|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 368 találat | lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 361-368 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Cseke Attila Zoltán 2010. április 9.Markó: megérett az idő a mélyreható decentralizációraAz RMDSZ álláspontja szerint megérett az idő a mélyreható decentralizációra, különösen az oktatás és az egészségügy terén: ez ugyanakkor egyfajta válasz a gazdasági válságra is, hiszen egy decentralizált adminisztráció jobban helyt tud állni a nehéz pillanatokban – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. A Szövetség prioritásairól szólva elmondta: az RMDSZ a központosító mentalitás felszámolására és egy valóban decentralizált társadalom megteremtésére törekszik, és e tekintetben jelentős előrelépést hozhat a készülő oktatási törvénytervezet is. – Az új oktatási törvény egyértelműen reformot ír elő, és ennek a gerincét a decentralizáció alkotja. Az egyetem előtti oktatás esetében ugyanis az oktatási intézményeket áthelyeznék a helyi, illetve megyei önkormányzatok hatáskörébe, a döntéseket pedig a szülők, a tanárok és az önkormányzat képviselőiből álló iskolaszékek hoznák meg, beleértve az iskolaigazgatók kinevezését is. Azt gondolom, hogy ez egy rendkívül fontos reform lehet, ennek érdekében a kormány hétfőn rendkívüli ülés keretében véglegesíti a tervezet szövegét, és ezt reményeink szerint az ülésszak végéig a parlament el is fogadja – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint e tekintetben egy másik fontos terület az egészségügy. Kifejtette: az RMDSZ mindenben támogatja Cseke Attila egészségügyi minisztert, aki a következő időszakban végig akarja vinni a decentralizációt, az egészségügyi intézmények áthelyezését a helyi és megyei önkormányzatok alárendeltségébe. A vasárnapi magyarországi választásokról szólva leszögezte, egyetlen magyarországi párttal, a Jobbikkal kapcsolatban nyilatkozhat elutasítóan. – Nem örülünk annak, hogy a közvéleménykutatások szerint ilyen erős támogatottsága van a szélsőjobbot képviselő pártnak. Ezen túl az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy a majdani magyarországi kormánypárttal és a magyar kormánnyal minél szorosabban együttműködjék: véleményünk szerint ugyanis ez az érdeke nemcsak az RMDSZ-nek, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ezért, a választások után, egy megfelelő pillanatban közvetítenünk kell a véleményünket, hogy mi hogyan látjuk a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormánypolitika helyzetét. Mi támogatni fogunk minden olyan elképzelést és intézkedést, amely erősíti a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika intézményes jelenlétét a magyar kormányban. Tehát, ha az eljövendő kormány erősíteni kívánja ezt az intézményes jelenlétet és a különböző konzultációs formákat, ezt mi támogatni fogjuk, és nyilvánvalóan mindannyiunk érdeke az is, hogy a határon túli magyarok számára biztosított költségvetési keret minél nagyobb legyen – mondta a szövetségi elnök. A kettős állampolgársággal kapcsolatban kifejtette: ez láthatóan már Romániában sem okoz feszültségeket, például Moldovával kapcsolatosan kialakultak azok az egyszerűsített formák, amelyek segítségével moldovai állampolgárok könnyen megkaphatják a román állampolgárságot. - Azt gondolom, hogy ehhez hasonló módszereket, megoldásokat nekünk is támogatnunk kell Magyarország viszonylatában, és ezt elképzelhetőnek is tartom, nyilván ez megint csak az ottaniak döntése lesz – tette hozzá Markó Béla. (rmdsz.hírszerk.) Nyugati Jelen (Arad) 2010. április 10.A reform gerince a decentralizációMarosvásárhelyen ülésezett a TEKT Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa elemezte az elmúlt időszak politikai eseményeit, megállapította az elkövetkező időszak politikai naptárát és tervét – tájékoztatott tegnap Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ egyik legfontosabb prioritásának a decentralizációt nevezte, amely szerinte egyfajta válasz a gazdasági válságra is. Egy decentralizált társadalom jobban tud reagálni a gazdasági válság kihívásaira, amely egyértelműen reformot irányoz elő és ennek a reformnak a gerince a decentralizáció. Két nagy területet, az oktatást és az egészségügyet emelte ki. Előbbi esetében fontosnak nevezte az egyetem előtti oktatás intézményeinek a helyi vagy megyei önkormányzatok hatáskörébe utalását, illetve, hogy a döntéseket a szülők, a tanárok és a helyhatóságok képviselőiből létrehozott iskolaszékek hozzák meg, beleértve az iskolaigazgatók kinevezését is. Véleménye szerint ez rendkívül fontos reform lehet oktatási rendszerünkben. Az oktatási törvénytervezetet a kormány hétfőn, rendkívüli kormányülésen kívánja elfogadni, tette hozzá, reményét fejezve ki, hogy minél hamarabb megkezdődhet a parlamenti vita. Egy másik területnek, "ahol szintén beértek a feltételek a decentralizációra", az egészségügyet nevezte, kijelentve, hogy "mi mindenben támogatjuk Cseke Attila egészségügyi minisztert, aki az elkövetkező időszakban végig akarja vinni ezt a decentralizációt, vagyis a kórházi intézmények áthelyezését a helyi és megyei önkormányzatok alárendeltségébe. Az elnök szerint nemcsak ezeken a területeken van szükség a decentralizációra, hanem általában az egész társadalomban. Norica Nicolai összetéveszti a szezont a fazonnal? Népújság: – Hogyan kommentálja Norica Nicolai liberális EP-képviselő tegnapi sepsiszentgyörgyi nyilatkozatát, amely szerint a magyar politikusok nem gondolkodnak perspektívában, nemzetiségi, sőt nacionalista politikát folytatva, kizárólag a magyarság problémáival foglalkoznak, szem elől tévesztve az általános, az egész társadalmat érintő gondokat. Markó Béla: – Norica Nicolai asszony nyilatkozatait már akkor nehezményezhettem volna, amikor például ő maga is részt vett a maroshévízi nevezetes találkozón. Azt gondolom, hogy ilyen szempontból elég egyéni színt képvisel a Nemzeti Liberális Pártban, mert az NLP egészére azért semmiképpen sem mondhatnánk rá, hogy magyarellenes vagy RMDSZ-ellenes álláspontja lenne. Viszont Norica Nicolai, azt gondolom, félreértette a jelenlegi helyzetet, vagyis, hogy ők ellenzékben vannak, mi pedig kormányon. Ez nem azt jelenti, hogy nekünk veszekednünk kell és hogy az RMDSZ veszekedni akarna a Liberális Párttal, mi az ellenzékkel is megpróbálunk megfelelő kapcsolatot fönntartani. Ami pedig az RMDSZ magatartását illeti, egyszerűen nevetségesnek tartom, hogy ha jelenleg, amikor az RMDSZ válságos gazdasági körülmények között is kormányzati szerepet vállalt, valaki minket azzal vádol, hogy csak sajátos érdekeket képviselünk. Jól tudjuk, hogy ebben a pillanatban az egész romániai társadalom problémái egyaránt érintenek magyarokat és románokat. Cseke Attila nem magyar egészségügyet akar megreformálni, hanem az egész romániai egészségügyet, minden orvos és minden beteg érdekében, Kelemen Hunor sem csak a magyar kultúrát, hanem az egész romániai kultúrát akarja jobb állapotba hozni, nem beszélve Borbély Lászlóról, hiszen ami a környezetvédelmi intézkedéseket illeti, ugyanazt a levegőt szívjuk románok és magyarok, és nem mindegy, hogy jó levegőt szívunk-e. Úgyhogy ez a válaszom Norica Nicolainak. Népújság (Marosvásárhely) 2010. április 10.Fel kell számolni a központosítástAz RMDSZ álláspontja szerint megérett az idő a mélyreható decentralizációra, különösen az oktatás és az egészségügy terén: ez ugyanakkor egyfajta válasz a gazdasági válságra is, hiszen egy decentralizált adminisztráció jobban helyt tud állni a nehéz pillanatokban – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta: az RMDSZ a központosító mentalitás felszámolására és egy valóban decentralizált társadalom megteremtésére törekszik, és e tekintetben jelentős előrelépést hozhat a készülő oktatási törvénytervezet is. – Az új oktatási törvény egyértelműen reformot ír elő, és ennek a gerincét a decentralizáció alkotja. Az egyetem előtti oktatás esetében ugyanis az oktatási intézményeket áthelyeznék a helyi, illetve megyei önkormányzatok hatáskörébe, a döntéseket pedig a szülők, a tanárok és az önkormányzat képviselőiből álló iskolaszékek hoznák meg, beleértve az iskolaigazgatók kinevezését is. Ez egy rendkívül fontos reform lehet, ennek érdekében a kormány hétfőn rendkívüli ülés keretében véglegesíti a tervezet szövegét, és ezt reményeink szerint az ülésszak végéig a parlament el is fogadja – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki szerint e tekintetben egy másik fontos terület az egészségügy. Kifejtette: az RMDSZ mindenben támogatja Cseke Attila egészségügyi minisztert, aki a következő időszakban végig akarja vinni a decentralizációt, az egészségügyi intézmények áthelyezését a helyi és megyei önkormányzatok alárendeltségébe. Szabadság (Kolozsvár) 2010. április 12.Markó: A reformnak nincs nemzetiségeAz RMDSZ számára a gazdasági válságra is megoldást jelentő prioritás az oktatás és az egészségügy decentralizációja – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa marosvásárhelyi ülése után. A testület a kormányzás első száz napját elemezte, illetve körvonalazta a következő időszak politikai naptárát. Markó Béla tájékoztatása szerint az új oktatási törvény átszervezi a közoktatást oly módon, hogy az iskolák a helyi közigazgatás hatáskörébe kerüljenek. Az iskolaigazgatók, tanárok kinevezéséről, alkalmazásáról azok az iskolatanácsok döntenek majd, amelyeket az önkormányzati képviselők, a szülői bizottság tagjai, illetve egy-egy iskola tanári közösségének képviselői alkotnak. Ez a tanács dönt az oktatási program megszervezéséről, a tantervről, az iskolák működéséről is. A törvénytervezetről a mai (hétfői) rendkívüli kormányülésen fognak vitázni – közölte Markó, hozzátéve, az elképzelés szerint június végéig meg kell születnie a törvénynek. A politikus kifejtette, az RMDSZ mindenben támogatja Cseke Attila egészségügyi minisztert, aki a decentralizáció megvalósításán dolgozik. A terv az, hogy a kórházak átkerüljenek a helyi és megyei önkormányzatok felügyelete alá. Markó szerint a reformra nemcsak a tanügyben és az egészségügyben, hanem az egész társadalomban nagy szükség van. Újságírói kérdésre válaszolva Markó nevetségesnek minősítette Norica Nicolai liberális párti EP-képviselő kijelentését, miszerint az RMDSZ eltekint az országos problémáktól és kimondottan a magyarokat érintő kérdésekkel foglalkozik. „Cseke Attila nem csak magyar egészségügyet akar, ahogy Kelemen Hunor sem csak a magyar kultúrát, vagy Borbély László sem a magyar környezetvédelmet képviseli” – fogalmazott a szövetségi elnök, aki szerint „a reform nemcsak a magyarok vagy a románok, de az egész társadalom javát szolgálja.” Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. április 19.Cseke új magán egészségbiztosítása alapot akarCseke Attila egészségügyi miniszter szerint szükséges lesz kidolgozni a törvényes keretét a magán egészségbiztosítása alap megteremtésének Romániában, ám ezt csak két-három év múlva lehet megtenni, mert teljes mentalitásváltást igényel az egészségügyi rendszerben. Elmondta: szükséges egy ilyen törvénykezés bevezetése, de nagyon rövid időn belül nem lehet alkalmazni, mint ahogyan a magánnyugdíj-alapot sem lehetett életbe ültetni. „Két különböző vonatkozásról beszélünk: a magánbiztosítás, amely ma is lehetséges, és számos társaságnál működik, illetve egy magán egészségbiztosítási alap, amely törvényes kerettel működik számos európai országban. Én azt hiszem, szükségessé válik egy ilyen lehetőség bevezetése Romániában. Sok tekintetben teljes mentalitásváltást jelent mindabban, ami az egészségüggyel kapcsolatos Romániában” – mondta a miniszter újságírói kérdésre válaszolva. Példaként említette Németországot, ahol több magán egészségbiztosítási alap van, és a páciens szerződést köt azzal, befizeti a járulékot, és megbetegedése esetében a befizetett összegnek megfelelő ellátásra jogosult. „Nem lehet bármelyik kórházba menni. A magán egészségbiztosító bizonyos kórházakkal bizonyos szolgáltatásokra köt szerződést, a beteg pedig a befizetett összeg függvényében jogosult bizonyos szintű ellátásra. Szükség van erre a törvényes keretre, de a gyakorlatban nem lehet nagyon rövid időn belül alkalmazni, mint ahogyan a magánnyugdíj-alapot sem sikerült. Szükség van bizonyos lefutási időre, és szerintem ez két-három évnél nem lehet kevesebb” – magyarázta Cseke Attila. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2010. április 20.Idén is Festum VaradinumNagyvárad – 2010. április 25- május 2. között a Varadinum Kulturális Alapítvány tizenkilencedik alkalommal rendezi meg a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. A részletekről kedden a fő szervezők tájékoztattak. Biró Rozália, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke arra hívta fel a figyelmet: nyolc nap alatt negyvennyolc kulturális rendezvényt szerveznek, melyekért negyven civil szervezet a felelős. A siker érdekében a VKA ezúttal is együttműködik a négytörténelmi egyházzal és az RMDSZ-szel. Az alapítvány továbbra is arra törekszik, hogy a Festum Varadinum keretében támogassa a magyar civil szervezeteket, így egyetlen olyan jelentkezőt sem utasított vissza, amely kulturális programmal jelentkezett. A részletes műsort 800 programfüzet és 50 plakát hirdeti. A már megszokottnak mondható események természetesen az idén sem maradnak el, mint például az ünnepi istentiszteletek, illetve mise, a Szent László körmenet, az Apáról fiúra népművészeti találkozó, a történelmi vetélkedők vagy A Civil Társadalom Napja. Folytonosság és hagyományőrzés Dr. Fleisz János, a Varadinum Kulturális Alapítvány (VKA) kuratóriumi tagja leszögezte: a tévhitekkel ellentétben nem a testület zsúfol össze tendenciózusan rengeteg programot, hanem ennyi rendezvényt terjesztenek elő a váradi magyarok, a történelmi egyházak, a civil szervezetek, az önkormányzat és a politikai alakulatok. A kilenc kuratóriumi tag igyekszik úgy összeállítani a műsortervet, hogy lehetőleg ne történjen minden egyszerre. Ezért sem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek szerint fölösleges ilyen hosszúra nyújtani az ünnepségsorozatot, elég lenne egyetlen hétvége, s gyorsan túl lennénk rajta. Megítélésében egyébként a Festum Varadinum a Kárpát-medence legnagyobb és kulturális eseménye, melyet folytonosság, közösségi összetartó erő, szervezettség és hagyományőrzés jellemez. Eddig közel 700 eseményt szerveztek, melyeken körülbelül negyedmillió érdeklődő vett részt. “A Varadinum a csúcson van, bár annak fanyalgók, akik az ellenkezőjét mondják. A jövője is biztosított, hiszen 2011-ben 20. alkalommal szervezzük meg, 2012-ben pedig az elindulás két évtizedes évfordulóját ünnepeljük. Az évek folyamán az arcok cserélődtek, tehát az utánpótlás is biztosított. Érdekes módon azok állítják azt, hogy csak az időseket vagy keveseket érdekelnek a programok, akik egyetlen rendezvényre sem mennek el”, közölte. Elismerik a Festumot Biró Rozália néhány fontosabb eseményre hívta fel a figyelmet, melyek azt bizonyítják, hogy a tudományos-kulturális élet reprezentatív személyiségei is elismerik a Festum fajsúlyos voltát. Április 28-án, szerdán 16 órától a KREK székházának Bartók termébenorvoskonferenciát tartanak, melyen részt vesz dr. Velkey György főorvos, gyermekgyógyász, dr. Kalmár László, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke és Cseke Attila egészségügyi miniszter is. Ugyanaznap este 7 órától az Evangélikus Egyházközségnek köszönhetően Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő ad koncertet az állami filharmónia hangversenytermében. Április 29-én, csütörtökön 16.30 órától Sakkozásunk évszázadaiból címmel zajlik tudományos konferencia az Ady Endre Középiskolában, neves meghívottakkal. Az előre meghirdetett programtól eltérően a május 2-i díjkiosztó záróünnepségen a Csárdás!