A csíkszeredai Öt Kutya kisvendéglőben Antal Imre képzőművész és fia, Antal Cs. András munkáiból nyílt kiállítás. Antal Imre Gyimes nagy festője, képzőművészeti táborok állandó meghívottja. Fia a maga külön útját járja. Jó pár csoportos kiállításon szerepeltek pasztelljei. /Kristó Tibor: Antal Imre és fia az Öt Kutyában. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./
2004. december 30.
A Csíki Székely Múzeum az idén 14 kiállításnak adott otthont. A legutóbbinak népes közönsége volt: 60 restaurált és tisztított, régi, a XIV–XIX. századból származó fegyvert tettek közszemlére. /Kristó Tibor: Egy igazi múzeumi tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./
2005. január 20.
Gagy faluban minden harmadik ház néptelen, magyarázta Pitó Zsolt fiatal református tiszteletes, aki négy éve a kiöregedő falucska maradék híveinek lelki gondozását vállalta. Négy év alatt szinte negyven hívét temette, s évente jó ha egy újszülöttet tarthat keresztvíz alá. Jelenleg 210-en laknak e valamikori virágzó településen, a múlt század ötvenes éveiben 700 lelket számlált az eklézsia. Török János 1848-as mártírhős falujában jelenleg mindössze 11 nebuló tanul egy tanerő keze alatt, az összevont I–IV. osztályban. Nem jár ide autóbusz, sem orvos, mindössze 5 telefonkészülék van a faluban. Bágy az 5 km-re található községközponthoz, Homoródszentmártonhoz tartozik. Hollandok érkeztek bágyi hittestvéreik megsegítésére. Támogatásukkal 28 fekete-tarka növendék marhát vásárolhattak, a jövőben az állatokat kiosztják a gazdáknak továbbnevelés céljából. /Kristó Tibor: „Erdély sok képlapja innen festődik le”. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 20./
2005. február 8.
A Bóbiska, a kászonaltízi gyermek néptáncegyüttes egymás után gyűjti be az elismeréseket. A Médiabefutó 2004 országos tehetségkutató versenyén első díjat értek el. Nemrég megalakult Zergeboglár nevű, kisebb gyermekeket foglalkoztató 44 tagú csoport is. /Kristó Tibor: Nem szunyókál a Bóbiska. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./
2005. február 12.
Csíkszentsimonban egy éve nyolc taggal alakult meg a helyi ifjúsági szervezet – összegezte a szervezet vezetője, Lukács István – azóta 53-ra gyarapodott a taglétszám. Pályázat útján számítógépekre tettek szert, internetes hozzáférhetőséggel rendelkeznek, van klubjuk is. Kiadványukat, a SZEFITE-t (Szentsimoni Fiatalok Egyesülete névbetűi) is ők szerkesztik. Színdarabot adtak elő, szándékukban áll a szomszéd községekben is színre vinni az Élet az uborkafán című színművet, melyet Gál Judit óvónő tanított be az ifjaknak. Jó a kapcsolatuk a környező települések hasonló egyesületeivel. /Kristó Tibor: Mit tehetnek a fiatalok a közösségért? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./
2005. február 24.
Kurkó István fiatal csíkszentdomokosi tanító munkatársai közreműködésével 2002 óta a kultúrotthon melletti üres területre évente egy-egy, régi, muzeális értéket képviselő parasztházat szállítanak be és építenek fel. Eddig három régi épület sorakozik Csíkszentdomokoson, előttük egy székely kapu. A negyedik ház lebontott állapotban az iskola udvarán található, előbb-utóbb ez is méltó helyére kerül. Kurkó István távlatilag amolyan élő skanzen létesítését tűzték ki célul, ahol nem csupán házak, de a népi építészeti örökség egyéb emlékei (gazdasági épületek, malmok stb.) is helyet kapnának. Már megvásároltak négy használható szövőszéket, s hozzáértő szövőasszonyokat is megnyertek az ügynek, hogy élőben mutathassák be a gyapjúfeldolgozás fázisait, mint mesterséget. /Kristó Tibor: Nyitott múzeumi műhely Domokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./
2005. február 26.
A csíkszeredai Székely Károly Alapítvány kiadásában immár második alkalommal jelenik meg a Székely Károly Szakközépiskolában működő, Burus János tanár vezette Nagybükki Néprajzi Társaság folyóirata, a Kútfő. A iskolai néprajzi kör diákjai ezúttal a téli ünnepkörhöz kapcsolódó kutatásaikat tették le az olvasó asztalára. Újdonságnak számít az is, hogy a folyóiratban a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, Mirk László által irányított néprajzi körének diákjai is közölnek dolgozatokat a Kútfőben. /Kristó Tibor: Kútfő másodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./
2005. március 18.
