Július 8-án megnyílt a Csíki Székely Múzeumban a Hagyományos népi mesterségek Csíkban című alapkiállítás. A székely ezermesterek élete elénk tárul ezen a kiállításon. A nyolc gazdagon berendezett terem betekintést nyújt Csík és a népviseleti jellegzetességeibe. A megnyitón dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató méltatta a gyűjteményt, majd fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Takács Éva: Gazdag örökségünk kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2005. július 15.
Idén első alkalommal jelentett gondot a Bolyai Nyári Akadémia anyagi hátterének idejében való előteremtése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, a legnagyobb Kárpát-medencei pedagógus-továbbképzőről tartott sajtótájékoztatón. A Bolyai Nyári Akadémia főhetének 26 tanfolyamára július 18-tól kerül sor hat helyszínen: Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Szovátán és Orsován. A főhét tanfolyamaira 600 hallgatót várnak, többségüket Romániából, 130 résztvevő érkezik az anyaországból, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. A 137 előadó mintegy 60 százaléka magyarországi, a hazaiak a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Egyetem, valamint a Bukaresti Egyetem tanárai. A Bolyai Nyári Akadémia hallgatói oklevelet kapnak az RMPSZ-től, valamint egy román nyelvű tanúsítványt arról, hogy a minisztérium által elismert továbbképzőn vettek részt. Mivel azonban ez a továbbképző nem akkreditált, kreditpont nem jár érte. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./
2005. július 22.
Felsősófalván megkezdődött a XI. Székelyföldi Tánctábor. A táncosok közül többen már családdal, gyerekeikkel jönnek. Magyarországról csoportok jöttek, Vajdaságból pedig a Csalóka zenekar. A gyerekeknek külön tartanak táncoktatást. /Takács Éva: XI. Székelyföldi Tánctábor, Felsősófalva. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./
2005. július 30.
A Riehen Egyesület keretében. Bakó Klára és Mezey Ildikó képzőművészek vállalták fel azoknak a gyerekeknek a tanítását, akik a képzőművészet különböző ágazataiban valami szépet szeretnének alkotni. Idén harmadik alkalommal szervezte meg a Műterem-tő tábort. A gyerekek munkáiból minden évben kiállítást rendeztek. /Takács Éva: Műterem-tő: az alkotás öröme. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./
2005. szeptember 2.
Kálmán Ungvári Zsófia lemondása után ideiglenes jelleggel Bondor Istvánt bízták meg a Hargita megyei főtanfelügyelői tisztség betöltésére. Bondor közölte, továbbra is főtanfelügyelő-helyettes Costea Constantin, és ugyanilyen funkcióba került Bartolf Hedwig. Megjelent a minőségjavítási és -biztosítási törvény. Szeretné megerősíteni a szaktanfelügyeletet. Szükség van az oktatás menedzsmentjére. Bondor nagyobb autonómiát akar biztosítani az iskolaigazgatóknak. Fontosnak tartja az anyanyelvi iskolahálózat fenntartását és működtetését. /Takács Éva: Az oktatás minőségének javítására törekszünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./
2005. szeptember 23.
Sok élményben volt része annak a 17 diáknak, akik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Mákvirág-díját nyerték el tavaly: augusztus 1–26. között Oxfordban tökéletesíthették angol nyelvtudásukat. A táborozás költségeinek egynegyedét sikerült hazai forrásokból előteremteni, a többit anyaországi támogatók biztosították, jelezte Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az idei Ezüstgyopár-díjasok között hat olyan diák van, aki tavaly is megyéje legjobb tanulója volt. A díjakat szeptember 24-én adják át Szovátán, az elnökségi ülés után. – Burus Botond főtitkár elmondta, a Bolyai Nyári Akadémián 884 hallgató és 172 meghívott előadó vett részt. /Takács Éva: Idén is Mákvirág. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./
2005. szeptember 24.
Közösség és idegenek a témája annak a konferenciának, amelyet szeptember 23-24-én tartanak a Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karának szervezésében Csíkszeredán. Budapesti, debreceni, erdélyi egyetemek és tudományos intézmények neves előadói és kutatói történelmi, régészeti, irodalmi, statisztikai és matematikai szemszögből vizsgálják a közösségek és idegenek viszonyát. A konferencia szervezője, Bangha Imre elmondta, hogy a Kárpát-medencében az utóbbi időben különös jelentőséget nyert az a kérdés, hogy a magyarság kivel érez közösséget, kit tekint magáénak és kit idegennek. /Takács Éva: Közösségek és idegenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 24./
2005. szeptember 29.