- A Kelet Tangója című táncdrámával lép fel a Honvéd Táncszínház, 19 órától, a Szakszervezetek Művelődési Házában. Az előadás rendező-koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, zenéjét Árendás Péter szerezte. A belépés ingyenes. Ingyenes könyv Április 25-én 10 órától Bölcskei Gusztáv debreceni püspök hirdet igét a várad-újvárosi református templomban, május 2-án 11 órától pedig Böcskei László váradi megyés püspök mutat be ünnepi szentmisét a Bazilikában, melyet a hagyományos Szent László körmenet követ. Érdekesnek igérkezik még a Varadinum Emlékkönyv 2003-2009 című kiadványnak a bemutatója, április 27-én este 7 órakor a filharmónia dísztermében. A megjelentetés érdekében a VKA a Communitas Alapítványnál, a Szülőföld Alapnál és az Eurotrans Alapítványnál pályázott sikerrel. A 400 oldalos könyvet 200 példányban adták ki, a bemutató résztvevői ingyen juthatnak hozzá. Biró Rozália azt is bejelentette: működik az alapítvány www.vka.ro című honlapja, észrevételeket, ötleteket pedig a [email protected] e-mail címre várnak, hiszen a Festum Varadinum a helyi értékek bemutatásán túl azért van, hogy megfeleljen az igénylők elvárásainak. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. április 26.Gúzsba kötve is táncolni kell2010-ben beérett pár fontos decentralizációs döntés Menet közben szállt fel az RMDSZ a vonatra, hiszen koalíciós partnere korábban is hatalmon volt, menet közben kellett kialakítania álláspontját, de még így is jó munkát végeztek az RMDSZ kormányzati tisztségviselői, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Romániai Magyar Demokrata Szövetség polgármestereinek szombati országos találkozóján. A nemzeti színház nagyterme túlságosan tágasnak tűnt a jelenlevők számához képest, de az ülésvezető Tánczos Barnadilemmájára, aki a foghíjas terem láttán azt kérdezte, hogy vajon "a terem nagy, vagy mi vagyunk kevesen?", az elnök azt válaszolta, hogy a terem nagy. Markó szerint Romániában a kormányzati munkát kétféleképpen lehet szemlélni. Egyfelől úgy, hogy a kormányzati, önkormányzati eszközöket felhasználva működtetik az önkormányzatokat, a kormányt, az intézményeket, másfelől úgy is, hogy modernizálják, átalakítják, megváltoztatják azokat. Félúton a kisebbségi jogok biztosítása terén Mint mondta, az RMDSZ ez utóbbira vállalkozott, ezt tekinti kötelességének kormányban és az önkormányzatokban. Figyelmeztetett, nem lehet csak szinten maradásról beszélni, a megszorítások ellenére is "oda kell hatni, hogy céljaink ne dőljenek dugába". "Gúzsba kötve táncolunk, de akkor is táncolni kell, ha változtatni akarunk", kormányban, önkormányzatokban, s meg kell próbálni a parlamentben 7 százalékból 50 százalékot "kimatematikázni" – tette hozzá. A jelenlegi időszak legnagyobb kihívásának a decentralizációt nevezte, amellyel ugyan "újabb problémákat, nyűgöket suvasztanak a polgármesterek nyakába", de úgy próbálják intézni, hogy pénz is legyen hozzá. 2010-ben beérett pár fontos decentralizációs döntés: a decentralizációt akkor is vállalni kell, ha gondot okoz, mert "legfőbb céljainkhoz kerülünk közelebb, ahhoz, hogy a magyar közösség helyben dönthessen saját problémáiról". Kiemelten szólt az oktatás és az egészségügy decentralizációjáról, külön kitért a kisebbségi jogok kérdésére, s mint mondta, teljes körű közigazgatási reformra, az ország berendezkedésének újragondolására van szükség. Kijelentette: a kisebbségi jogok terén "még csak félúton vagyunk". Ugyanakkor az RMDSZ bírálóinak üzente, "kis lépésekkel dolgozunk, de megyünk előre, nem állunk és álmodunk nagy lépésekről". Cinikus és "igazi" válasz A továbbiakban az alkotmánymódosítás kapcsán adott egyfelől cinikus választ azoknak, akik "óriási árulásról beszélnek", megkérdezve, miért nem dolgoztak novemberben azon, hogy a referendum során a magyarság ne szavazzon az egykamarás parlamentre és a képviselők számának 300-ra való csökkentésére. Ezzel szemben az "igazi" válasza az volt, hogy az RMDSZ eleve nem értett egyet ezzel, szükség van felsőházra, amely a megyék, a régiók képviselete lehetne, kisebb létszámmal. Hozzátette, kiábrándítja, hogy arra nem figyeltek oda, hogy az RMDSZ bevitte, hogy az állami hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel az identitásukról szóló döntésekben. Fontos kitételnek nevezte, amelyre rá lehet építeni a kulturális autonómiát. Egyértelmű, világos kommunikációra van szükség Takács Csaba ügyvezető elnök arról beszélt, hogy fontos az önkormányzatok véleménye az RMDSZ-ről, mert a polgármesterek, megyei tanácselnökök a települések első számú politikusai, s az RMDSZ felelőssége komfortosabb, élhetőbb életet teremteni a magyar közösségnek. Ezért, ha az RMDSZ-t nem erősítik, azzal a magyarságot gyengítik, mondta, hozzátéve, hogy ott veszíti el a bizalmat az RMDSZ, ahol nem tud jövőképet felmutatni. Ezért fontos az állandó kommunikáció, amely egyértelmű és világos kell legyen. Rámutatott: a tulipán sok politikust juttatott helyzetbe, szükség van helyi kezdeményezésekre, rátermett polgármesterekre, tanácsosokra, de szükség van a parlamenti és kormányzati tisztségviselőkre is. Decentralizáció a kultúrában Kelemen Hunor művelődési miniszter a műemlékvédelmet nevezte kiemelt prioritásnak. Véleménye szerint a tárca számára az örökségvédelmi törvénykönyv lesz a 2010-es év legnagyobb kihívása. Az örökségvédelemről jelenleg négy-öt törvény rendelkezik, ezt egyetlen törvénykönyvbe kívánják foglalni, amely kizárja az átfedéseket, és pótolja a hiányokat. Másrészt erősíteni szándékszanak a szankciókat, hisz az elmúlt húsz évben sok területen volt rongálás, főleg az épített örökség területén, amelyet leállítani, megfékezni szinte lehetetlen, mert nem léteznek olyan szankciók, amelyek elriasztanák a spekulánsokat. Beszélt a pályázati lehetőségekről, a kulturális programok támogatásáról. Az örökségvédelem és a kortárs kultúra, a kortárs értékek támogatására fordítanak figyelmet, támogatnak olyan nagylélegzetű programokat, amelyek túllépnek egy település határain, kezdve a marosvásárhelyi filmfesztiváltól a nagyváradi Varadinumig vagy a csíki régizene-fesztiválig. A decentralizáció egyik lépése, hogy a megyei kulturális igazgatóságok örökségvédelmi szakfelügyelőségekké alakulnak. Pályázati lehetőségek Borbély László környezetvédelmi miniszter kifejtette, hogy egyelőre értelmét látják, hogy a PD-L-vel együtt kormányozzanak. Ugyanakkor elmondta, hogy egy "szétzilált" minisztériumot talált, amely a tavaly nem volt képes elkölteni a rendelkezésére álló pénzt, s visszaadta a költségvetésnek, amelyet "pontra tettek és elindítottak az úton, hogy Románia komolyan vegye az Európai Unió és a jóérzés szabályait". Felkérte a polgármestereket, figyeljenek oda a környezetre és hosszan sorolta, milyen programok és pályázati lehetőségek állnak az önkormányzatok rendelkezésére. Beszélt egyebek között a roncsautó-programról, a traktorok és haszongépek hasznosításáról, a parkosításról, a zöldház programról, szemétgazdálkodásról, újrahasznosítható energiákról. Fontosnak nevezte, hogy valós információkat adjanak át az önkormányzatoknak, s arra biztatta a jelenlevőket, figyeljenek oda a pályázatokra, éljenek a pályázati lehetőségekkel, mert "senki nem segít nekünk, ha mi nem segítünk", illetve, hogy "nincs erőnk, ha nem vagyunk kormányon". Hatékony menedzsmentet Bukarestből nem lehet megvalósítani Cseke Attila egészségügyi miniszter ismertette a decentralizáció elveit és lépéseit, ugyanis, mint mondta, az elmúlt évek alatt mindenki decentralizált, de nem történt semmi, még mindig "kétfejű" a rendszer. A 435 kórházat említette, ahol az épületek az önkormányzatok tulajdonában vannak, a menedzsert azonban a miniszter nevezi ki. A decentralizáció során a szubszidiaritás, a problémamegoldás és felelősség elvét követi, a lépések közül elsőként az igazgatók számának csökkentését nevezte meg, majd a pontértékek kiegyenlítéséről, az ágyszám- leépítésről, a menedzsment átruházásáról beszélt. A decentralizáció fontosságát sommásan így összegezte: azért van szükség rá, "hogy egyszer már ne legyen fontos Bukarestben lennünk. Ne azért tudjunk beleszólni, mert éppen magyar az egészségügyi miniszter". Hangsúlyozta: a döntéseket közelebb kell hozni a közösségekhez, hatékony menedzsmentet Bukarestből nem lehet megvalósítani. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben decentralizációról beszélünk, egyes minisztériumokban kemény centralizáció folyik. Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, az SZKT elnöke arra figyelmeztette kollégáit, hogy "legyen fülünk meghallani a közösség hangját". A polgármesterek elsősorban a mezőgazdasági kifizetések és támogatások késésére, szakember-hiányra panaszkodtak, de érdeklődtek a műemlékvédelem, az önkormányzatok és a családorvosok közötti viszony, a különböző pályázatok iránt. Másik probléma a mezőgazdasági területek visszaszolgáltatása, a kiskorú gyermekek külföldi utaztatása, az uniós pályázatok elbírálása volt, illetve, hogy többmillió eurót "raktak föld alá" sok helyen, vagyis elkészültek a víz- és csatornahálózatok, azonban az úthálózat közben tönkrement, a helyzet tarthatatlanná vált. Egyes polgármesterek szerint az RMDSZ is hibás ezért a helyzetért, és kérték, hassanak koalíciós partnerükre, hogy a kormány teljesítse finanszírozási kötelezettségeit. A kormányzati szakpolitikákról-támogatásokról Haschi András-Péter mezőgazdasági, Borbély Károly gazdasági, illetve Tánczos Barna, a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára beszélt. Népújság (Marosvásárhely) 2010. április 28.Minden bajra orvosság?Cseke Attila az egészségügy decentralizációjáról Cseke Attila egészségügyi miniszter a magyar polgármesterek múlt szombati találkozóján az egészségügy decentralizációelőtti és decentralizáció utáni helyzetéről beszélt. Mint mondta, az egészségügyi reformot és a decentralizációt úgy építették fel, mint egy stratégia utolsó elemét, amelyhez megelőző lépések szükségesek. Első lépésnek az igazgatók, illetve a vezetőtanácsok számának a csökkentését nevezte. Ezáltal több mint 150 igazgató esett, úgymond, a reform áldozatául. A tárcavezető több példát említett, ahol az igazgatók száma indokolatlanul nagy volt. Kiemelten szólt a marosvásárhelyi megyei kórházról, ahol egy menedzser és tíz igazgató volt, ami szerinte teljesen indokolatlan mind pénzügyi szempontból, mind a döntés hatékonysága tekintetében. A második lépés, ami április 1-jén lépett életbe, és amelyet "mindegyik egészségügyi miniszter megígért, de semmit sem tett", az úgynevezett történelmi tarifák kiegyenlítése. Ez a magyar közösség kórházait az évek folyamán nagyon hátrányosan érintette. "Mi ezt kiegyenlítettük, egyenlő esélyt teremtettünk minden kórháznak, mert egyenlő eséllyel, úgymond a nulláról kell induljon minden önkormányzat. Nem lehet az, hogy egy vakbélműtét Szilágysomlyón feleannyiba kerüljön, mint egy másik megyében, vagy ugyanabban a megyében, például Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy között voltak óriási finanszírozási különbségek. Végül a kórházi ágyak leépítéséről szólt, fontos lépésnek nevezve, ami "azt mutatja, hogy van egy stratégiánk. Komoly felmérés után vagyunk és a következő egy-két hétben ezt a döntést is meghozzuk, miután az összes önkormányzattal egyeztettünk. Szakmai csoportok voltak a megyékben, és azt hiszem, ezt a döntést nem az önkormányzatoknak kell meghozniuk, belefér a minisztérium stratégiájába. Ezek után hiszem azt, hogy egyenlő eséllyel, hatékony struktúrával indulnak az önkormányzatok". B típusú rezidensvizsgát vezetnének be A betegek esélyegyenlőségéről, az anyanyelvhasználatról az egészségügyben témájú kérdésekre kijelentette, a problémák a decentralizációval megoldhatók. Mivel a helyi közigazgatási törvény azt írja, hogy az alárendelt intézményekben kétnyelvű feliratot lehet kitenni ott, ahol egy kisebbség számaránya húsz százalék fölött van, ez megtehető a kórházak esetében is, eddig ez nem volt lehetséges. Amint a kórházakat átadják az önkormányzatoknak, megoldódik a kétnyelvű feliratok kérdése. Ez közvetett, de nagyon fontos lépése a decentralizációnak, nyomatékosította. A felvetésre, hogy az orvos-beteg kapcsolat nem szorítkozik csupán a feliratokra, azt válaszolta, hogy "ez a kérdés sokkal komplikáltabb", még "sok tényező hiányzik". Véleménye szerint a magyar orvosok képzésével kapcsolatosan azokat a lehetőségeket kell megteremteni, hogy helyben maradjanak. Ilyen szempontból a rezidensvizsgát említette. "Szeretnénk bevezetni a B típusú rezidensvizsgát – ilyen volt már Romániában –, amely megadja a lehetőséget a jelöltnek, hogy kiválaszthassa, hova szeretne kerülni, miután a rezidensi periódust elvégezte. Ez jól működött, segíthet nekünk és a településeknek is, mert sok rezidens szívesen menne vissza abba a környezetbe, abba a kórházba, ahol dolgozott. Ezzel a magyar közösségnek is egy eséllyel többet nyújtanánk" – nyilatkozta Cseke Attila egészségügyi miniszter. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2010. július 9.Ki megy, ki marad? – Megfelezi az államtitkárok és alprefektusok számát a Boc-kormányTakarékossági megfontolásokból a kormány úgy határozott, hogy csökkenti valamennyi minisztériumban az államtitkárok és a kormányt a megyékben képviselő alprefektusok számát. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, tárcánként csak két-két államtitkár maradhat, csak a belügy, a külügy és a pénzügy kivétel, ahol háromra maximálják az államtitkárok számát. Takarékossági megfontolásokból a kormány úgy határozott, hogy csökkenti valamennyi minisztériumban az államtitkárok és a kormányt a megyékben képviselő alprefektusok számát. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a jelenlegi ötven államtitkár közül csak harminckettő maradhat meg. A minisztériumok többsége ezentúl legfeljebb csak két államtitkárt foglalkoztathat, kivétel a belügy-, a külügy- és a pénzügyminisztérium, ahol három államtitkár maradhat. A kormány döntése értelmében a jövő héttől az alprefektusok száma is megfeleződik, miután valamennyi megyében a jelenlegi két alprefektus helyett csak egy marad hivatalában. A központi államapparátust érintő takarékossági intézkedéseket azt követően hozta meg a kormány, hogy 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket. Arányos veszteség Azt még nem tudni, milyen mértékben érinti az államtitkárok és alprefektusok számának csökkentése az RMDSZ-es tisztségviselőket. Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető kérdésünkre elmondta: a jövő heti kormányülésen születik döntés arról, kiktől kell majd megválni, ezt megelőzően azonban a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ vezető politikusait tömörítő koalíciós tanács egyeztet személyi kérdésekben. „Bárhogyan is lesz, legfeljebb koalíciós súlyunk arányában veszíthetünk el tisztségviselőket. Így mondjuk minden öt PD-L államtitkárral együtt egy RMDSZ-es is távozhat. Ám nem szeretnék a kormányzati partnereinkkel történő egyeztetések előtt jóslatokba bocsátkozni” – mondta a politikus, aki a koalíciós tanácsnak is tagja. Olosz tájékoztatása szerint az államtitkárok esetében a miniszterek, az alprefektusok esetében a belügyminiszter terjeszti elő az elbocsátandó személyek listáját. Ezekről a nevekről egyeztetnek előbb a koalícióban, majd döntenek a kormányülésen. Jelenleg az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdaság), Király András (oktatás), Moldován József (távközlés), Niculescu Tóni (külügy), Tánczos Barna (fejlesztés). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. Az RMDSZ által javasolt alprefektusok száma szintén hat: Ambrus Károly (Brassó megye), Böndi Gyöngyike (Máramaros), Horváth Levente (Arad), Kálmán Zoltán (Argeş), Pataki Csaba (Szatmár) és Sarkady Zsolt (Bihar). Leépítésekre készülnek a minisztériumokban is Három minisztérium is közzétette már, hogy milyen leépítéseket tervez. A Cseke Attila által vezetett egészségügyi tárca 1621 tisztséget szüntet meg, ezeknek több mint fele jelenleg betöltetlen. A leépítések nyomán 7,7 millió lejt takarítanak meg az államkasszának. Jelenleg az egészségügyi minisztériumhoz tartozó intézményekben 9 920 tisztséget tartanak számon. Sokkal nagyobb „árat” fizet az oktatásügyi minisztérium, ugyanis Daniel Funeriu tárcavezető szerint a szeptembertől megszüntetendő tizenötezer tisztség közül jelenleg tízezer betöltött állás, tehát az azokat elfoglaló munkatársakat elbocsátják. Hozzátette: a kinevezett tanárok nincsenek veszélyben, ők továbbra is a rendszerben maradnak. A munkaügyi minisztérium esetében máris döntött a kormány: 2529 állást szüntettek meg, ami a tárca alárendeltségébe tartozó személyi állomány 19 százalékát és a fizetési keret 25 százalékát teszi ki. Új Magyar Szó (Bukarest) 2010. július 16.Fejlődő román-magyar egészségügyi együttműködésKölcsönös tapasztalatátadás, a sürgősségi segélyhívó rendszerek összekapcsolása és a szervátültetés – ezek lesznek a román és a magyar egészségügyi szakértők következő megbeszéléseinek témái, Ebben egyezet meg pénteken Budapesten Cseke Attila, Románia egészségügyi minisztere és Réthelyi Miklós, a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője. A két fél szükségesnek tartja a közeljövőben a szakértői csoportok rendszeres találkozásait a nemzetközi kapcsolatok élénkítésére és a rendszer hatékonyságának növelését célzó tapasztalatok átadására. A találkozók témái között prioritást élvez a kórházfinanszírozás alapjául szolgáló DRG-rendszer magyarországi tapasztalatainak átadása, a 112-es segélyhívó rendszerek összekapcsolásának technikai kidolgozása és a szervátültetésben való mielőbbi együttműködés. „Sokat tanulhatunk egymástól, még a korábbi hibákból is, hiszen a két ország hasonló változásokon ment át és így hasonlóak a tapasztalataink is. Az együttműködés mindenképp a betegek érdekében történik, de, globálisan tekintve, a két ország egészségügyi ellátó rendszerének hatékonyságát is célozza” – nyilatkozta a miniszteri találkozó után Cseke Attila tárcavezető. A romániai DRG-rendszer átalakítására a két fél a közeljövőben elkezdi a szakértőiegyüttműködést. Ennek keretében a Bukaresti Országos Közegészségügyi Menedzsment és Egészségügyi Továbbképző Iskola (Şcoala Naţională de Sănătate Publică, Management şi Perfecţionare în Domeniul Sanitar din România) szakértői egyeztetnek a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának képviselőivel. Magyarország az elsők között vezette be a homogén betegség-csoportokra alapozó (HBCS, román változatban DRG) rendszert, amellyel Románia is dolgozik, de szükséges az elszámolási értékek közelítése a hazai viszonyokhoz. A 112-es segélyhívó rendszerek tekintetében, a magyar fél igényelte Románia tapasztalatának átadását az egységes rendszer bevezetésében. Ugyanakkor, a felek megegyeztek, hogy Romániának a Schengen-övezethez való csatlakozása után, a soros magyar EU-elnökség ideje alatt, a két ország igyekszik kialakítani a törvényes keretet, hogy az életmentő, segélynyújtó csapatok a határ mindkét oldalán beavatkozhassanak az emberi élet megmentéséért. A szervátültetések tekintetében, a magyar fél nyitottságáról biztosította Cseke Attila minisztert azirányban, hogy a két ország együttműködjön a transzplantálható, de belföldön nem igényelt szervek kölcsönös átadásáról. Cseke Attila egészségügyi miniszter az első, aki hivatalos látogatást tett a nemrég hivatalba lépett magyar kormány Nemzeti Erőforrás Minisztériumában. A tárcavezető látogatást tett a református egyház által működtetett Bethesda gyermekkórházban és találkozott a Romániából származó, Magyarországon dolgozó orvosokkal. Ugyanakkor, a román fél meghívta a magyar minisztert, illetve államtitkárait egy bukaresti látogatásra, amelynek keretében a tárcához tartozó szakterületek román felelőseivel találkozhatnak. erdon.ro 2010. július 19.Román-magyar egészségügyi együttműködésTapasztalatátadás, a sürgősségi segélyhívó-rendszerek összekapcsolása és a szervátültetés lesznek a román és a magyar egészségügyi szakértők következő megbeszéléseinek témái – ebben egyezett meg Budapesten Cseke Attila, Románia egészségügyi minisztere és Réthelyi Miklós, a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője. A két fél szükségesnek tartja a közeljövőben a szakértői csoportok rendszeres találkozásait a nemzetközi kapcsolatok élénkítésére és a rendszer hatékonyságának növelését célzó tapasztalatok átadására. A találkozók témái között prioritást élvez a kórház-finanszírozás alapjául szolgáló DRG-rendszer magyarországi tapasztalatainak átadása, a 112-es segélyhívó rendszerek összekapcsolásának technikai kidolgozása és a szervátültetésben való mielőbbi együttműködés. Mediafax. Nyugati Jelen (Arad) 2010. július 19.Egészségügyben is van mit tanulni a szomszédtól – Magyar kollégájánál járt a bukaresti szakminiszterKölcsönös tapasztalatátadás, a sürgősségi segélyhívó rendszerek összekapcsolása és a szervátültetés – ezek lesznek a román és a magyar egészségügyi szakértők következő megbeszéléseinek témái. Ebben állapodott meg pénteken Budapesten Cseke Attila, Románia egészségügyi minisztere és Réthelyi Miklós, a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője. A látogatásról a bukaresti szaktárca sajtószolgálata számolt be. A két fél szükségesnek tartja a közeljövőben a szakértői csoportok rendszeres találkozásait a nemzetközi kapcsolatok élénkítésére és a rendszer hatékonyságának növelését célzó tapasztalatok átadására. A találkozók témái között prioritást élvez a kórházfinanszírozás alapjául szolgáló DRG-rendszer magyarországi tapasztalatainak átadása, a 112-es segélyhívó rendszerek összekapcsolásának műszaki kidolgozása és a szervátültetésben való mielőbbi együttműködés. „Sokat tanulhatunk egymástól, még a korábbi hibákból is, hiszen a két ország hasonló változásokon ment át, így hasonlóak a tapasztalataink is. Az együttműködés mindenképp a betegek érdekében történik, de globálisan tekintve a két ország egészségügyi ellátó rendszerének hatékonyságát is célozza” – nyilatkozta a miniszteri találkozó után Cseke Attila. A hazai kórházfinanszírozás átalakítására a két fél a közeljövőben elkezdi a szakértői együttműködést. Ennek keretében a bukaresti Országos Közegészségügyi, Egészségügyi Menedzsmenti és Továbbképző Iskola (Şcoala Naţională de Sănătate Publică, Management şi Perfecţionare în Domeniul Sanitar din România) szakértői egyeztetnek a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának képviselőivel. Magyarország az elsők között vezette be a homogén betegségcsoportokra alapozó (HBCS, román változatban DRG) rendszert, amellyel Románia is dolgozik, de szükséges az elszámolási értékek közelítése a hazai viszonyokhoz. A 112-es segélyhívó rendszerek tekintetében a magyar fél igényelte Románia tapasztalatának átadását az egységes rendszer bevezetésében. A felek megerősítették, hogy Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása után, a soros magyar EU-elnökség ideje alatt a két ország igyekszik kialakítani a törvényes keretét annak, hogy az életmentő, segélynyújtó csapatok a határ mindkét oldalán beavatkozhassanak az emberi élet megmentéséért. A szervátültetések tekintetében a magyar fél nyitottságáról biztosította a romániai minisztert az együttműködés iránt, ez a transzplantálható, de belföldön nem igényelt szervek kölcsönös átadására vonatkozna. A bukaresti tárcavezető egyébként az első hivatalos látogató volt a Magyarországon nemrég megalakult Nemzeti Erőforrás Minisztériumában. Csekét vendéglátója elkalauzolta a református egyház által működtetett Bethesda Gyermekkórházban, és találkozott az ott dolgozó, Romániából származó orvosokkal. A vendég meghívta a magyar minisztert és államtitkárait egy bukaresti látogatásra. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. augusztus 12.Egyszerűbb lesz az iratkibocsátás szeptembertőlAz Egészségügyi Minisztérium egyszerűsíti az egészségügyi személyzet munkájához szükséges iratok kibocsátását: szeptember elsejétől a kérelmezőknek nem kell a fővárosba utazniuk a papírokért. Ezentúl a megyei közegészségügyi igazgatóságokon kell a kérvényt benyújtani az orvosi vagy fogorvosi, gyógyszerészi szakvégzettséget igazoló papírokért, a főorvosi vagy szakorvosi diplomáért, és a megfelelőségi igazolványokért, illetve a szaktanfolyamok igazolásaiért. A dokumentumok kiadása szintén a megyékben történik. „Az orvosoknak, asszisztenseknek, gyógyszerészeknek nem kell ezentúl Bukarestbe utazniuk az ország minden sarkából, hogy beadják a kérést vagy felvegyék az igazolást. Tisztában vagyok vele, hogy az első időszakban lesznek fennakadások, de a megyei felelősöket a szaktárca szakemberei kiképezik az új feladatra” – nyilatkozta Cseke Attila egészségügyi miniszter. Szeptembertől tehát a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság veszi át a szatmáriak iratcsomóit, majd az ellenőrzés után, külön katalógusba iktatják azokat. A hiányos dossziék esetében öt munkanapon belül értesítik a kérvényezőt, hogy milyen kiegészítő iratok szükségesek. Ezt követően az iratokat felküldik az Egészségügyi Minisztériumba, ahonnan 30 munkanapon belül küldik vissza a kért dokumentumokat az illetékes megyei egészségügyi igazgatósághoz. Innen a kérvényező vagy annak törvényes felhatalmazott megbízottja veheti fel aláírás alapján a kért igazolást. Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti) 2010. augusztus 26.Bűn és felelősségAmikor Cseke Attila egy múlt heti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a giuleşti-i tragédia miatt fontolgatta ugyan a lemondást, de végül elállt tőle, jóhiszeműen arra gondolhattunk, a magyar tárcavető abban bízik, hogy az RMDSZ-nek és magának is lesz annyi ereje, hogy átviszi a kormányon a szintén azon a bizonyos sajtóértekezleten tett bejelentését, miszerint az egészségügyben több ezer eddig zárolt helyet felszabadítanak, s ezzel megoldják az ágazat egyik alapvető gondját, a krónikus szakemberhiányt. Tény ugyanis: mennek, menekülnek az orvosok, asszisztensek az országból, ráadásul hónapok óta nem pótolhatják a hiányzó személyzetet, mert a törvény tiltja. Pedig még mindig szép számban akadnak, akik be szeretnének kerülni a rendszerbe. Hogy jók-e, s van-e kellő tapasztalatuk, látatlanban aligha lehet megállapítani, de kétségtelenül enyhíthetnék némiképp a már-már tragikussá váló szakemberhiányt. Ezért robbant bombaként a híre annak az ostoba dacnak, mellyel a kormány, illetve a miniszterelnök és a pénzügyminiszter a hétfői koalíciós tárgyalásokon kerek perec visszautasította az egészségügyi miniszter, tehát az RMDSZ ilyen irányú javaslatát, és egy kalap alatt elvetette azt is, hogy az egységes bértáblán valamelyest emeljék a medicinában dolgozók fizetését. Tehát a Boc-kormány továbbra is egészségünkön szándékszik takarékoskodni, és számtalan kórházi tragédia után — melyek közül a koraszülöttek tűzhalálát okozó baleset világviszonylatban is párját ritkítja — sem tanult semmit, szemmel láthatóan a demokrata liberálisok ezek után sem hajlandóak elismerni, hogy esztelen egészségpolitikájukkal, ember-, beteg- és orvosellenes intézkedéseikkel egyre mélyebbre süllyesztik az amúgy is ezer sebből vérző egészségügyet. Különben az ügyészség hétfőn rács mögé dugta azt az asszisztensnőt, aki tizenkét és fél percre magukra hagyta a koraszülötteket, s kilátásba helyezték, hogy a villanyszereléssel megbízott cég is meglakol a kontár munkáért. Helyes. Csak az a gond, hogy az igazi felelősök, akik az anyagi és erkölcsi csőd szélére sodorták a rendszert, köszönik, jól vannak, és folytathatják áldásos tevékenységüket. Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. augusztus 26.Az egészségügy hatalommá váltNagyvárad – Augusztus 23-án Budapesten tartotta hetedik világtalálkozóját a Magyar Egészségügyi Társaság (MET). Dr. Földes Béla ideggyógyász főorvos csütörtökön sajtótájékoztató keretében ismertette a részleteket. Váradi sajtótájékoztatóján dr. Földes Béla ideggyógyász főorvos kifejtette: a Magyar Egészségügyi Társaságot 1992-ben alapították, s kht.-ként jegyezték be Magyarországon. Akkoriban a Magyarok Világszövetsége még kreatívan működött, a kezdeményező a partiumi származású dr. Andrásoffszky Barna volt, aki megfelelő kapcsolattőkével és szakmai ismeretekkel rendelkezett. A tagok a Kárpát-medencéből, Németországból, Svédországból, az Egyesült Államokból és Kanadából verbuválódtak. Három-négy évente szerveznek világtalálkozókat, illetve folyamatosan regionális eseményeket. Az alapító elnök után négy évig dr. Mikola István volt szakminiszter vezette a szervezetet, napjainkban dr. Süveges Ildikó professzor asszony tölti be a tisztséget. A legutóbbi összejövetelüket a hét elején tartották Budapesten, több mint 300 résztvevővel, akik közül negyvenen Erdélyből érkeztek. Négy szakcsoportban zajlottak a munkálatok (általános orvosok, fogászok, gyógyszerészek és egészségügyi dolgozók), a rendezvény védnökei pedig Sólyom László volt államfő, Réthelyi Miklós miniszter, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora voltak. Dr. Földes Béla megjegyezte: mottóul azt a mondatot választaná, hogy az egészségügy hatalommá vált, de nem mindegy, hogy kinek a kezében van. Beszámolója szerint dr. Süveges Ildikó arra hívta fel a figyelmet: a betegekkel foglalkozókat ugyanúgy etikai és erkölcsi kátyú tartja fogva, mint nemzetünk többi tagját. Ebből a helyzetből szeretnénk kiszabadulni, az említett konferenciának is az útkeresés volt az egyik célja. Visszatekintenek Egyébként a tanácskozáson nem csupán száraz orvosi kérdésekről esett szó. Lezsák Sándornak, a Magyar Országgyűlés alelnökének közbenjárására a fesztív nyitóülést a parlament főrendházi termében zajlott, Egységes nemzetért jelszóval. Expozét tartott például dr. Bábel Balázs kecskemét-kalocsai érsek is, etikai és életvédelmi témakörben. A magyar tudományos élet élvonalába tartozó dr. Freund Tamás és dr. Falus András professzorok is felszólaltak, dr. Józan Péter pedig népegészségügyi és halálozási adatokat ismertetett, magyar vonatkozásban. A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a MET következő vándorgyűlését a délvidéki Zentán fogják tartani. Szeptember 25-én ugyanakkor a Báthory-napok keretében visszatekintenek az elmúlt közel másfél évtizedre, mely megbeszélésre azokat a politikusokat, szaktekintélyeket hívták meg, akik 1998-tól kezdve vezető szerepet töltöttek be a romániai és a magyarországi egészségügyben, úgymint: Cseke Attila, Szócska Miklós, Hajdu Gábor, Gógl Árpád, Bárányi Ferenc és Mikola István. Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro 2010. szeptember 14.Decentralizáció az ifjúsági- és sporttevékenységbenOktóber végéig a jelenlegi 202 fős személyzetből csak 167-en maradnak meg az Országos Ifjúsági és Sporthatóságnál, szemléltette a helyzetet Déván Széll Lőrincz, a hatóság államtitkári rangú vezetője. A nadrágszíj-meghúzás azonban nemcsak a bukaresti központra vonatkozik, hanem a megyékre is, ahol az ifjúsági-, illetve a sportigazgatóságok összevonása révén 12 fős személyzet maradhat. Hunyad megyében jelenleg 17-en vannak, s még az sem dőlt el, hogy a két igazgató közül melyik marad. A decentralizációt azonban feltétlenül folytatják. Ami sikerült Cseke Attila egészségügyi miniszternek, azt akarják megtenni a táborhelyekkel: átadni a helyi hatóságoknak. Országosan jelenleg 181 táborhely létezik, ezek közül 80 működő, 101 romokban hever. Ezeket átadják a helyi vagy megyei hatóságoknak, országosan először Arad, Kovászna és Dâmboviţa megyékben, illetve koncesszióba adják magáncégeknek, s az ebből befolyó összegekből a többi ifjúsági- és sporttevékenységet finanszírozzák. Sőt, a helyi hatóságok úgy kezelhetik a romokban heverő táborokat, ahogy jónak látják, nem kötelező megtartani azok rendeltetését, végül is a gyermeklétszám és a táborozás iránti igény is lényegesen csökkent az utóbbi években. Ezeket fordítsák hasznosabb célokra a helyi hatóságok, vélte Széll Lőrincz. Hunyad megyében például 9 táborhely létezik, közülük a Déva határában lévő Őzike (Căprioara) és a kosztesdi működőképesek, 6 használhatatlan, az algyógyiban pedig széles körű fejlesztés zajlik, mely révén az ország egyik legszínvonalasabb táborhelyévé válik. Október végéig a jelenlegi 202 fős személyzetből csak 167-en maradnak meg az Országos Ifjúsági és Sporthatóságnál, szemléltette a helyzetet Déván Széll Lőrincz, a hatóság államtitkári rangú vezetője. A nadrágszíj-meghúzás azonban nemcsak a bukaresti központra vonatkozik, hanem a megyékre is, ahol az ifjúsági-, illetve a sportigazgatóságok összevonása révén 12 fős személyzet maradhat. Hunyad megyében jelenleg 17-en vannak, s még az sem dőlt el, hogy a két igazgató közül melyik marad. A decentralizációt azonban feltétlenül folytatják. Ami sikerült Cseke Attila egészségügyi miniszternek, azt akarják megtenni a táborhelyekkel: átadni a helyi hatóságoknak. Országosan jelenleg 181 táborhely létezik, ezek közül 80 működő, 101 romokban hever. Ezeket átadják a helyi vagy megyei hatóságoknak, országosan először Arad, Kovászna és Dâmboviţa megyékben, illetve koncesszióba adják magáncégeknek, s az ebből befolyó összegekből a többi ifjúsági- és sporttevékenységet finanszírozzák. Sőt, a helyi hatóságok úgy kezelhetik a romokban heverő táborokat, ahogy jónak látják, nem kötelező megtartani azok rendeltetését, végül is a gyermeklétszám és a táborozás iránti igény is lényegesen csökkent az utóbbi években. Ezeket fordítsák hasznosabb célokra a helyi hatóságok, vélte Széll Lőrincz. Hunyad megyében például 9 táborhely létezik, közülük a Déva határában lévő Őzike (Căprioara) és a kosztesdi működőképesek, 6 használhatatlan, az algyógyiban pedig széles körű fejlesztés zajlik, mely révén az ország egyik legszínvonalasabb táborhelyévé válik. Chirmiciu András. Nyugati Jelen (Arad) 2010. szeptember 15.Hármas célkitűzés az RMDSZ előttPénteken Marosvásárhelyen gyűltek össze az RMDSZ erdélyi vezetői az őszi parlamenti stratégia megvitatására. Az összejövetelen hármas célkitűzést fogadtak el, számolt be Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ szervezet elnöke. Az oktatási törvény keresztülvitele prioritásnak számít, mivel ez fontos lépés a tanügy reformja felé és a decentralizáció irányába. A törvénytervezet ráadásul megfelelő biztosítékokat nyújt a kisebbségi oktatás védelmére és megerősítésére. 20 év számtalan sikertelen nekifutása csupán keserűséget és instabilitást hozott, inkább középszerűséget eredményezett, mint javulást a tanügyben. Ezek után természetes, hogy a lakosság és az oktatók komoly fenntartásokkal fogadnak bármilyen új reformelképzelést, ismerte el az EP-képviselő. Ugyanakkor a tanügy jelenlegi helyzete tarthatatlan, s az RMDSZ belátása szerint a törvénytervezet, melyhez a szövetség szakértői is hozzájárultak, igenis szükséges, előrelépést jelent. Gondot okoz azonban az oktatási törvény csigalassúságú parlamenti elfogadása. Néhány cikkelyen hónapokig ülnek a szakbizottságokban, hosszú időn keresztül alig beszélhetünk előrehaladásról. A reform további elhúzódásának elkerülése végett az RMDSZ inkább támogatná, hogy a kormány felelősségvállalással vigye át a törvényt a parlamentben. Ráadásul a törvénytervezet valós decentralizációt biztosítana, mivel az iskolák átkerülnének a minisztérium kötelékéből a helyi hatóságokhoz. Az egészségügyben ez már megtörtént, Cseke Attila miniszter munkája révén a kórházak már július elsejétől átkerültek a helyi vagy megyei hatóságok kötelékébe. Az iskolákkal is ugyanennek kell történnie, s a lakosságnak is meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy igenis lesznek színvonalas, jó kórházak és iskolák, illetve versenyképtelen, gyenge tanügyi és egészségügyi létesítmények a helyi hatóságok menedzsmentje révén. A kisebbségi törvény is előkelő helyen szerepel az RMDSZ őszi parlamenti stratégiájában. Ez sem újdonság, ezt is már jó ideje igyekeznek elfogadtatni, hasonlóan az adminisztratív átszervezésről szóló törvényhez: a szövetség régóta síkra szállt a jelenlegi személytelen és alacsony hatékonyságú megyék és fejlesztési régiók átszervezéséért. Országos szinten az ügy kényes a Maros–Hargita–Kovászna megyék egyesítéséből létrehozandó Székelyföld miatt. Noha a román politikusok, mindenekelőtt az RMDSZ koalíciós partnerei, illetve a közvélemény meg kell értsék: az adminisztratív átszervezéssel járó decentralizálás nem a Székelyföldről szól, hanem az egész országnak előnyös lenne. Marosvásárhelyen abban is megegyeztek, hogy 2011. február 25–26-án kerül sor az RMDSZ tizedik kongresszusára. A helyszín még nem dőlt el, Nagyvárad és Csíkszereda a két javaslat, mondta Winkler Gyula. A kongresszus célja az RMDSZ programjának és statútumának módosítása, valamint a szövetségi elnök megválasztása. Chirmiciu András. Nyugati Jelen (Arad) 2010. szeptember 16.Kormányzati mérlegElégedettséget igyekszik sugározni Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes. Próbálja elhitetni a nagyvilággal s talán magával is: kormányzati szerepvállalásuk nem teljes csőd, van, lesz hozadéka az ország polgárai és a magyarság számára is. Nincs könnyű dolga, hisz a kabinetnek, melynek túlélésében jelentős szerepet vállaltak, egyetlen elfogadható, koherens lépése sincs, hibát hibára halmoznak, kiútkeresés helyett fokozzák a zűrzavart, mélyítik a válságot. A Markó által sorozatosan dicsért, s elmondása szerint nekik, no meg a magyar Cseke Attila miniszternek köszönhető egészségügyi decentralizáció rákfenéi nap mint nap előtűnnek, a jó elképzelés sebbel-lobbal, átgondolatlan intézkedésekkel történt megvalósítása miatt hol egyik, hol másik kórházban robban ki botrány, tüntetés, olykor akár verekedés is. Az önkormányzatok miatt érdemes kormányon lenni, hisz így pénzt kaphatnak beruházásokra — hangzott oly sokszor, ám most ez sem látszik megvalósíthatónak. Üres az államkassza, nem jut sem iskolák, sem megkezdett sportcsarnokok befejezésére, utak feljavítására. Befektetésekre csak pályázatokon, többnyire EU-s alapokból elnyert pénzek kerülnek, ezek odaítélése pedig — reményeink és hivatalos állítások szerint — nem politikai színezettől függőek. Az RMDSZ hatalmi regnálása nemzetpolitikai kérdésekben sem hozott előrelépést. Gyermekeink továbbra is románul tanulják a történelmet, földrajzot, ugyanolyan zsúfolt órarend szerint, központosított iskolákban próbálják fejükbe pumpálni az információhalmazt. Újabb tanévet veszítenek, s jelenleg csak a halovány RMDSZ-es fenyegetőzések próbálják éltetni a reményt, hogy egy esztendő múlva talán másképp lesz. A kisebbségi törvény ma már csak arra alkalmas, hogy időnként követelés vagy ígéret szintjén emlegessék, a regionális átszervezésről, a Székelyföldi Fejlesztési Régióról mind ritkábban szólnak a magyar politikusok, s ha megteszik, kormányzati partnerük élesen utasítja rendre őket. Még a megyei intézményvezetők cseréjét sem sikerült véglegesíteniük itt, Háromszéken sem, ahol pedig már január közepén bejelentették a gyors és sikeres megállapodást a demokrata-liberálisokkal. Nagyon erős meggyőzőképességre van szüksége Markó Bélának, hogy elhitesse: van értelme hatalmi szerepvállalásuknak, mikor már azt sem mondhatják el, legalább néhány kilométer leaszfaltozott utat nyertek az autonómia feladásáért cserébe. Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. szeptember 29.