Oroszhegy polgármestere, Bálint Elemér a községhez tartozó kis települések közül Fancsalt, a Geréb, a Sebestyén és Veres családok falujaként említi. Igyekvő emberek a fancsaliak, a 131 lelkes hangyaszorgalmú, többnyire katolikus faluközösség képes összefogni, egymást segíteni. Kalákáznak, ha építkezik valamelyik falubeli, bátorítják, támogatják akkor is, ha bajba jut. Kapufaragók, kádárok, asztalosok és egyéb kismesterségek melegágya ez a vidék. /Kristó Tibor: Iparkodó Fancsal. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 18./
2005. március 25.
A Hargita Megyei Vöröskereszt közreműködésével a megye néhány hátrányos helyzetű kistelepülésén községfejlesztési programokat indítottak be. A rövidített nevén ARAK-projektbe eddig Pálpataka, Atyha (Korond község), Orotva, legutóbb pedig Tibód, Székelyszentkirály (Oroszhegy község) kapcsolódott be. Zsigmond Éva, a Megyei Vöröskereszt elnöke kifejtette, hogy aktív községfejlesztési programok működnek Bulgáriában, Szlovéniában, Lengyelországban és Magyarországon. Ők a magyarországi tapasztalatokból indultak ki. A projekt lényege: rávezetni a kisközösségeket a saját gondjaik felmérésére, megfogalmazására, majd falugyűléseken eldöntik a pályázások elsődleges szempontjait, végül segítenek a pályázatírásban. Tavaly sikerült például Pálpatakán e módszerrel létrehozni az orvosi rendelőt. Az atyhaiak csatornázásra, az orotvaiak elsősegélynyújtási hálózat megszervezésére pályáztak, Tibódon és Székelyszentkirályon nőklub, valamint szakkönyvtár létesítését határozták el a falubeliek. /Kristó Tibor: Mi az ARAK? – avagy hátrányos helyzetű falvak támogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./
2005. április 13.
80 éve született, 10 éve hunyt el Gelu Pateanu. Etéden, ahol évekig élt és tanított, most is szeretettel gondolnak vissza a messzi Bukarestből közéjük szakadt Gelu Pateanura, az íróra, a kiváló műfordítóra. Már éltében legenda volt. Minden eszközzel a két nép közötti megbékélést szorgalmazta, következetes szószólója volt haláláig. Magyarországon fordítói munkájáért rangos kitüntetéssel jutalmazták, a díj átvételéhez a diktatúra idején nem kapott kiutazási engedélyt. 1990-ben, az első szabad március 15-i megemlékezésen Fehéregyházán elmondott merész szónoklata után kiszúrták az őt szállító gépkocsi kerekeit. Ezt követően Magyarországon telepedett meg. Emlékére Etéden június első napjaiban Gyalu-napokat rendeznek. Emléktáblát szeretnének elhelyezni az iskola falán, ahol tanított, s emlékszobát rendeznek be a még fellelhető, vele kapcsolatos írásokból, fényképekből, magyarról román nyelvre fordított könyveiből (számuk 50-re tehető). Felhívással fordulnak minden olyan személyhez, aki valamilyen tárgyi vagy írásos emléket, fényképeket őriz Gyaluról, gyarapítsa a gyűjteményt. /Kristó Tibor: Egy igazi humanista – Gyalu emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./
2005. április 27.
Tusnádfürdőn második alkalommal került sor (az elsőt tavaly Magyarországon, Szarvason tartották) a magyar–román természetvédelmi szakértői csoport tanácskozására. Haraszthy László, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a két ország szaktárcái között megkötött szerződés értelmében következetesen együttműködnek a Kárpát-medence élővilágának megőrzéséért. Adriana Baz, a román Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakigazgatója elmondta, hogy együttműködési programot dolgoznak ki, mely többek között tartalmazza a Natura 2000 hálózatba javasolt természetvédelmi területek kijelölését. /Kristó Tibor: Környezetvédelmi tanácskozás Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2005. május 12.
Május 11-én öt Hargita megyei fúvószenakar hangjaitól visszhangzott Csíkszereda, a Hargitai Megyenapok alkalmából. A szentegyházi, az egyesített székelyudvarhelyi és agyagfalvi, továbbá a gyergyóalfalvi, a csíkszentkirályi és újtusnádi rezesbandák adtak ízelítőt repertoárjaikból. Ezt követően valamennyien a megyeháza elé vonultak. Az eső azonban az árkádok alá szorította az együtteseket. /Kristó Tibor: Fújták a rezet az árkádok alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./
2005. május 13.
