Nem sikerült Gheorghe Funarnak a Közterület Fenntartó Vállalat bekebelezésére irányuló törekvése Kolozsváron a decemberi tanácsülésen. A múlt heti ülésén Funar fenyegetőzései és megfélemlítési kísérletei ellenére a többség a törvénytelen döntés ellen szavazott. Egyelőre tehát megmaradt a Közterület Fenntartó Vállalat függetlensége. Közben Gheorghe Funar teljesen szabálytalanul felmentette tisztségéből a vállalat igazgatóját, Mircea Corches mérnököt. Funar közleményben értesítette Grigore Zanc prefektust a tanácsülésen történtekről, durván meghamisítva a valóságot. A Közterület Fenntartó Vállalat igazgatótanácsa tagjainak, Bogdan Cerghizannak és Boros Jánosnak, valamint a január 25-i ülést vezető Eckstein-Kovács Péternek tanácsosi minőségükből való felmentését igényelte, mert a törvényesség pártjára álltak. /(németh): Egyelőre marad a Közterület Fenntartó Vállalat, de Funar Boros János, Bogdan Cerghizan és Eckstein-Kovács Péter tanácsosi mandátumának felfüggesztésését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
1996. január 31.
A kormány vezető pártja, az RTDP kemény hangú közleményben ítélte el a koalíciós partner, a Gheorghe Funar vezette RNEP magatartását, és szóvivője útján értésre adta: nincs kizárva egy olyan kormányalakítás, amelyben az utóbbihoz tartozó miniszterek elvesztik tárcáikat. Az RTDP reagálását egyrészt Gheorghe Funar Iliescuhoz intézett levele, másrészt a kormányban részt vevő RNEP-miniszterek magatartása váltotta ki. A mostani RTDP-közlemény "nem óhajtja kommentálni" a Funar által Iliescu elnökhöz intézett kérést, hogy folyamatosan tájékoztassák a Magyarországgal kötendő szerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról és ily módon maga is részt vegyen a szerződés megszövegezésében, de hangsúlyozza, hogy Funar kompetenciája az ügyben "csekély" - viszont "nyilvánvaló, hogy ily módon meg akarja szerezni az ellenőrzést még egy minisztérium fölött". A közlemény szerint "Valójában az RNEP a félelem stratégiáját alkalmazza, hogy megpróbáljon a nemzet megmentőjeként fellépni és ily módon szerezzen olyan legitimitást, amelyet másképp nem tud elérni. Azzal a kísérlettel, hogy feszültséget keltsen Erdélyben, és hogy az RMDSZ-szel kötött titkos szövetséggel vádolja az RTDP-t, az RNEP választási tőkére kíván szert tenni: ez Funar úr harcias kirohanásainak magyarázata." /Feszültség a kormánypártok között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31/
1996. február 17.
Gheorghe Funar polgármester, a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt elnöke febr. 17-én kiadott újabb nyilatkozatában ismét támadta a román-magyar alapszerződésről folyó tárgyalásokat. A dokumentum aláírása csak feltételekkel képzelhető el a pártelnök szerint, akinek jelenlétét azonban nem igényelték a kormány vezető pártja, az RTDP és az RNEP között este lezajlott megbeszélésen. Funar többek között azt követelte, hogy Magyarország ,,ismerje be a bécsi diktátum után Románia területén elkövetett atrocitásait", "szüntesse be a Románia és a világ minden részén élő románok elleni külpolitikai akcióit" és "mondjon le a Románia belügyeibe való beavatkozásról, az RMDSZ tevékenységének koordinálásáról és pénzeléséről". A pártelnök Melescanu külügyminisztert is támadta. Funar javasolta, hogy a román-magyar dokumentumokat terjesszék népszavazás elé. /Az alapszerződés egységpártos feltételei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
1996. február 21.
