A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói számára is elérhető immár az Elektronikus Információs Szolgáltatás (EISZ): azaz a mintegy 1500 tudományos szakmai folyóirat, a kutatói adatbázis jelentősen segíthetik a tudományos és kutatói munkát az intézményben. A hozzáférésről szóló okmányt jan. 24-én Pálinkás József magyar oktatási miniszter adta át Tonk Sándornak, az egyetem rektorának Budapesten. Tonk Sándor megjegyezte: idén az egyetem megalakulásának köszönhetően közel 100 egyetemi státust sikerült létesíteni, így egész Romániában mintegy 500-ra tehető a magyar egyetemi oktatók száma. – A kedvező változások ellenére a romániai magyarok 4,5 százaléka vesz részt a felsőoktatásban, a 20 000 magyar hallgatónak alig 25 százaléka tanul anyanyelvén. Az erdélyi egyetemen idén négy központban kilenc szakon 372 hallgató kezdte meg tanulmányait. Erdélyi egyetemfejlesztésekre idén 1,950 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek 50 százalékát teszi ki a működési költség, a többit beruházásokra, épület-felújításokra fordítják. /EISZ-hozzáférés a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
2002. február 21.
Eltűnik a Sapientia-EMTE csíkszeredai szakáról a vidékfejlesztési szak, mert a szakminisztérium 2002-től érvényes lajstromában nem szerepel ez a szakosítás. A kar vezetősége hosszas vita után úgy döntött, hogy helyette alkalmazott szociológiára iratkozhatnak be a diákok. Tonk Sándor rektor szerint a kényszerű intézkedés nem változtatja meg lényegesen a tantervet. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai kar dékánja megerősítette a Krónika értesüléseit, miszerint a kari tanács ülésén szoros eredmény született: öten szavaztak az új szak beindítása mellett, négyen ellene. A kari tanács döntéséről megoszlanak a vélemények. Papp Előd, Csíkszereda alpolgármestere kifejtette: semmi értelme, hogy Csíkszereda is kitermeljen évi ötven szociológust, hiszen azok is alig találnak állást, akik jelenleg Kolozsváron végeznek. Kolumbán Gábor dékánhelyettes szerint az új környezetmérnöki szak indításával nem tűnne el közgazdász vidékfejlesztők képesítése. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora kifejtette: nem tartja méltányosnak az engedélyezett szakok listájának állandó megváltoztatását, és a szaktárca döntése ellen több felsőoktatási intézmény is tiltakozott. További változás, hogy jövőre az egyetemen az agrárgazdaságtan szakból környezetgazdaságtan szak lesz. /Rédai Attila, Salamon Márton László: Vidékfejlesztés helyett szociológia. Vitát szült az EMTE csíki karának döntése. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2002. február 22.
Lezárult az első félév a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). Tonk Sándor, az intézmény ideiglenes rektora megállapította: a diákok tanulási körülményei sok esetben messzemenően meghaladják az állami egyetemek lehetőségeit. A magyar kormány az EMTE részére megteremti az elektronikus információ-szolgáltatás nemzeti programjába való bekapcsolódást. Az oktatók helyzetét illetően a gondok változatlanul fennállnak, különösen Csíkszereda esetében, ahol nem sikerült kiépíteni saját oktatói közösséget és még mindig kevés az állandó főállású alkalmazott. Marosvásárhelyen ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy itt sokkal több az egyetemi státusú oktató. Alacsonyak a tanulmányi eredmények. Nagyon szigorúan kell venni az értékelést, szögezte le a rektor. Tervezték a korszerű egyetemi könyvtár létesítését Kolozsváron, azonban most már látható, hogy ezt a Sapientia Alapítvány egyedül nem tudja létrehozni. Ebben sok más intézménynek is részt kell vállalnia az akadémiától kezdve egészen a Széchényi Könyvtárig. Ősztől három szak - környezet-, zenetudományi és tömegkommunikációs szak - beindítását tervezik Kolozsváron. Nagy gondot jelent a megfelelő ingatlanok hiánya. Anyagi téren sokat jelentenek a különféle helyekről érkező adományok. Magyarországról például nemrég egy 84 éves nyugdíjas tanító néni 3 és fél millió forintot ajándékozott az egyetemnek. /Papp Annamária: Túl az első vizsgaszesszión Beszélgetés Tonk Sándorral, az EMTE rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2002. február 28.
