Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök magánlátogatásra indult Erdélybe, okt. 27-én Kolozsvárra látogatott. Az államfő találkozott az RMDSZ tisztségviselőivel, meglátogatta a belvárost és a Sapientia-Erdélyi Tudományegyetem központi székhelyét, majd Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke által az elnök tiszteletére rendezett vacsorán vett részt. Mádl Ferenc elmondta, hogy több információt akart szerezni a romániai magyar közösség gazdasági, oktatási, elvándorlási, restitúciós és anyanyelvhasználati kérdéseiről. Magyarország felelősségérzetét akarja ezáltal kifejezni a határon túli magyar közösség sorsa iránt, amit a magyar alkotmány is rögzít. Egy évvel ezelőtti romániai hivatalos látogatásán Ion Iliescu államfővel az államközi kapcsolatokról tárgyaltak, ezúttal a magyar államfő az erdélyi magyarság gondjait tekinti át. Mádl Ferenc utalt az erdélyi magyarságon belül létező ellentétekre is, mondván, ha ezeket megismeri, akkor véleményezésük is könnyebbé válik. A Mádl Ferenc köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést követően Markó Béla RMDSZ-elnök összefoglalta a tárgyaláson elhangzottakat. Tájékoztatták a magyar államfőt, hogy az RMDSZ vezetői hogyan látják a szövetség teendőit, a romániai magyarság politikai helyzetét. Néhány nappal volt az alkotmány módosításáról a népszavazás, melyet a romániai magyarság 95 százaléka támogatott. A felekezeti oktatás, a nyelvhasználat tekintetében és más területeken az RMDSZ-re az elkövetkezőkben újabb teendőket ró. Tájékoztatták Mádl Ferencet az ingatlanok visszajuttatásáról, s ezen belül az egyházi ingatlanok helyzetéről, valamint olyan problémákról, mint a státustörvény alkalmazása. Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy sikerült a magyar és a román kormány között olyan megállapodást kidolgozni, amely a törvény zökkenőmentes alkalmazását lehetővé teszi. Az elmúlt hetekben már több ezren hozzájutottak a gyermekenként járó húszezer forintos oktatási támogatáshoz, amelyet a következő hetekben összesen több mint harmincezer családnak kell megkapnia. A Szabadság-szobor körül kialakult helyzet miatt válságban van az RMDSZ és a román politikai élet viszonya - fejtette ki a szövetségi elnök. Szóba kerültek azok a megosztási kísérletek is, amelyek az RMDSZ-t, a romániai magyarság politikai egységét érintik. Markó szerint a nagyarányú részvétel és igen-szavazat azt bizonyítja, hogy továbbra is egyértelmű támogatása van annak, amit az RMDSZ tesz. Markó kitért arra, hogy az RMDSZ már 2000 szeptemberében és októberében összegyűjtött több mint 80 ezer aláírást az ún. külhoni állampolgárság, tehát a kettős állampolgárság bizonyos formájának a támogatására. Ezt 2000. október 16-án jelezték az akkori magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak. Azt a választ kapták, hogy nem látják lehetségesnek, nem látják időszerűnek ezt a megoldást. Markó hozzátette: az RMDSZ támogatta a Magyar Demokrata Fórumnak azt a kezdeményezését, hogy ha nem is kollektíven, de egyénileg kedvezményesen kapják meg a magyar nemzetiségűek a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc ellátogatott a Házsongárdi temetőbe, ahol megkoszorúzta Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem egykori rektorának sírját. Ezt követően megtekintették a Farkas utcai református templomot és a Református Kollégiumot, ahol az iskola vezetősége és diákjai fogadták az államfőt. Czirják Árpád érseki helynök vezetésével megtekintették a Szent Mihály plébániatemplomot. Mádl Ferenc az esti órákban találkozott a Sapientia Egyetem vezetőségével, majd Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület által tiszteletére rendezett vacsorán vett részt. Magánlátogatása során Kolozsváron kívül Sepsiszentgyörgyöt, Csíkszeredát, Székelyudvarhelyt és Illyefalvát is felkeresi. /B.T, T.SZ.Z.: Az egység üzenetével érkezett Mádl Ferenc. Elsőként Kolozsvárt látogatta meg a köztársasági elnök. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2003. október 27.
Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./
2003. október 28.
Nem minden meghatódottság nélkül áll egy magyar tanár, magyar polgár, egy magyar köztársasági elnök ez előtt a hallgatóság előtt, éppen ezért megköszönöm a megtisztelő meghívást - ezek voltak Mádl Ferencnek köztársasági elnök első mondatai, amelyek okt. 27-én hangzottak Kolozsváron az Állami Magyar Színház és Opera termében. A köztársasági elnökkel együtt érkezett Mádl Dalma asszony, a magyar diplomáciai külképviseletek vezetői, Szilágyi Pál, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, és Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese. Szilágyi Pál köszöntötte a magas rangú vendéget az erdélyi tudományosság és kultúra fellegvárában, Kolozsváron, ezenbelül is a több mint kétszáz éves múltra visszatekintő magyar színjátszás jelenlegi otthonában. Ezután Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese mondott köszöntő beszédet, hangsúlyozta: az EMTE nem vetélytárs a BBTE számára, hanem testvér, akit támogatni kell, amíg felnőtté válik. Mádl Ferenc elmondta: mint Tonk Sándor, az EMTE néhai rektora jellemezte, "bátor és merész gondolat" volt az önálló erdélyi magyar egyetem terve, amely ma már működő intézmény, élő valóság. Az elnök véleménye szerint a tanulás, a nevelés mindig a jövőnek készíti fel gyermekeinket és a fiatalokat. - S van-e ma nekünk nagyobb gondunk itt a Kárpát-medencében, mint a jövő, a mi közös jövőnk? - tette fel a kérdést. Mádl Ferenc szívből vállalt kötelességnek nevezte a magyar nemzet közösségének megőrzését, erősítését, és jövőjének biztosítását. - Már vannak a határon túli magyarságnak színvonalas kutatási-oktatási intézményei, általános- és középiskolái, felsőoktatási képzési lehetőségei, sajtója, irodalmi és színházi terei. De nem elég, mondhatjuk okkal és joggal - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. Mádl Ferenc a továbbiakban kifejtette: a romániai magyarságnak nagy-nagy türelme és reménye, rengeteg munkája kellett ahhoz, hogy mindezek létrejöjjenek. Az elnök véleménye szerint a román államnak át kell éreznie, hogy neki is érdeke erős, jó európai kapcsolatokkal rendelkező és magas színvonalú, hasznos tudást adó magyar egyetem. Magyarország egész nemzetstratégiáját a következő alapelv határozza meg: az erdélyi magyarság ügyeiben mindig azt kell figyelembe venni, ami a romániai magyarság véleménye, kérése, vágya az adott területen. - Ha az erdélyi magyarok az őket megillető jogokat nem tudják érvényesíteni, akkor a magyar állam felelőssége, hogy a lehetséges eszközökkel támogassa őket jogaik megszerzésében vagy érvényesítésében - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Az elnök a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kifejtette: meg kell őrizni a magyarigazolvány hitelét, méltóságát a kulturális és nyelvi nemzeti identitástudat erősítése érdekében. A köztársasági elnök személyes tapasztalatai szerint a magyar igazolvány ma már egyfajta ereklye is, bizonyos értelemben a személyes identitástudat kifejezésének egyik rendkívül szép és fontos formája. Ami a kedvezménytörvény másik célját, a határon túli támogatások jogszabályban történő rögzítését illeti, az elnök elmondta: ahol csak lehet, szószólója lesz ennek az igénynek. - A magyar politikai erők, a kormány, a parlament képviselői, az európai konvent magyar tagjai erőfeszítéseket tesznek szerte a világban és konkrétan a konventben, hogy a kisebbségi jog megfelelő, árnyalt és hatékony védelmet nyerjen - szögezte le Mádl Ferenc. Beszéde végén a köztársasági elnök feltette a kérdést: lesz-e elég kitartás, elszántság és egyetértés a jövőben is az erdélyi magyarságban, amikor fontos, életbevágóan fontos ügyekben kell együtt cselekedni? Majd felhívta a figyelmet a párbeszéd és az együttműködés fontosságára. Ezután Kató Béla mondott záróbeszédet. Felhívta az elnök figyelmét, hogy erdélyi útján gyakran találkozik majd olyan helyekkel, amelyekre azt szokták mondani az emberek, hogy az Isten háta mögött vannak. Egyik erdélyi nagy költőnk egy versében így imádkozik: Uram, nézz néha a hátad mögé is, mondotta Kató Béla. Kifejtette: mi most Európába készülünk, rongyosan, szervezetlenül és eszközök nélkül. Megy a szekér, és mi futunk utána, de jó, ha tudjuk: fiataljaink a tudás vagyonával lépnek majd be Európába. A Mádl Ferenc részletesen beszámolt eddigi tapasztalatairól, majd román újságírói kérdésre, amely a Székely Nemzeti Tanács megalakulására vonatkozott, kifejtette: a magyar köztársasági elnök otthon sem folytat közvetlen politikai tevékenységet, és nem is tisztje, hogy bármilyen értelemben értékelje és ezáltal valamiféle befolyást gyakoroljon a romániai belpolitikai eseményekre, vagy az erdélyi magyarság belügyeire. - Én magán úton jöttem Erdélybe, hogy megismerjem a magyar közösség örömeit, gondjait, és csak azt tudom mondani, hogy szükségesnek tartom a párbeszédet és az együttműködést a felmerült kérdésekben - szögezte le Mádl Ferenc. /Köllő Katalin: Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni Mádl Ferenc: Van miért büszkének lenni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./Amikor idén májusban elküldtük Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a püspökök részéről a meghívást, nem politikai látogatásra gondoltunk, nyilatkozta a magyar színházban tartott okt. 27-i ünnepség után a sajtónak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Tőkés László hangsúlyozta: a magyar közösség jövője nem minden esetben a politikumtól függ, hanem az egyház és a civil társadalom tevékenységétől, a belső építkezéstől, ezek jelentenek valamelyest garanciát a jövőre nézve. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: a magyar köztársasági elnök természetesen nem avatkozik bele a székelyföldi autonómiára való törekvésekbe, hiszen nincsenek is eszközei ehhez, ezzel kapcsolatban csakis az elnök részéről jövő morális segítség a fontos. - Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy mostani beszédében is a kötelező párbeszédről, megértésről szólt az elnök - hangsúlyozta a püspök, majd így folytatta: - Mi is egyetértünk ezzel, nem az egyházak és a civil társadalom a hibásak ennek a párbeszédnek és megértésnek a hiányáért, hanem az a politikai szféra, amely a Markó-klikk által képviselteti magát, és a képviseleti és önrendelkezési szervezetünket egy közönséges, román típusú párttá alakította, megfosztva bennünket a jövőbeli esélyeinktől - szögezte le Tőkés László. A püspök ugyanakkor elítélte, hogy Mádl Ferenc mostani látogatását is az RMDSZ agresszív módon, ki akarta sajátítani a maga számára. /(köllő): Tőkés László tiltakozik az RMDSZ agresszivitása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Okt. 27-én Kolozsvárról Székelyudvarhely felé menet, kocsikíséretével együtt villámlátogatást tett Mádl Ferenc köztársasági elnöke a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának épülő campusánál. Az elnököt dr. Hollanda Dénes dékán, az egyetem tanárai, munkatársai, Burkhárdt Árpád alprefektus, Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke fogadták. Dr. Hollanda Dénes röviden tájékoztatta Mádl Ferencet arról, hogy mit valósítottak meg nem egészen egy év alatt, amikor aláírták a szerződést a tervezőkkel. Japán kutatókkal közösen a campus jelenlegi területére egy számítógépes tomográf használatára oktató központ is létesül, ahol majd a Sapientia tanárai, diákjai is tudományos munkát fejthetnek ki. Még mintegy 400 millió forintra lenne szükség a terv kivitelezéséhez. Mádl Ferenc megígérte, hogy lehetősége szerint megtesz mindent annak érdekében, hogy ezt a támogatást is megkapja valamilyen módon a Sapientia marosvásárhelyi kara. Dr. Hollanda Dénes meghívta Mádl Ferencet az épület avatására. /Vajda György Mádl Ferenc erdélyi körúton. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./
2003. október 28.