A Hargitai Megyenapokon gazdag látnivalót kínál a Míves emberek sokadalma, Csíkszereda főterén, a számukra felállított standokon. Lőrincz Zsuzsanna, a székelyudvarhelyi Altera Alapítvány elnöke, a sokadalom főszervezője felsorolása szerint öt megye fafaragói, fazekasai, gyöngyfűzői, szövőasszonyai, továbbá használati edényeket, kegytárgyakat, rusztikus ruhákat és székely népviseletet készítők, népi bútorfestők, bőrdíszművesek, csipkeverők, mézeskalácsosok mutatják be termékeiket. /Kristó Tibor: Hargitai Megyenapok – 2005. Míves emberek sokadalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./
2005. május 23.
A máréfalvi Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő kapumentő munkássága olyan mozgalom lett, melynek nem csupán a megyében, az országban, de annak határain túl is híre járja. A kapumentés nagyasszonya a Székely Kapuk Napja rendezvénysorozat időpontjául májust jelölte meg. A székely kapu motívumaiban is magán viseli május virágait. Május 21-én az immár ötödik alkalommal megtartott kapufórum nem csupán diákokat, hagyományőrző egyesületeket mozgatott meg, de hazai és anyaországi kutatókat is. A fórum üzenete nem lehet más, minthogy fába rótt okleveleink, a székely kapuk megmentése, továbbörökítése valamennyiünk kötelessége, írta Kristó Tibor. /Kristó Tibor: Kapufórum Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./ Megjelent és hozzászólt többek között S. Sebestyén József és Káldi Gyula, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve a Nemzetközi és Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának határon túli műemlékekkel foglalkozó referensei Budapestről. /(bb): Székely kapuk napja – szakmai tanácskozás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 27./
2005. május 24.
Megjelent a Csíki Székely Múzeum első önálló évkönyve. Az Acta Hargitaensia (1980), a múzeumi évkönyvek sorában csupán epizódnak bizonyult, a rendszerváltás után pedig a Székely Nemzeti Múzeummal közösen adták ki az ACTA évkönyvet. Az évkönyvben csíki szerzők mellett több magyarországi kutató tanulmánya is olvasható. A fiatal régészek a csíkszenttamási Csonkatorony környékén végzett kutatási eredményeiket közölték. A csíksomlyói könyvlelet feltárásáról, restaurálásáról, csíki falutörvényről, Csík vármegye társadalmi folyamatairól és a csíki bútorfestésről is szó van a tanulmányokban. /Kristó Tibor: A csíki múzeum első önálló évkönyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./
2005. május 30.
Május 28-án felvonultak Csíkszentkirályon Újtusnád, Vasláb, a háromszéki Gidófalva, valamint Mikóújfalu fúvószenekarai. A csíkszentkirályi Tiva Egyesület közösen az önkormányzattal, immár harmadik alkalommal szervezte meg a fúvósok találkozóját az alcsíki nagyközségben. /Kristó Tibor: Fúvósok Bűvöletében. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./
2005. június 3.
A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban fertőtlenítették a muzeális tárgyakat. Ezt a műveletet gyakorlatilag 10–15 évenként kellene megismételni, tájékoztatott mondja Fülöp Lajos múzeumigazgató. A múzeum sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál erre. /Kristó Tibor: „Idegenlégiós” a keresztúri múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./
2005. június 4.
Madéfalván június 3-án felavatták az 1764-es esztendő januárjában a Habsburg önkénynek ellenszegülő, ősi szabadságukat védő székelyek egyik vezéralakja, Zöld Péter pap szobrát. Ott volt Oláh Ilona, a Németországban élő madéfalvi elszármazott, a műalkotás főszponzora és Nagy Ödön művész, a szobor kivitelezője. Tamás József püspök leleplezte és felszentelte a műalkotást. Máthé Sándor iskolaigazgató ismertette a székelység ügyéhez hű plébános életútját, majd a nevét viselő iskola tanulói az alkalomhoz illő műsort szolgáltattak. /Kristó Tibor: Szoboravatás Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./
2005. június 29.
Kolumbán István, a tekerőpataki fúvószenekar karmestere ládányi dokumentumot (alapító levél, jegyzőkönyvek a hangszervásárlásokról, elismerő oklevelek, fényképek) őriz az 1937-ben alakult rezesbanda történetéről. Jelenleg 24 tagú a Harsona néven újra bejegyzett zenekar. /Kristó Tibor: Fúvósébresztő. A tekerőpataki harsonások. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./
2005. július 28.