Huszonöt éve hunyt el Márton Áron püspök, életművére emlékezett a lap. Ő még hosszú távú stratégiákban gondolkodott a felemelés és javítás horizontján. A legkeményebb időkben, az ötvenes és hatvanas években is valamiféle biztonság hatotta át (a börtönben sínylődő, illetve háziőrizetbe kényszerített) Márton Áron egyházkormányzását. A kormányzására bízott egyházmegyék életét rendíthetetlenül a megtartás jegyében irányította, római egyházpolitikai kapcsolataiban a „régebbi évjáratot” képviselte. Megőrizte a Róma iránti engedelmességet, a II. vatikáni zsinat (1962–1965) utáni sajátos „keleti politikával” nem tudott maradéktalanul azonosulni. „A Szentszékről mindig a legmélyebb fiúi tisztelettel nyilatkozott, sohasem bírálta mások előtt – írja róla Jakubinyi György, Márton Áron harmadik püspök-utóda. – De élt a szentpáli evangéliumi szabadsággal: az illetékeseknek mindig megmondta, ha szerinte tévesen mérik fel helyzetünket. Egy esetnek tanúja voltam, amikor egy Gyulafehérvárra látogatónak fordítottam. Ezzel magyarázom azt is, hogy élete végén Márton Áron hatszor lemondott, de a Szentszék – a segédpüspök kérésére – nem fogadta el lemondását. Dr. Jakab Antal segédpüspök érvelése az volt, hogy a jelen helyzetben még mindig szükség van a kommunista állammal szemben Márton Áron nevére és tekintélyére. Amikor 1980. február 5-én utolsó lemondását szerkesztette, fordítónak engem hívott át – folytatja vallomását Jakubinyi érsek. – Kijelentette: azért mond le, mert betegsége miatt már nem látja át az ügyeket; nevében más ne intézkedjék, hanem mentsék fel a püspökség alól és az utód majd intézkedjék a saját nevében. Ezúttal elfogadták lemondását. Ekkor mutatkozott meg előttem teljes emberi és életszentsége nagyságában – a betegágyban fekvő – Márton Áron: súlyos lelki szenvedést okozott neki a személyes meggyőződése és az Ostpolitik által rá kényszerített magatartás ellentéte, de »sorkatonaként« engedelmeskedett a mindenkori »hadiparancsnak«. Márton Áron mindvégig hű maradt papszentelési, püspökszentelési ígéretéhez, engedelmeskedett Szent Péter mindenkori utódának.” /Jakabffy Tamás: Márton Áron huszonöt éve „otthon”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ 1980-ban az utolsó pillanatban mondták vissza a temetésre megrendelt autóbuszokat, hogy Székelyföld, a szülőföld küldöttsége ne vehessen végső búcsút püspökétől. Erdély nagy püspöke egész életútjával, helytállásával, hitéhez, elveihez való hűségével érdemelte ki az emberek tiszteletét, szeretetét. Az emberekét, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Márton Áron 1932-től Kolozsváron egyetemi lelkészként dolgozott, és nemsokára útjára indította az Erdélyi Iskola című nevelésügyi folyóiratot. 1938. augusztus 14-én lett a gyulafehérvári egyházmegye apostoli kormányzója, XI. Piusz pápa 1938. december 24-én Gyulafehérvár püspökének nevezte ki. Rövid idő után egyházmegyéje kettészakadt, a püspök Gyulafehérváron maradt. A II. világháború idején bátran kiállt a zsidóüldözések ellen. 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban, papszentelés alkalmával mondott beszédében felemelte szavát a deportálások ellen, másnap írásban is megtette tiltakozó nyilatkozatát. A háború után a vallásellenes intézkedéseket, a zárdák, kolostorok, egyházi iskolák államosítását Márton Áron nem hagyta szó nélkül, tiltakozó leveleire azonban sohasem kapott választ. Hívei testükkel óvták, élő láncot alkotva körülötte bérmaútjain. 1949-es felcsíki bérmaútjáról és a somlyói búcsún való részvételéről ma is legendákat mesélnek. Nemsokára azonban letartóztatták, és hat év börtön, majd tizenegy év házi őrizet következett. A felajánlott kompromisszumokat nem fogadta el. /Takács Éva: 25 éve halt meg Márton Áron. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./ Van-e ma olyan meghatározó, nagy alakja az erdélyi magyarságnak, akire egyszer majd úgy lehet emlékezni, mint Márton Áronra? – tette fel a kérdést Gazda Árpád. Márton Áron megítéléséhez nem kellettek a távlatok. Ő már életében szimbólummá vált. Szólt a fasizmus és a kommunizmus ellen, a nemzeti elnyomás ellen. A püspök áldozatok árán emelkedett ki a korából. /Gazda Árpád: Márton Áronok híján. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2005. október 20.
