Traian Basescu közlekedési miniszter a dec. 29-i kormányülésen lemondott, miután az Evenimentul Zilei lapban bírálta Victor Ciorbea miniszterelnököt, mondván, nagy hangsúlyt fektet a szociális védelemre, ezzel szemben a Demokrata Párt liberálisabb. Ciorbea kijelentette: amennyiben Basescu tíz napon belül nem vonja vissza állítását, kezdeményezni fogja menesztését. Ezután pártközi tanácskozást tartottak. majd Ciorbea bejelentette, elfogadja Basescu lemondását és várja a Demokrata Párttól a közlekedési miniszter utódjára vonatkozó javaslatot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./
1998. január 2.
Jan. 2-án kormányközlemény jelent meg I. Mihály volt román király dec. 30-i kijelentéseivel kapcsolatban. Victor Ciorbea miniszterelnök ismét kinyilvánította, hogy kormányával a parlament által jóváhagyott kormányprogramnak és az alkotmánynak megfelelően dolgozik. A volt uralkodónak joga van letelepedni az országban, azzal a feltétellel, hogy elismeri az alkotmány által szentesített államformát. A kormány személyes jellegűnek tekinti a király dec. 30-i kijelentéseit. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
1998. január 6.
Adrian Severin volt külügyminiszter, aki a Demokrata Párt alelnöke, jan. 6-i sajtóértekezletén bírálta Victor Ciorbea kormányfő washingtoni látogatását, amelyet szerinte nem hangoltak össze a külügyminisztériummal, ő maga nem is tudott előkészítéséről, és csak azt szolgálta, hogy a Parasztpárt is bizonyítsa diplomáciai aktivitását, továbbá Alexandru Herlea európai ügyekkel foglalkozó megbízott miniszter tevékenységét (Herlea szintén a KDNPP tagja). A miniszterelnökség erre a bírálatra még aznap válaszolt, a kiadott nyilatkozat szerint a kormányfő washingtoni látogatásának előkészítésében a román külügyminisztérium is részt vett, a kormányfőt kísérő delegációban pedig ott volt Sorin Ducaru, Severin tanácsosa is. A többi látogatáson, emlékeztetett a miniszterelnökség, Ciorbeát maga a külügyminiszter vagy más magasrangú külügyi funkcionáriusok kísérték el. A nyilatkozat szerint nem a külügyminisztérium határozza meg az ország külpolitikáját, hanem az elnök, a kormány és a kormányzati program. Ugyancsak jan. 6-án Ion Diaconescu, a Parasztpárt elnöke egy nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a kormányon és a pártokon belül érvényesülnie kell a fegyelemnek, a többségnek egyetlen hangon kell megszólalnia. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
1998. január 8.
Victor Ciorbea román miniszterelnök jan. 8-án elismerte, hogy a válsághelyzet körvonalazódik a koalícióban, de véleménye szerint ezért nem a KDNPP a felelős, hanem a kormányzati partner, a Demokrata Párt. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke viszont jan. 7-i nyilatkozatában azzal vádolta koalíciós partnereit, hogy "a tűzzel játszanak", amikor pártjának szerepét csökkenteni igyekszenek a koalícióban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./
1998. január 9.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNNP/ vezetése jan. 9-én ülésezett. A román kormánykoalíció vezető ereje, a KDNNP kész tárgyalni a Demokrata Párttal a kormány működését és a reformot illető javaslatairól és bírálatairól, de Traian Basescu közlekedési miniszter lemondását befejezett ténynek tekinti, szögezték le az ülésen, amelyen részt vett Victor Ciorbea miniszterelnök, a párt alelnöke is. Az ülés után az újságíróknak nyilatkozva a kormányfő kijelentette, hogy a vezetőség ülésén minden eshetőséget áttekintettek, beleértve a választások előrehozását is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./
1998. január 12.