A Tatros, Hidegség, Jávárdi, Boros, Band, Ugra, Szalamás, Görbe, Réce, Ciherek, Komját egyébként szelíd patakai okoztak áradásokat a Gyimesekben. A medreket évtizedek óta nem kotorták ki, védőgátak építése ismeretlen fogalom a vidéken, a lakosság pedig szemét tárolására „alkalmas területnek” tekinti a patakok partjait és medreit. Az árvíz okozta károk nagysága – szakemberek jelenlétében végezték a felméréseket – még mindig nem közelíti a valóságot. Gyimesközéplokon több mint 100 gazdának okoztak súlyos veszteségeket a pataktelepüléseken lezúduló árhullámok, 15 kisebb és 3 nagyobb híd semmisült meg, egy ideig 65 család teljesen elszigetelődött a világtól. /Kristó Tibor: Árvízkárok helyreállítása a Gyimesekben. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./
2005. augusztus 1.
Immár ötödik alkalommal rendezték meg Csíkdánfalván az Ifjúsági és Hagyományőrző Napokat július 29-31-e között. Dugásfürdőn sportvetélkedők zajlottak, bemutatkoztak a Szivárvány és a magyarországi testvértelepülés Solt táncsoportjai. Bemutatkozott az Urszuj Árpád vezette újjáalakult fúvószenekar is. Felléptek a hagyományőrző csoportok. /Kristó Tibor: Falunapok Csíkdánfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
2005. augusztus 5.
Mozgalmas az élet Máréfalván a tájházban és udvarán. Megálmodója, kivitelezője, Kovács Piroska nyugalmazott tanárnő akár ide is költözhetne, mert többet tartózkodik kedvenc birodalmában, mint otthon. Megkezdődött az immár negyedik alkalommal megszervezett faragótábor, Tankó Albert faragómester segíti őket. Szallos Kis Judit tanárnő, a faragótábor szervezője a Communitas Alapítvány támogatta tevékenység programjáról tájékoztatott. Közel 30 tanuló nevezett be az idei táborba. Ezt megelőzően a bútorfestők vehették birtokukba a telket. /Kristó Tibor: Mozgalmas tájház és udvara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./
2005. augusztus 8.
Augusztus 7-én felavatták Csíkszentkirályon az újjáépített és kibővített Borsáros fürdőtelepet. A helyi önkormányzat, a budapesti Ars Topia Alapítvány tájépítői (egyetemisták, építészek), Hargita Megye Tanácsa, CSTTE, közbirtokosság, a Hargita Gyöngye Rt., magánszemélyek, közületek és a helyi lakosság közös összefogásával 10 nap alatt kemény munka árán újjávarázsolták a lepusztult telepet. Herczeg Ágnes budapesti kert- és tájépítő, a munkálatok vezetője vázolta az eddigi alcsíki fürdőhelyek (Lázárfalva, Tusnád, Kászonújfalu, Csíkkozmás) felújításában vállalt szerepüket. /Kristó Tibor: Fürdőavatás Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./
2005. augusztus 10.
Tizedszer rendezték meg a Minimum Party Alkotótábort idén Kászonfeltízen, a Tiszástőn. Molnár István táborszervező kifejtette, az alkotótábor nyitva áll bárki előtt. A vizuális művészetek műhelyét Bob József marosvásárhelyi képzőművész vezeti. Bata Rita budapesti koreográfus vezeti a mozgásszínház-műhelyt, Zéno Apostolache marosvásárhelyi zeneszerző a zeneit, Fekete Zsolt médiaművész a fotóműhelyt. Az Élboy, kísérleti színházműhely – Szabó Attila, Vranyecz Artúr és Molnár István örömszínháza – esténként szórakoztatja a táborlakókat. A Gáspárik Attila színész és média-szakember irányította filmes műhely számos kisfilmet készít és forgat. /Kristó Tibor: Minimum Party tizedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./
2005. augusztus 13.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság első alkalommal rendezi meg nyári táborát Gyergyószentmiklóson, tájékoztatott Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke. Céljuk: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik lényegesnek tartják nemzeti hagyományaink ápolását. Augusztus 12-én kezdődött a tábor. Közismert személyiségek tartanak előadásokat, köztük Eva Maria Barki nemzetközi jogász; Raffay Ernő, Vekov Károly, Vincze Gábor történészek, a Koltay-fivérek; Nagy Zoltán regös, énekmondó; Szántai Lajos magyarságkutató; Friedrich Klára és Szakács Zoltán rovásírás-szakértők és Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata budapesti hetilap munkatársa. /Kristó Tibor: EMI-Tábor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./
2005. augusztus 22.