A helyi önkormányzatok működését a helyi közigazgatási 1991/69. számú törvény szabályozza. A prefektúra felügyelete alá vonja az önrendelkezési területeket, a prefektus felülbírálja a választott testületek döntéseit. Az RMDSZ-en belül megalakult az Országos Önkormányzati Tanács, azonban az adott törvény keretei között kevés eredményt érhetnek el. Néhány város helyzetét ismerhetjük meg. Marosvásárhelyen a 25 városi tanácsosból 14 RMDSZ-es. Az RMDSZ-frakció jól működik, azonban munkájukba nem sikerült bevonni Nagy Győző polgármestert. A kétnyelvű utcatáblákat még mindig nem sikerült kirakni, a polgármesteri hivatalban csak románul jelennek meg a feliratok. Csíkszeredában a helyi tanács és a polgármesteri hivatal összehangoltan működik. Létrehozták a szociális konyhát, a Gyermekmentő Intézetet. Sepsiszentgyörgy 23 tagú tanácsából 18-an az RMDSZ listájáról kerültek be. A pénzügyi autonómia hiányzik. Albert Álmos polgármester újraindul a következő választáson. Szatmárnémetiben a 25 tagú városi tanácsból 11 RMDSZ-es. Az RMDSZ-frakció meg tudta akadályozni a hátrányos törvények elfogadását. A legfőbb eredmény az, mondta Zeng László, az RMDSZ-frakció vezetője, hogy sikerült elfogadtatni jelenlétüket. Nagyváradon a helyi önrendelkezés nem működik, a prefektus nem fogadja el a városi tanács döntéseit. Kolozsváron Gheorghe Funar pártelnök-polgármester tettei uralják a híreket. Amikor a tanácstagok a funari döntés ellen szavaznak, nevüket közreadják a helyi román sajtóban, kipellengérezve őket. A tanács 31 tagjából heten RMDSZ-esek. Többször sikerült megakadályozniuk szabálytalanságokat. Brassóban a 31 tagú városi tanácsba hárman az RMDSZ színeiben jutotta be. A háromnyelvű utcaneveket hiába javasolták, mert azt a kormánypártiak elutasították. Aradon a 31 tagú testületből négyen RMDSZ-esek, sikerült elérniük, hogy a tanács határozatait a nemzetiségek nyelvén is kinyomtatják. /Simon Judit: Koldus önkormányzatok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./
1996. március 1.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a bukaresti Jurnalul National napilap márc. 1-jei számában megjelent interjújában támadta Alfred Moses amerikai nagykövetet, amiért elítélte a szélsőséges pártokat. Arról, hogy az RMDSZ megünnepli a honfoglalás millecentenáriumát, Funar kijelentette: "Romániában nincsenek magyarok. Csak Magyarországon vannak, ebben a szomszédos, ezer éve barátságtalan országban. Másrészt a magyarok bejövetele és letelepedése a Balaton körül nem 1100 éve történt, még ezer év sem telt el bejövetelük óta. Kolozsváron a románok, beleértve a magyar etnikumúakat is, december 1-jét ünneplik, Romániának, annak az államnak a nemzeti ünnepét, amelynek kenyerét eszik. Nekünk, románoknak március 15. rossz emlékű nap, az 1848-as forradalom idején megölt több mint 40 ezer románra és a magyar megszállók, az Európába ezer évvel ezelőtt érkezett hordák leszármazottai által felégetett 230 román falura emlékeztet." /Népszava, márc. 2./ Funar közleményt adott ki: Kolozsvár Polgármesteri Hivatala március 15-én ünnepi gyűlést rendez, amelyen az 1848-as forradalom vezéreiről és a hódítók által meggyilkolt több tízezer románról emlékeznek meg. Ez alkalommal az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen emléktáblát helyeznek el, amely román és angol nyelven hirdeti: Itt szálltak meg 1848-49-ben a román forradalom nagy személyiségei, George Baritiu és Nicolae Balcescu. Továbbá, hogy a román nép szent eszményei váltották ki a magyar nemesek véres megtorlásait, amelyeknek 40 000 román esett áldozatául, 230 falut felgyújtottak és megsemmisítettek. /Amíg Bukarestben a román-magyar megbékélésen ügyködnek, Kolozsváron készítik az újabb etnikai konfliktust. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
1996. március 4.