Nem értelmezhető a Sapientia elleni támadásként a BBTE döntése" – jelentette ki a Krónikának Tonk Sándor. A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) jóváhagyására lesz szükségük ugyanis június 15-től a tudományegyetem azon tanárainak, akik más tanintézményekben is szándékoznak oktatni – döntötte el a BBTE vezetőtestülete. Tánczos Vilmos, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektor-helyettese és a Sapientia által működtetett Tudományos Programok Intézetének vezetője, egyben a BBTE magyar-néprajz szakos tanára szerint nem kellőképpen végiggondolt döntésről van szó. A Sapientia-EMTE oktatói között mintegy húszan vannak azok, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem munkakönyves alkalmazottai, és a Sapientia vezetésében is a legmagasabb fokon van képviselve a BBTE. A rektor-helyettesen kívül Marton József, a BBTE Katolikus Teológia Karának dékánja egyben a Sapientia kuratóriumának titkára, Szilágyi Pál volt BBTE-rektor-helyettes, a Babes– Bolyai professzora a Sapientia kuratóriumi tagja és az EMTE-szenátus tanulmányi bizottságának elnöke. Hasonló helyzetben van maga Tonk Sándor, a Sapientia rektora is. Tonk Sándor szerint jogos a BBTE törekvése, azonban amíg ilyen alacsony az egyetemi tanárok javadalmazása, nem lehet elvárni, hogy az oktatók ne próbáljanak meg más jövedelmi forrásokat keresni. Tonk leszögezte: "Induló egyetemként idősebb testvérintézményük, a BBTE támogatására van szükségünk, ezért meg kell találnunk a módját, hogy az oktatók és a két tanintézmény számára is megfelelő megoldás szülessen". Tonk szerint a rendelkezések életbelépéséig mindenképpen megkötik a Babes-Bolyaival az oktatók kettős foglalkoztatásához szükséges együttműködési egyezményt. /Salamon Márton László: Keresik az áthidaló megoldást. Sapientia–Babes-Bolyai egyezményt kell kötni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./
2002. március 4.
Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2002. március 16.
A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./
2002. március 27.
Mádl Ferenc magyar államfő a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket első alkalommal márc. 26-án adta át a parlamentben. Az elismerést tavaly novemberben alapította az államfő. A köztársasági elnök elsőként a volt államfő feleségének, Göncz Árpádnénak, Mikes Lilla színművésznek, Baross Gábor karnagynak, Korzenszky Richárd bencés perjelnek, Pethes György természettudós professzornak, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbinak, Stéhli Ferenc gimnáziumi tanárnak és Tonk Sándor történésznek, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektorának adományozta a kitüntetést. Tonk Sándor történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektora, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka az erdélyi magyarság szellemi felemelkedéséért végzett áldozatos munkájával érdemelte ki az elismerést. /Magyar államfői kitüntetés Tonk Sándor professzornak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
2002. április 12.
A több magánegyetemet akkreditáló határozattal vált gyakorlatilag jogi személlyé a Sapientia EMTE, amelyet márc. 28-án hozott a kormány. A magyarországi választások kapcsán Tonk Sándor rektor elmondta, nem tart attól, hogy az esetleges kormányváltás befolyásolja a Sapentia finanszírozását. Tonk kifejtette, a költségvetési vita során a magyar ellenzéki pártok a kormány álláspontját támogatták, ami garanciát jelenthet arra, hogy a Sapientia működése zavartalan maradjon a Fidesz?MDF választási veresége esetén is. Tonk szerint a Sapientia?EMTE működése legalább két évre anyagilag mindenképpen biztosítva van. A rektor kiemelte, hogy Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tavalyi erdélyi látogatásán arra a kérdésre, hogy mit tenne másként a Sapientia ügyében, azt nyilatkozta: még több pénzzel támogatná az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, mint ahogyan az Orbán-kormány teszi. Medgyessy a Krónikának adott exkluzív interjújában 2001 szeptemberében kifejtette: segíteni kívánja a határon túli magyar kultúrát, oktatást és médiát. ?Trianon óta nem volt példa akkora erőfeszítésre a magyar kormány részéről a határon túli magyarság megsegítésére, amekkora az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása? ? hangsúlyozta Tonk Sándor. A rektor szerint ?rossz üzenet? lenne minden irányban, ha ez a nagy lendülettel indult ügy kifulladna, és a mindenkori magyar kormány tudatában van annak, hogy a megkezdett munkát folytatni kell. /Salamon Márton László: Tonk Sándor nem aggódik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 21.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan visszaszolgáltatása ellen tiltakozott. Az épületben jelenleg a Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal és a Mezőgazdasági Igazgatóság működik. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka a fentiekről elmondta: a Református Egyház követelése jogos, hiszen az egykor egyházi tulajdonban levő ingatlan jövedelemforrást jelentett. A tervek szerint az ingatlan megszerzése esetében az egyház oktatási céllal szeretné értékesíteni az épületet. /(borbély): Kísérlet egy visszaszolgáltatás megakadályozására. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2002. május 23.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége június 15-i hatállyal megszünteti az összes, más felsőoktatási intézményekben oktató tanároknak kibocsátott oktatási engedélyt, és leszögezi: ezentúl csupán intézményesített keretek között fogják engedélyezni az áttanítást. Kása Zoltán rektorhelyettes bízik abban, hogy a Babes–Bolyai és a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem között minden nehézség nélkül létre fog jönni a megállapodás, szerinte a BBTE teljes nyitottsággal viszonyul majd a Sapientia esetleges egyezménykötési-felkéréséhez szemben. Tonk Sándor, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem megbízott rektora és egyben a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója kifejtette, hogy a lázas építkezés miatt elmaradt az általa vezetett magánegyetemnek a társintézményekkel történő kapcsolatfelvétele, de ezt csupán az időhiány akadályozta. Tonk kijelentette: Andrei Marga rektor személyes beszélgetések során hangsúlyozta, hogy az ominózus határozat nem a Sapientia ellen irányul. /Borbély Tamás: A BBTE oktatóinak tilos az áttanítás. Marga: az intézkedés nem a Sapientia ellen irányul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2002. június 3.