A romániai magyar kisebbség oktatásának helyzetéről tartottak tanácskozást október 17–18-án Aradon a magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, valamint azok a tanfelügyelők, tanárok, akik a szórványmegyékben a magyar oktatásért felelnek. A tanácskozást Kötő József államtitkár és Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Osztályának főigazgatója szervezte, jelen volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófy Pál, a minisztérium részéről pedig Görbe Péter szakoktatásért felelős tanácsos, Kacsó Bodó Gabriella, a tankönyvekért, valamint Fodor Dóra Andrea, a magyar nyelv és irodalom tanításáért felelős tanácsos. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, hogy kiépül a kisebbségi oktatásról szóló adatbázis, amelynek alapján kidolgozzák a magyar oktatás stratégiáját. A szórvány gondja a szakemberhiány mellett a létszám alatti osztályok működése, illetve hiánya, valamint az új iskolarendszer kialakítása során veszélybe kerülő iskolák kérdése. Megoldásként a kistérségi iskolaközpontok létrehozása körvonalazódik a dévai szórványkollégium, illetve az aradi Csiky Gergely Iskolaközpont mintájára. – Régi kérés, hogy magyarul írott tankönyvekből tanulhassanak a diákok. /Takács Éva: Tanácskozás az anyanyelvű oktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./ Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a rendszeres találkozás nagyon fontos, mert az anyanyelvi oktatásnak vannak olyan sajátos problémái, amiket közösen kell megoldani. A tankönyvhelyzet idén is változatlan, a tanulók csak decemberben jutnak hozzá a magyar tankönyvekhez, akkor sem mindegyikhez. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint is szükség van szakmai találkozókra. Matekovits Mihály hangsúlyozta, a decentralizálásra nagyon oda kell figyelni, különös hangsúllyal a kisebbségi kérdésekre. /Kiss Károly: Minőségi anyanyelvi oktatást! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./
2005. október 21.
Több mint egy hónapja megkezdődött a tanítás, és a magyar tannyelvű iskolákban tanuló gyerekek jó részének nincsenek tankönyveik. Évek óta késnek a románból fordított tankönyvek, amikor pedig a pedagógusok kezükbe veszik, többnyire elborzadva teszik le. Ilyen volt a harmadik osztályosok számára készült környezetismeret könyv, nemcsak helyesírási hibával volt tele, hanem fogalmazási hibákkal is, nem beszélve a szakkifejezések torzításáról. A megoldást magyarul írott tankönyvek jelentenék, de a tanügyi tárca legutóbbi tankönyvkiadás-támogatási pályázatán nem lehetett magyarul írott tankönyvekkel pályázni. Nemrég két fórumon is terítékre került a magyar nyelvű tankönyvek kérdése. Előbb Szovátán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezett tanácskozást ebben a témakörben, majd a magyar nyelvű oktatásért a különböző megyékben felelő szakemberek találkozóján is keresték a megoldási lehetőségeket. Az elkövetkező hónapokban a tankönyvkiadóknak fel kell készülniük a pályázaton való részvételre. Ehhez a tankönyvfordításokon kívül saját kiadványokra is nagy szükség van. /Takács Éva: Magyarul írott tankönyvekre van szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./
2005. október 28.
Partnerségi együttműködési kapcsolatot teremtett a csíkszeredai Napocska Óvoda és a makói Újvárosi Óvoda. A makói óvónők Csíkszeredába látogattak. Az együttműködési megállapodásban szerepel a pedagógusok szakmai tapasztalat- és információcseréje, nemzetközi rajzverseny megszervezése, hagyományőrző és egyéb kulturális rendezvények szervezése. /Takács Éva: Testvéróvodák együttműködési tervei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./
2005. október 29.
Nemsokára egy éve annak, hogy a csíkszeredai sokgyerekes szülők elhatározták, egyesületet alakítanak azzal a céllal, hogy közösséget hozzanak létre, melynek keretében egymást és másokat is segíthetnek. – 2004 novemberében tartottuk első nagycsaládos találkozónkat, emlékezett Dánél Sándor, aki hét gyermeket nevel. Karácsonykor megtartották a nagycsaládosok karácsonyát. A sokgyerekes családok közössége havonta rendszeresen találkozott, júniusban történt a bejegyezés Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért néven. Dánél Sándor az elnök. Előadókat hívnak meg. Az egyesület célja, hogy fölmutassa a nagycsaládok értékeit, ugyanakkor felvállalja a sokgyerekes szülők érdekvédelmét. Egyesületüket baráti szálak fűzik különböző erdélyi, magyarországi és Kárpát-medencei hasonló egyesületekhez. Október 15-én egyesületük tagja lett a Magyarországon bejegyzett Kárpát-medencei Családszervezeteknek, amely 2004-től tagja az Európai Nagycsaládos Szervezetnek. /Takács Éva: Számukra a gyermek az érték. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./
2005. november 14.
November 13-án ért véget Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Házban az Erdélyi Háló, a katolikus szervezetek, csoportok ez évi országos találkozója. A háromnapos rendezvény összefoglaló címe: A hit öröme az élet öröme, fő előadó dr. Puskás Attila volt. A találkozóra Magyarországról is érkeztek. /(Takács Éva): Erdélyi Háló-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./
2005. november 15.