Márc. 15-én Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a kolozsvári Petőfi Sándor emléképület homlokzatára táblát kíván elhelyezni, a Romania Libera szerint ezzel a felirattal: "A románok szentséges eszményeinek szorgalmazása robbantotta ki a magyar nemesek által vezetett ama véres megtorlást, amelyben 40 ezer románt gyilkoltak le, 230 falut perzseltek és dúltak fel." /Népszava, márc. 4./
1996. március 5.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nem elégedett meg azzal, hogy újabb "emléktáblát" kíván elhelyezni a kolozsvári Petőfi-emlékház falára, hanem egy minden eddiginél élesebb hangú, Iliescu elnökhöz intézett levelében követelte a román-magyar tárgyalások azonnali felfüggesztését mindaddig, amíg nem teljesítik az általa megfogalmazott feltételeket. Funar "megfelelő intézkedéseket" követelt annak érdekében, hogy idén márc. 15-én ne engedjék, hogy "a románokat megalázzák azoknak a leszármazottai, akik ezer évvel ezelőtt rázúdultak Európára". Megismételte az utóbbi napokban állandóan hangoztatott kijelentését, miszerint márc. 15-e a románok számára gyásznap, mert szerinte 1848-ban a magyarok megöltek 40 ezer románt. Hozzáfűzte, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárok szabadon ünnepelhetik Magyarország bármelyik ünnepét - Magyarország területén, "mivel a határok nyitva állnak, és az anyaország kijelenti, hogy várja őket látogatóba és repatriálásra." Megvádolta Magyarországot és az RMDSZ-t is: "a Magyarország és a magyar diaszpóra által fenntartott és pénzelt RMDSZ"-t azzal vádolta hogy "illegálisan magyar parlamentet és kormányt alakított Románia területén", bizottságot hozott létre, hogy Erdélyt külön integrálhassa Európába - Románia kárára. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy márc. 2-én kinyilvánította az autonómiát, félkatonai szervezkedést és titkosszolgálatot szervezett. Funar szerint csak akkor lehet tárgyalni, ha Magyarország megszüntet minden "magyar" akciót Romániában, az RMDSZ felszámolja az "illegálisan létrehozott parlamentet és kormányt", továbbá kijelenti, hogy ellenzi az ET 1201-es ajánlását, elítéli az autonómiát, állást foglalnak amellett, hogy Romániában csak a románt lehet hivatalosan használni, stb. Funar követelte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI készítsen jelentést a Budapestről pénzelt RMDSZ-akciókról, továbbá felszólította a román pártokat, hogy hozzá hasonlóan fogalmazzák meg követelményeiket, addig Iliescu fagyasszon be minden tárgyalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1996. március 6.
Két párt egyetlen "programja" a nacionalista uszítás. Egyiknek sincs ideológiája. Az egyik a Román Nemzeti Egységpárt, amely 1990. márc. 15-én alakult meg, alapító elnöke Radu Ceontea, akit 1992-ben Gheorghe Funar váltott fel. Az 1992-es választás alapján 30 képviselője és 14 szenátora volt. A másik az 1991. jún. 20-án bejegyzett Nagy-Románia Párt /1992-ben 420 ezer szavazattal 16 képviselőt és 4 szenátort juttatott be a parlamentbe/, amelyet egyszemélyes pártnak is neveznek elnöke, Corneliu Vadim Tudor elnök miatt. Ebbe a pártba a lecsúszott, későn észbekapott szekusok és pártaktivisták léptek be, továbbá a politikai lumpenrétegek. Ennek a két szélsőséges pártnak a létrehozásában a legfőbb vétkes az egykori Megmentési Front, a kormánypárt, mert a ki nem mondható igék kimondására alakították meg őket. /Vajnovszky Kázmér: A nacionalizmus vadhajtásai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./
1996. március 11.
Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója márc. 11-én fogadta a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ küldöttségét. A találkozót Gheorghe Funar pártelnök kezdeményezte, azzal a céllal, hogy felhívja az SRI figyelmét az RMDSZ "államellenes cselekedeteire", számolt be a találkozóról a bukaresti rádió. A rádió nem számolt be arról, hogy miben álltak ezek a vádak. A Romania Libera beszámolt arról, hogy az RNEP éles támadást indított Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus ellen, akiről azt állították, hogy "károsan passzív az RMDSZ románellenes akcióival szemben", eltűri az RMDSZ városi tanácsosainak túlkapásait, elnézte az amerikai nagykövet és az RMDSZ "összeesküvését" Funar ellen. /Gyarmath János: Funarék a hírszerzésnél. = Magyar Nemzet, márc. 12./ Virgil Magureanu megnyugtatta az RNEP küldöttségét, hogy az SRI ura a helyzetnek, rendelkeznek a magyar ünnepségek részletes naptárával, a hírszerzésnek tudomása van arról, hogy Erdély-szerte sok helyen elhangzik a magyar himnusz, sok helyen kitűzik a magyar zászlót, de leszögezte: ezzel együtt a márc. 15-i ünnepségek nem veszélyeztetik Románia nemzetbiztonságát. /Új Magyarország, márc. 13./ Magureanu kifejtette: a hírszerzés rajta tartja a szemét a magyar irredentákon és revizionistákon, ellenőrzi minden lépésüket. /Magyar Hírlap, márc. 13./
1996. március 14.
A magyarokat Románia albérlőinek nevezte Gheorghe Funar pártelnök. Szerinte a magyarok nem ünnepelhetik meg Romániában márc. 15-ét és a honfoglalás 1100. évfordulóját. Funar szerint a magyarok a Balaton körül telepedtek meg ezer évvel ezelőtt, ezért az eseményt a magyar pusztán kellene megünnepelni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./
1996. március 14.
Gheorghe Funar márc. 14-én Kolozsváron a belváros magyar emléktábláit fellobogóztatta román zászlókkal, majd feltetette a volt Biasini Szálló épületére a beígért táblát, amely a polgármesteri hivatal indítványára a korábbihoz viszonyítva legalább nyolcszoros méretben hirdeti Baritiu és Balcescu érdemeit - és a magyarok kellőképpen túlértékelt "véres tetteit". A képviselőházban Petre Turlea független képviselő tiltakozott az ellen, hogy "egy más állam történelmének eseményeiről" román területen emlékezzenek meg. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi megemlékezéseit "revizionista gyűlésnek" minősítette, és bejelentette, hogy ugyanott fogja bemutatni Hamis magyar mártírok román földön című művét. Maros megyében Gabriel Tiru prefektus, az RNEP tagja közleményben büntetés terhe alatt figyelmeztette a polgármestereket, a tanácsosokat és az iskolaigazgatókat, hogy nem szervezhető az iskolákban március 15-i megemlékezés. /Felkerült az emléktábla - nacionalista feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
1996. március 14.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 14-i ülésén elemezte a Csíkszeredában tartott legutóbbi SZKT-ülés utáni politikai helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség márc. 20-án találkozik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával, melyen jelen lesz Markó Béla elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Megbízták Birtalan József gazdasági igazgatót, hogy készítse elő a Szőcs Géza-üggyel kapcsolatos dokumentum-csomagot és adja át az Ellenőrző Bizottságnak. Az Ügyvezető Elnökség levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a márc. 15-én Gheorghe Funar polgármester által Kolozsváron felavatott emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40 000 román áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. Az Ügyvezető Elnökség fogadta Lábody László címzetes államtitkárt, a HTMH elnökét, akik megszakították útjukat Kolozsváron, kölcsönösen tájékoztatták egymást a politikai helyzetről, az alapszerződés szakértői tanácskozásainak eredményéről, majd továbbutaztak Sepsiszentgyörgyre, a márc. 15-i ünnepségekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 740. sz./
1996. március 14.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és tanácsosai nevében Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, városi tanácsos nyílt levélben fordult Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, kérve, éljen törvényes jogával, s akadályozza meg Gheorghe Funart, hogy újabb törvénytelenséget kövessen el azzal, hogy a tanács megkérdezése nélkül újabb emléktáblát helyezzen el, mégpedig márc. 15-én, a Petőfi-emlékházra. Nemcsak törvénytelenségről van szó, hanem történelemhamisításról is, ezáltal magyarellenes uszításról, provokációról, melynek célja interetnikus összecsapás előidézése Kolozsváron. A prefektus, mint eddig annyiszor, nem vette tudomásul a tiltakozást. Emellett Funar erre a rendezvényre meghívta Cofariu Mihailát is, Hodákról. Cofariu az 1990-es marosvásárhelyi tragikus események egyik szereplője. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
1996. március 20.
Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke arra kérte a képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottságának elnökét, Gheorghe Branzei képviselőt, hogy indítványozza az RMDSZ államkasszából történő finanszírozásának befagyasztását az 1996-os költségvetésben. Kérését Gheorghe Funar azzal indokolta, hogy az RMDSZ csak románellenes tevékenységre és az önálló Erdély létrehozására törekszik. A pártelnök érvei: 1. ha az RMDSZ bizonyítottan politikai pártnak határozza meg önmagát, ne kapjon az állami költségvetésből, a többi párttól eltérően; 2. ha az RMDSZ magát egyaránt szövetségnek is és pártnak is tartja, akkor ne kaphasson többet pénzt a Nemzeti Kisebbségi Tanácstól, amíg nem számol el az eddig juttatott pénzekről; 3. ne jusson több állami költségvetési pénz annak az RMDSZ-nek, amely az eddig - "itthonról, Magyarországról és külföldről" - kapott támogatásait az egységes román nemzeti állam ellen fordította. /RMDSZ ? pénz nélkül? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
1996. március 21.
Gheorghe Funar, az RNEP elnöke márc. 21-én újabb nyilatkozatot tett közzé, melyben támadta az elfogadott párttörvény azon cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek etnikai alapon pártot alapítsanak. Bejelentette, hogy az RNEP az alkotmánybírósághoz fordul, és kérni fogja ezen cikkely megsemmisítését. /Új Magyarország, márc. 22./
1996. március 23.
Gheorghe Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a kolozsvári polgármesteri hivatal faxgépéről küldte szét a legújabb RNEP-nyilatkozatot. Csak a cigányok és a magyarok számára nyújt lehetőséget a párttörvény, hogy etnikai pártot hozzanak létre, mivel más nemzeti kisebbségek nem tudnak összetoborozni 10 000 tagot - ezzel érvelt nyilatkozatában Funar amellett, hogy az Alkotmánybíróság törölje az etnikai pártszervezést megengedő szakaszokat. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az RTDP, az RDK, a DP és az RMDSZ között titkos szerződés létezik, amelynek alapján az RMDSZ elérte céljait az oktatásban és a helyi közigazgatásban. És el fogja érni a magyar autonóm területek törvényesítését és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé való nyilvánítását az egész országban - jövendölte Funar. /RNEP-visszhang a párttörvényre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
1996. március 30.
A román CSOP Gallup február végén készült közvélemény-kutatása szerint az ellenzéki Román Demokratikus Konvencióra szavazna a választók 26,5 %-a, ezzel először került a lista élére, megelőzve a hatalmon levő vezető kormánypártot, amely 18,8 %-ot kapna. A szélsőséges pártok is előretörtek, a Gallup szerint a Nagy-Románia Párt 6,7, a Szocialista Munkapárt 7,3 2%-ot kapna, viszont az RMDSZ tartja a 7,2 %-ot, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, márc. 30./ Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsőséges pártok Romániában, a megkérdezettek 37,5 százaléka felelt igennel, s közülük 39,1 százalék az RMDSZ-t nevezte meg ilyen értelemben, 32,6 százalék a Corneliu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Pártot, 12,2 százalék a Gheorghe Funar nevével fémjelzett RNEP-et, 8 százalék a Szocialista Munkapártot említette. /Felmérés: élen a Konvenció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1996. április 2.