Tudomány és önismeret Erdélyben, 1990–2001 címmel első tudományos konferenciáját tartotta jún. 1-jén a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézete. Tonk Sándor fejtette ki véleményét a mai erdélyi tudományosság helyzetéről. Létezik erdélyi, magyar és egyetemes tudományosság, ezt pedig egységben kell elfogadni. Feladat: működtetni a tudományos műhelyeket, szorgalmazni az egységes erdélyi magyar tudományos munkát. Ugyanakkor elérkezett az ideje az anyaországi és az európai tudományos élettel való integrációnak. A kolozsvári születésű, New Yorkban élő és 95 éves kora ellenére ma is aktívan dolgozó dr. Óváry Zoltán immunológus professzor, a szakma elismert nagysága, szülei emlékére és az erdélyi magyar tudományosság iránti elkötelezettsége jeléül 21 ezer dollárt adományozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára. Részt vesz az egyetem nemzetközi védnöki testületének megszervezésében. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézetéről tartott ismertetőt. A tíztagú Tudományos Tanács által vezetett intézet célja az erdélyi magyar kutatási tevékenység elősegítése, a magánegyetemi hálózat nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása. Jelenleg a három színhelyen (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda) 40 oktatóval, 14 magánegyetemi hálózati kutatási program bonyolódik le. A külső kutatási programok száma 50, ezeken 137 személy (zömükben fiatalok) vesz részt. A doktori ösztöndíjprogram 57 személyt érint (30 Magyarországon, 1 Nyugat-Európában, 26 pedig itthon doktorál). A Scientia Kiadó eddig 6 szakirányban összesen 9 kötetet jelentetett meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés színvonalának erősítése érdekében vendégtanári program és szakkollégiumok működnek. Eszményük a teljes szerkezetű erdélyi magyar társadalom. A konferencia plenáris előadásokkal, szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: Megtartotta első konferenciáját a Kutatási Programok Intézete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2002. június 6.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) régóta dédelgetett álma, hogy Marosvásárhely és Csíkszereda mellett Kolozsváron is beindítsa a magyar nyelvű felsőfokú oktatást, illetve egy egyetemi könyvtárat hozzon létre. Tonk Sándor, az EMTE rektora kifejtette, hogy a tervek szerint Kolozsváron két szakot indítanánk be. A környezeti földrajz — környezettudomány szakirány szakot az akkreditációs bizottság már jóváhagyta. A tervek szerint negyven /húsz tandíjmentes és húsz tandíjhozzájárulásos/ hellyel indulnak. A fotó-, filmművészet és média szak esetében a napokban várják a szakbizottság kiszállását és a véleményezését a beterjesztett iratcsomóra. Kedvező döntés esetében negyven helyet hirdetnének meg, úgyszintén húsz tandíjmenteset és húsz tandíjast. Kolozsváron az oktatási helyszín kérdése még nem dőlt el. Valószínűleg bérelt tantermekben fognak az elején dolgozni, de lesznek tantermek a jelenleg felújítás alatt lévő Bocskai-házban, ahol az egyetem rektorátusa fog működni. A napokban készülnek arra, hogy a BBTE-vel együttműködési szerződést írjnak alá. - Egyetemi oktatás könyvtár nélkül nincs. Szükség van egy erdélyi magyar nemzeti könyvtárra, ezt az EMTE ezt egyedül nem tudja magára vállalni, mivel anyagi lehetőségei korlátozottak. Egy ilyen könyvtár létrehozása az egész magyar szellemi élet ügye. Ennek megvalósítása érdekében több hazai és magyarországi intézménynek kellene összefognia. – Az eddigi nyilatkozatok szerint az egyetem ügye olyan kérdés, amit az új magyar kormány felvállal és folytatni fogja ezt a programot. Az eddigi támogatás nagylelkű és nemes gesztus, viszont a fejlődéshez nagyobb támogatásra lesz szükség. Az EMTE ügye nemcsak az erdélyi magyarság, hanem az egész magyar közösség számára egyaránt fontos. /Papp Annamária: Ősztől beindul az oktatás Kolozsváron is. Bizakodó az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
2002. június 12.
Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának dékánja közölte, az Akkreditációs Bizottság jún. 10-én két újabb szak, a kertészmérnöki mellett a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak indítására is engedélyt adott. /A meglevő szakok: informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a szociálpedagógia/. A kertészmérnöki szakra a tervek szerint 50 hallgatót vesznek fel, ebből 25 tandíjmentesen végezheti tanulmányait. A kertészeti szakon a felsőbb éveken választhatnak az agroinformatika, biotechnológia, dísznövénytermesztés és dendrológia, genetika és növénynemesítés, gyógynövénytermesztés, környezetgazdálkodás, menedzsment és marketing, növényvédelem, szőlőtermesztés, talajtan és agrokémia, zöldségtermesztés szakirányok között. A társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra 40 hallgatót (20 tandíjmentes, 20 tandíjköteles helyre) vennének fel. A képzés célja sajtóreferensek, sajtószóvivők, reklámasszisztensek, médiamendzserek, kommunikációs szakreferensek, műsorvezetők, közösségi mediátorok, újságírók, hírszerkesztők képzése lenne. /(bodolai): Két új szakot engedélyeztek a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./ Megkapta a működési engedélyt az EMTE csíkszeredai karának élelmiszeripari mérnöki, környezetmérnöki és általános közgazdaságtani, valamint a marosvásárhelyi kar kommunikációs képesítése. Tonk Sándor, az egyetem rektora megerősítette, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a marosvásárhelyi kommunikációs képesítés két szakirányából csupán egy, a közkapcsolatok-kommunikáció kapott jóváhagyást. Ugyanakkor neheztelnek a bizottságra azért, mert a Kolozsvárra tervezett környezettudományi szak ügycsomója, a kapott magyarázat szerint feledékenységből, nem került az ülés napirendjére. Tonk kifejtette, az eredeti tervektől eltérően szerepelt az engedélyeztetések között a csíkszeredai általános közgazdaságtani szak, mert korábbi elképzeléseiket az új hivatalos szakjegyzékhez kellett igazítani, és szükségesnek érezték, hogy megerősítsék Székelyföldön a közgazdaságtani oktatást. Egyetlen gond, hogy a kuratórium döntése értelmében ősztől csak akkor lehet beindítani ezt a szakot, ha lesz rá elegendő anyagi fedezet, de Tonk reményét fejezte ki, hogy ezt sikerül előteremteni. A Krónika információi szerint az EMTE oktatási helyszínei között néha feszültséget okoz, hogy a különböző karokon néha hasonló profilú szakok beindítását tervezik, mintegy versenyhelyzetbe állítva a városokat. Tonk Sándor azonban úgy véli, nincs ok a nézeteltérésre, hiszen megpróbálták jól behatárolni és megkülönböztetni a szakokat, és mindegyik oktatási helyszínnek meglesz a maga sajátos jellege. /Rédai Attila: Erősödő közgazdasági képzés. Négy új szakot hagytak jóvá az EMTE-n. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./
2002. június 14.
Jún. 12-én és 13-án tartotta közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsváron. Tonk Sándor főgondnok hangsúlyozta, hogy az egyházat gyengítő, romboló erők felerősödőben vannak: elnéptelenedés, belső ellentétek, hitbeli elbizonytalanodás, a formális keresztyénség terjedése, az egyházat megosztó mozgalmak stb. A közgyűlésen felszenteltek huszonnyolc segédlelkészt. Az egyházkerület történetében először fordult elő, hogy a lelkészi jelentések alapján egy év alatt a lélekszám 10 ezerrel fogyott. Az elmúlt időszakban egyre több lelkész akarja elhagyni Erdélyt, hogy családjával külföldre települjön. Nagyon sok kis gyülekezetben a lelkész az utolsó őrálló. /Huszonnyolc református lelkészt szenteltek fel. Egyre kevesebben vagyunk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/
2002. június 26.
A kolozsvári magyarság egyik jelképe a Bocskai-ház /itt született 1557. január 1-jén Bocskai István erdélyi fejedelem/. Az ingatlan tulajdonosa a Sapientia— Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az épület felújítási munkálatai megkezdődtek. Tonk Sándor, a Sapientia megbízott rektora kifejtette: a Sapientia rektori hivatala, az alapítvány irodái, valamint két, előadásokra és tanácskozásokra alkalmas előadóterem kapna helyet az épületben. A rektor kifejezte reményét, hogy ősszel a környezettudomány- és médiaszak is beindulhat, hiszen a napokban várható az akkreditációs bizottság pozitív döntése. /Borbély Tamás: Felújítási munkálatok alatt a Bocskai-ház. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2002. június 29.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai oktatási színhelyén kihelyezett ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága. A jún. 28-án befejeződött kétnapos ülés keretében felsőoktatás-politikai fórumot is tartottak. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságát azzal a céllal hozta létre az MTA, hogy integrálják a határon kívüli magyar tudományosságot a hazai tudományos életbe - hangsúlyozta Berényi Dénes akadémikus, a testület elnöke. - Eljött az ideje annak, hogy ne beszéljünk külön határon belüli és határon túli magyar tudományról, mivel egységes magyar tudományosság létezik - szögezte le Tonk Sándor professzor, a Sapientia Egyetem rektora. Felsőoktatási intézményrendszerünk a tudomány évezredében címmel fórumot rendeztek az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. Az érdeklődők első alkalommal az interneten élőben követhették a kétnapos konferencia munkáját. /MTA bizottsági ülés Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./ Tizenkét magyar akadémikus tartott előadást Csíkszeredában a tudomány különböző területeiről az MTA és a Sapientia közötti kapcsolatnak köszönhetően. Átadták az EMTE csíkszeredai épületének laboratóriumi szárnyát. Felsőoktatási stratégiát próbáltak felvázolni. Lányi Zsolt dékán szerint arra van szükség, hogy "közös képet lássunk arról, ami évek múltán a gyerekeinkre vár". Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: "Itt az ideje, hogy a stratégiát szembesítsük a valósággal, hiszen egyetlen akkori egyetemi központunk mellé több város beépült. A valóság módosította elképzeléseinket, de a lényegen nem változtatott: szükség van a magyar oktatás teljes vertikumára és az oktatók döntésképességére". A tervek szerint a rendezvény egy záródokumentum elfogadásával ért véget, amelyet az aláírók széleskörű vitára kívánnak bocsátani a tökéletesítés céljából. /Rédai Attila: Felsőoktatási stratégiát vázoltak. Kétnapos tudományos konferenciát tartottak a csíkszeredai EMTE-n. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./
2002. július 26.