Csíkszentkirályon ünnepelték Szent István király napját. Megkoszorúzták István király templom előtt álló, egész alakos szobrát. Megszentelték Csíkszentkirály zászlóját, melyen a székely jelképek, a Nap és a Hold, valamint a korona és a kereszt láthatók, és a település alapításának éve, az 1332-es évszám olvasható. Kiállítások, sportrendezvények, teleházavató követték egymást, majd záróünnepséggel értek véget az 5. alkalommal megrendezett csíkszentkirályi falunapok eseményei. /Kristó Tibor: Szent István-napi búcsú Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 22./
2005. október 3.
Gyimesközéplokon 1973-ban első alkalommal tartották meg a „A Tatros Forrásánál” címmel a csángófesztivált. Október 2-án Gyimesfelsőlok volt gazdája az immár huszonkilencedik alkalommal megrendezett kulturális találkozónak. Ezt a találkozót a diktatúra idején, a nyolcvanas évek közepén betiltották. A moldvai csángó hagyományőrző csoportok a mostani fesztiválról – a pusztinai Nyisztor Ilona énekesnőt leszámítva – jószerint hiányoztak. Az ünnepi szentmise után a hagyományőrző csoportok: a csíkszeredai gyermektánccsoport, a csíkkozmási Bojzás együttes, a gyimesközéploki Tücskök, Kismuzsikusok, Ordasok, az udvarhelyszéki Keleti Szél Szabadcsapat és a vendéglátó Kesice együttes tagjai zeneszó mellett, népviseletben vonultak a kultúrotthon épületébe. A fesztivál csángó bállal zárult. /Kristó Tibor: A Tatros Forrásánál. Csángófesztivál Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./
2005. október 5.
Csíkszeredában a Művészeti Népiskolában 28. alkalommal került sor tanévnyitó ünnepségre. Péter Csaba igazgató arról tájékoztatott, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a művészeti szakok iránt. Idén 750 tanuló (50-nel több, mint tavaly) részesül szám szerint öt művészeti szakágazatban (zeneművészet, táncművészet, képzőművészet, iparművészet, népművészet) folyó oktatásban. Kihelyezett tagozatok működnek a megye nagyobb városaiban, ottani szaktanárok bevonásával, a Gyimesekben, Szentegyházán úgyszintén. Idén Oklándon is beindul egy fafaragó iskola. Közel 60 szaktanár, oktató tevékenykedik a megyei hálózatban. /Kristó Tibor: Tanévnyitó a Művészeti Népiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./
2005. október 17.
Október 15-16-án Csíkszeredán a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNSZ) megalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartották meg a régiók népművészeinek találkozóját. Szatmári Ferenc RMNSZ-elnök felvázolta a szövetség tíz éves tevékenységét, majd a régiók (Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Szatmár, Arad megyék) képviselői mutatkoztak be. A résztvevők megtekintették a Csíki Székely Múzeumban a nyáron megnyitott néprajzi alapkiállítást, majd meghallgatták dr. Balázs Lajos A népi kultúra a globalizáció korában című előadását, Farkas Irén muzeológus a népi mesterségekről értekezett. Felavatták azt a kopjafát (felirata RMNSZ, 1995–2005), melyet a szövetség leendő székházában szándékoznak elhelyezni. Máthé Ferenc vargyasi fafaragót életműdíjjal tüntették ki. /Kristó Tibor: Régiók találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./
2005. október 28.
A csatószegiek régi vágya megörökíteni az utókor számára az 1848-as szabadságharc résztvevőinek, valamint a két világháború hősi halottainak emlékét. Az emlékmű elkészítésére Nagy Ödön szobrászművészt kérték fel, azt az alkotót, akinek mindeddig közel 40 köztéri szobra áll, itthon és külföldön. Nagy Ödön a háborúba odaveszett szeretteit sirató, hárászkendős asszonyt formázta meg Csatószeg számára. A magyarságtudat szimbólumaira alapozott. A már említett fő alak egy szárnyasoltár előtt áll, fölötte kettős kereszt. A kompozíció két oldalán, a kiterített turulszárnyakon tüntették fel a háborúkba odaveszett hősök névsorát. Ezt az aprólékos munkát Siklódi Ferenc grafikusművész végezte. A talapzaton olvasható felirat egy Kölcsey Ferenctől vett idézet: Ha van hited, lészen hazád. A környezetet, ahol a szobor állni fog, Korodi Szabolcs műépítész tervezte meg. A szobor a régi iskola előtti téren fog állni. Az emlékművet október 30-án, vasárnap, a templom búcsúja alkalmával szentelik fel. /Kristó Tibor: Háborús emlékművet avatnak Csatószegen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./
