Mircea Pascu védelmi államtitkár cáfolta, hogy a bukaresti konferencián a kisebbségek ellen kidolgozott titkos katonai tervről beszélt. Előadásában csak elméleti fejtegetésekről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1994. október 26.
Romániában "az 1940-1944 között megszállt Észak-Erdély felszabadításáért vívott harc" utolsó mozzanatának, Nagykároly visszafoglalásának emlékére okt. 25-én tartják a hadsereg napját. Gheorghe Tinca ebből az alkalomból adott interjút a Népszabadságnak. Arra kérdésre, hogy léteznek-e az etnikai konfliktusok esetére vonatkozó titkos katonai tervek, amelyről Ioan Mircea Pascu államtitkár beszélt, így válaszolt: "Pascu úr azt mondta, hogy léteznek. Én ezt sem meg nem erősítem, sem nem cáfolom. A román hadsereg úgy gondolja el és tervezi meg a feladatát, hogy az alkotmányos demokráciát bárkivel szemben megvédje." Cáfolta a székely megyék militarizálásának hírét. "Antonescu kiváló katona volt." - mondta. Antonescut nem azért tisztelik, mert együttműködött a Vasgárdával, "becsületes ember volt és tökéletes katona. Ezért tisztelik..." A miniszter szeptemberben elmaradt budapesti látogatásának nem kell jelentőséget tulajdonítani, fejezte be az interjút. /Népszabadság, okt. 26./
1994. október 26.
A román katonai doktrína szerint az ország biztonságát fenyegető egyik tényező "a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak biztosítására irányuló külföldi nyomás és akciók fokozódása" lehet, írja Catalin Pena a Ziua bukaresti napilapban. A cikkíró visszatért Mircea Pascu államtitkár hivatalosan cáfolt kijelentésére /a román hadsereg rendelkezik beavatkozási tervvel kisebbségi konfliktusok esetére/ és megerősítette, hogy valóban van ilyen terv. Románia katonai doktrínáját tartalmazó, a Legfelsőbb Védelmi Tanács által áprilisban jóváhagyott és a parlamentnek megküldött dokumentum szerint belső agressziónak tekinthetők a "szeparatista akciók". A doktrína értelmében a hadsereg ma is beavatkozhat utcai konfliktusokba. /Ziua (Bukarest), okt. 26., ismerteti: Népszava, okt. 27. /
1994. december 4.
Iliescu elnök az EBEÉ csúcstalálkozóra érkezett Budapestre és tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökön kívül Mircea Snegur moldovai és Zselev bolgár elnökkel. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy a moldovai elnökkel folytatott tárgyaláson a két ország közötti kapcsolatok további fejlődésének szükségességét hangsúlyozták. A bolgár elnökkel tartott találkozón a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1994. december 13.
Temesváron dec. 13-án megkezdődött a kétnapos Kelet-és Közép-Európa 1989 után című nemzetközi konferencia. /Előzetesen a program: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ Levélben üdvözölte a konferenciát Mihály volt román király, Mircea Dinescu, továbbá Hans Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, aki jelezte, hogy nem tudott eljönni. Viorel Oancea, Temesvár polgármestere a kezdés előtt öt perccel telefonon lemondta részvételét, és azt a kérést, hogy ő nyissa meg az értekezletet. Tőkés László püspök beszédében emlékezett az öt évvel ezelőtti eseményekre, amikor Temesvár lakosai nemcsak egymásra, de Istenre is rátaláltak, és belekóstoltak a kimondás bátorságába is. Doina Cornea egy kisebbségi statútum megszövegezését sürgette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1994. december 14.
Dec. 12-14-e között Markó Béla vezetésével a Moldovai Demokrata Agrárpárt meghívására RMDSZ-küldöttség látogatott a Moldovai Köztársaságba. A küldöttséget fogadta Mircea Snegur köztársasági elnök, Petre Lucinschi, a parlament elnöke és Andrei Sangheli miniszterelnök. Találkoztak a Moldovai Demokrata Agrárpárt vezetőivel, a kisebbségeket is magába foglaló Szocialista Egység frakció vezetőivel és a gagauz kisebbség képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató, 433. sz., dec. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
1994. december 23.
Mircea Snegur moldovai elnök és Igor Szmirnov, a Dnyeszter menti területek vezetője nyolc hónap után újra találkozott dec. 21-én. Megállapodtak abban, hogy rendszeresen fognak találkozni. Snegur már előzőleg autonómiát, különleges státuszt ajánlott föl. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1994. december 28.
