Minden eddiginél nagyobb érdeklődés követte az idei, immár nyolcadik Bernády Napokat. A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány hagyományos, október végi többnapos rendezvénysorozatának célja: a felnövő generációkkal megismertetni, megszerettetni Bernády életművét. Október 28-án átadták a Bernády-emlékplakettet. Borbély László miniszter, az alapítvány elnöke összegezte a rendezvénysorozattal kapcsolatos benyomásait, érzéseit, majd átadta az emlékplakettet Csíky Boldizsár zeneszerzőnek. A koncerten Ránki Dezső, világhírű zongoraművész lepte meg a közönséget egy emlékezetes zongoraesttel. Másnap Bernády György, a néhai polgármester sírját koszorúzták meg az egybegyűltek, majd a Bernády- szoborhoz ért az emlékező menet. A Bernády Kamarakórus énekét Borbély László és Kelemen Atilla képviselő felszólalása követte. A koszorúzók között voltak a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet küldöttei is. A diákvetélkedő két kategóriában zajlott: az elemi és középiskolásoknak rajzversenyt hirdettek. /Nagy Botond: Bernády Napok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./
2005. november 2.
Marosvásárhelyen az októberi Belvárosi Szerdák estéjén Csortán Ferenc, a Maros Megyei Művelődésügyi Igazgatóság műemlékvédelmi tanácsosa Erdélyi templomerődök a Világörökségben címen tartott vetített képes előadást. A székely erődített templomok legnagyobb számban Háromszéken bukkannak fel. Hét erdélyi erődített templom a Világörökség részét képezi: Kelnek, Prázsmár, Németfehéregyháza, Székelyderzs, Szászkézd, Berethalom és Baromlak temploma. /Nagy Botond: Erdélyi erődtemplomok, évszázadok ujjlenyomatai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./
2005. november 8.
November 5-én Marosvásárhelyen, az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében megnyílt Zajzon Noémi tizenkettedik osztályos, bolyais diáklány olajmunkáinak és grafikáinak tárlata. /Nagy Botond: Új tárlat és szárnybontogató művész jelentkezik. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./
2005. november 8.
Újabb irodalmi találkozóhellyel gazdagodott Marosvásárhely. A Kultúrpalota, Bernády Ház, Deus Providebit Ház, Bocskai Terem, Diakóniai Központ, unitárius egyházi tanácsterem mellett most az új lehetőség a nemrég felújított Pálffy-ház. November 5-én itt volt Tomaso Kemeny, azaz Kemény Tamás, a gyermekkorában Olaszországba szakadt irodalmár /ma az egyik leghíresebb olasz, vagy olaszul (is) író költő/ könyvbemutatója. A szerző olasz nyelven írt, nemrégiben magyarra fordított Erdély aranypora /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című eposzának bemutatóján Kemény Tamással–Tomaso Kemennyel Szőcs Géza beszélgetett. Tomaso Kemeny Budapesten született, egész életében foglalkoztatta Erdély, annak történelme, mitológiája, és ennek eredménye a megszületett mű: La Transilvania Liberata. A páduai egyetemen angol irodalmat tanító Kemény Tamással erről is beszélgetett Szőcs Géza. /Nagy Botond: Erdélyi aranypor. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./
2005. november 10.
November 10-én kezdődik a XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, Erdély minden bizonnyal egyik legnagyobb, háromnapos könyvszemléje. /Nagy Botond: Könyvvadászat indul. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
2005. november 11.
November 10-én megnyílt a XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár a Nemzeti Színház előcsarnokában. Kiosztották a Szép Könyv-díjat, mely az adott év – szakmai zsűri által megítélt – legszebb kiadványának jár. A zsűri nevében Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház igazgatója közölte, az Erdélyi Magyar Könyves Céh kiadói közül jelentkezhettek a vetélytársak, idén hatan – Kriterion, Pallas-Akadémia, Morus, Mentor, Koinónia, Jelenkor – küldték el kiadványaikat. A Szép Könyv 2005 minősítést a Mentor Kiadó Énekek éneke című kötete érdemelte ki. Második helyezett a Koinónia, míg harmadik a Pallas- Akadémia kiadványa lett. /Nagy Botond: Kaput nyitott a XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2005. november 12.
A XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron bemutatkozott a budapesti Kráter Műhely Egyesület. Turcsány Péter három legújabb kötetüket mutatta be: Ambrus András Székely Trianon, Wass Albert Voltam, valamint Németh László Emberi színjáték című műveit. Ambrus András regénye egy Maros menti faluban játszódik 1925-ben. Wass Albert Voltam című könyve gyűjtemény. Mivel a kiadó az életműsorozat végére ért, ebbe a kötetbe az író önéletrajzi jellegű írásait válogatták. A Kráter bemutatója utáni irodalmi beszélgetésre Grendel Lajos Pozsonyból, Tolnai Ottó Palicsról, míg Láng Zsolt Marosvásárhelyről érkezett, így a felvidéki, délvidéki és erdélyi irodalom képviselői ültek az asztalhoz. /Nagy Botond: Csütörtöki vásárdramaturgia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./
2005. november 14.
November 12-én véget ért a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, rendhagyóan sok új kötetet mutattak be, több író dedikált a standok mellett. /Nagy Botond: Bezárta kapuit a könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./ Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnöke, a fesztivál igazgatója elmondta sikeres vásárt zárt a céh. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár forgalma megközelítette a másfél milliárd régi lejt, ami, Káli szerint, a város gazdasági potenciáljára való tekintettel tekintélyes összeg. A közönség elsősorban az ismeretterjesztő és történelmi könyveket kereste, de helyenként a szépirodalmi művek iránt is élénk érdeklődést tanúsított. Eljött a pozsonyi Kalligram magyarországi, felvidéki és vajdasági szerzőgárdája: Tolnai Ottó, aki a Költő disznózsírból című, Magyar Irodalmi Díjjal kitüntetett, a Parti Nagy Lajos által vele készített beszélgetéseket tartalmazó kötetet dedikálta, bemutatták Grendel Lajos Mátyás király New Hontban című nagysikerű regényét; Németh Gáborral, Zsidó vagy? című könyve kapcsán, Mészáros Sándor irodalomtörténész beszélgetett. Az erdélyiek közül Láng Zsolt, Demény Péter, Visky András, Lövétei Lázár László dedikált, valamint a csíkszeredai Pallas-Akadémia szerzői: Vári Attila, Ferenczes István, Cseke Gábor, Balázs Imre József. A kolozsvári Polis bemutatta Horváth Andor A szent liget című tanulmánykötetét. A Kalligram Kiadó és a marosvásárhelyi A Hét hetilap közös vállalkozásaként, a pozsonyi kiadó által felajánlott kötetekkel elindították a Kortárs Kulturális Könyvalapot, hogy folyamatosan hozzáférhetővé tegyék az erdélyi olvasók számára is a mai irodalmi, művészeti kiadványok legjavát. /Lokodi Imre: Sikeres vásárt tudhat maga mögött az Erdélyi Magyar Könyves Céh. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2005. november 17.
Tudományos ülésszakot szervezett Marosvásárhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A magyar tudomány napja Erdélyben alkalmából az előadások dr. Péter Mihály értekezésével kezdődtek. A nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA külső tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesület az erdélyi magyar értelmiség szolgálatában című előadásában felvázolta az EME történetét. Ha nincs Kolozsváron EME, valószínűleg a korabeli Magyarország második egyetemét sem ott alapítják, hiszen az Egyesület könyvtára fontos tényező volt, ezért is lett Kolozsvárnak egyeteme 1872-ben. Az EME az évkönyvek kiadását 1861-ben kezdte, 1874-ben pedig megjelent az EME negyedévenkénti folyóirata, az Erdélyi Múzeum, amely napjainkban is aktív. 1878-ban alapították a szakosztályokat, 1906-tól pedig vándorgyűlésekkel járták az országot. 1950-ben betiltották az EMÉ-t, amely 90-ben alakult újra, jelenleg hét szakosztállyal működik. Dr. Szabó Miklós nyugalmazott tudományos főkutató, számos falumonográfia szerzője tartott helytörténeti munkákkal kapcsolatos előadást A helytörténet-kutatás kérdései címmel, majd Simén Domokos nyugalmazott unitárius lelkész értekezett Báthori Zsigmondról és a tragikus, erdélyi keresztes hadjáratról. /Nagy Botond: Egykori vándorgyűlések kései utóda. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./
2005. november 18.
