyi, regionális és országos szinten működő önkormányzati tanács, az országos választmány, a Minta ifjúsági partnerszervezet, valamint az EMNT-vel közösen fenntartott 12 szaktestület. Toró ígéretesnek nevezte, hogy három erdélyi magyarból ma már kettő ismeri az EMNP-t és céljait, a tavalyi helyhatósági és parlamenti választáson elért eredmény pedig elegendő a folytatáshoz. „Ha kevesebb szavazatot kapunk, elbizonytalanodunk, ha többet, akkor elbízzuk magunkat. Az autonómia, az európai Erdély felé vezet a néppárt útja, amelyen akkor is érdemes végighaladni, ha göröngyös, kanyargós” – szabta meg az irányt a pártelnök. Különben a küldöttek – ellentétben például az RMDSZ miniparlamentje, az SZKT szónokaival – nem foglalkoztak a rivális politikai alakulatokkal, elsősorban a szervezetépítés, a választási kampány terén szerzett tapasztalataikat osztották meg, többször hangsúlyozva a szórványmagyarság felkarolásának fontosságát. Visszatérő motívum volt viszont a felső vezetők – sőt számos külhoni meghívott – körében a párttal stratégiai partnerséget ápoló EMNT magyarországi finanszírozásáról közölt Transindex-cikk. Mint ismert, a portál tényfeltáró anyaga szerint az EMNP-hez és a nemzeti tanácshoz kötődő civil szervezetek tavaly közel egymillió euró támogatást kaptak a magyar költségvetésből és állami tulajdonban levő magyarországi vállalatoktól. Németh Zsolt leszögezte, a budapesti kormány semmilyen romániai pártot, pártpolitikai tevékenységet nem támogat, az Erdélybe érkező állami támogatások a demokrácia-központokhoz érkeztek, amelyek a magyar állampolgárság igénylése folyamatában nyújtanak segítséget az erdélyi magyaroknak. Toró T. Tibor a pártpolitikai rivalizálásnak tudta be a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tulajdonában lévő portál cikkét, Tőkés László azonban „obskurus, sötét sajtótámadásnak” nevezte, akárcsak a Maszol.ro korábbi, az Európai Néppárton belül a Fidesszel szemben állítólag felmerült bírálatokat megszellőztető írását. „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű! Az RMDSZ a mi adónkból évente mintegy 3,5 milliónyi eurót kap, amellyel még soha nem számolt el adófizető magyar közösségünk előtt. Ennyi az ára annak, hogy Bukarestben elfelejtsék az autonómiát, hogy ne legyenek ott a szenátusban, ha netalán a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet tárgyalják” – jelentette ki a néppárt védnöke. Szerinte az RMDSZ-nek az „fáj”, hogy korábban a balliberális magyar kormányzat „számolatlanul öntötte” az adófizetők forintjait a szövetség alapítványaiba, például 2008 és 2010 között az Iskola és a Progress Alapítványok összesen 2,5 millió eurót kapott. Hozzátette, míg az Iskola Alapítvány 200 millió forintért osztotta Erdélyben a magyar oktatási-nevelési támogatást, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) jelenleg ugyanezt a munkát ötödanynyiért végzi el. EP: győzködi Tőkést az EMNP Gergely Balázs országos alelnöknek a napokban igaza volt, amikor beharangozta, hogy meglepetést is tartogat az EMNP-kongresszus. Az elsőt éppen ő szolgáltatta bejelentésével, miszerint személyes okok miatt – a néppárt kolozsvári elnöke másodszor néz apai örömök elé – nem vállal újabb mandátumot az országos vezetőségben. Váratlan bejelentésnek számít a Tőkésé is, miszerint már nem kíván indulni a jövő évi EP-választáson, mivel pihenni szeretne; szerinte az EMNP önállóan is bejutna a brüsszeli törvényhozásba. Kérdésünkre Toró T. Tibor elmondta, ha egy közösségnek van egy olyan történelmi személyisége, mint a magyarság érdekeiért 25 éve következetesen kiálló Tőkés László, akkor mindent meg kell tenni, hogy folytathassa brüsszeli munkáját. Az elnök szerint az alakulat még nem döntött esetleges indulása mikéntjéről, de ha kell, százezer aláírást gyűjt Tőkés támogatása érdekében. Az elnöki posztra egyedül pályázó Torót egyébként tíz ellenszavazat mellett választotta újra a kongresszus, az ötről héttagúra bővült elnökségben Király Melinda közép-erdélyi, Papp Előd székelyföldi, Szilágyi Zsolt nemzetstratégiai és külpolitikai és Zatykó Gyula partiumi alelnökön kívül a grémiumban helyet kapott Benedek Erika, az országos önkormányzati tanács, valamint Zakariás Zoltán, a választmány elnöke. Az újraválasztott elnök következő kétéves mandátumának prioritásai között vázolta a szervezetépítést (az alakulat minden településen meg akarja vetni a lábát, ahol a magyarság aránya eléri a tíz százalékot), a magyar közösség gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását, a többségi társadalomnak az autonómiáról alkotott közgondolkodása alakítását. „Rendet teremtene” a néppárt az erdélyi autonomista táborban, ugyanakkor arra törekszik, hogy hogy a lehető legtöbb erdélyi magyar megszerezze a magyar állampolgárságot, és részt vegyen a 2014-es országgyűlési választáson. Toró a Krónika kérdésére elmondta, szeretnének legalább az RMDSZ-éhez hasonló politikai súlyra szert tenni, hogy rákényszerítsék a szerinte a bukaresti kijárási politikára koncentráló szövetséget az akcióegységre. „Számszerűsítve most még nem tudom megmondani, milyen eredménnyel lennék elégedett a 2016-os romániai választásokon, de ki akarjuk egyenlíteni az RMDSZ túlsúlyát, mélyíteni pártunk beágyazottságát” – jelentette ki Toró, nem zárva ki, hogy alakulata önálló jelöltet indítson a jövő évi romániai államfőválasztáson. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár). (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