A napokban visszafogadták a Demokratikus Konvencióba /DK/ a Nemzeti Liberális Pártot /NLP/. Az NLP Radu Campeanu vezetésével az RMDSZ konvenciós tagsága miatt vált ki a DK-ból. Időközben változás történt az NLP vezetésében /jelenleg Mircea Ionescu Qintus az elnök/, azonban korábban a DK hajthatatlannak bizonyult az NLP visszatérési kérelmeivel szemben. Most viszont fordulat történt. /Új Magyarország, dec. 28./
1995. január 18.
Bukarest kész még januárban felújítani az alapszerződésről szóló szakértői tárgyalásokat, jelentette be Mircea Geoana külügyi szóvivő jan. 18-án. Alain Lamassoure, az európai ügyek francia minisztere budapesti tárgyalásain jelezte, hogy Franciaország kész segíteni Magyarországot, Romániát és Szlovákiát az alapszerződések kidolgozásában. A szóvivő kijelentette, hogy Románia hivatalosan nem kapott ilyen jelzést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., Új Magyarország, jan. 19./ Az 1993. novemberi szakértői tárgyalás függőben maradt pontjainak egy része megoldódott, másik részük véglegesítése folyamatban van, mondta a szóvivő. /Népszabadság, jan. 19./
1995. január 30.
Bill Clinton amerikai elnök jan. 30-án fogadta Mircea Snegur moldovai elnököt és bejelentette, hogy újabb 27 millió dolláros támogatást nyújtanak a moldáviai reformok végrehajtására. Ezzel 200 millió dollárra emelkedett az 1992-től Moldovának nyújtott amerikai támogatás összege. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1995. január folyamán
A romániai börtönök, gulágok történetét nem dolgozták fel, állapítja meg Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/, ezért fontos az Emberi Jogokat Védő Liga /LADO/ kezdeményezése, hogy a "kommunizmus perét" nem lehet tovább halogatni. Nem leszámolásról van szó, hanem a tények, a gyilkosságok pontos feltárásáról. A kisebbségi létben ebben az időszakban a gazdasági önállóság, az egyházi és világi intézmények utolsó bástyáit is lerombolták. Ez az időszak jelentette a döntő lépést Erdély etnikai térképének átrajzolására, a közel 2,5 milliós román tömeg betelepítésével. A LADO országos alelnöke és Maros megyei elnöke, Sipos János tanár - akit halálosan megfenyegettek - ezért harcol a gyilkosok megnevezéséért és az ártatlanul kivégzettek névsorának összeállításáért. Maros megyében elkészítették az 1949-ben kivégzettek névsorát. Közöttük van Sántha József, Vadasd falu kántortanítója, akit 1949-ben megkínoztak és agyonlőttek. Feleségét /a többi elhurcolt, megölt feleségével együtt/ elhurcolták Cernavodába, onnan Sántha József özvegyét Mircea Voda faluba. Az asszony szalmán aludt, egész nap dolgoztatták őket, télen fűtetlen szobákban fagyoskodtak. Hét és fél évig szenvedett az asszony ilyen körülmények között, majd Dicsőszentmártonban jelöltek ki számára kényszerlakhelyet, ahonnan csak a hatvanas években térhetett haza. /Kapu, jan./
1995. február 2.
Mircea Geoana külügyi szóvivő konstruktívnak minősítette azokat a konzultációkat, amelyeket Pereszlényi Zoltán magyar külügyminisztériumi államtitkár-helyettes folytatott jan. 30-án és 31-én Bukarestben. Pereszlényit fogadta Melescanu külügyminiszter is. Budapesten újabb szakértői megbeszélés lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1995. február 8.
Mircea Geoana külügyi szóvivő febr. 8-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a szakértői tárgyalások építő légkörben zajlottak le Budapesten. A magyar fél által javasolt kisebbségvédelmi okmányról a szóvivő elmondta, hogy annak nincs helye az alapszerződésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1995. február 11.