A régióban a bányaipar hanyatlásával megszűnt a geológiai kutatás, a szakemberek szétszéledtek. A geológusok azonban továbbra is szeretik a szakmájukat, ezért találkoznak évente. A VII. Székelyföldi Geológus Találkozót nemrég tartották Csíkszeredában. Zólya László, a találkozó egyik főszervezője mesélte, hogy 1997–98-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban dolgozó geológusok szervezték meg az első találkozót, akkor még elsősorban a székelyföldi kollégáknak. Azóta minden évben megrendezik a már komoly szakmai fórummá vált és nemzetközivé szélesedett konferenciát. Az első öt évben Sepsiszentgyörgy adott otthont a találkozónak, idén második alkalommal Csíkszeredában, a Sapientia Egyetemen beszélték meg a szakmai kérdéseket a résztvevők. Több anyaországbeli és távolba szakadt kolléga is eljön. A plenáris ülésen bemutatott hat előadás, valamint a tudományos ülésszakokon előadott 29 dolgozat a Székelyföld geológiájával, a környezetvédelemmel foglalkozott. A VII. Székelyföldi Geológus Találkozó szervezői között szerepel a Pro Geologia Egyesület, amelyet nemrég jegyeztek be Csíkszeredában. Zólya László beszámolt arról, hogy az a geológus találkozónak és más rendezvényeknek háttérintézménye lesz. 1878-ban jelent meg a Székelyföld geológiája és geológiai térképe című kiadvány. Ezt követően nem jelent meg átfogó geológiai kötet a Székelyföldről. Az itteni geológustársadalom egy részének régi álma, hogy kiadjon egy könyvet a XXI. század ismeretszintjén erről a vidékről. A kötet összeállításához, a pályázáshoz háttérintézményre van szükség. A másik cél: Székelyföld kőzet- és ásványvagyonából reprezentatív kiállítási anyag összegyűjtése. Tervezik szakkönyvtár létrehozását is. /Takács Éva: A geológus szakmát nem lehet figyelmen kívül hagyni. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./
2005. november 18.
A Caritas Szolgáló Jelenlét a Társadalomban elnevezésű nyílt hét keretén belül november 17-én két avatóünnepséget tartottak Csíkzsögödön és Csíksomlyón. Felavatták a csíkzsögödi Manó Tanoda speciális oktatási intézményt, ahol értelmi sérült gyerekek oktatása folyik. A speciális oktatás Csíkszeredában 2003-ban kezdődött az óvodai oktatás beindításával, ezt követte 2004-ben az iskolai csoport létrehozása. Kezdetben két külön épületben folytak a tevékenységek Somlyón és Zsögödben. A 2005-ös tanévtől egy épületbe került a két intézmény. A zsögödi épület renoválásra szorult, ezt helyi támogatók segítségével és Németországban élő magánszemélyek adományaiból sikerült fedezni. Jelenleg a Manó Tanodának becézett intézményben 8 óvodás és 14 iskolás gyerek tanul. Csíksomlyón a műemlék Kalot-épület Kós Károly tervei alapján készült el 1942–1943 között. Az erdélyi Kalot-mozgalom székhelyeként épült fel azzal a céllal, hogy a Csíki-medence fiataljainak találkozási és képzési központja legyen. A kommunista időben az épületet államosították és nagyrészt üresen állt. 1997-ben szolgáltatta vissza az állam, és azóta szerves része a Caritas-létesítménynek, a Jakab Antal Tanulmányi Háznak. 2003. február 4-én a Kalot-épület nyugati szárnya rövidzárlat következtében leégett. Az elmúlt három év folyamán ezt az épületrészt a Caritas saját erejéből és széles körű összefogás eredményével újraépítették, ismét működhetnek itt a Caritas-irodák. Az újjávarázsolt épület szentelésén jelen volt Tamás József püspök, Ráduly Róbert polgármester, valamint Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke. /Takács Éva: A Manó Tanoda és a Kalot-épület avatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./
2005. november 18.
Évek könyve címmel jelent meg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 15. születésnapján az összefoglaló kötet, amely visszatekintés és összegzés, az együttes sikertörténetének számbavétele. Szó van benne a táncházmozgalomról, a prímástalálkozókról, az utánpótlás neveléséről is. Az Évek könyvét november 17-én Ferenczes István és Szatmári László mutatta be Csíkszeredában, az együttes egykori és mai vezetői társaságában a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes születésnapi ünnepségsorozata nyitányaként. Az emlékezés fénypontja a Pakulárnóta bemutató előadása volt. /Takács Éva: Tizenöt éves a Hargita együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./
2005. december 6.
