Tanulságos a harmadik román–magyar közös kormányülés külföldi médiavisszhangjait áttekinteni, a nagyobb világlapokat, mondjuk az International Herald Tribune-t, a Pravdát vagy más jól ismert kiadványokat. Közös ezekben a lapokban, hogy legnagyobbrészt az Associated Press írását veszik át. Az angol nyelvű hírügynökségi szövegben ott áll két mondat, amelyet érdemes magyarul is idézni: „A két szomszédos ország viszonya az évtizedek során gyakran igen feszültté vált, leginkább az 1918-ig az osztrák–magyar monarchiához és jelenleg Romániához tartozó Erdélyben élő magyar kisebbséggel kapcsolatos bánásmód miatt“ – írta a hírügynökség, hozzátéve: „Románia és Magyarország kapcsolata a két ország között 1996-ban megkötött barátsági szerződés után kezdett enyhülni, és ehhez nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy az egymillió négyszázezres romániai magyar kisebbség érdekeit képviselő párt azóta több román kormányban is részt vett. “Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa örömmel állapította meg, az RMDSZ-t így látják külföldön. /Székedi Ferenc: AP és EP. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2007. november 19.
Székedi Ferenc újságíró büszke, ő már tíz éve megírta, mindenféle akadémiai kutatás és felmérés nélkül, hogy erdélyi magyar sokadmagával együtt ő ingroup. A most nyilvánosságra hozott Kárpát Panel 2007 című felmérés szerint a határon túli magyar közösségek szociálpszichológiai kifejezéssel élve önálló ingroupokként határozzák meg magukat, vagyis külön csoportként reprezentálják saját országuk magyar közösségét a magyarországi magyarokhoz, valamint országuk nemzeti többségéhez képest, és mindkettőtől érzékelhető társadalmi távolságra helyezkednek el. A vizsgálatok szerint a Kárpát-medencében élő határon túli magyarok azt az államot, illetve régiót tartják elsősorban hazájuknak, ahol élnek. Székedi idézi 1998. január 6-án leírt állítását: „Én nem tudok magyarországi magyarként, hanem csupán erdélyi magyarként gondolkodni. A kettő nem ugyanaz. Számomra nem politikai jelszó, amit Magyarországon jobboldalról vagy baloldalról annak tartanak: a határon túli magyarok problémáját a szülőföldjükön kell megoldani. “ „Én ugyanis határon inneni magyar vagyok. ” „Azért vagyok itt, mert ez az otthonom. Ide köt minden gondom. ” „Más a múltam és más a jelenem. ” „Magyarul beszélek. Itt és nem máshol. Magyarul nevelem a gyermekeimet. Itt és nem máshol. És minő történelemellenes magatartás: fogantatásuk pillanatában nem gondoltam a nemzetre és születésükkor sem az összmagyar demográfiára. Noha még naplót is vezettem róluk. Magyar naplót. De erdélyit. ” Székedi ezen írása A Hold másik oldala című könyvében (Pallas-Akadémia Kiadó, 1999) található. Önállóak vagyunk, állította Székedi, szerinte ezt kellene elismerni Romániában és Magyarországon. /Székedi Ferenc: Kilátás az ingroupból. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2007. november 27.
A Magyar Tudományos Akadémia más, társadalomkutatásokra szakosodott szervezetekkel közösen Kárpát Panel 2007 elnevezéssel nemrég tette közzé a Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzetével foglalkozó kutatás eredményeit. A budapesti Bayer Zsolt útszéli hangon szedte le a keresztvizet a budapesti és az erdélyi szociológusokról, amiért azt állapították meg, hogy az erdélyi magyarok többsége mind a magyar, mind a román nemzet részének tekinti magát. A lap munkatársa megmagyarázta az elfogultság sötétjében levő Bayer Zsoltnak, hogy a kutatás szerint az erdélyi magyarok 65 százaléka nem románnak, hanem romániainak tartja magát. A kutatás egyik vezetője, Veres Valér szerint az „ember identitása rétegzett”, „így kapcsolja egybe az erdélyi magyarság a magyar nemzethez tartozást, vagyis a magyarságát a román nemzethez tartozással, tehát a romániaisággal. Ez utóbbinak az egyik fő meghatározója a terület, illetve az állam, azaz az állampolgárság. “ /Székedi Ferenc: Körkép, kocsmákkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
2007. november 30.