Emil Constantinescu elnök jan. 11-én találkozott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ és a Nemzeti Liberális Párt /NLP/ vezetőivel, ezt követően pedig Snagovban a négy koalíciós párt vezetői folytattak megbeszélést. Ezeket a tárgyalásokat a résztvevők hasznosnak minősítették ugyan, de megoldás nem született: az eszmecserék elsősorban elvi kérdésekről folytak. Mind az államelnökség, mind a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 12-én reggel közleményben cáfolta egyes tévéállomások állítását, miszerint Constantinescu elnök kész lenne Victor Ciorbea miniszterelnök lecserélésére. Ciorbea kormányfő a bukaresti rádió jan. 12-i műsorában kijelentette. Basescu visszavételét a kormányba a miniszterelnök ismételten elutasította, és ebben támogatásáról biztosította saját pártja, a KDNPP mellett az NLP és az RMDSZ is. A válság akkor éleződött ki, amikor a Demokrata Párt Basescu utódjává magát Basescut javasolta, nyílt konfliktushelyzetet idézve elő a kormányfővel. Az államelnökség közleménye szerint az Emil Constantinescu és a parasztpárti, illetve a válságban közvetíteni próbáló liberális vezetők közötti találkozón nem merült fel a miniszterelnök cseréje: a fő téma a reform gyorsításának programja volt. /Késélen a koalíció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
1998. január 12.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 12-i rendkívüli sajtóértekezletén Ion Diaconescu pártelnök bejelentette, hogy továbbra is a jelenlegi koalíció fenntartásán belül kell feloldani a Demokrata Párttal kialakult válságot. Diaconescu hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány nem a tökély, mégis ez a lehető legjobb, amelyet a jelenlegi koalíció alapján létre lehet hozni.Pártja nem fogadja el egy kisebbségi kormány gondolatát, mert az országnak erős és stabil kabinetre van szüksége, a jelenlegi romániai helyzetben. Az előrehozott választások Diaconescu szerint katasztrofálisak lennének a reformfolyamat folytatása szempontjából. Ezért a Parasztpárt továbbra is határozottan részt vesz a jelenlegi koalícióban, eltökélten és teljes politikai súlyával támogatja Victor Ciorbea miniszterelnököt, aki az államfő teljes bizalmát is élvezi.Ezt követően Victor Ciorbea miniszterelnök részletesen ismertette a kormány reformprogramjának gazdasági vetületét, és megerősítette a kabinet további elkötelezettségét az európai és euroatlanti integráció fő külpolitikai célkitűzése mellett. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
1998. január 14.
A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Értekezlete levélben fordult Victor Ciorbea miniszterelnökhöz a római katolikus, a református, az evangélikus és unitárius egyházat ért jogsértések, a vallásügyi államtitkárság diszkriminatív megnyilvánulásai miatt. A felterjesztésre egy hónap múlva érkezett válasz, Remus Opris kormányfőtitkár aláírásával. Opris értetlenségét fejezte ki az egyházfők kifogásaival szemben. Letagadta az ortodox egyháznak juttatott többlettámogatást, majd azt állította, hogy a templomépítésre, műemlék templomok restaurálására a felezetek híveinek számával arányosan osztották el a támogatást. Valójában éppen a vallásügyi államtitkárság által kibocsátott dokumentumból kiderült, hogy 1997-ben dec. elsejéig az előirányzott támogatások 93 %-át kiutalták az ortodox /görög keleti/ egyháznak, a görög katolikus egyház az előirányzatnál nagyobb összeget /annak 281 %-át/kapta, a római katolikus egyház azonban az előirányzott szubvenciónak csak 23, a református egyház 21 %-át kapta meg. Opris ezenkívül megismételte Gheorghe Anghelescu államtitkár állítását, hogy a magyar történelmi egyházak asszimilálták, áttérítették az ortodox híveket. Opris válaszában azt ígérte, hogy a vallásügyi törvény tervezete még ezen a tavaszon a kormány elé kerül. /Szilágyi Aladár: Bukaresti egyházpolitika. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 14./
1998. január 15.