Levélben fordult a megyei önkormányzathoz és a felcsíki katolikus papokhoz Darvas Kozma József csíkszeredai plébános, címzetes esperes, ebben a megyei tanács által az egyházaknak kiutalt pénz elosztási módját kifogásolta. Az elmúlt években a törvény alapján az egyházak kaptak támogatást. 98 000 katolikus él Alcsíkon és Felcsíkon, négyezer valahány református, ezerszáz unitárius és 74 evangélikus, hétezer valahány ortodox. Arányosan a katolikusokat 88 százalék illette volna meg, nem 50 százalék alatti összeg, amit adtak. Borboly Csaba alelnök terjesztette elő a különböző vallási felekezetek támogatására szánt összegekről szóló tervezetet. Szokásjog, hogy minden évben egy-egy régió egyházai kapják a pénzt. Ebben az évben Csík került sorra. Az egyházvezetők úgy értesültek, hogy 2 milliárd lej szétosztásáról van szó, közben év eleji költségvetésben csak 1,2 milliárd lejt hagytak jóvá. Ugyanakkor az operatív vezetőség úgy döntött, hogy az ortodox egyház részére is kell fordítani az összeget, mert ahhoz, hogy Bukarestből a magyar egyházak részére tudjanak igényelni támogatást, gesztust kellett tenni. Ezért az összeg 10 százalékát az ortodox egyháznak adták, a többit az egyházvezetők egyezségével arányosan osztották szét. /Takács Éva: Az egyházaknak szánt pénz elosztásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./
2005. december 12.
Tizenharmadik alkalommal osztották ki a Julianus Alapítvány díjait december 10-én Csíkszeredában. A kisebbségi sorsban élő magyarság védelmében, nemzeti önazonosságunk megőrzésének szolgálatában tett munkásságáért idén Nemeskürty István budapesti irodalomtörténészt, Léstyán Ferenc nyugalmazott gyulafehérvári vikáriust, Makovecz Imre magyarországi építészt, Kasza József vajdasági politikust, Mézes Rudolf felvidéki írót és Perka Mihály csángóföldi történelemtanárt tüntették ki. /(sz.): Julianus-díjak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./ Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke a számok tükrében ismertette a Julianus-díjak eddigi, 13 éves történetét. 1993 óta 74 cselekvő magyart tüntetett ki az alapítvány, közülük 57-en a történelmi Magyarország területén élnek és dolgoznak: 36-an Erdélyben, 15-en Magyarországon, 4-en Felvidéken, 1-1 kitüntetett pedig Kárpátalján és Délvidéken. 17 kitüntetett szétszórtan él a világban. Perka Mihály szabófalvi történelemtanár és néprajzkutató laudációját Deáky András mondta el. A díjátadás után egy perc néma felállással adóztak a résztvevők a tavalyi díjkiosztás óta elhunyt két kitüntetett, Atzél Endre és Jan Mulder emlékének. A díjkiosztó ünnepséget a Szentegyházi Gyermekfilharmónia nagysikerű előadása zárta. /Takács Éva: Kiosztották az idei Julianus-díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./
2005. december 16.
A szakközépiskolák diákjai számára külön szerveztek általános műveltségi vetélkedőt. Dáné Szilárd magyar szakos tanfelügyelő felkarolta a kezdeményezést, és októberben pályázatot hirdetett egy József Attila életéről és munkásságáról szóló vetélkedőn való részvételre. Hargita megyében 30 szakközépiskolájából mindössze 6 iskolából neveztek be a pályázatra. Az iskolák képviselői december 15-én mérték össze tudásukat Székelykeresztúron, a Zeyk Domokos Szakközépiskolában. Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a szakközépiskolás diákok vetélkedőjét. /Takács Éva: Szakközépiskolások vetélkedője. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 16./
2006. január 19.
Nehéz évet kezdett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A magyar költségvetés már tavaly alaposan megnyirbálta a pénzügyi forrásokat, most pedig még kevesebb pénzt szán a romániai magyar oktatásra. Lászlófy Pált, az RMPSZ elnöke rámutatott, kiépített intézményrendszerük, ami a négy központból és a megyei szervezetekkel való állandó kapcsolattartásból áll, nyilvánvalóan működési költségekkel jár. Ezt eddig biztosította a magyar Oktatási Minisztérium. A fejlesztéseket az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány vagy a Pro Professione Alapítvány segítette. Most történt meg először, hogy a támogatást két részben és nagyon későn adták. A státustörvényből származó támogatások is egyre csökkennek. A 2005-ös évben már csak 143 erdélyi pedagógus élhetett a törvény adta előnyökkel, míg 2004-ben még 600. A 2005-ös évi szakkönyvvásárlás is eltolódik. Amikor „lendületben az ország” és „dübörög a gazdaság”, akkor nem lehet olyan helyzetben, hogy azzal takarékoskodjon, ami távlatilag nagy kárt okoz a nemzeti közösségnek. Az RMPSZ hazai és külföldi vállalkozókhoz fordult anyagi segítségért, közülük a MOL Románia támogatja őket. Azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy a hiányt fedezzék. A Bolyai Nyári Akadémia nagyon sikeres volt, ugyanúgy a Mákvirág-program, aminek keretében már 30 diákot tudtak táborba vinni és kitüntetni. A magyarországi támogatás lehetővé tette eddig az évközi továbbképzést. Közel 3000 pedagógus részesült folyamatos képzésben az egész magyarlakta területen. Erre az évre viszont nem kaptak semmit. A magyar Oktatási Minisztériumban titkársági szintre csökkentették a Határon Túli Magyarok Főosztályát. /Takács Éva: Támogatni kellene az RMPSZ működését. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./
2006. január 26.