A magyar állami költségvetésből a következő évben is az eddigi 2 milliárd forinttal tudják támogatni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) működését - közölte júl. 24-én az MTI-vel Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A HTMH elnöke azt követően adott telefonon tájékoztatást, hogy Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Tonk Sándor, az EMTE rektora megerősítette: a HTMH levélben tájékoztatta az egyetem vezetését, hogy a magyar állam nem tudja támogatni a Sapientia idén ősztől tervezett új szakok indítását. A magyar állam 1999 óta évi 2 milliárd forintot biztosít a költségvetésben az erdélyi magyar magánegyetem számára. Ezt az összeget hamarosan jelentősen növelni kell, mivel mindenki pontosan tudja, hogy az évi 2 milliárd forint - a jelenlegi szakok számának bővítése nélkül, évfolyamonként változatlan hallgatói létszámmal - csak az új egyetem harmadik évfolyamának beindításáig elegendő. Az erdélyi magyar magánegyetem eddig a magyar költségvetési támogatáson kívül nem tudott egyéb jelentős finanszírozási forrást találni. Bálint-Pataki József elmondta: júl. 2-án a Sapientia alapítvány ülésén a HTMH képviselője már figyelmeztetett arra, hogy a magyar költségvetési támogatás nagyságrendekkel történő növelésére 2003-ban nincs mód, a költségvetési támogatást kezelő HTMH új szakok indítására a megfelelő jogi és pénzügyi feltételek tisztázásáig nem tud forrást biztosítani. Bálint-Pataki József hangsúlyozta: a korlátozott anyagi lehetőségek miatt csak olyan szakok indításához tud a HTMH anyagi hátteret biztosítani, amelyek a román kormány részéről megkapták a szükséges akkreditálást, illetve amelyek működtetéséhez pontos költségvetési terv készült. /Kétmilliárd forint magyar költségvetési támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
2002. augusztus 3.
Aug. 2-án az RMDSZ elnökségével egyeztetettek a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői, miután az utóbbi időben kérdésessé vált az új szakok finanszírozása. Tonk Sándor rektor elutasította a Ziua napilap erdélyi kiadásában a Sapientiával kapcsolatban megjelent vádakat. A magyar állam azoknak a körmére kellene, hogy nézzen, akik a magyar adófizetők pénzét a határon túliak támogatására költik - figyelmeztet tegnapi számának címlapján a Ziua országos napilap erdélyi kiadása. A lap szerint a Sapientia Alapítvány veszteséges ingatlanügyleteket bonyolít le a magyar állam kárára, és luxusszékhelyek vásárlására költi az évi kétmilliárd forintos támogatást. "A Sapientia Egyetemnek a titkosszolgálatokat megszégyenítő titoktartással sikerült fényűző székhelyeket vásárolnia, a magyar kormánytól kapott évi kétmilliárd forintból. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy évvel ezelőtt a hírhedt Kurkó János György üzletembertől a piaci érték háromszorosáért vásárolta meg az egyetem csíkszeredai székhelyévé átalakított Hargita Szállót. A Sapientia Alapítvány nemrég újabb székhelyet vásárolt a rektorátus és az adminisztráció számára, Kolozsváron; eközben a nagy költségekre való hivatkozással a román államtól is pénzt követel" - állotta a Ziua. Tonk Sándor rektor komolytalannak tartotta a napilapot, és tájékozatlannak a cikk szerzőit. A Sapientia kuratóriuma mindig csak akkor döntött valamely épület megvásárlásáról, amikor az ingatlanok jogi státusa tisztává vált. A csíkszeredai Hargita Szálló épületét a Bradul Részvénytársaság adta el a Hotel Hargita 2000 Részvénytársaságnak, amelynek részvényeit az üzlet megkötése előtt a Sapientia vásárolta meg. Az ingatlant azért kellett a Hargita Szálló megvásárlására alakult Hotel Hargita 2000-en keresztül megvásárolni, mert ha az alapítvány közvetlenül vásárol, nem igényelhette volna vissza az áfát. A Sapientia 1,95 millió dolláros vételáron jutott az ingatlanhoz; a HTMH igazságügyi értékbecslőkkel végeztette el az épület értékének a felbecsülését. Ők több mint 3 millió dollárban határozták meg az ingatlan értékét. A Sapientia-EMTE új szakjainak finanszírozása kapcsán kialakult vita volt a fő témája az aug. 2-i tanácskozásnak, amelyen az RMDSZ csúcsvezetése, illetve az egyetem vezetősége vett részt. Stratégiai kérdésekről egyeztettek, miután az utóbbi időben felmerült, hogy a HTMH nem vállalná az új szakok pénzbeli támogatását. "Reméljük, nem jutunk el oda, hogy ne indíthassunk be olyan szakokat, amelyekre már megtörtént a felvételi" - mondotta Tonk. /Salamon Márton László: "Alaptalan vádak". RMDSZ-EMTE egyeztetés a finanszírozásról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./
2002. augusztus 5.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) nemrég lezárult felvételi vizsgák eredményeit értékelték aug. 3-i kolozsvári sajtótájékoztatójukon az intézmény vezetői. Az eseményen jelen volt dr. Tonk Sándor, az EMTE rektora, Tánczos Vilmos rektor-helyettes, dr. Győrfi Jenő, a csíkszeredai kar kancellárja, dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja, Szilágyi Györgyi, a Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese, Szilágyi Pál tanulmányi felelős, az alapítvány kuratóriumi tagja és Hauer Melinda titkár. Dr. Tonk Sándor, rektor közölte: az EMTE-n a 15 működési engedéllyel rendelkező szakra - Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron - a meghirdetett 675 helyre összesen 879 hallgató jelentkezett. Emlékeztetett arra, hogy az EMTE azon kevés egyetemek közé tartozik, ahol felvételit tartanak. Dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja szerint mind a humán, mind a reál szakokon az eredmények jók. Az idén sokkal jobb felkészültséggel rendelkező diákok jelentkeztek, mint a tavaly. Csíkszeredán a 7 szakra meghirdetett 325 helyre a júliusi felvételin 200-at sikerült betölteni, így őszre 125 hely maradt szabadon. A PKE-en a meghirdetett 11 szakra összesen 198-an jelentkeztek. A vártnál alacsonyabb volt a jelentkezés a hitoktató, illetve a román nyelv és irodalom szakon, ahová a meghirdetett 20 helyre csupán ketten jelentkeztek. Ezért az utóbbi csoportot valószínűleg nem tudják majd beindítani. Kolozsváron a Mátyás király utca 4. szám alatti Bocskai-házban csupán az egyetem működéséhez szükséges irodahelyiségeket tudják biztosítani, ezért kezdetben kénytelenek lesznek helyiséget bérelni a tantermek számára. Sikerült megvásárolni egy telket, ahová a jövőben építeni szeretnének. Tonk Sándor kijelentette: együttműködési szerződést kívánnak aláírni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE). /Papp Annamária: Sikeres felvételi az EMTE-n. A 675 helyre 879 hallgató jelentkezett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
2002. augusztus 5.
