A Temesváron és Temes megyében tevékenykedő ifjúsági szervezetek vezetői és egyes tagjai találkoztak május 28-án a helyi és regionális magyar média képviselőivel. A beszélgetést Ilonczai Zsolt, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) elnöke kezdeményezte. Megjelentek a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEKMEK), a Bartók Béla Elméleti Líceum Diákönkormányzata (DÖK) és a végvári Pro Community képviselői, a sajtó részéről pedig Bartha Csaba a Temesvári Rádió, Mészáros Ildikó és Pataki Zoltán a Heti Új Szó, valamint Pataky Lehel Zsolt a Nyugati Jelen részéről. Az ifjúsági szervezetek és a sajtó kapcsolatát elemezték a jelenlévők. Céljuk egyfelől tevékenységeiket, terveiket a nagy nyilvánosság tudomására hozni, másfelől a műsor- és lapszerkesztés során minél változatosabb, színesebb rendezvényekről tudósítani. /“Kibeszélő-show” = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./
2007. június 2.
Az államfő leváltására kiírt május 19-i népszavazás után mélyült a belpolitikai válság, amihez a két szemben álló tábor sorozatos téves döntései vezettek – jelentette ki Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő. Az RMDSZ kormányból való esetleges kilépését nem tartja ésszerűnek, de szerinte a jelenlegi körülmények között egyik parlamenti párt sem lenne képes az ország kormányzására. Az RMDSZ szerepéről a referendum kapcsán azt mondta: monumentális tévedés volt az országos vezetőség részéről Basescu ellen hangolni saját választóit, amikor a közvélemény-kutatások az államfő elsöprő sikerét jósolták. “A második nagy pofont kapta az RMDSZ a saját szavazótáborából azután, hogy Tőkés László református püspöknek sikerült közel 150 ezer támogató aláírást összegyűjteni az európai parlamenti választásokon való induláshoz. Markó Béla szövetségi elnök szerint a kommunikáció volt rossz az RMDSZ és a választók között – szerintem a döntés volt rossz, és ebből le kellene vonni a következtetést” – fogalmazott Toró, felhívást intézve a romániai magyar–magyar kerekasztal megteremtésére, a különböző politikai nézeteket valló vezetők közötti párbeszédre a civil szféra bevonásával. “A jelenlegi vezetőségnek lenne kötelessége összehívni ezt, mielőtt lemond, amit Eckstein-Kovács szenátor követelt Markóéktól” – tette hozzá. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar–magyar kerekasztalt szorgalmaz Toró T. Tibor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./
2007. június 30.
Ótelek önálló községgé alakulására kidolgozott törvénytervezet a végszavazáson nem kapta meg a minimálisan szükséges voksot a szenátustól, a parlamentnek az ügyben a döntő szót kimondó házától. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a törvény egyik kidolgozója szerint nem rosszindulatból utasították el, inkább figyelmetlenségből nem kapta meg a javaslat a kellő számú szavazatot. A jelenleg hat településből álló Újvár község lakosai 2005 áprilisában népszavazáson döntöttek Ótelek és Jánosfölde leválásáról, az Ótelek (amelyet majdnem kilencven százalékban magyarok laknak) központú új közigazgatási egység létrehozásáról. A közben rájuk zúdult pusztító árvíz miatt és az újjáépítés közben az önállósulás háttérbe szorult, de azután Toróék kijárták a kormány jóváhagyását, elfogadtatták a képviselőházzal a tervezetet, most meg elbukott az indítvány. Toró jelezte, megkeresik a módját annak, hogy szeptembertől miként indíthatnák újra a folyamatot. /Pataky Lehel Zsolt: Három szavazat hiányzott Ótelek önállósulásához. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./
2007. július 7.
