A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. április 3.
Március 18?21. között a Csíksomlyói Passió 56 fős csoportja az egri érsek meghívására Eger városában, valamint a közeli Mikófalván vendégszerepelt. Az utóbbi helységben korábban létezett a passiójátszás hagyománya. Meghívásunk egyik célja éppen az volt, hogy az ottani emberekben kedvet keltsenek a hagyomány felújítására. Egerben a Bazilika mögötti téren mutatták be Krisztus szenvedésének történetét. /Kovács Noémi, Csíkszereda: Egerben a Csíksomlyói Passió. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./
2002. április 5.
Baricz Lajos /sz. Borzont, 1958. febr. 15./ 1990 óta a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség plébánosa. Verseit rendszeresen közölte a plébánia Harangszó című lapja, a Vasárnap című katolikus hetilap, valamint a Krisztus Világossága című folyóirat. Egyszerre két kötettel léphet olvasói elé. Ki ébreszti a Napot? /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címmel gyermekeknek szánt könyvével és Köt a gyökér /Erdélyi Pegazus Kiadó/ című kötet vallásos tárgyú verseivel. Baricz Lajos szerzői estje ápr. 6-án lesz Marosszentgyörgyön, a római katolikus plébánián. /Szerzőavatás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./ Irodalmi rendezvénynek sosem volt ekkora közönsége Maros-szentgyörgyön, mint a népszerű Baricz Lajos atya estjén. Kisdiákok, fiatalok és felnőttek mondták verseit. Baricz Lajos kifdejtette: költészetének forrásvidéke Erdély, az emberek és a szülőföld szeretete és istenhite. /M.D.: Szerzői est Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./
2002. április 20.
Hirtelen elhunyt Reizer Pál szatmári megyéspüspök /Túrterebes, 1943. jan. 6. - Szatmárnémeti, 2002. ápr. 18./. /"Caritas Christi urget nos!" - Krisztus szeretete sürget minket!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2002. április 28.
A Jézus Társasága (Jezsuita rend) kolozsvári új Lelkigyakorlatos-Hitoktatási és Képzési Központjában tartotta soros közgyűlését a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljáróinak Konferenciája. Az értekezleten megvitatták, hogyan látják a megszentelt életformát választott személyek hozzájárulását az európai gondolkodásmód tudatosításához a mai Románia körülményei között. A közgyűlés elhatározta, hogy október 24?25. között kerül sor az évi ? immár hagyományos ? országos szemináriumra a Verbiták traiani (Neamt megye) Lelkigyakorlatos Házában, melynek témája: "A megszentelt életet élő személyek elkötelezett erőfeszítése Európa újraevangélizálásában". /Fodor György, általános titkár: Szerzetesek az európai gondolkodásmódért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2002. június 2.
Hesz Márta SJC (Jézus Szíve nép-leánya) szívből fakadó írásait évek óta közölte a Vasárnap hetilap. Szívhangon /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad/ címen megjelent könyvét a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatta. /Szívhangon. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 2./
2002. június 3.
Krisztus szeretete sürget minket. Ez a jelmondata a Kolozsváron /Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 6. szám/ működő Római Katolikus Szent Mihály Caritasnak. Tevékenységük elsősorban a lelki segítségnyújtás, de nagy hangsúlyt fektetnek az orvosi, jogi, pszichológiai tanácsadásra, alkalmanként kisebb anyagi segítséget is nyújtanak. /Bors László: Caritas Christi urget nos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2002. június 10.
Falunapokat tartottak jún. 7-9-e között Gyergyóditróban. Felavatták a dél- tiroli egyházi segítséggel, a linzi Kelet-Európát segítő szervezet, illetve a Hortobágyi László nyugalmazott bécsi plébános adományából újjávarázsolt épületet. Gaál Alajos kanonok, főesperes megáldotta a nyugdíjasok klubját. Bemutatták Garda Dezső Gyergyóditró a históriában című, a gyergyószentmiklósi Mark House Kiadó és Nyomda által gondozott könyvét. A ditrói napok Gaál András festészeti tárlatával kezdődtek és a Jézus Szent Szíve-templom vasárnapi búcsújával értek véget. /Bajna György: Falunapok ajándékkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./
2002. július 12.