Febr. 11-én Marosvásárhelyen ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Vatra Romaneasca. Vacaroiu miniszterelnök is megjelent, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ez nagyon fontos esemény és örömmel fogadta el a meghívást. Ott volt még Adrian Nastase képviselőházi elnök, Dan Mircea Popescu munkaügyi, Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter, aki egyben a Vatra alelnöke, Octavian Cosmanca, a helyi közigazgatási ügyek államtitkára, továbbá többek között Gheorghe Funar, Adrian Paunescu szenátor, C. V. Tudor és Victor Surdu. A magyarellenes kirohanások arzenáljából semmi sem hiányzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ A Vatra Romaneasca létrejöttének ötödik évfordulóján meleg hangú levelet intézett a szervezethez Iliescu elnök, újból kifejtve az RMDSZ által követelt autonómiaformák elutasítását. Az államelnök szerint a Vatra "egyensúlyi tényező" volt és a "hazafias érzelmeket buzdította". A román állam nemzeti egysége szent érték, ennek vitatása a román nép méltóságát és jogos érdekit sérti. Az RMDSZ szeparatista törekvései feszültséget keltenek. Ugyanakkor vissza kell utasítani a túlzott és szerencsétlen replikákat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
1995. február 16.
A román sajtó továbbra is ellenségesen reagál az amerikai tárgyalás tényére. A lapok beszámolnak arról, hogy Atlantában a Carter-központ előtt /ahol a tárgyalás folyik/ románok egy csoportja tüntetett ilyen feliratú táblákkal: "Amerikában a hivatalos nyelv az angol, Romániában természetesen a román."Az ellenzéki Ziua "Az atlanti diktátum címmel közölte Sorin Rosca Stanescu kommentárját. A másik ellenzéki lap, a Romania Libera hasábjain Anton Uncu támadta a találkozót és az RMDSZ-t, a bécsi döntőbíráskodásra emlékeztetett. Az államelnökséghez közel álló Dimineata közli Mircea Manea "A románellenes hungarista tevékenység jelentősebb állomásai a háború után" című összeállítását. Ebben azt fejtegeti, hogy a magyar nacionalizmus a világháború előtt, majd azután is "mindent alárendelt Nagy-Magyarország helyreállítása utópisztikus eszméjének." Többek között Horn Gyula Cölöpök című könyvéből vett idézetekkel kívánja bizonyítani, hogy nehéz olyan magyar politikust találni, akit ne "a románok iránti ösztönös gyűlölet és a Románia iránti pökhendi lenézés jellemezne". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., Magyar Hírlap, febr. 16./ Anton Uncu Döntőbíróság! címen elítéli az RMDSZ-t: "valamennyi politikai alakult elítéli e szövetség túlkapásait". A szerző véleménye az atlantai tanácskozásról: "Az RMDSZ döntőbíróságban reménykedett egy olyan kérdésben, amely egy egységes, nemzeti, szuverén és független állam elidegeníthetetlen jogához tartozik..." /Romania Libera, febr. 15./
1995. február 20.
Román kormányküldöttség utazott febr. 20-án a Moldovai Köztársaságba Vacaroiu miniszterelnök vezetésével, több miniszter elkísérte /külügy-, közlekedési, idegenforgalmi, tudományos kutatás-, ifjúságügyi miniszter/ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./, a fagyossá vált román-moldovai viszonyt akarják felmelegíteni. Mircea Snegur elnök fogadta a román küldöttséget. Snegur egyetértett a két ország "közös kulturális és szellemi térsége" erősítésének szükségességével, de felhívta a figyelmet a keleti piacok újrahódítására. Vacaroiu tárgyalt Andrei Sangheli kormányfővel, Sangheli kijelentette, hogy a moldovai-román kapcsolatok prioritást élveznek. Megállapodtak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások felgyorsításában. A napirenden szerepelt az európai szabvány szerinti vasútvonal építése Iasi és Chisinau között. A Moldovai Köztársaságban ugyanis mindmáig az orosz vasúti nyomtávon zajlik a forgalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ Vacaroiu azzal magyarázta a gazdasági csere 1994-es 30 százalékos csökkenését, hogy 1993-ban Románia nagyobb kölcsönnel támogatta a moldovai beszerzéseket. Az Evenimentul Zilei szerint Vacaroiu nem leplezte meglepetését, amikor megtudta, hogy Snegur elnök washingtoni látogatását követően katonai szerződést kötött Oroszországgal, amelynek értelmében a felek kölcsönös katonai támogatást nyújtanak egymásnak határaikat ért támadás esetén. /Székely László: Két testvér fagyos kéznyújtása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1995. február 20.
Febr. 20-án Bukarestbe érkezett a nyolcfős magyar szakértői csoport, amely febr. 21-én folytatja az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat. Mircea Geoana külügyi szóvivő szerint a román fél híve lenne annak, hogy a szöveg véglegesítése végett febr. 27-én legyen a szakértői megbeszélések következő menete. Elmondta még, hogy Bukarest elutasító álláspontja a szerződéshez kapcsolódó kisebbségvédelmi dokumentumot illetően nem változott. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
1995. március 1.