Liviu Medrea, az RNEP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, akit pártja juttatott alprefektusi tisztségbe, elhatározta, hogy követi Cornel Brahan példáját: átiratkozik az RTDP-be - írta a Mesagerul Transilvan. Sokan úgy tudják, hogy Gheorghe Funar útmutatására Liviu Medrea fogalmazta eddig az RMDSZ-t elítélő rendkívül durva hangú közleményeket. Most pedig a helyezkedő politikusok igyekeznek idejében lelépni a süllyedő hajóról. /Az alprefektus is átigazol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1996. április 12.
Traian Chebeleu, az államfő szóvivője heti sajtóértekezletén cáfolta, hogy Iliescu elnök és Adrian Nastase, a képviselőház elnöke eltérően vélekedne a román-magyar alapszerződéssel, az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a dokumentumban történő említésével kapcsolatban. Míg az államfő sajtónyilatkozataiban kizárta az 1201-es ajánlás említését, Nastase értelmezést tartott ehhez szükségesnek. Chebeleu szerint az is megfelel, ha az ajánlásra nem utal az alapszerződés, és az is, ha utal rá, de leszögezte, hogy ez nem értelmezhető az etnikai alapú autonómia engedélyezéseként. Elfogadhatatlan viszont - mondta a nagykövet - Magyarország arra irányuló törekvése, hogy az 1201-es ajánlást kiegészítő értelmezés nélkül foglalják bele a szerződésbe, ami - mint a szlovák-magyar szerződés sorsa mutatja - kétértelműségekre vagy egyoldalú értelmezésekre vezethetne, s ez nemkívánatos mértékűvé válhatna. - Gheorghe Tinca védelmi miniszter minapi megjegyzése, amely szerint Magyarország vagy más országok korábbi felvétele a NATO-ba fegyverkezési versenyre vezetne a térségben, a szóvivő szerint megfelel Iliescu elnök múlt heti nyilatkozatának, amely szerint feszültségeket eredményezne, ha a NATO-ba egyenként vagy kis csoportokban vennék fel a térségből az országokat. Másfelől sajnálatosnak nevezte Traian Chebeleu, hogy a román sajtó "összefüggéseiből kiragadva" nagy figyelmet szentelt Cioflina hadtesttábornok, vezérkari főnök egy hipotetikus kérdésre adott válaszának, amely a NATO-n kívüli katonai összefogás lehetőségét említette a térségben. Chebeleu ismételten megerősítette Bukarest NATO-integrációs szándékát. A szóvivő szerint Gheorghe Funar legutóbbi, Tom Lantos amerikai képviselőt ,,a magyar irredentizmus zsoldosaként" becsmérlő nyilatkozata nem érdemel figyelmet, hiszen az RNEP elnökének álláspontját - úgymond - jobbára saját pártja sem osztja. /Iliescu szóvivője cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
1996. április 19.
Felhívást intézett a szenátushoz Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke. Szerinte az április 22-i titkos ülés, amelyen C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséről döntenek, már startból a demokrácia és a többpártrendszer, egy román szenátor és pártelnök, Románia elnökjelöltje ellen irányzott csapás, mégpedig külföldi útmutatásra. Funar kifogásolta, hogy a szenátus a román adófizetők pénzén az országban és főleg külföldön az egységes román nemzetállam és a román nép érdekei ellen harcoló RMDSZ-képviselők mentelmi jogát még nem függesztette föl. Funar szerint mindazok, akik C. V. T. meghallgatása előtt kijelentették, hogy mentelmi jogának felfüggesztésére szavaznak, az RMDSZ, Magyarország és a magyar irredentizmus malmára hajtják a vizet. /Egységpárti felhívás a szenátushoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
1996. május 1.
Az elmúlt években többször felmerült a Romániában élő nem románok lojalitásának kérdése. Gheorghe Funar azt erőltette, hogy az államigazgatásban dolgozó magyarok írjanak alá egy, a román állam iránti lojalitási nyilatkozatot és tegyenek a román nyelv és alkotmány ismeretét tükröző vizsgát. Az agyonhallgatott 1945-ös nemzetiségi statútum viszont kimondja: "Bármelyik szolgálati ághoz tartozó közhivatalnok" nem kényszeríthető román nyelvvizsgára. Ennek ellenére kérik többen a lojalitást a nemzeti kisebbségektől. A lojalitás, amennyiben többet feltételez, mint a jogkövetésben megnyilvánuló törvénytisztelet, antidemokratikus és diszkriminatív követelmény. Azért sem lehet lojalitási nyilatkozatot megkövetelni, mert "megléte esetén egy olyan bűnösségi vélelmet állítana fel, amely eredetileg egy államellenes magatartást feltételez, amit csak egy lojalitási nyilatkozattal lehet kivédeni." /Tamás Sándor: Néhány gondolat a lojalitásról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./
1996. július 13.