Az RMDSZ vezetőségében „a győzelmi mámor után” van amit rendbe tenni. El kell gondolkodni azon, hogyan lehet egyeztetni a pluralizmust a leszögezett szervezeti fegyelemmel, milyen mértékben engedhető meg, hogy különösen néhány RMDSZ- képviselő egyszerre legyen bent is meg kint is. Az RMDSZ-nek a jelenségeket jóval mélyebben kell elemeznie. /Székedi Ferenc: Utóhangok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2007. december 3.
Többször elhalasztott indulás után december 5-én megkezdi sugárzását a csíkszeredai Székely Tv. Bogdan Eduard újságíró, a Székely Tv tulajdonosa elmondta, elsődleges céljuk olyan műsorokat készíteni, amelyek révén a méltatlanul elszigetelt térség televíziós körökben perifériából központtá váljon. A Székely Tv nézői reggeli műsort, délelőtt ismétléseket, majd délután 4 órától a csatorna saját műsorait láthatják. A magyar nyelvű csatornának egy román talkshowja lesz, melyet a tulajdonos vezet. Terveik között szerepel a magyar és román sajtó és szórakoztatóipar neves személyiségeit meghívni a televízióba. Kultúrát és szórakozást is kínál az új csatorna. A stúdiót a Sapientia Egyetem kommunikáció szakos diákjai is igénybe vehetik a Székedi Ferenc újságíró által vezetett szakmai gyakorlatokon. /Székely Zita: Rajt előtt a Székely Tv. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2007. december 4.
Az RMDSZ vezetősége elkezdte annak elemzését, hogy mi történt az európarlamenti választásokon. A lap munkatársa szerint a történek okai: számos RMDSZ-tisztségviselő nem örvend közmegbecsülésnek, nem törődik a szervezettel. Az RMDSZ a székelyföldi önkormányzatokban nem a nemzetiségi küzdelmet, hanem az állami és a helyi hatalmat képviseli. A hétköznapi adófizetők jelentős része megérzi bizonyos döntésekben azokat az egyéni és csoportérdekeket, amelyek befolyásolják a vállalkozási és más, a mindennapi élettel kapcsolatos esélyegyenlőséget. - Az RMDSZ meghagyta ellenlábasának a jelszót (Unió, Erdéllyel) és magának olyan misztikus szókapcsolatot varázsolt (Új honfoglalás), amelyet egyfolytában kellett magyarázni. – Tőkés László önmagában is karizmatikus személyiség. Székelyföldön sokan úgy érzik, Tőkés László szegénylegényként küzd az RMDSZ hatalmasaival szemben. Ha nem ő indul, hanem más, akkor az RMDSZ még nyugodtan halasztgathatná önelemzését. – Orbán Viktor szerepe vitathatatlan, a Tőkés iránti szavazókedvet azonban nem Orbán Viktor hozta meg, hanem csupán fokozta. /Székedi Ferenc: Elemzés – alulnézetben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2007. december 7.
Az elméletben egységesnek tartott magyar képviselet töredezik. Az RMDSZ-alapelvekkel, az elmélettel nincs semmi baj: mindenki belátja, hogy a romániai magyar érdekvédelemre szükség van. Meg kell vizsgálni, mi a probléma, nem működik kellőképpen az RMDSZ intézményrendszere, netán kizárólag bizonyos romániai és magyarországi intézmények, személyiségek munkálkodásának köszönhető a jelenlegi állapot? Az SZKT-nak Marosvásárhelyen szembe kell néznie a gondokkal. /Székedi Ferenc: Bolyai az SZKT-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2007. december 17.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén elhangzott: elveszítettük a Székelyföldet! Hamis ez a szemlélet, mert nem az RMDSZ kell hogy magáénak érezze a Székelyföldet, hanem a Székelyföld az RMDSZ-t. Az önvizsgálatnak az SZKT-én elhangzott, megállapításból kell kiindulnia, hogy mások jobban eljutnak üzenetükkel a magyar közösséghez. Új társadalmi kapcsolatot kell kialakítani a vidéki és a városi értelmiségiekkel, az egyházak képviselőivel, a vállalkozókkal. Tizenhét év alatt a romániai magyar társadalom alaposan megváltozott. Az RMDSZ-nek ebben az átalakult térben kell kialakítania a maga új szerepköreit. /Székedi Ferenc: Ki és mit veszített el? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./
2007. december 18.