A Román Demokrata Konvenció ülésezett jan. 15-én, elfogadott határozatukban elutasították a Demokrata Pártnak a kormányfő távozását sürgető követelését. Ugyanakkor egyfajta "ellenultimátumban" jan. 19-ig, hétfőig adtak határidőt a Demokrata Pártnak arra, hogy felülvizsgálják azt a határozatukat, amelynek értelmében megvonják a támogatást Victor Ciorbea miniszterelnöktől. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./
1998. január 17.
Emil Constantinescu elnök jan. 17-i tévé- és rádióbeszédében a felesleges nyilatkozatháború befejezésére hívta fel a perlekedő román politikusokat Az elnök kezdeményezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását jan. 21-re, hogy a kormány a törvényhozás elé terjeszthesse a reform szempontjából legfontosabb törvényeket, és ezekkel kapcsolatban bizalmi szavazást tegyen lehetővé. Constantinescu elnök beszédére reagálva a koalíción belül Victor Ciorbea leváltását követelő Demokrata Párt elnöke, Petre Roman leszögezte, hogy pártjának képviselői támogatni fogják a parlamentben a reformtörvényeket, de továbbra is ragaszkodnak a miniszterelnök távozásához, és sajnálatosnak nevezte, hogy az államfő nem vette figyelembe pártjának álláspontját. - A koalíciós vita megoldása még várat magára./Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1998. január 21.
Jan. 21-én ült össze a román parlament két házának rendkívüli ülésszaka, amelynek összehívását a Demokrata Párt és a vezető koalíciós erő, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt között kialakult konfliktus eldöntése érdekében Constantinescu elnök kezdeményezte. A napirendet a plénumnak kellett jóváhagynia, és a javaslatról azonnal heves ügyrendi vita bontakozott ki. Másfél órás szópárbaj után 264 szavazattal, a szükséges 243 voksnál többel elfogadták a napirendet. - Victor Ciorbea miniszterelnök gazdasági és nemzetközi megfontolásokkal, a külföldi befektetői bizalom megőrzésének, a reform gyorsításának szükségességével indokolta jan. 21-én a parlament két házának összevont rendkívüli ülésén azt, hogy a kormány elkötelezte magát a privatizációs törvénnyel kapcsolatban. Az ellenzék technikai és politikai érvekkel támadta az eljárást. A demokrata koalíciós partner nyilatkozatát ismertető Alexandru Sassu frakcióvezető bejelentette, hogy bár pártja támogatni fogja a törvényt és a kormányt a parlamenti eljárás során, a koalíció keretében tovább folytatja küzdelmét Victor Ciorbea miniszterelnök leváltásáért. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./ Az ellenzéki pártok és a konvenció között az ülésen kibontakozott ügyrendi vitáról beszámolt a Szabadság. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1998. január 22.
Victor Babiuc, a Petre Roman vezette román Demokrata Párt /DP/ alelnöke, védelmi miniszter jan. 22-én kijelentette, hogy a jelenlegi parlamenti vita lezárása után a Demokrata Párt miniszterei távoznak a kormányból, ha addig nem teljesítik a párt követeléseit. A Demokrata Párt eddig azt sürgette a koalíció vezető erejétől, a parasztpárttól, hogy váltsa le Victor Ciorbea miniszterelnököt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 23./
1998. január 26.