Júl. 2-6. között, a református és a római katolikus egyház támogatásával nyári bibliatábort szervezett Ákosfalván a helybeli, a szentbenedeki és a cserefalvi iskolások részére két hitoktató tanár, Kiss Erzsébet és Szabó Mónika. A cél az volt, hogy a gyermekek - játékok, énekek, színes történetek segítségével - jobban megismerjék a Bibliát, Jézus életét, s ezáltal hitre neveljék őket. /b. d.: Csodavilág. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./
2002. augusztus 14.
Galócáson épül az új templom, harangját aug. 15-én Tamás József püspök megszenteli. A harangokat a 2001-ben öntötte Rácz Sándor és fia Marosvásárhelyen, a maroshévízi hívek támogatásának köszönhetően. A 200 kg-os nagyharang a Szent Korona, illetve az Árpád-házi szentek tiszteletére fog állni, a 127 kg-os kisharang Jézus Szent Szívének és a Nagyasszony tiszteletére lesz szentelve. Felirata: "Őseidnek szent hitéhez légy hű, ó magyar!" Az Úr hív, közösséget akar, mert a közösségben van erő, hangoztatta Salamon József plébános, aki a további munkálatokhoz kért segítséget. /Salamon József plébános, Gyergyóhodos - Galócás: Új harangok Galócáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./
2002. szeptember 14.
Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánia tanácstermében a házigazda, Baricz Lajos plébános mutatkozott be újra szerzőként. Rövid idő leforgása alatt immár harmadik verseskönyvét tehette le az olvasók asztalára. Az Isten tenyerén című könyv egy őszinte ember vallomásai istenkeresésről, Jézus iránti szeretetről, Mária-kultuszról. /(nk): Élet és szolgálat Isten tenyerén. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./
2002. szeptember 15.
Tusnádfürdőn szept. 22-én ünnepség keretében emlékeznek arra, hogy 20 éve szentelték fel a kommunista diktatúra nehéz éveiben épített templomot, és hogy a Krisztus Világossága című folyóirat 5 éves. A folyóirat főszerkesztője Incze Dénes plébános tusnádfürdői plébános. /Évfordulók Tusnádfürfőn. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./
2002. szeptember 22.
A szatmári püspökségen újraindították a keresztény értelmiségiek fórumaként ismert Pax Romana találkozókat. A nyári szünidő utáni első vitafórumra szept. 12-én került Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. A krisztusi kisközösséekről volt szó az Egy közösség születése című videofilm közös megtekintése, valamint Kamarás István Egyházközség-építők - egyházi szociográfia című tanulmányának kapcsán. /Pax Romana találkozó Szatmárnémetiben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 22./
2002. október 3.
Az aradi minoriták központi templomának lengyel nemzetiségű plébánosa, Bogdan Adamczyk magyarul írt könyvet Ferences lelkiség címmel. Szent Ferenc kordájával (a derekán levő kötéllel) megkötötte a középkor pusztulásába rohanó kerekét. Az átívelő híd a gazdagok és a szegények között Krisztus lett. A szegény is, a gazdag is szeresse Krisztust. /Bíró atya: Új könyv, régi tartalommal. Ferences lelkiség. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./
2002. október 6.
Szept. 22-én ünnepelte Tusnádfürdő városa és egyházközsége a plébániatemplom 20. évfordulóját, s az Incze Dénes esperes-plébános által alapított Krisztus Világossága című folyóirat 5. születésnapját. Jakubinyi érsek segédpüspökével, Tamás Józseffel, valamint az alcsíki, felcsíki, sepsi-barcasági és kézdi-orbai főesperesi kerületek papságával együtt mutatott be szentmisét. A most 56 esztendős Incze Dénes plébános áldozatvállalása kellett a templom felépítéséhez. A templomtorony építését 1983-ban kezdték meg, de a kommunista hatóságok annyi akadályt gördítettek, hogy az csak a rendszerváltás után készülhetett el. 1990. szeptemberében volt a harang- és toronyszentelés. Incze Dénes emlékezett: Bukarest engedélye nélkül építettek fel egy templomot, a falurombolás küszöbén, sok becsületes ember kockázatával. Amikor az egyik vadászat alkalmával Ceausescu megpillantotta a templomot, a diktátor ordított: "Ki merészelte építeni ezt? Ki engedélyezte?" Következtek a véget nem érő zaklatások, kivizsgálások. Ilyen körülmények között a torony felépítése szóba sem jöhetett. Öt évvel ezelőtt Incze Dénes elkezdte - saját fogalmazásában - "a lelkek nagyobb templomának is az építését egy szélesebb körben", a Krisztus Világossága című, erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapjának megalapításával és szerkesztésével. /Fodor György: Kettős ünnep Tusnádfürdőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 6./
2002. október 14.