Több román és magyar nyelvű lapban megjelent: a mai tizennyolcévesek, akik az 1989-es romániai fordulat évében születtek, szinte semmit nem tudnak az eseményekről, az előzményekről pedig fogalmuk sincs. Ha szerencséjük van, ők lesznek Romániának azok a nemzedékei, akik nem élnek át több rendszer-, hanem csak kormányváltást. /Székedi Ferenc: Az idő – MP3-ban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
2008. január 4.
A lap munkatársa megkérdőjelezte Székelyföld autonómiájának követetését. Egymás szájából kapkodták ki az autonómia fogalmat az RMDSZ politikusai és hazai magyar ellenfeleik. Egy szó sem hangzik el arról: hogyan, milyen központtal, milyen hatáskörökkel működne egy autonóm terület. Milyen maradandó értékeket hagytak maguk mögött a különböző szintű székely önkormányzatok? – tette fel a kérdést Székedi Ferenc. /Székedi Ferenc: Zápor és zúzmara. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
2008. január 9.
A lap munkatársa, Székedi Ferenc megjegyezte, hogy mostanáig több, „úgymond erdélyi magyar ellenzéki szervezet amolyan politikai önképzőkör szinten működött. ” Sajtóközleményeket adtak ki, ez egyszerűbb, mint intézményeket építeni, programokat megfogalmazni. Szinte törvényszerű, hogy a Magyar Polgári Párt jogi bejegyzésének közeledtével éppen az elnöki cím körüli harc lángolt fel. /Székedi Ferenc: A nagybetűs Elnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2008. január 14.
Az elmúlt napokban több vitaírás is foglalkozott Székelyfölddel. Folyik a helyi vezetőségek egymásra mutogatása. Hasonló hatás érte a Székelyföldet mintegy száztíz esztendővel ezelőtt. Akkoriban a szónoklatokban nem az Európai Unió, nem az autópálya, hanem az éppen megnyíló székelyföldi vasút volt a csodaszer. Mikor kezdődik egy újabb korszak? /Székedi Ferenc: A csodaszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2008. január 21.
A maroknyi székely nem porladt el. Nem kellene abbahagyni a székelyföldi jövőkép-vitát. Érvek, érvrendszerek, meggondolások és megfontolások ütköznek vagy egészítik ki egymást. Bíró A. Zoltán társadalomkutató azt írta, hogy a jövőkép a székelyföldi magánéletben sikeres, miközben lokális vagy regionális léptékben az ilyen kép nem akar összeállni. A történészek csodálkoznak azon, hogy a székelység gyakorlatilag számbelileg is megmaradt azon a területen, ahová megtelepedett. A székelység mindig alkalmazkodott a körülményekhez. /Székedi Ferenc: Szikla és kavics. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2008. január 24.
Az ÚMSZ munkatársa sietett leszögezni, hogy a vizitdíjjal, a kórházi napidíjjal kapcsolatos népszavazást nem lehet a magyarországi általános választások előjátékának tekinteni. /Székedi Ferenc: Hálapénz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2008. január 28.
A Székelyföld-vitához hozzászólva Székedi Ferenc újságíró leszögezte, a Székelyföldön átvezető országutak javítása közös érdek, az idén induló Kökös-Maroshévíz országút rendbehozatalával és az Erdővidéken át Székelyudvarhelyre vezető út helyrehozatalával gyakorlatig befejeződik a legfontosabb székelyföldi országutak rendbetétele. A rosszabb megyei utak javítása szintén közös érdek. Székelyföld hegyeit-dombjait lefedő mobiltelefon-átjátszó állomások létesítése sem jelentett különösebb gondot. Több tekintetben azonban a közös, regionális érdek már nem ennyire nyilvánvaló. A jelenlegi székelyföldi megyéken átnyúló, regionális szeméttárolók ügye éveken át vajúdott, a több térségen, több helységen áthaladó közös vízvezetékek létesítése úgyszintén időről időre felröppenő ötlet marad. Továbbá vannak olyan városok, ahol jórészt felszámolták a távfűtést, máshol éppen ezt erősítik, ezek mögött a különböző helyi csoportok érdekei állnak. Székelyföld kincseként sokat emlegetik a borvizeket. /Székedi Ferenc: Szólamok helyett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. jan. 8./
2008. január 31.