Jan. 25-én, vasárnap több hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Emil Constantinescu államelnök és jan. 26-án megkezdte tárgyalásait. Constantinescut elkísérte Victor Babiu védelmi, Mircea Cumara ipari és kereskedelmi, Andrei Plesu külügy-, Andrei Marga oktatásügyi és Tokay György kisebbségügyi miniszter. A román elnök Lőcséről érkezett Budapestre. Constantinescu Göncz Árpád köztársasági elnökkel tárgyalt, majd Horn Gyula miniszterelnökkel, ezután Demszky Gábor főpolgármesterrel, este pedig Göncz Árpáddal folytatták a Lőcsén megkezdett megbeszélésüket. Másnap, jan. 27-én Szegeden a két államelnök együtt avatta fel a román főkonzulátus épületét, majd Gyulán megtekintették a helyi ortodox püspökséget és a román középiskolát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ Emil Constantinescu jan. 26-án a magyar miniszterelnökkel tárgyalva megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Romániában a magyar nyelvű tanulás lehetősége. A román elnök arról is szólt, hogy Sepsiszentgyörgyön, Gyergyón és Szatmárnémetiben magyar főiskolák vannak alakulóban. Emil Constantinescu tájékoztatása szerint a romániai kormánykoalíciós válság nem érinti majd a reformpolitika következetes végrehajtását, s nem lesz kedvezőtlen hatással a magyar-román viszonyra sem. A megbeszélésen szóba került, hogy tavaly ősz óta több területen megtorpant a magyar-román együttműködés, melynek legfontosabb - 12 pontban megfogalmazott - teendőit tavaly Bukarestben Horn Gyula és Victor Ciorbea kormányfő egy emlékeztetőben rögzítette. Emil Constantinescu közölte: Romániában egyik pont teljesítésének sincs akadálya. Horn Gyula megemlítette, hogy Romániában bizonyos magyarellenes megnyilvánulások fordulnak elő. Jelezte: amennyiben magyar részről a kétoldalú viszonyt negatívan érintő, szélsőséges megnyilvánulásokra kerül sor, a kormány ezektől elhatárolja magát. Horn Gyula hasonló hozzáállást kért a román féltől is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
1998. január 27.
A Demokrata Párt jan. 28-át jelölte meg a kormányból való kilépés napjaként. Petre Roman, a DP elnöke azonban jan. 27-én elhamarkodottnak mondta a kilépés dátumát. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jan. 28-ára várja a DP döntését. Victor Ciorbea miniszterelnök közölte: "nem engedhetünk a zsarolásnak, mert az újabb zsaroláshoz vezetne". /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./
1998. január 27.
Az RMDSZ a maga részéről igyekszik mindent megtenni azért, hogy a jelenlegi román kormánykoalíció váljék újra működőképessé és az ország elinduljon a tényleges kibontakozás útján - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke egy jan. 27-én közölt interjúban. A szövetségi elnök megjegyezte, hogy az RMDSZ nem kívánt előtérbe kerülni a jelenlegi konfliktusban. Ugyanakkor ő maga és az RMDSZ más vezetői számos megbeszélést folytattak a koalíciós partnerekkel, intenzív a kapcsolat Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Constantinescu elnökkel is, a szövetség megegyezés felé próbálja tolni a felek álláspontját. Markó Béla a sorozatos melléfogásoknak, a nyilvános ultimátumoknak tulajdonítja a válság elfajulását és ezzel kapcsolatban megjegyezte: az RMDSZ-vezetéstől sokszor számon kérték, miért nem élt olyasfajta ultimátummal, mint amelyet a Demokrata Párt vezető testülete alkalmazott. Azok, akik például az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsától sürgettek ilyen fellépést, most láthatják, mihez vezet ez, hangsúlyozta a politikus. - Markó Béla hangsúlyozta, hogy a parasztpárti Pruteanu szenátor magatartása is mérhetetlen kárt okozott a koalíciónak. A szövetség nem mondhatta azt, hogy közömbös számára, marad-e vagy megy a miniszterelnök. Markó helytelenítette, hogy a Demokrata Párt erre egyszerűsítette a reformmal kapcsolatos több felvetését, amelyek között olyan is akad, amellyel különben az RMDSZ egyetért. Markó Béla a Ciorbea kormányfő személyéről folyó vitával kapcsolatban kifejtette: nem hiszi, hogy egy olyan koalícióban, mint a romániai, egyetlen személy garancia lehet a reform működésére. A miniszterelnök személye rendkívül fontos és valóban voltak ingadozásai, mint ahogy a kormánynak is. Sajnos maga a koalíciós csúcs kötötte meg a kormány és a miniszterelnök kezét, amit az RMDSZ már egy fél éve szóvá tett. - Az igazi kérdés azonban a koalíción belüli viszony: arra van szükség, hogy