A közelmúltban Fugyivásárhelyen megrendezett, Milyen a romániai (kisebbségi) magyar keresztények élete? címet viselő nemzetközi konferencián A magyar felekezetek élete a mai Romániában címen előadást tartott dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. A kommunizmus visszaszorította az egyházat a templomba. Az 1990-es változás nem hozott meg mindent. Az egyházi javak visszaszolgáltatása is csak most kezdődött meg, az Európai Unió nyomására. Azonban ezek a visszaszolgáltatások nagyon kétarcúak. A kolozsvári református kollégiumot négy éve sürgősségi rendelettel visszaadtak, és most olyan helyzet alakult ki, hogy az egyház fizeti az adót érte, de az épületbe nem léphet be. A két református egyházkerületben csak húsz tanintézményt tudtak létesíteni, noha a kommunizmus előtt több mint ötszáz volt. Az egyikben, az Erdélyi Református Egyházkerületben az elmúlt években 44 új egyházközséget és ugyanennyi szórványt tudtak létrehozni; építettek 220 egyházi épületet, ezek közt 34 templom van. A kitartást és hűséget jelképezi, hogy 80 lelkes gyülekezet is van, amely lelkipásztort tart fenn. A legkisebb gyülekezet, amely templomot épített, 34 tagból áll. A népszámlálás szerint 200 ezerrel csökkent a magyarság száma. Ha Jézus velünk van, megmaradunk, szögezte le. /Tököli Magdolna: A megmaradás nem politika, hanem hit kérdése. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./
2002. október 27.
Teoctist pátriárka egyhetes római látogatása során részt vett az október 13-án tartott igeliturgián a Szent Péter bazilikában. A 82 éves pápa és a 87 éves pátriárka egymás kezét fogták, az oltártól megáldva az egybegyűlteket. Az evangéliumot latin és román nyelven énekelték, ezután a pápa "szeretett testvérünk"-ként mutatta be a pátriárkát, és a látogatással kapcsolatban elmondta: "ő azért van itt, hogy együtt emeljük szívünket a mi egyetlen Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, és buzgón imádkozzunk a keresztények egységéért". A pátriárka hangsúlyozta: "sok szellemi és anyagi akadály lassítja ma a keresztény egység helyreállítását". Kiemelte, hogy az egységre törekvés útján az első lépésnek "a hibáink beismerésének és az ezekért való bocsánatkérésnek kell lennie". A pápa homíliájában emlékeztetett: az Úr meghívott bennünket, hogy az egy, szent, egyetemes és apostoli anyaszentegyház tagjai legyünk és "egy napon számon fogják kérni, mit tettünk a keresztény egységért". A szentmisén az eukarisztikus ima előtt a pápa és a pátriárka együtt mondta el a Hiszekegyet román nyelven. Találkozásukon a két egyházi vezető egyetértett abban, hogy kulcsszerepet kell vállalniuk a katolikus-ortodox párbeszédben a világ minden részében, de különösen Oroszországban. A pátriárka felszólalásaiban a prozelitizmus fogalmat csak a mormonok és a Jehova Tanúi csoportok tevékenységét illetően használta, ám kritizálta a katolikusok olyan ténykedését, amely nem veszi figyelembe sok kelet-európai ortodox identitását. A misszió, hangsúlyozta a pátriárka, a helyi egyház feladatkörébe tartozik, azaz a nemzeti ortodox egyházéba, amelyhez a lakosság többsége tartozik. Az ortodox egyház gyakorlata szerint nem létesítenek új egyházmegyét olyan területen, ahol már egy másik ortodox egyházi struktúra jelen van. Az ortodox egyház azzal vádolta a Vatikánt, hogy ezeket az elveket figyelmen kívül hagyta februárban, amikor a pápa négy katolikus egyházmegyét hozott létre Oroszország területén. A pápa válaszában kifejtette: "a katolikus egyház elismeri, hogy a missziók azokban az országokban, ahol az ortodoxiának gyökerei és hagyománya van, az ortodox egyház feladatköre, a katolikus egyház nem beavatkozni kíván, csak segíteni ennek megvalósításában." Ugyanakkor a katolikus egyháznak teljesítenie kell pasztorációs kötelességeit hívei és mindazok felé, akik szabadon döntenek a katolikus egyház mellett. A katolikusok anyagiakkal és lelkiekkel segítették az ortodoxokat Kelet-Európában - tette hozzá a pápa -, és a többségében katolikus nyugat-európai országokban is. "Mindazonáltal, ha problémák és félreértések adódnak, testvéries és őszinte párbeszédben kell tisztáznunk azokat"- ajánlotta a pápa. /A román ortodox pátriárka a pápánál. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
2002. október 27.