Az eddiginél is szorosabbra fonták az elöljárók a Felső-Bega-völgyi Igazfalva község és a Békés megyei Vésztő város kapcsolatát. A két település története amúgy is szinte közös, hiszen a 19. század végén 69 vésztői telepes család is hozzájárult a Temesvártól száz kilométerre keletre található falu alapjainak lerakásához, A trianoni békediktátum elszakította a rokoni szálakat, amelyeket az 1989-es rendszerváltás után szőttek újra, emellett a két önkormányzat is elkezdte a hivatalos kapcsolatot építeni. A PHARE-program által támogatott projekt keretében Igazfalva és Vésztő polgármesteri hivatalai, egyéb közintézményei és civilszervezetei alakíthatnak ki kapcsolatokat, az együttműködés kiterjed a hagyományok ápolására is. A programot július 6-án mutatták be Igazfalván a községközpont, valamint a hozzá tartozó Rekettyő és Bukovec falvak tanácsosai jelenlétében. /Pataky Lehel Zsolt: Igazfalva és Vésztő közös jövőtervezése. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2007. július 26.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság jóváhagyta a Hargita Megyei Törvényszék első fokon hozott ítéletét a Szabó K. István, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház jelenlegi főrendezője által a Temesvári Polgármesteri Hivatal ellen benyújtott perben, és mivel az ítélet megfellebbezhetetlen, újból meg kell szervezni a tavaly februári igazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. A Demeter András távozásával megüresedett színházigazgatói tisztségre hárman jelentkeztek: Szász Enikő társulati tag, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, Szabó K. István, akit Demeter néhány hónappal korábban szerződtetett Székelyudvarhelyről főállású rendezőnek, és Horányi László, az Esztergomi Várszínház Művészeti vezetője. Hármójuk közül a zsűri Szász Enikő pályázatát találta a legjobbnak, az eredményt viszont Szabó K. megóvta, majd miután ezt visszautasították, pert indított a versenyvizsgát lebonyolító polgármesteri hivatal (a színházfenntartó intézmény) ellen. /Pataky Lehel Zsolt: Megismétlik a színházigazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2007. augusztus 28.
Temesváron társulati üléssel megkezdte a 2007–2008-as évadot a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Könczei Árpád zeneszerző és koreográfus, valamint Plugor Judit táncpedagógus irányításával megkezdődött az első mozgásművészeti mesterkurzus, amelyen nemcsak a temesváriak, hanem más romániai és vajdasági magyar színházak tagjai is részt vesznek. Könczei a Kövesdy István rendezte Ibusár és a Török Viola által jegyzett Ingyenélők színpadra állításánál működött közre a Csikyben, s ekkor támadt az ötlete, hogy fektessenek hangsúlyt a mozgáskultúra fejlesztésére. Szász Enikő igazgató kemény szezont ígér, 9-10 premierrel a műsorban. Az első kettőt mindjárt szeptemberben: 13-án Mátray László egyéni előadóestjére (Az állat is ember…) várják a nézőket a Művészetek Házába, 27-én meg a Gyöngyharmat János című bábjátékra Lábadi Éva rendezésében. Októberben Mátyás Zsolt Imre állít színpadra egy Csehov-adaptációt De mi lett a nővel? címmel, s az év végén bemutatják a Macskák című musicalt. Szász Enikő erősíteni szeretné a térségi együttműködést, ezért “elhozzák” az újvidéki Tanyaszínház Pál utcai fiúk című produkcióját, amelyben öt temesvári színész is játszik. Emellett rendszeresíteni akarja a szomszédos megyékbe a kiszállásokat. /Pataky Lehel Zsolt: Évadkezdés a magyar társulatnál. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
2007. augusztus 31.