Mádl Ferenc Marosvásárhelyről Sepsiszentgyörgyre érkezett, a városháza előtt helybeliek népes serege fogadta az államfőt, aki kezet fogott, és néhány szót váltott a várakozókkal. A városházán Háromszék legjelesebb közéleti személyiségei vártak rá. A Krónika az elnököt arról kérdezte, a Székelyföldi Fejlesztési Régióban vagy a Székely Nemzeti Tanács által célul kitűzött autonómia megvalósításában látja a székelyföldi magyarság megmaradásának esélyét. Mádl Ferenc a következőt válaszolta: "Nem tudom a kettőt összehasonlítani. A fejlesztési régió viszonylag érett együttműködési forma, jól megragadható, mert gazdasági fejlesztésről szól. Ami az autonómia kérdését és a Székely Nemzeti Tanácsot illeti, meg kell mondanom, hogy a Magyar Köztársaság elnökeként nem szívesen foglalok állást. Én drukkolok az útkeresés gondjainak megoldásáért, és fontosnak tartom általában a dialógust minden olyan erő között, amelyik valamilyen megoldást keres erre vagy amarra a kérdésre." /Z. I.: "Anyanyelvi oktatással a beolvadás ellen". = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Sepsiillyefalván a KIDA-központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője fogadta Mádl Ferenc köztársaság elnököt és Dalma asszonyt. A magyar államfő a LAM Alapítvány által indított vállalkozókkal is találkozott. Az esemény végén Kónya Ádám a Székely Nemzeti Tanács nevében átadta Mádl Ferencnek a kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot és az SZNT elfogadott dokumentumait. A köztársasági elnök Berszán Lajos (Gyimesközéplok), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Szegedi László (Kőhalom), Haszmann Pál (Alsócsernáton) és a házigazda Kató Béla társaságában vacsorázott.Szerre bemutatkoztak azok a vállalkozók, akik a LAM Alapítványtól kapott hitelből indították tevékenységüket, bemutatkozott a Diakónia Keresztyén Alapítvány, Kató Ibolya pedig ismertette a gyermekfalu-programot. /Fekete Réka: Itthon otthonra lelni (Mádl Ferenc Illyefalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
2003. október 28.
Mádl Ferenc köztársasági elnök hiteles volt. Őszintén kifejezésre juttatta megrendültségét, örömét, aggodalmát. Talán ez a célja a magánlátogatásnak: megerősíteni a hitet, az összetartozás tudatát az erdélyi magyarságban, megszilárdítani a szülőföldhöz való ragaszkodást. Annak a tudatát, hogy itthon vagyunk Erdélyben, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: Az otthonlét ajándéka. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Az autonómia lejáratásának tekinti a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását Markó Béla. A Nagy-Románia Párt bűnügyi feljelentést tesz az SZNT kezdeményezői ellen. Ezt Corneliu Vadim Tudor pártelnök jelentette be a szenátusban okt. 27-én. A PRM-s szenátor alkotmány-, nemzet- és Európa-ellenesnek nevezte az SZNT megalakulását. Szerinte a szenátusnak félreérthetetlenül ki kell mondania az SZNT szakadár voltát. Úgy véli, az SZNT megalakulását elősegítette Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 26-án megkezdett erdélyi látogatása. Lucian Bolcas, a PRM alsóházi frakcióvezetője azt indítványozza, a parlamentnek meg kell vizsgálnia az SZNT törvényességét, valamint azt, hogy milyen lehet a területi autonómia és az egységes román nemzetállam kapcsolata. Az alsóház titkára, Tudor Mohora szerint az indítvány csak akkor kerülhet a képviselőház elé, ha a PRM erre vonatkozóan határozat, vagy nyilatkozattervezetet terjeszt elő. Az SZNT megalakulása ellen tiltakoznak a Kovászna megyei demokraták és a liberálisok. A megyei PD-PNL szövetség a nemzeti egység elleni támadásnak tekinti az SZNT megalakulását. A PNL Kovászna megyei elnöke, Ioan Balan szerint a kormánynak, az ügyészségnek és más szerveknek ki kellene vizsgálniuk az SZNT törvényes voltát, és megfelelőképpen kellene eljárniuk. /Benkő Levente: Kikezdték az SZNT-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 29.
Magyarországnak törlesztenie kell a határon túl élő sok millió emberrel szembeni adósságából, kötelessége, hogy hathatósan segítse a kisebbségi magyarság megmaradását szülőföldjén, e közösség identitásának megőrzését, kultúrájának fejlesztését - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök Csíkszeredában, ahol okt. 28-án beszédet mondott a Márton Áron Főgimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium épületében. Másfél évtizede már a magyarországi politikai élet semmilyen tényezője nem vonta kétségbe, hogy Magyarországnak kötelessége minél hathatósabban segíteni a kisebbségi magyarságot szülőföldjén való megmaradásában, identitásának megőrzésében, kultúrájának fejlesztésében, szögezte le az államfő. Mádl Ferenc emlékeztetett: többéves folyamat eredményeként a határon túli magyarság közvetlen anyagi támogatása is szilárdan beépült a magyar költségvetésbe. Hozzáfűzte, hogy ma már számos olyan határon túli magyar intézmény van, amelynek támogatása rendszeressé és kiszámíthatóvá vált. Példaként említette a szónok az Apáczai-, valamint az Illyés Közalapítvány által folyósított összegeket, az olyan intézmények támogatását, mint a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem. Elismerően szólt a karitatív szervezetekről, így a magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és sok más egyházi és magánkezdeményezés tevékenységéről. Felhívta a figyelmet az új veszélyekre is, például arra, hogy az új körülmények között erodálódnak a hagyományos közösségek, identitásuk is csorbul a globalizációs folyamatok miatt. Csedő Csaba polgármester beszámolt a magas rangú vendégnek a 83 százalékban magyar ajkú város múltjáról, jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről. /Mádl Ferenc a Székelyföldre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2003. október 29.