Százegy verset szerkesztettek nemrégiben kötetbe. Kolozsvárról, Nagyváradról, legutóbb pedig – Marosvásárhelyről, a Kriterion Kiadó gondozásában. A „vásárhelyi” verseket Kuti Márta szerkesztette könyvformába, ő mutatta be a Kriterion Könyvkiadó új köteteit Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Benedek Elek annak idején két olyan könyvet írt, amelyeknek fogadtatása egymástól gyökeresen eltérővé vált. Mindkettő néprajzi tematikájú, és míg az első megjelenése tiszteletet vívott ki írója számára, a második után amatőrnek bélyegezték. Benedek Elek A magyar nép múltja és jelene című kétkötetes munkájának a második kötetéről van szó. Ezt a könyvet azóta elfelejtették, nem adták ki többet. Most kiadta a Kriterion, ez az első magyar néprajzi monográfia. A 101 vers Marosvásárhelyről című verseskötet egy sorozat részét képezi. A versek legnagyobb része a Bolyaiakhoz íródott. /Nagy Botond: Százegy vers a városról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./
2005. november 30.
A Duna Televízió elnöke és a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriumi elnöksége látogatott el Marosvásárhelyre, a Sapientia Egyetemre, előadások hangzottak el. Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja nyitotta az előadás-sorozatot. A modern társadalom és a televízió viszonyát elemző médiakurzus során több témakörről is szó esett: a magyarországi médiaszabályozásról, a közszolgálatiság szabályainak érvényesüléséről, a médiatámogatási politikáról, valamint a megújuló Duna Televízió lehetőségeiről. Az előadásokat közönségtalálkozó követte. /Nagy Botond: Telt ház és televízió. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./
2005. december 9.
Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceum dísztermében bemutatták az iskola tanára, Borsos Szabolcs A perszonalizmus mint az önismeret filozófiája című kötetét (doktori dolgozatának könyvformáját). Nagy Olga méltatta a könyvet. /Nagy Botond: Az ember talán, a könyv biztosan lehetséges. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./
2005. december 14.
Jedden a két világháborúban elesett katonák tiszteletére állított emlékművet 1989 előtt lerombolták, szó szerint a földbe tiporták. A helybéliek újraállítják emlékművet. Vajon hány emlékművet, emlékoszlopot, keresztet, szobrot, hány régi, értékes műalkotást romboltak le az elmúlt évtizedekben, és vajon hányat lehetne még közülük újra fölállítani? Az idősek közül néhányan még emlékeznek arra a helyre, ahova elásták Kossuth Lajos Marosvásárhelyen álló szobrát, tudnak egyet s mást arról, hogy hol lapulnak a Cifra Palota színes üvegablakai. Ki emlékszik az eltüntetett emlékekre? Miközben egyesek azon vannak, „hogy történelmünket meghamisítsák, szobrokat és templomokat hoznak, lassan de biztosan törlődnek a kollektív tudatalattiból az egykori, már régen eltemetett szobrok, és velük együtt alkotóik is” – írta Nagy Botond. A képmutató és Európa-orientált vékony máz csupán néhány egykori szobor és utcanévtábla mai súlyát bírja-bírná el. – Menteni kellene azt, ami menthető. Ami még megmenthető. /Nagy Botond: Rágalmak, nem bűnök. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./
2005. december 19.
A közismert Gyergyószárhegyi Alkotótábor munkáiból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Kassai Péter táborigazgató emlékeztetett, a vásárhelyi esemény tárlatsorozatok része, mert kiállítások sokaságán keresztül igyekeznek megmutatni a világon a szárhegyi születésű műveket. Nagy Miklós Kund rámutatott, ezek a képek, kisplasztikák bármilyen kiállítóteremben megállnák a helyüket. /Nagy Botond: Gyergyószárhegyi művek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./
2006. január 13.