Temes megye 14 településének 16 iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás (is). Önálló magyar tannyelvűnek három nevezhető: az ötvösdi elemi, az óteleki nyolcosztályos, valamint a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, amelyben első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak az iskolaköteles magyar gyerekek Kiss Ferenc tanfelügyelő szerint optimizmusra ad okot, hogy nem rosszabbodik a helyzet. “Ahol az elmúlt tanévben volt magyar elsős, ott idén is lesz,– mondta Kiss Ferenc, a kisebbségi oktatáson belül a magyar nyelvűért felelős tanfelügyelő. – Elsőbe egy gyerek is beiratkozhat, legfeljebb szimultán osztály lesz, összevonva egy másik évfolyammal. ” Nem túl rózsás a helyzet, aminek az okai demográfiai, társadalompolitikai és szociális kérdésekben keresendők. Önálló magyar első osztály a múlt tanévben Temesváron a Bartókban, az 1-es és a 26-os számú iskolák, valamint Lugoson az 5-ös és a végvári általános iskola tagozatán volt, és úgy néz ki, hogy most is lesz. A már említett iskolákon kívül a következő településeken/intézetekben folyik oktatás magyar nyelven: Szapáryfalván, Pusztakeresztúron, Nagycsanádon, Nagybodófalván, Dettán, Zsombolyán (elemi), Újszentesen, Igazfalván, Nagyszentmiklóson (általános). Átlagosan ezer körüli Temes megyében a magyarul tanulók száma (a múlt tanévben 1051-en voltak), aminek majdnem a fele 1–4. osztályos. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. Fenntartható állapot. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2007. szeptember 3.
Kettős ünnepségre gyűltek össze Temesváron szeptember 2-án a Belvárosi Református Egyházközségben a hívek: a temesvári Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) megalapításának 80. évfordulójára, illetve a felújított orgona avatására. Bányai Ferenc tiszteletes az egyházközség lelkészeként üdvözölte a megjelenteket. Megható pillanata volt az ünnepségnek a “staféta” átadása, amikor is az alapító tagok közül még élő, 102 éves Pintér Saroltától átvette a bibliát és az ifjúsági terem kulcsát az IKE legfiatalabb tagja, a tavaly konfirmált Kindle András. Az orgona felújítását az egyházközség saját forrásaiból és a hívek adományából fedezte, a munkát Pünkösdi Apor krasznai orgonajavító végezte el. A temesvári IKE 1927. szeptember 18-án alakult meg, 55 taggal, Szabolcska Mihály pap-költő fia, Szabolcska László irányításával. A második világháború végéig töretlen lendülettel működött, de azt követően, főleg 1956 után hanyatlott. /Pataky Lehel Zsolt: Az IKE alapításának 80. évfordulójára emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./
2007. szeptember 17.
Az 1989-es rendszerváltó temesvári forradalom első mártírjára, Újvárossy Ernő építészre emlékeztek szeptember 16-án, vasárnap a Belvárosi Református Egyházközségben. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, a gyülekezet akkori lelkésze, az áldozat lelki barátja hirdetett igét. Újvárossy Ernő (1934–1989) amiatt esett a hatalmi önkény áldozatául, mert aktív szerepet vállalt a gyülekezetben, és Tőkés híve, követője volt. 18 esztendeje, szeptember derekán találtak holttestére a Vadászerdőben. Halálának körülményei tisztázatlanok, a püspök szerint erkölcsi kötelesség kideríteni a történelmi igazságot. A püspök azzal a nem titkolt szándékkal (is) jött Temesvárra, hogy a gyülekezet támogatását kérje a november 25-i európai parlamenti választásokon, amelyen független jelöltként indul az egyik brüsszeli képviselői mandátumért. Szerinte a romániai magyarságnak biztosított ilyen-olyan jogok, tisztségek, bársonyszékek csak porhintés, mert a temesvári Magyar Házat, a nagyváradi református iskola sportpályáját nem sikerült visszaszerezni, a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját hátráltatják, az önálló állami magyar egyetem vagy az autonómia biztosításáról nem is beszélve. “Aprópénzzel kifizetnek bennünket. Azért vagyunk kormányon, hogy szentesítsük ezt? – tette fel a kérdést. – Sem Bukarestre, sem Budapestre nem számíthatunk ebben, ezért Európában kell szövetségeseket keresnünk. Trianon óta először lehet a romániai magyarságnak külképviselete, és ehhez kérem a segítséget. Teszem bátran, mert jó ügyhöz kérem, hiszen RMDSZ-eseket és RMDSZ-en kívülállókat is képviselni fogok. ” A gyülekezet az erzsébetvárosi temetőbe vonult, ahol Gazda István, az Új Ezredév Református Egyházközség lelkésze méltatta Újvárossy Ernő tevékenységét. /Pataky Lehel Zsolt: Újvárossy-megemlékezés és Tőkés-kampány. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./
2007. szeptember 25.