Bejegyzés után a Magyar Polgári Párt /MPP/ elnöke, „vezére és vezetője, atyja és irányítója” nyilatkozta: neki kell esni a programalkotásnak, fel kell állítani a programalkotó csapatot. Hol volt ez a csapat mostanig? – kérdezte az ÚMSZ munkatársa. A bíróságra beadott MPP-célkitűzések között nem szerepel a területi autonómia. Székedi Ferenc szerint az MPP mögött olyan romániai magyar, romániai román és magyarországi magyar gazdasági és politikai érdekcsoportok állnak, amelyek szeretnének hatalom-, piac- illetve közpénz-közelbe kerülni. /Székedi Ferenc: Kétarcúság. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2008. február 11.
Az erdely.ma internetes portál közölte Nagy József Barnának, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi vezetőjének Kire emlékezzünk? című írását. A szerző megfeddte városának egyik magyartanárát, illetve egy másik iskola aligazgatóját, mert nem tartják jelentős írónak Wass Albertet, ráadásul az általuk adományozott tíz Wass Albert-kötetet sem akarják besorolni az intézmény könyvtárába. Az említett tanár képes diákjait Mihai Eminescura emlékeztetni, akinek szintén januárra esett a születésnapja. „Miért kell magyar diákokkal erre a román költőre emlékezni? Mert az iskola az ő nevét viseli? Mert egy ‘költőóriás’ volt? Tekinthetjük-e mi, magyarok, ‘költőóriásnak’ azt az Eminescut, aki szerint a magyarok a legromlottabb nép Európában?” Nagy József Barna felsorolta mindazt, amit politikai írásaiban Eminescu a magyarokról megfogalmazott. Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa elismerte, hogy az újságíró Eminescu az 1870-es években „valóban nagyon durva dolgokat hordott össze a magyarokról”, zsidóellenes írásai is voltak. Költészete azonban nem ezt az Eminescut jeleníti meg: egész sor csodálatosan szép versének helye van a világirodalomban. Székedi Ferenc bízik benne, hogy a Wass Albert-rajongók is úgy érzik, hogy regényeinek egésze szól hozzájuk, „nem csupán a román- vagy zsidóellenes sorok. ” /Székedi Ferenc: Szellemidézés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./ Előzmény: Nagy József Barna: Kire emlékezzünk? = Erdely. ma, febr. 6.
2008. február 12.
Szász Jenő, az MPP elnöke javasolta, hogy Bölöni László ismert edző legyen a polgármesterjelölt a marosvásárhelyi magyarok és általában a város lakosai számára. Székedi Ferenc, az ÚMSZ munkatársa ezt ellenzi, emlékeztetve hogy Romániában egyik vagy másik párt parlamenti listáján már megfordultak sportolók, de kevés szavazatot szedtek össze. /Székedi Ferenc: Maros-parti Kalifornia. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2008. március 13.
1993-ban Bukarestben létrejött a Kisebbségi Tanács, 1997-ben ezt alakították át Nemzeti Kisebbségek Tanácsává, és a testület a román költségvetésből a kisebbségek számára elkülönített pénzeket osztott szét. A Communitas 2001-ben vált a magyar kisebbség számára kiutalt, egyre jelentősebb mértékű hazai pénzösszegek kezelőjévé. Lévén az egész romániai magyarságnak szánt közpénzekről szó, a Communitast az utóbbi években olyan vádak érték, miszerint testületei politikai rokonszenv alapján osztogatják a pénzeket, jelentős összegeket használnak fel nem a Communitas, hanem az RMDSZ-irodák működtetésére. /Székedi Ferenc: Közhasznúan. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2008. március 20.