Idén első igazi évadát kezdi Marosvásárhely egyetlen, magyar nyelvű kísérleti zsebszínháza, a Yorick Stúdió. A Sebestyén Aba színművész vezette alternatív társulat rövid létezése óta egyszer már bizonyított, hiszen a Nasztasszja Filippovna című, Dosztojevszkij-regényen alapuló háromszereplős produkció megdöbbentette profizmusával a vásárhelyi közönséget. Tavaly ősszel a Myfair Lady-t mutatták be a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem negyedéves hallgatói a Yorick bástyabeli székhelyén. Idei első előadásuk farsangi produkció lesz. /Nagy Botond: Yorick első évada. Változatos zsebszínházi műsorkínálat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./
2006. január 16.
Marosvásárhelyen a vártemplomi esperesi hivatal tanácstermének falain január 15-től a csittszentiváni faragókör tagjainak munkái díszelegnek. Szőttesek és fafaragványok, ősmagyar motívumok, életfák, holdak és csodaszarvasok. A hangulatos tárlatnyitón Székely Erzsébet mutatta be a csittszentiváni gyerekfaragók munkáit. A faragókört Székely Lajos élesztette fel négy évvel ezelőtt. Azóta megjárták a nyári faragótáborokat. Asztalos Enikő néprajzos szemmel értékelte és munkáról munkára járva elemezte a tárlatot, emlékezve Bandi Dezsőre, a néhai köralapítóra. /Nagy Botond: Fába vésett múlt, biztos jövendő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./
2006. január 23.
Kiosztotta nívódíjait a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat. Az egyenként ezer lejes díjakat idén Visky Zsolt, Hajdú-Farkas Zoltán, Demény Péter és Molnár Vilmos kapta. Az estre beköszönt Szili Katalin is. Méltatta és megköszönte a Látó folyóirat szerkesztőségének a kortárs romániai és az egyetemes magyar irodalomban kifejtett tevékenységét, majd átadta Gálfalvi György főszerkesztőnek az Országgyűlés Ezüstérmét. /(L. I.): Kiosztotta nívódíjait a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Immár tizenötödszörre osztott nívódíjakat a Látó szerkesztősége: az elmúlt év legjobb Látó-írásainak szerzőit tüntetik ki. /Nagy Botond: Látók és hazalátók. Nívódíj 2005. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2006. január 24.
Január 23-án megkezdte el műsorszórását a Maros TV kereskedelmi adó. Magyar nyelvű adások: hétfőtől péntekig 18 óra 55 perctől az I.T. Box című számítástechnikai műsor látható. Hétfő este tíz órakor a Kultúrkör című kulturális beszélgető műsort sugározzák, szerdánként az Érv-Velő talkshow-ra kerül sor. Péntekenként délután a Maros megyei honatyákat szólaltatják meg, szombaton 10 óra 10 perctől a Zöld horizont című ökológiai magazin magyar nyelvű. Magyar nyelvű hírek naponta, este hét órától. /Nagy Botond: Sugároz a Maros TV. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2006. január 24.
Corina Teodor, a Maros Megyei Könyvtár tavaly kinevezett igazgatója elmondta, hogy a könyvtár közel kilencszázezer kötettel rendelkezik, ebből körülbelül 3000-re tehető a XVI. században nyomtatott kiadványok száma, és hetven ősnyomtatványuk is van. Arra törekedtek, hogy a vásárlások tükrözzék az olvasótábor etnikai összetételét, amely a város lakosságához hasonlóan 50/50 százalék. Ezért sok magyar nyelvű kiadványt is beszereztek. Felújították az olvasótermet, a hozzájuk tartozó Teleki Könyvtár azonban továbbra is felújításra szorul. Több számítógépre van szükség, létre akarják hozni egy úgynevezett Közösségi Információs Központot. A könyvtár adatbázisa, a katalógus, az internetes oldal hamarosan elkészül, románul és magyarul is lehet majd olvasni. /Nagy Botond: Nélkülözhetetlen a korszerűsödés. Beszélgetés dr. Corina Teodor könyvtárigazgatóval. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./
2006. január 26.