Nem elég Hargita megyében a megyei könyvtárra szánt összeg ahhoz, hogy az intézmény év végéig működhessen. Könyvvásárlásról, az állomány bővítéséről szó sem lehet. Kopacz Katalin igazgató elmondta, hogy a könyvtári törvény módosítása után a könyvtárosi állásokat a város lakosságának számarányához viszonyították, így három könyvtárost leépítettek. 2004-ben 300 millió, 2005-ben 260 millió, 2006-ban pedig 200 millió lejük van könyvvásárlásra. Ennek az összegnek felét újság- és folyóirat-rendelésre költik. Új könyveket nem tudnak vásárolni, még a Hargita megyében megjelent könyvek is hiányoznak a polcokról. A köteles példányokért harcolni kell a kiadókkal, és nincs, aki felhajtsa a könyvtár számára a kiadóktól az újonnan megjelent könyveket. Csíkszeredában a megyei könyvtár szolgáltatásait 2005-ben 5644-en vették igénybe. Az olvasók 60 százaléka diák, és évről évre több egyetemista fordul hozzájuk. Könyvállományuk 238 700 kötetből áll, és közel 70 hazai napilapra, valamint hazai és magyarországi folyóiratra fizettek elő. /Takács Éva: Anyagi gondok a megyei könyvtárnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./
2006. január 27.
A Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ diákjai elhozták az első díjat: beneveztek a Kecskeméti Főiskola és a Kalmár Sándor Informatikai Intézet 2005 – a fizika éve témájú weblapkészítő versenyre. A vetélkedőre Magyarországról és Erdélyből több mint száz csapat nevezett be, a Márton Áron Gimnázium mindhárom csapata bejutott a döntőbe. A január 23-án, Kecskeméten megrendezett döntőn a hordozható számítógépből, MP3 lejátszóból és könyvekből álló első díjat, valamint az informatikai különdíjat a csíkszeredaiak csapata nyerte el. /Takács Éva: Első díjas honlap. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./
2006. február 2.
Másodszor is felmentették tisztségéből Száva Istvánt, a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola igazgatóját. Az előzmények 2004-re nyúlnak vissza, amikor a megyei tanfelügyelőség fegyelmi kérdések miatt – melyek között okirathamisítás, hasból, meg nem írt dolgozatokra adott jegyek és sorozatosan meg nem tartott órákért felvett fizetés szerepelt – felmentette igazgatói tisztségéből. Száva István beperelte a tanfelügyelőséget, és a pert megnyerte, ezért 2005 novemberében miniszteri rendelettel visszahelyezték tisztségébe a volt igazgatót. Az iskola munkaközösségének egy része azonban nem fogadta el a régi igazgató visszatérését, ők továbbra is Mara Zsuzsannával, az ideiglenesen kinevezett igazgatóval szeretnének dolgozni. Szerintük Száva István erkölcsi tisztaságát a bírósági döntés nem tudja visszaadni. Bondor István főtanfelügyelő bizottságot jelölt ki a helyzet tisztázására. Az iskola tanárai 28 aláírással levélben arról értesítették a tanfelügyelőséget, hogy nem zárják le a félévet, amennyiben továbbra is Száva István marad az igazgató. Végül Mihail Hardau tanügyminiszter aláírta a Száva István menesztéséről szóló rendeletet. A tanfelügyelőség a Venczel József Szakközépiskola élére más igazgatót nevez ki. /Takács Éva: Menesztették az iskolaigazgatót. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./
2006. február 2.
A Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ diáktanácsa szervezte meg február 1-jén a középiskolások irodalmi kreativitás versenyének helyi szakaszát. Megjelentek a házigazda gimnázium diákjai mellett a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, a székelyudvarhelyi Backamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium és a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola tanulói is. /Takács Éva: Középiskolás diákok versenyei. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./
2006. február 9.