A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ és a BBTE közötti együttműködés lehetőségeiről tárgyalt Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával Tonk Sándor EMTE-rektor. A két intézmény között a közeljövőben együttműködési egyezményt írnak alá. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen a román állam működteti a magyar oktatási vonalat közel 300 oktatóval és mintegy hatezer magyarul tanuló hallgatóval; az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Partiumi Keresztény Egyetemen a magyar állam költségén tanul közel kétezer hallgató, 150 oktató keze alatt. Hol itt a veszteség? - kérdezte Tonk Sándor rektor. Tonk azokra az állásfoglalásokra kívánt reagálni, melyeknek szerzői kifogásolták, hogy a határon túli felsőfokú magyar oktatás állami támogatásának javarészét a Sapientia élvezi. /Rostás-Péter Emese, Salamon Márton László: Tonk: egészséges EMTE-BBTE verseny. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./
2002. augusztus 19.
Az Erdély életében kiemelkedő szerepet vállaló történelmi családok leszármazottjait tömörítő Castellum Alapítvány harmadik alkalommal szervezte éves találkozóját Gernyeszegen. Aug. 17-én a gernyeszegi műemlék templomban gyűltek össze az alapítvány belföldi és külföldi tagjai. - Az éves találkozókon a központi témakör: Erdély múltja és a történelmi családok szerepe - tájékozatott Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke. Idén dr. Vekov Károly történész Nemes elit és feladatvállalás Erdélyben címmel értekezett, dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora Arisztokrácia és iskola Erdély múltjában címmel tartott előadást. Jelenleg a Castellum alapítványnak 171 tagja van. Az előadások mellett kirándulást szerveznek a környéken levő kastélyokhoz, aug. 18-án a kerelőszentpáli Haller-kastélyt, a radnóti Rákóczi-kastélyt, a küküllővári Haller-kastélyt és parkot, a bethlenszentmiklósi Bethlen-kastélyt és parkot keresik fel. /Simon Virág: VII. Castellum-találkozó. A történelmi családok szerepvállalása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./
2002. augusztus 19.
Aug. 16-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában emlékeztek az államalapító Szent István királyra, az RMDSZ megyei és városi szervezete rendezésében. Ünnepi műsorral működött közre az Evangélium vegyes kar valamint a Boróka néptáncegyüttes énekszólistája, Tóth Katalin. Markó Béla az RMDSZ szövetségi elnöke és dr. Tonk Sándor történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szólt a keresztény magyar állam megalapítójáról. A szónokok beszéltek az apostol-királyról, nemzet- és államalapításról, továbbá az uralkodó Erdély politikájában betöltött szerepéről - egyházszervezetek létrehozása, gyulafehérvári székesegyház, várispánságok alapítása stb. - és nem utolsósorban a modernné, az európaivá emelkedés időszakáról is. Miközben népek és hatalmak tűntek el, az erdélyi magyar nép és nyelv, tömbben avagy szórványként, ám az összmagyarság részeként itt él ma is a Kárpát- medencében. /Járay Fekete Katalin: Megemlékezés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./
2002. augusztus 20.