A vidéki civil szervezetek, alapítványok működését kívánta megismerni a lap munkatársa. Ákosfalván a polgármesteri hivatalban közölték: a községhez tartozó mindegyik faluban működik ilyen szervezet vagy alapítvány. Osváth Csaba polgármester leszögezte, jó a kapcsolat a civil szervezetekkel, segítik őket. A 2006-os költségvetésből elkülönítettek számukra egy százmillió lejes összeget. Ezt a pénzt megpályázhatják. Harasztkeréken a frissen bejegyeztetett Villa Nostra Harasztkerék Egyesület célja a falufejlesztés, szeretnék csökkenteni az elvándorlást. A Székelyvajáért Egyesület elnöke, Keresztúri Árpád is a falu fejlesztését tartja a szervezet elsődleges céljának. Egyesületük két éve alakult. A helyi iskolának nyújtottak eddig támogatást. Göcsön az Aqua Via Alapítvány elsősorban a fiatalságot fogja össze, támogatják a Borzás tánccsoportot. Az alapítvány elnöke Majtényi Wass Csaba tiszteletes segítségével színvonalas falunapi programot állítottak össze. Cserefalván a Romániai Keresztény Nők Ökumenikus Fóruma működik. Soós Noémi tiszteletes asszony elmondta: 1998-ban jegyeztették be az egyesületet, amelyet már 1991-ben elindítottak. Nyolc felekezet lányai, asszonyai vesznek részt a munkában. 1995-től szerveztek Keresztény felnőttképzés címszó alatt tanfolyamokat. Mindez pénzkeresési lehetőséggel nem jár, még Ausztriában sem, ahonnan az egész mozgalom elindult. Az Együtt Nyárádszentbenedekért Egyesület is tevékenykedik. A községközpontban 1999-ben alakult meg a Pro Acatari – Ákosfalváért Alapítvány. Évenként kosaras bált szerveznek, ugyanígy segítenek az Ákosfalvi Napok megrendezésében is. Legutóbb a Médiabefutón óriási sikerrel szerepelt a helyi Forrás néptánc-csoport, őket is támogatták. /Nagy Botond: Útkeresőben, visszhangtalanul. Vidéken működő alapítványok, civil szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./
2006. február 6.
Könyvbemutatókat, illetve katalógus-ismertetőt tartottak február 2-án Marosvásárhelyen a Bibliofil könyvesboltban. Az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) katalógus-bemutatóját kiadók /Polis, Mentor/ ajánlói egészítették ki. Kiss Andrea Beáta óvónő az EMK újonnan megjelent katalógusát mutatta be, majd a könyvkiadók képviselői szóltak a jelenlevőkhöz. Dávid Gyula beszélt a Polis Kiadó kiadványairól, majd Káli Király István a Mentoréról. Ő többek között Csávossy György A bor dicsérete című könyvét, valamint a Wass Albert által megfogalmazott meséskönyvet, illetve mondagyűjteményt ismertette, továbbá Páll Irénke tanítónő A lét lámpásai című kiadványát és Gubcsi Anikó tíz beszélgetést tartalmazó kötetét. A Többsincs királyfi, illetve a Székelyföldi mondák és mesék című Benedek Elek- köteteket Kiss Andrea Beáta mutatta be. /Nagy Botond: Új könyvek feltűnése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2006. február 25.
XIX-XX. századi székelyföldi városfejlődés – ez volt a központi témája a Marosvásárhelyen február 22-én szervezett beszélgetésnek, amelyen Gagyi József házigazda fogadta dr. Pál Judit történészt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárát. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem és a Borsos Tamás Egyesület által közösen szervezett Beszélgetések a közelmúltról 2. címet viselő városfejlődés-ismertető rendezvényen város-meghatározási elméletekről, gazdasági helyzetről, a város és állam viszonyáról volt szó. Az egyetlen szabad királyi város a térségben Marosvásárhely volt, így hivatalosan az már nem számított a Székelyföld részének, habár továbbra is annak fővárosaként tartotta számon a népi emlékezet. A XIX. század második felében igen fontossá vált a közigazgatási funkció, a megyeközpontok rohamos fejlődésnek indultak. Ilyen volt Csíkszereda, amelyik Csíksomlyótól orozta el a központi szerepet. /Nagy Botond: Székelyföldi városfejlődés, avagy Erdély örök improvizáció. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./
2006. március 4.