Az ősz folyamán az Egyesült Államokba látogatott az ottani magyarok meghívására Böjte Csaba ferences szerzetes. Az amerikai magyarok nagylelkűsége, szeretete nyomán annyi pénz gyűlt össze, amennyiből Tusnádfürdő központjában egy szállodát tudtak vásárolni. Az 1700 négyzetméter alapterületű, 34 szobát, ugyanennyi fürdőszobát, két üzlethelyiséget, kazánházat és raktárakat magában foglaló ingatlanban Csaba testvér 80–100 gyermeknek szeretne otthont biztosítani. Megkértem alázattal nagy királyunkat, Szent Lászlót, hogy vegye lovagi gondjaiba, védelmező szeretetébe a házat és annak jövendőbeli lakóit – írta az amerikai magyarokhoz címzett levelében Böjte Csaba. Az épület természetesen komoly javításra szorul, de ő azt szeretné, ha már ősszel legalább részben a gyerekek rendelkezésére tudná bocsátani. „Legyen ez a ház az Egyesült Államok irgalmas szeretetének a konzulátusa. Milyen jól hangzik: A szeretet konzulátusa – USA. Bár a világon mindenütt épülne a »nagy« Amerikának egy-egy ilyen konzulátusa, biztos, hogy szebb lenne a föld és biztos, hogy kevesebbe kerülne, mint egy-egy támaszpont” – írta Böjte Csaba. /Takács Éva: A szeretet konzulátusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2006. február 10.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek február 13-án tölti be 60. évét. A vele készült beszélgetésben emlékezett, érettségi előtt másfél évvel döntötte el, hogy pap lesz. Lelkipásztornak készült és tanár lett. Márton Áron püspök továbbtanulásra küldte őt Rómába, hogy hazatérve tanár legyen a teológián, Gyulafehérváron. 1990-ben megindították a mai római katolikus szemináriumi líceumokat, amelyeknek az volt a céljuk, hogy átvegyék az 1948-ban bezárt katolikus gimnáziumok örökségét. 1996 óta a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen is van római katolikus hittanárképző kar, az állam tartja fenn, de a tanárok kinevezéséhez egyházi jóváhagyás szükséges. Egyesek a jövőt abban látják, hogy az egyház inkább bentlakásokat, azaz katolikus kollégiumokat működtessen, mert az igazi nevelés inkább ott folyik. A tanítást pedig az államra kellene hagyni. Egyelőre mindkét téren haladnak, iskola és kollégium is van. Egyház és politika viszonyáról az érsek kifejtette: minden keresztény a társadalomban betöltött szerepében is megvallja hitét szóban és cselekedetben. A mindennapi politika tehát nem a papok dolga, hanem a politikusoké – ilyen értelemben az egyházé is, mert a keresztény politikus a politikában is kell hogy hitéről tanúságot tegyen. A kivándorlás ellen keveset tudnak tenni. A katolikus Caritas-szervezet az egyház szociális tanítását igyekszik megvalósítani: öregotthonok, árvaházak, gyermeknyaraltatók, otthoni beteggondozás, földműves ifjak külföldi felkészítése a hazai munkára, és még lehetne sorolni. Szent István király tíz egyházmegyét alapított, 1009-ben alapította az erdélyi püspökséget. A tíz között ez az egyetlen, amelyet nem székhelyéről nevezett el, hanem a tartományról: Erdély. Az alapítás ezredik évfordulója jó alkalom arra, „hogy megújuljunk lelkileg: erősödjünk meg hitünkben és nemzeti érzésünkben”, nyilatkozta az érsek. Arra a hírre, hogy XVI. Benedek pápa 2007-ben talán Romániába látogat, az érsek elmondta, hogy a Szentszék még nem nyilatkozott. 2007-ben Nagyszebenben szervezik meg az Európai Ökumenikus Nagygyűlést, erre az eseményre hívták meg a pápát. Amennyiben a pápa eljön Nagyszebenbe, látogatása az Európai Ökumenikus Nagygyűlésnek szól, és nem Romániának, sem Csíksomlyónak. /Takács Éva: Erősödjünk meg hitben és nemzeti érzésben. Születésnapi beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./ Dr. Jakubinyi György /sz. Máramarossziget, 1946. feb. 13./ Rómában folytatott tanulmányai után a budapesti Pázmány Péter Katolikus Akadémián doktorált. 1974-től püspöki kinevezéséig a gyulafehérvári „Megtestesült Bölcsességről” nevezett Hittudományi Főiskolán a szentírástudomány, valamint a héber és a görög nyelv professzora volt. 1990. április 29-én szentelték gyulafehérvári segédpüspökké. A pápa 1994. április 8-án nevezte ki gyulafehérvári érsekké, székfoglalására ugyanazon év április 21-én volt. Több könyve és szaktanulmánya jelent meg, ő lektorálta a Magyar Katolikus Püspöki Kar felkérésére az átdolgozott Ó- és Újszövetségi Szentírást is. /Fodor György piarista confrater: 60 éves dr. Jakubinyi György érsek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2006. február 10.
A Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete a budapesti Addetur Alapítvánnyal és az Orvosi Rehabilitációért Alapítvánnyal partnerségben elnyerte a Phare Acces Makro program pályázatát a Kerekedj Felül! elnevezésű projektjével. A program fő célja két műhely létrehozása és megfelelő felszerelése gyógyászati segédeszközök, speciális sportfelszerelések javítására, átalakítására és karbantartására. Fikó Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke, valamint Kogon Mihály, az Addetur Alapítvány menedzsere sajtótájékoztatón ismertették a projektet. Céljuk, hogy a mozgáskorlátozott emberek számára a legjobb segédeszközöket biztosítsák. A Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete fennállása óta 1200 tolókocsit és 2000–3000 egyéb gyógyászati segédeszközt bocsátott a mozgássérültek rendelkezésére. A javítást mindeddig nem tudták megoldani. /Takács Éva: Kerekedj Felül! = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./
2006. február 17.