Júl. 13-án Kolozsváron zárt ajtók mögött ülésezett a Román Nemzeti Párt /RNP/ országos tanácsa. Döntöttek az államelnök-jelöltről, az őszi országos választáson Gheorghe Funar, az RNP elnöke lesz a párt jelöltje. Funar legyőzte a párton belül a két ellenjelöltet, Valeriu Tabara mezőgazdasági minisztert és Teodor Ardeleanu szenátort. A tanács megerősítette a kormánykoalíciós jegyzőkönyvet. A kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja és az RNP júl. 12-én írta alá a koalíciós jegyzőkönyvet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ A szélsőséges RNP tehát a kormánykoalíció tagja marad.
1996. július 20.
Az amerikai kongresszus úgy döntött, hogy állandó jelleggel megadja Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök sietett kijelenteni: elégtétel számára, hogy az általa vezetett kormány időszakában sikerült ez a teljesítmény. Gheorghe Funar a tőle megszokott módon nyilatkozott: ez a román diplomácia, a vezető kormánypárt-RNEP-képviselőkből álló kormány, valamint az amerikai román közösségek sikeréről tanúskodik. /Krilek Sándor: Egy döntés - sokféle értékelés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 20./
1996. július 23.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a szélsőséges RNEP elnöke kijelentette, hogy minden erővel meg kell akadályozni az RMDSZ elnökjelölt-állítását, mert Frunda György személyében a magyarok "a román nép segítségével és pénzén a leendő Autonóm Erdély elnökségének" vezetőjét kívánják megválasztani. - A kormányhű lapok - a Vocea Romaniei, a Curierul National - szokatlanul heves támadást intéztek júl. 22-i számukban a III. Magyar Református Világtalálkozó tervezett erdélyi megtartása ellen. A Vocea Romaniei igazgatója, D. D. Rujan "1100 év után a magyarok erdélyi honfoglalásra készülnek" címen intézett kirohanást a találkozó ellen. /Új Magyarország, júl. 23./
1996. augusztus 16.
Iliescu elnök az Adevarulnak nyilatkozott: szerinte az ET 1201-es ajánlása nem került be az alapszerződés szövegébe, csupán annak függelékében szerepel. "Mi nem változtattuk meg álláspontunkat." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ Gheorghe Funar, a kisebbik kormánypárt elnöke közleményében kifejtette, hogy az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben. Szerinte a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. A gyors aláírást ellenzi a legjelentősebb ellenzéki tömörülés, a Liberális Párt is, mondván: "a kiszámíthatatlan következményekkel járható "dokumentumról nem dönthet a leköszönés előtt álló kormány. /Magyar Hírlap, aug. 17./
1996. augusztus 16.
Iliescu elnök az Adevarulnak nyilatkozott: szerinte az ET 1201-es ajánlása nem került be az alapszerződés szövegébe, csupán annak függelékében szerepel. "Mi nem változtattuk meg álláspontunkat." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ Gheorghe Funar, a kisebbik kormánypárt elnöke közleményében kifejtette, hogy az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben. Szerinte a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. A gyors aláírást ellenzi a legjelentősebb ellenzéki tömörülés, a Liberális Párt is, mondván: "a kiszámíthtatlan következményekkel járható "dokumentumról nem dönthet a leköszönés előtt álló kormány. /Magyar Hírlap, aug. 17./
1996. szeptember 2.