Az RMDSZ a múltban is folytatott konzultációt Budapesten az alapszerződésről, azonban a két ország kormánya határozza meg a tárgyalás tartalmát és ütemét, felelte Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 1-jei sajtóértekezleten, akit az RMDSZ budapesti útjáról kérdeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1995. március 8.
A parlament két házának külügyi bizottsága tárgyalt az alapszerződésről márc. 8-án, majd Melescanu külügyminiszter kijelentette: elképzelhetőnek tartja a "helyi autonómia gondolatát mindazokban a helységekben, ahol a többségi lakosság mellett más etnikumok is élnek". Az alapszerződésről nyilatkozott márc. 8-án a tévében Oliviu Gherman, a szenátus és a vezető kormánypárt elnöke. Románia számára az aláírás időpontja nem annyira lényeges, mondta. /Magyar Hírlap, márc. 9./ Márc. 8-án Melescanu külügyminiszter találkozott a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel, tájékoztatta őket az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról, majd a parlament külügyi bizottságának adott ugyanerről tájékoztatót. A kormánypártok vezetői támogatják az alapszerződés gyorsított véglegesítését, összhangban a nemzeti követelményekkel, tájékoztatott a találkozóról Mircea Geoana. A vita központi témája az ET 1201-es ajánlása volt, tájékoztatott Melescanu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1995. március 21.
Öt év telt el Marosvásárhely "fekete márciusa", a magyarellenes pogrom óta. Akkor, márc. 19-én az éppen a Bolyai téri RMDSZ-székházban tartózkodók, hetvenhárom ember, a románok rohama elől a padlásra menekült. Azóta az így megmenekült emberek évről évre találkoznak. Korelnökként Sütő András elfogadta az osztályfőnöki tisztséget. Hálával és elismeréssel idézte azokat, akik a történteket megörökítették. Eddig két dokumentum-kötet jelent meg, a Fehér könyv és Kincses Előd Fekete márciusa, amelyet eddig négy nyelven adtak közre. Az író emlékezett a román demokratikus erőkre, akik kórházi betegágyánál fejezték ki szégyenérzetüket: Mircea Dinescu, Gabriel Liiceanu, Dan Petrescu és mások. A rendhagyó osztályfőnöki órán egyperces csenddel emlékeztek Csipor Antalra, Gimes Istvánra és Kiss Zoltánra, akik mártíromságuk miatt nem lehettek jelen. Az RMDSZ megyei vezetősége szerette volna börtönében meglátogatni Cseresznyés Pált, de az igazságügy-miniszter ezt nem engedélyezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
1995. március 24.
A marosvásárhelyi tragikus események ötödik évfordulóján a Por Europa Liga Interkulturális Központja, a németországi Heinrich Böll Alapítvány támogatásával márc. 19-e és 25-e között rendezvények sorozatát szervezte Marosvásárhelyen a Tolerancia hete címen. A "Tolerancia háromszöge" kerekasztal-beszélgetésen az ismert román ellenzéki személyiségek megjelentek /Doina Cornea, Gabriel Andreescu, Horia Rusu/, továbbá Markó Béla, Cs. Gyimesi Éva. Márc. 21-én a Kriterion Könyvkiadó fennállásának 25. évfordulójára emlékeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ Több rendezvény volt még a Tolerancia hete keretében, így a Hit és tolerancia című összejövetel, Mircea Dinescu és Szőcs Géza költői estje, ahol az Ellenpontok szamizdatról is szó volt, majd a Barátság Platformjára emlékeztek, a kezdetben, 1990-ben indult kezdeményezésre, utána jöttek a márciusi események. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1995. március 29.
Mircea Geoana márc. 29-i sajtóértekezletén visszafogottan reagált Funar újabb, Iliescu elnökhöz intézett levelére, mondván, a külügyminisztérium dönt arról, hogy kik folytatnak tárgyalást azt alapszerződésről. Szergej Filatov látogatásáról elmondta, hogy az orosz küldöttséget fogadja Melescanu és az Olaszországból visszatérő Iliescu elnök is. Geoana cáfolta, hogy a Chisinauban folyó diáktüntetésekhez köze lenne Románia ottani nagykövetségének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1995. április 5.
Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 5-i sajtóértekezletén értelmezte Traian Chebeleu szavait: az csak arra vonatkozott, hogy Románia nem akart egy záros határidő sürgetésére szerződést kötni, de ez nem azt jelenti, hogy Románia nem kívánja megkötni az alapszerződést. /Népszabadság, márc. 6./
1995. április 18.
Ápr. 18-án Budapestre érkezett Mircea Snegur moldáviai államfő, eleget téve Göncz Árpád köztársasági elnök meghívásának. Több fontos megállapodást írnak alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Népszabadság, ápr. 19./
1995. április 19.
Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 19-én bejelentette, hogy a román-magyar alapszerződés szakértői tárgyalásai ápr. 24-25-én folytatódnak Budapesten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./
1995. április 19.
Mircea Snegur moldovai államfő több miniszterével és üzletemberekkel ápr. 18-án este Budapestre érkezett. Megbeszélést folytat Göncz Árpád köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Ápr. 19-én Budapesten Snegur aláírta a magyar-moldovai alapszerződést. A független Moldova vezetője első ízben járt Magyarországon. A nemzetiségi kérdésben Moldova álláspontja megegyezik a magyarral. Olyan országról van szó, ahol a lakosság 35 százaléka nemzetiségi. A gagauzok széleskörű önkormányzatot kaptak, ez bizonyítja, mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, hogy egy kisebbségnek autonómiát lehet biztosítani anélkül, hogy ez veszélyeztetné az állam egységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Snegur meghívta Kovács László külügyminisztert /aki az EBESZ soros elnöke/ elnöki minőségében is. Technikai okokból nem került sor Horn Gyula miniszterelnök és Snegur tárgyalására. /Magyar Nemzet, ápr. 21./
1995. április 20.
Ápr. 20-án közös sajtótájékoztatót tartott Budapesten Mircea Snegur moldovai elnök és Göncz Árpád. Snegur bejelentette, hogy Göncz Árpádot meghívta a Moldovai Köztársaságba. Elmondta továbbá, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg három éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. A sajtótájékoztató után Snegur elutazott Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 27.
Kevéssé ismert, hogy Románia területén kívül a pesti egyetemen 1863-ban alakult román tanszék volt az első Közép-Európában. Első professzora Alexandru Roman volt, a románok nemzeti jogainak harcosa. 1935-ben megjelent a román tanszék vezetőjének, Tamás Lajosnak a műve, a legalaposabb munka a dákoromán kontinuitás tézisei ellen. A két világháború között még több román filológus nem állt a dákoromán kontinuitás alapján. Alexandru Philipide a balkáni román bevándorlás differenciált képét vázolta fel, a kolozsvári iskola vezére, Sextil Puscariu az admigrációs, vagyis hozzávándorlási elméletet dolgozta ki. Eszerint Erdélyben egy romanizált nép képviselte a folytonosságot, amelyhez később délről újabb és újabb román népelemek csatlakoztak. 1950-től vált egyeduralkodóvá az ideologizált szemlélet, ekkor már nem vettek tudomást a balkáni románságról. - A közelmúltban Lucian Blaga születésének századik évfordulójára Lélek és titok címen kötet jelent meg Miskolczy Ambrus tollából. Blagától ered a "mioritikus tér" elmélete, 1936-ban Blaga könyvet írt erről. Tisztelői szerint Blaga a Miorita-kultusszal teremtette meg a nemzeti egységet. A Miorita báránykát jelent, Vasile Alecsandri átköltésében vált ismertté. A ballada szerint a pásztorfiút hiába figyelmezteti a bárányka sorsára, nem áll ellen, megadja magát. Vannak, akik a román nép fatalizmusát olvassák ki belőle, mások, így Mircea Eliade vallástörténész a humánumot találták a balladában. /Magyar Nemzet, ápr. 27./
1995. május 3.
Mircea Geoana külügyi szóvivő máj. 3-án az ET 1201-es ajánlással kapcsolatos román álláspontot ismertette. "Romániának nem voltak és nincsenek elvi fenntartásai az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban." Fenntartásai csak a 11. cikkelynél vannak. Az ajánlást nem tekintik kötelezőjogi normáknak, mert valójában egy politikai dokumentumról van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., Új Magyarország, máj. 4./
1995. május 5.
Mircea Geoana külügyi szóvivő közölte, hogy a kormány a romák elnevezését tiganra /cigányra/ változtatta, hogy a cigányokat ne tévesszék össze a románokkal. /Esti Hírlap, máj. 5./