Meg kell köszönnöm, hogy sorsom úgy hozta, eljöhetek Csíkszeredába" - ezek voltak az első szavai Mádl Ferenc államelnöknek. Kijelentette: "Együttérzés, szeretet és felelősség uralkodik a magyar emberekben az itteni magyarság iránt". A Márton Áron Főgimnáziumban Varga László igazgató kürtöskaláccsal fogadta a vendéget. Mádl Ferenc csíkszeredai látogatása Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobrainak megkoszorúzásával zárult. Ezután Mádl ment Székelyudvarhelyre. Ezt megelőzően, a rangos vendégek Máréfalván időztek, ahol Kovács Piroska tanárnő kalauzolásával a falu székelykapuit nézték meg. Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármester fogadta a vendégeket. Mádl Ferenc városnéző sétán vett részt: megtekintették a központi épületeket, valamint Márton Áron szobrát, és a Vasszékelyt. Ezt követően a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának aulájában az intézmény vezetősége fogadta az államelnököt. Este a Városháza dísztermében, a Szent István teremben Szász Jenő polgármester köszöntötte az államelnököt. - Székelyudvarhely, az ősi anyaszékváros történelmi pillanatokat él át ezekben a percekben: 1940 óta magyar államfőt nem köszönthettünk városunkban - mondta Szász Jenő. Mádl és a székelyudvarhelyi polgármester közösen leleplezte Barabás Edit anyaországi szobrászművész alkotását, Szent István ábrázoló bronz mellszobrot. A meghívottak tiszteletére kulturális programra, szavalatokra, kórusművek előadására is sor került. Az Orbán Balázs szobor talapzatánál Mádl Ferenc koszorút helyezett el, majd köszöntötte - a késői időpont és a hideg ellenére is egybegyűlt - többszáz városlakót. - Az anyaország együttérzését, szeretetét közvetítem önöknek, és azt a meggyőződést, ami a hazai magyar lakosságban él: azt hogy együvé tartozik ez a nemzet - mondta Mádl Ferenc. Mádl Ferenc székelyudvarhelyi látogatása sajtótájékoztatóval ért véget. Ezt követően az elnök és kísérete Marosvásárhelyre utazott, ahonnan repülővel tértek vissza Budapestre. /Szondy Zoltán, Szász Emese: Együttérzés, szeretet és felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./
2003. november 1.
A prefektúrának kötelessége feljelenteni a Székely Nemzeti Tanács létrehozóit - jelentette ki okt. 31-én Adrian Casunean-Vlad Kovászna megyei PSD-elnök. A PSD megyei elnöke szerint a nemzeti tanácsot nem kell törvényen kívül helyezni, mivel eleve törvénytelen, és úgy értékelte, hogy "1990 óta ez az alkotmányos rend ellen elkövetett legsúlyosabb merénylet". Casunean elmondta, érthetetlen, hogyan "utazgathatott" Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök Erdélyben anélkül, hogy Ion Iliescuval vagy Adrian Nastaséval találkozott volna. Kifogásolta, hogy Mádl - túllépve hatáskörét - a "magyar radikálisokkal" is tárgyalt az autonómiáról. Elismerte ugyan, hogy a magyar államelnök nem foglalt állást a kérdésben, de elfogadhatatlannak tartotta, hogy a magyar közösség képviselőivel folytatott megbeszéléseken nemcsak kulturális témákról esett szó./Farkas Réka: "Mádl túllépte hatáskörét". = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
2003. november 1.
Okt. 31-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető sajtóértekezletet tartott. Markó Béla szerint Mádl Ferenc magánlátogatása Erdély különböző városaiban a két ország közötti kapcsolatok normalizálódásának bizonysága. Fontos a magyar elnök által megfogalmazott üzenet, melyben az egymás iránti szolidaritást és együttműködést hangsúlyozta. Az alkotmány-módosítás után most annak alkalmazása a következő lépés, s a szervezet már megtette az első intézkedéseket felleltározva ama törvényeket, melyek az új alkotmány alapján módosításra szorulnak. A választási törvénybe a személyre szóló szavazat bevezetését az RMDSZ nem támogatja, ennek egyetlen nyertese ugyanis az éppen kormányon lévő párt lenne, mivel így kb. 80%-ban tudná képviseltetni magát mindkét házban, ami diktatúrához vezetne. Verestóy Attila a készülő költségvetési vitákról tájékoztatta a jelenlévőket, elmondta: remélhetőleg sikerül olyan költségvetést összeállítani, mely lehetővé teszi az 5,5%-os gazdasági fejlődést. A Székely Nemzeti Tanácsról Markó Béla kifejtette: mindenkinek alkotmányos joga, hogy valamilyen formában kifejezze véleményét az ország közigazgatását illetően, ezért alkotmányellenes dolog nem történt. A most alakuló szervezet iránt a magyarság sem tanúsít különösebb érdeklődést. Ami az autonómia létrehozását illeti, ez az RMDSZ programjában is szerepel, de más jellegű megoldásokat kell találni a problémákra, mint a fent említett próbálkozások. /(Gáspár Hajnal): RMDSZ-sajtóértekezlet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
2003. november 8.
Levélben fordult a székelyudvarhelyi RMDSZ Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, amelyben tudomására hozza, hogy a polgármesteri hivatal törvénytelenül, a helyi tanács döntése nélkül nevezte el a városháza dísztermét Szent Istvánról az elnöki látogatás alkalmával. Az RMDSZ-tanácsosokból álló frakció azt is nehezményezi, hogy a Mádl Ferenc tiszteletére adott fogadásra a tanácsosokat nem hívta meg a városháza. A tanács nem kívánja visszavonni a Szent István nevet. Az RMDSZ arra kéri Mádl Ferencet, fogalmazza meg álláspontját a kialakult helyzetről.A polgármesteri hivatalnál elmondták, hogy a tanácsosok által felvetett ügy eltörpül az államelnöki látogatás jelentősége mellett, ezért a hivatal nem foglal állást ebben a kérdésben./Lukács János, Zilahi Imre: Távol tartották Mádltól az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./
2003. november 8.
A Rákóczi szabadságharc utáni labanc pusztítások következtében lerombolt nagyenyedi kollégium újjáépítéséért az akkori rektorprofesszor, Pápai Páriz Ferenc segélykérő levelet intézett a nyugati protestáns egyházakhoz. I. György angol király pátenst adott ki ebben az ügyben. A pátens alapján az angliai egyházak széleskörű gyűjtést indítottak az erdélyi iskola megmentéséért. Ebből a pénzből épülhettek fel a ma látható legnagyobb épületek. Az összeg mennyiségére jellemző, hogy kamataiból még az 1849-es pusztítások után is nagyszabású újjáépítések indulhattak. E nemes célú gyűjtésnek jövő év virágvasárnapján lesz a 300. évfordulója. Az eseményt I. György angol király mellszobrának felavatásával szeretnék megünnepelni Nagyenyeden. A szobrot Mikó Diana szobrászművész készíti. Az iskola Bethlen Gábor Alapítványa több arra hivatott magyarországi alapítványhoz és intézményhez pályázott a szobor megvalósításához szükséges anyagi alapok előteremtéséért, azonban ezek a támogatások elmaradtak vagy késlekednek. Így az eddigi munkát Mikó Diana a helyiek segítségével önerőből valósította meg. Mádl Ferenc köztársaság elnök fővédnökséget vállalt.A szobor elkészítéséhez még támogatás szükséges. /Sz. Cs.: Szobrot állítanak I. György angol királynak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2003. november 11.