A magyarországi kormányváltás óta első ízben hivatalos megbeszélést folytatott Budapesten a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetése a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő államtitkárral, Szabó Vilmossal. Az esemény után Tonk Sándor kifejtette: Szabó Vilmos hangsúlyozta: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye, az egyetem léte nem képezheti vita tárgyát, támogatása a jelen kormánynak is feladata. Az egyetem továbbra is számíthat a magyar költségvetésben eddig megítélt évi kétmilliárd forint támogatásra. - Ez az összeg két-három évig még biztosítja működésüket - szögezte le a rektor. Tonk kifejtette: a Sapientia Egyetem "egy olyan közösségi ügy, amelyet nem sajátíthat ki senki magának." - Habár az EMTE alapítványát 2000-ben az erdélyi történeti egyházak nyolc képviselője hívta életre, a Sapientia Egyetem építésében az egész erdélyi, sőt, az Erdélyen túli magyar társadalomnak is részt kell vennie - hangoztatta a rektor. A tárgyalások során felvetődött az egyes karok és szakok iránti idei gyér érdeklődés is. Tonk Sándor az okokat némely szakok indulásának késedelmes engedélyezésében, illetve a felvételi vizsgák "visszatartó hatásában" jelölte meg a rektor. /Pintér Attila, Budapest: Budapesten tárgyalt az EMTE vezetése. A Sapientia egyetem léte nem vita tárgya. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./
2002. augusztus 30.
Teller Ede, a hidrogénbomba atyjaként számon tartott, Amerikában élő, zsidó származású magyar fizikus elvállalta a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Nemzetközi Tanácsadó Testületének tiszteletbeli elnöki tisztségét. Kérem Önöket: támogassák az egyetem ügyét azáltal, hogy a testület tagjaivá válnak. Reményeim szerint gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki Önök és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen oktató magyar kollégák között; ennek érdekében kérem, vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Emberi intézett. Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány /HHRF/ elnöke leszögezte: alapítványuk vállalta az erdélyi magánegyetem nemzetközi népszerűsítését, pénzbeli támogatás gyűjtését és kapcsolatépítést. Teller Ede ötven éve nem él magyar környezetben, mégis hihetetlenül erős a kötődése magyarságához. A Magyar Emberi Jogok Alapítvány a közeljövőben készül szétküldeni Teller Ede levelét egy - neves magyar és nem magyar személyiségeket tartalmazó - címlista alapján, amelyet most állít össze. Számos neves személyiséget - például Deák István professzort New Yorkból, aki életpályája során összegyűjtött könyvtárát adományozta a Sapientiának - máris megmozgatott az erdélyi egyetem ügye. Tonk Sándor, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora kifejtette, örömmel vette, hogy Teller Ede erkölcsi súlyával, tudományos hírnevével támogatja a Sapientia-EMTE ügyét. /Salamon Márton László: Teller Ede a Sapientia-EMTE védnöke. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2002. augusztus 30.
Aug. 29-én Tonk Sándor, a Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora cáfoló levelet juttatott el a Népszabadság szerkesztőségéhez, melyben a budapesti lap aug. 27-i számában megjelent, Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje című cikkének egyik állítását cáfolja. A Népszabadság idézett cikke szerint a Krónika az Orbán-kabinet leköszönésekor több nagy összegű támogatást kapott. Ehhez adódik az a "számtalan kisebb, de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó összeg", amelyeket a napilap a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. Ezzel az állítással ellentétben, Tonk Sándor levele szerint az EMTE a Krónikának 57 417 343 lejt, azaz 434980 forintot fizetett ki felvételi tájékoztatói, nyilvános pályázati kiírásai, valamint álláshirdetései közzétételéért. Leveléhez Tonk Sándor egy táblázatot is csatolt, amelyből kiderül, hogy más erdélyi lapok is jutottak hasonló vagy ezzel arányos reklámbevételhez. A Népszabadság cikke egyébként több, a Krónikának megítélt nagy összegű juttatásról beszél. A lap júl. 31-i számának Alternatív posta című cikkében beszámolt arról, hogy a Krónika kiadója az Illyés Közalapítvány támogatásával többfunkcióssá fejleszti saját terjesztési hálózatát. A kiadó, mint írtuk, a kolozsvári Easy Alapítvánnyal - figyelembe véve az Erdélyi Magyar Könyvklub könyvküldő szolgáltatásának bővítésére vonatkozó terveit is - mintegy 330 ezer dolláros támogatást nyert el az Illyés Közalapítványtól. E támogatással a lap terjesztési hálózata egy alternatív csomagküldő szolgálattá bővül, amely bármilyen sajtóterméket házhoz szállít (nemcsak a Krónikát), és emellett könyvek, csomagok és kiadványok továbbítására is alkalmassá válik. /Más lapoknak is jutott. Tonk Sándor helyesbítést kér a Népszabadságtól. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2002. szeptember 16.
Szept. 14-én emléküléssel kezdődött Kolozsváron az Atyánkfia, Apafi című rendezvénysorozat, amelyet a Magyarörmények Romániai Szövetsége, valamint a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület és a Budapesti Örmény Kisebbségi Önkormányzatok Társulata szervezett. A tudományos ülésszakon Apafi Mihály erdélyi fejedelemre emlékeztek, aki 1672. október 26-án, Gyulafehérváron kelt kiváltságlevelével szabad kereskedést engedett az örményeknek. A rendezvényt dr. Tonk Sándor történész, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora nyitotta meg egy történelmi visszatekintéssel, majd Lászlóffy Aladár következett, aki az Örmény mohácsolás címet adta előadásának. Ezután dr.Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke szólt a közönséghez. Csetri Elek az örmények által az erdélyi törvényhozásban vállalt szerepről beszélt, utána Vekov Károly, B. Kovács Júlia, Balázs Bécsi Attila és Kozma Dezső előadásai következtek. /bpe: Apafira emlékeztek a magyarörmények. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2002. szeptember 30.