egyik fél se próbálja meg a másikat félreszorítani és önmagát a hatalom teljes letéteményesének tekintetni, ahogy az a tisztségek elosztásánál megnyilvánult, és egy idő után kölcsönössé vált. További tényező, hogy a Demokrata Párt balközép, a Parasztpárt jobboldali alakulat, a programok ütköznek és már kezdetben sem sikerült igazán azonosítani azokat a programelemeket, amelyekben nincs egyetértés, hogy megegyezzenek róluk vagy félretegyék őket. Az RMDSZ szövetségi elnöke a kisebbségi kormányzás esélyeivel kapcsolatban - megjegyezve, hogy az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre az RMDSZ fel van készülve - utalt arra, hogy a Vacaroiu-kormány gyakorlatilag így dolgozott. Ha a reform nem folytatódik gyorsabban és olajozottabban, akkor komoly bajokkal kell szembenézni. Az RMDSZ szerint különben a DP sem gondolja tartósnak a kisebbségi kormányzást és újra szeretné tárgyalni magának a kormánynak a kérdését. Markó az elkövetkező időszak gyakorlati feladatairól szólva első helyen a tanügyi törvénynek a koalíciós egyezségben rögzített módon való elfogadását emelte ki, ugyanakkor rámutatott, hogy a válság alatt is folyik a koalíciós munka. Az RMDSZ oktatási államtitkára a miniszterrel egyeztetett a beiskolázási számokról, az RMDSZ ügyvezető elnöksége felsőoktatási lehetőségeket elemzett, hosszú huzavona után a vallásügyi államtitkárságon sikerült elérni a kisebbségi egyházakkal foglalkozó igazgatóság megalakítását. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./
1998. január 28.
Jan. 28-án hajnalban hazaérkezett Bukarestbe Emil Constantinescu és kísérete. A román államfőt, aki a hét végén a közép-európai államfők lőcsei találkozóján, majd vasárnap estétől a kormány hét tagjának kíséretében magyarországi látogatáson vett részt, Victor Ciorbea miniszterelnök és a kormány több tagja fogadta. A repülőtéren tett nyilatkozatában Emil Constantinescu megemlítette, hogy magyarországi vendéglátói nagyra értékelték, hogy igen magas szintű küldöttség kísérte el erre a látogatásra, a hét miniszter a kétoldalú kapcsolatok szempontjából legfontosabb tárcákat vezeti. Mint mondotta, magyar partnereikkel folytatott tárgyalásaik konkrét eredményekre vezettek. Ily módon Románia és Magyarország együtt európai szinten is példát adhat a történelem által rájuk hagyott nehéz problémák megoldása tekintetében - jelentette ki Emil Constantinescu. Andrei Plesu külügyminiszter sikeresnek nevezte a látogatást. Első helyen említette a Kovács László külügyminiszterrel kialakult kiváló kapcsolatot, hosszú beszélgetést. "Úgy éreztem, barátok lettünk" - fogalmazott Plesu. A két ország közötti kapcsolatok új hídjának nevezte a szegedi román főkonzulátust, amelynek megnyitásán a két államfővel együtt vett részt. A magyarországi román kisebbség képviselőivel lezajlott meleg hangulatú gyulai találkozóról szólva kiemelte: "Ez igen reménykeltő pillanat volt kétoldalú kapcsolataink szempontjából is, mivel a két államfő jelenlétében tapasztalhattuk, hogy a kisebbségek nem jelentik feltétlenül a viszály almáját, ellenkezőleg, elősegítik, gazdagítják kapcsolatainkat." A tudósító azzal kapcsolatos kérdésére, hogy szóba került-e a romániai koalíciós válság, illetve hogy az milyen hatással lehet a román-magyar kapcsolatokra nemzetközi és hazai síkon, a miniszter megjegyezte: a kényesnek minősített kérdések is terítékre kerültek mind az államfők között, mind az elnök és Horn miniszterelnök találkozóján, nemkülönben a külügyminiszterek és a szakminiszterek megbeszélésein. Szó esett tehát a romániai helyzetről, abban a meggyőződésben, hogy egy epizódról van szó, amelyen túl kell és túl lehet jutni az összes érdekelt erőfeszítésével és józan magatartásával. Amit gyorsítani kell, az az előírások megvalósításának üteme. Ezért hamarosan, immár második alkalommal, összeül a két ország vegyes bizottsága és meg fogja tárgyalni, mely területeken kell megtenni a következő együttműködési lépéseket ahhoz, hogy érezhető legyen: a dolgok mozognak. Szó volt a gazdasági együttműködés fokozásáról, a Budapest-Bukarest autópálya lehetséges útvonalairól, arról, hogy Románia Magyarországon át kapcsolódna rá a nyugati földgázhálózatokra, az osztrák-magyar-román háromoldalú együttműködésről, azzal a távlattal, hogy Magyarország is érdekelt legyen a Duna kiaknázásában egészen a Fekete-tengerig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1998. január 28.