A Tudomány Világfórumára világhírű kutatóintézetek vezetői és a tudomány iránti elkötelezett politikusok gyűltek össze 63 országból a hétvégén Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. - A tudósok és a politikusok egyaránt felelősek az emberiség jövőjéért, és ezt a felelősséget nem oszthatják meg, illetve nem ruházhatják át egymásra - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a tudományos világfórum nov. 8-i megnyitóján. A tudományos és a politikai világnak egyenlően kell osztoznia ezen a felelősségen. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta: ebben az évszázadban a tudomány fogja formálni a világot, jobban, mint eddig bármikor. Ugyanakkor a nem megfelelően alkalmazott tudomány negatív következményekkel járhat. Három volt magyar miniszterelnök is felszólalt a fórumon. Orbán Viktor azt hangoztatta, a politika felelőssége, hogy megadjon minden segítséget a tudománynak, a kultúrának, valamint a közösségeknek és társadalmaknak ahhoz, hogy lelassítsák, majd megállítsák a globális üzleti világ terjeszkedését. Orbán szerint utópia, hogy létrejöhet a gazdaságilag és kulturálisan egységes globális szabadpiac a világon. Boross Péter szerint a tudománynak felelősséget kell vállalnia a társadalom jövőjéért. Horn Gyula úgy véli: a XX. század legnagyobb európai vívmánya, hogy megszülettek a közös európai értékek, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok rendszere. A nyitónap főelőadóját, Lámfalussy Sándort, a belga Leuven katolikus egyetemének professzorát az euró egyik atyjának nevezik. Az Európai Monetáris Intézet elnöke, a világ egyik legjelentősebb pénzügyi szaktekintélye úgy vélekedett, hogy az európai gazdaság lassulásának fő oka a legyengült növekedési kapacitás, ami részben a munkaerő alacsony kihasználtságának (a kevesebb munkaidőnek), másrészt a termelékenység stagnálásának köszönhető. /Palugyai István, Népszabadság: Tudományos csúcstalálkozó Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./
2003. november 15.
Medgyessy Péter miniszterelnök nov. 14-én Budapesten megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A megbeszélés után Medgyessy Péter újságíróknak elmondta: lehetőség szerint már a jövő év közepétől működhet egy magyar nyelvű televízió Erdélyben. A magyar nyelvű televíziós csatorna létrehozása "régi vágya az Erdélyben élő magyarságnak, több mint másfélmillió magyar embernek, ebből következően úgy gondolom, itt az ideje, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk" - jelentette ki a kormányfő. Kifejtette: az RMDSZ vezetőiből, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre; ezek december 15-ig kiválasztják azt a jogi formulát, amely megfelel mindkét ország jogrendszerének, és kialakítják azt a pénzügyi konstrukciót, amelyen keresztül támogatható a televízió létrehozása és működtetése. /Magyar nyelvű televízió Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Medgyessy Péter kitért arra: a találkozó másik oka az volt, hogy levelet kapott Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, aki a Sapientia Egyetem további támogatását kérte. Hangsúlyozta: a találkozón megegyeztek abban, hogy az erdélyi felsőoktatási intézmény 2004-ben is megkapja ugyanazt a fejlesztési támogatást, mint az idén."Ennek számomra egyetlen komoly feltétele van: én csak arra vagyok felhatalmazva, hogy a magyar adófizető polgárok nehezen megkeresett pénzét úgy költsük el, hogy az teljes mértékben, garantáltan arra a célra menjen, mint amire szántuk, és megfelelő ellenőrzési mód legyen" - mondta a miniszterelnök. Medgyessy Péter ezért megbízást adott a HTMH-t felügyelő miniszternek: készítse el azt a pénzügyi konstrukciót, amely kellő biztosítékot jelent a források hatékony felhasználására. /Erdélyi tévé magyar pénzből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2003. november 27.
Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Jánó Mihály művészettörténész és Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója Budapestre ment, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában felkeresték Hiller István tárcavezetőt, aki határozott ígéretet tett arra, hogy támogatja a jövő évben Sepsiszentgyörgyön megrendezendő Osstinato Kárpát-medencei Összművészeti Fesztivált.A háromszékiek 25 millió forintnyi támogatást kértek, s a tanácselnök reményei szerint meg is kapják. A szeptember végi, október eleji fesztivált a Székely Nemzeti Múzeum fennállásának 125. évfordulójára szervezendő rendezvények is gazdagítják. A miniszter támogatásáról biztosította a küldöttséget három, 48-as kötődésű háromszéki műemlék, a Lábas Ház, a bodvaji vashámor és a kézdivásárhelyi székely katonanevelde helyreállításában, ám kérte, mielőtt összegekről tárgyalnának, küldjék el az épületekkel kapcsolatos hasznosítási elképzeléseket. A Lábas Házban civil szervezetek székházát szeretnék berendezni, a vashámor környékén szabadtéri ipartörténeti emlékparkot alakítanának ki, a katonanevelde épületében művelődési központot szeretnének berendezni. Az erdélyi körútján tett szóbeli ígéretén túl Mádl Ferenc államfőt írásban is felkérték az Osstinato-fesztivál fővédnöki tisztségének elfogadására, s a levél átadását a tanácselnök a Határon Túli Magyarok Hivatalára bízta. A küldöttség találkozott Szabó Vilmossal, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával is, aki ígéretet tett a januárban induló Székelyföldi Fejlesztési Intézet támogatására. /(sz.): Támogat a művelődési miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./
2003. december 2.
A magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyaroknak Mádl Ferenc álláspontja szerint "nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján". A köztársasági elnök állásfoglalását tartalmazó közleményt az államfő hivatalának sajtóosztálya eljuttatta az MTI-nek. "A jog szempontjából (...) nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek" - olvasható a közleményben. /Kettős állampolgárság. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2003. december 3.