Vári Attila hatvanéves, a jubiláló írót köszöntötték március 2-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Látó folyóirat estjén. Az író beszélt új, Vanília című regényéről, melyet a Mentor, Káli Király István kiadója jelentetett meg. Vári Attila jó mesélő, több adomát mondott el, többek között gróf Teleki Mihály kommunizmusbeli, álláskereső önéletrajzát idézte: „Őseim szegény jobbágyok voltak, egészen a tizenharmadik századig...”. /Nagy Botond: Ünneplők és adomázók. Vári Attila 60 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./
2006. március 11.
Hatvanéves lenne Marosvásárhelyen a Székely Színház, ha megérte volna az ominózus évfordulót. De nem érte meg, közbeszólt a diktatúra, majd az új épület, az új társulat. Generációk emlékeznek egykori előadásokra, rendezésekre, alakításokra. Az évfordulón ünnepségeket rendeztek. Március 8-án a budapesti József Attila Színház vendégszereplése töltötte zsúfolásig a színházat, másnap gálaműsorra került sor. Volt! Van! Lesz! – állt a meghívón. Kovács Levente, a gálaest rendezője a marosvásárhelyi színjátszást ismertette beszédében. A műsorban egykori és mai művészek egyéni, illetve csoportos számai között az operettrészlet, monológ és szavalat is volt. /Nagy Botond: Kellő komolysággal, illő pajkossággal. Évfordulós ünnepség a Székely Színház emlékére.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2006. március 15.
A tizenöt éve elhunyt Bajor Andornak az Új Élet képes lapban 1959 és 1989 között megjelent, a humor jegyében fogant írásait gyűjtötte és szerkesztette kötetbe Nagy Pál irodalomkritikus Angyal Bandi illemtana /Kriterion Kiadó/ címmel. /Nagy Botond: A tüllrózsába rejtett bomba. Bajor Andor-könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./
2006. március 20.
Annak ellenére, hogy nagyon régen kivándorolt innen és élete legnagyobb részét a Balaton mellett töltötte, sohasem feledkezett meg Erdélyről – hangzott el a március 17-én Marosvásárhelyen a tárlatnyitón. Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész vándortárlatának a Bernády Ház adott otthont. A kiállítást Nagy Miklós Kund, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány alelnöke nyitotta meg. Borsos Miklós minden téren remekművet alkotott, úgy is, mint szobrász, mint grafikus és mint éremművész. Borsos Miklósnak Magyarországon 96 köztéri szobra van, de szülőföldjén életében soha nem lehetett kiállítása. Borsos Géza a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Alapítvány nevében szólalt fel: a művész az egész Székelyföldé, az egész magyar nemzeté. /Nagy Botond: Reneszánsz ember munkái. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2006. március 21.
Tófalvi Zoltán nyitotta meg Marosvásárhelyen Bálint Zsigmond Homoródmente 2005 című fotótárlatát. Szinte szociofotók ezek a felvételek, hiszen a mindenütt jelen levő lassú elsorvadást is megmutatják – egyre fogynak a falvak, kevés a gyerek, a fiatal. Az enyészeten túl van még élet a Homoród pataka mentén. Ugyanúgy farsangolnak, ugyanúgy mulatnak, ahogy évekkel, évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt. /Nagy Botond: Sorvadás és lappangó derű. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./
2006. március 27.