Az autonómiáról lehet nagyokat és szépeket mondani a legkülönbözőbb konferenciákon, lényege azonban nem a román politika fölötti állandó sértődöttségen, hanem különösképpen Székelyföldön a jól működő helyi közösségeken múlik. Amennyiben az egyén jól érzi magát, „akkor nem rábeszélésre és nemzetmentő közhelyek miatt marad a szülőföldjén”. Az önálló megélhetés modellje nem igényli semmiféle, teljesen más gazdasági, társadalmi és földrajzi környezetben született „kisebbségi minták amúgyis lehetetlen átmásolását”. A helyi közösségek működését meghatározza, hogy ki vezeti ezeket a településeket. A külső tényezőkben és feltételrendszerekben keresni a bajok okozóit mindig egyszerűbb, mint önállóan gondolkodni, írta a lap munkatársa. /Székedi Ferenc: Küszöbök. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2008. április 4.
A kérdőíves közvélemény-kutatás alapján Sike Lajos a legkedveltebb szerzője az Új Magyar Szó olvasóinak. Sike szerint azért kedvelik, mert nem a pestiek, hanem az erdélyi magyarok nyelvén és gondolkozása szerint ír. A kérdőívekre az olvasóknak csak öt százaléka válaszolt. Ennek alapján legnépszerűbb Sike Lajos, őt követi Ágoston Hugó, majd Bogdán Tibor és Székedi Ferenc. /Fröhlich Orsolya: Lebegtetés és köd nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2008. április 14.
Az előválasztások veszteseinek nincs okuk a bűntudatra. Az ÚMSZ szerint a Magyar Polgári Párt bűntudatra és egyéni elégedetlenségre játszik, megkörnyékezi azokat a polgármester- vagy tanácsosjelölteket, akik az RMDSZ előválasztásán nem jutottak be, és szeretné meggyőzni őket, hogy MPP-listán induljanak. Az RMDSZ-színekben tevékenykedő székelyföldi polgármesterek és tanácsosok csíkszeredai önkormányzati konferenciáján „levadászásnak” nevezték ezt a módszert. /Székedi Ferenc: Lehalászás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2008. április 22.
A feljegyzések szerint az első székelyföldi performanszt Sepsiszentgyörgyön Ütő Gusztáv tartotta 1987-ben, fél-nyilvánosan, zárt ajtók mögött. Egy fotókiállítás kapcsán Ütő Gusztáv írt a Háromszék egyik friss számában: a tárlaton az értékek pusztulásába „tétlenül belenyugvó attitűdöt terjesztő végkicsengése van a fényképeknek”. Végkicsengése: kiöregedtünk, elhagyattattunk, gyengék és gyávák vagyunk… Egy nemzetrésznek csak a hiábavalóságot, a lemondást, a menekülést kell vizuálisan bemutatni? – kérdezte Ütő. Vidám, erőt és önbizalmat árasztó képekre van szükség. /Székedi Ferenc: Panaszfal. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2008. április 24.
Sokan gondolják, hogy Erdélyben a közelgő helyhatósági választásoknak csupán az a tétje, hogy az RMDSZ vagy az MPP hány jelöltjét juttatja majd be a helyi tanácsokba. Valójában a választások magyar és román pártok, koalíciók, más nemzetiségű érdekképviseletek, illetve nagyon sokféle és meglehetősen vegyes ideológiák, programok között zajlanak. Székedi Ferenc újságíró szerint a választás szabadságát korántsem az MPP teremtette meg, mert román pártok soraiban most is szép számmal akadnak magyar jelöltek. A közösségi bizalomra alapozó, demokratikus előválasztásokkal az RMDSZ helyzeti előnyre, hitelességi tőkére tett szert, hangsúlyozta Székedi. /Székedi Ferenc: Az igazi tét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2008. május 12.
A negyvenkétezer lakosú székelyföldi Csíkszeredára egyetlen nap alatt többszázezren érkeznek. Jönnek gyalogosan, csengettyűszóval a keresztek alatt, ömlik a tömeg a több kilométer hosszúságban állomásozó autóbuszokból, szinte az egész várost körülölelő, hátrahagyott gépkocsikból, a Gyimes felől érkező pótkocsis vonatokból, hogy azután mindenki felmenjen a hegyre, Csíksomlyóra, a Mária-kegyhelyre. Aki önmagát, saját hitének erősítését keresi Csíksomlyón, az is megtalálja, aki pedig a látványt, a tömeghátteret akarja felfedezni, az sem téved. /Székedi Ferenc: Aki keres, az talál. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2008. május 17.