Elégedettséggel nyugtázták a Vajdaságban és Erdélyben Mádl Ferenc köztársasági elnök állásfoglalását a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése kérdésében. Csapody Miklós képviselő szerint Mádl álláspontjában az MDF a saját nézeteit ismerte fel.Miután a Mádl Ferenc által felkért szakértői testület megállapította: nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése, a törvényhozásnak kell módosítania az állampolgársági törvényt ahhoz, hogy magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül szerezhessenek magyar állampolgárságot azon személyek, akiknek felmenője magyar állampolgár volt. Az RMDSZ támogatja azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz, mint ahogy azt a jelenlegi állampolgársági törvény lehetővé teszi. "Ezt a javaslatot annak idején az RMDSZ is aláírta" - emlékeztetett Markó. Az RMDSZ-elnök elmondta, léteznek már olyan felmérések, melyek a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztésének a lehetséges hatásait vizsgálják, és ezek eredményeit hamarosan nyilvánosságra is hozza az RMDSZ. A szövetség vezetői augusztus végén jelentették be, hogy az ügyvezető elnökség irányítása alatt szakértői bizottságot hoztak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak a kivizsgálására. E bizottság azóta sem ült össze, de a mulasztásra figyelmeztető, két héttel ezelőtt közölt Krónika-interjú után Takács Csaba ügyvezető elnök a bizottság valamennyi tagját a kérdés elemzésére kérte fel. Az RMDSZ egyébként a 2000-es választási kampányban hirdetett aláírásgyűjtést a külhoni magyar állampolgárság támogatására, az aláírási íveket azonban máig sem összesítette a szövetség. Markó Béla korábban a Krónikának azt nyilatkozta, az akkor megfogalmazott igényt ma is érvényesnek tekinti. Az Erdélybe látogató Mádl Ferenc államfő viszont októberben a Krónikának kijelentette, a romániai magyarság képviselői nem kérték, ezért Magyarország nem foglalkozik az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának kérdésével. Csapody elmondta, az MDF új javaslatot készül beterjeszteni az állampolgársági törvény módosítására azzal a céllal, hogy megkönnyítsék azokat a feltételeket, amelyekkel a határon túli magyarok magyar állampolgársághoz juthatnak. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mérföldkőnek tekinti Mádl Ferenc nyilatkozatát. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szintén üdvözölte a nyilatkozatot. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Az Országgyűlés térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2003. december 3.
Hivatalos levelet küldött Szász Jenőnek, Székelyudvarhely polgármesterének Mádl Ferenc köztársasági elnök, aki október végi erdélyi magánlátogatásakor Székelyudvarhelyen is megfordult. Megköszönve a vendéglátást, az államfő legemlékezetesebbként azt a városházi ünnepséget jelölte meg, amelyen a Szent Istvánról elnevezett díszteremben Mádl és Szász közösen leplezte le az államalapító király mellszobrát. A sajtó rendelkezésére bocsátott levélből kiderül, Mádl örömmel látja, hogy az udvarhelyiek "vállalják a magyarság politikai útkereséséből rájuk eső részt". Mint ismeretes, az államfői látogatás után az udvarhelyi városi tanács RMDSZ-frakciója neheztelt, amiért nem kaptak testületileg meghívót az említett ünnepségre. Levelet fogalmaztak az államfőhöz, kérve őt, foglaljon állást az ügyben. Mádl az udvarhelyi polgármesternek küldött levelében nem tett említést a látogatása kapcsán felmerült "meghívós esetről", csupán jókívánságait küldte Szásznak, és azt kívánta neki, "hogy politikai bölcsességgel és erkölcsi felelősséggel találja meg mindig azt a következő lépést, amely legjobban szolgálja a határon túli magyarság közös ügyét". Az udvarhelyi tanácsosoknak a köztársasági elnök társadalompolitikai főosztályának egyik munkatársa írt válaszlevelet. A levélben többek között az áll, az elnöki hivatal nem tekintheti feladatának az udvarhelyi konfliktus megoldását. "(...) vitájukat igyekezzenek a polgármester úrral helyben tisztázni, hogy valóban semmi ne árnyékolhassa be ezt az önök megfogalmazása szerint történelmi jelentőségű látogatást" - olvasható a levélben. /Zilahi Imre: Mádl konszenzusra int. A szoboravatás körüli vitát helyben kell megoldani. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2003. december 4.
Egyetértés van abban, hogy a négy parlamenti pártnak szándékában áll a kettős állampolgárság érdekében egy minél szélesebb körű elemző munka megkezdése - nyilatkozta dec. 3-án Dávid Ibolya, az általa kezdeményezett megbeszélés után. Az MDF elnöke elmondta, hogy a parlamenti pártok képviselői egyetértettek azzal az állásfoglalással, amelyet a köztársasági elnök megfogalmazott. Mádl Ferenc állásfoglalása szerint "A jog szempontjából (...) nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása, magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül, azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek". Dávid Ibolya tájékoztatása szerint dec. 10-éig létrehozzák a pártok által delegált szakértői csoportot, és felkérték a kormányt, hogy jan. 30-áig bocsássa a négy párt rendelkezésére a már elkészült hatástanulmányokat, elemzéseket. Az egyeztetés után Szent-Iványi István (SZDSZ) azt hangsúlyozta: kiindulópontnak tekintik a köztársasági elnök állásfoglalását. Bába Iván (Fidesz) szerint az alapkérdés a határon túli magyarok megmaradása a szülőföldjükön. Közölte, a Fidesz álláspontja szerint három pillére van ennek a kérdéskörnek: a határon túliak magyar állampolgárságának, vagyis a kettős állampolgárságnak a kérdése, a státustörvény végrehajtása, hatása a határon túli magyarság létére, erősödésére, gyarapodására, és az aktuális autonómiatörekvések. Wiener György (MSZP) szerint figyelembe kell venni az állampolgársági jog, az alkotmányos elvek követelményét, a nemzetközi jogi hatásokat, az Európai Unió alkalmazandó jogelveit. Hozzátette: a Fidesz álláspontjával kapcsolatosan az a véleménye, hogy "az autonómiának a problematikáját nem kellene összekapcsolni a kettős állampolgárság amúgy is hallatlanul bonyolult ügyével". /Egyetértenek Mádllal. Négypárti egyeztetés a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./
2003. december 19.
Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 17-én fogadta a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a budavári Sándor-palotában. Az államfő köszönetet mondott az egyházi elöljáróknak a nemzeti erkölcs megerősítése, a nemzeti identitás megőrzése érdekében végzett szolgálataikért - mondta Tőkés László. A püspök elmondta: az immár hagyománnyá vált adventi fogadáson szó esett olyan kiemelkedően fontos kérdésekről, mint a magyar államfő szerepvállalása a határon túli magyar közösség életében, a kettős állampolgárság és az egyes országokban folyó felekezeti oktatás. Tőkés László szavai szerint az egyes országokban alig, vagy egyáltalán nem támogatják a felekezeti iskolákat, ahol "papíron" támogatják őket, valójában ott is diszkriminációt szenvednek el. Ezért kérték a köztársasági elnököt, hogy a kormánnyal együtt nyújtson támogatást a romániai tanügyi törvénymódosítás ügyében - tette hozzá. Tőkés László a megbeszélésen felvetette az erdélyi autonómia kérdését, amely meglátása szerint a megmaradás, a fejlődés egyetlen útja; ehhez is kérte az államfő támogatását. Kitért arra: hasznosnak bizonyult, hogy a problémák alaposabb megbeszélése érdekében az idei esztendőben az államfő külön fogadta a határon túli és külön az anyaországi egyházi vezetőket. Pénzes János, Szabadka római katolikus püspöke az MTI-nek elmondta: egyházmegyéjében az anyagiakat illetően van egy kis fellendülés, de a fiatalok számára nincs meg az a lehetőség, amely miatt "biztonságosan a szülőföldön maradnának". A kulturális élet véleménye szerint szépen fejlődik a Vajdaságban, ahol "a nemzetek és a vallások megfelelő egyetértésben élnek A szabadkai egyházmegyében 116 plébános és mintegy 100 pap tevékenykedik. Az egyházmegye 320 ezer katolikus hívőjének háromnegyed része magyar ajkú, egynegyede horvát. Az anyaországi alapítványok sokat segítenek templomok renoválásában, építésében - tette hozzá. A püspök szólt arról, hogy Tótfalun megkezdődött az első kilencosztályos katolikus iskola építése, a püspöki palota mellett pedig tehetséggondozó gimnáziumot létesítenek. /Mádl Ferenc határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./
2003. december 20.
A Székely Nemzeti Tanács példájára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is megkezdte a politikai kapcsolatfelvételt. Dec. 19-i sajtótájékoztatóján Tőkés László, az EMNT elnöke elmondta, Orbán Viktor volt miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvését, és Mádl Ferenc államelnök szintén kedvezően nyilatkozott a kezdeményezésről. A püspök hozzátette, az EMNT levélben fordult az MSZP és az SZDSZ vezetőihez is, találkozót kérve tőlük, ám a megkeresésre válasz még nem érkezett. Tőkés elmondta, az RMDSZ vezetőségének elutasító magatartása ellenére nem mondott le azon szándékáról, hogy párbeszédet kezdeményezzen a szövetséggel. Ebből a célból január első felében megbeszélésre hívja majd az RMDSZ csúcsvezetőségét. "Párbeszédre, kiegyezésre van szükség, ha nem akarunk csúfos vereséget szenvedni a választásokon" - nyilatkozta a püspök. Elmondta, javasolni fogja az EMNT Állandó Bizottságának, kérjen fel egy független jogászbizottságot, hogy európai viszonylatban vizsgálja meg az autonómia létjogosultságát./Pengő Zoltán: Kiegyezésre kényszerülnek? Párbeszédre hívja az EMNT az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2004. január 6.
Mádl Ferenc köztársasági elnök újévi beszédének kulcsfogalma a felelősség volt. Felelősség sorsunkért, azért, hogy az EU nyújtotta lehetőségeket ki tudjuk használni, hogy "nyertesei lehessünk a csatlakozásnak", a felelősség családunkért, szűkebb közösségünkért, nemzetünkért. "Befolyásolhatjuk a politikai döntéseket, segíthetjük az ország és a határon túli magyarság, hazai kisebbségeink, nehéz helyzetben lévő embertársaink anyagi és szellemi-lelki felemelkedését" – hangsúlyozta az elnök. A balliberális média élvonala által működtetett Tilos Rádióban közfelháborodást keltő példátlan mondatok hangzottak el karácsony este. Az egyik műsorvezető trágár szavak kíséretében kijelentette, hogy minden keresztényt kiirtana. A Tilos Rádióban nem ez az első ilyen jellegű megnyilvánulás, gyalázták már ott a Szent Koronát is, legutóbb, december elején pedig a Jobbik által felállított keresztek tűzifának való felaprítását javasolta az egyik műsorvezető. Több szervezet, közöttük a Fidesz, a Jobbik és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tiltakozott s kérte az Országos Rádió és Televízió Testületet, hogy szüntesse meg "a gyűlölet rádióját". A Tilos elbocsátotta a keresztények kiirtásának belső indulatával dicsekvő munkatársát. "Az általam elmondattak megértéséhez csak egészséges magyar lélek szükséges. Ezért aztán nem is véletlen, hogy a Kolozsváron megjelent több száz erdélyi küldött nem értette félre, mert nem akarta félreérteni mondandómat. De nem véletlen, hogy a román politikusok, akiknek minden autonómiatörekvés szálka a szemében, akik azt szeretnék, ha Erdélyből egyszer és mindenkorra eltűnne a magyar szó, azok félreértették, mert félre akarták érteni. Az már viszont nem természetes, bár nem is meglepő, hogy Kovács László – egészséges magyar lélek híján – ismét a román többségi politikusok oldalára áll ahelyett, hogy az erdélyi román autonómiatörekvéseket támogatva a magyar nemzeti érdeket képviselné úgy is mint pártelnök, de különösen mint külügyminiszter" – nyilatkozta Kövér László azzal kapcsolatban, hogy a szocialista Kovács László elítélte az általa az EMNT alakuló gyűlésén mondottakat. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 6./
2004. február 25.