Szeptember 24-én emlékeznek meg Szent Gellértről Nagycsanádon a templomban, a kőkoporsó köré gyűlve papok és hívők. Az egykori csanádi római katolikus egyházmegye alapításának 977., és első püspöke, Szent Gellért halálának 961. évfordulóján zarándokoltak ide a temesvári és szeged-csanádi egyházmegyei plébániák papjai és hívei, Temesvártól Apátfalváig, Makótól Aradig s a bánsági hegyvidékig. Minden évben szeptember 24-én gyűlnek Szent Gellért kőkoporsója köré, hogy megemlékezzenek a mártírhalált halt főpásztorról. A szertartást Roos Márton temesvári megyés püspök vezette, koncelebrált Gyulay Endre nyugalmazott szeged–csanádi püspök. A német, magyar és román nyelvű prédikációt Kovács István buziásfürdői plébános mondta. Az ősi egyházmegye története majdnem ezeréves, de egy emberöltő óta háromfelé szakadt, Magyarország, Szerbia és Románia mai területén terül el. “Hitben azonban egységes maradt. A kapcsolat nagyon jó a három egyházmegye között, ráadásul most a határok sem olyan »gorombák«, mint régebben, s ez megkönnyíti a kapcsolattartást. Lélekben és szellemiségben Szent Gellért összeköt bennünket” – mondta a Nyugati Jelennek Gyulay Endre. /Pataky Lehel Zsolt: Az őscsanádi egyházmegye és első főpásztorának ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 25./
2007. október 1.
Kettős ünnepség zajlott Lugoson: negyedszer rendezték meg a Szombati-Szabó István néhai lugosi református pap-költőről, műfordítóról elnevezett nemzetközi szavalóversenyt, illetve a református templom felszentelésének századik évfordulójáról emlékeztek meg. A szeptember 29-én tartott szavalóversenyre 31-en neveztek be Temesvártól Szekszárdig. A zsűri elnöke, mint mindig, dr. Higyed István nyugalmazott lugosi lelkipásztor, Szombati-Szabó István szellemi hagyatékának kutatója volt. A templom százéves évfordulója alkalmából Csűry István egyházkerületi főjegyző hirdetett igét, és beiktatták hivatalába Gáll Zoltán lelkészt, aki négy éve segédlelkész Lugoson. /Pataky Lehel Zsolt: Hűség az anyanyelvhez, az anyaföldhöz és az egyházhoz. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./
2007. október 10.
Elhunyt az 57 esztendős Mészáros István, a torontálkeresztesi RMDSZ-elnök, aki elhivatottságból egyfajta falugazdaként minden igyekezetével települése érdekében, felvirágzásán, szebbé tételén dolgozott, szem előtt tartva a helyi magyarság érdekeit. Mindenki előtt nyitva állt a háza. Azon kevesek közé tartozott, akik a nagyvárost hátrahagyva a szülőfaluba költöztek vissza. A 2005-ös szörnyű bánsági árvíz idején segített a védekezésben, a mentésben, a segélyek elosztásában. Az újjáépítés során azon volt, hogy a falu iskoláját, a rendelőintézetet is felújítsák. Húzóember volt, vezető egyéniség. Halálával egy tettre kész személyt veszített a falu, a keresztesi és a temesközi magyarság. /Pataky Lehel Zsolt: Veszteség érte a keresztesi magyarságot. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2007. október 11.