Állami kitüntetésben részesítette Băsescu Hajdú Gábor volt egészségügyi minisztertCseke Attila egészségügyi miniszter javaslatára, Traian Băsescu államfő kedden a “Hűséges szolgálatért” Országos Rend lovagi rangú kitüntetését adományozta Hajdú Gábor volt egészségügyi miniszternek, a SMURD Rohammentő szolgálat 20 éves fennállása kapcsán. Az indoklás szerint, Hajdú Gábor miniszter írta alá a tárca nevében az első valós együttműködési protokollumot a Belügyminisztériummal, a SMURD Rohammentő szolgálat működéséről és összetett működéséről. Ugyancsak az ő minisztersége alatt indult el az első eszközbeszerzés a SMURD-nak: elindították a közbeszerzést annak a két helikopternek a megvásárlására, amelyek 2004 óta ma is üzemelnek, a Világbank támogatásával, 33 életmentő járművet vásároltak, amellyel kiegészítették a közúti balesetekhez bevetett, akkor összesen 5 autóból álló gépjármű-parkot és elkezdték a SMURD Rohammentő szolgálatnak mentőautókkal való ellátását. Hajdú Gábor 1998. október 7. és 2000. december 8. között töltötte be, az RMDSZ képviseletében, az egészségügyi miniszteri tisztséget. (hírszerk.) Transindex.ro 2010. december 10.Jobban szeretem a stabilitástMit gondol arról a kettősségről, hogy miközben az RMDSZ a PD-L koalíciós partnere a kormányban, a Szövetségen belül sokan élesen Bãsescu- és Boc-ellenesek, több megyét pedig a jelenlegi parlamenti ellenzékkel koalíciót alkotva vezet a magyar érdekvédelmi szövetség? Nem meglepő sem a Bãsescu-ellenesség, sem a Boc-ellenesség, ugyanis a szövetség és annak vezetői, többek között Markó Béla szövetségi elnök, többször figyelmeztettek a Bãsescu-féle magatartás, a Bãsescu-féle politika negatívumaira. S azzal sem mondok újat, hogy az RMDSZ kényszerpályát jár be a jelenlegi kormányzati szerepvállalással, ugyanis az előző kormányzati ciklus végén döntenünk kellett arról, hogy ellenzékbe vonulunk korábbi szövetségeseinkkel együtt, vagy kormányon maradunk, ezáltal egyrészt megpróbálva féken tartani a számunkra kedvezőtlen folyamatokat, másrészt a kormányzati pozíciókat kihasználva ledolgozni a magyarok által lakott térségek, így a Székelyföld évtizedes gazdasági hátrányát, fejlesztésre szánt kormánypénzeknek az ide irányításával. Tehát két rossz közül a kisebbiket Közel egy éve van kormányon az RMDSZ. Hargita megye szempontjából hogyan vonná meg e jelenlét mérlegét? Bár a gazdasági világválság következményei vidékünkön is érezhetők, s ennek következtében csökkentek a megyébe irányított pénzöszszegek is, a kormányzati szerepvállalás mégis jelentős források mozgósítását teszi lehetővé. Azt mindenki tudja, hogy például a Hargita megyei oktatási infrastruktúra fejlesztésére több pénz érkezett az elmúlt kormányzati ciklus alatt, mint a rendszerváltás óta addig eltelt időben. Nos, ha ezeknek a pénzeknek a nagyságrendje és érkezésüknek üteme ritkult is az előző ciklushoz képest, a trend még mindig kedvező. Tehát, hogy a kérdésére válaszoljak: a mérleg pozitív. Hogyan látja az ország politikai közeljövőjét, meddig bírja még ez a koalíció, mit lehetne tenni a kormányzati stabilitásért, s hogyan alakul az RMDSZ jövőbeni szerepe a kabinetben? Sok összetevője van a kérdésnek, de a mi helyzetünk viszonylag egyszerű: addig kell kormányon maradni, amíg az a közösségünk javát szolgálja, ugyanis a kormányzás nem cél, hanem eszköz. S hogy meddig bírja a koalíció? Jóslatokba nem bocsátkozom, mert nem vagyok jós, hanem politikus. Sőt: kisebbségi politikus, aki kisebbségi közössége javát kell hogy szolgálja. S mint ilyen, jobban szeretem a stabilitást, a tervezhetőséget. Úgy tűnik, mintha mindenki mindent egy lapra, a tanügyi törvényre tenne fel. Hogyan lehet majd ebből a konfliktushelyzetből kijönni? Lehet, hogy úgy tűnik, a tanügyi törvényen áll vagy bukik minden, hogy egy lapra tettünk fel mindent, de a valóságban ez nem így van. Mint már mondtam, kormányzati jelenlétünk közösségünk javát szolgálja, térségünk – a Székelyföld és benne Hargita megye – több évtizedes lemaradást kell behozzon. Ezt pedig csak a kormányzati pénzek ide irányításával lehet elérni. Kérdezze meg bármelyik székelyföldi önkormányzati vezető kollégámat, megyei tanácselnököt vagy polgármestert, s meggyőződik állításom igazáról. A tanügyi törvény körüli politikai vita pedig azt jelzi, hogy menynyire fontos közösségünk számára a jogszabály elfogadása, ennek érdekében pedig bevetünk minden politikai eszközt. Közösségünk érdeke viszont az, hogy a törvény, annak a kisebbségi oktatásra vonatkozó előírásai ne váljanak a politikai csatározások témájává, a törvény, elfogadása után – történjék az bármilyen eljárással –, legyen hosszú életű. Február végén Nagyváradon tart kongresszust az RMDSZ. Ha eltekintünk most a személyi kérdésektől, miről kellene Váradon vitázni, s a szervezet politikáján mit kellene változtatni az eddigiekhez képest? Az RMDSZ alapszabályán álláspontom szerint végig kellene vezetni azokat a módosításokat, amelyek szükségesek. Az RMDSZ-en belül én notórius módosítóként vagyok számon tartva. Vannak nyolc éve általam szorgalmazott módosítások, van négy éve általam szorgalmazott javaslat, és van olyan ezek közül, amely úgy tűnik, bekerül a végleges szövegbe. Markó Béla mind ez idáig nem vallott színt arról, hogy marad-e vagy nem vállal újabb mandátumot. Ön mit tanácsolna az elnöknek? Nem színvallás kérdése az, hogy hivatalban marad-e a szövetségi elnök vagy távozik posztjáról, ugyanis a kongresszus hatásköre megválasztani a szövetségi elnököt. Most inkább az a kérdés, hogy kik közül választhat majd a kongresszus, ugyanis hiába akarnánk megválasztani egy olyan személyiséget, aki nem akar RMDSZ-elnök lenni. Markó Bélát pedig annál jobban tisztelem, mint hogy a sajtón keresztül adjak neki tanácsokat. Egyébként én már hónapokkal ezelőtt nyilvánosan kijelentettem, hogy ha Markó Béla elnöknek indul, akkor én őt támogatom. Ha nem indul, akkor szerintem nyílt verseny lesz, remélem, minél több versenyzővel. A lehetséges utódok között szerepel Kelemen Hunor, akit már láthatóan régóta készítenek e szerepre; bejelentette indulását Eckstein-Kovács Péter; fontolgatja ugyanezt Borbély László; hallani Frunda Györgyről is; a partiumiak szóba hozták Cseke Attilát. Mit gondol erről a névsorról, van-e Hargita megyének e tekintetben opciója? Ez a felsorolás lefedi az RMDSZ-t területileg, és generációs szemszögből is széles a paletta. Ahogy mondani szokták, ez egy jó felhozatal. Nyilván nem lehet eltekinteni az RMDSZ-elnök személyétől, ugyanis az karizmatikus politikus kell hogy legyen, olyan személyiség, aki integrálni tudja a romániai magyar társadalomban gerjedő folyamatokat, az e folyamatok élén álló embereket, a különböző politikai irányzatokat, ugyanakkor partnerként tudják elfogadni őt az RMDSZ-en kívüli politika képviselői, a magyarországi politikum és nem utolsósorban a hazai román politikai elit. A személyi kérdést e kritériumrendszernek kell alárendelni. No meg annak, hogy az RMDSZ csúcsvezetése a Székelyföld-politika elkötelezettje legyen. De számomra – mint egyszerű RMDSZ-tag, mint önkormányzatis számára – az a fontos, hogy mi lesz benne az új alapszabályban. Én most erre koncentrálok elsősorban. Az elnökjelöltek tekintetében meg várjuk meg, mit tesznek le az asztalra, utána lehet majd őket minősítgetni, rangsorolni. Miért nincs nyitott vita ezekről a személyi kérdésekről az erdélyi társadalomban? Valószínűleg azért, mert nem a személy a fontos – noha egy-egy személyiség jelenléte meghatározó –, hanem az általa képviselt eszmeiség. Az erdélyi társadalmat pedig jobban érdekli az RMDSZ politikája, annak eredményessége, mint az, hogy ki áll az RMDSZ élén. Az embereket nem érdekli a politika boszorkánykonyhája, hogy ki kinek az embere, mi miért történik, őket az érdekli, mi az eredmény. És ez jól is van így. Húsz év alatt a társadalom felnőtt, megérett, kijózanodott, nem a szavak, hanem a tettek alapján dönt. Gyakran elhangzik az a kifejezés, hogy hargitai lobbi az RMDSZ-en belül. Milyen erős ez a lobbi, s mit szeretne elérni? A politika egyik eszköze a lobbi, s politikusok lévén, a mi eszköztárunkban is szerepel. Kérdéséből azt szűröm ki, hogy a sajtó felfigyelt a mi sajátos érdekeink érvényesítésére irányuló tevékenységünkre, ami azt jelzi, hogy jó úton járunk. Vannak-e javaslatai az RMDSZ alapszabályzatának a módosításához? Igen. Számos javaslatom van. Javaslataimat alátámasztó indoklásomat is megjelentettem a sajtóban, egyedüliként az RMDSZ-ben. A Transindex lehozta e témában írott nagyobb lélegzetvételű dolgozatomat. Ezen módosítások lényegüket tekintve arra irányulnak, hogy az RMDSZ bázisát képező önkormányzatisok, tehát polgármesterek, megyei tanácselnökök nagyobb beleszólást nyerjenek a döntéshozatalba, nagyobb legyen a befolyásuk, mint amilyen eddig volt az RMDSZ-ben, és hogy jobban megjelenjenek a regionális érdekek a döntéshozatalban, mint ahogy az eddig történt. Erdélyi Riport (Nagyvárad) 2010. december 13.Elnökváltás lesz az RMDSZ élénNem kívánja magát újrajelöltetni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöki tisztségére a februári nagyváradi kongresszuson Markó Béla. Ezt maga a szövetségi elnök jelentette be szombaton Marosvásárhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén. Markó azzal indokolta a döntést, hogy helyet akar hagyni az időközben felnőtt új nemzedéknek, de hozzátette, nem kíván visszavonulni a politikai életből, tapasztalatait továbbra is az RMDSZ javára szeretné fordítani. A tanácskozáson Kelemen Hunor kulturális miniszter bejelentette: megpályázza a szövetség elnöki tisztségét, és így tesz Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségi ügyekben illetékes tanácsadója is. Hírügynökségeknek nyilatkozva Cseke Attila egészségügyi tárcavezető sem zárta ki, hogy induljon az elnökségért. Kommentátorok, elemzők, bennfentesek és kívülállók hetek-hónapok óta csámcsognak a tisztújító kongresszusra készülő RMDSZ-ben várható fejcserékről, bár egyre kisebb a tétje annak, hogy ki vezeti a húszéves fennállása történetében példátlan népszerűségvesztésig eljutott alakulatot. Az RMDSZ gyakorlatilag annak köszönheti egyelőre még létező, ám egyre csökkenő politikai súlyát, hogy a mindenkori központi román hatalom legitimációs (főleg külpolitikai téren villogtatott) adut lát benne. Ugyanakkor regionális politikai szereplőként több megyei és települési önkormányzatban még alkupozícióban van. Mindazonáltal az RMDSZ csupán egyike a kis romániai politikai versenypártoknak, amely valószínűleg utolsó négyéves parlamenti ciklusát tölti a bukaresti törvényhozásban. A demográfiai adatok, a romániai választási szisztéma és küszöbrendszer, a korrupt kormányokban való folyamatos részvétel, illetve a magyar etnikum körében létező és egyre bővülő politikai pluralizmus mind arra mutatnak, hogy a posztkommunista „érdekvédelmi és közképviseleti szövetség” ellentmondásos, ám kétségtelenül számos romantikusan szép mozzanatot is tartalmazó története a végéhez közeledik. A leghosszabb ideje hivatalban lévő romániai pártelnök, Markó Béla vélhetően tisztában van – már csak politikai rutinja és a bukaresti viszonyok ismerete okán is – a trendekkel, ezért igyekszik a „hatalom és dicsőség” csúcsán visszavonulni, de komoly utódlási harc nem várható. Egyrészt mert már jó ideje készíti elő mitfárerének, Kelemen Hunornak a terepet, másrészt mert a többi jelöltnek nincs akkora támogatottsága a párton belül, hogy indulásuk komolyan lenne vehető. Ugyanakkor az alakulat nevében lévő „demokrata” jelzőt igazolandó mégsem lehet csak úgy egyszerűen kinevezni Kelement elnöknek, ezért le kell játszani a kongresszusi kirakatjátékot. Megfigyelők már korábban úgy ítélték meg, hogy Markó csakis akkor vonul háttérbe, amikor már tudni fogja, hogy olyan valaki kerül a helyébe, akit ő maga tovább irányíthat. Egyelőre senki olyan neve nem merült fel mint lehetséges elnökjelölt, aki más irányt szabna az RMDSZ-nek, mint Markó, az pedig egyértelmű, hogy a leköszönő elnök mindig is Bukarest szája íze szerint szabta meg ezt a bizonyos irányt. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. február 15.Gyilkos reformMég jószerével el sem csitult a tanügyi törvény miatti lázongás — úgy tűnik, nehezen bár, de a pedagógus-szakszervezetek lenyelték a reformbékát —, elkezdték a fenyegetőzést az egészségügyben dolgozók. A gyógyszerészek a ki nem fizetett számlák miatt, a családorvosok az új keretszerződés tervezete ellen, egyes kórházak pedig az összevonás, átalakítás okán tiltakoznak, naponta vonulnak utcára az elégedetlenek. Ismét kiderült, az irodákban kitalált reformok a terepen nem állnak lábukon. A minisztériumban elképzelt kórházátszervezésnél kikérték ugyan az önkormányzatok véleményét, de most azzal szembesülnek, a költségektől, felelősségtől menekülő polgármesterek kisrégiókat hagynának ellátás nélkül. Ami Bukarestből egyszerűnek, egyértelműnek látszott, a helyszínen bizony igen bonyolult, s hogy sok pontján sántít az intézkedés, jelzi az is, a miniszter hajlandó újraelemezni döntését. Minden esetet megvizsgálnak — ígéri —, de folytatják, amit elkezdtek, szükséges az átalakítás, még akkor is, ha fájdalmas. Még kényesebb kérdéseket vet fel a családorvosokat érintő változtatáscsomag, következményei beláthatatlanok. Miközben Cseke Attila miniszter az alapellátás erősítésének fontosságáról szónokol, s szeretné elérni, hogy a betegek ne a kórházakat rohamozzák meg minden apró-cseprő bajukkal, éppen a családorvosok lehetőségeit szűkíti. Számukra az is fájdalmas, hogy bevételeik évről évre csökkennek, újabb beruházásokra kényszerítik őket (most például az egészségügyi kártyák leolvasásának feltételeit kell megteremteniük), de még aggasztóbbnak találják az új keretszerződést, amely a betegek jogait sértő korlátozást vezet be: felső határt szab az orvosok által felírt ingyenes és térítéses gyógyszerek esetében. Cseke Attila azt is kilátásba helyezte, hogy megjutalmazzák, aki minden megkötést betart, büntetik, aki nem teszi ezt. Jó pontokat szerezhet tehát, aki elküldi majd drága gyógyszerre szoruló betegét, mert kimerítené a havi keretet, s hajlandó olcsóbb, esetleg kevésbé hatásos pirulákkal kúrálni pácienseit. S ha egy családorvos a hónap második felében is szeretne ingyenes vagy térítéses orvosságot felírni, jobban teszi, ha megválogatja a hozzá fordulókat, és csak olyanok gondozását vállalja, akik nem kerülnek túl sokba. Hogy mi történik majd azokkal, akik baján csak borsos árú szerek segítenek? Ennek esetleg a miniszter a megmondhatója. A reform jegyében, jó könyvelőként oszt és szoroz, csekély költségvetésébe (mellyel elfogadásakor elégedett volt) próbál beilleszkedni úgy, hogy eltűnik a szempontok közül a legfontosabb, akiért az egész rendszernek léteznie kellene: az ember. Félő, mire a Cseke-féle reform végére érünk, olyan luxussá válik betegnek lenni, amit csak a legmódosabbak engedhetnek meg maguknak. Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. február 26.