Új szakaszához érkezett a Gál Mihály felőri református lelkész által megálmodott helyi oktatási-művelődési központ terve: február 24-én jótékonysági koncertet szerveztek Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a felőri művelődési központ támogatására. Szórványvárnak is nevezték a Gál Mihály-féle szórványközpont-tervet, közösségmegtartó központként működhetne. Gál Mihály elmondta: megtiszteltetésként értékeli, hogy maga Mádl Ferenc köztársasági elnök is fontosnak találta azt, hogy bátorítsa a kezdeményezést. Valószínűleg csak a 2005–2006-os tanévtől lesz működőképes a központ /Sz. Cs.: Jótékonysági koncert a felőri "szórványvárért". Budapesten is tudnak Gál Mihály lelkész álmáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Mádl Ferenc köztársasági elnök a jótékonysági hangverseny résztvevőihöz intézett üzenetében kiemelte: a rendezvény bevétele olyan célt szolgál, amely a magyarság, mint közösség megmaradását szolgálja. Az erdélyi Beszterce-Naszód megyében található Felőr oktatási és művelődési központ szellemi központ lesz a 12 környékbeli magyarjai számára. Mádl Ferenc Tamási Áron Szülőföldem című könyvének befejezését idézet, amikor az apja sírjánál állva körbenézett a szívének oly kedves tájon: "– A miénk ez? ... ez kérdés nélkül a miénk. Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk; s a föld, melyen élünk és meghalunk." /Üzenet az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Felőrben épülő művelődési központ támogatására rendezett hangverseny és vacsora résztvevőihez. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2004. március 13.
Idén is találhatók Erdélyben élő, illetve Erdélyből elszármazott művészek és írók a márc. 15-e alkalmából kitüntetettek között. A Magyar Köztársasági Érdemrend Aranykeresztjét adja át Banner Zoltán művészettörténésznek, előadóművésznek a határon túli magyar képzőművészet megismertetéséért végzett munkája elismeréseképpen Mádl Ferenc köztársasági elnök márc. 13-án Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Az államfő továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozza Huszár Sándor író, szerkesztő, műfordítónak, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Csiki László József Attila-díjas író, költő számára. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 13-án nyújtja át a következő két díjat: kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kap Barabás Olga rendező, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház művészeti vezetője, és Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész. Bár nem erdélyi származású, de sokat tett az erdélyi magyar színjátszás népszerűsítéséért nagyszerű színházi írásaival, valamint Harag György rendező életművéről összeállított kötetével Nánay István színházkritikus, akit szintén Jászai Mari-díjjal tüntetnek ki. A friss Jászai-díjasok között ott találhatjuk Spolarics Andrea színművésznőt is, aki több éven át a kolozsvári Magyar Színház társulatának is tagja volt. /Március 15. – erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
2004. március 15.
Ellenzi a Szabadság–szobor felállításának jelenlegi tervét a Románia Újjáépítéséért Szövetség (URR) Arad megyei szervezete, akik szerint a megbékélési park egy olcsó választási vásár a PSD és az RMDSZ között. Az URR támogatja a Szabadság–szobor és az 1918–as román egyesülés emlékműveinek – külön helyen történő – felállítását, és felkérte Mádl Ferenc és Ion Iliescu elnököket, hogy a kérdés valódi és őszinte megoldása érdekében vegyenek részt a két emlékmű felavatásán, és egyúttal kérjenek kölcsönösen elnézést a két nemzet nevében a történelem során egymásnak okozott sérelmekért. /(b): URR: A Szabadság–szobornak egyedül kell állnia! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./
2004. március 16.
Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, valamint Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét márc. 15-én az Országházban. Markó Béla szövetségi elnök a kitüntetés átvételét követően úgy nyilatkozott, megtiszteltetésnek tartja ezt a legmagasabb állami kitüntetést, és úgy értékelte, ez nem csak személyének, hanem az RMDSZ, az egész magyar közösség 15 éves következetes politikájának is szól. "Amit elértünk az elmúlt másfél évtizedben, azt nem egyedül, hanem közösen értük el", mutatott rá a szövetség elnöke. /Kitüntették Markó Bélát és Kasza Józsefet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Ugyanezt a kitüntetést kapta volna Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, de ő elutasította a kitüntetést. Bugár Béla a díjkiosztó ünnepségen nem jelent meg. Bugár Béla kijelentette, hogy az elutasítás nem a kitüntetésnek, hanem a magyar kormány utóbbi időben tanúsított magatartásának szól, válaszul arra, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet. /Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./
2004. március 16.
A XX. századi erdélyi irodalom fejlődéstörténetét és jelentős alakjait (Szilágyi Domokos, Szabédi László) elemző irodalomtörténeti munkásságáért, a Korunk című folyóirat szerkesztéséért, az erdélyi magyar szellemi életben betöltött szerepéért márc. 15-én Széchenyi-díjat kapott Kántor Lajos, József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszéíró, a Magyar Tudományos Akadémia doktora Budapesten. Mádl Ferenc államfő a nemzeti ünnep alkalmából a Parlamentben adta át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, továbbá Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseket. „Remélem, a díj amellett, hogy a szakma elismerése, egyben az erdélyi magyar irodalom elismerése is” – nyilatkozta Kántor Lajos. /Kántor Lajos Széchenyi-díjas. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2004. március 17.
Mádl Ferenc magyar államfő nem csak Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét, és Markó Béla RMDSZ-elnököt tüntette ki a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök előterjesztése Bugár Bélára is vonatkozott, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azonban nem jelent meg a díjkiosztó ünnepségen. Az MTI-nek Bugár kijelentette: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a legrangosabb magyar állami kitüntetésre találták méltónak, és annak elutasítása nem a kitüntetésnek, hanem a magyar kormány utóbbi időben tanúsított magatartásának szól, válaszul arra, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet. Sérelmezte, hogy a magyar kormány "rólunk, nélkülünk döntött", jóllehet, a felek mindeddig éveken át következetesen és eredményesen állták azt az egyezséget, hogy a határon túli magyarokat érintő kérdésekben azok legitim politikai képviseletének mellőzésével soha nem születhet döntés. "Ez az egyensúly most megbillent, úgy is fogalmazhatnék, hogy a magyar kormány felrúgta az egyezséget: lemondta a február közepére tervezett Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), majd olyan költségvetési megvonásokat eszközölt, amelyről velünk nem konzultáltak" – mondotta. – "Mi nem azt mondjuk, hogy rajtunk nem lehet takarékoskodni, hanem azt, hogy mi jobban tudjuk, hol lehet rajtunk – esetenként akár többet is – megtakarítani. Itt és most nem kitüntetésre, hanem támogatásra van szükség" – fogalmazott Bugár. Emlékeztetett rá: szándékát, a köztársasági elnök irodájával és a parlament házelnökének irodájával "a botrányt elkerülendő" céllal előre jelezte. /Bugárnak nem kell a kereszt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