Határhártyák. Interetnikus folyamatábrák és pillanatképek a Kárpát-medencéből a címe Székely András Bertalan kisebbségszakértő legújabb könyvének, amelyet március 24-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén mutattak be. A budapesti szerző a nyolcvanas évek elejétől foglalkozik a kisebbségkutatással. A szerző elmondása szerint könyve „nem monográfia, de több mint húsz év cikkeit, interjúit teszi egymás mellé”. A kötet a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület támogatásával láthatott napvilágot, így a bemutatón szó esett a muravidéki (Szlovénia magyarlakta része) magyarság sorsáról is, akik helyzete – a hazaihoz mérten sokkal kisebbségpártolóbb szlovéniai politika ellenére – aggasztó. /-kb-: Határhártyák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Határhártyák címmel jelent meg dr. Székely András Bertalan húszegynéhány év alatt papírra vetett írásainak gyűjteménye: a magyarországi kisebbségkutató és szociológus, aki – saját bevallása szerint – a kisebbségvédelemre tette fel az életét jó negyedszázaddal ezelőtt. Annak a hungarológiának a jegyében fogantatott a könyve, amely nemigen nyert polgárjogot az elmúlt ötven esztendőben, így hiánypótlónak is tekinthető – hangzott el március 25-én Marosvásárhelyen, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által a Bernády Házban szervezett könyvbemutatón. A kötet alaptétele annak megcáfolása, hogy a történelmi Magyarország a népek börtöne lett volna. A több évszázados magyar tolerancia az ország területén élő különböző népességek megerősödését eredményezte. A rendezvény másik vendége, Ruda Gábor a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület további kiadványait ismertette, közöttük a Muravidék című művészeti-irodalmi folyóiratot. /Nagy Botond: Erdély és határhártya. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./
2006. április 5.
A magyarok őstörténetének, majd a honfoglalásnak, a finnugor rokonságnak az elmélete régóta elfogadott, miközben időnként újabb teóriák jelennek meg, akár magyar, akár külföldi szerzők tollából. Ilyen volt a sumér rokonságot bizonyítani próbáló elmélet, majd a Marco Alinei által kifejtett etruszk-kapcsolat. Az Amszterdamból érkezett dr. Marácz László nyelvész hasonló témáról tartotta nemrég előadását Marosvásárhelyen a Belvárosi szerdák múlt heti rendezvényén. A nyelvészeti problémákat, a tökéletes nyelv megalkotásának egykori nagy divatját Bolyai János nevével kapcsolta össze. A magyar, amellett, hogy ragozó, ősi nyelv, úgymond gyöknyelv is. Legkisebb része a gyök, a megjelent szótár pedig ezen gyökrendszer alapelemeit tartalmazta. Az 1839-ben írott gyökszótár kitüntetésben részesült, szerzője marosvásárhelyi gyógyszerész, Engel József, Bolyai János háziorvosa volt. Marácz László emlékeztetett, a mai magyar tudományos élet a magyart mint finnugor nyelvet kezeli. A finnél azonban az elemek két szótagúak, a magyarnál egy szótagú – teljesen félresiklott a magyar eredetkutatás, hamis szótári alapokkal dolgoznak. Az egykori gyökszótár 2000 gyököt sorol fel, és ezek mind egy szótagúak. Ebből a kétezer elemből fel lehet építeni az egész magyar szótárat: a magyar nyelv óriási teremtő erő. A nyugati nyelvekben ez másképp működik, ott minden tárgyat külön szó jelöl. Mindezt azonban magyar egyetemeken ma „nem illik” tanítani. Bolyai János, a matematikus a gyökszerkezet alapján kívánta megalkotni a magyar nyelv alapján a tökéletes, univerzális nyelvet. Miután 1833 után visszavonult domáldi birtokára, akkor kezdett nyelvészeti kérdésekkel foglalkozni – a magyar leegyszerűsítésével próbálta megalkotni a tökéletes nyelvet: noha hagyatékában az általa teremtett új nyelvnek terjedelmes szótárai találhatóak, eddig csak egyre, egy 1843-as keltezésűre sikerült rábukkanni. Bolyai munkája megmaradt kéziratban a Teleki Tékában. /Nagy Botond: „A magyart egyetlen létező nyelvből sem lehet levezetni”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./
2006. április 11.
Romosak az ódon közép- és főnemesi házak, kastélyok. Egy kis csoport bejárta, feltérképezte, lefényképezte Székelyföld kúriáit, így született meg a Kúriák földje – Háromszék, a Kovászna Megyei Művelődési Központ által megjelentetett kiadvány, amelyet bemutattak Marosvásárhelyen. Haller Béla méltatta a kötetet és az azzal kapcsolatos fotótárlatot. A Nagy Balázs szerkesztette, kilenc szakember írta kötetben hetvenöt nemesi lak sorakozik. /Nagy Botond: Orbán Balázs utódai. Kúriák földje – Háromszék. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./