Százpontos választási programot hirdetett meg Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a Nagyvárad melletti Félixfürdőn tartott elnökválasztási kampányrendezvényén. Funar kiemelten foglalkozott a magyar veszély elhárításával, ígérte, hogy helyreállítja a Székelyföldről elűzött románok jogait, betiltja a románellenes tevékenységet jelentő pártokat. A rádió helyszíni közvetítésben sugározta, ahogyan Funar felolvasta százpontos programját. /Magyar Hírlap, szept. 2./
1996. szeptember 10.
Gheorghe Funar polgármester szept. 9-én az Egyesült Államokba utazott. Megállapította, hogy a külföldön dolgozó román diplomaták nem kapták meg az alapszerződés szövegét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1996. szeptember 25.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szept. 25-i bukaresti sajtóértekezletén követelte, hogy a magyar-román alapszerződés ratifikációs vitáján legyen jelen Bukarestben Göncz Árpád köztársasági elnök is, hogy bocsánatot kérjen a magyar nép nevében az "egyes román területek ideiglenes megszállása során a magyarok által elkövetett atrocitásokért", illetve, hogy visszavonja azt, amit egy Erdélyről szóló könyvben írt a magyar nemzet és Erdély kapcsolatáról. /Funar sajtóértekezlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
1996. október 15.
Magyarellenes röplapokat dobáltak be okt. 13-án ismeretlen személyek Gyulafehérváron lakossági postaládákba. A röplap Göncz Árpád köztársasági elnök Erdéllyel kapcsolatos állítólagos nyilatkozatai címén támadja a magyarokat és az RMDSZ-t. Az utóbbi időben Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte, hogy Göncz Árpád vonja vissza az Erdély múltjára vonatkozó kijelentéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ A röplap az alapszerződésben szereplő 1201-es ajánlásról azt sugallja, hogy a kisebbségi jogok veszélyeztetik az ország egységét. Az uszító röplap "Göncz Árpád és a magyar revizionizmus" címmel, forrás megjelölése nélkül, de oldalszámok bejelölésével mintegy húsz sort idézet olvasható arról, hogy Erdélyt "egyetlen megbonthatatlan egységként vissza kell helyezni a magyar Szent Korona uralma alá". Az okt. 13-án végrehajtott röpcédulázást megelőzően okt. 10-én Funar egy televíziós műsorban szóról szóra így fogalmazott. Borbély László nem tartotta kizártnak, hogy Funar tv-adásának és a röplapnak valami köze van egymáshoz. Tóth Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke az Új Magyarország tudósítójának elmondta, hogy az RMDSZ feljelentést tett a megyei ügyészségen. Hitegea Fehér megyei főügyész ígéretet tett az ügy kivizsgálására. /Új Magyarország, okt. 16./ Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár okt. 15-én az MTI munkatársának elmondta, hogy minisztérium tájékozódik és - ha szükséges - megteszi a szükséges lépéseket azzal kapcsolatban, hogy Gyulafehérváron olyan röpcédulákat terjesztettek, amely Göncz Árpád köztársasági elnök állítólagos Erdéllyel kapcsolatos nyilatkozatai alapján támadta a magyarokat. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a romániai választási kampány részeként magyarellenes hangulatkeltés is megjelenik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ Bagi Gábor szerint ez nem lenne összhangban az alapszerződés aláírása utáni reménytkeltő légkörrel. /Népszabadság, okt. 16./ A röpcédulázásról beszámoló magyarországi lapok nem jelzik, hogy milyen könyvből valók az idézetek. Az idézetek Bajcsy-Zsilinszky Endre könyvében találhatók. Göncz Árpádot hamisítás szerzőnek tekinteni, ő csak fordító. Göncz Árpád fordításában jelent meg Bajcsy-Zsilinszky Endrének az eredetileg angolul írt, Svájcban kiadott könyve: Transsylvania Past and Future /Kundig, Geneve, 1944/. Magyar kiadása: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Erdély múltja és jelene /Tinódi Könyvkiadó, Budapest, 1990/. Bajcsy-Zsilinszky valóban írt Erdélynek a magyar Szent Korona uralma alá való visszatéréséről. A könyv magyar kiadásának utószava és jegyzetei Vígh Károlytól valók.