Szőkefalva filiájában, Vámosgálfalván az ott élő 30 hívő részére dr. Jakubinyi György érsek október 13-án délután kápolnát áldott meg, melynek új harangját is megszentelte. A keresztutat Vida Zoltán festő, szobrász, egyházművész készítette, érdekessége, hogy az V. stációnál Cirenei Szent Simon helyett Mindszenty bíborost ábrázolja rabruhában, a VI. stációnál Kalkuttai Teréz anya nyújtja át a kendőt Jézusnak, Nikodémus és Arimateai Szent József helyett Márton Áron püspök és dr. Molnár Gyula állandó diakónus helyezi a sírba Jézust. A 92 éves szerpap a szőkefalvi Mária-jelenések során került kapcsolatba a vámosgálfalvi közösséggel. /Kápolna Vámosgálfalván. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
2002. november 1.
Olasz Vilmos egykori politikai fogoly iskolás korában elvesztette szüleit. A szentegyházasfalvi öntészeti-kohászati magyar nyelvű szakiskolában tanult, de a magyar iskolát 1956-ban megszüntették. Az iskola elvégése után egy évre letartóztatták. Előzőleg Fehéregyházán megkoszorúzták Petőfi Sándor emlékművét. Olasz Vilmos tagja volt az EMISZ-nek /Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség/. Marosvásárhelyen vallatta, kínozta a szekuritáté. Koncepciós perükről megemlékezett Benkő Levente is Volt egyszer egy 56 című könyvében: "Az erdélyi 56-os mozgalmak közül az EMISZ volt a legek mozgalma: a legnagyobb, a legjobban szervezett, a legeredetibb és legszebb... Az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szövetség tulajdonképpen azt akarta - 30 évvel hamarabb -, mint amit a nemzetközi helyzet és az oroszok világháborús veresége szinte magától meghozott. Az EMISZ ki akart erőszakolni egy párhuzamos, másságunknak megfelelő változatot, mert az IMSZ-be nem óhajtottunk beállni... Hetvenhat név. Akkoriban majdnem egytől egyig tizenéves sihederek. " A hetvenhatból munkatársai közül Bedő Gábor 20, sógora, Albert Mihály 15 és ő is 15 évet kapott. Olasz három évig volt a brailai nagyszigeten, majd a Duna-deltát is megismertették velük. Onnan, pontosabban Peripraváról szabadult 1963-ban. A börtönben megismerte Csiha Kálmán püspököt, Páll Lajos költő-festőt, a papok tanították őket, a munkásgyerekeket irodalomra és történelemre. /Ferenczy L. Tibor: Alázattal cipelni Krisztus keresztjét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./
2002. november 10.