A sorok között: az 1956-os események romániai visszhangja címmel nyílt kiállítás Temesváron. A megnyitón részt vett Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnöke és Varga Andrea Bukarestben élő magyarországi történész, a kiállítás összeállítója, valamint Theodor Stanca és Caius Mutiu, az 1956-os temesvári diáklázadás súlyos börtönévekre ítélt vezetői. „A kiállítást mindazoknak a névtelen romániai hősöknek ajánlom, akik életüket és szabadságukat áldozták fel eszméikért” – mondta a megnyitón Varga Andrea, aki szerint megengedhetetlen, hogy egy uniós országban 17 évvel a rendszerváltás után még mindig nem rehabilitálták a román ellenállás hőseit, köztük az 1956-os elítélteket. A vándorkiállítást – mely Aradon, Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyszebenben, Iasi-ban és Bukarestben is látható lesz – először Temesváron mutatják be. /Pataki Zoltán: Névtelen hősök ‘56-ja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ A korabeli jegyzőkönyvekről, házkutatási parancsokról, bírósági végzésekről, újságcikkekről stb. készült másolatokból készült tárlat cellaszerűen felállított pannókon böngészhető (a Szoboszlay-pernek egy egész “zárka” jutott). A tárlat anyagát összeállító Varga Andrea budapesti származású, Bukarestben élő történész Nagy Imre snagovi fogva tartásáról két filmet is készített régebben. Csendes László, a Szecuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöke közölte, a tíz temesvári kivégzett áldozatnak nincs sírhelye, emlékműve. Csendes elutasította azt, hogy a rehabilitáció szót használja. “Kérdezzék csak meg az ‘56-osokat: hallani sem akarják ezt a kifejezést, hiszen ők nem tettek semmi rosszat, törvénybe ütközőt. Ráadásul rossz emlékeket is ébreszt ez bennük, hiszen akkoriban is megmondták egyeseknek, hogy álljanak be a sorba, rehabilitálják őket. De nem tették, kiálltak igazuk mellett” – fogalmazott. /Pataky Lehel Zsolt: Figyelemfelkeltő vándorkiállítás az ‘56-os romániai eseményekről. = Nyugati Jelen (Arad).
2007. november 8.
Temesváron a polgármesteri hivatalban november 8-án rendezik meg a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsga szóbeli szakaszát, négy jelölt – Balázs Attila, Dukász Péter, Szabó K. István és Szász Enikő – meghallgatását. Közülük az utóbbi kettő már tavaly februárban is pályázott, akkor Szász Enikő nyert, de Szabó K. óvott, majd perre vitte az ügyet, és a bíróság a szóbeli megismétlésére kötelezte a polgármesteri hivatalt. Ezen egyikük sem kapott átmenő jegyet, ezért szerveztek új versenyvizsgát. Ennek lebonyolításával kapcsolatban kifogásokat emelt Szász Enikő. Szász Enikő szerint a pályázati kiírás diszkriminatív, ezért a Temes megyei RMDSZ (amelyben ő a művelődési alelnök) óvást nyújtott be. Markovszky Katalin elismerte, hogy ő állította össze. Szász Enikő szerint ez szóról szóra megegyezik azzal a dokumentummal, amelyet még 2001-ben Demeter András volt igazgató adott le a megyei tanácsnak. /Pataky Lehel Zsolt: Színt vallanak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2007. november 14.