Varga Zoltán a National című napilap január 21-i, az Erdélyi Hadtestbeli elégedetlenségekre vonatkozó hírének alapjait vizsgálta ki. A hír szerint a tisztek többsége üdvözölné Victor Ciorbea leváltását, mivel az "túl sok engedményt tett az RMDSZ-nek". Varga Zoltán Ion Trasca ezredest, a hadtest közönségkapcsolatokért felelős tisztjét kereste meg az ügyben, aki elmondta, a bukaresti lap híre "kitaláció", hangsúlyozva, hogy a katonaság pártatlan a politikai kérdéseket illetően. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
1998. január 31.
Wim van Velzen, az Európai Kereszténydemokrata Unió, az EUCD elnöke jan. 31-én Bukarestben kiállt Victor Ciorbea miniszterelnök és a román koalíciót irányító Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt mellett. A román állami televízió és rádió élőadásban közvetítette az EUCD elnökének és a Parasztpárt Ciorbea miniszterelnököt is magában foglaló vezetőségének sajtóértekezletét. Diaconescu újabb felhívást intézett a demokrata partnerekhez, hogy tisztázzák álláspontjukat, vessenek véget az ellentmondásoknak. Wim Van Velzen hangsúlyozta, hogy más koalícióval Románia nem tudta volna elérni azt az eredményt az európai és euroatlanti integrációban, amit tavaly sikerült. Méltatta a már megvalósult vagy megkezdett romániai reformokat, ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi események nyomán Románia külföldi barátai amiatt aggódnak, hogy az ország az instabilitás felé haladhat, a reformok leállhatnak. Wim van Velzen szerint nehéz megérteni, hogy a Demokrata Párt egyik lábával bent maradt a koalícióban, a másikkal kilépett belőle: ilyen helyzetben nem lehet jó munkát végezni a parlamentben. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke ugyancsak jan. 31-én csodálkozásának adott hangot Wim van Velzen és a KDNPP közös televíziós sajtóértekezletével kapcsolatban, illetve azért, mert a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt "szükségesnek tartja, hogy külföldiekkel támassza alá álláspontját". Petre Roman szerint erre azért volt szüksége a Parasztpártnak, mert "nincsenek saját érvei". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
1998. február 3.
Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök Emil Constantinescu elnökhöz intézett levelében oroszországi látogatásra hívta meg Victor Ciorbea román kormányfőt, elsősorban a gazdasági együttműködés problémáinak áttekintésére. Febr. 3-án írták alá Bukarestben azt a szerződést, amelynek értelmében a Lukoil orosz kőolajipari nagyvállalat megvásárolta a Petrotel román kőolajfeldolgozó kombinát többségi részvénypakettjét. A Lukoil 360 millió dolláros befektetést ígért a román kőolajiparba és az ezzel kapcsolatos infrastruktúrába. A jelek szerint a Kaszpi-tenger övezetének olaja Románián halad majd keresztül az üzlet eredményeként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1998. február 6.