A november 17-i Caritas-gyűjtés nyomán beérkező összeget a gyulafehérvári főegyházmegyében azon hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére fordítják az idén, akik a főegyházmegyéhez tartozó gyermekotthonokban nevelkednek: Déván, Szászvárosban, Szépvizen, Csicsókeresztúron, Régenben. Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta: édesapját az 1956-os események után egy verse miatt hét évet kapott, amiből négy és felet leült. A börtönben bántalmazták, és amikor kijött, rá két hónapra meghalt. Böjte Csaba rájött, hogy a sötétséggel nem kell harcolni, hanem fényt, lángot kell gyújtani. Akkor döntötte el, hogy teológiára megy. Amikor Dévára került, először nyári tábort szervezett az utcagyerekeknek. A tábor után megkereste a gyermekek hozzátartozóit, és aki akarta, írásban kérhette, hogy az alapítvány fogadja be és iskoláztassa gyerekét. Több önkéntes csatlakozott Böjte Csabához, jöttek magyarországiak, jöttek már Amerikából, Németországból is. Böjte Csaba felvázolta, hogy milyen nyomorban élnek az emberek , a barakkokban nincs kályha, kémény, fürdőszoba. Itt nem kötnek házasságot, a beteghez nem hívnak orvost, papot.. Vannak anyák, akik eladják gyermeküket egy televízió áráért. A legszörnyűbb az, hogy itt mindez természetes. Gyermekotthonukban kivirulnak a kicsinyek, akiket Krisztus nevében befogadtak. Romániában az állami árvaházakból ki lehetne venni több száz magyar származású gyereket. Mindenütt zsúfoltság van, szívesen engednék őket. Böjte Csaba öt év tapasztalata után mondja: lehet és kell kollégiumokat és gyermekotthonokat alapítani. Össze kell fogni. Déván most 130 gyermekkel foglalkoznak. Ha lesz kivel és ha lesz mivel, újabb gyermekvárosokat alapítanak Csíkban, Háromszéken. Összeszedik a családi fészekből kihullott gyermekeket. /Böjte Csaba OFM: Akik egyet befogadnak a kicsinyek közül... = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 10./
2002. november 18.
Sulyok István református püspöknek (1859-1944), Ritoók Zsigmond kerületi főgondnoknak (1837-1905) és dr. Szeghalmy Sándornak, a nagyváradi gyülekezeti közös vagyon gondnokának állítottak emléket Nagyváradon, a Rulikowski temetőben kialakított sírkerttel, amelyet nov. 16-án avattak fel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésének ünnepi programja keretében. Tőkés László püspök a nagyfokú érdektelenséget, az ünnepi eseményeken való gyér részvételt látva feltette a kérdést: Lesz-e, aki járjon az óvodába, benépesítse a középiskolát, lesznek-e diákok az egyetemen? "Akire építeni kell: csak Jézus, akire építettek nagy elődeink is" - mondta a püspök, mindenkit figyelmeztetve: "Ha nem ébredünk fel (...), csak temetőt avathatunk." /Jézus az alap! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./
2002. november 29.
November 24-én Gyergyóditróban a helyi Lovag Takó János cserkészcsapat cserkésztalálkozót szervezett, amelyen részt vettek Gyergyóújfalu és Borszék cserkészcsapatai is. A találkozónak a nyáron felavatott Idősek Klubja adott otthont. A ditrói Jézus Szíve nagy templom építőjéről, Lovag Takó Jánosról elnevezett cserkészcsapatnak ötven tagja van. /Gál Éva Emese: Búcsúünnep és cserkésztalálkozó Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2002. december 5.
A keresztény ember egyetlen ismertető jele, hogy szeretetben él és irgalmasságot cselekszik embertársaival, hiszen ez a legfontosabb krisztusi parancsolat - mondta a petrozsényi Caritas ház avató ünnepségén dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A Caritas tulajdonképpen az egyház gyakorlati megnyilvánulása, ezen keresztül valósul meg az elesettek, gyengék megsegítése, oltalmazása. Varga Rezső plébános visszaemlékezett: öt éve került Petrozsényba, látta a nyomort. Öt év alatt sok akadályt kellett legyőzni, de közben elkezdődött a segítségnyújtás a rászorulóknak - ifjúsági, női és nyugdíjas klub alakult, az önkéntesek látogatni kezdték a gyermekkórházakat és öregotthonokat. 1998 karácsonyán elkezdte működését a szegénykonyha is, ahol hetente két alkalommal biztosítanak meleg ételt a többtucatnyi éhezőnek. Közben beindult a hétvégi óvoda. /Sziget a nyomor-tengerben. Felszentelték a petrozsényi Caritas házat. = Nyugati Jelen (Arad), dec.5./
2002. december 13.