November derekán kerül ki a nyomdából Jancsó Árpád temesvári út- és hídépítő mérnök, több helytörténeti kötet szerzőjének legújabb könyve: A Bega, a Bánság elkényeztetett folyója /Szórvány Alapítvány, Mirton Kiadó, Temesvár, Helyzet-Kép sorozat/ A korabeli fényképekkel, reprodukciókkal, térképekkel, Bega-ábrázolásokkal illusztrált könyv a folyó történetét, forrását, nevének eredetét, szabályozását járja körül. “Ha az emberek nem avatkoztak volna közbe, a Bega a Temesbe torkolló patak maradt volna” – állította Jancsó Árpád. Nyolc-kilenc évi kutatómunka eredménye a terjedelmes dokumentumkötet, mely a Begának Nagybecskerek fejlődésében játszott szerepére is kitér. A Bega meghatározó volt Temesvár történetében: mocsarai védték a várat, a vize hajtotta a malmokat, szállítani lehetett rajta. Keveset írtak erről: a magyar állam 1902 és 1917 között építtette meg a modern hajózható csatornát. A két utódállamban úgy beszélnek róla, hogy egyszer csak megvalósult a csatorna. /Pataky Lehel Zsolt: A Bega kényeztetése. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2007. december 22.
Sokan írtak már a Csáki Caritasról, és nehéz túltenni a méltatásokon. Tény, hogy a Temes megyei kisváros, Csák ma már fogalom a bánsági köznyelvben. A kilencedik karácsonyt töltik idén a Caritas Öregotthonának lakói, a gyermek- és ifjúsági központ tagjai, valamint az alkalmazottak és önkéntesek. Mára az intézmény felszerelésben – és ami fontosabb: jó hangulatban – túltesz bármelyik nyugati szociális otthonon – mondta Kóbor György római katolikus pap, a Temesvári Egyházmegye volt általános püspöki helynöke, a Csáki Caritas megalapozója és vezetője. A németországi segítséggel létrehozott Caritas ma már egy birodalom: a saját termesztésű gabonából és zöldségből, a saját hizlaldából és húsfeldolgozóból, a saját pékségből kerül asztalra a mindennapi betevő, jövő tavasszal járóbeteg-rendelőt nyitnak meg. Nemzetiségre, vallásra és problémára való tekintet nélkül bárki előtt nyitva áll a kapujuk. Megannyi közhasznú tevékenység, mert a város javát is szolgálja. Ehhez képest a helyhatóság, ha éppen nem gáncsolta, de nem is segítette munkájában az intézményt. Luxusadót számolnak fel például a fűtőolajra, amit a karitatív szervezet vásárol. Az otthonnak hatvan lakója van. /Pataky Lehel Zsolt: Elesettek karácsonya Csákon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2008. január 29.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa megvonta a politikai bizalmat Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselőtől, amiért a tavaly őszi európai parlamenti választások előtt Tőkés László független jelöltnek kampányolt. Toró T. Tibor kifejtette, két hónappal az EP-választások után okafogyottnak látja ezt. Vannak fontosabb prioritások az RMDSZ-ben, minthogy megvonják a politikai bizalmat. Ráadásul a nyitottság és a barátság jegyében szervezték meg az SZKT-t és a helyhatósági választásokra való felkészülést. Ez a döntés konfrontációt vonhat maga után. Toró T. Tibor nem lép ki az RMDSZ-ből, arra összpontosít, hogy létrejöjjön a tárgyalás az RMDSZ és a polgári oldalt képviselő szervezetek között. /Pataky Lehel Zsolt: Toró T. Tibor szerint választási kudarchoz vezethet az SZKT döntése. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./
2008. február 7.
Pótszékeket, sőt padokat kellett behozni Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház nagytermébe február 6-án, hogy mindenkinek legyen ülőhelye az Udvarhelyi Táncműhely vendégjátékán. A székelyudvarhelyi táncegyüttes által előadott Ige új darab, a múlt év végén mutatták be a székely anyavárosban, ez volt az első távolabbi kiszállása a csapatnak. A misztériumjátékként beharangozott Ige a szó különböző (bibliai, nyelvtani, etimológiai stb.) értelmezéséhez mutatott be helyzeteket. „Nem próbáltunk belemagyarázni semmit sem, mindenkinek a képzeletére, hitére bíztuk, hogy mit ért a darabból, mint ahogy én is a saját hitemből merítettem, amikor kitaláltam – mondta Orza Calin koreográfus. – Archaikus imák hangzanak el benne, ezt ötvöztük néptánccal, és válogattunk hozzá megfelelő népzenét. ” /Pataky Lehel Zsolt: Eltáncolt Ige. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./
2008. február 12.