Domokos Géza erdélyi főemberünk volt, azon főemberek közé tartozott, akik tenni, cselekedni, építkezni tudtak, hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök május 16-án Csíkszeredában, az erdélyi író emléktáblájának ünnepi felavatásán. A Kriterion Alapítvány a neves író, közéleti szereplő és politikus halálának első és születésének 80. évfordulója alkalmából állított emléktáblát a csíkszeredai Kriterion Ház épületén. A marosvásárhelyi Hunyadi László szobrászművész által készített bronzplakettet íróbarátok jelenlétében avatták fel. Domokos munkásságát Markó Béla, a szövetség elnöke, Gálfalvi Zsolt író, Székedi Ferenc közíró és Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere méltatta. /Domokos Géza erdélyi főemberünk volt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./
2008. május 28.
A lap munkatársa, Székedi Ferenc kifejtette, az egyház politizál. Azonban a híveket arra buzdítani, hogy keresztény lelkiismeretük szerint vegyenek részt a helyi politikai életben, felelősségük tudatában szavazzanak, az a közjót szolgáló cselekvés. Ezt tették az erdélyi magyar egyházak. /Székedi Ferenc: Glória – kinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
2008. június 4.
A lap munkatársa, Székedi Ferenc elítélte a Magyar Polgári Párt elnökét, aki a választáson elbukott, de „biztosította magát, hogy legalább az olyannyira utált pártlistán bekerüljön a megyei tanácsba. ” A választás számarányai arra utalnak, hogy „az MPP-elnök demokratikus lepelbe burkolt zsarolási potenciálja nagymértékben csökkent”, a megújuló, korszerűsödő RMDSZ önmagában is átlépte „a parlamenti küszöböt, és megfelelőképpen képviselni az erdélyi magyarság sokszínűségét. ” /Székedi Ferenc: Kudarc vagy győzelem? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2008. június 17.
Manapság Erdélyben azokat a művelődési, gazdasági, tudományos, politikai fórumokat szokás a meghívókban nemzetközinek nevezni, amelyeken részt vesz ugyan Szlovákia, Ukrajna, Szerbia, Magyarország, Románia és legalább még egy ország valamelyik közelebbi vagy távolabbi kontinensről, hogy azután a gyakorlatban kiderüljön: valamennyien magyarok. A politikai döntéshozók akarata nem találkozik sem a pedagógusi módszertannal, sem a gyakorlatiasság érveivel. Neveléspolitika és pedagógiai gyakorlat a többnyelvűség kontextusában címen szerveztek konferenciát Csíkszeredán a Sapientia Egyetemen a tavaly ősszel működését megkezdő, kolozsvári Kisebbségkutató Intézettel. A konferencián angol, román és magyar előadók is szót kaptak, a többnyelvűség vizsgálata nem szorítkozott csupán a román–magyar kétnyelvűségre, hanem a legkülönbözőbb szempontok alapján igyekeztek körüljárni a témát. A konferencián kiderült, a pedagógusok jól tudják, hogyan, milyen módszerekkel kellene oktatni a románt. A politikai döntéshozók akarata azonban más. /Székedi Ferenc: Egy pohár víz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2008. június 24.
Június 26-án egy esztendeje, hogy elhunyt Domokos Géza. Halála után néhány hónappal a család átadta Székedi Ferenc újságírónak Domokos Géza munkájának tárgyi hagyatékát, Székedi azóta Domokos Géza-írásokat olvasott. Életének minden szakaszát levelek és feljegyzések kísérték: a sepsiszentgyörgyi középiskoláét, a kolozsvári és moszkvai egyetemi éveket, a szerkesztői és kiadói tevékenységet, 1989 után az RMDSZ indulását és kibontakozását, majd az alkotó utolsó éveit. Erdély jelenkori történelme sűrűsödik e dokumentumokban, amelyeknek feldolgozása az erdélyi írók hagyatékát őrző kolozsvári Szabédi-házban immár szakemberek feladata. Az újságíró szerint a Domokos Géza által és többedmagával alapított RMDSZ azon az úton halad, amelynek akkor összeillesztett alapköveit, a parlamentarizmus, a demokrácia, a jogállamiság igénybevételének, az erdélyi magyar intézményteremtésnek, az európaiságnak, az önépítkezésnek, a romániai társadalom összességére való ráfigyelésnek az összhangját azóta sem kellett megbontani. /Székedi Ferenc: Alapkövek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