Mintha senki földjén élnének a gyimesbükki magyar általános iskola tanulói és pedagógusai. Etnikailag, kulturálisan és igényeikkel a Gyimesek többi településeihez tartoznak, azonban önálló községként már Bákó megye közigazgatása határozza meg mindennapjaikat. Hargita megye tanfelügyelősége nem veheti gondjaiba őket, a bákóiak nem törődnek velük. Gyimesbükkön a Magyar Tannyelvű Általános Iskolának 119 tanulója van, elsőtől nyolcadik osztályig minden évfolyamon egy-egy osztály működik, az utánpótlást két óvodai csoport biztosítja 55 gyerekkel. Az óvodában és az elemi osztályokban szakképzett pedagógusok tanítanak, szakképzett tanárokból azonban krónikus hiánnyal küszködnek. A román-, magyar-, földrajz-, biológiakatedrákat szakképzetlen helyettes tanárok töltik be. Tankó Mihály igazgató elmondta, sokszor Gyimesfelsőlokra mennek segítségért, onnan hívnak tanárt. Az ingázás költségeit azonban a község nem tudja fizetni. Ősztől már Felsőlokról sem jöhet a nyugdíjas magyar szakos tanárnő, mert a bákói tanfelügyelőség egy szakképzetlennek adta oda a katedrát. Minden évben idejében leadják a rendelést, mégsem kapják meg a szükséges magyar tannyelvű könyveket. Ennek ellenére a gyimesbükki magyar iskolának van mivel dicsekednie. Az elemi osztályosokból táncegyüttest alakítottak, versenyekre, vetélkedőkre viszik – többnyire saját költségükön – a gyerekeket. Előadásokra viszik Csíkszeredába a gyerekeket. Ahhoz, hogy pályázatok útján pénzt tudjanak nyerni, megalakították a Csángó Gyerekekért Egyesületet. /Takács Éva: Gyimes és Moldva közt árván. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./
2006. március 25.
Van kölcsönhatás, de van különbség a román és magyar dallamok között, mondta Kallós Zoltán. A Mezőségen összefonódott a román a magyarral. Nagy a magyar hatás. Kodály és Bartók megállapították, hogy a régi magyar verbunkos zenét a mezőségi románoknál kell keresni. Azonban ha Kendilónán gyűjtöttek volna, akkor előkerült volna ugyanaz a zenei anyag, ami Boncidán és Válaszúton van, mert ennek a három szomszédos falunak – és itt, a Szamos völgyén végig, Szamosújvárig – azonos a zenei anyaga. Kallós hibának tartja, hogy nincs zenei oktatás az alsó tagozatokon. Kolozsváron néhány iskolában, csoportokkal most már beindult. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk, hangsúlyozta Kallós. Ha ilyen szellemi javakkal táplálkozunk, akkor biztos kibírunk még ezer évet. /Takács Éva: Nem véletlen, hogy megmaradt. Kallós Zoltán nyolcvanéves. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./
2006. április 5.
Hosszas küzdelem után a történelmi egyházak visszakapták jó néhány ingatlanukat. Ezek között reprezentatív iskolaépületek is szerepelnek A rendszerváltás után létrejöttek a különböző felekezetek iskolái, az államosított egyházi iskolák jogutódaiként. Milyen az együttélés? – kérdezte a lap munkatársa. Székelykeresztúron két gimnázium működik egy épületben: az Orbán Balázs Líceum állami iskola, valamint az Unitárius Gimnázium, amely (valójában szintén állami iskolaként) az általános műveltség mellett a keresztény szellemiséget is biztosítja. Varró Margit, az Unitárius Gimnázium igazgatónője vázolta az iskola történetét: 1994-ben hozták létre, 2005. január 1-jétől külön jogi státussal működő iskola lett belőle. Van általános iskolai tagozata, szeptembertől elindítják az elemi oktatást is. Eddig a tanévig egy-egy osztály volt egy évfolyamon, szeptembertől két párhuzamos kilencedik osztályt indítottak. Fokozatos építkezésről van szó. Szombatfalvi József esperes elmondta: két unitárius iskolájuk volt, a kolozsvári János Zsigmond Gimnázium és a székelykeresztúri gimnázium. Mindkettőhöz ragaszkodnak, ezért akarják elsőtől tizenkettedik osztályig visszaállítani, fenntartani, működtetni – egykori épületeikben. Az egy épületben működő két iskola kapcsolatáról Varró Margit igazgatónak jó véleménye van. A közös tanári szobában jól megvan a két iskola tanári kara. Az iskolafenntartás költségeire, valamint az épületegyüttes bérletére a két iskolának közösen utalja a pénzt az önkormányzat. Az unitárius egyháznak fizetett bért teljes egészében az iskolaépületek felújítására, karbantartására fordítják. A két iskola együttéléséről Gergely Györgynek, az Orbán Balázs Gimnázium igazgatójának is jó véleménye van. /Takács Éva: Küzdelem a színvonalért Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./