Óberkodó – Hitek és hitványságok a hitigazgatás árnyékosábanA helyi és az országos sajtó, hivatalos és blogozásba fulladó nyilatkozatok tömege, nyílt levelek és markáns petíciók sodró sorai veszik körül mostanában az egyházi tulajdonok restitúcióját – avagy magyarán: a történelmi múltban, lefutott időszakokban elkobzott, államosított, „lenyúlt” vagy jogtalannak ítélt egyházi tulajdonok problematikáját. Hangos ez a paláver, röpködő igazságokkal, fajsúlytalan „utalásokkal”, méltatlan vádakkal, megnyugtató bürokratikus flegmával és provokatív söprésekkel. De hát „ki jár jól” a hitigazságok védelmében, ki veszi hasznát az egyházak elkobzott vagyonának, s hová lett a titkos titkok föltárásának kötelezettsége, az intézményes jogi képviselet, vagy végső soron a magyar szenátorok, RMDSZ-es képviselők, bársonyszékben ülők méltó feladatvállalási kötelezettsége? Ki ad erre legitim jogot, ki tűri a közömbös szerepvállalás-nélküliséget, a szinte a román vetélytársakat is megszégyenítő lerázási megoldásokat…? Túlpoétizált kérdések ezek, jól tudom. De csak a látszat szerint. Valójában sajnos a hit és a jog egymással konstruktív viszonyban kellene legyenek. Azok számára, akik nem kell észrevegyék, hogy a kommunizmus évtizedeiben az egyházaktól elkobzott mintegy nyolcezer ingatlan helyzetéről van szó, talán „valahol” mindegy is, hogy majdnem 2200 épület/ingatlan/tulajdon volt a magyar történelmi egyházak tulajdonában, s került ki „valamiért” a felekezetek, rendek rendelkezési joga alól. Rendszerváltás-kori képzet volt, hogy az ideológiai restitúció majdan lehetővé teszi a jogi állapotok visszaállítását, jogsérelmek orvoslását is. Tizenhat évvel a Karácsonyi Forradalom után a jogos egyházi tulajdonok mintegy 2,5%-át vehették vissza a felekezetek és közösségek, a bukaresti restitúciós bizottság mindössze 500 magyar egyházi ingatlan visszaszolgáltatása ügyében döntött, sőt saját önszántából is kénytelen késleltetni a tulajdonok birtokbavételét, mivel a restituált közintézményekben működő bitorlókat még öt esztendeig mosolygó arccal kénytelenek megtűrni a tulajdonosok. A bukaresti kormányzat által még tavaly júliusban elfogadott új restitúciós törvénycsomag alapján idén január 25-ig nyújthatták be a romániai felekezetek az egyházi és közösségi ingatlanok visszaigénylési kérvényeiket. Tehették ezt már a 2002/501-es számú törvény alapján is, azonban egy új jogszabály lehetővé tette az eddig még nem rendezett állapotú ingatlani igények beterjesztését is, kiterjesztve a restitúciót az egykori telkekre, üres beltelkekre, használhatatlanná koptatott épületekre, rommá lehasznált építményekre is. A már beérkezett kétezer ingatlan-visszaszolgáltatást igénylő dosszié több mint felét (57%) magyar birtokjavak teszik ki. A romániai egyházak (ide értve az ortodoxokat és görögkatolikusokat is) által igényelt csaknem nyolcezer ingatlan visszaadása ügyében eddig 908 esetében született elvi döntés. Erről Markó Attila, a romániai restitúciós bizottság alelnöke visszafogott elégedettséggel nyilatkozott, aki szerint „a magyar felekezetek szempontjából jobb ütemben halad a visszaszolgáltatási folyamat” (Magyar Nemzet *1). Talán másként látja ezt Tőkés László, aki az Európai Unióban immár kötelező érvénnyel bíró Alapvető Jogok Chartájának legfőbb jogvédőjéhez, Viviane Reding európai alapjogi biztoshoz fordult mint az Európai Parlament alelnöke, jelezve, hogy a 90-es években nem történt előrelépés ezen a téren annak ellenére, hogy a romániai kisebbségi egyházak ingatlanainak visszaszolgáltatását az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 176/1993. számú Ajánlása, valamint 1123/1997. számú Határozata Románia kötelességévé tette az egyházi vagyonoknak a restitutio in integrum elve alapján való maradéktalan visszaszolgáltatását. A román parlament 2002-ben megalkotta ugyan az 501-es törvényt, amely a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkezik, a tényleges restitúció azonban túlságosan lassan halad és akadályoztatásokkal terhelt. Hiába, hogy 2005. május 23-án az Egyesült Államok Képviselőháza egyhangúlag elfogadott határozatban sürgette a gyorsítást, „az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény gyakorlatba ültetését”, az Európai Parlament pedig 2005. december 15-i, Romániáról szóló határozatának 21. cikkelyében követelte ezt). Tőkés közli, hogy például a 314 ingatlant visszaigénylő Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyomása sem volt elegendő, „a nagyváradi püspökség eddig csupán 61 ingatlant kapott vissza bizottsági végzéssel, 40 épület esetében pedig csak elvi döntést hozott a bukaresti testület. Az egyházkerület tapasztalatai szerint a visszakapott ingatlanok általában lelakott, általános felújítást igénylő iskolaépületek, művelődési házak vagy bérlakások, és számos esetben a törvényes rendelkezések miatt a tényleges birtokbavétel elmaradt, így az egyház bérleti szerződés megkötésére kényszerült”.(*2) Hiába tehát, hogy az amerikai székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványnak (HHRF), amely az erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosainak és a romániai restitúciós bizottság képviselőjének bevonásával szakmai munkacsoportban folytat állandó információcserét az ingatlan-visszaszolgáltatásról (Tom Lantos demokrata és Tom Tancredo republikánus amerikai képviselők által beterjesztett határozatban), és hiába, hogy a román európai csatlakozás is feltételként kapta a romániai egyházi ingatlanok visszaadását sürgető feltételt, ennek érvényt szerezni mindmáig szinte képtelenségnek minősült. Engedtessék ezzel szinte méltó és sürgető témakört ajánlani az RMDSZ soros kongresszusa elé, s egyúttal példákat sorolni a hitigazgatás árnyékosában zajló eseményekről. Az „igazságok” és a hitremények Sorskérdésnek tetszik, mit kell ma tennie egy bukaresti bizottságoktól és jogi vagy politikai képviseletektől független visszaigénylőnek ahhoz, hogy érvényre juthasson jogos követelése? Milyen speciális felkészülés, jogi hozzáértés, alkotmányos kontroll-lehetőség és birtokpolitikai gyakorlati ismeretanyag szükséges ahhoz (holtig tartó tanulás talán?), hogy az igénybejelentés dokumentációja mellett közjogilag komolyan vehető és végrehajtható válaszra legyen méltó (vagy inkább méltatott). Saját példám adalék ehhez, engedtessék röviden ismertetnem. Az elmúlt három hónapban a premontrei rend restitúciós pereihez elengedhetetlenül szükséges levéltári kutatások közben alig van módom mást tenni, mint éjjel-nappal beadványokat gyártani a közigazgatási, közhatalmi, jogi intézményeknek, kérő leveleket levéltáraknak, közjegyzői meghatalmazással eljárni képesként a bíróságoknak, adatbirtokosoknak, köztük is a főhatóságoknak, szám szerint hatnak is (Igazságügyi Minisztérium, Románia Kormánya Emil Boc intézkedési jogköre, Pénzügyminisztérium, Adó és Pénzügyi Felügyelet (ANAF), Kulturális Örökség Minisztériuma Kelemen Hunor képviseletében, Egészségügyi Minisztérium (Cseke Attila), no meg a CNSAS, más szaklevéltárak és fölsorolni sem érdemes más képviseletek. Állami levéltári kutatás közben találtam egy 1940-es keltezésű dokumentumot, melyben egy ismeretlen munkaügyi és szociális minisztériumi köztisztviselő azt sugallja főnökeinek: a premontrei rend jogi személyisége és követelése körüli hajcihőt olyan formában lehetne megoldani, hogy azzal ne csökkentsék az esélyét annak, hogy a Félix fürdői nagy értékű vagyon megmaradjon a román állam (ezáltal a nevezett minisztérium) kezelésében. A hetven éves dokumentum kardinális bizonyíték az eljárások módjaira és miértjeire is, én pedig az ennek megfelelő megkereséssel illettem a megfelelő minisztériumot. Talán nem kell panaszkodnom: válasz nélkül sikerült hagyniuk. Az egyébként jogász végzettségű egészségügyi miniszter (önéletrajza szerint 2001-2004 között a váradi római katolikus püspökség jogtanácsosa), nem csupán néma maradt, de mintha feledni is látszana vagy törölte volna a személyes közösségi emlékezetből a váradi katolikus püspökség püspökfürdői esetét… Némiképpen kierőszakolt válaszadás révén sikerült pecsétes papírt kapnom arról: nincs a minisztérium archívumában semmilyen általam kért irat (értsd: közokirat) a premontrei rend és a román állam közötti perek lefolyásáról. Ez már csak azért is izgalmas regény témája lehetne (Umberto Eco modorában), mert az illetékes minisztérium jogelődje közvetlen haszonélvezője volt a rend Félix fürdői tulajdonának 1948-ban államilag elkonfiskált vagyonrészének. Illetékes élvezeti jogát ugyan nem vitatva, de a létező dokumentumokat mégiscsak tételezve, csupán álnaivan kérdezem: ezen a jól szövött hálón hol akad el egy vidéki kispap, vagy akár az árnyékosban eredményesebb jogi képviselő is? A „nem létező” vagy meg nem lelt közokirat akkor kinek garanciáit, kinek sérelmeit, kinek jogos igényeit vagy haszonélvezetét rejti…? Változat a jogiasult beszédmódra (példa az Igazságügyi Minisztériumból): forduljon talán az állami levéltárhoz. Ahhoz, ahol engedélyt kell kérni a kutatáshoz, melyet okkal/joggal meg is tagad(hat)nak…, hiszen papírforma szerint a 16/1996-os román levéltári törvény szerint a közokiratok kutathatóságára 90 éves titok-burok bocsátható ki. Felmentést és tájékoztatást, adatközlést és megszerzett jogi felhatalmazás alapján képviseleti respektust ugyan éppen a minisztérium adhat, ugyanis az iratgazda jogaival ő rendelkezik…, de praktikusabb megoldás a levéltárhoz utalni a közügyben érdeklődőt, hadd unja meg a labda-szerepet egy idő múlva. Ezért azután korántsem csoda, hogy soron vannak a CEDO-s pilot-perek, tele az újság a folyamatok részleteivel…(*3) Példák a soron, folytatva: a kormányhivatali válasz méltóképpen szűkszavú: nem tudunk semmit, vagy nincs archívumunk, nem tudhatjuk, volt-e a rendnek, tulajdonosnak ingatlanja a mai Románia területén, s volt-e vagy sem jogi személyisége… Karácsony előtti válaszlevélben – úgy gondolták – nem illik jókívánságok nélkül reagálni, s ha már hivatkoztam rá és elkértem a 810/1949-es miniszterelnökségi döntés alapjául szolgáló, vallásügyi miniszter 21.535. számú 1949-es referátumát, megkaptam ajándékba a hitelesített xerox-másolatot a törvényről. De sem többet, sem kevesebbet. A kommunizmus bűneit felülvizsgáló intézményből a kormányzati levéltárban csak az nem kutatott az elmúlt négy évben, aki nem akart, s ugyanez érvényes az egészségügyi és igazságügyi minisztériumok levéltári anyagára is. A levéltári törvény állásfoglalása azonban kimondja, hogy mindazon levéltári anyagok, állagok, jelzetek, dossziék, dokumentumok kutatása szabad, amelyeket már valaki egyszer kutatott, ezt tehát a többi kutató előtt is meg kell nyitni, a dokumentumokat utólagosan visszaminősíteni nem lehet. Akkor most nem kutatta senki, nem tárta föl senki, nem vizsgálta tehát az sem mindezen anyagokat, akinek a restitúciós törvény ezt feladatává teszi – vagy csupán a bürokratikus kivételezés eredménye a lerázó hivatalos válasz? Pénzügyminisztérium, adóhivatal… – ugyancsak „nem tud semmit”, nem ismer semmit, leráz, a helyi szintre tanácsol, a polgármesteri hivatalt ajánlja… Onnan is megkapható a talányos válasz, az elkerülő nyilatkozat, a felelőtlen érdektelenség. Ha jön is válasz, Váradról kell megkapjam pecsétet, hogy az átvételi postafüzetben „hivatalosan” járhassak el és bélyegezzem az átvételt, mivel a Földhivatal nem a képviselőnek, hanem a premontrei rendnek címezte a levelét. Szívet melengetőbb csak a kulturális miniszter levele lehetett, aki a névre szóló megkeresésre névről bizonykodó válaszra nem méltatott ugyan, de ezzel nyitva hagyta az esélyét, hogy továbbküldték levelemet a vallásügyi államtitkárságnak, vagy más levéltárnak, avagy mégsem. „Consideram oportun” – tudja-e minden érintett, mit is jelenthet? Javaslat, vagy konkrét cselekedetre utaló mondatrész…? Élünk egy országban, ahol lehetne/lenne talán európai igényű jogérvényesítés, európai normákra épülő érdekeltségi és érdekvédelmi rend, de mégsincs. Vagy ha van is, átláthatatlan, sötéten árnyékos, kezelhetetlenül reménytelen. Beadsz egy panaszt, légy akár kárvallott vagy törvényes képviselő, rövid úton akár vissza is jön a méltatás: az intézmény egyik vezetője saját blog-oldalán pellengérez ki. Szerencsém volt megkapni ebből egyet, mely decensen jelezte, hogy talán félreérthettem jogaimat és lehetőségeimet, amennyiben közjó vagy magánjogi képviselet nevében-érdekében megszólalok… A megszólalások akár ki is egészülhetnek ildomos magántörténettel is. Az ildomosság a politikai korrektség kategóriája alatti olykor, de kétségtelenül tanulságos is. Frissen értesültem arról, hogy a Diszkrimináció-ellenes Tanács, ahol szintúgy föllelhető két magyar is, idestova több mint fél év múltán tudna-e érdemben foglalkozni beadványommal, melyet hivatalból kaptak meg a DNA-tól, ahol mint magyar állampolgár kell élvezzem a gondoskodó szeretetet. Az előzmény szinte triviális: 2009-2010 során egy kelet-európai rendszerváltásokat bemutató, uniós pályázaton kapott támogatásból az Európai Bizottság felkérésére készített kiállításon bemutattunk kétszer is egy filmet, melynek kópiáját a román rendező örökségéül szolgáló anyagból használtuk fel. A román vád szerint a Sahia filmstúdióból ellopott (!?) kópiát, melyet 1989. decemberében készült anyagról kaptam, mint magyar propagandista használtam fel, egyúttal mint kém is, aki ráadásul azt állítja, hogy a román forradalmat egy magyar csinálta… A kedves vád feljelentéssé érett, a Freedom House és Európai Bizottság romániai kirendeltsége kihátrált a felhasználói képviseletből, a feljelentési beadvány pedig nyíltan kémnek titulált. Ami ugyan a román törvényi szabályozástól lehetne akár még megengedett egy vádaskodónak, de a Diszkrimináció-ellenes Tanács működési szabályzata 137/2000-es sürgősségi kormányrendeletre épülő 2. cikkelyének 1, 2. bekezdése korrektül körbejárja, mit jelent diszkriminálni valakit, aki nemcsak hogy történetesen éppen magyar állampolgár, de ettől még nem szükségképpen kém is. A Tanácsnak címzett e tárgyú beadványomban e törvényre hivatkozva kértem, értelmezzék a feljelentésbe foglalt szintagmát: ha magyar, akkor kém is. Tény, hogy szerzői jogi ügyekben a Tanács nem köteles/kompetens dönteni, ezt már decemberben meg is kaptam válaszként. Ennek elismerésével fordultam személyesen a Tanács magyar tagjához, ugyanis a beadvány mégiscsak azzal kezdődik, hogy „a magyar kém ellopta…”. Rövid úton megtudtam, azért nem értelmezték a beadványomat, mert nem beadványnak vették, hanem válaszlevélnek, úgyhogy jöhet immár a „beadvány”. E decemberi forduló után már ma meg is tudhattam, a beadvány sem jó, mert nincs ráírva nagy betűkkel, hogy „panasz!”