Idén decemberben nemzetközi konferenciát tervez a múlttal való szembenézés jegyében Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, független európai parlamenti képviselő. Ezt számos szakmai tanácskozás előzi meg, a legelsőt Temesváron tartják február 15-én. A püspök közleménye szerint itt az idő, hogy „a kommunizmus perét újra felvegyük, (…) és szembenézünk a kommunista diktatúra átkos örökségével, és az 1989. óta eltelt időszak zaklatott eseményeivel”. /Pataky Lehel Zsolt: Tőkés tartja a „kommunizmus perét” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./
2008. február 12.
A közelmúltban jelent meg a lugosi irodalmi élet lelkének, állandó szervezőjének, Fülöp Lídiának a legújabb könyve Úti élmények Ceutától Lugosig (1978) címmel. Az írónő 30 évvel ezelőtti kalandjairól, Spanyolországból hazafelé tartó útján szerzett tapasztalatairól, élményeiről számol be a Nagard Kiadónál napvilágot látott kötetben. Fülöp Lídiának „jubileumi”, 15. könyve ez a számos verses, gyermekverses és mesés kötetek, regények, életrajzi írások, a helyi kulturális élet történetéről szóló gyűjtések után. /Pataky Lehel Zsolt: Fülöp Lídia úti élménybeszámolója. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./
2008. február 19.
Az év elején sikerült megvásárolni a helyi önkormányzattól a lugosi RMDSZ székházát, amit eddig bérlőként használt a szervezet. Így már saját – sőt Pozsár József elnök, lugosi alpolgármester szerint a magyarság – tulajdonaként, egyfajta magyar házként adhat otthont különböző közösségi rendezvényeknek. Jól felszerelt a székházuk, van projektoruk, nagyképernyős televíziójuk, erősítő hangfalakkal, DVD-lejátszó, pingpongasztal Itt tartják a nyugdíjasok a teadélutánjaikat, de szeretnék bevonni az ifjúságot is. /Pataky Lehel Zsolt: Megvásárolták a magyarságnak a lugosi RMDSZ-székházat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2008. február 20.
Több mint négyezer kötetes könyvgyűjtemény áll a lugosi RMDSZ-szervezet rendelkezésére, ezért idén kölcsönző-könyvtárat szeretnének létesíteni. Az év elején vásárolták meg a székházat, amelyben eddig bérlőként tevékenykedett a szervezet, másrészt a szekszárdi Rotary Klubtól decemberben kaptak adományként 2600 kötetet, amihez hozzá kell számítani a már meglévő 1500-at, amelyek között szak-, diák- és szépirodalom egyaránt megtalálható – mondta Pozsár József RMDSZ-elnök, lugosi alpolgármester. /Pataky Lehel Zsolt: Magyar kölcsönkönyvtárat létesítenek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./
2008. február 23.
A Szórvány Alapítvány által kezdeményezett regionális honismereti projektben részvevő vajdasági és a temesközi fiatalok által készített rajzokból, fényképekből, esszékből nyitottak kiállítást február 22-én Temesváron, az Ifjúsági Házban. Bodó Barna alapítványi elnök mondott beszédet. Az alapítvány tavaly indította el a Bega és Temes – Ami összeköt című projektjét, amelynek az a célja, hogy a jelenlegi román-szerb határ két oldalán, a két folyó mentén található, de közös történelmi múlttal rendelkező települések fiataljait hagyományaik megőrzésére, a „szomszédok” megismerésére serkentsék, s egyben a regionális identitásra neveljék. A PHARE-finanszírozású tervben a délvidéki, lukácsfalvi Fehér Tó Hagyományőrző és Környezetvédelmi Egyesület a temesváriak partnere. /Pataky Lehel Zsolt: A Bega és a Temes mint kapocs. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./
2008. február 26.