Akárcsak öt éve minden decemberben, idén is elhozzák a cserkészek Nagyváradra is a betlehemi lángot. Bécsből - cserkészek kíséretében - rendszerint egy-egy fogyatékos gyermek indul Jézus születésének helyszínére, hogy az ottani örökmécsesből lángot vegyen. Lámpásba zárva hozzák aztán repülővel, autóval, vonattal, adják kézről-kézre a cserkészek. Váradra dec. 15-én, vasárnap délelőtt érkezik a betlehemi láng. Pontosabban nem lehet behatárolni az időt, hiszen az apró fényt hozó csapat, élén Gál Sándorral, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnökével, Magyarországról érkezik, s nem tudni, hogy a jelzett időn belül mikor sikerül idejutniuk. A messziről érkező fényt fogadják, és szentestéig őrzik a Bazilikában, de a 94. számú I. Rákóczi György Cserkészcsapat is készülnek a fogadására. A betlehemi láng hozói rövid pihenő után folytatják útjukat az ország belseje felé, az itt hagyott szeretetfényt azonban a váradi cserkészek elviszik templomokba, iskolákba, különböző egyesületekhez és magányos emberekhez, s bárkihez, aki a betlehemi fényt szeretné otthonában tudni. /T. Szabó Edit: Érkezik a betlehemi láng. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 13./
2002. december 14.
1992. dec. 24-én II. János Pál pápa a következő szavakkal indította útjára - magyar nyelven! - az akkor létesült Duna Televíziót: "Kedves Magyar Testvérek! Örülök, hogy köszönthetlek Benneteket a televíziós új műsor csatornáján, a műholdas adás megindulásakor; és hogy karácsony közeledtével küldhetem különleges jókívánságaimat. Az Úr legyen veletek, azt kérem szeretettel Tinektek, meghatódottsággal emlékezve lelkipásztori látogatásom napjaira Magyarországon. Mindenkinek kívánom a békét, amelynek alapja Isten megtestesült Fiába, a mi Urunk Jézus Krisztusba vetett hit. Apostoli áldásom kísérjen mindnyájatokat! Dicsértessék a Jézus Krisztus!" Sütő András pedig - többek között - így értékelte annakidején a Duna Televíziót Csoóri Sándorhoz írt levelében: "... a budapesti műholdas televíziós adás kezdete: a nemzeti paranoia s a megosztó szándék ólomketreces korszakának vége; diktatúrák omlása után az egységes magyar szellemi égbolt fölhuzatalának minden eddiginél eredményesebb folytatása; kiteljesítése határok, sorompók, irracionális nemzeti konfliktusok fölött, égi magasságoknál is magasabban, Illyés Gyula álmainak csillagos régiójában, ahol csituló fájdalommal idézhetjük őt: Haza a magasban." Mi, erdélyi magyarok akkori érzéseinket ma sem szégyelljük: peregtek arcunkon könnyek, írta Máthé Éva. Az erdélyi nézősereg a magáénak tudja, érzi, követeli a Duna Televíziót. Akkor is, ha most már a távirányító segítségével több tucatnyi műsorból válogathat. /(Máthé Éva) A Duna Televízió első tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2002. december 27.
Fél évszázados hagyományt újítottak fel a Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegyén, dec. 22-én, vasárnap, Szabó Attila református lelkész kezdeményezésére két betlehemes játékot mutattak be a kultúrotthonban. A több mint 50 óvodás és tanuló alkotta csoport saját készítésű jelmezekben elevenítette fel Jézus születését. A beléptidíjból begyűlt pénzt kiegészítve az októberben előadott Lakodalmas során összegyűjtöttel, tavasszal honismereti kirándulásra indulnak. A több mint ezres magyar közösségben az utóbbi két évtizedben megbénult a művelődési élet. A nyár elején idekerült új lelkész és felesége első lépésként megalakították a gyermekek művelődési csoportját. Szándékukban áll a két évtizede megszűnt ifjúsági színjátszó csoport újraindítása is. /Betlehemesek Magyarnemegyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./
2003. január 7.