Szept. 29-én, vasárnap tartották Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ második tanévnyitóját. Az új tanév három oktatási helyszínen 15 szakon indul mintegy 150 oktatóval és közel ezer hallgatóval. Tonk Sándor professzor, az EMTE rektora elmondta, hogy az első két évben Csíkszereda kapott kiemelt támogatást, mivel ott a semmiből kellett létrehozni az egész egyetemi intézményt. A fejlesztésben most Marosvásárhely következik, ahol a tervek szerint új egyetemi campus épül az EMTE számára. Az eddig kapott támogatást az elkövetkező években is biztosítani kívánja a magyar kormány. Tonk Sándor szerint az évi 2 milliárd forint támogatás még két évig elegendő arra, hogy csökkenő mértékben ugyan, de új beruházásokat megvalósítsanak. A 2 milliárd forintos keretből történik a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozása is. Tonk Sándor jelezte, az első évfolyam vizsgaeredményeit nem lehet csillogónak minősíteni, de ez alapvetően a magas követelményeknek tudható be. Gondok vannak még az oktatói kar feltöltésével. Tavaly 7 ezer magyar nemzetiségű fiatal iratkozott be a számtalan román magánegyetem valamelyikére. /Tanévnyitás a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2002. október 1.
Kolozsváron Unitárius Püspökség dísztermében tartotta tanévnyitó ünnepségét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi Kara. Az egyetem kolozsvári székhelyének felújítása nem fejeződött be, így a Sapientia húsz kolozsvári diákja az egykori Báthory Apor Szeminárium épületében, az úgynevezett Szentjóskában bérelt helyiségben tanulhat. Tonk Sándor, a Sapientia-EMTE rektora becslése szerint az ingatlan felújítása október végéig megtörténik. A kolozsvári épülethez a Sapientia úgy jutott hozzá, hogy megvásárolta Pászkány Árpád üzletember Syntax (majd Sodalitas) nevű cégét, az ingatlannal együtt. A Kolozsvár központjában, Mátyás király szülőháza mellett levő épületet /Bocskai István szülőházát/ az egyetem egymillió dollárért vásárolta meg. "Az induló Természettudományi Karral Kolozsvár felzárkózott Marosvásárhely, Csíkszereda és Nagyvárad mellé" - hangsúlyozta beszédében Tonk Sándor. Mócsy Ildikó, a tanszék vezetője tudománytörténeti visszapillantásában elmondta, a tizenkilencedik század második felében Dániában már oktatták a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket felsőbb szinten. /Rostás-Péter Emese: A "Szentjóskában" kezdik a Sapientia diákjai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./ Kolozsváron is évnyitót tartott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, amelyre aligha került volna sor az előző magyar kormány intézményépítő és -támogató döntései nélkül. Megjelent többek között Entz Géza magyarországi egyetemi tanár, Mózes Árpád unitárius püspök áldotta meg az évnyitót. Tonk Sándor rektor hangsúlyozta: Kolozsvár nem szűnt meg az erdélyi magyar szellemi élet központja lenni. Végül Pap Géza református püspök beszédében a hit és az ismeret összefüggéseire hívta fel a figyelmet. /N. Á.: Magyar egyetemi tanévnyitó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./
2002. október 5.
A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2002. október 10.
A bázeli székhelyű Teleki Téka Alapítvány és a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár szervezésében október 11-12-én kiállítással, előadásokkal, ülésszakokkal emlékeznek a Teleki Téka két évszázados fennállására. A Téka mint közkönyvtár, 1802-ben nyitotta meg kapuit. A Teleki család a Téka megsegítésére hozta létre Bázelben a Teleki Alapítványt. Az alapítvány anyagi felajánlásával vízmentesítették a Téka falait. Az emlékünnepségre eljönnek a Teleki család tagjai. Az emlékünnepségen megnyitóbeszédet tart dr. Deé Nagy Anikó, a kétszáz év jelentőségéről dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora, a Téka jövőjéről Spielmann Mihály főkönyvtáros beszél. Bemutatják a Mentor kiadásában megjelent, 21 tanulmányt tartalmazó Teleki Téka Emlékkönyvet. Okt. 12-én lesz a tudományos ülésszak. Az előadások angol, német, francia, román és magyar nyelven folynak. A három részlegben zajló tudományos ülésszakon a könyvtár, a nyomda és a művelődéstörténet kiváló hazai, magyarországi és nyugati tudósai vesznek részt. Benkő Samu akadémikus Kolozsvárról, Somkuti Gabriella Budapestről, Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály, Kimpián Annamária, Szabó Miklós, Carmen Muntean, Ambrus Hedvig Mária, Grigore Ploiesteanu, Zsigmond Irma, Vakarcs Szilárd, Ovidia Mesaros és Fülöp Géza Marosvásárhelyről, Ferenc Postma Amszterdamból, Demény Lajos Bukarestből, Egyed Emese, Kovács Kiss Gyöngy és Sipos Gábor Kolozsvárról, eljön Budapestről továbbá Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Csíkszeredából a csíksomlyói ősnyomtatványok felfedezője, Muckenhaupt Erzsébet és Oxfordból Gömöri György. A rendezvény fő támogatói: Teleki Téka Alapítvány, Határon Túli Magyarok Hivatala, Illyés Közalapítvány, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Communitas Alapítvány. /Lokodi Imre: 1802-2002. Pénteken Teleki Téka- emlékünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