Victor Ciorbea román kormányfő febr. 6-án hivatalosan bejelentette a lemondott demokrata miniszterek helyébe lépő új kormánytagok listáját. Három tárcát kapott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt: Constantin Dudu Ionescu az új nemzetvédelmi miniszter, Ioan Muresan a parlamenti kapcsolatok, Romica Tomescu pedig a tudományos kutatás minisztere lett. A Nemzeti Liberális Párt a közlekedési tárcát kapta, a miniszter Anton Ionescu révén és a nemzetvédelmi minisztériumban államtitkári posztot /Mihai Sorin Stanescu/. Stanescu ifjúsági miniszter volt az 1996 decemberében alakult kormányban, s a tavaly év végi kormányátalakításkor vesztette el tárcáját. A tudományos kutatás tárcáját a Románia Alternatívája Párt kapta meg, Horea Ene révén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
1998. február 10.
A koalíciós együttműködési szabályzat nem vetett véget a politikai csatározásoknak. Ez a dokumentum előírta a polémiák beszüntetését, ennek ellenére Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke azóta is több nyilatkozatban sürgette új kormány létrehozását, ami Victor Ciorbea miniszterelnök más személlyel való felváltását jelenti. Ion Diaconescu, a koalícióban vezető szerepet játszó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a maga részéről leszögezte, hogy nem az együttműködési megállapodáson, hanem a résztvevők politikai akaratán múlik a koalíció fennmaradása. /Mindenki támad mindenkit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
1998. február 13.
Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 13-án beiktatta hivatalába a kabinetből kivált demokrata párti Victor Babiuc helyére lépő új nemzetvédelmi minisztert, Constantin Dudu Ionescut. /MTI/
1998. február 14.
Horn Gyula miniszterelnök felvetette a vízum bevezetésének ötletét, az ennek nyomán esetleg időszerűvé váló kölcsönösségi eljárás bevezetésének lehetőségét tanulmányozzák Bukarestben. Stanciu azt kérte az államfőtől, hogy Victor Ciorbea kormányfőt bírja rá, vizsgálja felül Horn Gyulával Kolozsváron létrejött szóbeli megállapodását egy különálló magyar egyetem létrehozásáról. Stanciu ugyanakkor arra kérte Constantinescu elnököt, ígérje meg, hogy nem gyakorolnak nyomást a szakbizottság tagjaira, s biztosítsa a tanügyi törvényre vonatkozó kormányrendelet nyilvános megvitatását, illetve a titkos szavazást a dokumentum képviselőházi tárgyalásakor. /Mindent vissza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
1998. február 17.
Románia 2000-től évente 3 milliárd ECU-t kap az Európai Uniótól - közölték Bukarestben. Monika Wulf-Mathies, a regionális politikáért felelős EU-biztos látogatott Romániába és közölte, hogy az Európai Unió hamarosan 30 százalékkal kívánja növelni a felzárkózási erőfeszítéseket támogató összegeket. A román csatlakozást előkészítő stratégiai programokra, melyek körvonalai most 2006-ig beláthatók, az EU évente egymilliárd dollárt kíván fordítani, amihez hozzá kell számítani a PHARE-program másfél milliárdját és a mezőgazdasági költségvetés 500 millió ECU-s csatlakozás-előkészítő támogatását is. E számadatok figyelembe vételével Románia 2000-től kezdve évente 3 milliárd ECU-t kap az Európai Uniótól a csatlakozás előkészítését támogató alapokból - közölte a bukaresti Romania Libera című napilap. Monika Wulf-Mathies EU-biztost fogadta Bukarestben Victor Ciorbea kormányfő is. Az EU-biztos érdeklődött a Romániában végbemenő átfogó reform iránt, főleg a regionális fejlesztést és a szociális beruházásokat szolgáló struktúrák iránt érdeklődött. Wulf-Mathies hangoztatta, hogy az EU támogatja Románia integrációs erőfeszítéseit és a pillanatnyi nehézségek legyűrését. De az EU-biztos hangsúlyozta: a csatlakozási tárgyalások megkezdése "a belső felkészülés minőségétől, intenzitásától és ütemétől, valamint a kibontakozó reformtól függ". Az európai biztos értékelése szerint Románia figyelemre méltó haladást ért el, de rámutatott, hogy csak a románokon múlik, milyen gyorsan csatlakozhat országuk az EU-hoz. /2000-től nagymértékű támogatás Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1998. február 18.