Beszélni kell a román ortodox államegyház burkolt nacionalizmusáról. Marosvásárhely főterén, az ortodox templom belső falán látható képen vad barbárok - magyar ruhában, tehát magyarok - korbácsolják Jézust (?) vagy egy román szentet, illetve az általa jelképezett románságot. A templom a Trianon utáni kötelező román "templomépítési akció" keretében építtetett, jelentős magyar sarcokból. Ezek a nyíltan gyűlöletkeltő képek, továbbá egy uszító szövegű állami himnusz mennyiben szolgálja a népek és az egyházak közeledését? Az RMDSZ vezetői mit szólnak ehhez? Szóvá teszik ezt a civil emberjogi és érdekvédelmi szervezetek? Ezekről a festményekről, román ortodox gyakorlatról tájékoztatni kell a nemzetközi közvéleményt. A román ortodoxia most apácáikat használja militáns telepeseknek. Ez a hagymakupolás terjeszkedés. /Atzél Ferenc: Ortodox gyűlöletkeltés Romániában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 7./
2003. január 16.
A gelencei után Erdély második legteljesebb középkori freskótöredékei kerültek elő a Bihar megyei szalárdi református templomban. A kincsre 1991-ben, az istenháza tatarozásakor bukkantak. A falképek restaurálására múlt nyáron került sor, a legjelesebb magyarországi szakemberek segítségével. Borzási Gyula lelkipásztor és Emődi Tamás régész kis füzetben foglalták össze a műemléktemplomról és a Szalárdon levő Adorjánvárról fellelhetőket. A freskó a XV. század második feléből való. A három nagyméretű képmező csaknem teljes nagyságában megmaradt. Az egyiken a trónoló Mária látható, ölében kis Jézussal. Baljukon két szent királyunk egyike tűnik fel, István vagy László, egyik kezében országalmával, a másikban jogarral vagy bárddal, mellette Imre herceg karddal és liliommal. A Madonna-kép melletti freskó töredékesebb. Az északi fal képe Mária halálát ábrázolja. - Szalárdi János emléktáblája a külső templomfalon van. A bevehetetlenségéről híres Adorjánvár rommaradéka Szalárd múltjának része. /Balla Tünde: Középkori freskótöredékeket restauráltak Szalárdon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2003. február 17.
Febr. 15-én Szatmárnémetiben tartották az egyházi kórusok XIII. ökumenikus seregszemléjét. A szervezők nevében Muzsnay Árpád köszöntötte a résztvevőket, majd Láng Pál kanonok, a Székesegyház plébánosa mondott rövid imát. Fellépett a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia Vegyeskara, a kaplonyi Római Katolikus Kórus, a koltó-katalini Református Egyházközség Vegyeskara, a nagybányai Krisztus Király Felnőtt Vegyeskar, a mezőfényi Gyertyaláng Ifjúsági Kórus és az általános iskola kórusa, a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség Vegyeskara, a Szamos-negyedi református egyház Vegyeskara, a szatmárnémeti Láncos templom kórusa, a Szatmári Római Katolikus Székesegyház Kórusa, a szatmári Zárda templom Vegyeskara, a szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet Vegyeskara, a szilágypéri Budai Ézsaiás Vegyeskar, a tasnádi Maestoso Kórus. Vendégkórusként lépett fel a fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar. /Elek György: "És énekelének új éneket". Hazai és külföldi énekkarok a XIII. ökumenikus kórus-seregszemlén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./
2003. március 3.
Potyó Ferenc, a gyulafehérvári katolikus érsekség általános helynöke közölte: nem lehet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület március 14-i kolozsvári fórumának színhelye a Szent Mihály templom: "Jakubinyi György érsek nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy fórumot tartsanak a templomban. Nálunk a templom szent jellege más, mint a protestáns istenházában. Valljuk azt, hogy a kenyérben jelen lévő Krisztus az oltári szentségben állandóan ott van, ezért ég állandóan az örök mécses" - nyilatkozta az érseki helynök. A bejelentésen megdöbbent Czirják Árpád pápai prelátus, kolozsvári főesperes is, mivel ő Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével abban állapodott meg, hogy március 14-én a magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartanak. /Katolikus vétó a fórumra? = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./