. Augusztus óta tehát nem jutott idejük átolvasni egy dokumentum vagy dosszié tartalmát, amiből kiderülne, miről van szó és mi a megoldás. Vetítsem ezt a premontrei, református, evangélikus vagy unitárius, görög katolikus vagy zsidó tulajdonokra, ama bizonyos 2140 vagy nyolcezer peres ügyre, formanyomtatványok és dokumentáció-hiányok tömegére… – mikor lehet ebből egyházi vagyon visszaszolgáltatás, vádak, támadások, blogok, pörölések, irigységek, érdekeltség-hiányok környezetében?! Mintha bizony a beadványokat gyártók mind elmebajosak, túlzóak, értetlenek, akadékoskodók lennének, akik panaszaikkal jobb dolguk helyett bombázzák az intézményeket… S mintha a miniszterek, képviselők, szenátorok, köztisztviselők, közmunkások összesen ennyit lennének hajlandók az ügyekből képviselni, netán még megmutyizni is. Az pedig, hogy emberként, állampolgárként, meghatalmazottként, eljáróként, bevádoltként, szétblogozottként, román honlapokon nyilvánosan lekezeltként, sajtótermékekben kiömlő vádaskodások és sértések elszenvedőjeként mégiscsak jogom volna európai öntudathoz, a közjó normáihoz, a közbékesség elemi tartalmaihoz, jóhiszeműséghez, az ártatlanság és vétlenség vélelméhez, úgy tűnik a közmunkások java többségét mintha hidegen hagyná. Miként a vagyonjogi perek anyaga, a rendek és egyházak ingatlanjainak állapota, a demokratikus és emberi alapjogokhoz való viszony minimális szintje is. Mert hát vajon tényleg, kit is zavar, ha a rendek és egyházi tulajdonok érdekszférájában ugyanaz a típusú alku megy végbe, mint a két világháború között vagy a durvuló szocializmus időszakában? Kit sem zavar, hogy az egyházi vagyonok-ingatlanok restitúciójáért felelős RMDSZ-es elnökhelyettes is ugyanazt fújja, mint a román értetlen többség, hogy ugyanis a rendnek nem jár semmi, mert nem illeszkednek bele a restitúciós törvénybe. Lehetséges, hogy már mindenki a két világháború közötti pedagógus, Onisifor Ghibu könyveivel kel és fekszik, hogy ennyire jól tájékozott a premontreiek ügyeiben, melyekről nem is rendelkezik saját dokumentációval? Sőt, ugyanez a helyzet a máramarosszigeti református kollégiummal, melyek ellen szintén Ghibu lépett fel, vagy ott a gyulafehérvári státusz-per, melyben ugyancsak Ghibu keze nyoma maradt meg. Egyébként csak úgy mellékesen jegyzem meg Onisifor Ghibu nevét három középiskola viseli Romániában. És akkor hol van az RMDSZ, hol maradnak el a helyi és megyei tanácsok, hol az oktatási minisztérium aradi származású államtitkára, a kisebbségügyi ombudsman, etc. Őket mind hidegen hagyja, hogy a román alkotmány 30. cikkelyének 7. bekezdése, valamint a 107/ 27.04.2006-os törvény, mely a 31. számú 2002-es sürgősségi kormányrendeletet engedélyezte, magukban rejtik azt is, hogy tilos a nemzetiség-ellenesség, az egyház-ellenes, fasiszta, rasszista, xenofób szimbólumok használata? Hogyan fér meg Onisifor Ghibu nacionalizmusa és sovinizmusa, vallási türelmetlensége a mai értékrendben? Nem használható sem polgári modellként, sem tudományos értékként, sem morális fenség nevében, amit oly kivételes örömmel fölidéznek tőle a hangosbeszélők, s némán elhallgatnak a meg-nem-szólalók. Egy olyan országban, amely NATO- és EU-tag, amely a genfi konvenciót nem erőfölény hatására, hanem egyetértéssel írta alá, miként az ENSZ emberi jogi alapokmányát is, amely tiltja az emberiség-ellenes bűnök elkövetését vagy propagálását is. Egy olyan országban, amely az utolsó azok között, ahol immár megsemmisítettek minden konstrukciós politikai pert, s így Romániában még priusszal halnak meg az emberek, kárpótlás nélkül, jogi számkivetettségben, s ahol hasonló sors vár talán 20 évvel a rendszerváltás után is a morális kárpótlás, vagyonjogi kárpótlás jogosultjaira is. Persze, lehet, nem kellene magyarul is közzétennünk a jogok és jogosultságok lehetőségeit. Nem kellene listákat készítenünk a kárpótlásra vagy vagyoni visszajuttatásra jogosultakról, nem kellene intézményes jogvédelmet állítani a kiszolgáltatottságban élő mögé. Ki tudja, a hitigazságok (olykor talán) változékonyak, a meg nem történt kárpótlás legföljebb a sértettnek fáj, nem a közpolitikának… Az árnyékosban még a nap sem oly kegyetlenül sütöget. Ha meg nincs pénzforrása ügyvédre, akkor hát mit is akar kárpótoltatni…? Lehet ugyanakkor az is, a két világháború közötti ügyvitelben, akármely oldalra is történt a játék, még jelen volt az érdekeltség, a fontosság súlya, annak tiszta tudása, mely értékek evidensek, morálisak, elvárásosak, s nem csupán a bársonyszékek és automobilok vágyképe lengte át a közpolitikai-közhivatali atmoszférát. Igaz tehát, talán nem kellene annyi régies iratot, „elavult” tudást, fölháborító históriát összekeresgélni, mindjárt egyszerűbb és szebb volna a jelenkortörténet is… Mit mond a román alkotmány (2003) II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek 18. szakasz – Az idegen állampolgárok és a hontalanok (1) A Romániában lakó idegen állampolgárok és hontalanok az Alkotmány és más törvények által a személyek és a vagyonok tekintetében garantált általános oltalmat élvezik. 31. szakasz – Az információhoz való jog (1) A személy jogát a bármely közérdekű információhoz való hozzáféréshez korlátozni nem lehet. (2) A közhatóságok a rájuk háruló hatáskörök szerint kötelesek biztosítani az állampolgárok tisztességes tájékoztatását a közügyekről és a személyes jellegű kérdésekről. 51. szakasz – A petíciós jog (1) Az állampolgároknak jogukban áll, hogy csakis az aláírók nevében megfogalmazott petíciókkal a közhatóságokhoz folyamodjanak. (2) A törvényesen megalakított szervezetek jogosultak arra, hogy petíciókat nyújtsanak be, kizárólag az általuk képviselt közösségek nevében. (3) A petíciós jog gyakorlása illetékmentes. (4) A közhatóságok a petíciókra törvény szerint megállapított határidőn belül és feltételek között kötelesek válaszolni. 52. szakasz – A valamely közhatóság által sértett személy joga (1) A valamely jogában vagy törvényes érdekében közhatóság által közigazgatási aktussal vagy a kérelme törvényes határidőre való megoldásának elmulasztásával sértett személy jogosult az igényelt jog vagy törvényes érdek elismerésére, az aktus megsemmisítésére és a neki okozott kár megtérítésére. (2) E jog gyakorlásának feltételeit és korlátait organikus törvény állapítja meg. (3) Az állam anyagilag felel az igazságszolgáltatási hibákkal okozott károkért. Az állam felelősségét a törvény feltételei között állapítják meg, és ez nem hárítja el a tisztségét rosszhiszeműen vagy súlyos gondatlansággal gyakorló magisztrátus felelősségét. Varga Andrea A szerző történész *1 – Forrás: Rostás Szabolcs /Magyar Nemzet/ Évek múlva kapják vissza ingatlanjaikat az erdélyi magyar egyházak. Romániai restitúció elvben és gyakorlatban Nyomásgyakorlás Brüsszelből és Washingtonból. Erdély.ma 2011. április 11.Maszk és délibábÁgoston Hugó Nemrég egyik politikusunk egy másik politikusunkról azt mondta: sosem viselt álarcot. Az értékelés nagy elismerésnek tekinthetõ, noha a szakértõk beleértve magukat a politikusokat is, feltehetõen másképp vélekednek az álarcviselés kérdésérõl - ráadásul minden bizonnyal nekik is igazuk van. Olykor a valóság is álarcot ölt, úgyhogy végképp nem lehet már megkülönböztetni a valót az álvalótól. (Hogy a kaméleon virtuális világról most ne is beszéljünk.) A valóság eme végletes és végzetes elértéktelenedésének körülményei között, annak mintegy visszahatásaként, egyre inkább teret hódít az irracionális, torz világszemlélet, a fogalomzavar, a hibás általánosítás, a felületes ítélet. A múlt hét elkényeztetett példákkal mindezekre nézve. Magyarországon folyik a rajtaütésszerû alkotmányozás, és a legenyhébb vád, amit fel lehet hozni ellene, az, hogy elsietett és dilettáns, tehát felelõtlen munka. Egy olyan végtermék fogja meghatározni szívbéli hazánknak, a magyar állampolgároknak az életét - ne essünk magunk is az elsietett ítélet és felületes általánosítás hibájába: mérvadó, tekintélyes filozófusokat, történészeket idézünk! -, amelyben a történelmi utalások fogalmilag tisztázatlanok és vitatható tartalmúak. �?s amely, tegyük hozzá immár publicista indulattal, délibábos múltba révülésével gyanakvás, kezdetleges jogszemléletével aggodalom, nagyotmondásaival köznevetség tárgyává tesz minket, magyarokat a világban. (Közírói viszonyulást említettünk: képzeljük el, mit szólna ehhez a pártállami alaptörvényhez ma egy Arany János vagy Ady Endre!) Itthon a valóság elterelése, az álproblémák túllihegése jegyében két miniszterünk is támadások, álságos bírálatok kereszttüzébe került. Persze elõre tudni lehetett, hogy a román nemzeti velõ szempontjából a két legkényesebb tárca az egészségügy és a mûvelõdésügy, többek között az adottságok katasztrofális állapota és a költségvetési támogatások gyalázatosan alacsony volta miatt, ezért is volt példátlanul merész döntés az RMDSZ részérõl e tárcák élére magyar politikusokat javasolni, Kelemen Hunor és Cseke Attila részérõl elvállalni. Viszont a nehéz körülmények között dolgozva óriási érdemeket szereztek, megtették azokat a reformlépéseket, amelyeket román miniszterek talán sohasem mertek volna megtenni. Elismerés helyett most populista ízû, a reális gondokkal küszködõ szerencsétlen, félrevezetett emberek ösztöneire, méltatlankodására utazó támadások érik õket, olyan esetekbõl kiindulva, amelyek hamis ok-okozati következtetéseken alapulnak, vagy egyszerûen konstruált manõverek. Nagy becsületére legyen mondva a kormányfõnek, hogy egyértelmûen kiáll a legreformerebb minisztere mellett! Ilyen sodrásban kis híján elkerülte kommentátori figyelmünket a hír, hogy egy ismert csaló (család)nevet változtatva szépen kisétált az országból. Szerényen felhívjuk ultraperformens bûnüldözõink figyelmét, hogy elõfordulhat, a szélhámos még egyszer nevet változtat. A maszk mögött gyakran egy másik maszk van. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. április 13.Az RMDSZ megvédi Cseke Attila egészségügyi minisztertA Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) értetlenül figyeli az elmúlt napok heves és agresszív médiakampányát Cseke Attila egészségügyi miniszter ellen - áll a szövetség szerdán közzétett állásfoglalásában. A szervezet azzal kapcsolatosan látta szükségesnek megvédeni egészségügyi miniszterét, hogy az elmúlt idõszakban az ellenzék számos politikusa vádolja Cseke Attilát: etnikai alapon döntött a kórházak bezárását, összevonását, illetve átalakítását is magában foglaló reformlépésekrõl, mégpedig a lakosság rovására, a magyar népességnek kedvezve. A közvéleményben kétségtelenül felkavarta a kedélyeket, hogy nemrég a Konstanca megyei Baneasán szívinfarktusban, a Valcea megyei Balcesti-en pedig agyvérzésben halt meg egy beteg, miután mindkét településen felszámolták a helyi kórházat, a mentõszolgálat pedig nem tudta idõben ellátni a betegeket. Az RMDSZ-es tárcavezetõt korábban maga Emil Boc miniszterelnök vette védelmébe, hangsúlyozva: nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a miniszter felelõs lenne a halálesetekért. A kormányfõ továbbra is támogatásáról biztosította Cseke Attilát és a nevéhez fûzõdõ reformot. Az RMDSZ szerdán közzétett állásfoglalásában egyebek között megállapította: a 2009-es kormányalakítás során világos volt, hogy az egyik legproblematikusabb tárca vezetését elvállaló RMDSZ-politikusnak nem lesz könnyû dolga, ennek ellenére elfogadta a kinevezést, és vállalta azt, hogy a romániai egészségügyi rendszer több mint egy évtizede húzódó reformját megvalósítja. A kórházak átalakítását szükségessé teszi a mûködõképesség és a páciensnek nyújtott egészségügyi szolgáltatás minõsége - állapítja meg a Kelemen Hunor elnök aláírásával kiadott dokumentum. Emlékeztet: az egészségügyi tárca a helyi önkormányzatokkal közösen több hónapon keresztül figyelte a kórházak mûködését, ezt követõen választották ki az átszervezésre javasolt egészségügyi intézményeket. A minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakemberei részletekbe menõ elemzést végeztek a kórházi ellátásra, az intézmények fenntartására, decentralizálására és az informatikai rendszerre vonatkozóan. Az elemzés nyomán 67 intézmény további fenntartását kórházként nem javasolják, ezekkel az Egészségbiztosítási Pénztár április 1-tõl nem köt szerzõdést orvosi ellátásra. Ezzel párhuzamosan az Egészségügyi és a Munkaügyi Minisztérium kidolgozta az Idõsotthonok hálózatának fejlesztése elnevezésû, országos érvényû programot, amely lehetõséget teremt 67 kórház idõsotthonná való átalakítására, állami költségvetési finanszírozással - emlékeztet a dokumentum. Az RMDSZ szerint az egészségügyi rendszer reformja szükségszerû a romániai társadalom számára, ezért egyértelmûen támogatja Cseke Attila miniszter tevékenységét - fogalmaz az állásfoglalás. Kelemen Hunor megengedhetetlennek tartja, hogy tisztességtelen módon kompromittáljanak egy felelõs politikust, aki a romániai magyar közösség, a szövetség és a kormánykoalíció érdekeit tartva szem elõtt végzi feladatát. MTI Erdély.ma 2011. április 16.EME-orvoskongresszus SzatmárnémetibenA magyarországi és marosvásárhelyi orvostanárok csütörtöki továbbképzõ elõadásai után a Szatmárnémeti �?szaki Színházban tartották az ünnepélyes megnyitót. A helyi szervezõbizottság elnöke, Vass Zoltán fõorvos köszöntõjét követõen Cseke Attila egészségügyi miniszter beszélt az egészségügy aktuális kérdéseirõl. Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Süveges Ildikó professzor, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Balla Árpád, a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány elnöke, valamint Egyed Zsigmond Imre, az EME szakosztályi elnöke köszöntötte az ülésszak résztvevõit, majd átadták a kitüntetéseket. Lencsés György-díjban Kun Imre Zoltán nyugalmazott endokrinológus professzor részesült. A Pápai Páriz Ferenc Alapítvány Egyed Zsigmond Imre és Szabó Béla orvosprofesszorokat részesítette elismerésben, továbbá a kezdõ kutatók sorából Mezei Tibor László fiatal patológust. Itt jelentették be, hogy a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyéresi Árpád gyógyszerész egyetemi tanárt, nyugalmazását követõen beválasztotta az egyesület szenátusába. A nagykárolyi Collegium Régizene Együttes mûsora zárta az ünnepséget, majd a közeli étteremben nyitófogadást rendeztek. Pénteken délelõtt a színházteremben négy plenáris elõadást tartottak. Délután és másnap délelõtt a Református Gimnázium tantermeiben zajlottak a szekció-elõadások. A 15 szekcióban 130 dolgozatot és 18 posztert mutattak be. A legtöbb elõadó Marosvásárhelyrõl érkezett, 46-on Magyarországról jöttek, a fõvárosin kívül valamennyi ottani egyetemi központ képviseltette magát. Kolozsvárról mindössze hárman jelentkeztek elõadással: Gaal Viola (onkológia), Gaal György (orvostörténet), Tuka László (gyógyszerészettörténet). Szombaton reggel a székesegyházban ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a római katolikus püspök palotájában fogadta a résztvevõket. Délben a záróülésen Egyed Zsigmond Imre értékelte az ülésszakot: ezúttal 358-an vettek részt, köztük 240 orvos. A választmány döntése értelmében a jövõ évi kongresszust Marosvásárhelyen rendezik. A délutáni autóbuszos kirándulásra száznál többen iratkoztak fel. Kaplonyban a Károlyi család kriptáját, �?rmindszenten az Ady-, Szõdemeteren a Kölcsey-szülõházat és múzeumot tekintették meg, a záró vacsorára Tasnádon került sor. GAAL GY�?RGY Szabadság (Kolozsvár) 2011. április 18.Alkotmánymódosítás Kovásznáról (Tanulmányúton Bãsescu)Elkészült az alkotmánymódosítási tervezet, a húsvéti ünnepek után a parlament elé terjeszthetik azt - jelentette be tegnap Kovásznán Traian Bãsescu. Az államfõ péntek este érkezett magánlátogatásra a fürdõvárosba, mint tegnap elárulta: nyugodt helyet keresett, hogy alaposan áttanulmányozza az alaptörvényt módosító tervezetet. Tegnapi sajtótájékoztatóján az elnök ismét elutasította az etnikai alapú autonómia gondolatát, utalt a régióátszervezésre, kiállt Cseke Attila egészségügyi miniszter mellett, és élesen bírálta a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségére pályázó Vasile Blagát. Az államfõt Kovásznán a protokollvillában szállásolták el. Vasárnap déli sajtónyilatkozatát követõen azonnal vissza is utazott a fõvárosba. Látogatását azzal indokolta, hogy nyugalomban akarta áttanulmányozni az új alkotmány tervezetét. Ennek kapcsán elmondta: a dokumentum elkészült, és a húsvéti ünnepek után továbbítják azt a parlamentnek, így május elején hozzák nyilvánosságra a tervezetet. Reményét fejezte ki, 2012 nyarán, az önkormányzati választásokkal egyszerre az alkotmány módosításáról szóló népszavazást is megszervezik. Az alaptörvény tartalmáról elmondta: beépítették a 2008-as referendum eredményeit - akkor egykamarás parlamenti rendszer és a honatyák számának csökkentése mellett foglaltak állást a választók -, egyértelmûvé tettek bizonyos cikkelyeket. Azt is elárulta: az új alkotmányban szorgalmazza a régiók fogalmának megjelenését, nagyon jó lesz ha a parlament elfogadja ezt. Hozzáfûzte azonban: a régióátszervezésnek nem etnikai, hanem szociális és gazdasági kritériumokon kell alapulnia, elsõsorban pedig hasznosnak kell lennie. A régiók átszervezésének szükségességét az államfõ az állami apparátussal járó kiadások csökkentésével indokolta, meglátása szerint túl nagy a bürokrácia megyei szinten, túl sok a megyei tanács, és erre lehetne megoldás a regionális átszervezés. Bãsescu elmondta továbbá: eddig semmilyen túlzó követelést, feltételtámasztást, zsarolást nem tapasztalt az RMDSZ részérõl. Bãsescu leszögezte: egyetlen koalícióban sem fogadnak el etnikai alapú autonómiával kapcsolatos célkitûzéseket. A szélsõségesek nem alhatnak nyugodtan, nem érik el céljukat - jelentette ki. Az államfõ síkraszállt Cseke Attila mellett is, mint mondta, támogatja az egészségügyi miniszter által kezdeményezett reformot, és reméli, hogy ez csak a kezdete a rendszer átalakításának. A Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségéért folyó harcra is utalt, élesen bírálta Vasile Blaga fõtitkárt, Emil Boc egyik vetélytársát, amiért nyilvánosságra hozta, hogy találkozott az államfõvel. Nem tizedesre van szüksége a pártnak, hanem elnökre - szögezte le, hangsúlyozva: továbbra is Emil Bocot támogatja a párt elnöki tisztségére. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnöknek is kijutott a bírálatból: securitatés propaganda alkalmazásával vádolta õt, amiért korábban azt állította, hogy Orbán Viktorral együtt támogatják a Tõkés László kezdeményezte Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását. Errõl egyébként az államfõ leszögezte: nem kíván beleszólni a magyar közösség döntésébe, de véleménye szerint a parlamentbe jutás érdekében meg kell találniuk a megoldásokat, hogy egységesen lépjenek fel. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. április 18.Bãsescu: a régiók átszervezése szükséges, de nem etnikai alaponA fejlesztési régiók átszervezésének elsõsorban hasznosnak kell lennie, és nem etnikai, hanem szociális és gazdasági megfontolásokra kell alapulnia - jelentette ki vasárnap Traian Bãsescu államfõ Kovásznán, ahová pénteken érkezett magánlátogatásra. Az elnök elmondta: õ maga fogja javasolni a régiók fogalmának megjelenését az alkotmányban az alaptörvény módosítása keretében. Leszögezte: az etnikai alapú autonómiára vonatkozó célkitûzéseket egyetlen kormánykoalíció sem fogja támogatni, bármilyen összetételû is legyen. Bãsescu arról is beszélt, hogy támogatja Cseke Attila egészségügyi miniszter kórházreformját. Traian Bãsescu péntek este érkezett Kovásznára, ahová elmondása szerint, azért vonult vissza, hogy elmélyüljön az alaptörvény javasolt módosításaiban. Az alkotmánymódosítás tervezetét a húsvéti ünnepek után terjesztik a parlament elé, mondta az államelnök vasárnap a Kovásznán tartott sajtótájékoztatón. Az államfõ szerint a tervezetet május elsõ felében hozzák nyilvánosságra, és azt tartja megfelelõnek, hogy az alaptörvény elfogadására a 2012 júniusi választásokkal egy idõben írnák ki a népszavazást. Az államfõ az RMDSZ által kidolgozott régióátszervezési tervezet kapcsán kifejtette: a régiókra alapuló közigazgatási átszervezésnek elsõsorban hasznosnak kell lennie. Az átalakítást szociális és gazdasági szempontokra kell alapozni, az etnikai kritériumok elfogadhatatlanok - tette hozzá Bãsescu. A régiók átszervezésével kapcsolatos RMDSZ-tervezet - amely jelenleg a képviselõházban van - 16 fejlesztési régiót rajzolna az ország térképére, ezek egyike Hargita, Kovászna és Maros megyébõl állna. Bãsescu elmondta, eddig nem tapasztalta, hogy a koalíciós partner RMDSZ túlzó követelésekkel, feltételekkel vagy zsarolással állt volna elõ, azt azonban leszögezte: egyetlen kormánykoalíció sem fogad el olyan célkitûzéseket, amelyek eredménye az etnikai alapú autonómia lenne. A szélsõségesek nem aludhatnak nyugodtan, nem fogják elérni céljukat - fogalmazott az államfõ. Az RMDSZ üdvözli, hogy az új alkotmány arra kis kitér majd, hogy Románia fejlesztési régiókból áll - reagált Bãsescu kijelentésére a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. Mindig szorgalmaztuk a regionális felosztás felülvizsgálatát, ezzel kapcsolatban törvénytervezetet nyújtottunk be a parlamentben, és várjuk, hogy többi párt is foglaljon állást ezzel kapcsolatban. Ráadásul a nemrég aláírt koalíciós megállapodásban is szerepel, hogy újra kell gondolnunk a gazdasági régiókat - mondta Borbély. Bãsescu arról is beszélt Kovásznán, hogy támogatja a Cseke Attila egészségügyi miniszter által beindított kórház-átszervezési programot. Az egészségügyi reformoknak azonban nem kell itt megállniuk, folytatni kell a rendszer átalakítását - hangsúlyozta az elnök. Az elmúlt három évben az államfõ gyakran ellátogatott Kovásznára, 2008-ban egyhetes pihenõszabadságát is ott töltötte a feleségével. A villát, ahol az államfõ megszáll a nyolcvanas években építették Nicolae Ceauºescu számára, az egykori diktátor azonban mindössze egy éjszakát töltött benne. Krónika (Kolozsvár) 2011. április 18.�?nnep és hétköznapok �?rköbölkútonBõ százhatvan esztendõt fiatalodott �?rköbölkút az elmúlt szombat kora délutánján. Igaz, csak néhány órára élhették meg az ott lévõk a csodát, amit Rákóczi Lajos tanár teremtett az õsöket, értékeinket feledni nem akarók számára. A szájhagyomány szerint a drótos tót eltévelyedésének falujában a hajdani huszártoborzó hangulata ismét belengte a barackvirággal ékesített völgyet. Székelyföld, az �?rmellék, Hajdú-Bihar megye hagyományõrzõ huszárjai peckesen ülték meg a prüszkölõ paripákat, pedig igencsak ficánkoltak a kora tavaszi napsütésben. Miután a tábori szekérrel kísért huszárcsapat Szentjobb irányából érkezve felsorakozott az iskolaudvar magaslatán, a Székelyhídi Férfikórus szívét-lelkét beleadva énekelte a Szózatot, a domboldalakon csapódva remegett az érces férfihang. Rákóczi régi ígérete volt egy szoborpark kialakítása �?rköbölkúton, a kopjafa és emléktáblák sorát ez alkalommal Vasvári Pálnak, a szabadságharc õrnagyának mellszoboravatása bõvítette. A helybeli iskola diákjainak szavalatait követõen Meleg Vilmos színmûvész teremtett versmondásával hangulatot. Jelen volt Szilágyi Mátyás Magyarország kolozsvári fõkonzulja, aki üdvözölte a Szent korona egykori õrzõfalujának lakosságát, buzdított a magyar-magyar összefogásra, fontosnak tartva a románokkal való megbékélést is. Ekként gondolkodott Vasvári is, aki forradalmi idealista politikus lévén a népek közötti testvériséget komolyan vallotta - hangsúlyozta a fõkonzul. Gavrucza Tibor megyei tanácsos így fogalmazott: szívbõl jövõ köszönet azoknak, akik emléket állítanak, mert minden rögöt meg kell óvnunk, hisz ami ma még létezõ, holnapra már elorozhatják tõlünk. Mielõtt felolvasták az RMDSZ elnökének, Kelemen Hunornak az esemény kapcsán megfogalmazott gondolatait, Szilágyi Mátyás, Gavrucza Tibor, valamint az alkotó Szabó István leleplezték Vasvári Pál fából készült szobrát, majd Czondi István helybéli lelkipásztor megáldotta az alkotást. A házigazda, aki egyben a Pro �?rköbölkút Egyesület elnöke is, méltatta Vasvári érdemeit, akinek köszönhetõen sikeresen hajtották végre az érköbölkúti toborzást. Szót ejtett a huszárok mindenkori hû társáról, a lóról is, imigyen vezetve fel az eseménysor folytatását jelentõ lószobor leleplezését. Amint elmondta, tudomása szerint szerte Európában az érköbölkúti a második olyan szobor, amely magának a lónak állít emléket. A Vasvári szobornál már beszédet mondó Papp Gyula nyugalmazott ezredes arról a spirituális kapcsolatról szólt, amely évezredek során kialakult az ember és a ló között. Van vizük s orvosuk Bármennyire is érkeztek illusztris vendégek az ünnepségre, a falubeliek közül viszonylag kevesen szakítottak idõt a közös együttlétre. A falu ügyes-bajos dolgainak intézését Gõdér Attila tanácsossal közösen vállaló Kaszoni Elek helyi RMDSZ alelnököt otthonában kerestük fel, hogy beszéljen az ott élõk mindennapjairól. Elmondta, sikerült a faluban a vízhálózat kiépítését megoldaniuk. Legalább ekkora eredménynek számít az �?rolaszi irányába vezetõ bekötõút leaszfaltozása. A falu központjában ottjártunkkor még érzett a friss bitumen szaga, alig néhány napja aszfaltoztak le egy 280 méter hosszúságú utcát. A 11,5 kilométer össz-utcahossz szinte teljesen kövezett, ígéretet kaptak, hogy az idén mintegy száz teherautónyi kavicsot terítenek �?rköbölkúton. �?römmel újságolja vendéglátóm, hogy az orvosi ellátás akadozása a közeljövõben megszûnik, találtak egy olyan háziorvost, aki hajlandó a faluba költözni. Megoldásra váró feladatok is akadnak bõven, a kultúrház nem rendelkezik fõzõhelyiséggel, pedig faluhelyen lakodalmak idején ez elég nagy hiányosság. A település régmúlt dicsõségérõl árulkodik a szép formátumú községháza, aminek beomlott tetõzete nem sok jót sejtet. Mindezt Kaszoni is jól tudja, és azon van, hogy mentsék a még menthetõt, szebbé tegyék e nagy múltú települést. Csak anyagi gyarapodás Czondi István lelkipásztor két évtizede pásztorolja a hatszáz lelkesre apadt gyülekezetet. Szolgálata kezdetén még nyolcszáznál is többen voltak reformátusok. A háromszázötven fõs roma lakosság az olcsóbb szertartási költségek okán a fancsikai ortodoxoknál keresztelkedik, de elõfordul, hogy a tiszteletes úr is beszolgál temetések alkalmával a roma kolónián. Czondi statisztikai adatokkal is szolgált, az idén már hét alkalommal hirdetett gyászt a harang, miközben keresztelés nem volt. Az elmúlt esztendõben nem házasodott senki, a tavalyi kilenccel szemben az idén csak öt fiatal fog konfirmálni. Ha emberanyag szempontjából nem túl fényes is a jövendõ, anyagiakban lépésrõl-lépésre gyarapodnak, van mit felmutatniuk. Jó két esztendeje a közel fél évszázadon át megrepedten álló harangot újjáöntették, így immár három harang szól. �?szre elkészül a ravatalozó is, a pénz egy részét a közösség állja, de kétkezi munkával is segítenek a hívek. Cseke Attila miniszter közbenjárására harmincezer lejt kaptak a temetkezési hely munkálatainak elkezdéséhez. Már megnyúltak az árnyak, mire a dimbes-dombos faluból kivezetõ kanyargós kaptatón túljutottunk, magunk mögött hagyva a lassan morzsolódó, még érintetlen magyar közösséget. biharmegye.ro 2011. április 20.Cseke Attilát feljelentettékCseke Attila egészségügyi miniszter ellen panaszt nyújtott be a legfelsõbb ügyészségen az Állampolgárokat az Állam Visszaéléseitõl Védõ Alapítvány (FACIAS), kérve, hogy a kormány érvénytelenítse a 2011/345-ös kormányhatározatot, amelynek értelmében felszámoltak 67 kórházat. A FACIAS április 19-én, a Legfelsõbb Ítélõ- és Semmítõszék melletti ügyészségen bûnvádi panaszt emelt Cseke Attila egészségügyi miniszter ellen közérdek elleni és a lakosság érdekei elleni hivatali visszaélés miatt. A legfelsõbb bíróság melletti ügyészség sajtóosztálya kedden a MEDIAFAX-nak megerõsítette, hogy iktatták a FACIAS Cseke Attila ellen benyújtott panaszát. Ugyanakkor a FACIAS kérte a kormányt, hogy érvénytelenítse a 2011/345-ös kormányhatározatot, amelynek értelmében felszámoltak 67, a helyi hatóságok alárendeltségébe tartozó egészségügyi intézményt. A beadványban azt állítják, az egészségügyi intézmények felszámolására vonatkozó javaslatnak a helyi hatóságoktól kellett volna érkeznie (a prefektúráról vagy a megyei tanácstól), és utólag kellett volna jóváhagynia azt az Egészségügyi Minisztériumnak, a kormány csak ezt követõen dönthetett volna a felszámolásról vagy a rendeltetés megváltoztatásáról. A FACIAS azzal érvel, hogy a 2011/212-es, illetve a 2011/345-ös kormányhatározatok indoklásában nem esik szó arról, hogy az intézmények bezárása milyen következményekkel jár a helyi közösségre nézve. Így olyan súlyos gondok adódtak, hogy a tutovai krónikus betegeket kezelõ kórházat felszámolták, pedig az volt az egyetlen olyan intézmény a térségben, vagy a Bãneasa egészségügyi központ pácienseit 400 kilométeres távolságra szállították, nem beszélve a kórházban felejtett páciensekrõl, vagy a nem megfelelõen felszerelt mentõautókkal történt betegszállításról, ecseteli a FACIAS. Azt állítják továbbá, hogy az öregotthonokká való átalakítás sérti a helyi autonómia elvét. Szerintük idõt kellett volna hagyni a helyi hatóságoknak, hogy felmérjék, a helyi közösségnek mire van szüksége leginkább, bölcsõdére, óvodára, iskolára vagy öregotthonra. A szervezet kéri a bûnvádi eljárás beindítását Cseke Attila egészségügyi miniszter ellen. Követelik továbbá a 2011/345-ös kormányhatározat érvénytelenítését. Április elsejétõl 67 kórházat bezártak, az Egészségügyi Minisztérium javasolta azok átalakítását öregotthonokká. Az egészségügyi intézmények alkalmazottai választhattak, hogy más kórházban folytatják-e a munkát, vagy az átalakított intézményekben maradnak. nyugatijelen.com Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