Febr. 18-án a szenátus közigazgatási szakbizottsága megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a kisebbségi lakosság településenkénti 20 százalékos aránya esetében jogos a két- vagy többnyelvű helységnévtáblák alkalmazása. A román parlament felsőházának közigazgatási szakbizottsága a koalíciós pártokhoz tartozó szenátorok többségi szavazatával hagyta jóvá a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletnek ezt az előírását. Remus Opris kormányfőtitkára elmondta, hogy a kormányrendelet alkalmazása folytán Romániában ez idő szerint 263 helység esetében alkalmazzák a kétnyelvű helységnévtáblákat. Ezek közül 10 településen németek, 20-ban ukránok, 10-ben oroszok, 9-ben török-tatárok és 9-ben horvátok is laknak a többségi románok mellett. Opris szerint csak két helységben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen történtek incidensek a kétnyelvű táblák alkalmazása miatt. Ugyancsak febr. 18-án döntött a román szenátusi közigazgatási szakbizottság arról is, hogy a 22/1997-es kormányrendeletből törli azt az előírást, amely kimondja, hogy a polgármesterek és a helyi tanácsosok adott esetben tagjai lehetnek a kormánynak is. Ez teremtett törvényes alapot ahhoz, hogy Victor Ciorbea, akit eredetileg a román Demokrata Konvenció színeiben választottak meg Bukarest főpolgármesterének, úgy lehetett miniszterelnök, hogy közben nem kellett lemondania főpolgármesteri tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ A 22/1997-es kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a helyi tanácsosok egyharmada egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozik, a tanácsülés az illető kisebbség nyelvén is megtartható, azaz a kisebbségi képviselők anyanyelvükön vehetnek részt a tanácsülés munkálataiban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
1998. február 20.
Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 20-án fogadta Menachen Hakohent, az új főrabbit. A megbeszélésen szóba került az önkényesen elkobzott zsidó javak helyzete is. A kormányfő elmondta, arra készülnek, hogy visszaadják a kisebbségeknek egyes elkobzott ingatlanaikat, köztük a zsidó javakat is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
1998. február 21.
Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./
1998. február 25.
Febr. 25-én hajnalban ért véget a kormány és a Nemzetközi Valutaalap /IMF/ tárgyalásainak szakasza. Poul Thomsen, az IMF küldöttségének vezetője nem nyilatkozott. Victor Ciorbea miniszterelnök a megbeszélés után azt mondta, hogy az álláspontok közel voltak egymáshoz. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
1998. március 9.
Márc. 9-én a és Emil Constantinescu államfő Cotroceni-palotában a Demokrata Párt küldöttségével folytatott eszmecserét. Az államelnök arra próbálta rábeszélni a kormányból kilépett, de a koalícióban formailag továbbra is részt vevő párt vezetőit és parlamenti képviseletét, hogy szavazzák meg a költségvetést, és a kormánnyal kapcsolatos véleményüknek csak azt követően adjanak hangot. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke ennek ellenére kitartott a Victor Ciorbea miniszterelnök felmentésének követelésében. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1998. március 17.
Ion Diaconescu, a román kormányban vezető szerepet betöltő Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén elutasította a Demokrata Párt követeléseit, hogy váltsák le Victor Ciorbea kormányfőt. A DP a költségvetés támogatásának feltételeként Ciorbea távozását jelölte meg. Azzal kapcsolatban, hogy a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP előrehozott választásokat sürget, Diaconescu kifejtette: nem tartaná ugyan szerencsésnek ezt a megoldást, de pártja ezt sem utasítja el, ha elkerülhetetlenné válik. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