Február 26-án tölti be 99. életévét Anavi Ádám költő, író, színpadi szerző, a temesvári irodalmi élet doyenje. 1909. február 26-án született Tordán, Frucht Ferencként anyakönyvezték, még szülővárosában vette fel a Pry Job szerzői nevet, később Ivan Anaviként jegyezte írásait, de Anavi Ádám néven vált igazán ismertté. /Pataky Lehel Zsolt: Anavi Ádám holnap 99 éves. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./
2008. február 26.
Február 23-án volt a Rémségek kicsiny boltjának premierje Temesváron, a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. Inkább groteszk vígjáték, semmint rémtörténet. A két főszereplő – Balázs Attila és Tar Mónika, a magyarországi rendező Vas-Zoltán Iván, a koreográfus Pataky Klára. /Pataky Lehel Zsolt: Nem kergetnek rémületbe. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./
2008. március 3.
A közösségszervezői, a nemzetmentő és -védő tevékenység jegyében tartották meg február 29-én Lugoson a református templomban a temesvári egyházmegye idei első presbiteri konferenciáját. Pataki Károly egyházmegyei főgondnok elmondta, hogy évente két-három alkalommal tartják meg a konferenciát. A mostanin Czernák Ferenc Lajos lippai RMDSZ-elnök, az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagja tartott előadást „A világ, ahogy én látom – prózában és versben” címmel. /Pataky Lehel Zsolt: Presbiteri konferencia Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./
2008. március 13.
Egy héten belül felállítják a rangsort a Temes megyei RMDSZ temesvári és megyei tanácsos-jelöltjei között. A temesvári városi tanácsosi listán öten pályáznának: Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő, ex-egészségügyi miniszter, Dukász Péter színművész, aki az 1990-es években volt már képviselőtestületi tag, Köles János, a megyei RMDSZ volt gazdasági alelnöke, Kiss András ornitológus, muzeológus és Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője. A megyei tanácsosi listán szintén öten pályáznak, Köles János ide is beadta a jelentkezését. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt az alapszabályzat értelmében megilleti a listavezetői hely. A többiek: Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Szász Enikő, a Csiky Gergely színház ex-igazgatója, volt megyei tanácsos. /Pataky Lehel Zsolt: Helyezkedés Temes RMDSZ-es jelöltlistáján. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2008. március 13.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2008-ban Balázs Attila színművésznek, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatójának ítélte oda a Kovács György-díjat. Balázs Attila 2002-ben Jászai Mari-díjat kapott. /Pataky Lehel Zsolt: Kovács György-díj Balázs Attilának. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2008. március 17.
A március 15-i emlékrendezvények sora Gyertyámoson kezdődött, a temetőben álló honvédemlékmű megkoszorúzásával. A megviselt obeliszk helyén 2002-ben sikerült emlékművet állítaniuk. Innen Zsombolyára tartott a küldöttség, a Petőfi-szobornál emlékeztek. Temesváron a megemlékezések Eftimie Murgu szobrának megkoszorúzásával kezdődtek, majd a Klapka György-emléktáblánál folytatódtak. Itt megjelentek a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői is. Szabadfalun Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a Szórvány Alapítványnak mondott köszönetet a Petőfi-emlékmű helyrehozásáért. A magyar történelmi egyházak képviselői után a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében Ilonczai Zsolt elnök mondott beszédet. Újszentesen a református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg ’48-ról, utána megkoszorúzták a templomkertben álló Petőfi-emlékművet. Dettán az RMDSZ a városházára hívta a megemlékezőket, Lugoson a megemlékezés hagyományosan az esti fáklyás felvonulással zárult. /Pataky Lehel Zsolt: Kampányévben több a figyelmesség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2008. március 19.
Március 17-án a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban Károlyi Attila szegedi történész az 1848-as szabadságharc délvidéki eseményeit ismertette. /Pataky Lehel Zsolt: 1848 a Délvidéken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./
